Dunasziget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 26.) önkormányzati rendelete
DUNASZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2014. (II.26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2022. 05. 24Dunasziget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 26.) önkormányzati rendelete
DUNASZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2014. (II.26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Dunasziget község Önkormányzat képviselő-testülete 4/2014. (II.26.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ)
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A szabályzat hatálya és értelmezése
1. § . (1) E rendelet hatálya Dunasziget közigazgatási területére terjed ki. A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) csak a mellékleteivel együtt alkalmazható.
(2) A HÉSZ mellékletei: [1] , [2]
a) 1. melléklet: Szabályozási Terv (SZT-1,. munkaszám Rp.I. 164-7)
b) 2. melléklet: Szabályozási terv – OTrT és GYMSM övezetek
(SZJ-K,. munkaszám Rp.I. 164-5) [3]
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Beépíthető telekrész: Beépítésre nem szánt területen fekvő földrészlet azon területrésze, amelyen az övezeti előírások szerinti telekbeépíthetőség mértékéig az építmények elhelyezhetők.
b) Fekvő telek: A közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
c) Kialakult beépítési mód: A település már beépült részén történelmileg kialakult beépítési mód, mely nem határozható meg egyértelműen, oldalhatáron álló, vagy szabadon állóként.
d) Kialakult telek: Azon építési telkek vagy telkek összessége, amelyek felosztása már megtörtént.
e) Közlekedési terület zöldfelületként fenntartandó része: a közterület szabályozási tervben lehatárolt azon része, ahol a közterület felszíni rendezése során zöldfelületet kell létesíteni, vagy fenntartani.
f) Óriásplakát: elemeiben vagy összességében a DIN AO méretet meghaladó méretű plakát.
g) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítményegyütteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza. (Természetvédelmi területeken az épületek, építmények tájba illesztéséről a MSZ 20376-1 rendelkezik.)
h) Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 70%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
i) Utcavonalas beépítés: Olyan beépítés, ahol az épület első homlokzati fala az utca vonalán áll, s a teleknek nincs előkertje.
j) Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa
3. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
3. § (1) Kötelező szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:
a) szabályozási vonal;
b) építési övezet, övezet határa és jele;
c) építési hely;
d) telek be nem építhető része;
e) beépíthető telekrész;
f) közlekedési terület zöldfelületként fenntartandó része;
g) meglévő, megtartandó és tervezett fasor;
h) a kötelező erejű megszüntető jel;
i) védőtávolságok;
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:
a) védett természeti terület határa;
b) országos ökológiai hálózat határa;
c) magterület;
d) ökológiai (zöld) folyosó területe;
e) pufferterület;
f) tájképvédelmi terület;
g) helyi védett építmények, műtárgyak.
(3) Javasolt (nem kötelező erejű) szabályozási elemek:
a) belterület határa;
b) helyi védelemre javasolt építmények, műtárgyak.
4. Belterülethatár módosítás
4. § . (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.
Ii. Fejezet
az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások
5. Régészeti területek
5. § A település teljes területe régészeti érdekű terület.
6. Helyi művi értékvédelem alatt álló építményekre
vonatkozó előírások
6. §1
7. Általános építészeti előírások
7. § (1) Gazdasági, igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális épületek kivételével - kizárólag magastetős épület építhető.2
(2) A HÉSZ területi hatálya alá tartozó területen – lakóépület és közterületről látható melléképület esetén – tetőhéjalásnál
a) műanyag hullámlemez;
b) fémlemez;
c) mesterséges pala.
nem alkalmazható.
(3) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő lakóterületek építési övezeteiben a tetőhéjalásnál
a) műanyag hullámlemez;
b) fémlemez;
c) bitumenes zsindely;
d) mesterséges pala.
nem alkalmazható.
(4) Az épület utcai homlokzatán közterületről látható helyre technológiai létesítmény (pl. klímaberendezés, szellőző, stb) nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.
(5) Az épületek egyik homlokzatának magassága sem haladhatja meg az övezetben előírt épületmagasság + 1,5 m-t.
(6) A homlokzatfelújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
(7) Építési övezetekben az építési telek utcavonalán tömör kerítés nem építhető. Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,80 m lehet.
(8) Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,80 m-t.
(9) Külterületen, mezőgazdasági területen a földrészletnek csak a kivett művelési ágú, illetve kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, s – birtokközpont kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, élősövény illetve vadvédelmi háló építhető.
(10) Erdőterületen kerítés csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból építhető.
(11) Külterületen általános mezőgazdasági terület övezeteiben, belterülethez közvetlenül nem kapcsolódó gazdasági területeken illetve különleges beépítésre nem szánt területeken a településkép védelme érdekében új épület építése esetén a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.
8. Reklám, hirdetőtábla
8. §3
A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
9. Táj- és természetvédelem
9. § (1) A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek – különös tekintettel az Országos Ökológiai Hálózat övezeteire, az országosan védett természeti területekre – megóvását biztosítani kell.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozás terven jelzett helyeken fasorokat, erdősávokat meg kell tartani, illetve el kell telepíteni, s a vízfolyások mentén lévő galérianövényzetet meg kell őrizni;
b) a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fa fajok telepítendők;
c) belterületen új közterületek, utcák kialakításánál a tervezett fasort a műszaki átadásig el kell telepíteni. A fasorok telepítéséhez – az utca műszaki kialakítását figyelembe véve – honos fás növényzet alkalmazható. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani;
d) a gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos;
10. Védelem alatt álló természeti területek és értékek
10. § (1) A település igazgatási területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, az országos jelentőségű védett természeti területek, a Natura 2000 területek (továbbiakban: védett területek) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Védett területeken
a) extenzív jellegű, integrált vagy bio, természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók;
b) tájba illő épület helyezhető el;
c) meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak;
d) a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport és szabadidő funkció nem helyezhető el.
(3) Védett területen szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el.
(4) A település területén található egyedi tájértékek megőrzendők, fenntartásukról gondoskodni kell.
Iv. Fejezet
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
11. Környezetvédelem
11. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosodást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a vonatkozó jogszabályok szerint kell teljesülniük.
(3) A roncsolt és szennyezett felszínű területek, a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően rekultiválandók, és a Szabályozási terven meghatározott cél szerint újrahasznosítandók.
(4) A település nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. A település területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat.
(5) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények
a) Nagy és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő funkciójú épülettől 25 m-nél, kishaszonállat esetében 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.
b) Haszonállattartó építmény élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.
c) Állattartó épület a felszíni vizek partélétől számított 50 méteren belül nem létesíthető.
12. Felszíni és felszín alatti vizek védelme
12. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.
(2) A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a talaj állapotát veszélyeztetik.
(3) Azokon a területeken, ahol a természetközeli vizek védőtávolsága nem került feltüntetésre, a felszíni vizek védelme érdekében felszíni vizek partján a partvonaltól számított 25 méteren belül – vízügyi létesítmények kivételével – építmény nem helyezhető el.
(4) A felszíni, felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédőszert, műtrágyát, útsózási anyagot kizárólag engedélyezett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóedényben, fedett helyen, építményben lehet elhelyezni.
13. A levegő védelme
13. § (1) A település területén a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló rendelet szerint telken kívüli védelmi övezetet igénylő tevékenység csak a szabályozási terven védőterülettel jelölt területeken végezhető.
14. A termőföld védelme
14. § (1) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, amely nem okoz talajszennyezést, illetve melynek hatására az erózióveszély nem növekszik.
(2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.
(3) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.
(4) A település területén tilos a tisztítatlan szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni.
15. Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés
15. § (1) A település területén hulladéklerakó, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely létesítése tilos.
(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró módon történő elszállításáról, ártalmatlanításáról.
(3) Az illegális hulladéklerakók, illetve vadlerakók felszámolandók.
(4) Új szelektív hulladékgyűjtő sziget csak a település közterületén, illetve ipari vagy kereskedelmi szolgáltató övezeteken belül helyezhető el, a felszíni vizek partjától legalább 25 méteres távolságban.
16. A zaj elleni védelem
16. § (1) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.
(2) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan épületben szabad elhelyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.
17. Geológiai előírások
17. § (1) A település területén új beépítés feltétele, hogy a beépítésre tervezett telken és a kapcsolódó közterületeken a felszíni vizek akadálytalan, eróziómentes elvezetése biztosított legyen.
(2) Terepszint alatti építmények közterületet, másik telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek.
18. Védőterületek, védőtávolságok
18. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:
a) közlekedési területek,
b) természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek
c) közmű létesítmények
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
az építés áltlalános szabályai
19. Építés szabályai
19. § . (1) Ha egy építési telek területe vagy szélességi mérete az övezeti előírásokban foglalt minimális méreteket nem elégíti ki, úgy a meglévő épület felújítható, tetőtere beépíthető, alapterülete az építési helyen belül bővíthető.
(2) Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, az épület – ha az övezet egyéb előírásait kielégíti - felújítható, tetőtere beépíthető, az övezetben meghatározott építési helyen belül bővíthető.
(3) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek adott övezetbe eső területrészének arányában. [7]
(4) Azon lakóövezetekbe tartozó építési telkek esetén, ahol a kialakult terepszintben 1,5 méternél nagyobb mértékű szintkülönbség van a telek utcafront felőli építési hely határa és a hátsókert felé eső építési hely határa között, ott az érintett övezetben előírt megengedett legnagyobb épületmagasság legfeljebb 1 méterrel növelhető.4
20. Építmények elhelyezése
20. § (1) A HÉSZ területi hatálya alá tartozó területen távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop, egyéb torony jellegű építmény belterületen, illetve a belterületi határtól számított 200 méteres körzetben, valamint az országos ökológiai hálózat részét képező területen, Natura2000 területen kivételes esetben sem helyezhető el.
(2) A HÉSZ területi hatálya alá tartozó területen 10 méternél magasabb antenna nem építhető.
(3) A település területén lakókocsi, lakókonténer, egyéb ideiglenes épület nem helyezhető el.
21. Beépítési mód, építési hely
21. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a már túlnyomó részben beépített telektömbben a kialakult telekhatár.
(2)5 a) Saroktelek esetén az övezeti előírásoktól eltérően a maximális beépítési százalék:
vI. Fejezet
sajátos jogintézmények
22. az egyes sajátos jogintézményekhez kapcsolódó előírások
22. § . (1) Telekalakítással
a) nyúlványos (nyeles) telek és
b) olyan telek, amely közútról, vagy magánútról gépjárművel nem közelíthető meg,
nem alakítható.
(2) Telekalakítással egyszerű kontúrú, az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozó telek alakítható.
(3) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(4) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület kialakítása céljából vagy állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés érdekében kerül sor, úgy az érintett területen kisebb telek is kialakítható, mint az övezetben/építési övezetben meghatározott minimális telekméret.
(5) Telekcsoport újraosztás meglévő, vagy a szabályozási terven jelölt telektömbre egyidejűleg történhet.
(6) Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de nem kevesebb, mint annak 70%-a.7
22/A. A GÉPJÁRMŰ TÁROLÁS SZABÁLYAI
22/A. § (1) Az önkormányzati rendelet hatálya alá tarozó területen minden építési övezet, övezet telkein lakásonként két gépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
viI. Fejezet
KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS
23. Általános előírások
23. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),
d) elektronikus hírközlés
hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.
(2) A közművesítésre kerülő területen
a) telkenként kell az egyes közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,
b) közművek elhelyezésénél:
ba) településképi megjelenésre,
bb) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
bc) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre
bd) közműhálózatok területtakarékos elhelyezésére
figyelemmel kell lenni
(3) Új út építésénél, út rekonstrukciónál:
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani
24. Közművesítés mértékének az előírása
24. § A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított
b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított
c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
25. Vízellátás
25. § (1) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:
a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
b) csak műanyag vagy GÖV alapanyagú csővezetéket szabad építeni,
c) a közterületi hálózatot az ellátás biztonsága érdekében lehetőleg körvezetékként kell kiépíteni,
d) az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.
(2) Belterület beépítésre szánt területein új vízhálózat:
a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
b) nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően
26. Szennyvízelvezetés
26. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
27. Szennyvízelvezetési mód
27. § (1) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t:
aa) a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni
ab) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, az elszállíttatás tényét számlával igazolni kell.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
bc) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható.
bd) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken.
be) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
bf) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell várni, illetve ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét.
(2) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
28. Szennyvízkezelés, elhelyezés
28. § (1) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(2) Állattartással (pl. ló) összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok engedélyének a beszerzése is szükséges.
(3) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságon belül:
a) beépítésre szánt területen lakó-, üdülő, vegyes, gazdasági (erősen szennyező ipar kivételével) épület nem létesíthető.
b) beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható.
29. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
29. § A rétegvizek útját nem szabad lezárni, annak továbbvezetéséről telken belül gondoskodni kell.
30. § (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni:
a) csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
b) a csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.
c) a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell:
ca) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,
cb) új telekosztás esetén,
cc) a beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(2) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását, tárolását) megoldani.
(3) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést terepszint alatt kell az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(4) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.
(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtó az árok vízszállító képességét nem korlátozhatja,
a) az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
b) a vízszállítás akadálymentes legyen.
c) egy telekre (sarok telkek kivételével) egy áteresz létesíthető,
d) az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb
e) a belterület beépítésre szánt területin létesített nyílt árok fenekét a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében, az árok oldalfalát, ha az árok mélysége meghaladja az 1 m-t, akkor max 50 cm magasságig burkolni kell.
30. Árvízvédelem
31. § (1) Árvízvédelmet nyújtó első rendűnek minősített védvonal, a gáttest mentett oldalán 10 m-es sávot szabadon kell hagyni, árvízvédelmi, karbantartási célra. Ebben a sávban közműhálózat, létesítmény nem helyezhető el.
(2) Az árvízvédelmet nyújtó védvonaltól a mentett oldalon 110 m-es sáv fakadóvíz előfordulásával kell számolni.
(3) A hullámtéri, vagy ártéri területekre vonatkozó jogszabályban megengedett hasznosítástól eltérő új hasznosítás csak akkor lehetséges:
a) ha az árvíz elleni védelem már kiépült, illetve megoldott
b) az árvízi védelem kiépítése, kialakítása az illetékes hatóságokkal engedélyezett módon történt
c) a terület mentetté vált és annak a szükséges átminősítése is megtörtént.
31. Villamosenergia ellátás
32. § (1) Belterület építési övezetein újonnan épített:
a) középfeszültségű,
b) kisfeszültségű,
c) közvilágítási
villamosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Beépítésre szánt területeken, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek:
a) új villamosenergia elosztási vezetékeket,
b) új közvilágítási vezetékeket
c) hálózati rekonstrukció esetén a vezetéket
a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) Ingatlan villamosenergia hálózatba újonnan történő bekötése az egész településen földalatti csatlakozás kiépítésével kivitelezhető, még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
32. Földgázellátás
33. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
(2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek
a) előkertjében, vagy
b) udvarán, vagy
az épület közterületről nem látható homlokzatára szerelhető.
(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
33. Vezetékes elektronikus hírközlés
34. § (1) A belterület építési övezetein újonnan épített vezetékes hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Beépítésre szánt területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új ill. rekonstrukció során építendő elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
34. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
35. § (1) Új antenna telepítésénél, ha 500 m-es körzetben már korábban megépült antenna van, -s az nem lakóterület építési övezetében fekszik,- azzal közös tartószerkezetre kell az antennát elhelyezni.
(2) Belterületi építési övezetek területein antenna csak meglévő építményre telepíthető.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT építési övezetek előírásai
35. Beépítésre szánt építési övezetek
36. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:
a) Kisvárosias lakóterület
b) Kertvárosias lakóterület (Lke)
c) Falusias lakóterület (Lf)
d) Településközpont terület (Vt)
e) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
f) Ipari terület (Gip)
g) Üdülőházas terület (Üü)
h) Hétvégiházas terület (Üh)
i) Különleges területek
ia) strand terület (K-str)
ib) mezőgazdasági üzemi terület (K-mü)
ic) lovasturisztikai terület (K-lt)
id) turisztikai terület (K-Tur)
35/A. KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETE
36/A. § (1) A kisvárosias lakóterület 5,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
e) szállás jellegű,
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A kisvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
3 |
Lk |
O |
700 |
16 |
50 |
4,5* |
45 |
0,5 |
(5)8
36. Kertvárosias lakóterület építési övezete
37. § (1) Kertvárosias lakóterület építési övezete a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület:
f) lakó,
g) kereskedelmi, szolgáltató,
h) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
i) kulturális,
j) szállás jellegű,
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
3 |
Lke |
O |
700 |
16 |
25 |
4,5* |
60 |
0,5 |
4. |
Lke1 |
O |
400 |
- |
20 |
4,5 |
60 |
0,2 |
(5)10
(10)12
37. Falusias lakóterület építési övezete
38. § (1) Falusias lakóterület építési övezete a Szabályozási terven Lf1, Lf2 , Lf3 jellel jelölt építési övezet, mely 5,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi,szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.13
(2) Falusias lakóterületen elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szálláshely jellegű,
d) igazgatási, iroda,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) sport
g) az Lf5 övezetben a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:14
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
3 |
Lf1 |
O |
900 |
16 |
25 |
4,5* |
60 |
0,5 |
Lf1* |
O |
2000 |
16 |
25 |
4,5* |
60 |
0,5 |
|
4 |
Lf2 |
O |
1200 |
18 |
20 |
4,5* |
65 |
0,4 |
5 |
Lf2* |
O |
900 |
18 |
20 |
4,5* |
65 |
0,4 |
6 |
Lf3 |
O |
900 |
16 |
25 |
4,5* |
60 |
0,5 |
7 |
Lf4 |
O |
K |
K |
25 |
5,5* |
60 |
0,2 |
8 |
Lf5 |
SZ |
900 |
16 |
25 |
4,5* |
60 |
0,5 |
9 |
Lf6 |
O |
700 |
16 |
25 |
4,5* |
60 |
0,5 |
(5)16
(11)20
38. településközpont terület építési övezete
39. § (1) A településközpont építési övezete a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont területen elhelyezhető épület:
a) legfeljebb lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, vendéglátó24
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:25
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
3 |
Vt1 |
O |
1500 |
16 |
25 |
6,0 |
50 |
0,5 |
4 |
Vt2 |
O |
900 |
16 |
30 |
6,0* |
60 |
0,5 |
5 |
Vt3 |
Sz |
4000 |
18 |
40 |
5,0 |
20 |
0,6 |
39. Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezete
40. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezete a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) igazgatási, iroda;
d) lakó;
rendeltetést is tartalmazhat
(3) A kereskedelmi szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
3 |
Gksz1 |
SZ |
2000 |
30 |
40 |
7,5* |
40 |
0,7 |
4 |
Gksz2 |
sz |
5000 |
30 |
30 |
7,5* |
40 |
0,7 |
40. Ipari terület építési övezete
41. § (1) Az Ipari terület építési övezete a Szabályozási terven Gip jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban ipari létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Gip1 jelű ipari terület építési övezet a környezetre jelentős hatást nem gyakorló létesítmények elhelyezésére szolgál.
(3) Gip1 jelű egyéb ipari terület építési övezetében elhelyezhető épület:
d) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari;
e) kereskedelmi, szolgáltató;
f) igazgatási, iroda;
rendeltetést is tartalmazhat.
(4) Gip2 jelű ipari terület építési övezet a környezetre jelentős hatást gyakorló létesítmények elhelyezésére szolgál.
(5) Gip2 jelű ipari terület építési övezetében elhelyezhető épület:
a) környezetre jelentős hatást gyakorló ipari;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) igazgatási, iroda;
rendeltetést is tartalmazhat.
(6) Az ipari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
||||||||
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
||
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
|
3 |
Gip1 |
SZ |
2000 |
30 |
40 |
7,5* |
40 |
0,7 |
|
4 |
Gip2 |
SZ |
2000 |
30 |
30 |
7,5* |
40 |
0,8 |
41. Üdülőházas terület építési övezete
42. § (1) Üdülőházas terület építési övezete a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására alkalmas.
(2) Üdülőházas területen elhelyezhető épület:
a) üdülő;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) szállás jellegű;
d) igazgatási, iroda;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A üdülőházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
||||||||
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
||
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
|
3 |
Üü |
O |
1000 |
18 |
30 |
6,5 |
40 |
0,8 |
42. Hétvégiházas üdülőterület építési övezete
43. § (1) Hétvégiházas terület építési övezete a Szabályozási terveken Üh jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Hétvégiházas területen elhelyezhető épület:
a) üdülő;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) szállás jellegű;
d) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A hétvégiházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:28
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
3 |
Üh1 |
O |
K |
K |
20 |
4,5 |
60 |
0,3 |
4 |
Üh2 |
O |
900 |
16 |
20 |
5,5 |
60 |
0,3 |
5 |
Üh3 |
O |
900 |
16 |
10 |
5,5 |
70 |
0,15 |
6 |
Üh4 |
SZ |
400 |
25 |
20, de legfeljebb nettó 100m2 alapterületű épület |
4,5 |
60 |
0,3 |
7 |
Üh5 |
- |
SZT terv szerint |
- |
- |
- |
- |
- |
8 |
Üh6 |
O |
K |
K |
20 |
5,5 |
60 |
0,2 |
9 |
Üh7 |
O |
600 |
- |
20 |
4,0 |
60 |
0,2 |
43. Különleges területek építési övezetei
44. § Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:
a) strand (K-str)
b) mezőgazdasági üzemi terület (K-mü)
c) lovasturisztikai terület (K-lt)
d) turisztikai terület (K-Tur)
44. Különleges terület - strand terület építési övezete
45. § (1) Különleges terület - strand terület építési övezet a Szabályozási terven K-str jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a strand rendeltetést kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.
(2) A különleges terület - strand területen kizárólag:
a) a strand rendeltetést kiszolgáló létesítményei;
b) szabadtéri sportlétesítmények;
c) nyitott medence;
d) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, közösségi és szórakoztató létesítmények
helyezhetők el.
(3) A különleges terület - strand terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
3 |
K-str1 |
SZ |
K |
K |
10 |
5,5 |
75 |
0,15 |
4 |
K-str2 |
SZ |
K |
K |
20 |
5,5 |
65 |
0,3 |
45. Különleges terület – Mezőgazdasági üzemi terület építési övezete
46. § (1) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezet a Szabályozási terven K-mü jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztés, -tárolás, -feldolgozás, nagyüzemi állattartást, állattenyésztést szolgáló állattartó, illetve az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – mezőgazdasági üzem területen elhelyezhető épület:
a) állattartó, állattenyésztő
b) növénytermesztés, -tárolás, -feldolgozáshoz kapcsolódó,
c) egyéb mezőgazdasági,
d) igazgatási, iroda,szociális,
e) kereskedelmi, szolgáltató
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
3 |
K-mü |
SZ |
3.000 |
K |
35 |
4,5* |
40 |
0,4 |
46. Különleges terület - Lovasturisztikai-terület építési övezete
47. § (1) Különleges terület - lovasturisztikai-terület építési övezet a Szabályozási terven K-lt jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban lovasturizmushoz, lovassporthoz kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – lovasturisztikai területen elhelyezhető épület:
a) lovassport, lovassporthoz kapcsolódó
b) állattartó,
c) egyéb sport célú,
d) szálláshely szolgáltató (a beépíthető szintterület legfeljebb 30%-án);
e) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (a beépíthető szintterület legfeljebb 30%-án);
f) a lovasturisztikai terület tulajdonosa, üzemeltetője és dolgozói számára kialakított, lakó
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A különleges terület - lovasturisztikai-terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
3 |
K-lt |
O |
2.000 |
20 |
20 |
6,0* |
60 |
0,4 |
47. Különleges terület – turisztikai terület építési övezete
48. § (1) Különleges terület – turisztikai terület építési övezet a Szabályozási terven K-Tur jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – turisztikai területen kizárólag:
a) szállás jellegű;
b) sport,
c) kulturális,
d) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
e) állattartó,
f) legfeljebb két egységes lakó
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A különleges terület - turisztikai-terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
3 |
K-Tur |
SZ |
2.000 |
30 |
10 |
5,5 |
80 |
0,2 |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI
48. Beépítésre nem szánt területek övezetei
49. § . A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:
a) Zöldterület (közkert) (Zkk1, Zkk2, Zkp)33
b) Erdőterületek:
ba) Védelmi (Ev)
c) Mezőgazdasági területek:
ca) Általános mezőgazdasági terület – szántó (Má-sz1, Má-sz2, Má-sz3)
cb) Általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy1, Má-gy2)
d) Vízgazdálkodási terület:
da) Vízfelszín (Vf)
db) Vízkivételi hely (Vb)
e) Természetközeli terület (Tk)
f) Különleges beépítésre nem szánt terület
fa) Temető (Kb-T)
fb) Sportterület (Kb-Sp)
fc) Lakó-gazdálkodó terület (Kb-Lg)
fd) Kemping-üdülőtábor (Kb-C)
fe) Ökoturisztikai terület (Kb-Öt)
ff) Horgászturisztikai terület (Kb-Ht)
fg) megújuló energiaforrás hasznosítási területe (Kb-Me)
g) Közlekedési terület - közúti (KÖu)
h) Közműterület - Gázközművek (Kmű-g)34
49. Zöldterület övezete
50. § (1) Zöldterület - közkert a Szabályozási terven Zkk jellel szabályozott övezet, közpark a Szabályozási terven Zkp jellel szabályozott övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterület.35
(2) Zöldterületen, Zkk1 övezetben elhelyezhető
a) a szabadidő eltöltését szolgáló építmény, műtárgy
b) a terület fenntartásához szükséges építmény,
c) vendéglátó épület.
(3) Zöldterületen, Zkk2 övezetben elhelyezhető a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő
a) a szabadidő eltöltését szolgáló építmény, műtárgy,
b) a terület fenntartásához szükséges építmény.
(3/A)36
Beépítési mód |
Szabadonálló (SZ) |
Előkert |
5,0 m |
Oldalkert |
5,0m |
Hátsókert |
5,0m |
50. Erdőterület – védelmi erdők övezete
51. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületek a Szabályozási terven Ev jellel jelölt területek, melyek elsődlegesen a természeti környezet, a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.
(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az erdőterületen kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi, illetve természetvédelmi céllal létesíthető.
51. Általános mezőgazdasági terület – szántó övezete
52. § (1) A Szabályozási terven Má-sz1, Má-sz2, Má-sz3 és Má-sz4 jellel jelölt övezet elsődlegesen szántóföldi mezőgazdálkodásra kijelölt övezet.
(2) Má-sz övezetekben a növénytermesztés, a kertészeti kultúrák termesztése, az állattartás, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető.
A |
B |
C |
D |
E |
|
---|---|---|---|---|---|
1 |
Szántó |
Kertészeti kultúrák/ Ültetvény |
|||
2 |
Kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret |
0,5 ha |
5 ha |
0,5 ha |
2 ha |
3 |
Kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség |
50 m |
20 m |
||
4 |
Beépítési mód |
szabadon álló |
szabadon álló |
||
5 |
Legnagyobb beépíthetőség |
2% |
2% |
A |
B |
C |
D |
E |
|
---|---|---|---|---|---|
1 |
Szántó |
Kertészeti kultúrák/ Ültetvény |
|||
2 |
Kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret |
0,5 ha |
5 ha |
0,5 ha |
1 ha |
3 |
Kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség |
50 m |
20 m |
||
4 |
Beépítési mód |
szabadon álló |
szabadon álló |
||
5 |
Legnagyobb beépíthetőség |
2% |
2% |
52. Általános mezőgazdasági terület – gyep övezete
53. § (1) A Szabályozási terven Má-gy1, Má-gy2 jellel jelölt övezet elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgál.
(2) Má-gy övezetben a gyepgazdálkodás, a legeltetéses állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető.
(3) Az Má-gy1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható legkisebb telek területe 5. 000 m2 (0,5 ha);
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m;
c) a beépíthető telek legkisebb területe 50 000 m2 (5 ha),
d) a beépítés módja szabadonálló;
e) legnagyobb beépíthetőség 2%, melyből lakóépület a beépíthető szintterület legfeljebb 30%-án lehet;
f) legnagyobb épületmagasság lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épület esetén 7,5 m;
(4) Má-gy1 övezetben lakóépület csak gazdasági épület megléte esetén építhető.
(5) Az övezet területén új épület a telekhatártól legkevesebb 10 méter távolságra létesíthető.
(6) Má-gy1 övezetben a 200 m2-nél nagyobb alapterületű épületek köré honos növényzet telepítendő.
(7) Az Má-gy1 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 200 000 m2 (20 ha) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10 000 m2 (1 ha) nagyságú, a beépítettsége legfeljebb 25% lehet.
(8) Birtokközpont csak közútról, vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető földrészleten alakítható ki.
(9) A birtokközpont épületegyüttese körül 10 m széles takaró erdősáv létesítendő a kistájra jellemző honos fajokkal.
(10) Az Má-gy2 jelű övezetben épület nem helyezhető el.
53. Vízgazdálkodási terület övezete
54. § (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven Vf, Vb illetve Vg jelű övezetek.
(2) A Vf jelű övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.
(3) A Vb jelű övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók és egyéb vízművek területe tartozik.
(4) Vg jelű övezet az árvízvédelmi gát területe.
(5) Vízgazdálkodási területen kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el, legfeljebb 2%-os maximális beépíthetőséggel.
54. Természetközeli terület övezete
55. § (1) Természetközeli terület a Szabályozási terven Tk jellel jelölt övezet.
(2) Természetközeli terület övezetében építmény elhelyezése tilos.
55. Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei
56. § Különleges beépítésre nem szánt övezetek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:
a) temető (Kb-T)
b) sportterület (Kb-Sp)
c) Lakó-gazdálkodó terület (Kb-Lg)
d) Kemping-üdülőtábor (Kb-C)
e) Ökoturisztikai terület (Kb-Öt)
f) Horgászturisztikai terület (Kb-Ht)
g) Megújuló energiaforrás hasznosítási területe (Kb-Me)38
56. Különleges beépítésre nem szánt terület – Temető övezete
57. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezete - temető a Szabályozási terven Kb-t jelű övezet, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s az azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Kb-t jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható legkisebb telekméret kialakult;
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség kialakult;
c) a beépítés módja szabadonálló;
d) a beépítettség mértéke: 2%;
e) legnagyobb megengedett épületmagasság 4,5 m, harangtorony, illetve harangláb építése esetén 7,5 m. ;
f) Megengedett szintterületi mutató 0,02.
(3) Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(4) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(5) Kb-t övezeten belül a telkek tovább nem oszthatók, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatárrendezésen kívül nem végezhető. Telekhatárrendezés esetén az érintett telek területe maximum 10%-ban módosulhat.
(6) A temető telekhatára mentén, telkén belül – amennyiben fizikailag lehetséges - min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.
57. Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezete
58. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezete - sportterület a Szabályozási terven Kb-sp jelű övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület sportterületen kizárólag:
a) sportépítmények;
b) sportépítmények kiszolgáló létesítményei;
c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató építmények a beépíthető szintterület legfeljebb 20%-án;
helyezhetők el.
(3) A Kb-sp jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható legkisebb telekméret 10 000 m2;
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 60;
c) a beépítés módja szabadonálló;
d) a beépítettség mértéke: 2%;
e) legnagyobb megengedett épületmagasság 5,5 m;
f) Megengedett szintterületi mutató 0,02.
(4) Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(5) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(6) Az övezetben előírt beépítettséget meghaladó beépítettségű telken meglévő épületek felújíthatók, alapterületi, szintterületi növelést nem eredményező módon átépíthetők, és az övezetben előírt rendeltetésnek megfelelően használhatók.
58. Különleges beépítésre nem szánt terület – Lakó-gazdálkodó terület övezete
59. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezete – lakó-gazdálkodó terület a Szabályozási terven Kb-Lg jellel szabályozott övezet, mely elsősorban lakó, valamint elsősorban a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó termesztő, tároló, feldolgozó építmények, állattartáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – lakó-gazdálkodó területen elhelyezhető:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület;
b) a mezőgazdálkodáshoz, termékfeldolgozáshoz, állattartáshoz kapcsolódó építmények;
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
d) egyéb, a környezetet nem terhelő gazdasági tevékenység épületei;
(3) A Kb-Lg jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:39
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
3 |
Kb-Lg |
SZ |
3 000 |
20 |
5 |
5,5 lakóépület esetén |
85 |
0,1 |
4 |
Kb-Lg2 |
SZ |
3 000 |
20 |
8 |
5,5 lakóépület esetén |
85 |
0,1 |
59. Különleges beépítésre nem szánt terület – kemping-üdülőtábor terület övezete
60. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – kemping-üdülőtábor terület övezete a Szabályozási terven Kb-C jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a szelid és a vízi turizmushoz, üdüléshez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – kemping-üdülőtábor területen szabadidő-eltöltéshez, sportoláshoz kapcsolódó, szálláshely-szolgáltató épületek, tábor, kemping, a vízi turizmushoz kapcsolódó építmények, ellátási, vendéglátási funkciójú épületek, szolgáltató épületek, valamint idegenforgalmi, bemutató, oktatási épületek helyezhetők el.
(3) A Kb-C1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható legkisebb telekméret 3 000 m2;
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 20 m;
c) a beépítés módja szabadonálló;
d) a beépítettség mértéke: 5%;
e) legnagyobb megengedett épületmagasság 5,5 m
f) minimális zöldfelület aránya: 70%;
g) Megengedett szintterületi mutató 0,08.
(4) C1 övezetben elhelyezhető a tulajdonos, használó lakása.
(5) A Kb-C2 jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható legkisebb telekméret 10 000 m2;
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m;
c) a beépítés módja szabadonálló;
d) a beépítettség mértéke: 2%;
e) legnagyobb megengedett épületmagasság 5,5 m
f) minimális zöldfelület aránya: 85%;
g) Megengedett szintterületi mutató 0,03.
(6) Az övezetek telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. A csatornahálózat kiépítését követően épület abban az esetben építhető, ha a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(7) Az övezetek telkein több épület is elhelyezhető.
(8) Az övezetek területén elhelyezhető egyes épületek bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 200 m2 -t.
(9) A Kb-C övezetek területén a meglévő erdőállomány megtartandó úgy, hogy az erdővel borítottság az övezet telkein min. 70% maradjon.
60. Különleges beépítésre nem szánt terület – ökoturisztikai terület övezete
61. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – ökoturisztikai terület övezete a Szabályozási terven Kb-Öt jellel szabályozott övezet, mely elsősorban az ökológiai alapú gazdálkodáshoz, ökoturizmushoz, szelid és vízi turizmushoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – ökoturisztikai területen az alábbi építmények helyezhetők el:
a) az ökoturizmushoz kapcsolódó építmények
b) az ökogazdálkodáshoz, hagyományos állattenyésztéshez kapcsolódó építmények
c) a helyi hagyományos életformát szemléltető építmények,
d) bemutató, oktatási és közösségi épületek
e) a megújuló energia hasznosítását szolgáló létesítmények
f) alternatív technológiájú közműpótlók
g) az átmeneti ott tartózkodást szolgáló szállásépületek,
h) a tulajdonos, használó lakása legfeljebb egy egységig,
i) szociális épületek
j) ellátási, vendéglátási funkciójú épületek,
k) idegenforgalmi, és sport célú létesítmények.
(3) A Kb-Öt jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható legkisebb telekméret 10. 000 m2;
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 25 m;
c) a beépítés módja szabadonálló;
d) a beépítettség mértéke: 5%;
e) legnagyobb megengedett épületmagasság 6,0 m
f) minimális zöldfelület aránya: 85%;
g) Megengedett szintterületi mutató 0,1.
(4) Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. A csatornahálózat kiépítését követően épület abban az esetben építhető, ha a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(5) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(6) Az övezet telkeinek legalább 6,2%-án háromszintű (gyep és 40 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) növényzetet kell létrehozni.40
61. Különleges beépítésre nem szánt terület – horgászturisztikai terület övezete
62. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület– horgászturisztikai terület övezete a Szabályozási terven Kb-ht jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a horgászturizmushoz, kikapcsolódáshoz, pihenéshez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – horgászturisztikai területen kizárólag
a) a horgászathoz kapcsolódó építmények,
b) vizgazdálkodáshoz kapcsolódó építmények,
c) a pihenést, testedzést szolgáló építmények,
d) a terület fenntartásához szükséges építmények,
e) üdülő épület
helyezhető el.
(3) Az övezet területén nem helyezhető el lakóépület.
(4) A Kb-ht jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható legkisebb telekméret 5 000 m2;
b) a beépítés módja szabadonálló;
c) a beépítettség mértéke: 2%;
d) legnagyobb megengedett épületmagasság 5,0 m
e) minimális zöldfelület aránya: 90%;
f) Megengedett szintterületi mutató 0,03.
(5) Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. A csatornahálózat kiépítését követően épület abban az esetben építhető, ha a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(6) Az övezet telkein több fő rendeltetés szerinti épület is elhelyezhető.
(7) Vízgazdálkodáshoz, horgászathoz kapcsolódó létesítmények kivételével építmények elhelyezése a partvonaltól számított min. 10 méter távolságban lehetséges.
61/A. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS HASZNOSÍTÁSI TERÜLETE
62/A. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – megújuló energiaforrás hasznosítási területe a Szabályozási terven Kb-Me jellel jelölt övezet, mely napelempark műtárgyainak elhelyezésére szolgál.
(2) Kb-Me övezetben a megújuló energiaforrások műtárgyai közül kizárólag a napelemes kiserőmű műtárgyai helyezhetők el, az övezet területén épület nem helyezhető el.
(3) Kb-Me övezetben kizárólag olyan technológia alkalmazható, amely nem zavarja meg az élőhely keresési és peterakási céllal a környező élőhelyre érkező rovarokat.
(4) Kb-Me övezetben a napelempark műtárgyait úgy kell telepíteni, hogy a területen lévő növényzet karbantartása, kaszálása biztosítható legyen.41
62. Közlekedési övezetek általános előírásai
63. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények (utak, járdák) és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(1a) A lakóterület és a településközpont vegyes terület építési övezetein magánút létesíthető, kivéve, ha az övezeti előírások másként rendelkeznek.
(2) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szélesség alatt nem alakítható ki.
(3) Újonnan kialakításra kerülő, közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 4,0 m-nél.
(4) A közlekedési területek övezetén belül – a közlekedésbiztonságot figyelembe véve – hirdető berendezések, közúti közlekedés várakozóhelyei, utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve növénytelepítés végezhető.
(5) A település közlekedési területeinek lehatárolását és övezeti tagolódását a Szabályozási terv tartalmazza:
Út |
Közlekedési terület jele |
kategória |
Közlekedési terület szélessége |
Védőtávolság |
|
---|---|---|---|---|---|
belterület |
külterület |
||||
1407 j. mellékút |
Köu-2 |
összekötőút |
Meglévő |
- |
50m-50m |
Galambos utca, Cikola utca, Sérfenyő utca, Fő utca, Doborgaz utca, Felszabadulás utca |
Köu-2 |
összekötőút |
Meglévő |
- |
- |
Sérfenyő utca, Április 4. utca, Dózsa Gy. utca, Nagysziget utca |
Köu-4 |
Gyűjtőút |
Meglévő |
- |
- |
Lakó- és kiszolgáló utak |
Köu-10 |
lakóút |
Meglévő |
- |
- |
Külterületi településközi út |
Köu-3 |
Külterületi egyéb közút |
Meglévő |
- |
- |
Egyéb feltáró mezőgazdasági és ipari kiszolgáló utak |
Köu-8 |
Egyéb kiszolgáló út |
Meglévő |
- |
- |
Záró rendelkezések
64. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) Jelen önkormányzati rendelet az elfogadást követő 30. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Ör. módosul.42
(4) Jelen önkormányzati rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az Ör. a jelen önkormányzati rendelet mellékletét képező TH-15-02-01 munkaszámú tervdokumentációval és mellékleteivel együtt érvényes.43
(5) Jelen önkormányzati rendelet 1. melléklete a HÉSZ 1. mellékletének helyébe lép.44
(6) Jelen önkormányzati rendelet 2. melléklete a HÉSZ 2. mellékletének helyébe lép.45
(7) Jelen önkormányzati rendelet mellékleteiben a módosítás területi hatálya jelkulccsal jelölt területekre vonatkozóan Dunasziget község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 4/2014. (II.26.) Ök rendelet mellékletét képező SZT-1 és SZT-2 jelű Szabályozási tervek normatartalma hatályát veszti és helyébe jelen rendelet normatartalma lép.46
(8) E rendelet hatályba lépésével a rendelet
Ssz. |
Megnevezés |
Helyrajzi szám |
Leírás |
---|---|---|---|
1. |
Sragner-major |
901/2, 902/1 |
- |
2. |
Gólyafészek-Cikola |
958 |
A fehér gólya (Ciconia ciconia) fészek egy beton villanyoszlopon található, fészektartó kosáron. A fokozottan védett madár eszmei értéke 100000 Ft. |
3. |
Cikolai temető |
1028 |
A sírkert ékessége a közepén található idős oszlopos tujacsoport. |
4. |
Cikolai temetői kereszt |
1028 |
Az idős, oszlopos tujacsoport mellett áll egy régi, kopott, mohás műkőkereszt korpusszal és Máriával. A felirat olvashatatlan. |
5. |
Cikolai millenniumi kereszt |
1029 |
Az ezredéves államiságot jelképező kettős-kereszt egy terebélyes koronájú szomorú fűzfa előtt áll, egy virágos rét szélén. |
6. |
Galambos utcai rét |
1029 |
Egy fajgazdag, lágyszárúakkal elegyes ősgyep cserje és facsoportokkal (pl. hársfa). |
7. |
Galambos utcai kereszt |
1116 |
Műkő kereszt fém korpusszal. |
8. |
Jézus szíve templom |
1190 |
Az 1930-as években épült templom homlokzatán Jézus-szobor található. Orgonája hat regiszteres, függesztett pedállal ellátott kisorgona, szekrénye tölgyfából készült. Ünnepélyes megáldása 2002-ben volt. |
9. |
Templom melletti kereszt |
1161/3 |
A műkő kereszt fém korpusszal egy idős hársfa alatt áll, nem messze a templomtól. Felirata: „A keresztfához megyek, mert máshol nem lelek nyugodalmat lelkemnek! / Emeltették a szigeti hívek 1949” |
10. |
Nagysziget u. 26-os parasztház |
1293/1 |
Piros hódfarkú cseréppel fedett, léckerítéses udvarú, felújított oromfalas barokk paraszt lakóház. |
11. |
Nagysziget u. 30-as parasztház |
1297 |
Nádtetős, sövény-kerítésű, felújított oromfalas barokk paraszt lakóház. |
12. |
Nagyszigeti Mária kápolna |
1317 |
Egy magánház udvarába ékelődő, utcafrontra néző nyitott (vasrács ajtajú) kápolna, benne Szent Mária szobor. Előtte virágos kert, mellette idős oszloptuják sorakoznak. |
13. |
Székelykapu |
79/8 |
A székelykapu az 1848-49-es szabadságharc emlékére emeltette a Tündérrózsa Hagyományőrző Egyesület 2002-ben. Két oldalán oszlop-tuja sor határolja. |
14. |
Felszabadulás utcai harangláb |
79/6 |
A székelykapun át érkezünk egy gyepes területre, amelynek végén egy beton emelvényen áll a fa harangláb. A harang felirata: „Isten áld meg a magyart!/ Dunasziget 2003” |
15. |
Temető utcai harangláb |
311 |
A temetőtől nem messze áll egy régi harangláb, amelyet négy faoszlop tart, mellette egy kereszt áll. |
16. |
Temető utcai kereszt |
303 |
A temető utcai harangláb előtt áll egy műkő kereszt beton talapzattal, fém korpusszal. Felirata: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” Talapzatán: „Emeltették Földes Viktor és családja” |
17. |
Serfenyői temető |
307 |
A temető ékessége a keresztnél található három egymás mellett álló magas fenyő. |
18. |
Serfenyői temetői kereszt |
307 |
A három hatalmas fenyő alatt áll a műkő kereszt korpusszal. Felirata: „Dicsértessék a Jézus Krisztus mindörökké, Ámmen” |
19. |
Televényi-rét |
0185/2,3,26,27,28,30,46,47 |
Nagy kiterjedésű üde ártéri kaszálórét a Gazfűi Duna-ág meanderében. |
20. |
Televényi-tó |
0185/21 |
Egy felhagyott sóderbánya tava, amelynek partján megindult a természetes növényzet helyreállása. |
21. |
Doborgazi harangláb |
444 |
Régi, fából ácsolt harangláb a temető közelében. |
22. |
Doborgazi temető |
449 |
Az újszerű ravatalozó előtt középkorú vadgesztenyefa-sorok állnak. Két nagyobb fenyő is található a kereszt mellett. |
23. |
Doborgazi temetői kereszt |
449 |
Két idős fenyő alatt, egy nagyméretű buxus takarásában áll a beton kereszt korpusszal. |
24. |
Zátonyi-ág melletti rét |
0282/16 |
Erdőkkel körülvett üde kaszálórét. |
25. |
Gazfűi Duna-ág |
0290, 0241, 0217, 0225, 163/8, 0185/25, 0183, 0184, 0188/6, 0176/7, 0170/7, 0163/3, 994/1, 03, 0152, 0132, 0140, 07 |
- |
26. |
Zátonyi Duna-ág |
0241, 0290 |
- |
27. |
Hullámtéri Duna-ágak |
0315/2,5, 0336, 0351/2 |
A Duna hullámtéri mellékagai nagyrészt országos jelentőségű védett területek. A következő mellékágak nem országos védettek, csak Natura2000 területe: Kormosi-, Réparakodói- Csökös- és Zalkai-Duna-ág, valamint a Doborgazi átvágás. |
28. |
Öreg-Duna |
0349 |
A Nagy-Duna, amit a helyiek Öreg-Dunának neveznek már mellékággá alakult, mivel a jelenlegi főág szlovák területen folyik. |
29. |
Hullámtéri erdők |
A hullámtér szigeteit ártéri ligeterdők borítják. Natura2000 területek a következő szigetek: Kormos, Lábon száradó, Doborgazi jegenyés, Vénjegenyés, Tótkalap. |
|
30. |
Frigyes emléktábla |
025 |
Az emléktáblát, amelynek címe Elkötelezetten, a hullámtéri vízpótlás egyik irányító vízügyi mérnökének, Fekete Frigyesnek emlékére állította az ÉDUVÍZ Kft. A Frigyes híd lábánál található védett területen egy nagyméretű terméskőre erősítve. |
31. |
Kováts Zoltán emléktábla |
071 |
Az emléktáblát Kováts Zoltán mérnöknek, a szigetközi vízpótlás érdekében végzett tervezői munkája emlékére helyezték el a denkpáli megcsapoló műtárgy lábánál. |
|
Vízvezeték |
Csatorna |
Közép- |
Távközlő |
Gázelosztó |
---|---|---|---|---|---|
Vízvezeték |
- |
1,5 |
0,7 |
0,7 |
0,7 |
Csatorna |
1,5 |
- |
1,0 |
1,0 |
1,0 |
Középfesz. kábel |
1,0 |
1,0 |
- |
0,5 |
0,5 |
Távközlő vezeték |
0,7 |
1,0 |
0,5 |
- |
0,5 |
Gázelosztó vezeték |
0,7 |
1,0 |
0,5 |
0,5 |
- |
DUNASZIGET
Településrendezési terv módosítása
Teljes eljárás
TH-15-02-01
Előzetes tájékoztatási dokumentáció
Aláírólap
Tartalomjegyzék
Hatályos településszerkezeti terv
Tervezett településszerkezeti terv
(meglévő építési övezet használatával)
Hatályos szabályozási terv
Tervezett szabályozási terv
Forrás: http://erdoterkep.nebih.gov.hu
Szigetköz (HUFH30004) különleges madárvédelmi és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Terv |
Országos Területrendezési Terv |
|
Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terv (hatályát veszítette 2014. december 31-én) |
SO2 |
NO2 |
CO |
PM10 |
Benzol |
PM10 |
PM10 |
PM10 |
PM10 |
PM10 |
|
Dunasziget |
F |
F |
F |
E |
F |
F |
F |
F |
F |
D [54] |
Jelenlegi területhasználat |
Terület (ha) |
Értékmutató |
Biológiai aktivitásérték |
Különleges beépítésre nem szánt terület – temető módosítással érintett része |
0,4 |
6 |
2,4 |
Tervezett területhasználat |
Terület (ha) |
Értékmutató |
Biológiai aktivitásérték |
Falusias lakóterület |
0,1 |
2,4 |
0,24 |
Vízgazdálkodási terület |
0,18 |
6 |
1,08 |
Erdőterület |
0,12 |
9 |
1,08 |
Tervezett területhasználat esetén BAÉ összesen |
2,4 |
||
BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK EGYENLEGE |
+/-0 |
Kivonat a hatályos földmérési alaptérképből
1. melléklet a 4/2014. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 4/2014. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
Törölte a 14/2017.(XII.21.) önkormányzati rendelet 18.§-a. hatályos: 2017. december 22-től.
Módosította a 15/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos: 2015. XII.30-tól.
Törölte a 14/2017.(XII.21.) önkormányzati rendelet 18.§-a. hatályos: 2017. december 22-től.
Kiegészült a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet 2.§-a szerint. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Módosította a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Módosította az 1/2018.(I.4.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2018. február 3-tól.
Módosította a 15/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos: 2015. XII.30-tól.
Hatályát vesztette a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet 11.§ a) pont szerint. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Módosította a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Hatályát vesztette a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet 11.§ b) pont szerint. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Módosította a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Hatályát vesztette a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet 11.§ b) pont szerint. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Módosította az 1/2018.(I.4.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2018. február 3-tól.
Módosította a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet 6.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Megállapította az 1/2018.(I.4.) önkormányzati rendelet 2.§ (3) bekezdése. Hatályos: 2018. február 3-tól.
Hatályát vesztette a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet 11.§ c) pont szerint. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Módosította a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet 6.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Módosította az 1/2018.(I.4.) önkormányzati rendelet 2.§ (6) bekezdése. Hatályos: 2018. február 3-tól.
Módosította az 1/2018.(I.4.) önkormányzati rendelet 2.§ (7) bekezdése. Hatályos: 2018. február 3-tól.
Hatályát vesztette a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet 11.§ c) pont szerint. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Megállapított az 1/2018.(I.4.) önkormányzati rendelet 2.§ (8) bekezdése. Hatályos: 2018. február 3-tól.
Kiegészült a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet 6.§ (3) bekezdése szerint. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Kiegészült a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet6.§ (3) bekezdése szerint. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Módosította a 7/2021.(X.6.) önkormányzati rendelet 2.§. Hatályos: 2021. október 21-től.
Módosította a 7/2021.(X.6.) önkormányzati rendelet 2.§. Hatályos: 2021. október 21-től.
Kiegészült a 7/2021.(X.6.) önkormányzati rendelet 2.§ szerint. Hatályos: 2021. október 21-től.
Módosította a 10/2014.(V.27.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2014. V.28-tól.
Módosította a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet 7.§. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Módosította az 1/2018.(I.4.) önkormányzati rendelet 3.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2018. február 3-tól.
Megállapította az 1/2018.(I.4.) önkormányzati rendelet 3.§ (3) bekezdése. Hatályos: 2018. február 3-tól.
Megállapította az 1/2018.(I.4.) önkormányzati rendelet 3.§ (4) bekezdése. Hatályos: 2018. február 3-tól.
Megállapította az 1/2018.(I.4.) önkormányzati rendelet 3.§ (4) bekezdése. Hatályos: 2018. február 3-tól.
Módosította a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet 8.§. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Módosította a 16/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2015. XII.30-tól.
Módosította a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet 9.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Kiegészült a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet 9.§ (2) bekezdése szerint. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Módosította a 15/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos 2015. XII.30-tól.
Módosította a 16/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2015. XII.30-tól.
Módosította a 3/2021.(IV.20.) önkormányzati rendelet 10.§. Hatályos: 2021. május 30-tól.
Megállapította az 1/2018.(I.4.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos: 2018. február 3-tól.
Kiegészítette a 16/2015.(XII.30.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos: 2015. XII.30-tól.
Módosította a 13/2015. (X.7.)önk. rendelet 1.§ (3) bekezdése. Hatályos: 2015. XI.6-tól.
Módosította a 13/2015.(X.7.) önk. rendelet 1.§ (4) bekezdése. Hatályos: 2015. XI.6-tól.
Módosította a 15/2015.(XI.30.) önk. rendelet 8.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2015. XII.30-tól.
Módosította a 15/2015.(XI.30.) önk. rendelet 8.§ (3) bekezdése. Hatályos: 2015. XII.30-tól.
Módosította a 16/2015.(XI. 30.) önk. rendelet 5.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2015. XII.30-tól.
Megállapította az 1/2018.(I.4.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos: 2018. február 3-tól.