Győrzámoly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Az önkormányzat és feladatai

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe, jelképei, külső-, belső kapcsolatai

​

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Győrzámoly Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 9172 Győrzámoly, Rákóczi u. 45.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.

(3) Az önkormányzat feladat- és hatáskörei – a Szervezeti és Működési Szabályzat és más önkormányzati rendelet eltérő rendelkezései hiányában – Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületét illetik meg.

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Győrzámolyi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). Székhelye: 9172 Győrzámoly, Rákóczi u. 45. 

2. § (1) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők leírását, lenyomatát és használatuk rendjét az 1. melléklet tartalmazza.

3. §  A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.gyorzamoly.hu

(2) A honlap tartalmazza az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. mellékletében meghatározott adatokat.

(3) Az önkormányzat lapjának címe „Rólunk és Falunkról”, mely megjelenik évente legalább 3 alkalommal. A kiadvány a településen élők számára térítésmentesen biztosított.

5. § Az önkormányzat testvértelepülése: Székelyszentkirály – Sâncrai, Románia

2. Az önkormányzat feladatvállalása

6. § (1) A képviselő-testület jelen rendelet 2. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(2) A képviselő-testület jelen rendelet 3. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére, továbbá ebben a mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságaira ruházza át.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

3. A képviselő-testület szervezete

​

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A névjegyzéket az 1. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület bizottságainak elnevezése:

a) Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság)

Székhelye: 9172 Győrzámoly, Rákóczi u. 45.

b) Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (korábban: Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság, a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság)

Székhelye: 9172 Győrzámoly, Rákóczi u. 45.

„(3)^[1] Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei:

a) a polgármester,

b) a Pénzügyi Bizottság,

c) az Ügyrendi Bizottság,

d) a jegyző, és

e) a Hivatal

f) a Győrzámoly és Öttevény Községek Gyermekjóléti Szolgálata, mint társulás

g) a Győrzámoly és Öttevény Községek Családsegítő Szolgálata, mint társulás

h) a Győri Többcélú Kistérségi Társulás,

i) a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

útján biztosítja.”

4. A képviselő-testület ülései

8. § (1) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tarthat.

(2) A képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 8 testületi ülést tart.

(3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.  Az éves munkatervben a (2) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(4) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot  figyelembe  véve –  állít össze.

(5) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat, napirendi pontokat,

c) az előterjesztő megnevezését.

(7) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(8) A képviselő-testület ülésének helye a székhelye, a képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.

(9) A lakosságot a képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 2 nappal, rendkívüli ülés, valamint a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés újbóli összehívása esetén legalább 4 órával korábban tájékoztatja.

(10) A tájékoztatás módja:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára és

b) a meghívó megjelentetése az önkormányzat honlapján.

5. Alakuló ülés

​

9. § (1) Az alakuló ülés összehívásának rendjére az Mötv. 43. §-ban foglaltak az irányadóak.

(2) Az alakuló ülés megnyitása után a választási bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről.

(3)^[2] A képviselők a választási bizottság elnökének előolvasására esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.

(4) A képviselő-testület az alakuló ülésén először a jogszabályban meghatározott kérdésekben dönt, ezt követően az ülésre az általános szabályok az irányadóak.

(5) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján – legkésőbb a soron következő ülésén – megválasztja az alpolgármestert, a bizottságok elnökeit, tagjait.

(6) Az alpolgármester a polgármester előolvasására esküt tesz.

6. A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének összehívása, vezetése

10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell írásban benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot.

(3) Az ülést az indítvány beérkezését követő 15 napon belüli időpontra a polgármester köteles összehívni.

(4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze a (2) bekezdésében foglalt eseten kívül:

a) pályázattal kapcsolatos képviselő-testületi döntéshez,

b) határidős feladat végrehajtására,

c) rendkívüli élethelyzetben, a testület hatáskörébe tartozó olyan ügyben, melyben a késedelem jelentős kárral járna. 

11. § (1) A testületi ülést elektronikus úton, meghívóval kell összehívni, amit legkésőbb az ülést megelőző 5. napon kell kiküldeni a képviselő-testület tagjai részére. A határidőt napokban kell érteni, a határidő számításnál kezdő napnak a küldés napját kell tekinteni és az ülés időpontja tekintendő az 5. napnak.

