Bőny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az Önkormányzat

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Bőny Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9073 Bőny, Rákóczi utca 10.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Bőny Község közigazgatási területe.

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe: Bőnyi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) Bőny, Rákóczi utca 10.

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja www.bony.hu

(6) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

2. §

(1) Az Önkormányzat jelképei

a) a község címere,

b) a község zászlaja,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jelképek leírását és használati módját önkormányzati rendelet szabályozza.

3. §

 (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. örvényben és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását az 3. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 1. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket az 6. melléklet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében–a kölcsönös érdekek alapján–együttműködik más települési önkormányzatokkal és önszerveződő közösségekkel.

II. Fejezet

A képviselő-testület

1. A képviselő-testület megalakulása

4 §

Bőny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a polgármesterrel együtt 7 főből áll. A Képviselő-testület tagjainak (a továbbiakban: képviselő) névsorát a 1. számú függelék tartalmazza.

5. §

(1) Az újonnan megválasztott Képviselő-testület alakuló ülését a megválasztott polgármester a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra hívja össze.

(2) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat a polgármester állítja össze. A meghívó, az ülés előtt 5 nappal kiküldendő. Alakuló ülésre nem szükséges írásbeli előterjesztést készíteni.

 (3) A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester nyitja meg és vezeti. Ezt követően a HVB elnöke tájékoztatást ad a választások lefolyásáról és hivatalos eredményéről.

(4) A tájékoztatást követően a képviselők esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban: eskü) tesznek, melyről okmányt írnak alá. A képviselők eskütételét követően, a polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz, melyről okmányt ír alá.

(5) Az alakuló ülésen más napirendi pont tárgyalására ezt követően kerülhet sor.

(6) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem fűzhető. Az alpolgármesterhez - bemutatkozását követően - kérdés intézhető, de személyére vonatkozóan vita nem kezdeményezhető.

(7) Az alakuló ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályok az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(8) Ha a polgármester az eredménytelen polgármester-választás miatt hivatalban marad, az (1)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezések a megfelelő eltéréssel alkalmazandók.

. A képviselő-testület üléseinek rendje

6. §

(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart. A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.
(2) A Képviselő-testület rendes ülést - július és augusztus hónapok kivételével, amikor nem ülésezik, - elsődlegesen minden hónap utolsó keddi napján tart délután 17 órai kezdettel, de kivételesen a polgármester más napra és más időpontra is összehívhatja az ülést.

(3) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt

a) szükségesnek tartja, vagy

b) jogszabály kötelezővé teszi.

c) települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára is.

(4) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül bármely képviselő is kérheti rendkívüli ülés tartását az e §-ban foglaltak szerint, mely esetben a polgármester dönt az indítványban foglaltak teljesítéséről.

(5) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt ülés esetén, az ülés tartását indítványozó az indítványt a polgármesterhez írásban eljuttatja. Ebben az esetben a polgármester a rendkívüli ülést az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belülre összehívja. Egyéb indítványozó esetében a rendkívüli ülés összehívására irányuló indítványt az indítványozó az ülés javasolt időpontja előtt legalább 15 nappal korábban írásban juttatja el a polgármesterhez. Az indítvány tartalmazza a kezdeményezés indokát, az ülés javasolt időpontját és a napirendjére vonatkozó javaslatot.

(6) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének tervezett időpontja úgy határozandó meg a kérelemben, hogy az lehetőség szerint keddi napra essen délután 17 órai kezdettel. A javasolt időpont a polgármestert nem köti.

(7) A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt és kérdést nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.

3. A Képviselő-testület programja és munkaterve

7. §

(1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester állítja össze, és terjeszti a Képviselő-testület elé az alakuló üléstől számított hat hónapon belül.

(2) A program összeállítása során lehetőség szerint figyelembe veszi valamennyi Képviselő-testületi állandó bizottság, valamint önszerveződő közösség véleményét, javaslatát, továbbá a korábban tartott lakossági fórumok tapasztalatát.

(3)  Az előkészítő munka megszervezése a polgármesteri hivatal feladata.

8. §

(1) A Képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében éves munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza

a) a Képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, amely azonban nem köti a polgármestert az összehívásnál,

b) az egyes ülésen megtárgyalásra tervezett, jelentősebb súlyú rendelettervezet, hosszabb távú stratégia, koncepció vagy programterv elfogadására vonatkozó javaslat és beszámoló felsorolását,

 (3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kérhet:

a)  a  jegyzőtől, képviselőtől, bizottság nem képviselő tagjától,

b) az önszerveződő közösségek képviselőjétől.

(4) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen

a) ha eltérő időpontban kerül valamely napirendi pont megtárgyalásra,

b) ha a tervezett napirendi pont megtárgyalása elmarad, vagy

c) ha új napirend kerül felvételre.

4. A képviselő-testületi előterjesztések

9. §

(1) Előterjesztésnek minősül

a) a rendelet megalkotására vonatkozó javaslat,

b) a döntéshozatalra vonatkozó, az a), c) és d) pont alá nem tartozó javaslat,

c) a beszámoló és

d) a tájékoztató.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti előterjesztés polgármester, alpolgármester, Képviselő-testület illetékes bizottsága, képviselő, továbbá a polgármesteri hivatal külön jogszabály által feljogosított köztisztviselője előterjesztésében kerülhet a Képviselő-testület elé.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy képviselő-testületi döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében is a Képviselő-testület elé kerülhet.

(4) Ha az előterjesztés Képviselő-testület elé terjesztése nem a polgármester feladatkörébe tartozik, és az arra jogosult az előterjesztést a képviselő-testületi munkatervben előirányzott, jogszabályban vagy képviselő-testületi döntésben meghatározott időpontig vagy egyébként a döntés meghozatalához szükséges képviselő-testületi ülés meghívója kiküldésének időpontjáig nem teszi meg, a polgármester - kivéve, ha magasabb szintű jogszabály az előterjesztés megtételére valamely személyt vagy szervet kizárólagosan jogosít fel - jogosult az előterjesztés megtételére.

10. §

(1) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a Képviselő-testület elé. Kivételesen a Képviselő-testület elé a polgármester vagy a polgármester által felkért szerv vagy személy szóbeli előterjesztést is terjeszthet a rendelettervezet kivételével.

(2) Az előterjesztés főbb formai és tartalmi elemei a következők:

a) az előterjesztés címe és zárt ülésen való tárgyalásra vagy annak lehetőségére történő utalás,

b) a megszólítás,

c) az elemző rész, mely tartalmazza

ca) az előzmények bemutatását, ha van,

cc) a pénzügyi kihatással járó vagy a költségvetési előirányzatok megváltoztatására irányuló javaslat esetén részletes számításokkal annak tárgyévi és legalább következő évi költségvetési kihatását és a forrásbiztosítás lehetőségét,

d) a döntési javaslat, mely tartalmazza

da) a megalkotandó rendelet tervezetét

db) az elfogadandó, egyértelműen megfogalmazott határozati - ha szükséges alternatív - javaslatot, a döntés végrehajtása határidejének és felelősének - polgármester, alpolgármester, bizottság elnöke, képviselő, jegyző, önkormányzati intézmény vezetője, vagy a jegyzőn kívül a polgármesteri hivatal köztisztviselője - megjelölésével,

f) az előterjesztés készítésének helyének és idejének megjelölése, valamint az előterjesztő megnevezése és aláírása; illetve a „saját kezűleg” (s.k.)

 (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott formai vagy tartalmi elemek hiányában a beadvány nem tekinthető előterjesztésnek.

5. Beszámoló és tájékoztató

11. §

(1) Beszámoló

a) a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,

b) az interpelláció kivizsgálásáról vagy

c) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet, beleértve a bizottságot tevékenységéről készíthető.

(2) A beszámolóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve.

12. §

(1) Tájékoztató

a) a polgármester a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott határozatáról,

b) valamely önkormányzati program vagy feladat megvalósításáról, folyamatának állapotáról,

c) valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének a megismeréséről vagy

d) törvényben meghatározott esetben készíthető.

(2) A tájékoztatóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

 (3) A tájékoztatót előterjesztőhöz kérdés intézhető, de azon vita nem nyitható. A tájékoztató elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül hoz határozatot, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve.

6. Az ülés összehívása

13. §

(1) A Képviselő-testület ülésének meghívóját a polgármester állítja össze és írja alá.

(2) A meghívó tartalmazza

a) az ülés helyét és időpontját, amelyre elsődlegesen a munkaterv irányadó, de az a polgármestert nem köti,

b) a javasolt napirend sorrendjét,

c) a napirendi pont előterjesztőjének megnevezését,

d) a napirendi pont zárt ülés keretében való megtárgyalására vagy annak lehetőségére való utalást.

(3) Az alakuló ülés kivételével a képviselő-testület ülésének meghívója, legalább 5 nappal az ülés előtt kiküldendő, és az Önkormányzat honlapján közzéteendő.

(4) A képviselőknek küldendő anyag a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztést is tartalmazza.

(5) A munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott képviselő-testületi ülés esetében a meghívó kiküldési határideje legalább 3 nap, lehetőség szerint csatolandó hozzá valamennyi tárgyalandó előterjesztés is.

(6) Rendkívül sürgős esetben a meghívó az (5) bekezdésben foglaltnál rövidebb időn belül is kiküldhető. Kivételesen a meghívó kiküldése elektronikus levél vagy más rövid úton is történhet.

(7) Egyes napirendi ponthoz külön meghívottnak a meghívóhoz csak az őt érintő előterjesztés csatolandó elektronikusan vagy papír alapon, ha azt igényli.

14. §

(1) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kap meghívást

a) a jegyző

b) az önszerveződő közösség képviselője - a (3) bekezdés szerint - a tevékenységét érintő napirendi pont tárgyalásához,

c) a polgármester és a napirend előterjesztője által javasolt személy és szerv képviselője.

(2) A meghívott akadályoztatása esetén az őt helyettesítő megbízottat is megilleti a tanácskozási jog. A helyettesítés tényéről a helyettesítő megbízott az ülés megkezdése előtt a polgármestert tájékoztatja.

 (3) Az önszerveződő közösség képviselője jelzi, hogy tanácskozási joga mely napirendre vonatkozik, és jelzi, hogy mely napirendi pontnál kíván élni tanácskozási jogával

 (4) A tanácskozási jog gyakorlásának megengedhetősége tekintetében a polgármester dönt.

 (5) A tanácskozási joggal meghívandók körét az SZMSZ 5. számú melléklete tartalmazza.

7. Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés

15. §

(1) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosság helyi hirdető útján, valamint az Önkormányzat honlapján való közzététellel tájékozódhat.

(2) A Képviselő-testület ülésének helye elsődlegesen a Községháza Díszterme.

(3)A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott vendég helyét a polgármester jelöli ki.

16. §

(1) Ha a zárt ülés elrendelése a Képviselő-testület döntésétől függ, akkor e kérdésben a Képviselő-testület a napirend elfogadása során, a végszavazás előtt minősített többséggel dönt.

 (2) A zárt ülésen való tárgyalást az előterjesztő kezdeményezi, de arra az illetékes bizottság, a polgármester vagy bármely képviselő is javaslatot tehet.

(3) A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés és a tárgyalás során elhangzottak, az elfogadott döntés és a zárt ülés kapcsán keletkezett adatok - a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kivételével - titkosak.

8. Az ülés vezetése és az ülés rendjének biztosítása

17. §

A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

18. §

(1) A polgármester az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

(2)  A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, továbbá a késést jelző képviselőket.

19. §

(1) A polgármester az ülés vezetése során jogosult

a) tárgyalási szünet elrendelésére.

b) a napirendi pontok összevont tárgyalásának kezdeményezésére és

c) a vita lezárásának kezdeményezésére,

melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

20. §

(1) A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult

a) figyelmeztetni az előadót vagy  hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,

b) figyelmeztetni a hozzászólót, ha a hozzászólásával más személyét sértő megfogalmazást használ, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,

c) valamennyi olyan intézkedést megtenni, amit a rend fenntartása érdekében szükségesnek tart.

9. Az ülések napirendje

21. §

(1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. Az ülés napirendje beszámoló és tájékoztató, rendelettervezet, döntést igénylő ügy, sorrend szerint épül fel.

(2) Ha, beszámolóra vagy tájékoztatóra köteles, külső szerv vezetőjének az ülésen való jelenléte valószínűsíthető, a beszámolója vagy tájékoztatója megelőzheti a többi napirendi pontot.

(3) Az interpellációra és a kérdésre a napirend végén kerül sor.

(4) A zárt napirendi pont megtárgyalására elsődlegesen a nyílt napirend megtárgyalása után kerülhet sor.

(5) A polgármester a napirendi ponti javaslatát annak elfogadása előtt, az ülésen szabadon módosíthatja.

(6) A polgármester által az ülésen javasolt nyílt napirendi pont elsődlegesen közvetlenül a zárt napirendi pont előtt kerül megtárgyalásra. Az ülésen felvett zárt napirendi pont lehetőség szerint a zárt napirendi pontok között folytatólagosan kerül megtárgyalásra.

(7) A polgármester javaslatára a napirend elfogadását követően az ülésen új napirendi pont felvehető, a felvett napirendi pont levehető, későbbi ülésre halasztható vagy a sorrendje módosítható, mely módosítások esetén a képviselő-testület minősített többséggel szavaz. Későbbi ülésre való halasztásról már megkezdett napirend tárgyalásakor is dönthet a Képviselő-testület, mely során - ha mód van rá - az ülés időpontját meghatározza.

(8) A képviselő a napirend előterjesztés során jogosult a napirendi pont felvételére, levételére vagy sorrendjére nézve javaslatot tenni. Napirendi pont felvételére irányuló javaslat a soron következő rendes Képviselő-testület napirendjére irányuló javaslatnak tekintendő, kivéve, ha azt a polgármester sajátjának tekinti, és azt befogadja.

(9) Az elfogadott napirendi pontokhoz nem tartozó képviselői hozzászólás a napirendi pontok után terjeszthető elő.

(10) A polgármester az e §-ban foglaltaktól indokolt esetben eltérhet.

10. Képviselői indítvány

22. §

Valamely kérdés napirendre tűzését képviselő is kezdeményezheti rövid indokolással a polgármesternél írásban vagy a Képviselő-testület ülésén szóban (a továbbiakban: képviselői indítvány). A képviselői indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület a napirendre vonatkozó módosító indítványok között vita nélkül határoz. A javaslat elfogadása esetén a polgármester gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről és a Képviselő-testület  következő rendes ülésre való előterjesztéséről.

11. A tanácskozás rendje

23. §

(1) Az írásos előterjesztés előterjesztője szóban kiegészítheti az előterjesztést olyan kérdésben, mely abban nem szerepel, de a döntéshozatalt befolyásolhatja.

(2) A szóbeli előterjesztés előterjesztője ismertetheti az előterjesztést és a döntési javaslatot.

24. §

(1)  A vitában az előterjesztőhöz kérdés intézhető, valamint az előterjesztéshez hozzászólás és módosító indítvány tehető. Az előterjesztő vagy az előterjesztés elkészítője a vitában időkorlát nélkül válaszol.

(2) A vitát a polgármester akkor zárja le, amikor már nincs további kérdező és hozzászóló bejelentkezve.

(3) Tájékoztató esetén a képviselő csak kérdést tehet fel. Valamennyi kérdésre adott választ követően a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Ha a Képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, az a következő ülésen részletesebb indokolással ismét előterjesztendő.

25. §

 A nem tanácskozási joggal résztvevő jelentkezése esetén, kifejezetten a napirendhez kapcsolódó hozzászólási jog megadásáról a polgármester dönt.

12. Ügyrendi kérdés

26. §

(1) Ügyrendi kérdés a Képviselő-testület ülésének vezetésével vagy rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó olyan javaslat, amelyről a polgármester vagy a Képviselő-testület döntést tud hozni.
(2) A vita lezárására - ügyrendi hozzászólásban - bármelyik képviselő javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

27. §

(1) Módosító indítvány tehető a határozati javaslat érdemi részére, felelősére, határidejére, valamint a rendelettervezetre.

(2) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalhatja az elhangzottakat, majd a határozati javaslatot és a rendelettervezetet a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

a) a módosító indítványt, majd

b) a módosító indítvány megszavazásával módosult eredeti határozati javaslatot vagy rendelettervezetet egyben.

13. A szavazás módja

28. §

(1) A nyílt szavazás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel polgármester döntése alapján kézfeltartással történik. A képviselők "igen" vagy "nem" szavazattal vesznek részt a szavazásban, vagy tartózkodnak a szavazástól. 

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazásról készített névsor a jegyzőkönyvhöz csatolandó.

29. §

(1) A titkos szavazás esetén, a szavazás szavazólapon és urna igénybevételével történik. A szavazólap a kérdést tartalmazza, szavazni tollal, körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely az ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolandó.

(2) A titkos szavazásnál a szavazatszámláló bizottság feladatait az Ügyrendi Bizottság látja el.

(3) Ha a Bizottság tagjai három főnél kevesebben vannak, akkor a Képviselő-testület a tagjai sorából a szavazatszámlálói feladatok eseti ellátására a szükséges számban választ szavazatszámláló bizottsági tagot.

(4) A szavazatszámláló bizottság elnöke az Ügyrendi Bizottság elnöke, ha a tisztség betöltetlen, nincs jelen, vagy érintettsége okán nem járhat el, a Képviselő-testület által megválasztott vagy a tagok közül kijelölt képviselő.

30. §

(1) A polgármester a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést

(2) Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálását követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri - a szavazást a polgármester megismételtetheti. A szavazás döntésenként csak egyszer ismételhető meg.

14. Kérdés, interpelláció

31. §

(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a Képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.

(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.

(4) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.

(5) Rendkívüli ülésen nem lehet kérdést vagy interpellációt feltenni.

32. §

(1) Kérdést polgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.

(2) Az írásban feltett kérdést a képviselő a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(3) A kérdésre a Képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol a kérdezett

(4) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a Képviselő-testület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

33. §

(1) Interpellációt polgármesterhez, bizottsági elnökhöz, továbbá jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.

(3) Az interpellációt a képviselő a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(4) Az interpellációra a Képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol az interpellált, ha az ő feladatkörébe tartozik az interpelláció megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre.

(5) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

(6) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a Képviselő-testület vita nélkül határoz, egyébként a Képviselő-testület nem foglal állást.

(7) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről, melynek hiányában az interpelláció lezártnak tekintendő.

15. Döntések

34. §

(1) A Képviselő-testület rendeletei és határozatai évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) „Bőny Község Önkormányzata képviselő-testületének” fordulatát, mint a rendelet megalkotójának megjelölését,

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a rendelet kihirdetésének évét,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) a rendelet címét „-ról, -ről” raggal

foglalja magában.

(3) A Képviselő-testület határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) a „/” jelet,

c) a határozat meghozatalának évét,

d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal és

e) a  határozat” kifejezést

foglalja magában.

35. §

(1) A rendeletek és a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásának elektronikus vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz, folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat és arról beszámol.

17. Az önkormányzati rendelet

36. §

(1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban - a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesternél nyújtandó be, ha az nem a rendelet megalkotásának szervezeti és működési szabályzat szerinti előterjesztőjétől származik.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

a) a polgármester, az alpolgármester, a bizottság, képviselő, jegyző

b) a nemzetiségi önkormányzat elnöke

c) a települési önszerveződő szervezetek vezetői.

(3) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző vagy a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.

37. §

(1)A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg szerkesztése a jegyző feladata.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel gondoskodik. A rendelet az Önkormányzat honlapján is megjelenik.

18. Határozathozatal

38. §

(1) A Képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot. Határozat meghozatalát kezdeményezheti:

a.) a polgármester, az alpolgármester, a bizottság, képviselő, jegyző

b.) a nemzetiségi önkormányzat elnöke

d.) a települési önszerveződő szervezetek vezetői.

(2) A képviselő és a bizottság az indítványt a polgármesterhez nyújtja be. A polgármesternek vagy a jegyzőnek az indítványt közvetlenül a képviselő-testülethez kell előterjesztenie.

