Pannonhalma Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról
Hatályos: 2019. 05. 03- 2019. 10. 01Pannonhalma Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról
Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b. és c. pontjában, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Pannonhalma Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) vagyonára terjed ki, beleértve:
a) az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek, intézmények vagyonát, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra,
b) az önkormányzat társulásba vitt vagyonát,
c) a vállalkozásba vitt vagyont.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére.
Az önkormányzat vagyona
2. § (1) Az önkormányzat vagyonának csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: nemzeti vagyonról szóló törvény) szabályozottak szerint történik.
(2) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon az, amit a nemzeti vagyonról szóló törvény akként határoz meg.
(3) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon
3. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik a 2. § alá.
(2) Az üzleti vagyonként besorolt önkormányzati vagyontárgy, vagyonrész tulajdonjogának átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba vitele, az e rendeletben meghatározottak szerint történik.
A tulajdonosi jogok gyakorlása, a hatáskörök, a versenyeztetés formái
4. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatokat és hatásköröket a 5. § (3) bekezdése b) pontjában, a 10. § (3) bekezdés b) pontjában, a 13. § (1) bekezdés b), c) pontjában, valamint a 16. § (1) bekezdés b) pontjában a polgármesterre ruházza.
(2) A versenyeztetés formái:
a) a nyilvános árverés,
b) a nyilvános pályázati eljárás.
Vagyonértékesítés, ingyenes vagyonátruházás
5. § (1) Vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott módon lehet.
(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével, a képviselő-testület általi kijelölést követően nyilvános árverés útján lehet, a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. Az árverési hirdetményt a város honlapján és az önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni.
(3) Az üzleti vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:
a) A 10 millió Ft egyedi értéket meghaladó vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével, a képviselő-testület általi kijelölést követően nyilvános árverés útján lehet, a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően.
b) Az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével lehet. A kijelölésről ez esetben is a képviselő-testület dönt.
6. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenesen átruházására a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozottak az irányadók.
(2) A tulajdonjog és a vagyonhoz kapcsolódó önállóan forgalomképes vagyoni értékű jog ingyenes átruházása nyilvános pályázati eljárás lefolytatása útján történik. A pályázati felhívást a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni.
(3) Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes, pályázati eljárás nélkül történő átruházása, kivételes okból, valamely teljesítmény elismeréséül, vagy diplomáciai okból történő ajándékozás esetében, 200.000, - Ft összeghatárig a polgármester hatáskörébe tartozik, melynek megtörténtéről köteles az azt követő képviselő-testületi ülésen beszámolni.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
7. § (1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban
a) ingatlan vagyonát beszerzési értéken,
b) az ingó vagyonát beszerzési értéken,
c) értékpapír vagyonát névértéken,
d) egyéb társasági részesedését (üzletrész, törzsbetét) névértéken tartja nyilván.
(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy tulajdonjogának átruházására, megterhelésére, hasznosítására irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi értékét bejegyzett, ingatlanközvetítő és értékbecslő végzettséggel rendelkező által elkészített forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.
A vagyon megterhelése, vállalkozásba vitele
8. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyona a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozottak szerint terhelhető meg.
9. § (1) A korlátozottan forgalomképes és az üzleti vagyon vállalkozásba viteléről a képviselő-testület dönt.
(2) Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, kulturális javak, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.
A vagyon használat, hasznosítási joga, társulásba vitele
10. § (1) A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésre a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozottak az irányadók.
(2) Az önkormányzati vagyon használatát és hasznosítási jogát átadni a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott módon lehet.
(3) A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedésének feltételei:
a) A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke 5 millió Ft egyedi érték feletti, a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően.
b) Az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével, nyilvános árverés útján lehet a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. A használatba adásról és hasznosítási jogának átengedéséről a polgármester dönt. A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
c) A vagyon használatának és hasznosítási jogának ingyenes átengedése – a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel - nyilvános pályázati eljárás lefolytatása útján történik a rendelet 2. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően, kivéve az intézmény használatába, hasznosításába átengedett vagyont, valamint azt a vagyont, amely az önkormányzat kötelező feladatai ellátására irányuló cél megvalósítását szolgálja.
11. § (1) Az önkormányzat által alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, melyet az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és a hasznosítási jog átadása ingyenes a következő feltételekkel:
a) Az átadott vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos valamennyi bevétel és kiadás az intézményt illeti és terheli. Az intézmény köteles ezen bevételeket és kiadásokat a költségvetés tervezése során a polgármester felé írásban jelezni.
b) Az intézmény használatába adott vagyon felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás szükségességét az intézmény köteles a polgármester felé írásban jelezni a költségvetési koncepció készítéséhez. A felújításról a képviselő-testület a költségvetési rendeletben dönt.
(2) Az intézményvezető jogai és kötelezettségei:
a) A 150.000.-Ft egyedi értékhatár alatti, selejtezhető ingó vagyont a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, melyről tárgyévet követő január 31-ig a polgármester felé írásban beszámol.
b) Az intézmény használatába adott ingatlanokra határozott és határozatlan időtartamra, a polgármester előzetes hozzájárulásával, a képviselő-testület utólagos tájékoztatásával, indokolás nélkül, legfeljebb 60 napos felmondási idő kikötésével bérleti szerződést köthet.
c) Az intézmény a használatába adott vagyon elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba vitele nem lehetséges.
(3) Az önállóan működő intézmény vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatai az önállóan működő költségvetési szerv, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti megállapodás szerint alakulnak.
12. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az intézmények épületei és a középületek vihetők társulásba.
(2) A társulás ingatlanvagyonához kapcsolódó vagyon feletti rendelkezési jogokra, a felhalmozási célú beruházásokra a társulási megállapodás rendelkezései az irányadók.
Az önkormányzat követeléseiről való lemondás, hitelfelvétel és törlesztés,
kötvény kibocsátás, lízing, értékpapír vásárlás
13. § (1) Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás joga
a) 100 ezer Ft vagy ezt meghaladó egyedi érték felett - kivéve a c) pontban foglalt esetet - a képviselő-testületet,
b) 100 ezer Ft egyedi érték alatt - kivéve a c) és d) pontban foglalt esetet - a polgármestert, figyelemmel a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés behajtására vonatkozó rendelkezésére,
c) értékhatár nélkül a munkavállalókkal szembeni követelésekről a polgármestert,
d) az intézmény részére átadott vagyon esetében 50 ezer Ft egyedi érték alatt az intézmény vezetőjét illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés
a) b) és c) pontja szerint meghozott döntéseiről a polgármester a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
b) d) pontja szerint meghozott döntéséről az intézmény vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a polgármestert, aki erről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha:
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben való behajthatóságára;
c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;
d) ha bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség megkötésére került sor;
e) ha a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben előreláthatólag pénzügyileg nem realizálható, vagy ha a csődeljárás során csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor,
f) ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy bizonyíthatóan nem elérhető, nem lelhető fel.
14. § A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, lízingszerződés kötésével valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
15. § Az önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeiből értékhatártól függetlenül értékpapírt vásárolhat vagy lekötheti.
Az Önkormányzat számára ellenérték nélkül felajánlott vagyon
16. § (1) Az Önkormányzat számára ellenérték nélkül felajánlott
a) 1 millió Ft értéket elérő vagyon elfogadásáról a képviselő-testület,
b) az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon elfogadásáról – kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet - a polgármester dönt.
(2) Az intézmény számára ellenérték nélkül felajánlott
a) 500 ezer Ft értéket elérő vagyon elfogadásáról a képviselő-testület,
b) az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon elfogadásáról az intézmény vezetője dönt.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerint meghozott döntéseiről a polgármester a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerint meghozott döntéséről az intézmény vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a polgármestert, aki erről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyon elfogadásának feltétele, hogy
a) az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek az önkormányzat részéről teljesíthetők és
b) a kötelezettség teljesítése likviditási problémát nem okoz és
c) a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben felvállalt feladatai ellátását nem veszélyezteti.
Vagyonnyilvántartás, vagyonleltár
17. § Az önkormányzat vagyonát az egyes állami tulajbonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvényben és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjéről szóló Korm. rendeletben szabályozottak szerint kell nyilvántartani és leltározni. Az ingatlan vagyonkataszterben nyilvántartott vagyon tekintetében az intézménynek nyilvántartási és negyedévente egyeztetési kötelezettsége van az önkormányzati nyilvántartással.
Záró rendelkezések
18. § (1) E rendelet 2013. április 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Pannonhalma Város Önkormányzat az önkormányzat vagyonáról, valamint a vagyonával való rendelkezés szabályairól szóló 12/1996.(X.30.), 1/1997. ( I.29.), 9/2004.( IV.28.), 22/2004. (IX.29.), 24/2004. (IX.29.), 25/2006. ( XII.19.), 14/2007.( XI.28.), 1/2008. ( I.30. ), 12/2008. ( VII.2. ), 20/2008.( VIII.27.), 1/2009. ( I.28.), 14/2009.(VII.19.), 15/2009.( VII.22.), 19/2009.( VIII.26.), 21/2009.( XII.23. ), 9/2011. ( IV.6. ) rendelete.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet