Dunasziget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 26.) önkormányzati rendelete

DUNASZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2014. (II.26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2020. 02. 07- 2020. 07. 30

Dunasziget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 26.) önkormányzati rendelete

DUNASZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2014. (II.26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

2020.02.07.

Dunasziget Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) a) pontja és 32. cikk (2) bekezdése szerinti jogalkotói hatáskörében eljárva az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 6. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben meghatározott véleményezésben részt vevő szervek egyetértésével, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. A szabályzat hatálya és értelmezése

1. § . (1) E rendelet hatálya Dunasziget közigazgatási területére terjed ki. A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) csak a mellékleteivel együtt alkalmazható.

(2) A HÉSZ mellékletei:

a)1. melléklet: Belterületszabályozási Terv módosítása (SZT-1)

b)2. melléklet: Külterületszabályozási Terv módosítása (SZT-2)

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a)Beépíthető telekrész: Beépítésre nem szánt területen fekvő földrészlet azon területrésze, amelyen az övezeti előírások szerinti telekbeépíthetőség mértékéig az építmények elhelyezhetők.

b)Fekvő telek: A közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.

c)Kialakult beépítési mód: A település már beépült részén történelmileg kialakult beépítési mód, mely nem határozható meg egyértelműen, oldalhatáron álló, vagy szabadon állóként.

d)Kialakult telek: Azon építési telkek vagy telkek összessége, amelyek felosztása már megtörtént.

e)Közlekedési terület zöldfelületként fenntartandó része: a közterület szabályozási tervben lehatárolt azon része, ahol a közterület felszíni rendezése során zöldfelületet kell létesíteni, vagy fenntartani.

f)Óriásplakát: elemeiben vagy összességében a DIN AO méretet meghaladó méretű plakát.

g)Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítményegyütteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza. (Természetvédelmi területeken az épületek, építmények tájba illesztéséről a MSZ 20376-1 rendelkezik.)

h)Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 70%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

i)Utcavonalas beépítés: Olyan beépítés, ahol az épület első homlokzati fala az utca vonalán áll, s a teleknek nincs előkertje.

j)Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa

3. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása

3. § (1) Kötelező szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:

a)szabályozási vonal;

b)építési övezet, övezet határa és jele;

c)építési hely;

d)telek be nem építhető része;

e)beépíthető telekrész;

f)közlekedési terület zöldfelületként fenntartandó része;

g)meglévő, megtartandó és tervezett fasor;

h)a kötelező erejű megszüntető jel;

i)védőtávolságok;

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:

a)védett természeti terület határa;

b)országos ökológiai hálózat határa;

c)magterület;

d)ökológiai (zöld) folyosó területe;

e)pufferterület;

f)tájképvédelmi terület;

g)helyi védett építmények, műtárgyak.

(3) Javasolt (nem kötelező erejű) szabályozási elemek:

a)belterület határa;

b)helyi védelemre javasolt építmények, műtárgyak.

4. Belterülethatár módosítás

4. § . (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.

Ii. Fejezet

az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

5. Régészeti területek

5. § A település teljes területe régészeti érdekű terület.

6. Helyi művi értékvédelem alatt álló építményekre

vonatkozó előírások

6. § .(1) A településen a Szabályozási terven jelölt építmények javasoltak helyi védelemre.

(2) A helyi védett épületek bővítése, felújítása (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók.

(3) A helyi védett építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél

a)az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;

b)az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba) a homlokzat felületképzését;

bb) a homlokzat díszítő elemeit;

bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

bd) a tornácok kialakítását;

be) a lábazatot, a lábazati párkányt;

c)az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

(4) A helyi védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését a védettséget indokoló elemek megtartásával kell megoldani.

(5) Helyi védett épület közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

(6) Helyi védett építmény bontására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A helyi védett építmény bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(7) Helyi védett műtárgyak felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

(8) A Kb-t jelű övezetekben minden 100 évnél idősebb keresztre a helyi védett műtárgyakra vonatkozó védelmi előírások alkalmazandók.

7. Általános építészeti előírások

7. § (1) Gazdasági, igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális épületek kivételével - kizárólag magastetős épület építhető.

(2) A HÉSZ területi hatálya alá tartozó területen – lakóépület és közterületről látható melléképület esetén – tetőhéjalásnál

a)műanyag hullámlemez;

b)fémlemez;

c)mesterséges pala.

nem alkalmazható.

(3) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő lakóterületek építési övezeteiben a tetőhéjalásnál

a)műanyag hullámlemez;

b)fémlemez;

c)bitumenes zsindely;

d)mesterséges pala.

nem alkalmazható.

(4) Az épület utcai homlokzatán közterületről látható helyre technológiai létesítmény (pl. klímaberendezés, szellőző, stb) nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.

(5) Az épületek egyik homlokzatának magassága sem haladhatja meg az övezetben előírt épületmagasság + 1,5 m-t.

(6) A homlokzatfelújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

(7) Építési övezetekben az építési telek utcavonalán tömör kerítés nem építhető. Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,80 m lehet.

(8) Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,80 m-t.

(9) Külterületen, mezőgazdasági területen a földrészletnek csak a kivett művelési ágú, illetve kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, s – birtokközpont kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, élősövény illetve vadvédelmi háló építhető.

(10) Erdőterületen kerítés csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból építhető.

(11) Külterületen általános mezőgazdasági terület övezeteiben, belterülethez közvetlenül nem kapcsolódó gazdasági területeken illetve különleges beépítésre nem szánt területeken a településkép védelme érdekében új épület építése esetén a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.

8. Reklám, hirdetőtábla

8. § (1) A település közigazgatási területén óriásplakát nem helyezhető el.

(2) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégérek, hirdetőtáblák elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el.

(3) A település belterületén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.

III. Fejezet

A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

9. Táj- és természetvédelem

9. § (1) A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek – különös tekintettel az Országos Ökológiai Hálózat övezeteire, az országosan védett természeti területekre – megóvását biztosítani kell.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:

a)a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozás terven jelzett helyeken fasorokat, erdősávokat meg kell tartani, illetve el kell telepíteni, s a vízfolyások mentén lévő galérianövényzetet meg kell őrizni;

b)a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fa fajok telepítendők;

c)belterületen új közterületek, utcák kialakításánál a tervezett fasort a műszaki átadásig el kell telepíteni. A fasorok telepítéséhez – az utca műszaki kialakítását figyelembe véve – honos fás növényzet alkalmazható. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani;

d)a gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos;

10. Védelem alatt álló természeti területek és értékek

10. § (1) A település igazgatási területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, az országos jelentőségű védett természeti területek, a Natura 2000 területek (továbbiakban: védett területek) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Védett területeken

a)extenzív jellegű, integrált vagy bio, természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók;

b)tájba illő épület helyezhető el;

c)meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak;

d)a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport és szabadidő funkció nem helyezhető el.

(3) Védett területen szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el.

(4) A település területén található egyedi tájértékek megőrzendők, fenntartásukról gondoskodni kell.

Iv. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

11. Környezetvédelem

11. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat

a)a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

b)kizárja a környezetkárosodást,

c)következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

(2) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a vonatkozó jogszabályok szerint kell teljesülniük.

(3) A roncsolt és szennyezett felszínű területek, a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően rekultiválandók, és a Szabályozási terven meghatározott cél szerint újrahasznosítandók.

(4) A település nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. A település területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat.

(5) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények

a) Nagy és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő funkciójú épülettől 25 m-nél, kishaszonállat esetében 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.

b) Haszonállattartó építmény élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.

c)Állattartó épület a felszíni vizek partélétől számított 50 méteren belül nem létesíthető.

12. Felszíni és felszín alatti vizek védelme

12. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(2) A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a talaj állapotát veszélyeztetik.

(3) Azokon a területeken, ahol a természetközeli vizek védőtávolsága nem került feltüntetésre, a felszíni vizek védelme érdekében felszíni vizek partján a partvonaltól számított 25 méteren belül – vízügyi létesítmények kivételével – építmény nem helyezhető el.

(4) A felszíni, felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédőszert, műtrágyát, útsózási anyagot kizárólag engedélyezett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóedényben, fedett helyen, építményben lehet elhelyezni.

13. A levegő védelme

13. § (1) A település területén a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló rendelet szerint telken kívüli védelmi övezetet igénylő tevékenység csak a szabályozási terven védőterülettel jelölt területeken végezhető.

14. A termőföld védelme

14. § (1) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, amely nem okoz talajszennyezést, illetve melynek hatására az erózióveszély nem növekszik.

(2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(3) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(4) A település területén tilos a tisztítatlan szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni.

15. Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés

15. § (1) A település területén hulladéklerakó, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely létesítése tilos.

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró módon történő elszállításáról, ártalmatlanításáról.

(3) Az illegális hulladéklerakók, illetve vadlerakók felszámolandók.

(4) Új szelektív hulladékgyűjtő sziget csak a település közterületén, illetve ipari vagy kereskedelmi szolgáltató övezeteken belül helyezhető el, a felszíni vizek partjától legalább 25 méteres távolságban.

16. A zaj elleni védelem

16. § (1) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(2) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan épületben szabad elhelyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

17. Geológiai előírások

17. § (1) A település területén új beépítés feltétele, hogy a beépítésre tervezett telken és a kapcsolódó közterületeken a felszíni vizek akadálytalan, eróziómentes elvezetése biztosított legyen.

(2) Terepszint alatti építmények közterületet, másik telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek.

18. Védőterületek, védőtávolságok

18. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

a)közlekedési területek,

b)természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek

c)közmű létesítmények

(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.

V. Fejezet

az építés áltlalános szabályai

19. Építés szabályai

19. § (1) Ha egy építési telek területe vagy szélességi mérete az övezeti előírásokban foglalt minimális méreteket nem elégíti ki, úgy a meglévő épület felújítható, tetőtere beépíthető, alapterülete az építési helyen belül bővíthető.

(2) Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, az épület – ha az övezet egyéb előírásait kielégíti - felújítható, tetőtere beépíthető, az övezetben meghatározott építési helyen belül bővíthető.

(3) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek adott övezetbe eső területrészének arányában.

20. Építmények elhelyezése

20. § (1) A HÉSZ területi hatálya alá tartozó területen távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop, egyéb torony jellegű építmény belterületen, illetve a belterületi határtól számított 200 méteres körzetben, valamint az országos ökológiai hálózat részét képező területen, Natura2000 területen kivételes esetben sem helyezhető el.

(2) A HÉSZ területi hatálya alá tartozó területen 10 méternél magasabb antenna nem építhető.

(3) A település területén lakókocsi, lakókonténer, egyéb ideiglenes épület nem helyezhető el.

(4)

21. Beépítési mód, építési hely

21. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a már túlnyomó részben beépített telektömbben a kialakult telekhatár.

(2) Saroktelek esetében az előkertet meghatározó építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon.

(3) Az előkerti építési határvonal, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik:

a)beépített utcaszakasz esetén: a legalább 70 %-ban kialakult állapothoz igazodó kell legyen,

b)újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben:

ba) lakó és kereskedelmi, szolgáltató övezetek esetében: minimum 5 m;

bb) ipari gazdasági övezetben: minimum 10m;

bc) egyéb övezet esetében: minimum 5 m.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje minimum 3,0 méter.

(5) Amennyiben egy foghíjtelek legalább 2-2 szomszédos telke utcavonalas beépítésű, a foghíjtelken az előkert maximum 2,0 méter lehet.

(6) Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, a hátsókert 0 méter.

(7) Beépítésre nem szánt területen, amennyiben a szabályozási terven feltüntetésre került „beépíthető telekrész”, úgy építmények csak ott helyezhetők el.

vI. Fejezet

sajátos jogintézmények

22. az egyes sajátos jogintézményekhez kapcsolódó előírások

22. § . (1) Telekalakítással

a)nyúlványos (nyeles) telek és

b)olyan telek, amely közútról, vagy magánútról gépjárművel nem közelíthető meg,

nem alakítható.

(2) Telekalakítással egyszerű kontúrú, az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozó telek alakítható.

(3) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(4) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület kialakítása céljából vagy állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés érdekében kerül sor, úgy az érintett területen kisebb telek is kialakítható, mint az övezetben/építési övezetben meghatározott minimális telekméret.

(5) Telekcsoport újraosztás meglévő, vagy a szabályozási terven jelölt telektömbre egyidejűleg történhet.

(6) Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de nem kevesebb, mint annak 70%-a.
22/A. A GÉPJÁRMŰ TÁROLÁS SZABÁLYAI

22/A. §

(1) Az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó területen minden építési övezet, övezet

telkein Másonként két gépkocsi elhelyezését kell biztosítani.”

viI. Fejezet

KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS

23. Általános előírások

23. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

a)vízellátás,

b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

c)energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),

d)elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

(2) A közművesítésre kerülő területen

a)telkenként kell az egyes közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,

b)közművek elhelyezésénél:

ba) településképi megjelenésre,

bb) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),

bc) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre

bd) közműhálózatok területtakarékos elhelyezésére

figyelemmel kell lenni

(3) Új út építésénél, út rekonstrukciónál:

a)a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

b)a meglevő közművek szükséges felújításáról,

c)a csapadékvizek elvezetéséről,

d)beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről

gondoskodni kell.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

a)a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b)az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

a)az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

b)8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani

24. Közművesítés mértékének az előírása

24. § A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított

b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított

c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.

25. Vízellátás

25. § (1) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

a)dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,

b)csak műanyag vagy GÖV alapanyagú csővezetéket szabad építeni,

c)a közterületi hálózatot az ellátás biztonsága érdekében lehetőleg körvezetékként kell kiépíteni,

d)az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.

(2) Belterület beépítésre szánt területein új vízhálózat:

a)csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,

b)nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően

26. Szennyvízelvezetés

26. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

27. Szennyvízelvezetési mód

27. § (1) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t:

aa) a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni

ab) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, az elszállíttatás tényét számlával igazolni kell.

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll

bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,

bc) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható.

bd) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken.

be) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

bf) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell várni, illetve ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét.

(2) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

28. Szennyvízkezelés, elhelyezés

28. § (1) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.

(2) Állattartással (pl. ló) összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok engedélyének a beszerzése is szükséges.

(3) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságon belül:

a)beépítésre szánt területen lakó-, üdülő, vegyes, gazdasági (erősen szennyező ipar kivételével) épület nem létesíthető.

b)beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható.

29. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

29. § A rétegvizek útját nem szabad lezárni, annak továbbvezetéséről telken belül gondoskodni kell.

30. § (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni:

1. csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

2. a csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.

3. a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell:

ca) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,

cb) új telekosztás esetén,

cc) a beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(2) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását, tárolását) megoldani.

(3) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést terepszint alatt kell az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(4) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.

(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtó az árok vízszállító képességét nem korlátozhatja,

1. az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,

2. a vízszállítás akadálymentes legyen.

3. egy telekre (sarok telkek kivételével) egy áteresz létesíthető,

4. az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb

5. a belterület beépítésre szánt területin létesített nyílt árok fenekét a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében, az árok oldalfalát, ha az árok mélysége meghaladja az 1 m-t, akkor max 50 cm magasságig burkolni kell.

30. Árvízvédelem

31. § (1) Árvízvédelmet nyújtó első rendűnek minősített védvonal, a gáttest mentett oldalán 10 m-es sávot szabadon kell hagyni, árvízvédelmi, karbantartási célra. Ebben a sávban közműhálózat, létesítmény nem helyezhető el.

(2) Az árvízvédelmet nyújtó védvonaltól a mentett oldalon 110 m-es sáv fakadóvíz előfordulásával kell számolni.

(3) A hullámtéri, vagy ártéri területekre vonatkozó jogszabályban megengedett hasznosítástól eltérő új hasznosítás csak akkor lehetséges:

1. ha az árvíz elleni védelem már kiépült, illetve megoldott

2. az árvízi védelem kiépítése, kialakítása az illetékes hatóságokkal engedélyezett módon történt

3. a terület mentetté vált és annak a szükséges átminősítése is megtörtént.

31. Villamosenergia ellátás

32. § (1) Belterület építési övezetein újonnan épített:

1. középfeszültségű,

2. kisfeszültségű,

3. közvilágítási

villamosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Beépítésre szánt területeken, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek:

1. új villamosenergia elosztási vezetékeket,

2. új közvilágítási vezetékeket

3. hálózati rekonstrukció esetén a vezetéket

a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4) Ingatlan villamosenergia hálózatba újonnan történő bekötése az egész településen földalatti csatlakozás kiépítésével kivitelezhető, még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

32. Földgázellátás

33. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek

a)előkertjében, vagy

b)udvarán, vagy

az épület közterületről nem látható homlokzatára szerelhető.

(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

33. Vezetékes elektronikus hírközlés

34. § (1) A belterület építési övezetein újonnan épített vezetékes hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Beépítésre szánt területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új ill. rekonstrukció során építendő elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

34. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

35. § (1) Új antenna telepítésénél, ha 500 m-es körzetben már korábban megépült antenna van, -s az nem lakóterület építési övezetében fekszik,- azzal közös tartószerkezetre kell az antennát elhelyezni.

(2) Belterületi építési övezetek területein antenna csak meglévő építményre telepíthető.

MÁSODIK RÉSZ

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

VIII. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT építési övezetek előírásai

35. Beépítésre szánt építési övezetek

36. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

a) Kisvárosias lakóterület

b) Kertvárosias lakóterület (Lke)

c) Falusias lakóterület (Lf)

d) Településközpont terület (Vt)

e) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

f) Ipari terület (Gip)

g) Üdülőházas terület (Üü)

h) Hétvégiházas terület (Üh)

i) Különleges területek

ia) strand terület (K-str)

ib) mezőgazdasági üzemi terület (K-mü)

ic) lovasturisztikai terület (K-lt)

id) turisztikai terület (K-Tur)

35/A. KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETE

36/A. § (1) A kisvárosias lakóterület 5,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület:

1. lakó,

2. kereskedelmi, szolgáltató,

3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

4. kulturális,

5. szállás jellegű,

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A kisvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb épületmagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
3	Lk	O	700	16	50	4,5*	45	0,5

O oldalhatáron álló beépítés

K kialakult

* ld. (5) bekezdés

(4) Az építési övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(5) Az építési övezetek területén megállapított legnagyobb épületmagasság az oromfal területéből számított, F/L értékkel (ld. OTÉK), de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető

(6) Az építési övezet telkein új épület építése esetén a településképbe való illeszkedés látványtervvel igazolandó.

(7) Az építési övezet építési telkein legfeljebb két épület helyezhető el.

(8) Az építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum négy önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

(9) Az építési övezet területén maximum négy lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(10) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése

1. új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;

2. önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén

történhet.

(11) A kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el

1. állatkifutó, állattartó épületek;

2. trágyatároló;

3. siló, ömlesztett anyag és folyadéktároló.

(12) Elő-, oldal- hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhető el építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop.

(13) Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 méteres teleksávban.”

36. Kertvárosias lakóterület építési övezete

37. § (1) Kertvárosias lakóterület építési övezete a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület:

a)lakó,

b)kereskedelmi, szolgáltató,

c)hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d)kulturális,

e)szállás jellegű,

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb épületmagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
3	Lke	O	700	16	25	4,5*	60	0,5
4.	Lke1	O	400	-	20	4,5	60	0,2

O oldalhatáron álló beépítés

K kialakult

* ld. (5) bekezdés

(5) Az építési övezetek területén megállapított legnagyobb épületmagasság az oromfal területéből számított, F/L értékkel (ld. OTÉK), de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető

(6) Az építési övezet telkein új épület építése esetén a településképbe való illeszkedés látványtervvel igazolandó.

(7) Az építési övezet építési telkein legfeljebb két épület helyezhető el.

(8) Az építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

(9) Az építési övezet területén maximum két lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(10) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése

a)új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;

b)önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén

történhet.

(11) Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el

a)állatkifutó, állattartó épületek;

b)trágyatároló;

c)siló, ömlesztett anyag és folyadéktároló.

(12) Elő-, oldal- hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhető el építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop.

(13) Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 méteres teleksávban.

(14) Az építési övezet területén állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 5%-át meg nem haladó lehet.

(15) Az Lkel építési övezetben magánét nem létesíthető.

37. Falusias lakóterület építési övezete

38. § (1) Falusias lakóterület építési övezete a Szabályozási terven Lfl, Lf2 , Lf3 jellel jelölt építési övezet, mely 5,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Falusias lakóterületen elhelyezhető épület:

a)lakó,

b)kereskedelmi, szolgáltató,

c)szálláshely jellegű,

d)igazgatási, iroda,

e)hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f)sport

g) az Lf5 övezetben a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb épületmagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
3	Lf1	O	900	16	25	4,5*	60	0,5
4	Lf2	O	1200	18	20	4,5*	65	0,4
5	Lf3	O	900	16	25	4,5*	60	0,5
6	Lf4	O	K	K	25	5,5*	60	0,2
7	Lf5	SZ	900	16	25	4,5*	60	0,5

O oldalhatáron álló beépítés

* ld. (5,6,7) bekezdés

(3a) Az Lf4 építési övezetben csak lakóépület és az azt kiegészítő tároló épület építhető.”

(4) A 38. § (3) bekezdés táblázata a következő sorral egészül ki:

*(Építési* *övezeti* *jele*	*Beépí* *tés* *módja*	*Kialakít* *ható* *legkisebb* *területe* (m²)	*Kialakítható* *legkisebb* *telekszélessége* *(m)*	*Legnagyobb* *megenged* *hető* *beépítettsége* *(%)*	*Építmények* *legnagyobb* *épületmagas* *sága* *(m)*	*Minimális* *zöldfelüle* ti *aránya (%*	*Megenge* *dett* *legnagyobb* *szintterületi* *mutatója)*
Lf3	O	900	16	25	4,5*	60	0,5
Lf4	O	K	K	25	5 5*	60	0,2

(4) Az építési övezetek építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(5) Az építési övezetek területén megállapított legnagyobb épületmagasság az oromfal területéből számított, F/L értékkel (ld. OTÉK), de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető

(6) Az építési övezetek területén templom építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.

(7) Az építési övezetekben a megengedett legnagyobb épületmagasság igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális épületek esetében 6,5 m.

(8) Az építési övezet építési telkein legfeljebb két épület helyezhető el, kivéve az Lfl * övezetet, ahol több épület is elhelyezhető, és az Lf3 építési övezet fekvő telkeit, ahol egy épület helyezhető el.

(9) Az építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat, kivéve az Lf4 építési övezetet, ahol épületenként egy rendeltetési egység lehet.

(10) Az építési övezet területén egy épületben maximum két lakó rendeltetési egység helyezhető el, kivéve az Lf4 építési övezetet, ahol telkenként egy lakás építhető.

(11) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése

a)új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;

b)önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat elfogadását megelőzően épített főépület esetén

történhet.

(12) Falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el

a)trágyatároló (kivéve saját ellátást szolgáló állattartáshoz szükséges trágyatároló 3 m³-ig);

b)siló, ömlesztett anyag és folyadéktároló.

(13) Elő-, oldal- hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhető el építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop.

(14) Állattartó épületek a meglévő 400m2 –nél kisebb telkeken nem létesíthetők.

(15) Az építési övezet területén állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 20%-át meg nem haladó, de legfeljebb 150m2 bruttó alapterületű lehet.

(16) Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 méteres teleksávban.

(17) A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét figyelembe kell venni. A telek be nem építhető részén építmény nem helyezhető el.

(18) Az Lf3 építési övezet tekein az épületek körüli járdatő szint a kiszolgáló út szintjével megegyező, vagy annál magasabb lehet.

38. településközpont terület építési övezete

39. § (1) A településközpont építési övezete a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) Településközpont területen elhelyezhető épület:

a)legfeljebb lakó,

b)igazgatási, iroda,

c)kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

d)hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

e)kulturális, közösségi szórakoztató,

f)sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb épületmagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
3	Vt1	O	1500	16	25	6,0	50	0,5
4	Vt2	O	900	16	30	6,0*	60	0,5

O oldalhatáron álló beépítés

* ld. (5) bekezdés

(5) Vt2 építési övezetben közintézmény esetén 7,5 méter, tornacsarnok építése esetén 11,5 méter a legnagyobb épületmagasság.

(6) Az építési övezetek építési telkein több épület helyezhető el.

(7) Az építési övezet területén maximum két lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(8) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése

a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;

b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat elfogadását megelőzően épített főépület esetén

történhet.

(9) Településközpont terület építési övezetében a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el

a) trágyatároló;

b) siló, ömlesztett anyag és folyadéktároló.

(10) Elő-, oldal- hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop.

(11) Az építési övezet területén állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 10%-át meg nem haladó, de legfeljebb 100m2 bruttó alapterületű lehet.

(12) A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét figyelembe kell venni. A telek be nem építhető részén építmény nem helyezhető el.

39. Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezete

40. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezete a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető épület:

a)a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági;

b)kereskedelmi, szolgáltató;

c)igazgatási, iroda;

d)lakó;

rendeltetést is tartalmazhat

(3) A kereskedelmi szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb épületmagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
3	Gksz1	SZ	2000	30	40	7,5*	40	0,7
4	Gksz2	sz	5000	30	30	7,5*	40	0,7

SZ szabadonálló beépítés

* ld. (7) bekezdés

(4) Az építési övezetek területén üzemanyagtöltő elhelyezhető.

(5) Az építési övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. A csatornahálózat kiépítését követően épület abban az esetben építhető, ha a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(6) Az építési övezetek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(7) Kereskedelmi, szolgáltató területen - ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges - földszintes épület esetén a legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

(8) Az építési övezetek építési telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

40. Ipari terület építési övezete

41. § (1) Az Ipari terület építési övezete a Szabályozási terven Gip jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban ipari létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Gip1 jelű ipari terület építési övezet a környezetre jelentős hatást nem gyakorló létesítmények elhelyezésére szolgál.

(3) Gip1 jelű egyéb ipari terület építési övezetében elhelyezhető épület:

a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari;

b) kereskedelmi, szolgáltató;

c) igazgatási, iroda;

rendeltetést is tartalmazhat.

(4) Gip2 jelű ipari terület építési övezet a környezetre jelentős hatást gyakorló létesítmények elhelyezésére szolgál.

(5) Gip2 jelű ipari terület építési övezetében elhelyezhető épület:

a) környezetre jelentős hatást gyakorló ipari;

b) kereskedelmi, szolgáltató;

c) igazgatási, iroda;

rendeltetést is tartalmazhat.

(6) Az ipari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1		AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A		B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele		Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb épületmagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
3		Gip1	SZ	2000	30	40	7,5*	40	0,7
4		Gip2	SZ	2000	30	30	7,5*	40	0,8

SZ szabadon álló

* lásd (8) bekezdés

(7) Az építési övezet területén üzemanyagtöltő elhelyezhető.