(2) Rendkívüli testületi ülés elektronikus úton vagy telefonon is összehívható úgy, hogy időpontja és napirendje az ülést megelőző 8 órával korábban megismerhető legyen a képviselők által. A rendkívüli testületi ülés napirendjére a meghívóban szereplő napirendeken túl további napirend nem vehető.

(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőt. A meghívót a polgármester írja alá.

(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

a) a település képviselőit,

b) a jegyzőt,

c) akiket a polgármester vagy a képviselők javasolnak, vagy akik jelenléte a napirend alapos, szakszerű megtárgyalásához indokolt.

12. § (1) Az ülést az ülésvezető nyitja meg.

(2) Az ülésvezető ellátja a következő feladatokat:

a) megnyitja az ülést,

b) megállapítja a képviselő-testület határozatképességét, számba veszi az igazoltan távollevő képviselőket, a határozatképességet az ülés időtartama alatt vizsgálja,

c) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére (2 fő),

d) javaslatot tesz az ülés napirendjére, és annak elfogadására,

e) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

d) vezeti a vitát: a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre megadja a szót, összefoglalja a vitát, az indítványokat szavazásra bocsátja, a határozati javaslatokat szavazásra bocsátja, megállapítja a szavazás számszerű eredményét, ismerteti a napirend tárgyában meghozott döntést,

e) szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti;

f) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

g) figyelmezteti a hozzászólót, hogy mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel;

h) hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólás időtartamának korlátozását, vagy lezárja a vitát;

i) a képviselő-testületi ülés rendjét fenntartja, rendzavarás esetén megteszi a szükséges intézkedést,

g) bezárja az ülést.

13. § A határozatképtelen ülést a polgármesternek 5 napon belül, változatlan napirenddel kell összehívnia. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára. A meghívó kiküldésére a 11. § (1) bekezdés szabályai érvényesek. Amennyiben a határozatképtelenség miatt elmaradt ülésen határidőhöz kötött ügyről, vagy olyan kérdésről kellett volna dönteni, hogy a döntés elmaradása helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna, az ülés újbóli összehívására a 11. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak azzal, hogy az előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

7. A napirendekhez kapcsolódó iratok

​

14. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelet tervezet,

b) a határozati javaslat,

c) az egyéb döntést igénylő javaslat

d) a beszámoló,

e) a tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselők,

d) a jegyző.

(3) Kizárólag írásban nyújthatóak be az alábbi előterjesztések:

a) a költségvetés rendelet módosítása,

b) beszámoló az önkormányzat gazdálkodásáról,

c) gazdasági program,

d) társulás létrehozása, társuláshoz csatlakozás vagy abból kilépés kérdése.

(4) Az előterjesztés a képviselő-testület ülésén szóban is ismertethető, amennyiben a képviselő-testület az ülés napirendjére azt felveszi.

(5)^[3] Kizárólag a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

a) az éves költségvetés rendelet-tervezete, az évközi költségvetési rendeletmódosítások tervezete,

b) a költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámoló tervezet.

(6)^[4] Kizárólag a Pénzügyi Bizottság által benyújtható előterjesztés:

a) a vagyongazdálkodás alapelvei.

8. A napirendi pontok tárgyalására vonatkozó általános szabályok

15. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) az ülés napirendjének megállapítása

b) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,

c) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,

d) határozathozatalt nem igénylő ügyek.

(2) A napirendi pontok tárgyalása után – rendkívüli ülés kivételével - a polgármester beszámol:

a)  az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint az olyan jelentősebb eseményekről, amelyek a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintik,

b)  amennyiben van lejárt határidejű képviselő-testületi határozat, akkor annak végrehajtásáról,

c)  amennyiben átruházott hatáskörben járt el, akkor az általa hozott intézkedésekről.

(3) Amennyiben az ülés napirendjén nyilvános és zárt ülésre tartozó napirendi pontok is szerepelnek, a zárt ülést lehetőség szerint a nyilvános ülést követően, annak folytatásaként kell tartani.

(4) A képviselő-testület az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott tárgyalási sorrendtől polgármesteri vagy képviselői javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést határozatba kell foglalni.

16. § (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő által előterjesztett határozati javaslat ismertetése,

b) az előterjesztő által tett kiegészítés,

c) jogszabály által meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismertetheti véleményét,

d) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét,

e) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

f) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,

g) módosító javaslatok megtétele,

h) döntés a módosító javaslatokról,

i) döntés az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

17. § Az ülésvezető, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással a napirendi pont előterjesztője egyetért, a képviselő-testület vita nélkül határoz, és megjelöli a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

9. Hozzászólások

18. § (1) A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.

(2) A napirendi ponthoz a képviselő és a polgármester időkorlát nélkül teheti meg hozzászólását.

(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:

a) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

(4) Ha a Képviselő-testület a hozzászóláshoz a hozzájárulását megadta, a hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést határozatba kell foglalni. A hozzászólótól a polgármester megvonja a szót a (3) bekezdésben foglaltak alapján.

10. Zárt ülés

19. § (1) A képviselő-testület az Mötv.-ben szabályozott módon és esetekben tart zárt ülést, illetve rendelhet el zárt ülést.

(2) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

a) a képviselő-testület tagjainak,

b) a jegyzőnek,

c) a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személynek,

d) a kormányhivatal vezetőjének, törvényességi ellenőrének.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érintett, vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal vezetője és törvényességi ellenőre, a jegyző, az ülésen történt részvétele esetén a Hivatal ügyintézője, továbbá részvétele esetén a szakértő tekinthet be.

(4) A betekintés helye: a jegyző irodája, ideje: munkaidő alatt.

(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni, őrizni.

11. A döntéshozatali eljárás

20. § (1) Az ülésvezető a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra.

(2) A módosító indítványt a szavazás megkezdése előtt előterjesztője visszavonhatja.

(3) Minősített többség szükséges az alábbi döntések meghozatalához:

a) hitel felvétel,

b) gazdasági társasághoz való csatlakozás és abból való kiválás,

c) helyi közügy önálló megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás,

d) kitüntetés adományozása,

e) testületi hatáskörök átruházása.

21. § Amennyiben nincs meg a döntéshez szükséges egyszerű vagy minősített többségű szavazat, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség, ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után, a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(3)^[5] Ha a képviselő-testület a (2) bekezdésben szabályozott eljárásában újból sem hoz támogató döntést, vagy két egymást követő alkalommal határozatképtelenség miatt nem hoz döntést, akkor a polgármester dönt - kivéve az Mötv. 42. §-ában meghatározott eseteket - amennyiben a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség. A polgármester a döntéséről a soron következő testületi ülésen tájékoztatást ad.”

22. § Amennyiben a képviselő-testület tagja a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat. 

23. § (1) Szavazni csak személyesen lehet, „igen”, „nem” vagy „tartózkodás” szavazattal.

(2) A titkos szavazás kivételével a szavazás nyílt szavazással történik:

a) kézfelemeléssel vagy

b) név szerinti szavazással.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv-ben meghatározott esetben, valamint legalább két képviselő indítványára az alábbi esetekben:

a) az éves költségvetés jóváhagyásáról,

b) a helyi adók megállapításáról,

c) a településrendezési terv jóváhagyásáról,

d) önkormányzati vagyon elidegenítéséről vagy megterheléséről,

e) hitelfelvételről és kötvény kibocsátásról,

f) intézmény alapításáról és megszűntetéséről,

(2) Névszerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, és a képviselők nevük elhangzása után igennel, nemmel szavazhatnak, illetve tartózkodhatnak. A polgármester az ABC sorrend szerint szavaz. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti.

(3) A polgármester a név szerint leadott szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét kihirdeti. A névszerinti szavazásról készült listát a polgármester és jegyző írja alá, és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

24. § (1) Azokban az ügyekben, melyekben ezt a törvény lehetővé teszi, a polgármester és bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2)  Titkos szavazás esetén a szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja. A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon történik.

(3) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó a szavazólapot nem töltötte ki, illetve ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet egyértelműen megállapítani.

(4) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(5) Ha több titkos szavazást igénylő előterjesztés szerepel a napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatóak.

(6) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai írnak alá. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

12.  Tanácskozási jog

25. § (1)^[6] A képviselő-testületi és bizottsági ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát (hozzászólás) –

a) a jegyzőnek

b) a Győrzámolyi Tündérrózsa Óvoda és Bölcsőde vezetőjének az intézményt érintő napirendi pontban,

c) a Győrzámolyi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatójának az intézmény érintő napirendi pontban,

d) a pályázóknak az őket érintő napirendi pontban,

e) a Hivatal ügyintézőinek a szakterületüket érintő napirendi pontban,

f) a településen működő, bejegyzett társadalmi szervezetek vezetőinek, tevékenységi körükben, melyek: a Győrzámolyi Sportegyesület, a Győrzámolyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Hármashatár Alapítvány, a Győrzámolyi Kézilabda Club, a Győrzámolyi Polgárőr Egyesület, és a Szigetközi Junior Kendo Klub.

13. Az ülés rendjének fenntartása

26. § A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében:

a) megadja a szót az előterjesztőnek, a hozzászólóknak,

b) figyelmezteti azt, aki a tárgyalt témától eltér, vagy kifejezései a tanácskozást sértik, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót,

c) rendreutasíthatja a rendzavarót,

d) ismételt rendzavarás esetén 5 percre felfüggeszti a tanácskozást és a rendbontót – kivéve az önkormányzati képviselőt – a terem elhagyására utasíthatja,

e) valamennyi olyan intézkedést megtesz, amit a rend fenntartása érdekében szükségesnek tart.

III. fejezet

A képviselő-testület döntései

14. A rendelet

27. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) az önkormányzati képviselő;

b) a polgármester;

c) a jegyző.

(2) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.

(3) Az önkormányzati rendeletet a Hivatali hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(4) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet.

15. A határozat

28. § (1) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza

a) a képviselő-testület megnevezését,

b) a határozat számát,

c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

d) a „határozata” kifejezést,

e) a határozat címét.

(3) A határozat megjelölésének formája: „Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I. 1.) számú határozata a képviselő-testület 2015. évi munkatervéről”

(4) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a képviselő-testület döntését,

b) a végrehajtásra szolgáló határidőt,

c) a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(5) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(6) A jegyző gondoskodik az önkormányzati határozatok nyilvántartásáról, a határozatok érintettekkel való közléséről.

16. A képviselő-testületi ülések dokumentálása

29. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv tartalmát az Mötv. 52. (1) bekezdése határozza meg.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képező anyagok:

a) a jelenléti ív;

b) a meghívó;

c) előterjesztések anyagai;

d) a rendelet

e) írásban benyújtott hozzászólás, indítványok, kérdések;

f) név szerinti szavazásról készült névsor, titkos szavazásról készült jegyzőkönyv.

(3) A jegyzőkönyvbe és annak mellékletét képező előterjesztésekbe való betekintést – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével- a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A nyilvános ülés jegyzőkönyve a Hivatalban munkaidőben tekinthető meg.

(4) A jegyzőkönyveket évenként csoportosítva a jegyző kezeli.

(5) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül a képviselő-testület tagjai közül esetenként megválasztott két hitelesítő írja alá.

IV. Fejezet

A képviselő jogai és kötelezettségei

30. § (1) A települési-képviselő:

a) köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;

b) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c)  köteles felkérés alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint az egyes feladatok megoldásában;

d) köteles írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

e) köteles bejelenteni, amennyiben a döntéshozatalban személyesen érintett.

(2)^[7] A képviselő a jegyzőnél írásban kezdeményezheti önkormányzati rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

31. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül. Az alapos indokként a munkából való távolmaradásnál elfogadott okok fogadhatóak el.

(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél vagy a jegyzőnél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő a mulasztott ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással vagy egyéb alapos indokkal igazolja magát.

(3) A távolmaradó képviselők nevét a jegyzőkönyv tartalmazza.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

17. A bizottság jogállása az állandó bizottságok és az eseti bizottság

32. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére kettő állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, és munkájának eredményességét.

(3) A testület által létrehozott állandó bizottságok:

a) Pénzügyi Bizottság              

b) Ügyrendi Bizottság         

(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(5) A bizottságok 3 tagból állnak. A bizottsági tagok névjegyzékét a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

33. § (1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.

(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az eseti bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik. Megszűnik az eseti bizottság a benne lévő tagok megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, a képviselő-testület feloszlása vagy feloszlatása esetén is.

18. A bizottságok működése

34. § (1) Az állandó és eseti bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülés összehívására a 11. § (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A bizottság határozatképességére, határozat hozatalának módjára a testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

VI. Fejezet

A tisztségviselők

19. A polgármester

35. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza. Részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A polgármester lemondását az alpolgármester, ezen tisztség betöltetlensége esetén az ülés vezetésére kijelölt képviselőnek adja át.

(4) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázat benyújtása,

b) a pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,

c) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,

d) folyamatban lévő beruházások esetén a kivitelezés során felmerülő halaszthatatlan döntések meghozatala.

e) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,

f) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet,- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha annak elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

20. Az alpolgármester

36. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a képviselő-testület tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, teljesíti a polgármestertől önkormányzati ügyekben kapott megbízatásokat és azokról beszámol.

VII. Fejezet

A polgármesteri hivatal, kinevezett tisztségviselők

21. A jegyző

​

37. § (1) A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásának keretében:

a) a polgármester irányításával és a Hivatal közreműködésével előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja az önkormányzati képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) rendszeres tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

d) tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről.

(3) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

a) kezdeményezheti rendelet alkotását,

b) végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével, kihirdetésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

(4) A jegyző egyéb feladatai:

a) megszervezi a Hivatal munkáját,

b) gondoskodik a Hivatal ügyintézőinek rendszeres továbbképzéséről,

c) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat.

(5) A jegyző a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szerint tart ügyfélfogadást.

(6)^[8] A képviselő-testület aljegyzőt nem nevez ki. A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra - a polgármester – a jegyző javaslatát figyelembe véve –elsősorban a Hivatal köztisztviselői közül gondoskodik a megfelelő szakmai ismerettel és végzettséggel rendelkező helyettes megbízásáról.

(7) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

22. A Polgármesteri Hivatal

38. § (1) A Hivatal egységes közigazgatási szervezetet képez, nem tagozódik.

(2) A Hivatal szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat, az ellátandó feladat- és hatásköreit, valamint ügyrendjét önálló dokumentumként, a képviselő-testület által jóváhagyott hivatali Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

VIII. Fejezet

A Képviselő-testület és a lakosság kapcsolata

23. Közmeghallgatás

39. § (1) A képviselő-testület évente egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás során a polgármester beszámol az önkormányzat és intézményei működéséről, adott évi feladatairól, a következő évre vonatkozó céljáról, fejlesztési elképzeléséről. A jegyző beszámol az önkormányzat gazdasági helyzetéről, továbbá az intézmények vezetői tájékoztatást adnak az intézményekben folyó munkáról. Ezt követően a jelenlévők közérdekű kérdéseket és javaslatokat intézhetnek a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, vagy a képviselőkhöz.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot 5 nappal előbb szükséges értesíteni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(6) Amennyiben a közérdekű kérdés, vagy a javaslat az ülésen nem válaszolható meg, vizsgálat után a képviselő-testület soron következő ülése elé kell terjeszteni. A képviselő-testület döntéséről a kérdezőt, illetve a javaslattevőt tájékoztatni kell.

24. Lakossági fórumok

40. § (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítésére, az állampolgárok és társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum egyaránt összehívható a község egészét, vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben.

(3) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti. A fórum nem minősül képviselő-testületi ülésnek.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről a Hivatal hirdetőtábláján, illetőleg az önkormányzat honlapján elhelyezett hirdetményben kell tájékoztatni a lakosságot.

25. Együttműködés a település önszerveződő közösségeivel

41. § (1) A képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg az ilyen közösségekkel együttműködik.

(2)  A településen működő, bejegyzett társadalmi szervezetek vezetői, tevékenyégi körükben a nyilvános képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt, az őket érintő napirendi pontoknál.

26. Helyi népszavazás kezdeményezése

​

42. § A képviselő-testület a helyi népszavazáshoz szükséges választópolgárok számát önálló rendeletben szabályozza.

IX. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

43. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendelettel állapítja meg a Magyarország költségvetéséről és az államháztartásról szóló törvény alapján.

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

(3) A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg a törzsvagyon körébe tartozó fogalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat, valamint azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról és az üzleti vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

44. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Győrzámoly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2003. (VII. 9.) önkormányzati rendelet és annak módosításai.

(3) A Szervezeti és Működési Szabályzathoz az alább felsorolt mellékletek és függelékek tartoznak:

a) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

1. melléklet: A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők leírása, lenyomata és használatuk rendje

2. melléklet: A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

3. melléklet: A képviselő-testület állandó bizottságainak elnevezése és összetétele, feladat- és hatásköre

b) A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:

1. számú függelék: A képviselő-testület tagjainak névsora

2. számú függelék: A bizottsági tagok névsora

3. számú függelék: Győrzámoly Község Önkormányzata által ellátandó feladatok

A függelékek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

Győrzámoly, 2015. január 13.

 Horváth Gábor                                                                                        dr. Torma Viktória                                     polgármester                                                                                                  jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetve

Győrzámoly, 2015. január 14.

                                                                                                                  dr. Torma Viktória

                                                                                                                            jegyző