Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2023. 02. 25- 2023. 02. 25Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Mány Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal, Pest Megyei Kormányhivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Országos Vízügyi Igazgatóság, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Nemzeti Földügyi Központ, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály, Honvédelmi Minisztérium, Fejér Megyei Rendőrkapitányság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Fejér Megyei Önkormányzat, szomszédos települések önkormányzatai, valamint Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítése, módosítása során történő egyeztetés szabályairól szóló 9/2017. (V.4.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el
ÁLTALÁNOS RÉSZ
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási terv SZT-1/A-B (Belterület)
b) 2. melléklet: Szabályozási terv SZT-2/A-B (Külterület)
c) 3. melléklet: Naperőmű létesítés céljából korlátozottan igénybe vehető terület(Trtv. alapján)
d) 4. melléklet: Építési övezetek és övezetek beépítési határértékei
e) 5. melléklet: 5.1.: Országos jelentőségű egyedileg védett műemlékek; 5.2.: Régészeti lelőhelyek; 5.3.: Nemzetközi természetvédelmi lehatárolással érintett területek jegyzéke.
2. A szabályozási tervek tartalma
2. § (1) A szabályozási tervek kötelező elemei:
a) tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
b) övezet, építési övezet határa, jele,
c) építési hely és határa,
d) szabályozási elemekre vonatkozó méretek,
e) építési vonal,
f) megszüntető jel
(2) A szabályozási tervek irányadó elemei:
a) javasolt telekhatár,
b) javasolt telekhatár megszüntetés,
c) jelentősebb közhasználatú parkoló (P),
d) gyalogút, sétány.
(3) A szabályozási tervek tájékoztató elemei:A magasabb rendű vagy más jogszabályok által megfogalmazott, ill. államigazgatási szerv által kért szabályozási elemeket a szabályozási tervek tájékoztató szabályozási elemként tüntetik fel. Módosításuk csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges.
a) műemlék, műemléki környezet határa, műemléki épület, műemléképület telke,
b) kiemelten védett régészeti lelőhelyek, régészeti lelőhelyek, régészeti érdekű területek,
c) helyi egyedi védelem alatt álló építmény, helyi területi védelem alatt álló terület határa.,
d) védőterületek, védőtávolságok, védősávok határa,
e) Natura 2000 terület határa,
f) országos ökológiai hálózat területei (magterület, ökológiai folyosó) és határuk,
g) vízbázisok hidrogeológiai védőterületei (belső-, külső védőterület, „A” és „B” jelű hidrogeológiai védőidomok területei)
h) bányatelek,
(4) Sajátos jogintézmények: beültetési kötelezettség
3. Fogalom-meghatározások
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Fekvő telek: olyan korábban kialakult közbenső telek, amely hosszanti oldalával csatlakozik az úthoz, és átalagos mélysége nem éri el a 20 métert.
2. Háromszintű növényállomány: a telek zöldfelülettel borított területének minden 150 m2–re számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre.
3. Minimális telekszélesség: A telekszélesség azon legkisebb értéke, amely a telek területén belül legalább az övezeti előírásokban meghatározott telekmélységben, ennek hiányában 20 m mélységben, a mélység irányára merőlegesen az oldalsó telekhatárok között teljesül.
4. Saroktelek: olyan földrészlet, amely két oldalán is közterülethez, illetve magánúthoz csatlakozik.
5. Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felöli határvonalára merőleges vetületi mérete.
6. Telekszélesség: A földrészlet oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között.
7. Terepszint alatti beépítettség mértéke: A terepszint alatti építmény(ek) által műszakilag igénybevett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya.
8. Vendéglátás: kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is
9. Védőfásítás, védő zöld sáv: a kijelölt területen legalább 6 m-ként 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa alatta cserjékkel, vagy 6 m-nél szélesebb terület esetén 25 m2–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa és alatta cserjék kerülnek telepítésre.
10. Zavaró hatású tevékenység: A falusias és kertvárosias lakóterület építési övezeteiben olyan gazdasági célú tevékenység, mely jellemzően nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló, nagy forgalmat vonzó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, raktározási, kézműipari, iroda, mező- és erdőgazdasági rendeltetés, és működése során nem elégíti ki a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.
4. Belterülethatár módosítás
4. § (1) A belterületbe csatolható területeket a Szabályozási terv tartalmazza. Kizárólag a Szabályozási terven jelölt belterületbe vonható terület határa és meglévő belterületi határ között, azaz a belterületbe vonható területen fekvő, a meglevő belterülethez közvetlenül csatlakozó földrészletek vonhatók belterületbe.
(2) Az egyes telkek rendezettségének nem feltétele a belterületbe vonás végrehajtása.
A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
5. § (1) Mány természetvédelmi, tájvédelmi szempontból értékes területei, elemei:
a) a Natura 2000 területként nyilvántartott erdő- és gyepterületek, fás, ligetes területek,
b) az Országos Ökológiai Hálózat területei: a magterület és az ökológiai folyosó részét képező területek,
c) az ökológiai hálózat helyi összekötő elemei: a kisvízfolyások, csatornák és azokat kísérő növényzet, fás, ligetes területek.
(2) A táj- és a természet védelme, a biológiai sokféleség megőrzése érdekében az (1) bekezdés szerinti, az SZT-2 jelű szabályozási terven lehatárolt területeken:
a) új építmények —amennyiben elhelyezésüket az adott építési övezetre, övezetre vonatkozó előírások lehetővé teszik— a természeti értékek károsítása, sérelme nélkül, a természetvédelmi célokkal összhangban létesíthetők,
b) szélerőmű nem helyezhető el, kivéve a saját energiaszükséglet kielégítését szolgáló, háztartási méretű kiserőművet,
c) új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, a meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető,
d) közlekedési és közmű építmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a természetközeli élőhelyek fenntartása, az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható.
(3) Az SZT-2 jelű szabályozási terven jelölt tájképvédelmi területen
a) szélerőmű nem helyezhető el, kivéve a saját energiaszükséglet kielégítését szolgáló, háztartási méretű kiserőművet,
b) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni,
c) a beépítésre szánt területeken a szintvonalakkal párhuzamosan, legalább 100 m-ként védő fásítás létesítendő,
d) a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.
(4) Az SZT-2 szabályozási terven jelölt naperőmű létesítés céljából korlátozottan igénybe vehető területen naperőmű nem helyezhető el, kivéve a saját energiaszükséglet kielégítését szolgáló, háztartási méretű kiserőművet.
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
5. A levegő védelme
6. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet:
a) lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, sport- és rekreációs célú különleges területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet, továbbá
b) természetvédelmi szempontból értékes területet, Natura 2000 területet, valamint az országos ökológiai hálózat magterületét és ökológiai folyosó területet.
(2) Levegőtisztaság-védelmi védőövezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épületek - kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt - nem helyezhetők el.
(3) Gyorsforgalmi út létesítése esetén - az autóút és autópálya működésével összefüggő építmény kivételével - a gyorsforgalmi út tengelyétől számított 50 méteren belül nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület.
(4) Lakóterület, vegyes terület, idegenforgalmi, sport- és rekreációs célú különleges terület (nagykiterjedésű sportterület, rekreációs, idegenforgalmi terület, temető terület), valamint zöldterület, közjóléti erdőterület rendeltetésszerű használatát pontszerű vagy diffúz légszennyezés és bűz nem korlátozhatja.
(5) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területeknek tekintendők:
a) a Natura 2000 területek,
b) az országos ökológiai hálózat magterületei és ökológiai folyosó területei,
c) a közjóléti erdőterületek.
(6) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területek térségében kizárólag olyan építmények, létesítmények helyezhetők el, amelyek üzemelése esetén az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó határértékek teljesülnek.
6. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védelem
7. § (1) A Vt, Gksz, Gá, K-Mü jelű területek építési övezeteiben a telkek kötelezően zöldfelülettel borított területének legalább felét a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kompenzálása érdekében háromszintű növényállományú zöldfelületként kell kialakítani.
(2) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok védelmét biztosítani kell. Közterületen növényzetet kivágni csak indokolt esetben, a fás szárú növények védelméről szóló országos érvényű jogszabály betartásával lehet.
7. A föld védelme
8. § (1) A területen feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag vagy veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. A nem veszélyes hulladékkal történő feltöltés kizárólag az illetékes hulladékgazdálkodási hatóság engedélyével történhet. Feltöltés során olyan anyag is használható, amely hasznosítási műveleten átesett és hulladék státusza megszűnt.
(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.
(3) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.
8. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme
9. § (1) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák, a vízi-létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztessék, továbbá a víz minőségét ne károsítsák.
(2) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat nem folytatható, illetve építmény nem helyezhető el.
(3) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.
(4) Építmények üzemelése során keletkező külön jogszabályban meghatározott káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó országos érvényű jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
(5) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
(6) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízfolyások mentén a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(7) Haszonállatot tartani csak jól tisztítható, hézagmentes padozatú, szilárd burkolatú létesítményben szabad. A trágyalét zárt, szivárgásmentes trágyalé-gyűjtőbe kell elvezetni. Trágyát csak fedett, szivárgásmentes, az általános szabályozás szerint kezelt és fertőtlenített trágyagyűjtőben szabad tárolni.
9. Hulladékok kezelése
10. § (1) Lakó- és vegyes területen – a háztartásban keletkező veszélyes hulladékok kivételével - kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló építmények üzemelése során keletkezhet veszélyes hulladék —különösen gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások, szépségipari szolgáltatások, vendéglátás építményeiben keletkező hulladék.
(2) Az ipari, kisipari és szolgáltató létesítményekben keletkező hulladékokat azok ártalmatlanításáig, vagy az elszállításáig, a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni, és környezetszennyezés nélkül tárolni.
(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba, illetve közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba nem bekapcsolt területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.
10. A környezeti zaj elleni védelem
11. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben létesíthető, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználások területén a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladja meg.
(2) Új út tervezésekor a környezeti zaj elleni védelem eszközei az út melletti területeken a településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználásainak figyelembevételével tervezendők.
(3) Meglévő épületek átépítése esetén, amennyiben az épület védendő homlokzata előtt a közlekedési környezeti zajszint miatt a külső téri zajterhelési határértékek nem teljesíthetők, zaj ellen védendő épületek, valamint védendő helyiségek kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a vonatkozó jogszabály szerinti belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek.
VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
12. § Felszínmozgások által potenciálisan veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások: az SZT-2 jelű Szabályozási terven jelölt „felszínmozgások által potenciálisan veszélyeztetett területek”-en építési tevékenység geotechnikai szakvéleményben foglaltak alapján történhet.
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
11. TILALMAK, TELEKALAKÍTÁS, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK
13. § (1) Nyúlványos telek a településen nem alakítható ki.
(2) 6,5 méternél keskenyebb telekszélességű új magánút nem alakítható ki.
(3) A gazdasági, vegyes, vagy különleges területek megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 12 méternek kell lennie, a négynél több lakás megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 8 méternek kell lennie.
(4) 50 méternél hosszabb zsák magánút végforduló nélkül nem alakítható ki.
(5) Lakóterületen telekegyesítéssel létrehozható új telek, ha arról a részletes építési övezeti előírás máshogy nem rendelkezik, legfeljebb az egyes építési övezetekben előírt legkisebb kialakítható telekméret háromszorosa lehet. Ez alól kivétel, ha a telekalakítás egészségügyi, oktatási, szociális vagy egyházi épület létesítése céljából szükséges.
12. Településrendezési kötelezések
14. § (1) Beültetési kötelezettséget – a vonatkozó magasabb szintű jogszabályban foglalt követelmények szerint – jelen rendeletben meghatározottak és a szabályozási tervlapokon jelöltek figyelembevételével a polgármester önkormányzati hatósági döntésben írja elő.
(2) A beültetési kötelezettségű területet az (1) bekezdés szerinti hatósági határozat alapján az építtetőnek vagy a telekkel rendelkezni jogosultnak, a Szabályozási terven jelölt szélességben, az építési tevékenységgel egyidejűleg védő zöld sávként kell kialakítani, és azt folyamatosan fenntartani.
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
13. Általános előírások
15. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) Közforgalmú út
a) Közforgalmú út esetén
aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
ab) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
ac) a csapadékvizek elvezetéséről,
ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről
ae) gondoskodni kell
b) magán út esetén (közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)
ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni
bb) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni
bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni
(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
(4) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
b) 10 m-t meghaladó, 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
c) ab)12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg
d) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
14. Közművesítés mértékének az előírása
16. § Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) a beépítésre szánt területen biztosított:
aa) a teljes közműellátás,
ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
b) a beépítésre nem szánt vízbázis védelmi, vagy vízminőség védelmi területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:
ba) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
bb) a közüzemű villamosenergia-ellátás,
bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
c) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:
ca) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
cb) a közüzemű villamosenergia-ellátás,
cc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
cd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett
d) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.
15. Vízellátás
17. § (1) Új közüzemű vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) Kijelölt hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező kút körül 10 m-es sugarú körterületet belső védőidomként kell kezelni.
16. Szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés
18. § (1) A vízbázis, a felszín alatti vizek védelme érdekében sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes területén tilos.
(2) A szennyvízelvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetés építhető.
(3) Beépítésre nem szánt vízminőség védelmi területen, vízbázis védelmi területen fekvő, építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha
a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül,
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a helyi szippantó kocsi kapacitását (kb5 m3-t) és 200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, akkor a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállítani,
c) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a helyi szippantó kocsi kapacitását ( kb 5 m3-t) és 200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezést kell alkalmazni, az alábbi követelményeknek megfelelve:
ca) a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani),
cb) az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
cc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, és
cd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz, továbbá
d) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a helyi szippantó kocsi kapacitását (kb 5 m3-t) és 200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, de bármely illetékes szakhatóság megtagadja a hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást az bármekkora távolsággal érhető el.
(4) A beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a helyi szippantó kocsi kapacitását (kb. 5 m3-t), a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a helyi szippantó kocsi kapacitását (kb. 5 m3-t), akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
bc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
bd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
be) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást.
(5) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
(6) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:
a) védelem nélkül 150 m
b) bűzzárral ellátva 20 m
c) hatásvizsgálat alapján megállapított mérettel.
(7) Védőtávolságon belül:
a) új beépítésre szánt övezet nem jelölhető ki,
b) már kijelölt beépítésre szánt építési övezetben lakó, üdülő, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási rendeltetés újonnan nem helyezhető el.
17. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
19. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (árkok, vízfolyások stb.) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak vízjogi engedély alapján változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.
(2) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a partvonaltól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A partvonal kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni és szolgalmi jogot adni a mederkarbantartó számára.
(3) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni. A földhivatali nyilvántartás csak vízjogi engedély alapján módosítható.
(4) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni.
(5) A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással, kell biztosítani.
(6) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után min.1 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.
(7) A záportározót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.
(8) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
a) a kocsi behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
c) a vízszállítás akadálymentes legyen.
(9) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
18. Villamosenergia ellátás
20. § (1) Újonnan 132 kV-nál kisebb feszültségű elosztó hálózati és közvilágítási elosztó hálózati vezeték meglévő és belterületbe vonható területen kizárólag földkábellel létesíthető.
(2) Meglévő belterületen és belterületbe vonható területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója TKR-ben előírtak szerint lehetséges.
(3) Meglévő belterületen és belterületbe vonható területen kívül fekvő területen új hálózati elem, illetve meglévő hálózat rekonstrukciója a TKR-ben előírtak szerint lehetséges.
(4) Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
19. Földgázellátás
21. § Földgázellátás vezetékeinek és létesítményeinek (házi nyomáscsökkentő) elhelyezése a TKR-ben előírtak szerint lehetséges.
20. Megújuló energiahordozót hasznosító berendezések
22. § (1) Szélerőmű – a háztartási méretű kiserőmű kivételével – a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
(2) A település közigazgatási területen – a háztartási méretű kiserőművek kivételével - naperőmű kizárólag a beépítésre nem szánt különleges –megújuló energiaforrások hasznosítását szolgáló - területen helyezhető el.
(3) Háztartási méretű szélerőmű kizárólag a meglévő belterületen és belterületbe vonható területen kívüli területen helyezhető el, a TKR előírásai és az alábbiak betartásával:
a) a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot max. 3 m-en túl nem haladhatja meg, továbbá a dőlés-távolsága minden irányban saját telken belülre kell essen, továbbá
b) országos és helyi művi-, természeti védelem alatt álló területen, műemlék telkén nem helyezhető el.
(4) Napenergia hasznosító berendezés (napelem, napkollektor) kizárólag TKR előírásai szerint helyezhető el.
21. Elektronikus hírközlés - Vezetékes elektronikus hírközlés
23. § Vezetékes elektronikus hírközlés hálózat rekonstrukciója, új hálózat építése a TKR-ben előírtak szerint lehetséges.
22. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
24. § (1) A település felett áthaladó mikrohullámú összeköttetés magassági korlátozását figyelembe kell venni.
(2) Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a település arculati kézikönyv és településképi védelmi rendelet rögzíti.
ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
23. Építés általános feltételei
25. § (1) Minden építési övezetben és beépítést megengedő övezetben melléképítmény csak a főépítménnyel egy időben, vagy a főépítmény után építhető.
(2) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül végezhető.
(3) Az építési övezetekben melléképítmények kizárólag az építési helyen belül helyezhetők el, kivéve:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy;
b) hulladéktartály tároló 2,0 m magasságig illetve 4 m2 alapterületig;
c) kerti építmények a tárolásra szolgáló műtárgyak kivételével.
ca) tetővel fedett kerti építményből telkenként legfeljebb 2 db létesíthető
cb) a tetővel fedett kerti építmény tetejének vízszintes vetülete építményenként max. 12 m2 lehet.
(4) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető, épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve, ha az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek.
(5) Az település teljes területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.
(6) Mobilház, konténer csak gazdasági területen helyezhető el, egyéb területen ideiglenes jelleggel, kizárólag felvonulási épületként létesíthető.
24. Tereprendezés, támfal, kerítés
26. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épület-elhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t, de együttesen legfeljebb 2,5 m-t. 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,5 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki.
(2) Tereprendezés csak úgy végezhető, hogy a szomszédos telekhatártól számított 1 méteres területsávban az eredeti terepszint nem változtatható, kivéve, ha a szomszéd telek már eltért az eredeti terepszinttől, mely esetben a tereprendezést ahhoz igazodóan kell kialakítani.
(3) Támfal kialakítása a természetes terepszintet
a) felfelé legfeljebb 1,50 méterrel,
b) lefelé legfeljebb 1,50 méterrel,
c) de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtathatja meg.
(4) A közúttal határos telken, az utcavonalon meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal a meglévő terep magasságáig építhető.
(5) Mezőgazdasági terület, erdőterület övezeteiben kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi, illetve természetvédelmi célból, a településkép védelmi rendelet előírásainak megfelelően létesíthető.
25. Beépítési mód, építési hely
27. § (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen, oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(2) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(3) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon. A saroktelek hosszabb telekhatáránál az előkert mérete 1 m.
(4) Az előkerti építési vonal, beépített utcaszakasz esetén, a legalább 70%-ban az ingatlan-nyilvántartásban is bejegyzett kialakult állapothoz igazodó legyen.
(5) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:
a) lakó építési övezetek esetében: 5 m;
b) gazdasági építési övezetek esetében: 10 m;
c) egyéb építési övezet esetében: 5 m,
ha az építési övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
KATASZTRÓFAVÉDELEM
28. § (1) A tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor
a) a közhálózat által biztosítható tűzivíz-igényt feletti igényre helyi tűzivíztároló létesítése szükséges (amennyiben azt az övezeti előírások nem tiltják),
b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz-igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,
c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz-ellátást biztosítani.
(2) Az úthálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a tűzoltóság vonulását, illetve alkalmas legyen a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
VÉDŐTERÜLETEK—VÉDŐTÁVOLSÁGOK—HATÁSTERÜLETEK
26. Közlekedési létesítmények védősávja menti korlátozások
29. § (1) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett az egyéb jogszabályban meghatározott sávban és tevékenységekhez.
(2) A 12 méternél kisebb telekszélességű helyi külterületi utak mentén – a kertes mezőgazdasági területek kivételével:
a) kerítés az úttengelytől mért legkevesebb 6-6 m távolságra
b) épület az úttengelytől mért legkevesebb 10-10 m távolságra
helyezhető el.
(3) A kertes mezőgazdasági területeken lévő 6,5 méternél kisebb telekszélességű helyi külterületi utak mentén
a) kerítés az úttengelytől mért legkevesebb 4-4 m távolságra
b) épület az úttengelytől mért legkevesebb 8-8 m távolságra
helyezhető el.
27. Közműlétesítmények védőövezetei
30. § A közművezetékek jogszabályokban előírt védőterületeit biztosítani kell.
28. Egyéb védőterületek, védőtávolságok
31. § Az SZT-2 jelű szabályozási terven feltüntetett, a közigazgatási területet érintő vízbázis belső- és külső, továbbá az „A” és „B” jelű hidrogeológiai védőidommal érintett részein érvényesíteni kell a vízbázisok területére vonatkozó országos érvényű követelményeket és korlátozásokat.
32. § Az SZT-2 jelű szabályozási terven lehatárolt „nyílt karszt területek”-en építmények kizárólag oly módon helyezhetők el, hogy azok üzemelése a nyílt karszt területet és az alatta levő vízkészlet minőségét ne befolyásolják, ne veszélyeztessék.
29. Állattartás céljára szolgáló építmények
33. § (1) Haszonállat elhelyezésére szolgáló helyiség, istálló, ól, ketrec, kifutó, kennel egyéb építményektől, műtárgyaktól, létesítményektől való távolsága:
a) Nagy- és közepes testű haszonállat istállóépülete a lakóépülettől 15 m-re, fúrt vagy ásott kúttól 25 m-re,
b) kistestű haszonállat ólja, ketrece, kifutója a lakóépülettől 10 m-re fúrt vagy ásott kúttól 25 m-re,
c) trágya- és trágyalé tároló a lakóépülettől, közterülettől 15 m-re, fúrt vagy ásott kúttól 25 m-re, a felszíni vizektől jogszabályban meghatározott távolságra helyezhető el.
(2) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül haszonállat tartás céljára szolgáló - kivéve a saját fogyasztásra tartott baromfi számára a 10m2-t meg nem haladó - épület, épületrész, építmény (pl.: istálló, trágyatároló) nem létesíthető.
RÉSZLETES ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ÉS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
30. Falusias lakóterület (Lf) általános előírásai
34. § (1) Az Lf/1 falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető:
a) telkenként egy lakóépület, a 800m2-nél nagyobb telken legfeljebb két lakással, 800m2-nél kisebb telken egy lakással,
b) valamint, a telkeken elhelyezett épületek összes szintterületének legfeljebb 50%-án
ba) mező- és erdőgazdasági,
bb) lakosságot szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
bc) szállás jellegű, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális,
bd) kivételesen elhelyezhető még sport célú, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú épület.
(2) A beépítés mélysége az utcai telekhatártól legfeljebb 50 m-re lehet.
(3) Új épület esetén, a gépjárműtárolót a főépülettel egy épülettömegben kell kialakítani.
31. Településközpont vegyes terület (Vt) előírásai
35. § (1) A Szabályozási terven Vt/1 jellel jelölt építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: siló, ömlesztett-anyag-, folyadék- és gáztároló.
(3) A beépítés mélysége az utcai telekhatártól legfeljebb 50 m-re lehet.
(4) Az építési övezetben a közterületi kerítés csak 1,8 m magas lehet.
(5) A Vt/1 építési övezetben elhelyezhető épület:
a) legfeljebb 2 lakásos lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátási, szálláshely,
d) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális és sport rendeltetést tartalmazhat.
(6) A Vt/2 építési övezetben elhelyezhető épület:
a) legfeljebb 4 lakásos lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátási, szálláshely,
d) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális és sport rendeltetést tartalmazhat.
(7) Szabályozási terven „kötelezően megtartandó zöldfelület”-ként jelölt területen a meglévő zöldfelületi borítottság megtartandó.
32. Kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz) gazdasági terület
36. § (1) A Szabályozási terven Gksz/1 jellel jelölt építési övezetek elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) iroda;
d) gazdasági tevékenységi célú épületen belül telkenként egy darab, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetést is tartalmazhat, telkenként egy lakást.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(5) A gazdasági terület telkein belül, a telekhatár mentén, legalább 3 m széles védőfásítás telepítendő.
33. Általános gazdasági terület (Gá)
37. § (1) Az általános gazdasági terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület telkein belül, a telekhatár mentén, legalább 3 m széles védőfásítás telepítendő.
34. Beépítésre szánt különleges területek (K)
38. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A beépítésre szánt különleges területek az építési sajátosságaiknak megfelelően az alábbi építési övezetekre tagolódnak:
a) temető terület építési övezete KT
b) sportterület KSp
c) mezőgazdasági üzemi terület KMü
39. § A Szabályozási terven KT/1 jellel jelölt építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az építési övezetben kizárólag a temetési szolgáltatással összefüggő létesítmény, valamint hitéleti célú létesítmény helyezhető el.
b) Urnafal legfeljebb 1,8 m-es, síremlék legfeljebb 3,0 m-es magassággal alakítható ki.
c) Az épületek és építmények által nem borított területeket többszintes növényzettel rendelkező, sétautakkal feltárt parkosított zöldfelületként kell kialakítani.
40. § A Szabályozási terven KSP/1 jellel jelölt építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani: Az építési övezetben kizárólag a sportolási, szabadidős rendeltetésű építmények, épületek és az azokat kiszolgáló épületek, létesítmények, továbbá a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei helyezhetők el.
41. § (1) A KMü jelű építési övezet jellemzően az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgál.
(2) A KMü jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezet területén:
a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,
b) állattartó épületek,
c) terménytárolók,
d) szerszám- és géptárolók,
e) vegyszertároló,
f) terményfeldolgozó,
g) mezőgazdasági gépjavító,
h) mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakó- és szállásépületek,
i) biztonsági okokból szükséges őrházak,
j) termékvezetékek és műtárgyaik,
k) komposztáló telepek építményei,
l) mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények
helyezhetők el a vonatkozó környezeti feltételek betartásával.
(3) Az építési övezetben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területeket portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.
(4) A KMü jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben az egyes telkek kötelezően zöldfelülettel borított területének egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 3 m széles védő zöld sáv létesítendő.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
35. Közlekedési és közműterületekre vonatkozó előírások
42. § (1) A közutak, és az egyéb közlekedési területek számára a szabályozási tervben jelölt területet kell biztosítani.
(2) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.
(3) A közúti közlekedési területen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű és elektronikus hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és elektronikus hírközlési hálózat – a belterületen felszín alatt – elhelyezhető legyen.
(4) Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után 1db személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
36. Zöldterületek előírásai
43. § (1) Zöldterületek az állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterületek.
(2) Mány zöldterületei építési használatuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) közkert terület övezetei: Zkk/…
b) közpark terület övezetei: Zkp/…
(3) A Zkk/1 jelű övezetben elhelyezhetőek:
a) pihenést, testedzést szolgáló építmények: sétaút, pihenőhely, játszótér építményei,
b) kerti építmények: pergola, zenepavilon, szaletli, terasz,
c) kertberendezési tárgyak: utcabútor, hulladékgyűjtő, közvilágítási műtárgyak,
d) köztárgyak: szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, szakrális elem.
(4) A Zkk/1 jelű övezetben épületek nem alakíthatók ki.
(5) A Zkp/1 jelű övezetben a (3) bekezdésben meghatározott építmények és vendéglátó, kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(6) Zöldterületen terepszint alatti parkoló nem létesíthető.
37. Erdőterületek általános előírásai (E)
44. § (1) Az erdőterület az erdő céljára szolgáló terület.
(2) erdőterületek a területfelhasználási cél és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) védelmi erdőterület övezetei Ev/…
b) gazdasági erdőterület övezetei Eg/…
c) közjóléti erdőterület övezetei Ek/…
(3) Az erdőterületek azon övezeteiben, ahol épület elhelyezését az előírások lehetővé teszik, a közterületi telekhatártól, illetve az eltérő területhasználatú szomszédos telek határától számított 10,0 m-es sávban épületet elhelyezni nem lehet.
38. Védelmi erdőterületek (Ev)
45. § (1) Védelmi erdőterületbe a környezetvédelmi célokat szolgáló, valamint a természetvédelmi szempontból értékes, érzékeny erdők tartoznak.
(2) Az Ev/1 övezetbe a természetvédelmi szempontból érzékeny – Natura 2000 területként, ökológiai hálózat magterületeként nyilvántartott – erdők tartoznak. Az Ev/1 övezetben a természetvédelmi célokkal összehangolt területhasználat folytatható.
(3) Az Ev/2 övezetbe a környezetvédelmi célokat szolgáló erdők – talajvédelmi, vízvédelmi, településvédelmi, mezővédő erdők – tartoznak.
(4) A védelmi erdőterület övezeteiben épületek nem helyezhetők el. Az övezetben építmények — erdei kilátó, magasles, nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, köztárgyak, kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak — kizárólag akkor alakíthatók ki, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák, illetve a táji, természeti értékek fennmaradását nem veszélyeztetik.
39. Gazdasági erdőterületek (Eg)
46. § Gazdasági erdő övezeteiben az erdő rendeltetésének megfelelő építmények, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás építményei - erdészház, közösségi vadászház, őrház, a terület fenntartásához szükséges további építmények -, továbbá természetmegőrzés, ismeretterjesztés építményei helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az erdészeti hatóság hozzájárul.
40. Közjóléti erdőterületek (Ek)
47. § (1) Ek/1 jelű közjóléti erdőterület övezetben (Felsőörspuszta, Ruttkai-féle kert) elhelyezhetők:
a) erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás építményei,
b) testedzést és turizmust szolgáló építmény, erdei tornapálya, kilátó,
c) az oktatást, nevelést, ismeretterjesztést szolgáló építmények
d) külön jogszabály szerinti erdei közjóléti berendezések.
(2) Az Ek/1 övezetben az örökségvédelmi célokkal összehangolt területhasználat folytatható.
41. Mezőgazdasági területekre vonatkozó általános előírások
48. § (1) A közigazgatási területen található mezőgazdasági területek az elhelyezhető építmények szerint az alábbi területekre és övezetekre tagolódnak:
a) kertes mezőgazdasági terület övezetei: Mk/…
b) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetei: Mt/…
c) általános mezőgazdasági terület övezetei: Má/…
(2) Mezőgazdasági területek övezeteiben:
a) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
b) különálló árnyékszék nem létesíthető.
(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.
42. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
49. § (1) Kertes mezőgazdasági övezetbe tartoznak a volt zártkertek Szabályozási terveken lehatárolt területei.
(2) A kertes mezőgazdasági övezetekben kizárólag a növénytermesztéshez, szőlő-, gyümölcstermesztéshez és feldolgozáshoz, kertgazdálkodáshoz kapcsolódó, valamint állattartáshoz szükséges gazdasági épület helyezhető el.
(3) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben nem helyezhető el:
a) lakóépület, vagy lakó rendeltetésű épületrész,
b) üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek, terményfeldolgozók, állattartó építmények, valamint mezőgazdasági gépjavítók.
(4) Egy telken egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
(5) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem létesíthető.
(6) A telken új építmény elhelyezése esetén:
a) új építmény a közterülettel határos telekhatártól legalább 5,0 m-en, az oldalkerti telekhatártól 3 m-en, a hátsókerti telekhatártól 20 m-en túli távolságban helyezhető el,
b) az épületek közötti legkisebb építménytávolságot (az épületek tényleges homlokzatmagassága) minden esetben be kell tartani.
43. Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt)
50. § (1) Az Mt/1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetbe a táji-, természetvédelmi szempontból érzékeny, védendő mezőgazdasági területek – Natura 2000 területként, az országos ökológiai hálózat magterületeként, ökológiai folyosóként nyilvántartott mezőgazdasági területek, valamint a vízfolyásokat kísérő gyepes, ligetes-fás területek – tartoznak.
(2) Az Mt/1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetben kizárólag a gyepterületek fenntartását szolgáló gazdasági épületek, építmények (karám, szénatároló szín), valamint a természeti értékek bemutatását, az ismeretterjesztést szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) Az Mt/1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetben birtokközpont és lakóépület nem létesíthető.
(4) Az Mt/1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetben nem helyezhető el olyan építmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti.
44. Általános mezőgazdasági terület (Má)
51. § Az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:
a) Má/1: elsődlegesen gyümölcsös használatú mezőgazdasági övezet
b) Má/2: hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezet.
52. § (1) Az Má/1 jelű gyümölcsös használatú mezőgazdasági övezetbe a közigazgatási terület hagyományos, tájhasználatot és tájképet gazdagító elemének tradicionálisan gyümölcstermesztésre hasznosított térsége tartozik.
(2) Az Má/1 jelű gyümölcsös használatú mezőgazdasági övezetben a gyümölcstermeléshez kapcsolódó gazdasági épületek helyezhetők el.
53. § Az Má/2 jelű hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezetben a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás épületei, építményei helyezhetők el.
