Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 05. 02- 2015. 05. 29Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapította meg.
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkotott.
4. § (1) Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.
(2) Az önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.hegyeshalom.hu
5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.
A képviselő-testület feladata, hatásköre
6. § (1) A Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény1 (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) A szakmai tevékenységek szakfeladatról kormányzati funkcióba való átsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
7. § (1) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazására bizottsága, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
(3) A képviselő-testület és szervei ellátják a Mötv. 13. §-a szerinti feladatokat, gyakorolják a feladatellátáshoz kapcsolódó hatáskört.
8. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait a Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(2)2 A képviselő-testület átruházott hatáskörének felsorolását a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
9. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület alakuló ülése
10. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követően, tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármester felkérésére a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
(3) A képviselők esküt tesznek, melynek szövegét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(4) A polgármester a képviselő-testület előtt leteszi a (3) bekezdés szerinti esküt.
(5) A képviselő-testület – összegszerűen – megállapítja a polgármester illetményét és a polgármestert illető költségtérítést.
(6) Az időközi választáson megválasztott polgármester esetében a (2)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.
2. Az alpolgármester megválasztása
11. § (1) A képviselő-testület – lehetőség szerint az alakuló ülésen – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.
(2) Ha az alpolgármester választás során a jelölt nem kapja meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot e tisztség tekintetében a soron következő ülésen ismételten szavazást kell tartani. Ezt az eljárást addig kell folytatni, amíg a tisztség betöltésre nem kerül.
(3) A képviselő-testület összegszerűen megállapítja a megválasztott alpolgármester tiszteletdíját és az alpolgármestert illető költségtérítést. Az alpolgármester tiszteletdíjáról vagy annak meghatározott részéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat.
(4) Az alpolgármesteri megbízatás megszűnése esetén az új alpolgármester megválasztására a (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
3. A bizottságok elnökei, tagjai, a tanácsnok megválasztása
12. § (1) A képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülést követő ülésén – a polgármester előterjesztése alapján – megválasztja az állandó bizottságok elnökeit, továbbá képviselő és nem képviselő tagjait, valamint – a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára – a képviselők közül a tanácsnokot.
(2) A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt leteszik a 10. § (3) bekezdése szerinti esküt.
(3) A bizottsági elnöki tisztség, tagság illetve tanácsnoki tisztség megszűnése esetén az új bizottsági elnök, tag illetve tanácsnok megválasztására az (1)-(2) bekezdésbe foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
4. A települési képviselők jogállása
13. § (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. határozza meg.
(2) A képviselőt külön rendeletben meghatározott tiszteletdíj és természetbeni juttatás illeti meg.
(3) A képviselő munkája során a községháza kijelölt helyiségeit használhatja.
(4) képviselő és a bizottság nem képviselő tagja köteles a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint a személyiségi jogot érintő információt megőrizni. A titoktartási kötelezettség megbízatásának lejárta után is fennáll.
(5) A képviselő köteles bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek, ha a képviselő-testület ülésén; a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni.
5. A képviselő-testület üléseinek száma
14. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
15. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
16. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
6. A képviselő-testületi ülések összehívása
17. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét a polgármester által írásban kijelölt alpolgármester gyakorolja. A kijelölést jelen SZMSZ-hez kapcsoltan kell kezelni.
(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az pénzügyi, ügyrendi- jogi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
18. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
19. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
(2) A képviselő-testület eseti határozatot hoz a rendkívüli ülés megtartásáról.
20. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozhatja.
(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a nemzetiségi önkormányzat elnökének,
d) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
e) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
f) a nem állandó meghívottaknak
fa) az előterjesztőknek és
fb) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(8) A (7) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.
21. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 20. § (6) bekezdés szerinti határidőtől
22. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt/aljegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) a nem képviselő-testületi tagokból választott alpolgármestert,
d) nemzetiségi önkormányzat elnökét,
e) az illetékes országgyűlési képviselőt,
f)3
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
(4)4 A képviselő-testület és bizottsága üléseire tevékenységi körükben tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit meg kell hívni, melyek felsorolását a 1. függeléke tartalmazza.
23. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó honlapon történő közzététele,
c) helyi televízióban történő közléssel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidőben meg kell tenni.
7. A képviselő-testület ülésének vezetése
24. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,
c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként
ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f) a rend fenntartása,
g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) az ülés bezárása,
k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), c), d), e), i), j) pontokban meghatározott feladatok.
25. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
26. § (1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező.
(2) Ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő választására indítványt tesz.
(3) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.
27. § (1) A polgármester, illetve a képviselő felvilágosítás kérése céljából kérdést nyújthat be a képviselő-testület tagjához, illetve a jegyzőhöz, a megkérdezett feladatkörébe tartozó bármely ügyet illetően.
(2) A képviselő-testület azt a kérdést tárgyalhatja, amelyet legkésőbb az ülés megkezdése előtt 4 órával - amennyiben az ülés a délelőtti órákban kezdődik, az ülés megelőző munkanapon 14 óráig, hétfői ülés esetén, pénteken 10 óráig - a polgármesterhez írásban benyújtottak.
(3) A polgármester a kérdést haladéktalanul továbbítja a címzettnek, vagy visszautasítja azt a kérdést, amit nem az (1) és (2) bekezdésekben előírtak szerint nyújtottak be. A visszautasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(4) A képviselő a kérdést visszavonhatja. Ha a képviselő a kérdés elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, és távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, a kérdést visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén a kérdés feltevésére a polgármester új időpontot tűz ki.
(5) A kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két-két perc áll rendelkezésre. A kérdésre a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Amennyiben a megkérdezett a kérdést nem tudja az ülésen megválaszolni, a választ 15 napon belül kell a kérdező részére írásban megküldenie. Az írásbeli választ a következő képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
(6) Kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga és a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.
28. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben a polgármester, illetve a képviselő ülésenként egy alkalommal napirend előtti felszólalással élhet.
(2) Napirend előtti felszólalást legkésőbb az ülés megkezdése előtt 4 órával - amennyiben az ülés a délelőtti órákban kezdődik, az ülés megelőző munkanapon 14 óráig, hétfői ülés esetén pénteken 10 óráig - a téma megjelölésével, írásban lehet benyújtani a polgármesternek.
(3) A polgármester visszautasítja azt a napirend előtti felszólalást, amit nem az (1) és (2) bekezdésekben előírtak szerint nyújtottak be. A visszautasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
29. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt.
30. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
31. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
32. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelettervezet, rendelettervezet indokolása,
k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.
(3) A költségvetési koncepció elfogadásának részletes szabályai
a) a költségvetési koncepciót a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,
b) a költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi bizottság írásbeli véleményével a koncepciót a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette,
(4) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet elfogadásánál alkalmazni kell a bekezdésben a költségvetési koncepcióra meghatározott előírásokat.
(5) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 31. §-ában, valamint a 32. § (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek.
33. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
34. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
35. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
36. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei:
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.
37. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
38. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
39. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
8. A képviselő-testület döntései
40. § (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
41. § (1) A képviselő-testület a 40. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással,
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a jegyző az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy az ezen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
42. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik. A munkacsoport tagjainak meghatározása külön határozathozatal nélkül történik, és csak adott alkalomra vonatkozik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
43. § Az ülés vezetője a 41-42. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
44. § A képviselő-testület - 43. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
45. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
46. § A képviselő-testület - 43. § szerint elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
47. § (1) A képviselőnek joga van a Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő legkésőbb 30 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
48. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
49. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
(4) A hozzászólást a 30. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.
(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt, 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselő-testület az ügyben határozatot hoz.
50. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
51. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.
(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
(3) A testületi ülésen szintén önálló napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
52. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
9. A jegyzőkönyv
53. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
54. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni
a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
b) egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak,
c) egy példány a könyvtárba kerül letételre
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
ec) a képviselői interpellációkat.
55. § (1) A képviselő-testület – az e rendelet 30. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet - ha megválasztásra kerültek - a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.
(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
(4) A jegyző a jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv részére.
A vagyonnyilatkozatok és az összeférhetetlenségi, méltatlansági eljárás
56. § A polgármesteri, képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének, ellenőrzésének szabályait, valamint a képviselők összeférhetetlenségével, méltatlanságával kapcsolatos eljárási szabályokat e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
57. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást tarthat az alábbi tárgykörökben, kérdésekben
a) helyi adó bevezetése ,
b) beruházások ,
előkészítéseként.
(3) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.
(4) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(5) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(6) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
58. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a közmeghallgatást az alpolgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatásuk, távollétük esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
59. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
60. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
61. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
62. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel települési fórumot ( a továbbiakban: fórum) tart.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.
(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
63. § Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit
a) nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy megbízottja
b) egyesületek, alapítványok, civil szervezetek képviselőit az őket érintő napirendi pontok tárgyalása esetén.
A települési képviselő
64. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
65. § (1) A települési képviselő – a Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározottakon túl – köteles
a) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
e) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) az e szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
66. § (1)5 A települési képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását, továbbá azok csökkentésének és megvonásának szabályait a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása a Mötv. 29. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a Mötv. 36. § - 37. §- ai tartalmazzák.
(4) A képviselői méltatlanságról szóló szabályokat a Mötv. 38. § (1) – (5) bekezdései tartalmazzák.
(5) A képviselő vagyonnyilatkozat-tételi eljárására a Mötv. 39. § (1)- (5) bekezdései tartalmazzák.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
67. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester (alpolgármester),
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző, aljegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) a társulás.
1. A polgármester és az alpolgármester
68. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő .
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv 72. § (2)- (3)- (4) és a 73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv 72. §. (4) bekezdésében foglaltak alapján a Mötv. 39. §-a , a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69. §- 70. § (1) bekezdése tartalmazza.
69. § (1) A polgármester lemondására a Mötv . 69. § (2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 17. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester fogadóórája:
71. § (1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
72. § Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
7. A képviselő-testület bizottságai
73. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
74. § A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) pénzügyi, ügyrendi – jogi bizottság,
b) településfejlesztési, környezetvédelmi és egészségügyi bizottság,
c) a szociális bizottság.
75. § (1) A pénzügyi, ügyrendi- jogi bizottság tagjainak száma 5 fő.
(2) A képviselő-testület elé a bizottság által benyújtandó előterjesztések:
a) átruházott jogkörben hozott döntésekről való beszámolás,
b) a képviselő-testület éves munkaterv javaslata,
c) a polgármester és az alpolgármester díjazására, jutalmazására vonatkozó elő
76. § A bizottság feladata és hatásköre a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatban.
(1) A képviselő-testület elé a bizottság nyújtja be a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, valamint az éves tevékenységéről szóló beszámolót.
(2) A vagyonnyilatkozat nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos bizottsági feladat- és hatáskörök:
a) a helyi önkormányzati vagyonnyilatkozat-tételi eljárására a Mötv. 39. § -ában meghatározott feladatok
b) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,
c) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartását és ellenőrzését végző bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.
77. § (1) A bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül
a) a költségvetési koncepció tervezet véleményezése,
b) a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése,
c) a háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztató véleményezése,
d) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérése, javaslattétel a gazdálkodással összefüggésben,
e) felhalmozási kiadások előterjesztésének előzetes írásos véleményezése,
f) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben.
g) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(2) A képviselő-testület elé a bizottság által benyújtandó előterjesztések:
a) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérésének tapasztalatairól szóló előterjesztések,
b) a gazdálkodással összefüggésben készített javaslattételek,
c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató,
d) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A képviselő-testület elé a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések
a) az éves költségvetési terv,
b) a féléves költségvetési beszámoló,
c) az éves zárszámadási rendelet,
d) az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ügyek.
(5) A bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott pénzügyi és gazdálkodási hatáskörök nincsenek.
(6) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmény képviselőjét.
78. § (1) A településfejlesztési, környezetvédelmi és egészségügyi bizottság tagjainak száma 5 fő.
(2) A bizottság feladat és hatásköre:
a) az időskorúak, rokkantak és mozgáskorlátozottak problémáival való foglalkozás
b) az egészségügyi szolgálatok és a képviselő-testület közötti kapcsolatok koordinálása, észrevételek esetén javaslattétel – hiányok, rendellenességek, kiküszöbölésére
79. § (1) A szociális bizottság tagjainak száma 3 fő.
(2) A szociális bizottság feladatai:
a) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális és gyermekvédelmi tárgyú kiadások előzetes véleményezése,
b) az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása,
c) az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület tájékoztatása,
d) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,
e) javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.
f) a szociális tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,
g) a gyermekvédelmi tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,
h) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A képviselő-testület elé a szociális bizottság által benyújtandó előterjesztések a (2) bekezdés c)-e) és h) pontjaiban meghatározott ügyek.
(4) A képviselő-testület elé a pénzügyi, ügyrendi- jogi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések a (2) bekezdés a), valamint az f) és g) pontban meghatározott ügyek.
(5) A szociális bizottságra átruházott állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatásköröket a szociális és gyermekvédelmi tárgyú helyi rendeletek határozzák meg.
(6) A szociális bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó intézménye képviselőjét.
80. § A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
81. § A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat a Mötv. 40. §- a, továbbá a Mötv. 57. § - 61 §-a határozza meg.
82. § (1) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(2) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet. A bizottsági ügyrendet a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el.
8. A jegyző és az aljegyző
83. § (1) A jegyző jogállására a Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
84. § (1) A Mötv. 51. § (2) bekezdése alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről és nyilvántartásáról.
85. § (1) A jegyző kinevezése a Mötv 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2)6 A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti polgármestere a közös önkormányzati hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
86. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
9. A Közös Önkormányzati Hivatal
87. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A közös önkormányzati hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester határozza meg. A közös önkormányzati hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A közös önkormányzati hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a képviselő-testületek határozattal fogadják el.
10. Társulás
88. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a) Mosonmagyaróvári Térségi Társulás
b) Mosonmagyaróvár Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás azon feladat- és hatáskörei melyeknek ellátását az önkormányzat a társulás keretében oldja meg:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) belső ellenőrzés,
d) egyéb nappali ellátás,
e) átmeneti elhelyezés,
f) gyermekek átmeneti otthonba helyezése,
g) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
h) hajléktalanok nappali ellátása,
i) családi napközis ellátás,
j) hajléktalanok átmeneti elszállásolása,
k) fogyatékkal élők nappali ellátása,
l) idősek klubja
m) idősek otthona
n) település és térségfejlesztés
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:
a) a térség hulladékgazdálkodási tevékenységének javítását előmozdító együttműködése,
b) a települések hulladék gyűjtésének, szállításának, kezelésének és ártalmatlanításának a kölcsönös érdekeltségen alapuló koordinálása,
c) a települések hulladékgazdálkodásának javítása érdekében a szükséges tanulmányok elkészíttetése,
d) a nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása, (pályázatok benyújtása, menedzselése, a beruházások bonyolítása, a szükséges kivitelezési és szolgáltatási szerződések megkötése, felügyelete)
e) a hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátása – hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése, fenntartása – a projektben történő megvalósulásának időpontjától kezdve.
A képviselő-testület gazdasági programja
89. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Nemzetiségi Önkormányzat
90. § (1) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére vissztehermentes helyiséghasználati szerződés alapján biztosítja az önkormányzati feladat ellátáshoz szükséges helyiséghasználatot.
Záró rendelkezések
91. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2013.(II.8.) önkormányzati rendelete.
(3) Hatályát veszti a Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2013.(II.8.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 6/2014.(III.28.) önkormányzati rendelete.
Módosította Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015.(V.1.) önkormányzati rendelete 1.§-a.
Beiktatta Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015.(V.1.) önkormányzati rendelete 2.§-a.
Hatályát vesztette Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015.(V.1.) önkormányzati rendelete 5.§-a alapján.
Beiktatta Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015.(V.1.) önkormányzati rendelete 3.§-a.
Módosította Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015.(V.1.) önkormányzati rendelete 4.§-a.
Módosította Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015.(V.1.) önkormányzati rendelete 5.§-a.