(3) A határozati javaslat szakmai előkészítése a jegyző feladata.”

(4) A Képviselő-testület minősített többséggel dönt:

1.  a „Bőny Község Díszpolgára” kitüntető cím adományozásáról,

2. a hatáskör átruházásról és átruházott hatáskörnek a Képviselő-testület döntési jogkörbe vonásáról,

3. a nettó 500 000,- Ft vagyonérték vagy névérték feletti önkormányzati vagyon elidegenítéséről,

4. a gazdasági társaságba történő belépésről, kilépéséről, tőkeemelésről,

5. a népszavazás elrendeléséről, ha az nem kötelező,

6. a titkos szavazás tartásáról,

7. a zárt ülés elrendeléséről,

8. a napirend elfogadását követően a napirendre új napirendi pont felvételéről - beleértve az elnapolt ülés napirendjét is -, napirendi pontnak a napirendről való levételről vagy későbbi ülésre halasztásáról, a napirend sorrendjének megváltoztatásáról,

9. a már lezárt napirend ismételt megnyitásáról és szükség esetén a lezárt napirendi döntés hatályon kívül helyezéséről, és

10. a bizottság eseti feladattal történő megbízásáról és visszavonásáról.

19. Jegyzőkönyv

39. §

(1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv.-ben meghatározott tartalommal készül.

(3) Az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi az e rendelet vagy más jogszabály alapján csatolandó dokumentum.
(4) A jegyzőkönyvet az adott testületi ülésen erre kijelölt képviselő hitelesíti.

40. §

A Képviselő-testület nyílt ülésének dokumentumai a lakosság tájékoztatása céljából megjelennek az Önkormányzat honlapján. A választópolgár - a zárt ülés kivételével - betekinthet a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe. A betekintésre a jegyző biztosít lehetőséget.

20. A Képviselő-testület és a lakosság kapcsolata

41. §

(1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, lehetőség szerint az Önkormányzat éves költségvetésének tárgyalása előtt.

(2) A közmeghallgatás helye és időpontja az Önkormányzat honlapján és a hirdetőkön kerül közzétételre.

42. §

(1) A közmeghallgatáson napirendi pont is tárgyalható, amely esetében a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A közmeghallgatáson megjelent személy - nevének és lakóhelyének bemondását követően - 3 perces időtartamban egy közérdekű, a lakosság nagyobb csoportját érintő kérdéssel kapcsolatban egy alkalommal fejtheti ki véleményét.

(3) A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban megválaszolandó. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményéről írásban kap tájékoztatást.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alól a polgármester felmentést adhat.

21. Lakossági fórum

43. §

(1) A lakosság véleményének megismerésére, a döntés-előkészítésbe való bevonása céljából az Önkormányzat lakossági fórumot tart, ha a Képviselő-testület azt határozatban elrendeli.

(2) A polgármester, valamint a képviselő a lakosság fontos döntésről való tájékoztatására vagy a választókkal való találkozás és véleményük megismerése céljából is szervezhet lakossági fórumot.

(3) A lakosság véleményének megismerésére a helyi önszerveződő közösségek képviselőinek részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.

44. §

(1) A lakossági fórum szervezéséről a polgármester a jegyző segítségével gondoskodik.

(2) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosság és a szervezetek az Önkormányzat honlapján és hirdetőkön kapnak tájékoztatást

III. Fejezet

A képviselő

45. §

(1) A képviselő a képviselői munka ellátása során a Községháza helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti, a Polgármesteri hivatal munkatársaitól ügyviteli közreműködést igényelhet.

(2) A képviselő

a) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,

b) tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület, valamint azon bizottság munkájában, amelynek tagja,

c) a tudomására jutott - nem közérdekű vagy nem közérdekből nyilvános adat kivételével - minden információt megőriz azzal, hogy e titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni,

e) bejelenti a bizottság elnökének, ha a bizottság az ülésén nem tud részt venni,

f) bejelenti a polgármesternek, ha valamely megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

g) bejelenti a személyes érintettségét a döntéshozatalnál, valamint

h) vagyon-nyilatkozatot tesz és bejelentkezik a köztartozásmentes adózói adatbázisba.

(3) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.

(4) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt. Ha a Képviselő-testület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.

(5)  A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

(6) Összeférhetetlenség esetén az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, lemondó nyilatkozatát az Ügyrendi Bizottságnak adja át.

(7) A képviselőt a képviselői tevékenysége ellátásáért önkormányzati rendeletben meghatározott összegű havi tiszteletdíj illeti meg.

IV. Fejezet

A bizottság

46. §

(1) A Képviselő-testület 2 állandó bizottságot hoz létre, melyek elnevezése a következő:

a) Ügyrendi Bizottság (rövidítve: ÜB), tagjai: 3 képviselő

b) Pénzügyi Bizottság (rövidítve: PB), tagjai: 3 képviselő, 2 nem képviselő

 (2) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát a 4. számú függelék tartalmazza.

47. §

(1) A bizottság vagy a bizottságok tagjainak megválasztására az alakuló ülésen, vagy azt követő ülésen kerül sor. Az elnöki, vagy a tagi viszony megszűnése esetén a választásra legkésőbb a jogviszony megszűnését követő második rendes ülésen kerül sor.

(2) A bizottság elnökének, és tagjának személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem tehető.

48. §

 (1) A képviselő-testület az 1. mellékletben határozza meg a bizottságok feladat- és hatásköreit, azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(2) A Képviselő-testület a 1. mellékletben meghatározott tárgykörű előterjesztéseken túl egyéb előterjesztés esetében is előírhatja valamely bizottság véleményének kikérését.

(3) A bizottság véleményének hiánya - kivéve, ha azt magasabb szintű jogszabály írja elő - nem akadálya valamely előterjesztés Képviselő-testület elé terjesztésének, ha

a) az illetékes bizottságnak lehetősége lett volna a véleményének kialakítására - akár rendkívüli ülés keretében is -, de azt elmulasztotta,

b) az illetékes bizottság azért nem működik, mert a létszáma nem éri el a határozatképességet, vagy

c) az előterjesztés benyújtását fontos önkormányzati érdek indokolja.

(4) A Képviselő-testület esetenként minősített többségű szavazattal megbízhat bizottságot a hatáskörébe nem tartozó feladat elvégzésével is.

49. §

 (1) A bizottság elnöke

a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,

b) aláírja a bizottsági ülés meghívóját és az ülésről készült jegyzőkönyvet,

c) figyelemmel kíséri a bizottság határozatának végrehajtását,

d) képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság tagja

a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésén,

b) a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet a jegyzőtől, a polgármesteri hivatal dolgozójától, és

c) a bizottság megbízása alapján képviseli a bizottságot.

(3) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a jegyző látja el.

50. §

(1) A bizottság a Képviselő-testület üléséhez igazodóan, továbbá szükség szerint tart ülést.

(2) A bizottság ülését az elnök összehívja, ha azt a Képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint 1/4-e kezdeményezi.

(3) Az elnök a bizottsági ülésre meghívja a bizottság tagjain túl a polgármestert, a jegyzőt, az és az egyéb érdekelteket. A meghívandó egyéb érdekeltek körét a bizottság elnöke esetileg határozza meg.

(4) A bizottsági ülésre a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók az IV. Fejezetben foglalt eltérésekkel, azzal, hogy polgármesteren a bizottság elnöke értendő.

51. §

(1) A bizottság az általa tárgyalt előterjesztésről határozatot hoz.

(2) A bizottság határozatainak megjelölésére a képviselő-testület határozataira vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók.

(3) A bizottság tájékoztatja a Képviselő-testületet a soron következő rendes ülésén átruházott hatáskörben hozott döntéséről, a hozzá beérkezett, de döntésre a Képviselő-testület elé nem terjesztett javaslatról, ha azt a polgármester sem terjesztette a Képviselő-testület elé. A javaslatról - a tájékoztató napirendi pont keretében - a Képviselő-testület a vitát követően határoz.

(4) A bizottsági ülésről a jegyző jegyzőkönyvet készít.

(5) A bizottsági határozatot a jegyző elektronikusan is nyilvántartja.

V. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

52. §

(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A Képviselő-testület a polgármester illetményére, egyéb juttatására vonatkozó előterjesztést az Ügyrendi Bizottság nyújtja be.

53. §

(1)  A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a 12. § (3) bekezdésének megfelelően írásban tájékoztatást ad. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg, melyeket a polgármesteri hivatal közreműködésével lát el.

(3) § Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben hozhat döntést, a képviselő-testület következő ülésén történő tájékoztatása mellett:

a) a vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben foglalt vagyonhasznosítási ügyben, ide nem értve a vagyon értékesítését, megterhelését,

b) önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szerv éves üzleti tervének, éves beszámolójának jóváhagyása.

(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amelynek előkészítését a képviselő-testület előzetesen elrendelte, és a kidolgozott pályázati, projekt költségvetés saját forrását, vagy annak előirányzatát a képviselő-testület előzetesen biztosította, amennyiben pályázat a biztosított forrást nem haladja meg.

54. §

A polgármester egyetértési jogot gyakorol a Polgármesteri hivatal köztisztviselői tekintetében a kinevezésnél, a vezetői megbízásnál, a vezetői megbízás visszavonásánál, a felmentésnél és a jutalmazásnál.

 Az alpolgármester

55. §

A Képviselő-testület a Képviselő-testület tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi munkáját.

A jegyző
56. §

(1) A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző

a) gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzői feladatok ellátásáról,

b) előkészítteti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén,

d) jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének, a polgármesternek, ha a döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel,

e) gondoskodik a Képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,

f) a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet,

g) az ülést követő 15 napon belül megküldi a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetőjének a Képviselő-testület, a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet,

h) ellátja a bizottságok, és a kisebbségi önkormányzat működésének ügyviteli feladatait,

i) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól,

j) rendes Képviselő-testületen beszámol a Polgármesteri hivatal munkájáról a tárgyévet követő május 31. napjáig és

k) gondoskodik jelen rendelet függelékének naprakészen tartásáról.

(3) A jegyző az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott – a döntés és működés jogszabálysértő voltára vonatkozó – jelzési kötelezettségének a döntés meghozatala előtt vagy ha az később jut tudomására a tudomásra jutástól számítva haladéktalanul tesz eleget.

57. §

 A polgármester a jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőt bíz meg.

VI. Fejezet

A Polgármesteri Hivatal

58.§

(1) A képviselő-testület – Bőnyi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – egységes hivatalt hoz létre, az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A polgármesteri hivatalt Bőny Község polgármestere irányítása mellett a jegyző vezeti.

(3) A polgármesteri hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Szervezeti és működési rendjét külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik, és a képviselő-testület hagyja jóvá.

A helyi népszavazás

59. §

A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben, valamint külön önkormányzati rendeletben meghatározottak irányadók.

VII. Fejezet

Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása

60. §

A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat önkormányzati rendeletben állapítja meg.

VIII. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzat

61. §

Bőny községben az 5. számú függelékben felsorolt összetételű roma nemzetiségi önkormányzat működik.

62. §

(1) A nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét - törvény keretei között - saját hatáskörben állapítja meg.

(2) A nemzetiségi önkormányzat részére az Önkormányzat által támogatásként rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.

(3) A nemzetiségi önkormányzat munkáját a Polgármesteri hivatal a 4. mellékletben meghatározott módon segíti.

63. §

A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal meghívandó a Képviselő-testület, a bizottságok ülésére, ha a nemzetiség helyzetét érintő kérdés szerepel a napirenden.

IX. fejezet

Társulások

64.§

(1) A képviselő-testület feladatainak gazdaságosabb megoldása érdekében önkormányzati társulásokban vesz részt.

(2) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket az 6. melléklet tartalmazza.

(3) § A képviselő-testület az érdekeinek képviselete és védelme céljából a képviselő-testület döntése alapján önkormányzati érdekképviseletekhez tagként csatlakozhat.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

65. §

E rendelet 2015. március 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Bőny Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2014.(XI.25.) önkormányzati rendelete.