54. § (1) Az Má/1 és Má/2 általános mezőgazdasági terület övezeteiben több telekből álló birtoktest kialakítható, amelynek egyik telkén birtokközpont létesíthető. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken (birtokközpont) is kihasználható, ha a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, továbbá természeti érték megőrzését nem veszélyezteti.
(2) Az Má/1 és Má/2 övezetben létesíthető birtokközpontra vonatkozó előírások:
a) a birtokközpont beépítettsége a birtokközpont telkének legfeljebb 35 %-a lehet, de a birtoktest, vagyis a beszámítható telkek összterületére vetítetten nem lehet nagyobb, mint az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség.
b) birtokközpont területén az össz-beépítés nem lehet nagyobb 7500 m2 bruttó alapterületnél, akkor sem, ha a birtoktest nagyságából számított beépíthetőség ezt lehetővé tenné.
c) a birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani. Az egyes telkek kötelezően zöldfelülettel borított területének egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 5 m széles védő zöld sáv létesítendő.
(3) amennyiben a gazdálkodás az állandó helyben lakást szükségessé teszi, lakás, lakóépület is kialakítható.
(4) Birtokközpont lakóépületének alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de a lakás önálló rendeltetési egység bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 300 m2-t, akkor sem, ha a telek nagyságából számított beépíthetőség ezt lehetővé tenné. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet
45. Vízgazdálkodási terület (V)
55. § (1) Vízgazdálkodási területbe a vízfolyások, közcélú nyílt csatornák, az állóvizek medre és parti sávja, valamint a vízműterületek tartoznak.
(2) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) állóvizek medre és partja (V/1),
b) vízfolyások medre és partja (V/2),
c) vízműterület (V/3).
(3) A folyóvizek, csatornák és állóvizek mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A parti sávot is magába foglaló parti ingatlan a szakfeladatok közérdekű ellátására figyelemmel használható, hasznosítható. A vízfolyások fenntartási sávja sem a belterületen, sem a külterületen nem keríthető le, csak gyepterületként alakítható ki és tartható fenn.
(4) A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani, illetve azon építményeket elhelyezni csak a vízügyi és természetvédelmi jogszabályoknak megfelelően lehet.
46. Természetközeli terület (Tk)
56. § (1) Természetközeli terület övezetbe az időszakosan, vagy állandóan vízzel borított területek, a mocsarak, nádasok tartoznak.
(2) Természetközeli terület övezetben épületet elhelyezni nem lehet. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
47. Beépítésre nem szánt különleges területek (Kb)
57. § (1) Beépítésre nem szánt különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A beépítésre nem szánt különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából a Szabályozási terveken jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Külszíni bányaterület KbB
b) Rekreációs terület KbRe
c) Megújuló energia hasznosítás területe KbEn
d) Lovastanya terület KbLov
e) Közműterület KbKm
48. Beépítésre nem szánt különleges bányaterület (KbB)
58. § (1) A KbB jelű külszíni bányaterület övezetben kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai és segédüzemi építmények, létesítmények, adminisztrációs és szociális épületek helyezhetők el, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.
(2) Ásványi nyersanyag kitermelése, bányanyitás, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag bányakapitánysági határozattal megállapított bányatelek határon belül, a Szabályozási terven bányaterületként lehatárolt területeken (KbB övezet), jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján végezhető.
(3) A KbB övezeten belüli az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterületek területén bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.
(4) A bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
(5) A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájbaillesztése, ill. a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. A tájrehabilitáció vízrendezést, tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon.
49. Beépítésre nem szánt különleges rekreációs terület (KbRe)
59. § (1) A beépítésre nem szánt különleges rekreációs terület a szabadidő eltöltés, a szellemi és testi felüdülés céljára szolgáló terület.
(2) A KbRe/1 övezetbe a Kálváriahegy és Mányi-tó körzetében kijelölt, szabadidős, sport és közösségi rendezvények céljára szolgáló terület tartozik. A KbRe/1 övezetben:
a) a pihenést, testedzést, szabadidő eltöltését, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást szolgáló, vendéglátási, közösségi szórakoztató, kulturális, valamint azokat kiszolgáló építmények, létesítmények helyezhetők el, a táji, természeti, örökségvédelmi értékek védelmének biztosításával,
b) épületek, építmények helyének megválasztása a természeti értékek, védett növényfajok élőhelyének figyelembevételével, a természetvédelmi szervekkel egyeztetve történhet.
(3) A KbRe/2 övezetbe a Nádorpuszta melletti, rekreációs funkcióval hasznosítandó volt bányászati terület tartozik. A KbRe/2 övezetben
a) ökoturisztikai, sportolási célú létesítmények, és kapcsolódó épületeik, valamint a Nádorpuszta és környezetének ellátását szolgáló naperőmű létesítményei helyezhetők el,
b) a Szabályozási terven „kötelezően megtartandó zöldfelület”-ként jelölt területen az ökológiai kapcsolatok zavartalan biztosítása érdekében építményt (kivéve közmű műtárgyak), szilárd burkolattal ellátott felületet kialakítani nem lehet, a meglévő természetközeli növényzet megtartandó, újonnan kialakításra kerülő zöldfelületek esetén élőhelyvédelmi szempontból a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos növényfajok alkalmazandók.
(4) A KbRe/3 övezetbe az Örsi-hegy oldalában kijelölt a pihenés, rekreáció, szelíd turizmus céljait szolgáló terület tartozik. A KbRe/3 övezetben a pihenést, szabadidő eltöltését, szolgáló, sportolási, szállás jellegű, vendéglátási építmények, létesítmények helyezhetők el.
50. Beépítésre nem szánt különleges megújuló energia hasznosítás területe (KbEn)
60. § (1) A KB-En jelű beépítésre nem szánt különleges megújuló energia hasznosítás területe a saját energiaszükséglet kielégítését meghaladó megújuló energiaforrás felhasználására, műtárgyai elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A KbEn/1 jelű övezet naperőmű-park elhelyezésére szolgáló terület, ahol a naperőmű műszaki technológiai berendezései, elemei, valamint ezek rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A KbEn/1 jelű övezetben építmények elhelyezésére az alábbi előírások vonatkoznak:
a) épület a telekhatártól legalább 5,0 m távolságra helyezhető el,
b) az élővilág védelme miatt kizárólag matt felületű napelemek helyezhetők el, illetve olyan technológia alkalmazható, melyek üzemelése során a poláros fényszennyezés a minimálisra csökkenthető,
c) a naperőmű napelemei oly módon helyezhetők el, hogy a napelemek tartóoszlopai által elfoglalt területet kivéve a napelemek alatti és közötti területeken a gyepterület használata biztosítható legyen.