(8) Az építési övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. A csatornahálózat kiépítését követően épület abban az esetben építhető, ha a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(9) Az építési övezetek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(10) Ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges, az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

(11) Gip építési övezetekben a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel.

41. Üdülőházas terület építési övezete

42. § (1) Üdülőházas terület építési övezete a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására alkalmas.

(2) Üdülőházas területen elhelyezhető épület:

a) üdülő;

b) kereskedelmi, szolgáltató;

c) szállás jellegű;

d) igazgatási, iroda;

e) kulturális, közösségi szórakoztató;

f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A üdülőházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1		AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A		B	C	D	E	F	G	H
2		Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb épületmagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
3		Üü	O	1000	18	30	6,5	40	0,8

O - oldalhatáron álló beépítés

(5) Az építési övezet területén több épület is elhelyezhető.

(6) Üdülőházas területen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a) állatkifutó;

b) trágyatároló;

c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló;

(7) Üdülőházas területen épület a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el.

(8) A járművek telken belül:

a) parkolóban ;

b) a (2) bekezdés szerinti rendeltetést szolgáló épületben;

helyezhetők el.

42. Hétvégiházas üdülőterület építési övezete

43. § (1) Hétvégiházas terület építési övezete a Szabályozási terveken Üh jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Hétvégiházas területen elhelyezhető épület:

a) üdülő;

b) kereskedelmi, szolgáltató;

c) szállás jellegű;

d) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A hétvégiházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb épületmagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
3	Üh1	O	K	K	20	4,5	60	0,2
4	Üh2	O	900	16	20	5,5	60	0,2
5	Üh3	O	900	16	10	5,5	70	0,15
6	Üh4	SZ	400	25	20, de legfeljebb 100m2 alapterületű épület	4,5,	60 megengedett legnagyobb burkolt felület 10%	0,3
7	Üh5	-	SZT terv szerint	-	-	-	-	-
8	Üh6	O	K	K	20	5,5	60	0,2
9	Üh7	O	600	-	20	4,0	60	0,2

O - oldalhatáron álló beépítés

K - kialakult

SZ – szabadonálló

(4) Ühl, Úh2, Üh6, Üh7 építési Övezet építési telkei közművesítettsége legalább részleges, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(5) Az Üh3 építési övezet építési telkei építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. A csatornahálózat kiépítését követően épület abban az esetben építhető, ha a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(5a) Az Üh4, Üh5 építési övezet telkei közművesítettsége legalább részleges.

(6) Üh1 jelű építési övezet területén kizárólag egy épület helyezhető el.

(7) Az Üh2 és Üh3 jelű építési övezetek területén legfeljebb két épület helyezhető el.

(8) Üh1 építési övezeten belül a telkek tovább nem oszthatók, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatárrendezésen kívül nem végezhető. Telekhatárrendezés esetén az érintett telek területe maximum 10%-ban módosulhat.

(9) Hétvégiházas területen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el

a) állatkifutó;

b) trágyatároló;

c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló;

d) 6 méternél magasabb, szabadon álló szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

(10) A járművek telken belül:

a) parkolóban;

b) fő rendeltetést szolgáló épületben;

helyezhetők el.

(11) Az építési övezetek területén meglévő lakóépület felújítható, alapterülete bővíthető, tetőtere beépíthető, de új lakóépület nem helyezhető el.

(12) Üh4 építési övezet: telkenként egy darab, egy üdülőegységes épületek elhelyezésére szolgál. Kizárólag csak üdülési funkciójú épület építhető.

Beépítési mód: szábadonállő

Megengedett legnagyobb beépítettség: 20% azzal, hogy legfeljebb nettó lOOm² alapterületű épület építhető.

Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 60%.

Megengedett legnagyobb burkolt felület 10%.

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5m Alakítható legkisebb telekterület: 400m²Alakítható legkisebb teíekszélesség: 25m Építési hely határa: előkert:2,0m

hátsókert:2,0m oldalkert:3,0m

Egyéb: Az előkertben a tájra jellemző őshonos fafajokból álló fásítást (fa és cserje) kelUétrehozni.

A zöldfelületet háromszintes növényzetként kell kialakítani.

A telkek megközelítésére közforgalom számára nem megnyitott magánüt létesíthető.

A meglévő terepet feltölteni csak a terepegyenetlenségek megszüntetésére lehet.

Az üdülőépület padlóvonala az Üh5 övezettel határos telekhatár rendezett szintjéhez képest 0,0 és 0,60m között lehet.

Az épületek természetes anyagokból lehetnek természetes színekkel. A tető héjalása cserép lehet. A tetőhajlásszög 25-35° közötti.

(13) Üh5 építési övezet: vízfelület és védőfásítás övezete. Az övezetben kerti építmény építhető. A szabályozási terven védőfásítás jellel megjelölt területen a fák csak élet és balesetveszély esetén vághatok ki. A kivágott fás növényzetet pótolni kell. A szabályozási terven vízfelületként megjelölt területet akként kell fenntartani. Az övezetben magánét létesíthető.

(14) Az Üh7 építési övezetben az építési hely határai: élőkért 5,0m, oldalkert 4,0m, hátsókért a Zátonyi Dunaág felől ahol az SZT terv nem jelöli 20,öm, egyéb helyen 10,Öm. A Zátonyi Dunaág felőli hátsókertben építmény nem helyezhető el, ezt a sávot - a vizek parti sávjára vonatkozó előírásokra is figyelemmel - háromszintű zöldfelületként (gyep és 40 db cseije/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) őshonos fa- és cserjefajokkal fásítani kell.

43. Különleges területek építési övezetei

44. § Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

a)strand (K-str)

b)mezőgazdasági üzemi terület (K-mü)

c)lovasturisztikai terület (K-lt)

d)turisztikai terület (K-Tur)

44. Különleges terület - strand terület építési övezete

45. § (1) Különleges terület - strand terület építési övezet a Szabályozási terven K-str jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a strand rendeltetést kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges terület - strand területen kizárólag:

a)a strand rendeltetést kiszolgáló létesítményei;

b)szabadtéri sportlétesítmények;

c)nyitott medence;

d)a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, közösségi és szórakoztató létesítmények

helyezhetők el.

(3) A különleges terület - strand terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb épületmagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
3	K-str1	SZ	K	K	10	5,5	75	0,15
4	K-str2	SZ	K	K	20	5,5	65	0,3

SZ szabadonálló beépítés

K kialakult állapot

(5) Az építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

(6) K-str építési övezeteken belül a telkek tovább nem oszthatók, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatárrendezésen kívül nem végezhető. Telekhatárrendezés esetén az érintett telek területe maximum 10%-ban módosulhat.

(7) K-str építési övezetekben új épület építése esetén a településképbe történő illeszkedés látványtervvel igazolandó.

(8) Az építési övezetek területén a minimális zöldfelületi arány 1/3-án fás növényzet telepítendő.

(9) K-str építési övezetekben önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem megengedett.

45. Különleges terület – Mezőgazdasági üzemi terület építési övezete

46. § (1) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezet a Szabályozási terven K-mü jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztés, -tárolás, -feldolgozás, nagyüzemi állattartást, állattenyésztést szolgáló állattartó, illetve az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület – mezőgazdasági üzem területen elhelyezhető épület:

a)állattartó, állattenyésztő

b)növénytermesztés, -tárolás, -feldolgozáshoz kapcsolódó,

c)egyéb mezőgazdasági,

d)igazgatási, iroda,szociális,

e)kereskedelmi, szolgáltató

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb épületmagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
3	K-mü	SZ	3.000	K	35	4,5*	40	0,4

SZ szabadon álló

K kialakult

* lásd (7) bekezdés

(4) K-mü építési övezet belterületen fekvő építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. Az övezet belterülethez közvetlenül nem kapcsolódó építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(5) Az építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

(6) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi területen önálló épületként elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület vagy lakás.

(7) Az építési övezet területén megállapított legnagyobb épületmagasság az oromfal területéből számított, F/L értékkel (ld. OTÉK), de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(8) K-mü építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság - ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes gazdasági és állattartó épület esetén 3 méterrel túlléphető.

(9) Külterületen a mezőgazdasági üzemi terület épületegyüttese körül 3 szintes takaró növénysáv létesítendő a kistájra jellemző őshonos fajokkal.

46. Különleges terület - Lovasturisztikai-terület építési övezete

47. § (1) Különleges terület - lovasturisztikai-terület építési övezet a Szabályozási terven K-lt jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban lovasturizmushoz, lovassporthoz kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület – lovasturisztikai területen elhelyezhető épület:

a)lovassport, lovassporthoz kapcsolódó

b)állattartó,

c)egyéb sport célú,

d)szálláshely szolgáltató (a beépíthető szintterület legfeljebb 30%-án);

e)kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (a beépíthető szintterület legfeljebb 30%-án);

f)a lovasturisztikai terület tulajdonosa, üzemeltetője és dolgozói számára kialakított, lakó

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A különleges terület - lovasturisztikai-terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb épületmagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
3	K-lt	O	2.000	20	20	6,0*	60	0,4

O oldalhatáron álló beépítés

* lásd (6) bekezdés

(5) Az építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

(6) Az építési övezet területén legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(7) Istálló, lovassport csarnok, fedeles lovarda építése esetén az építési övezetben megengedett épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

(8) Az építési övezet telkein keletkező trágyát zárt rendszerű trágyatárolóban kell tárolni, biztonságos elhelyezésükről a tulajdonos, használó köteles gondoskodni.

(9) K-lt építési övezetekben önálló gépjármű tároló épület elhelyezése nem megengedett.

47. Különleges terület – turisztikai terület építési övezete

48. § (1) Különleges terület – turisztikai terület építési övezet a Szabályozási terven K-Tur jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület – turisztikai területen kizárólag:

a)szállás jellegű;

b)sport,

c)kulturális,

d)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

e)állattartó,

f)legfeljebb két egységes lakó

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A különleges terület - turisztikai-terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1	AZ ÉPÍTÉSI TELEK
	A	B	C	D	E	F	G	H
2	Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb épületmagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója
3	K-Tur	SZ	2.000	30	10	5,5	80	0,2

SZ szabadonálló beépítés

(4) Az építési övezet építési telkei építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. A csatornahálózat kiépítését követően épület abban az esetben építhető, ha a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(5) Az építési övezet telkein lakóépület kivételével több, a(2) bekezdés szerinti rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(6) K-Tur építési övezetben új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.

(7) Az építési övezet Natura2000 hálózattal érintett területein új épületek csak egyedi elbírálás alapján helyezhetők el.

IX. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI

48. Beépítésre nem szánt területek övezetei

49. § . A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

a) Zöldterület (közkert)

Erdőterületek: ba) Védelmi

Mezőgazdasági területek:

ca) Általános mezőgazdasági terület - szántó

eb) Általános mezőgazdasági terület - gyep

Vízgazdálkodási terület: ,

da) Vízfelszín

db) Vízkivételi hely Természetközeli terület Különleges beépítésre nem szánt terület

fa) Temető (Kb-T)

fb) Sport terű let (Kb-Sp)

fc) Lakó-gazdálkodó terület _t (Kb-Lg)

fd) Kemping-üdülőtábor (Kb-C)

fe) Ökoturisztikai terület (Kb-Öt)

ff) ■_ Horgászturisztikai terület (Kb-Ht)

fg) megújuló energiaforrás hasznosítási területe (Kb-Mel

g) Közlekedési terület - közúti (KÖu)

h) Közműterület - Gázközmüvek (Kmű-g)

49. Zöldterület övezete

50. § (1) Zöldterület - közkert a Szabályozási terven Zkk jellel szabályozott övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterület.

(2) Zöldterületen, Zkk1 övezetben elhelyezhető

a)a szabadidő eltöltését szolgáló építmény, műtárgy

b)a terület fenntartásához szükséges építmény,

c)vendéglátó épület.

(3)

(4) A Zkk jelű zöldterületeken az építmények szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(5) A zöldterület övezeteinek területét legalább 75%-ban növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, melynek legalább 1/3-át többszintű (gyep, cserje, fa) növényzetnek kell takarnia.

(6) Zöldterületen föld feletti közmű és hírközlési hálózatok, létesítmények, berendezések – a közvilágítás kivételével –, valamint reklámtáblák – a környezet értékeit bemutató, ismeretterjesztő célú építmények kivételével – nem helyezhetők el.

(7) A zöldterületen csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – nem mérgező, allergiát és betegséget nem okozó – növények telepíthetők.

(8) Természetközeli vízfolyások védőterületén belül lévő zöldterületen a természetes őshonos növényzet megtartandó.

50. Erdőterület – védelmi erdők övezete

51. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületek a Szabályozási terven Ev jellel jelölt területek, melyek elsődlegesen a természeti környezet, a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az erdőterületen kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi, illetve természetvédelmi céllal létesíthető.

51. Általános mezőgazdasági terület – szántó övezete

52. § (1) A Szabályozási terven Má-sz1, Má-sz2, Má-sz3 és Má-sz4 jellel jelölt övezet elsődlegesen szántóföldi mezőgazdálkodásra kijelölt övezet.

(2) Má-sz övezetekben a növénytermesztés, a kertészeti kultúrák termesztése, az állattartás, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető.

(3) Az Má-sz1 és Má-sz3 jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

	A	B	C	D	E
1		Szántó		Kertészeti kultúrák/ Ültetvény
2	Kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret	0,5 ha	5 ha	0,5 ha	2 ha
3	Kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség	50 m		20 m
4	Beépítési mód	szabadon álló		szabadon álló
5	Legnagyobb beépíthetőség	2%		2%

(3/b} Az Má-sz4 jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei következők:

	A	B \| C		D \| E
1	:: V- ;^J =. ^:	Szántó		Kertészeti kultúrák/ ültetvény
2	Kialakitható/beepíthetö legkisebb telek méret	ÜP^:11	5 ha	0.5 ha 1:ha
3 4	Kia lakit ható/beépithetö I egkisebb telekszélesség Beépítési mód	HM - szabadon álló
5	Legnagyobb beépíthetőség	2%		i%

(4) (4/a) Má-sz1, Má-sz3 övezetben lakóépület csak gazdasági épület megléte esetén, s a beépíthető szintterület legfeljebb 30%-án építhető. A lakóépületek épületmagassága nem haladhatja meg az 5,5 métert.

(4/b) Mász4 övezetben lakóépület csak gazdasági épület megléte esetén, s a beépíthető szintterület legfeljebb 50%-án építhető. A lakóépületek épületmagassága nem haladhatja meg az 5,5 métert.

(5) Má-sz1, Má-sz3 és Mász4 övezetben földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 7,5 m.

(6/a) Má-sz1, Má-sz3 és Má-sz4 övezet telkein épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetés illetve kezelése/időszakos tárolása megoldott.

(6/b) Az Má-sz4 övezetet a közüzemi ivóvízellátás kötelezettsége nem érinti, amennyiben az ivóvízellátás egyedileg, a népegészségügyi szakigazgatási szerv által elfogadott módon megoldott.

(7) Má-sz1, Má-sz3 övezet területén új épület a telekhatártól legkevesebb 10 méter távolságra létesíthető.

(8) Má-sz1, Má-sz3 és Má-sz4 övezetben a 200 m²-nél nagyobb alapterületű épületek köré honos növényzet telepítendő.

(9) Az Má-sz1 és Má-sz4 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 200 000 m² (20 ha) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 20 000 m² (2 ha) nagyságú, a beépítettsége legfeljebb 25% lehet.

(10) Birtokközpont csak közútról, vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető földrészleten alakítható ki.

(11) A birtokközpont épületegyüttese körül 10 m széles takaró erdősáv létesítendő a kistájra jellemző honos fajokkal.

(12) Má-sz3 övezetben birtokközpont nem létesíthető.

(13) Az Má-sz2 jelű övezetben épületek nem helyezhetők el.

52. Általános mezőgazdasági terület – gyep övezete

53. § (1) A Szabályozási terven Má-gy1, Má-gy2 jellel jelölt övezet elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgál.

(2) Má-gy övezetben a gyepgazdálkodás, a legeltetéses állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető.

(3) Az Má-gy1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

a)a kialakítható legkisebb telek területe 5. 000 m2 (0,5 ha);

b)a kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m;

c)a beépíthető telek legkisebb területe 50 000 m2 (5 ha),

d)a beépítés módja szabadonálló;

e)legnagyobb beépíthetőség 2%, melyből lakóépület a beépíthető szintterület legfeljebb 30%-án lehet;

f)legnagyobb épületmagasság lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épület esetén 7,5 m;

(4) Má-gy1 övezetben lakóépület csak gazdasági épület megléte esetén építhető.

(5) Az övezet területén új épület a telekhatártól legkevesebb 10 méter távolságra létesíthető.

(6) Má-gy1 övezetben a 200 m²-nél nagyobb alapterületű épületek köré honos növényzet telepítendő.

(7) Az Má-gy1 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 200 000 m² (20 ha) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10 000 m² (1 ha) nagyságú, a beépítettsége legfeljebb 25% lehet.

(8) Birtokközpont csak közútról, vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető földrészleten alakítható ki.

(9) A birtokközpont épületegyüttese körül 10 m széles takaró erdősáv létesítendő a kistájra jellemző honos fajokkal.

(10) Az Má-gy2 jelű övezetben épület nem helyezhető el.

53. Vízgazdálkodási terület övezete

54. § (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven Vf, Vb illetve Vg jelű övezetek.

(2) A Vf jelű övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.

(3) A Vb jelű övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók és egyéb vízművek területe tartozik.

(4) Vg jelű övezet az árvízvédelmi gát területe.

(5) Vízgazdálkodási területen kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el, legfeljebb 2%-os maximális beépíthetőséggel.

54. Természetközeli terület övezete

55. § (1) Természetközeli terület a Szabályozási terven Tk jellel jelölt övezet.

(2) Természetközeli terület övezetében építmény elhelyezése tilos.

55. Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei

56. § Különleges beépítésre nem szánt övezetek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

a)temető (Kb-t)

b)sportterület (Kb-sp)

c)Lakó-gazdálkodó terület (Kb-Lg)

d)Kemping-üdülőtábor (Kb-C)

e)Ökoturisztikai terület (Kb-Öt)

f)Horgászturisztikai terület (Kb-ht)

56. Különleges beépítésre nem szánt terület – Temető övezete

57. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezete - temető a Szabályozási terven Kb-t jelű övezet, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s az azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-t jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

a)a kialakítható legkisebb telekméret kialakult;

b)a kialakítható legkisebb telekszélesség kialakult;

c)a beépítés módja szabadonálló;

d)a beépítettség mértéke: 2%;

e)legnagyobb megengedett épületmagasság 4,5 m, harangtorony, illetve harangláb építése esetén 7,5 m. ;

f)Megengedett szintterületi mutató 0,02.

(3) Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(4) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető.

(5) Kb-t övezeten belül a telkek tovább nem oszthatók, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatárrendezésen kívül nem végezhető. Telekhatárrendezés esetén az érintett telek területe maximum 10%-ban módosulhat.

(6) A temető telekhatára mentén, telkén belül – amennyiben fizikailag lehetséges - min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.

57. Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezete

58. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezete - sportterület a Szabályozási terven Kb-sp jelű övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület sportterületen kizárólag:

a)sportépítmények;

b)sportépítmények kiszolgáló létesítményei;

c)a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató építmények a beépíthető szintterület legfeljebb 20%-án;

helyezhetők el.

(3) A Kb-sp jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

a)a kialakítható legkisebb telekméret 10 000 m²;

b)a kialakítható legkisebb telekszélesség 60;

c)a beépítés módja szabadonálló;

d)a beépítettség mértéke: 2%;

e)legnagyobb megengedett épületmagasság 5,5 m;

f)Megengedett szintterületi mutató 0,02.

(4) Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(5) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető.

(6) Az övezetben előírt beépítettséget meghaladó beépítettségű telken meglévő épületek felújíthatók, alapterületi, szintterületi növelést nem eredményező módon átépíthetők, és az övezetben előírt rendeltetésnek megfelelően használhatók.

58. Különleges beépítésre nem szánt terület – Lakó-gazdálkodó terület övezete

59. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezete – lakó-gazdálkodó terület a Szabályozási terven Kb-Lg jellel szabályozott övezet, mely elsősorban lakó, valamint elsősorban a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó termesztő, tároló, feldolgozó építmények, állattartáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – lakó-gazdálkodó területen elhelyezhető:

a)legfeljebb kétlakásos lakóépület;

b)a mezőgazdálkodáshoz, termékfeldolgozáshoz, állattartáshoz kapcsolódó építmények;

c)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;

d)egyéb, a környezetet nem terhelő gazdasági tevékenység épületei;

(3) A Kb-Lg jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

a)a kialakítható legkisebb telekméret 3 000 m2;

b)a kialakítható legkisebb telekszélesség 20 m;

c)a beépítés módja szabadonálló;

d)a beépítettség mértéke: 5%;

e)legnagyobb megengedett épületmagasság 5,5 m lakó épület esetén

6,5 m gazdasági épület esetén

f)minimális zöldfelület aránya: 85%;

g)Megengedett szintterületi mutató 0,1.

(4) Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. A csatornahálózat kiépítését követően épület abban az esetben építhető, ha a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(5) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető.

(6) Az övezet területén a gazdasági funkcióhoz kapcsolódó környezeti hatások a lakó funkciót, illetve a szomszédos, egyéb rendeltetésű területeket nem zavarhatják vagy veszélyeztethetik.

(7) Az övezet Natura2000 hálózattal érintett területein új épületek csak egyedi elbírálás alapján helyezhetők el.

59. Különleges beépítésre nem szánt terület – kemping-üdülőtábor terület övezete

60. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – kemping-üdülőtábor terület övezete a Szabályozási terven Kb-C jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a szelid és a vízi turizmushoz, üdüléshez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – kemping-üdülőtábor területen szabadidő-eltöltéshez, sportoláshoz kapcsolódó, szálláshely-szolgáltató épületek, tábor, kemping, a vízi turizmushoz kapcsolódó építmények, ellátási, vendéglátási funkciójú épületek, szolgáltató épületek, valamint idegenforgalmi, bemutató, oktatási épületek helyezhetők el.

(3) A Kb-C1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

a)a kialakítható legkisebb telekméret 3 000 m2;

b)a kialakítható legkisebb telekszélesség 20 m;

c)a beépítés módja szabadonálló;

d)a beépítettség mértéke: 5%;

e)legnagyobb megengedett épületmagasság 5,5 m

f)minimális zöldfelület aránya: 70%;

g)Megengedett szintterületi mutató 0,08.

(4) C1 övezetben elhelyezhető a tulajdonos, használó lakása.

(5) A Kb-C2 jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

a)a kialakítható legkisebb telekméret 10 000 m2;

b)a kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m;

c)a beépítés módja szabadonálló;

d)a beépítettség mértéke: 2%;

e)legnagyobb megengedett épületmagasság 5,5 m

f)minimális zöldfelület aránya: 85%;

g)Megengedett szintterületi mutató 0,03.

(6) Az övezetek telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. A csatornahálózat kiépítését követően épület abban az esetben építhető, ha a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(7) Az övezetek telkein több épület is elhelyezhető.

(8) Az övezetek területén elhelyezhető egyes épületek bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 200 m² -t.

(9) A Kb-C övezetek területén a meglévő erdőállomány megtartandó úgy, hogy az erdővel borítottság az övezet telkein min. 70% maradjon.

60. Különleges beépítésre nem szánt terület – ökoturisztikai terület övezete

61. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – ökoturisztikai terület övezete a Szabályozási terven Kb-Öt jellel szabályozott övezet, mely elsősorban az ökológiai alapú gazdálkodáshoz, ökoturizmushoz, szelid és vízi turizmushoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – ökoturisztikai területen az alábbi építmények helyezhetők el:

a)az ökoturizmushoz kapcsolódó építmények

b)az ökogazdálkodáshoz, hagyományos állattenyésztéshez kapcsolódó építmények

c)a helyi hagyományos életformát szemléltető építmények,

d)bemutató, oktatási és közösségi épületek

e)a megújuló energia hasznosítását szolgáló létesítmények

f)alternatív technológiájú közműpótlók

g)az átmeneti ott tartózkodást szolgáló szállásépületek,

h)a tulajdonos, használó lakása legfeljebb egy egységig,

i)szociális épületek

j)ellátási, vendéglátási funkciójú épületek,

k)idegenforgalmi, és sport célú létesítmények.

(3) A Kb-Öt jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

a)a kialakítható legkisebb telekméret 10. 000 m2;

b)a kialakítható legkisebb telekszélesség 25 m;

c)a beépítés módja szabadonálló;

d)a beépítettség mértéke: 5%;

e)legnagyobb megengedett épületmagasság 6,0 m

f)minimális zöldfelület aránya: 85%;

g)Megengedett szintterületi mutató 0,1.

(5) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető.

(6) Az Övezet telkeinek legalább 6,2%-án háromszintű (gyep és 40 db cseije/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) növényzetet kell létrehozni.

61. Különleges beépítésre nem szánt terület – horgászturisztikai terület övezete

62. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület– horgászturisztikai terület övezete a Szabályozási terven Kb-ht jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a horgászturizmushoz, kikapcsolódáshoz, pihenéshez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – horgászturisztikai területen kizárólag

a)a horgászathoz kapcsolódó építmények,

b)vizgazdálkodáshoz kapcsolódó építmények,

c)a pihenést, testedzést szolgáló építmények,

d)a terület fenntartásához szükséges építmények,

e)üdülő épület

helyezhető el.

(3) Az övezet területén nem helyezhető el lakóépület.

(4) A Kb-ht jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

a)a kialakítható legkisebb telekméret 5 000 m2;

b)a beépítés módja szabadonálló;

c)a beépítettség mértéke: 2%;

d)legnagyobb megengedett épületmagasság 5,0 m

e)minimális zöldfelület aránya: 90%;

f)Megengedett szintterületi mutató 0,03.

(5) Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. A csatornahálózat kiépítését követően épület abban az esetben építhető, ha a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(6) Az övezet telkein több fő rendeltetés szerinti épület is elhelyezhető.

(7) Vízgazdálkodáshoz, horgászathoz kapcsolódó létesítmények kivételével építmények elhelyezése a partvonaltól számított min. 10 méter távolságban lehetséges.

„62/A. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET - MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS

(1) Különleges beépítésre nem szánt terület - megújuló energiaforrás hasznosítási területe a Szabályozási terven Kb-Me jellel jelölt Övezet, mely napelempark műtárgyainak elhelyezésére szolgál.

(2) Kb-Me övezetben a megújuló energiaforrások műtárgyai közül kizárólag a napelemes kiserőmű műtárgyai helyezhetők el, az Övezet területén épület nem helyezhető el.

62. Közlekedési övezetek általános előírásai

63. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények (utak, járdák) és közművek elhelyezésére szolgáló terület.

(1a) A lakóterület és a településközpont vegyes terület építési övezetein magánút létesíthető, kivéve, ha az övezeti előírások másként rendelkeznek

(2) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szélesség alatt nem alakítható ki.

(3) Újonnan kialakításra kerülő, közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 4,0 m-nél.

(4) A közlekedési területek övezetén belül – a közlekedésbiztonságot figyelembe véve – hirdető berendezések, közúti közlekedés várakozóhelyei, utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve növénytelepítés végezhető.

(5) A település közlekedési területeinek lehatárolását és övezeti tagolódását a Szabályozási terv tartalmazza:

Út	Közlekedési terület jele	kategória	Közlekedési terület szélessége	Védőtávolság
Út	Közlekedési terület jele	kategória	Közlekedési terület szélessége	belterület	külterület
1407 j. mellékút	Köu-2	összekötőút K.V.B	Meglévő (10-22 m)		50m-50m
Galambos utca, Cikola utca, Sérfenyő utca, Fő utca, Doborgaz utca, Felszabadulás utca (az 1407 jelű orsz. Mellékút belterületi átkelési szakasza)	Köu-2	összekötőút B.V.c-B	Meglévő (10-14 m)	-	-
Sérfenyő utca, Április 4. utca, Dózsa Gy. utca, Nagysziget utca (Belterületi gyűjtőút)	Köu-4	Gyűjtőút B.V.d.B.	Meglévő (10-14 m)	-	-
Lakó- és kiszolgáló utak	Köu-10	lakóút B.VI.d-B B.VI.d-C	Meglévő (10-22 m) Tervezett (6-14m)	-	-
Külterületi településközi út	Köu-3	Külterületi egyéb közút K.VI.B. K.VI.C	Meglévő (8-12 m)	-	-
Egyéb feltáró mezőgazdasági és ipari kiszolgáló utak	Köu-8	Egyéb kiszolgáló út K.VI.B K.VI.C	Meglévő (8-12 m)	-	-

(6) Az országos utak külterületi szakaszai mentén a védőtávolságon belül építési tevékenység csak az érvényben lévő jogszabályok szerinti érintett szervek hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

(7) A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény, műtárgy nem helyezhető el.

(8) A közutak kialakításánál a tűzoltási és tűzvédelmi szempontokat figyelembe kell venni.

(9) A Szabályozási terven közlekedési terület zöldfelületként fenntartandó részeként jelölt területen gyalogút kialakítható.

(10) A Szabályozási terven közlekedési terület zöldfelületként fenntartandó részeként jelölt területet legalább 50 %-ban zöldterületként fenntartani.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

64. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) Jelen önkormányzati rendelet az elfogadást követő 30. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Ör. módosul.

(4) Jelen önkormányzati rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az Ör. a jelen önkormányzati rendelet mellékletét képező TH-15-02-01 munkaszámú tervdokumentációval és mellékleteivel együtt érvényes.

Cseh Benjamin Dr. Odonics Alíz

Polgármester jegyző

FÜGGELÉKEK

1.sz. függelék

Épület elhelyezés lehetőségei a beépítési mód függvényében

2.sz. függelék

Művi értékvédelem

Helyi védelem

Dunaszigeten található helyi védelemre javasolt építmények
Ssz.	Cím	Hrsz	Funkció
1.	Doborgaz utca 23.	444	Harangláb
2.	Felszabadulás utca	79/6	Emlékmű
3.	Sérfenyő utca-Április 4. utca találkozása	311	Feszület
4.	Sérfenyő utca-Április 4. utca találkozása	311	Harangláb
5.	Sérfenyő utca 106 és 108 között	312	Feszület
6.	Névnélküli út, cikolaszigeti temető	1028	„Jézus keresztje” Feszület (2000.)
7.	István utca 21. előtt	1162	Feszület
8.	Doborgaz u 36.	417	Lakóépület (1924.)
9.	Külterület, Doborgazsziget	0244/16	Lakóépület(?)
10.	Felszabadulás utca-Sérfenyő utca találkozása	79/7	Egykori iskola
11.	Április 4. utca	281	Lakó/üdülő épület
12.	Cikola utca-István utca találkozása	1190	Római katolikus templom
13.	Név nélküli utca-Cikola utca találkozása	1115	Feszület
14.	Cikola utca 49.	1036	Lakóépület
15.	Nagysziget utca	1328	Lakóépület (1902.)

3. sz. függelék

Természeti értékek

3.1 Országos jelentőségű védett természeti területek (Szigetköz Tájvédelmi Körzet részeként)

011/5, 012-017, 018/1-2, 019-044, 045/1-2, 046-051, 052/1-2, 053/1-2, 054-058, 059/1-2, 060-083, 084/2, 085-092, 096-099, 0101/2-3, 5-6, 0102/2, 0104/a-r, 0105/1-2, 0106-0114, 0115/a-d, 0117/3, 0128/3, 0129/1-2, 0130/3, 5-6, 0131, 0140/a-b, 0141/1, 0150/2, 0151/1/a-f, 0152, 0153/4-6, 0163/3, 0167, 0168/a-b, 0170/1, 3, 0171-0172, 0181-0184, 0329/a-b, 0330, 0365/1-3. hrsz.

Fokozottan védett terület: 0101/7, 0365/1, 0365/2-3.

3.2 Natura 2000 területek

3.2.1. Szigetköz (HUFH30004)

02/14, 03, 012, 013, 014, 015, 016, 017, 018/1, 018/2, 019, 020, 021, 022, 023, 024, 025, 026, 027, 028, 029, 030, 031, 032, 033, 034, 035, 036, 037, 038, 039, 040, 041, 042, 043, 044, 045/1, 045/2, 046, 047, 048, 049, 050, 051, 052/1, 052/2, 053/1, 053/2, 054, 055/1, 055/2, 055/3, 056/1, 056/2, 057, 058, 059/1, 059/2, 060, 061, 062, 063, 064, 065, 066, 067, 068, 069, 070, 071, 072, 073, 074, 075, 076, 077, 078, 079, 080, 081, 082, 083, 084/2, 085, 086, 087, 088, 089, 090, 091, 092, 093, 094, 095, 096, 097, 098, 099, 0100, 0101/10, 0101/11, 0101/12, 0101/5, 0101/6, 0101/7, 0101/8, 0101/9, 0102/2, 0104/1, 0104/2, 0104/3, 0104/4, 0104/5, 0104/6, 0105/1, 0105/2, 0106, 0107, 0108, 0109, 011/5, 0110, 0111, 0112, 0113, 0114, 0115, 0117/3, 0127/15, 0127/6, 0127/7, 0128/3, 0129/1, 0129/2, 0130/3, 0130/5, 0130/6, 0131, 0132, 0134/24, 0140, 0150/2, 0151/1, 0151/2, 0152, 0153/4, 0153/5, 0153/6, 0155, 0157/10, 0157/19, 0157/21, 0157/36, 0157/9, 0163/3, 0166/1, 0167, 0168, 0170/5, 0170/6, 0170/7, 0170/8, 0171, 0172, 0178/6, 0178/7, 0181, 0182, 0183, 0184, 0185/2, 0185/25, 0185/26, 0185/27, 0185/28, 0185/3, 0185/30, 0185/31, 0185/32, 0188/1, 0188/2, 0188/3, 0188/4, 0188/5, 0188/6, 0205/17, 0211/3, 0217, 0225, 0240, 0241, 0242/2, 0242/3, 0242/4, 0245/11, 0245/37, 0245/38, 0245/39, 0245/40, 0245/41, 0245/46, 0245/66, 0245/76, 0245/77, 0290, 0291, 0301, 0303, 0304/1, 0304/2, 0305, 0306/2, 0306/3, 0306/4, 0306/6, 0306/7, 0307, 0308, 0309, 0310, 0314/1, 0314/2, 0315/1, 0315/2, 0315/3, 0318, 0319, 0320/1, 0320/2, 0323/1, 0323/2, 0323/3, 0325/2, 0326, 0329/1, 0329/2, 0330, 0331/2, 0331/3, 0331/4, 0331/5, 0331/6, 0332, 0333, 0334, 0335, 0336, 0337/1, 0337/2, 0338, 0339/1, 0339/2, 0339/3, 0339/4, 0340, 0341/1, 0341/2, 0342, 0343, 0344/1, 0344/2, 0345, 0346, 0347, 0348, 0349, 0350, 0351/1, 0351/2, 0352, 0353/1, 0353/2, 0353/3, 0359, 0360, 0365/2, 0365/3, 0365/4, 0365/5 hrsz.

3.3 Egyedi tájértékek:

Ssz.	Megnevezés	Helyrajzi szám	Leírás
1.	Sragner-major	901/2, 902/1	-
2.	Gólyafészek-Cikola	958	A fehér gólya (Ciconia ciconia) fészek egy beton villanyoszlopon található, fészektartó kosáron. A fokozottan védett madár eszmei értéke 100000 Ft.
3.	Cikolai temető	1028	A sírkert ékessége a közepén található idős oszlopos tujacsoport.
4.	Cikolai temetői kereszt	1028	Az idős, oszlopos tujacsoport mellett áll egy régi, kopott, mohás műkőkereszt korpusszal és Máriával. A felirat olvashatatlan.
5.	Cikolai millenniumi kereszt	1029	Az ezredéves államiságot jelképező kettős-kereszt egy terebélyes koronájú szomorú fűzfa előtt áll, egy virágos rét szélén.
6.	Galambos utcai rét	1029	Egy fajgazdag, lágyszárúakkal elegyes ősgyep cserje és facsoportokkal (pl. hársfa).
7.	Galambos utcai kereszt	1116	Műkő kereszt fém korpusszal.
8.	Jézus szíve templom	1190	Az 1930-as években épült templom homlokzatán Jézus-szobor található. Orgonája hat regiszteres, függesztett pedállal ellátott kisorgona, szekrénye tölgyfából készült. Ünnepélyes megáldása 2002-ben volt.
9.	Templom melletti kereszt	1161/3	A műkő kereszt fém korpusszal egy idős hársfa alatt áll, nem messze a templomtól. Felirata: „A keresztfához megyek, mert máshol nem lelek nyugodalmat lelkemnek! / Emeltették a szigeti hívek 1949”
10.	Nagysziget u. 26-os parasztház	1293/1	Piros hódfarkú cseréppel fedett, léckerítéses udvarú, felújított oromfalas barokk paraszt lakóház.
11.	Nagysziget u. 30-as parasztház	1297	Nádtetős, sövény-kerítésű, felújított oromfalas barokk paraszt lakóház.
12.	Nagyszigeti Mária kápolna	1317	Egy magánház udvarába ékelődő, utcafrontra néző nyitott (vasrács ajtajú) kápolna, benne Szent Mária szobor. Előtte virágos kert, mellette idős oszloptuják sorakoznak.
13.	Székelykapu	79/8	A székelykapu az 1848-49-es szabadságharc emlékére emeltette a Tündérrózsa Hagyományőrző Egyesület 2002-ben. Két oldalán oszlop-tuja sor határolja.
14.	Felszabadulás utcai harangláb	79/6	A székelykapun át érkezünk egy gyepes területre, amelynek végén egy beton emelvényen áll a fa harangláb. A harang felirata: „Isten áld meg a magyart!/ Dunasziget 2003”
15.	Temető utcai harangláb	311	A temetőtől nem messze áll egy régi harangláb, amelyet négy faoszlop tart, mellette egy kereszt áll.
16.	Temető utcai kereszt	303	A temető utcai harangláb előtt áll egy műkő kereszt beton talapzattal, fém korpusszal. Felirata: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” Talapzatán: „Emeltették Földes Viktor és családja”
17.	Serfenyői temető	307	A temető ékessége a keresztnél található három egymás mellett álló magas fenyő.
18.	Serfenyői temetői kereszt	307	A három hatalmas fenyő alatt áll a műkő kereszt korpusszal. Felirata: „Dicsértessék a Jézus Krisztus mindörökké, Ámmen”
19.	Televényi-rét	0185/2,3,26,27,28,30,46,47	Nagy kiterjedésű üde ártéri kaszálórét a Gazfűi Duna-ág meanderében.
20.	Televényi-tó	0185/21	Egy felhagyott sóderbánya tava, amelynek partján megindult a természetes növényzet helyreállása.
21.	Doborgazi harangláb	444	Régi, fából ácsolt harangláb a temető közelében.
22.	Doborgazi temető	449	Az újszerű ravatalozó előtt középkorú vadgesztenyefa-sorok állnak. Két nagyobb fenyő is található a kereszt mellett.
23.	Doborgazi temetői kereszt	449	Két idős fenyő alatt, egy nagyméretű buxus takarásában áll a beton kereszt korpusszal.
24.	Zátonyi-ág melletti rét	0282/16	Erdőkkel körülvett üde kaszálórét.
25.	Gazfűi Duna-ág	0290, 0241, 0217, 0225, 163/8, 0185/25, 0183, 0184, 0188/6, 0176/7, 0170/7, 0163/3, 994/1, 03, 0152, 0132, 0140, 07	-
26.	Zátonyi Duna-ág	0241, 0290	-
27.	Hullámtéri Duna-ágak	0315/2,5, 0336, 0351/2	A Duna hullámtéri mellékagai nagyrészt országos jelentőségű védett területek. A következő mellékágak nem országos védettek, csak Natura2000 területe: Kormosi-, Réparakodói- Csökös- és Zalkai-Duna-ág, valamint a Doborgazi átvágás.
28.	Öreg-Duna	0349	A Nagy-Duna, amit a helyiek Öreg-Dunának neveznek már mellékággá alakult, mivel a jelenlegi főág szlovák területen folyik.
29.	Hullámtéri erdők		A hullámtér szigeteit ártéri ligeterdők borítják. Natura2000 területek a következő szigetek: Kormos, Lábon száradó, Doborgazi jegenyés, Vénjegenyés, Tótkalap.
30.	Frigyes emléktábla	025	Az emléktáblát, amelynek címe Elkötelezetten, a hullámtéri vízpótlás egyik irányító vízügyi mérnökének, Fekete Frigyesnek emlékére állította az ÉDUVÍZ Kft. A Frigyes híd lábánál található védett területen egy nagyméretű terméskőre erősítve.
31.	Kováts Zoltán emléktábla	071	Az emléktáblát Kováts Zoltán mérnöknek, a szigetközi vízpótlás érdekében végzett tervezői munkája emlékére helyezték el a denkpáli megcsapoló műtárgy lábánál.

4. sz. függelék

Mintakeresztszelvények

M = 1:100

5. sz. függelék

Közművek, közműlétesítmények védőtávolságai

A vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság (MSz 7487/2 szerint) méretek m-ben

Vezeték megnevezése	Vízvezeték	Csatorna	Közép- feszültségű kábel	Távközlő vezeték (védőszerke- zetben)	Gázelosztó vezeték
Vízvezeték	-	1,5	0,7	0,7	0,7
Csatorna	1,5	-	1,0	1,0	1,0
Középfesz. kábel	1,0	1,0	-	0,5	0,5
Távközlő vezeték (védőszerkezetben)	0,7	1,0	0,5	-	0,5
Gázelosztó vezeték	0,7	1,0	0,5	0,5	-

1) Vízellátás – tűzvédelem

Védőtávolság a MSz 7487/2 szerint: Ivóvízvezeték (épület alapjától)

– D 300 mm-ig 3,0 m

- D 301-700 mm-ig 5,0 m.

2) Szennyvízelvezetés

Gravitációs csatorna (épület alapjától) 3,0 m,

Szennyvíz nyomócső D 300 mm-ig 3,0 m

3) Csapadékvíz elvezetés

Felszíni vízfolyás mindkét part mentén a partélétől számított 6,0 m széles szabadon hagyandó sáv.

4)Gázvezeték hálózatok

A biztonsági övezet:

Nagyközépnyomású hálózatoknál: 5,0 – 5,0 m

Középnyomású hálózatoknál: 4,0 – 4,0 m

Gáznyomás-szabályozó berendezésnél: 10,0x10,0 m-es terület.

A biztonsági övezeten belül a fent hivatkozott IpM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű rendeletben rögzített szigorú tilalmak és korlátozások érvényesek, melyek betartása minden esetben kötelező!

Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487/2-80. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot és az egyéb közművezetékektől mért 0,5-1,0 méteres védőtávolságot biztosítani kell.

5) Villamosenergia - hálózatok

Föld feletti 20 kV-os villamos hálózat védőtávolsága mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mérve külterületen 2,5– 2,5 m

belterületen, illetve fokozott biztonságra vonatkozó előírások megtartásával épített szakaszokon 1,25 – 1,25 m távolságig terjed.

Föld feletti 0,4 kV-os villamos szabadvezeték hálózatnál mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért 1,0 – 1,0 m távolságig terjed.

Föld feletti 0,4 kV-os légkábel hálózatoknál a biztonsági sáv a nyugalomban lévő áramvezetőtől mérve 0,5 – 0,5 m távolságig terjed.

Földben elhelyezett, 35kV-nál kisebb névleges feszültségű vezeték biztonsági övezete a vezeték szélétől mért 1,0-1,0 m távolságig terjed.

A szükségessé váló 20/0,4 kV-os oszloptranszformátor állomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot és biztosítani kell a teherautóval történő megközelítést. A biztonsági övezet. az elhelyezésre szolgáló terület szélétől vízszintesen mérve 5,0 m.

6) Távközlési - hálózatok

Föld feletti távközlési légkábel hálózatoknál a biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres távolságig terjed.

Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán 1,0 méteres távolságig terjed.

1. melléklet a 4/2014. (II. 26.) önkormányzati rendelethez a 4/2014. (II. 26.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 4/2014. (II. 26.) önkormányzati rendelethez

üres cím

(A melléklet szövegét a(z) EJR_63050481-SZT-2M.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

3. melléklet

(A melléklet szövegét a(z) EJR_63050486-TSZT_M.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)