1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Velence város teljes közigazgatási területére.

(2) A területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni

2. § A Szabályozási Terven

3. § (1) Kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

(2) A kötelező elemtől való eltérés csak a rendelet és a Szabályozási Terv módosításával történhet.

4. § (1) Az irányadó szabályozási elem - a kötelező szabályozási elemen kívül - a Szabályozási Tervlapon feltüntetett szabályozási elemet jelenti.

(2) A terven javasolt, irányadó szabályozási elemtől való eltérés a következőképpen lehetséges:

(2a) Az egyes lakótömbön belül a telekalakítás az építési övezeti előírásoknak megfelelően a Szabályozási Terven javasolt telekalakítástól eltérhet. Az építési hely ebben az esetben a kötelező legkisebb hátsó-, elő- és oldalkert figyelembe vételével módosul.

(3) Azon a telken, ahol a Szabályozási Terv kötelező építési vonalat nem határoz meg, az előkert 5 méternél kisebb nem lehet, kivéve a már beépített, kialakult területeken, ahol az előkert méretét minden esetben a már kialakult beépítés figyelembevételével kell meghatározni. Az egyes építési övezetre vonatkozó előírás egyedi előkert méretet is meghatározhat.

(4) Utcafronti kerítés a még fel nem szabályozott telek esetén is csak a szabályozási vonalra építhető.

5. § (1) A Szabályozási Terv - a településszerkezeti tervvel összhangban - a tervezési területét a (2) és (3) bekezdés szerinti rendeltetési övezetekre bontja fel.

(2) Beépítésre szánt területen

(3) Beépítésre nem szánt területen

6. § (1) Ahol a szabályzatban és a szabályozási tervlapon az övezeti előírás a minimális építési telekméretre vonatkozóan „K” kialakult jelölést tartalmaz, ott az övezetben található ingatlanok tovább nem oszthatóak.

7. § Saroktelek esetében az övezetre előírt beépítési százalék értéke maximum 10%-kal (maximális beépítési % x 1,1) növelhető meg az OTÉK 25. § (1) bekezdés szerinti mértékig, kivéve a gazdasági területet.

9. § (1)

(2) 10 %-os lejtést meghaladó telken F+1 és F+1+tt szintszámnál oromfalas kialakítás nem alkalmazható. A 15 %-ot meghaladó lejtésű telkeket az építési övezetre előírt építménymagasság + 10 %-kal növelhető.

(3)

12. § (1) Állattartó épület csak kertvárosias és falusias lakóterületen helyezhető el. Az állattartó épületet az utcafronti építési vonaltól számított 15 m-en túl, építési helyen belül lehet elhelyezni.

13. § (1) Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.

(2) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az egyéb országos és helyi építési előírások betartása mellett.

(3) Telekalakítás során ha a kialakuló új ingatlanok egyike saroktelkek lesz, a kialakuló új saroktelek területe az övezetben megengedett legkisebb kialakítható telekterület méreténél 10 %-al kevesebb is lehet.

16. § (1) Nem építhető a védősávon belül a település sziluettjét megváltoztató 5 m-nél magasabb építmény.

(2) Új épületek a védősávon belül nem helyezhetők el, a meglevő épületek felújíthatók, de nem bővíthetők.

(3) A védősáv hasznosítása során a látványvédelem és a környezetvédelem szempontjait kiemelten érvényesíteni kell.

(4)

17. § (1) A terület jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló - lakóépület, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakófunkciót nem zavaró létesítmény elhelyezésére szolgál.

(2) A területen lakóépület, helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kivételesen szálláshely-szolgáltató épület helyezhető el, kivéve vendéglátó épületek közül az önálló rendeltetésű italboltot, valamint üzemanyagtöltőt.

(3) A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény kivételesen elhelyezhető.

(4) A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti teljes közművesítettség.

18. § Az építési övezetek betartandó telekalakítási- és az építési telkek beépítési előírásai a következők:

19. § (1) A terület jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes telkenként több önálló rendeltetési egységet magába foglaló - lakóépület, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakófunkciót nem zavaró létesítmény elhelyezésére szolgál.

20. § (1) A területen legfeljebb kétlakásos lakóépület, helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el, kivéve vendéglátó épületek közül az önálló rendeltetésű italbolt, valamint üzemanyagtöltő.

(2) Állattartás céljára építmény a helyi önkormányzati rendelettel összhangban építhető.

21. § (1) 800 m²-nél kisebb telken egy épület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység létesíthető.800 m2-nél nagyobb telken két önálló épület is építhető, 2-2 rendeltetési egységgel az övezeti előírások betartása és az előírt védőtávolságok megtartása mellett

(2) Az építési telken a lakófunkciót kiegészítő funkciók számára további egy önálló épület építhető.

22. § (1) A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti részleges közművesítettség, közműves szennyvízelvezetés mellett.

(2) A szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig zárt szennyvíztároló építése engedélyezhető.

23. § Az építési övezetek betartandó telekalakítási- és az építési telkek beépítési előírásai a következők:

24. § (1) Lke-2 jelű övezetben a lakóépületek csoportosan, lakóparkként is elhelyezhetők. Csoportos beépítés esetén az előkert mérete min. 10 m legyen.

(2) Lke-4 jelű övezetben az előkert mérete 10 m.

(3) Lke-16 jelű övezetben saroktelkek esetén 6 lakás építhető egy épületben.

(4) Az Lke-23 jelű építési övezetben legfeljebb 1,3 m magas, legalább 60%-ban áttört kerítés létesíthető.

(5) Az Lke-21 jelű övezetben a hátsókert mérete min. 3,0 m.

25. § (1) A terület lakóépület, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakófunkciót nem zavaró létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület helyezhető el.

(3) A területen nem helyezhető el a vendéglátó épületek közül az önálló rendeltetésű italbolt, valamint üzemanyagtöltő.

(4)

26. § (1) A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti részleges közművesítettség, közműves szennyvízelvezetés mellett.

(2) A szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig zárt szennyvíztároló építése engedélyezhető.

27. § (1) A Szabályozási Terven jelölt építési helyen belül az épület - a kötelező építési vonal figyelembe vételével - bárhova elhelyezhető.

(2) Kialakult beépítési mód esetében az építési vonalat a szomszédos, már beépített ingatlanokhoz kell igazítani.

28. § (1) Egy ingatlanon legfeljebb 2 lakás építhető, egy épületben.

(2) A telken a lakófunkciót kiegészítő funkciók számára további egy önálló épület építhető.

29. § (1) A két utcára nyíló teleknél két önálló lakóépület is elhelyezhető, de épületenként legfeljebb 2 lakás építhető.

(2) Két utcára nyíló teleknél a két önálló lakóépületen túl a lakófunkciót kiegészítő funkciók számára további épület nem építhető, azt a lakóépülettel egy tömegben kell megépíteni.

30. § Az építési övezetek betartandó telekalakítási- és az építési telkek beépítési előírásai a következők:

31. § (1) A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó, helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, valamint sport építmény elhelyezésére szolgál.

(2) A területen elhelyezhető többlakásos lakó, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sport építmény, parkolóház valamint üzemanyagtöltő.

32. § (1) A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti részleges közművesítettség, közműves szennyvízelvezetés mellett.

(2) A szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig zárt szennyvíztároló építése engedélyezhető.

(3) Állattartás céljára építmény nem építhető.

33. § (1) Az építési övezetek betartandó telekalakítási- és az építési telkek beépítési előírásai a következők:

34. § (1) A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen elhelyezhető igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sport építmény.

(3) Önálló lakóépület és üzemanyagtöltő nem helyezhető el a területen.

35. § (1) A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti részleges közművesítettség, közműves szennyvízelvezetés mellett.

(2) A szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig zárt szennyvíztároló építése engedélyezhető.

(3) Állattartás céljára építmény nem építhető.

36. § (1) Az építési övezetek betartandó telekalakítási- és az építési telkek beépítési előírásai a következők:

37. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK előírásai szerinti kereskedelmi, szolgáltató területre meghatározott építmény helyezhető el, az egyes építési övezetekre vonatkozó kötöttségekkel.

(3) A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti részleges közművesítettség, közműves szennyvízelvezetés mellett.

38. § (1) Építészeti-városképi követelmények:

39. § (1) A technológiai berendezés, építmény (pl: kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális építménymagasságot meghaladhatja.

(2) Azon az építési telken, ahol a szabályozási terv telken belüli beültetési kötelezettséget, illetve kötelező fásítást jelöl, kertészeti terv alapján készített három szintű zöldterületet kell kialakítani. A zöldterület csak a közúti csatlakozás helyén szakítható meg.

40. § (1) Az egyes építési övezetek betartandó telekalakítási és beépítési előírásai a következők:

41. § (1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A területen az OTÉK előírásai szerinti ipari területre meghatározott építmény helyezhető el, az egyes építési övezetekre vonatkozó kötöttségekkel.

(3) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, önálló épületként szociális épületek kivételesen elhelyezhetők.

(4) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

43. § (1) A technológiai berendezés, építmény (pl: kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális építménymagasságot meghaladhatja.

(2) Azon az építési telken, ahol a szabályozási terv telken belüli kötelező zöldfelületet jelöl, kertészeti terv alapján készített három szintű zöldterületet kell kialakítani. A zöldterület csak a közúti csatlakozás helyén szakítható meg.

(3) A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti részleges közművesítettség, közműves szennyvízelvezetés mellett.

44. § (1) Az egyes építési övezetek betartandó telekalakítási és beépítési előírásai a következők:

45. § Az üdülőházas területen olyan üdülőépület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, mely üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

46. § (1) A területen csak az OTÉK 22. § (2) bekezdése szerinti parkoló és garázs helyezhető el.

(2) A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti részleges közművesítettség, közműves szennyvízelvezetés mellett.

47. § (1) A kialakított telek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.

(2)

(3)

48. § Az építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

49. § A hétvégi házas üdülő területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.

50. § (1) A területen általános jelleggel olyan építmények elhelyezése megengedett, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények elhelyezhetők.

(2) A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti részleges közművesítettség, közműves szennyvízelvezetés mellett.

51. § (1) A kialakított telek területén az építési helyen belül egy épület helyezhető el a beépítési % keretein belül.

(2)

(3)

52. § Az építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

53. § (1) A különleges területbe azok a terület tartozik, amely felhasználása, vagy a rajta elhelyezendő építmény különlegessége miatt (helyhez kötött, jelentős hatást gyakorol környezetére vagy a környezete megengedett külső hatásaitól is védelmet igényel) eltér az egyéb terület-felhasználási kategóriába sorolt területtől.

(2) Az építési övezetben csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú intézmény (rekreáció, oktatás, mezőgazdasági üzemi, bánya) és az annak rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmény helyezhető el.

54. § A sportolás céljára és ezzel összefüggő tevékenység elhelyezésére szolgáló terület.

55. § Az építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

56. § (1) Az övezet területén teljes közművesítés és kiépített közúti közlekedés esetén lehetséges az építés.

(2) Az OTÉK szerinti parkolószámot saját telken belül kell kialakítani, vagy önkormányzati parkolórendelet alapján kell a gépkocsi elhelyezését biztosítani.

(3) A kialakított telek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.

(4)

57. § (1) A mezőgazdasági üzemi terület az üzemi méretű mezőgazdasági tevékenység - állattenyésztés, továbbá állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás - céljára szolgáló terület.

(2) Az övezet területén részleges közművesítés és kiépített közúti közlekedés esetén lehetséges az építés.

58. § (1) Az építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

59. § A terület rekreáció, szabadidő eltöltése céljára és ezzel összefüggő tevékenység elhelyezésére szolgál.

60. § Az építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

61. § (1) Az övezet területén teljes közművesítés és kiépített közúti közlekedés esetén lehetséges az építés.

(2) Az OTÉK szerinti parkolószámot saját telken belül kell kialakítani, vagy helyi önkormányzati parkoló-rendelet alapján kell a gépkocsi elhelyezését biztosítani.

(3) A kialakított telek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.

(4)

(5)

62. § A területen szállás és az ezzel összefüggő üzemeltetés, vendéglátás, szórakozás, sportolás, szabadidő eltöltése céljára és ezzel összefüggő tevékenység elhelyezésére szolgál.

63. § Az építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

64. § (1) Az övezet területén teljes közművesítés és kiépített közúti közlekedés esetén lehetséges az építés.

(2) Az OTÉK szerinti parkolószámot saját telken belül kell kialakítani, vagy helyi önkormányzati parkoló-rendelet alapján kell a gépkocsi elhelyezését biztosítani.

(3) A kialakított telek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.

(4)

(5)

65. § A területen hagyományos szőlőgazdálkodással kapcsolatos építmények és ezzel összefüggő tevékenység elhelyezésére szolgál.

66. § Az építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

67. § (1) Az övezet területén részleges közművesítés és kiépített közúti közlekedés esetén lehetséges az építés.

(2) A kialakult beépítési módnak és beépítettségnek megfelelően az övezetben a meglevő épület bontását követően új épület is elhelyezhető. Meglevő épület egyszer 10 m2-el bővíthető. Az oldalkert legkisebb mérete az övezetben 0,5 m is lehet a kialakult állapot és a tűzvédelmi előírások figyelembe vétele mellett.

(3)

68. § A terület vízi közlekedési és ezt szolgáló közlekedési, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

69. § Az építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

70. § (1) Az övezet területén teljes közművesítés és kiépített közúti közlekedés esetén lehetséges az építés.

(2) Az OTÉK szerinti parkolószámot saját telken belül kell kialakítani, vagy helyi önkormányzati parkoló-rendelet alapján kell a gépkocsi elhelyezését biztosítani.

(3) A kialakított telek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.

(4)

71. § A területen kilátó, turisztikai szolgáltató és vendéglátó épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

72. § Az építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

73. § (1) Az övezet területén teljes közművesítés és kiépített közúti közlekedés esetén lehetséges az építés.

(2) Az OTÉK szerinti parkolószámot saját telken belül kell kialakítani, vagy helyi önkormányzati parkoló-rendelet alapján kell a gépkocsi elhelyezését biztosítani.

(3) A kialakított telek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.

(4) A kilátó toronyjellegű épületrészét az építménymagasság számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A kilátó építménymagassága az övezetre előírt mértéktől eltérhet.

76. § (1) A közúti közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület helyi közút, kerékpárút és gépjármű várakozó hely, járda és gyalogút, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítménye, továbbá a közmű és a hírközlés építménye elhelyezésére szolgál.

(2) Az út elhelyezéséhez szükséges építési terület szélességét a Szabályozási Tervlapon jelöltek szerint kell megállapítani.

(3) A terület telkén elhelyezhető építmény esetében

77. § (1) Velence város gyorsforgalmi útja az M7 autópálya

(2) Főutak a következők:

(3) A gyűjtőutak a következők:

78. § (1) A terület a Kök jelű kötöttpályás közlekedési terület övezete

(2) A területen a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, igazgatási épületek helyezhetők el.

79. § A Zkp jelű övezetben csak az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti épület jellegű építmények helyezhető el, ha a zöldterület rendeltetését szolgálja, vagy azt funkciójának betöltésében nem zavarja. Elhelyezhető továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló - sportolási, pihenési, játék - nem épület jellegű építmény is. Zkk övezetben épület nem helyezhető el.

82. § (1) A meglévő zöldterület más területfelhasználási egységbe nem minősíthető át.

(2) Az egyes övezetek telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

83. § (1) Az övezetben az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti az erdő rendeltetésének megfelelő építmény engedélyezhető.

(2) Az erdőterület a település közigazgatási területén az erdő rendeltetése szerint védelmi erdőterület (Ev)

84. § (1) A Szabályozási Terv szerinti védelmi rendeltetésű (Ev jelű védett, véderdő) erdőterületen épület nem létesíthető.

(2) Az övezet területén az OTÉK 32. § szerinti építménye elhelyezhető, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja, a táji-természeti értékeket nem károsítja, és az építéshez a védelmi rendeltetést felügyelő erdészeti-természetvédelmi hatóság hozzájárul.

(3) Védelmi rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti érték megőrzése, a természetes és természetközeli ökoszisztéma megóvása biztosítandó. Az erdészeti hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli erdőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható.

(4)

85. § Az egyes övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

86. § (1) Általános mezőgazdasági terület az árutermelő mezőgazdasági termelést szolgáló területfelhasználási egység.

(2) Általános mezőgazdasági területen az OTÉK 32. §, továbbá a 29. § (1) bekezdése szerinti építmény helyezhető el.

87. § (1) Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.

(2) Állattartó telep belterülettől, továbbá belterületen kívüli beépítésre szánt területtől és országos jelentőségű védett természeti terület határától legalább 100 m védőtávolság, vízfolyástól, vízfelülettől legalább 100 m védőtávolság biztosításával alakítható ki.

88. § Általános mezőgazdasági területen:

89. § (1) Az általános mezőgazdasági övezetben (jelenleg jellemzően szántó művelési ágú terület) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

90. § (1) Általános mezőgazdasági Má-1 jelű övezetben birtokközpontot az OTÉK előírásai szerint lehet létesíteni.

(2) Birtoktest kialakításához több, mezőgazdasági művelés alatt álló, összesen legalább 10 ha nagyságú terület szükséges.

(3) A birtokközpont telkének legalább az 1,0 ha (10.000 m²) területet el kell érnie, de legfeljebb 3,0 ha (30.000 m²) területű lehet.

(4) A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 40% lehet, a legnagyobb épületenkénti alapterület nem korlátozott.

(5) Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni, az elő- oldal- és hátsókert legkisebb méreten 10,0 m lehet.

(6) A legnagyobb építménymagasság legfeljebb 7,5 m lehet. A technológiai berendezés, építmény (pl: kémény, torony, tároló tartály, szárító stb.) magassága az övezetre előírt maximális építménymagasságot meghaladhatja.

91. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai, természetvédelmi és vízvédelmi (környezetvédelmi) illetve fejlesztési területbiztosítási okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak.

(2) Az övezetben az egyéb vízügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés, használat folytatható.

92. § (1) Az övezetben az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti építmény ideiglenesen helyezhető el, ha az a természeti, táji értékeket nem károsítja, a környezetet nem veszélyezteti. Az elhelyezett építményeket fejlesztés megvalósulása esetén kártalanítási igény nélkül le kell bontani.

(2) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érekében szabad.

93. § (1) Az övezetben a gyep, kaszáló, legelő élőhelyei megtartandók, szántóföldi vagy kertes művelésbe nem vehetők.

(2) Ösztönözni kell az extenzív jellegű, környezet- és természetkímélő gazdálkodást.

(3)

94. § (1)

(2) Új villamosenergia-ellátási, valamint táv- és hírközlő vezeték csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

95. § Épületek az Má-2 övezetben nem helyezhetők el.

96. § A vízgazdálkodással összefüggő övezetbe az alábbi területek tartoznak:

97. § (1) A vízgazdálkodási terület a következő övezetekre tagolódik: a V jelű vízmedrek övezete.

(2) A területen építményt elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével, külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.

(3)

(4) A területen levő vízmeder parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.

98. § A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás

99. § A Velencei-tó közepén található legnagyobb nádas sziget területe tartozik az övezetbe.

100. § Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

101. § (1) Az építési övezet a város területén kijelölt hulladékátrakó és komposzttelep területét foglalja magában.

(2) Az övezetben a hulladék átrakással és komposztálással kapcsolatos építmények helyezhetők el, továbbá az ott dolgozók részére szociális és kiszolgáló létesítmények.

(3) Az övezetek telekalakítási és beépítési előírásai a következők:

102. § (1) Az építési övezet a város területén kijelölt temető területét foglalja magában.

(2) A temető területén csak a temető üzemeléséhez szükséges létesítmény építése engedélyezett.

(3) A temető területén belül a telekhatároknál 10-10 m intenzív zöldterületet kell biztosítani.

(4) A zöldterületen belül urnafal létesíthető.

(5) Az övezetek telekalakítási és beépítési előírásai a következők:

103. § (1) Az övezet a város területén levő strandok területét foglalja magában.

(2) A területen vendéglátás, szórakozás, sportolás, üzemeltetés célját szolgáló épületek és

104. § A sportolási, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos építmények elhelyezése céljára és ezzel összefüggő tevékenység végzésére szolgáló terület.

105. § Az övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

106. § (1) Az építési övezet a város külterületén levő megszűnt, rekultiválandó bányák területét foglalja magában. Zöldterületi hasznosítása javasolt.

(2) A területen épület nem helyezhető el.

(3) Az övezetek telekalakítási és beépítési előírásai a következők:

106/A. § (1) Az övezet az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos építmények elhelyezése céljára és ezzel összefüggő tevékenység végzésére szolgáló terület.

(2) A területen az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó tároló-, növénytermesztési, állattartó, állattenyésztő és gazdasági épületek helyezhetők el.

(3) Az övezetek telekalakítási és beépítési előírásai a következők:

108. § A táj-, természet- és környezetvédelmi szempont megfelelő érvényesítése érdekében az érvényben lévő környezetvédelmi és természetvédelmi törvény általános elírásain túl az e rendeletben foglalt előírásnak kell érvényt szerezni.

109. § (1) A beépítésre szánt terület kialakítása, használata során a be nem épített, burkolatlan területet rendezett zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani az erózióvédelem, humuszvédelem, a levegőminőség-védelem és a helyi klíma védelmének elősegítése érdekében.

(2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felület nélküli, gyeppel, cserjével és fával betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő.

(3) Többszintes növényállomány létesítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke az OTÉK ide vonatkozó előírásai alapján csökkenthető a megadott mértékben. A zöldfelületi arány csökkentése érdekében terepszint alatti, növényzettel fedett építmény létesítése csak a talajvíztől mentes, magasabban fekvő területen lehetséges.

(4) A tervezett új zöldterület létesítését, fenntartását kertépítészeti kiviteli és kezelési terv alapján kell elvégezni.

110. § (1) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

(2) Fasor létesítésénél, parkoló fásításánál, vagy ilyen jellegű zöldfelület felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyed részére legalább 5 m² szilárd burkolat nélküli termőterületet, és legalább 1 m³ termőföldtömeget, vagy termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani.

(3)

(4) Az újonnan tervezett közút építési területén, fő- és gyűjtőút rekonstrukciójánál út menti fasort kell telepíteni. A fasor helyét a közmű és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell.

111. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(3)

(4) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.

(5) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

112. § (1) Velence város az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.

(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

113. § (1) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.

(2)

114. § (1) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni és szállítani (mozgatni).

(2) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmény körül a közegészségügyi, a környezetvédelmi és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el.

(3) Olyan esetben, amikor az új beépítés a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgást, a jellemző mikro-klimatikus adottságokat megváltoztatja (pl. akadályozza vagy kedvezőtlen légáramlatokat kelt), az építés csak akkor engedélyezhető, ha kedvezőtlen változás feltételezése esetén az építési engedélyezésre beadott dokumentációban igazolják, hogy az építés, a funkcióváltozás ilyen kedvezőtlen hatással nem jár.

115. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.

(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.

116. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően Velence település közigazgatási területe és a vizsgált objektum területe is a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny.

(2) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizet közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet.

(3) Tilos kockázatos anyag, vagy az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.

(4) A területen a vízfolyás, a felszíni és felszín alatti víz védelme érdekében a víz szennyeződését, a vízmeder nem kívánatos feltöltődését vagy lefedését eredményező építési munka nem folytatható.

117. § (1) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területen a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azt feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(2) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(3) A szennyvízközmű által nem ellátott területen a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező.

(4) A felszíni víz elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó terv alapján kell meghatározni.

(5) Terepszint alatti építmény, építményrész elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, és a kialakult természetes viszony károsan nem befolyásolható. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

118. § (1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azon a területen, amely a szervezett szemétszállításba nincsen bekapcsolva, a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, más edényzetben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.

(3) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt terület feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

(4) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(5) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladék gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a lakossági hulladékudvar területén történhet.

119. § (1) Közműlétesítmény és közműhálózat elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni.

(2)

120. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén) vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közmű és biztonsági övezete helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani.

(2) Közmű számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) A célvezeték és az előírások szerinti védőtávolság helyigényét szintén közterületen kell biztosítani, ettől eltérő esetben - megegyezően és azonosan eljárva - a közcélú vezetéknek szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyét fenntartani.

(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

121. § (1) A vízvezeték védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

(2) A beépítésre szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, vagy meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

122. § A talaj, a talajvíz és a rétegvíz, valamint az élővíz védelme érdekében a településen szennyvízzel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért

123. § (1) Bármely építési övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel elő kell tisztítani.

(2) Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóság által előírt megfelelő kezelés után szabad.

(3) A vízfolyás, csatorna part-éleitől 6-6 m, az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árok partéleitől minimum 3-3 m, a már elépített helyen az árok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m szélességű sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.

124. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.

(2) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(3) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (1 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(4) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolót kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Erről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági terület belső útjáról összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

128. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított államigazgatási ügyekben kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti

129. § (1) Jelen rendeletnek a Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2012. (VI. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2018. (XI. 23.) önkormányzati rendelettel (továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A Módr. hatályba lépését megelőzően benyújtott, még el nem bírált építési engedélykérelmek és az egyszerű bejelentés alapján megkezdett tevékenység esetén, amennyiben az az építtető számára kedvezőbb elbírálást eredményez, e rendelet hatályba lépésének napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.