51. Beépítésre nem szánt különleges lovastanya terület (KbLov)
61. § (1) A KbLov jelű övezet a lovas sport és turizmus, valamint ehhez kapcsolódó állattartó, sportolási és turisztikai létesítmények elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) A KbLov jelű övezet területén:
a) állattartó épületek,
b) lovasturizmushoz kapcsolódó létesítmények, vendéglátó létesítmények,
c) lovaspályák,
d) állatól, állatkifutó,
e) a tevékenységhez kapcsolódó nem zavaró hatású gazdasági épületek, tárolók,
f) a tulajdonos, a használó számára szolgáló lakás,
g) iroda,
h) kerti építmény,
i) trágyatároló,
j) komposztáló,
k) a terület fenntartásához, illetve biztonsági okokból szükséges épületek, építmények
helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területeket portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.
52. Beépítésre nem szánt különleges közműterület (KbKm)
62. § (1) A Különleges beépítésre nem szánt – közmű területek a közművek és hírközlési létesítmények nem épületigényes területei.
(2) A KbKm/1 jelű övezetben a közművek és hírközlési létesítmények ill. az ezekhez kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.
(3) A KbKm/1 jelű övezetben a telkek tovább nem oszthatók.
Záró rendelkezések
63. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
64. § Hatályát veszti a Mány helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 10/2009. (IX.23.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet az 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelethez
1. Szabályozási terv SZT-1/A (Belterület)
2. Szabályozási terv SZT-1/B (Belterület)
2. melléklet az 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelethez
1. Szabályozási terv SZT-2/A (Külterület)
2. Szabályozási terv SZT-2/B (Külterület)
3. melléklet az 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet az 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelethez
1. Jelmagyarázat
2. Beépítésre szánt területek építési övezeteinek beépítési határértékei
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
||
AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZET |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLET |
||||||||
Építési övezet jele |
Beépítés módja |
Kialakítható telek legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
Terepszint alatti építés legnagyobb mértéke |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Az épületmagasság legnagyobb mértéke |
Egyéb előírás, |
||
(m2) |
(m) |
(%) |
(%) |
(%) |
(m) |
|||||
Lakóterületek építési övezetei |
||||||||||
1. |
Lf/1 |
O |
800 |
16 |
|
30 |
50 |
5,0 |
előkert: 0m |
|
2. |
Lf/2 |
O |
550 |
14 |
30 |
30 |
50 |
5,0 |
előkert: 0m |
|
3. |
Lf/3 |
O |
800 |
14 |
30 |
30 |
50 |
4,0 |
előkert: 5m |
|
Településközpont vegyes terület építési övezetei |
||||||||||
4. |
Vt/1 |
O(K) |
300 |
14 |
60 |
30 |
30 |
7,5 |
előkert: 0m |
|
5. |
Vt/2 |
O(K) |
700 |
14 |
30 |
30 |
30 |
7,5 |
előkert: 0m |
|
Gazdasági területek építési övezetei |
||||||||||
6. |
Gksz/1 |
SZ |
1500 |
25 |
35 |
60 |
30 |
|
előkert: 10m |
|
7. |
Gá/1 |
SZ |
2000 |
30 |
50 |
50 |
25 |
16,0* |
előkert: 10m |
|
Beépítésre szánt különleges területek építési övezetei |
||||||||||
8. |
KT/1 |
SZ |
35000 |
- |
10 |
- |
60 |
10,0 |
előkert: 10m |
|
9. |
KSp/1 |
SZ |
10000 |
- |
15 |
- |
50 |
7,5* |
előkert: 5m |
|
10. |
KMü/1 |
SZ |
5000 |
- |
35 |
40 |
7,5* |
előkert: 10m |
||
3. Beépítésre nem szánt területek övezeteinek beépítési határértékei
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
AZ ÖVEZET |
A TELEK |
AZ ÉPÜLET |
Egyéb előírás, |
|||||
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A beépíthető telek legkisebb telekterülete (m2) |
A beépíthető telek legkisebb szélessége (m) |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Legnagyobb épületmagassága (m) |
||
(m2) |
(m) |
(%) |
(%) |
(m) |
||||
Zöldterület övezetei |
||||||||
1. |
Zkk/1 |
- |
- |
- |
60 |
- |
||
2. |
Zkp/1 |
SZ |
10000 |
30 |
3 |
70 |
4,5 |
|
Erdőterületek övezetei |
||||||||
3. |
Ev/1 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
4. |
Ev/2 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
5. |
Eg |
SZ |
10000 |
- |
0,5 |
- |
4,5 |
|
6. |
Ek |
SZ |
15000 |
- |
5 |
- |
5,5 |
|
Mezőgazdasági területek övezetei |
||||||||
7. |
Mk/1 |
SZ |
szőlő, gyümölcs, kert: 800 |
12 |
3, de legfeljebb |
- |
4,5 |
kialakítható legkisebb telek nagysága: 1500 m2, kialakítható legkisebb telek szélessége: 14 m |
8. |
Mk/2 |
SZ |
szőlő, gyümölcs, kert: 800 |
12 |
5, de legfeljebb |
- |
4,5 |
kialakítható legkisebb telek nagysága: 1500 m2, kialakítható legkisebb telek szélessége: 14 m |
9. |
Mt/1 |
SZ |
5 ha |
30 |
1 |
- |
5,5 |
|
10. |
Má/1 |
SZ |
6000 |
30 |
3 |
- |
5,5 |
gyümölcsös területek |
11. |
Má/2 |
SZ |
3 ha |
30 |
3 |
- |
5,5 |
|
12. |
Má/1 és Má/2 övezetekben birtokközpont telke |
SZ |
1ha |
30 |
35 |
30 |
7,5* |
*: technológiai torony, terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető |
Vízgazdálkodási területek övezetei |
||||||||
13. |
V/1 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
14. |
V/2 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
15. |
V/2 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
Természetközeli terület övezetei |
||||||||
16. |
Tk/1 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
Különleges terület övezetei |
||||||||
17. |
KbB1 |
SZ |
- |
- |
max. 300 m2 |
- |
- |
|
18. |
KbRe/1 |
SZ |
1 ha |
50 |
5 |
70 |
5,5 |
|
19. |
KbRe/2 |
SZ |
10 ha |
- |
2 |
60 |
5,5 |
|
20. |
KbRe/3 |
SZ |
1 ha |
50 |
5 |
60 |
5,5 |
|
21. |
KbEn/1 |
SZ |
5000 |
50 |
1 |
- |
4,5 |
|
22. |
KbLov/1 |
SZ |
2 ha |
50 |
10 |
40 |
6,5 |
|
23.. |
KbKm/1 |
SZ |
K |
K |
10 |
- |
- |
|
5. melléklet az 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelethez
1. Országos jelentőségű egyedileg védett műemlékek (5.1.)
SORSZÁM |
VÉDETT ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK NEVE |
VÉDETTSÉG JOGI JELLEGE |
HELYRAJZI SZÁM |
AZONOSÍTÓ |
1. |
Ref. templom |
műemlék |
134 |
1607 |
2. |
R.k. templom |
műemlék |
1 |
1608 |
3. |
Ref. templom ex-lege műemléki környezete |
műemléki környezet |
135, 220, 221, 598, 712/1, 713, 714/1, 715/1, |
1607 |
4. |
R.k. templom ex-lege műemléki környezete |
műemléki környezet |
2, 3, 7, 50, 51, 52, 1210, 1211, 1212, 1214, 1215, 1216, 1217, 1294/1, |
1608 |
2. Régészeti lelőhelyek (5.2.)
Sor-szám |
Azono-sító |
NÉV |
HRSZ |
korr |
Azonosítás alapja |
|---|---|---|---|---|---|
1 |
65798 |
Aknaüzem |
3594/1, 3594/2, 3595, 3596, 3597, 3598, 3599, 3601, 3602, 3603/2, 3604/1, 3605/1, 04/3 |
622778 244327 (EOV, 64-242) |
nyilvántartás |
1 |
21668 |
Legelőföldek |
3519, 3520, 3521/1, 3521/2, 3521/3, 3522, 3523, 3510/2 |
619841 243095 (EOV, 64-244) |
nyilvántartás |
2 |
22014 |
Kossuth utca 8 |
236, 237, 238, 239 |
620469 243457 (EOV, 64-244) |
nyilvántartás |
3 |
25369 |
Dózsa György utca |
209, 210, 211, 212/1, 212/2, 213, 214, 215, 216, 217, 218, 219, 153, 154, 155, 156, 157, 158, 159, 161, 162/1, 162/2, 164/2, 174, 175, 176, 177, 178, 179, 180, 181, 160/1, 160/2 |
620665 243215 (EOV, 64-244) |
nyilvántartás |
3 |
22017 |
Kálváriadomb |
068/1 |
620410 241708 (EOV, 64-244) |
nyilvántartás |
4 |
65804 |
Kismány-dombtető |
3478, 3479, 3480, 3482, 3483 |
620031 242859 (EOV, 64-244) |
nyilvántartás |
5 |
65806 |
Kismány, víz felöli |
083/8, 3838/25, 3838/29, 3838/30, 3838/31, 3838/32, 3838/33, 3838/34, 3838/35, 3838/36, 3838/37, 3838/38, 3838/39, 3838/40, 3838/56, 3838/1, 3540, 3541, 3543, 3544, 3545, 3546, 3547, 3548, 3549, 3550, 3552, 3553, 3554, 3556, 3557, 3558, 083/12 |
619933 242666 (EOV, 64-244) |
nyilvántartás |
6 |
65808 |
Római katolikus temető |
4, 5/2, 5/3, 5/4, 5/5, 5/6, 5/8, 5/9 |
620238 242679 (EOV, 64-244) |
nyilvántartás |
7 |
65810 |
Bicskei út |
076/1, 076/2, 072/2, 066/2, 068/1 |
620223 241918 (EOV, 64-244) |
nyilvántartás |
8 |
65812 |
Falut elkerülő |
066/2, 068/1, 1293, 1288, 1292, 066/1, 066/3, 1290/1, 1290/2, 1291, 1075 |
620482 241995 (EOV, 64-244) |
nyilvántartás |
10 |
65816 |
Kálvária |
068/1 |
620332 241588 (EOV, 64-244) |
nyilvántartás |
11 |
65818 |
Kálváriától délre |
068/1, 068/3, 068/4, 068/5, 068/6 |
620689 241534 (EOV, 64-244) |
nyilvántartás |
12 |
65820 |
Mányi halastó keleti part, Felső-sajgó |
051/60, 051/61, 062/2, 051/37, 051/38, 051/39, 051/40, 051/41, 051/42, 051/43 |
621034 241734 (EOV, 64-244) |
nyilvántartás |
13 |
65822 |
Szil-hát |
016/1, 016/2, 016/3, 016/5 |
622737 242792 (EOV, 64-244) |
nyilvántartás |
14 |
82341 |
Közép-Gyulai-dűlő |
038, 039/16, 020/4, 039/11, 039/10, 039/12, 020/13, 020/14, 020/12, 020/27, 039/1, 020/21, 039/15, 020/28, 039/13, 020/26, 039/14, 020/16, 035, 037/1 |
623489 241019 (EOV, 62-244) |
nyilvántartás |
15 |
90869 |
Közép-Sajgó |
036, 037/1, 037/3 |
621868 240442 (EOV, 64-244) |
nyilvántartás |
16 |
92829 |
Közép-Sajgó II. |
035, 036 |
622529 239816 (EOV, 64-422) |
nyilvántartás |
17 |
92831 |
Kőhányás I. |
020/33 |
624186 241797 (EOV, 65-133) |
nyilvántartás |
18 |
93901 |
Őszibarack |
0158/2 |
623327 246698 (EOV, 64-242) |
nyilvántartás |
19 |
95673 |
Kőhányás II. |
022, 023/10, 023/11, 023/12, 023/13, 023/1, 023/2, 023/3, 023/4, 023/5, 023/6, 023/7, 023/8, 023/9 |
624620 240629 |
nyilvántartás |
20 |
95677 |
Sajgói-rétek |
051/52, 051/54, 051/56, 060/3 |
621734 240710 |
nyilvántartás |
21 |
97575 |
Méhes-dűlő K |
013/1, 013/2, 013/3, 013/11, 013/12, 013/13 |
622468 243708 |
nyilvántartás |
22 |
97577 |
Alsóörspuszta |
0171/10, 0171/11, 0171/16, 0171/17, 0192, 0193/2, 0193/3, 0193/4, 0195, 0197/1, 0197/2 |
622023 244694 |
nyilvántartás |
23 |
97583 |
Kígyós-patak Ny |
0171/1, 0171/2, 0171/3, 0171/4, 0171/5, 0192/2, 0195 |
621959 245119 |
nyilvántartás |
24 |
97585 |
Kígyós-patak eredésénél |
0169/1, 0169/2 |
622044 245602 |
nyilvántartás |
25 |
97969 |
Örs-puszta |
0165 |
623040 246506 (EOV, 64-242) |
nyilvántartás |
26 |
Közép-Gyulai-dűlő |
044/32 |
622641 241246 |
nyilvántartásba vétel alatt álló lelőhely |
|
27 |
Alsóörspuszta II. |
04/3, 013/1, 0194, 0196/6, 0196/22, 0196/23, 0196/24, 0197/2, 0197/11 |
622257 244212 |
nyilvántartásba vétel alatt álló lelőhely |
|
28 |
Gyümölcsös |
0167 |
622354 246236 |
nyilvántartásba vétel alatt álló lelőhely |
|
29 |
Gyümölcsös mellett |
0167 |
622590 246373 |
nyilvántartásba vétel alatt álló lelőhely |
3. Nemzetközi természetvédelmi lehatárolással érintett területek jegyzéke (5.3.)(forrás: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet)