Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 04. 01- 2025. 04. 01Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát tiszteletben tartja és e jogot a demokratikus választások során kapott lakossági felhatalmazással, a település egészéért vállalt felelősséggel gyakorolja. A helyi közügyek intézését és a képviselő-testület szervezetének és működésének részleteit, a jogszabályokban megfogalmazott jogaival és kötelezettségeivel összhangban, az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, a település önfenntartó képességének biztosítása és a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében állapítja meg.
[2] Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9222 Hegyeshalom, Fő utca 134.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Hegyeshalom nagyközség közigazgatási területe.
(5) Az önkormányzat jogi személy.
(6) Hegyeshalom Nagyközség önkormányzati hivatala: Hegyeshalmi Polgármesteri Hivatal, székhelye: 9222 Hegyeshalom, Fő utca 134.
2. § (1) A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzéke az önkormányzat hivatalos honlapján, továbbá a hirdetőtáblán kerül megjelentetésre.
(2) A képviselők aktuális névsorát az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.
3. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapította meg.
4. § (1) Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.
(2) Az önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.hegyeshalom.hu
5. § Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, benne középen Magyarország címere, amelyet a Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete felirat kör alakban vesz körül. Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a képviselő-testület által adományozott plaketteken és okleveleken,
b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon, valamint-
c) olyan egyéb okmányokon, amelyre a képviselő testület a pecsét használatát elrendeli.
6. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
2. Nyilvánosság biztosítása
7. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyéről, napirendjéről a lakosságot rendes ülés esetén legkésőbb az ülést megelőző 5. napig, rendkívüli ülés esetén az ülés összehívásával egyidejűleg, az Önkormányzat honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezésével tájékoztatni kell.
(2) A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyveket és az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
8. § (1) A Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az önkormányzati alaptevékenység szerinti kormányzati funkciók rendjét az 1. melléklet tartalmazza.
9. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el: civil szervezetek, egyesületek, alapítványok támogatása, melyeket az önkormányzat a falu közösségi, sport vagy kulturális életében meghatározónak tart.
10. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályit az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Mötv. 42. §-ban meghatározottakon kívül
a) gazdasági társaságba való belépés, kilépés,
b) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése,
c) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás.
11. § (1) A képviselő-testület jelen rendelet 2. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére, továbbá ebben a mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságaira ruház át.
(2) A képviselő-testület a jelen rendelet 3. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
A képviselő-testület üléseinek száma
12. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
13. § (1) A képviselő-testület minden évben legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat, napirendi pontokat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket.
(5) A rendes ülések minden hónap utolsó hetének csütörtöki napján 16.00 órai kezdéssel tartandók, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.
3. A képviselő-testületi ülések összehívása
14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a pénzügyi, ügyrendi- jogi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését az Önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
15. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
16. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
17. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag elektronikus formátumban az érintettekhez való eljuttatásáról.
(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) aljegyzőnek,
d) nemzetiségi önkormányzat elnökének,
e) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
f) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
g) önkormányzati intézmények vezetőinek,
h) a nem állandó meghívottaknak,
i) az előterjesztőknek és
j) akiket az ülés összehívója megjelöl.
18. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,
b) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
19. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés -24 órán belüli- összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben).
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
20. § (1) A képviselő-testület ülésén az önkormányzati képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) az aljegyzőt,
c) a bizottság nem képviselő tagját,
d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
e) az illetékes országgyűlési képviselőt,
f) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
b) könyvvizsgálót,
c) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
21. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó honlapon történő közzététele.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.
4. A képviselő-testület ülésének vezetése
22. § A képviselő-testületi ülés vezetőjének feladatai:
a) az ülést megnyitja
b) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
c) a képviselő-testület határozatképességét megállapítja, az ülés időtartama alatt a határozatképességet folyamatosan figyelemmel kíséri,
d) tájékoztatást ad a meg nem jelent képviselő-testületi tagok távolmaradásának indokoltságával kapcsolatban,
e) javaslatot tesz jegyzőkönyv-hitelesítő személyére,
f) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
g) tájékoztatást ad a két ülés között történt eseményekről, beszámol a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, beszámol az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,
h) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
i) napirendenként a képviselő vagy a tanácskozási joggal résztvevő kérdésének és hozzászólásának együttes időtartama legfeljebb 4 perc. A polgármester időkorlát nélkül teheti meg hozzászólását.
j) az indítványok szavazásra való feltevése,
k) a határozati javaslatok, rendelet-tervezetek szavaztatása,
l) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
m) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
n) a rend fenntartása, rendreutasítja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít,
o) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti
p) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
q) engedélyt ad a képviselők – legfeljebb 2 perces – napirend utáni felszólalásra
r) az napirendi pontok lezárást követően a választópolgárokat hozzászólási jog illeti meg, amelynek megadásáról a polgármester dönt legfeljebb 2 perc időtartamban,
s) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről,
t) az ülés bezárása.
23. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
24. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előerjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt.
5. A képviselő-testület ülése
25. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személy a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozik a zárt ülés szabályaira.
(3) A képviselő-testület határozattal minősített többségű szavazati aránnyal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
6. Napirendhez kapcsolódó iratok
26. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
(3) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) témakör szerinti bizottság elnöke,
d) képviselő-testület tagjai,
e) jegyző,
f) aljegyző,
g) egyéb, külön jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek,
h) aki a munkatervben a napirend előterjesztőjeként szerepel.
(4) A képviselő-testület ülésére írásbeli előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(5) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 8 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztések és határozati javaslatok ülésen történő kiosztását.
(6) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(7) Kivételes esetben a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel pótnapirendi pont felvételéről dönthet. A pótnapirendi ponthoz kapcsolódó határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. Az írásban megfogalmazott határozati javaslatot legkésőbb az ülés napján 14 óráig kell a polgármesterhez benyújtani.
27. § (1) Az előterjesztés két részből áll:
(2) Az előterjesztés első részének tartalmi elemei:
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
f) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
g) jegyzőnek az előterjesztés törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó aláírása.
(3) Az előterjesztés második része a képviselő-testület döntésére irányuló javaslat, ami határozati javaslat vagy rendelet-tervezet lehet.
(4) Határozati javaslat tartalmi elemei
a) a képviselő-testület döntése,
b) a döntés végrehajtásához kapcsolódó feladatok megjelölése,
c) a végrehajtás határidejének és felelősének megjelölése,
d) anyagi eszközöket igénylő előterjesztés esetén, megjelöli azok fedezetének forrásait,
e) szerződéskötés esetén a szerződés Ptk.-ban meghatározott kötelező tartalmi elemeinek meghatározását kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni.
f) Önkormányzati hatósági ügyben az előterjesztés első része a rövid tényállás és az addig hozott döntéseket, intézkedéseket, az alkalmazandó jogszabályokat, a második részt alkotó határozati javaslat a döntés lényegét tartalmazza.
(5) Rendelettervezetet – indokolással és előzetes hatásvizsgálattal együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(6) Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmazhat. Tartalmára az előterjesztésre vonatkozó szabályai az irányadók
(7) Az előterjesztés elkészítéséért, valamint a munkaterv szerinti határidőben történő benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valósságáért, a készítéskor rendelkezésre álló információkra vonatkozóan, valamint a határozati javaslatok megalapozottságáért.
(8) A költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi, ügyrendi- jogi bizottság a koncepciót a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette.
(9) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet elfogadásánál alkalmazni kell a (8) bekezdésben a költségvetési koncepcióra meghatározott előírásokat.
28. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés az írásbeli előterjesztés rövid összefoglalását és - amennyiben az előterjesztéshez képest rendelkezésre áll - új információkat tartalmaz.
29. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
30. § (1) Módosító indítvány az önkormányzati rendelettervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.
(2) A módosító indítvány alapján a határozati javaslatot a módosítást előterjesztő fogalmazza meg, ezt követően a polgármester teszi fel szavazásra.
(3) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt, módosító javaslatot nyújthat be.
(4) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati javaslatot, vagy rendelet tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
7. Napirendi pontok tárgyalása
31. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a meghívóban szereplő sorrend, mely sorrendtől a polgármester képviselő-testület egyszerű szótöbbségű határozatával eltérhet.
(2) A levezető elnök minden előterjesztés felett külön - külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol.
(3) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a levezető elnök szükség szerint összefoglalót tart.
(4) Önkormányzati rendelettervezet, illetve az eredetileg előterjesztett határozati javaslat részbeni megváltoztatására irányuló módosítási indítványt, az indítványt előterjesztő konkrétan, szövegszerűen megfogalmazott formában terjesztheti elő.
32. § A szavazás előtt a jegyző jelzi a képviselő-testületnek, polgármesternek, ha a döntés, működés során jogszabálysértést észlel.
8. A szavazás
33. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
34. § (1) A javaslat elfogadásához –a minősített többséget igénylő döntések kivételével- a jelenlevő képviselő-testületi tagok több, mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
(2) Minősített többség, szükséges az Mötv. 50. §-ában és a jelen szakasz (3) bekezdésében foglalt ügyek eldöntéséhez. A minősített többséghez 4 (négy) képviselő igen szavazata szükséges.
(3) Minősített többség szükséges:
a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához;
b) az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé nem tartozó közfeladat megoldásának önkéntes vállalásához, illetve az arról történő lemondáshoz;
c) kormányzati hozzájáruláshoz kötött, adósságot keletkeztető ügylettből eredő fizetési kötelezettséggel kapcsolatos döntés meghozatalához;
d) a tárgyévet követő három évre szóló költségvetési kitekintésre vonatkozó határozat meghozatalához.
35. § A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.
9. A szavazás formái
36. § (1) A képviselő-testület döntéseit
a) nyílt szavazással,
b) név szerinti nyílt szavazással,
c) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. A levezető elnök először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani
a) jogszabály előírja,
b) a polgármester, kezdeményezésére,
c) a képviselők egynegyedének indítványára
d) bármely képviselő javaslatára nyílt szavazással egyszerű többséggel, ha így dönt a képviselő-testület.
(4) Név szerinti szavazás külön név szerinti lista alapján történhet. Név szerinti szavazáskor a polgármester abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(5) A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
(6) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről.
37. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik. A munkacsoport tagjainak meghatározása külön határozathozatal nélkül történik, és csak adott alkalomra vonatkozik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
38. § Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a képviselő-testület a szavazásra feltett határozati javaslatot vagy rendelet tervezetet elfogadta, vagy elutasította.
10. A tanácskozás rendjének fenntartása
39. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti meg:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja vagy aki képviselő-testületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet arra a képviselő-testületnek, hogy a rendbontó képviselő-testületi tag tárgyhavi tiszteletdíját csökkentsék 25 %-al.
40. § (1) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(2) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg.
(3) A nyilvános ülésen megjelent lakosok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) Tartós rendzavarás, állandó zaj vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.
(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
11. A képviselő-testület döntései
41. § (1) A képviselő-testület döntései
a) egyedi határozat,
b) normatív határozat
c) a rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) az ügyrendi kérdésekről,
b) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
42. § (1) Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetik:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselő-testület bizottsága,
d) jegyző, aljegyző,
e) önkormányzati képviselő.
(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottság és a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A rendelet tervezet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el.
(4) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
43. § (1) A képviselő-testület – határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(2) A határozatok jelölése a következő formában történik: Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati határozata.
(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
44. § (1) A képviselő-testület a rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik: Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.
12. A jegyzőkönyv
45. § (1) A képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
46. § (1) A jegyzőkönyv napirendi pontokként tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző vagy az általa erre kijelölt személy köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Az elfogadott határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni.
(5) A képviselő-testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(6) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(7) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni
a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
b) egy példányt a jegyző a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás modul felületén keresztül küldi meg a Kormányhivatalnak.
(8) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) az elfogadott rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
ec) a képviselői interpellációkat.
47. § (1) A képviselő-testület – az e rendelet 22. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítő választásáról. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítőnek is alá kell írnia.
(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell beköttetni.
A közmeghallgatás
48. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer - a munkatervben meghatározott időpontban – az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin, és az önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény időpontját megelőzően, legalább 15 napon belül.
49. § (1) A közmeghallgatás alkalmával a helyi lakosság, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések képviselői a képviselő – testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz helyi közérdekű ügyben kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.
(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, az írásban megfogalmazott javaslatra lehetőleg a közmeghallgatáson, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(3) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
50. § A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, aljegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
Együttműködés a településen működő civilszervezetekkel
51. § (1) A Képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetve az ilyen közösségekkel együttműködik.
(2) Jelen rendelet 3. függelékében szereplő, a településen működő civilszervezetek vezetői a nyilvános képviselő-testületi és bizottsági ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt, az őket érintő napirendi pontoknál.
(3) A civil szervezetek képviselői részére a meghívó kiküldésre kerül.
A települési képviselő
13. A képviselő jogai
52. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek (interpelláció) az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt legalább 2 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 30 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
53. § (1) A települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottság elnökéhez a kérdezett feladatkörébe tartozó minden ügyben kérdést intézhet. A kérdezett a kérdésre köteles legjobb tudása szerint válaszolni. A képviselő-testület a válasz felett nem nyit vitát, az ügyben nem szavaz, a válaszról a kérdező képviselő viszontválaszra nem jogosult.
(2) Közigazgatási hatósági ügyben, valamint önkormányzati intézmény szakmai és személyi ügyeit érintően kérdést és interpellációt nem lehet benyújtani.
14. A képviselő kötelezettségei
54. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
55. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles
a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni
d) a döntéshozatal során a személyes érintettséget bejelenteni,
e) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésen pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
56. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
57. § (1) A képviselőt a képviselői tevékenysége ellátásáért külön rendeletben meghatározott összegű havi tiszteletdíj illeti meg.
(2) A képviselőt a tiszteletdíj teljes összege akkor illeti meg, ha az adott hónapban valamennyi munkaterv szerinti testületi ülésen részt vett.
(3) A képviselő-testület üléséről igazoltan csak legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig szóban vagy írásban a polgármesternek történő bejelentés alapján lehet távol maradni.
(4) A képviselő az ülés megkezdésekor köteles a polgármesternek bejelenteni, ha az ülés közben ideiglenesen vagy véglegesen eltávozik. Igazolatlan hiányzásnak számít az is, ha a képviselő testületi ülés közben indoklás vagy a polgármesternek történő előzetes bejelentés nélkül véglegesen távozik az ülésről.
(5) Ha a képviselő igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a képviselő- testületi ülése(ke)n, akkor az alábbiakban meghatározott módon és mértékben a havi tiszteletdíja csökkentésre kerül: A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján a tárgyhónapot követően tartott első rendes ülésén az ülés hónapjában a képviselőnek járó havi bruttó tiszteletdíjat 20%-kal, csökkenti, amennyiben a munkaterv szerinti testületi ülést előzetes bejelentés nélkül vagy igazolatlanul mulasztott a képviselő.
(6) Igazolatlan mulasztásnak minősül különösen az, amikor a képviselő az önkormányzat
a) hivatalos képviselete,
b) orvosi igazolással igazolt egészségügyi ok miatti távolléte,
c) állampolgári kötelezettségének teljesítésének,
d) hozzátartozó halála miatti távolmaradás,
e) kiskorú gyermek felügyelete,
f) hozzátartozó ápolása,
kivételével nem vesz részt a képviselő-testület munkaterv szerinti ülésén.
(7) Az (5) bekezdésben foglaltak ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek, illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik, melyben fel kell tüntetni a képviselő érkezésének és távozásának pontos idejét.
(8) A képviselő kötelezettségei megsértése miatt a tiszteletdíj csökkentéséről a képviselő-testület dönt.
Az képviselő-testület szervei, azok jogállása, feladatai
58. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a jegyző, az aljegyző
d) a Polgármesteri Hivatal,
e) a társulás.
15. Polgármester
59. § (1) A polgármester a feladatait főállású tisztségviselőként látja el.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69. 70. § -a tartalmazza.
(3) A polgármester jutalmazására a pénzügyi, ügyrendi- jogi bizottság tesz javaslatot.
60. § (1) A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, mindkettő tisztség betöltetlensége esetén a pénzügyi, ügyrendi- jogi bizottság elnökének.
(3) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 225/I. §-a szerinti új polgármester, ennek hiányában az alpolgármester, mindkettő tisztség betöltetlensége vagy hiánya esetén a pénzügyi, ügyrendi- jogi bizottság elnöke átveszi a polgármesteri tisztség megszűnése esetén a polgármesteri munkakör átadásáról szóló 5/2024. (V. 30.) KTM rendelet 3. §-ban meghatározott iratokat.
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester fogadóórája: minden szerda: 9:00-11:00; 13.00-tól-15.00.-ig.
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
(4) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
16. Alpolgármester
62. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízásban látja el.
(3) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
17. A képviselő-testület bizottságai
63. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) pénzügyi, ügyrendi – jogi bizottság, 5 fővel,
b) településfejlesztési, környezetvédelmi és egészségügyi bizottság, 5 fővel,
c) a szociális bizottság, 3 fővel.
(3) A polgármester ellen indított fegyelmi eljárás lefolytatása során a képviselő-testület tagjaiból választott 3 tagú ideiglenes bizottság látja el a vizsgálóbizottság feladatait.
(4) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
(5) Az állandó bizottságok létszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg. A bizottság személyi összetételén a polgármester javaslatára a képviselő-testület bármikor szabadon változtathat.
(6) A bizottság elnökének, tagjának a polgármester, az alpolgármester nem választható meg.
(7) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztásához, visszahívásához minősített többség szükséges.
(8) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(9) A bizottságok személyi összetételét az SZMSZ 2 sz. függeléke tartalmazza. A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
64. § (1) A bizottságok működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez
(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
65. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottságot 3 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, aljegyző.
(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint a fele jelen van. A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra a testületi döntésből történő kizárás szabályait kell alkalmazni.
(5) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat vagy köteles tartani. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(6) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke, vagy az általa felhatalmazott bizottsági tag adhat tájékoztatást.
66. § (1) A bizottság üléseiről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyzőkönyv hitelesítő (1 fő) írja alá.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(4) A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
(5) A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.
18. A jegyző és az aljegyző
67. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek, bizottságnak a hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
c) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
d) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
e) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
f) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek magasabb szintű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet.
68. § (1) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
(2) A helyben szokásos módnak az önkormányzati rendeleteknek az Önkormányzat honlapján történő közzététele minősül.
69. § A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
70. § (1) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Polgármesteri Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési, alkalmazási feltételeknek megfelel.
71. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
19. A Polgármesteri Hivatal
72. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.
(2) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A Polgármester Hivatal alapvető feladatait a Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz.
(4) A Polgármesteri Hivatal a Képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat szerint működik. A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a hivatal, feladatait, belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.
(5) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testület külön határozattal fogadja el.
73. § (1) A Polgármesteri Hivatal önálló költségvetési szerv.
(2) A képviselő-testület a jegyző által elkészített és a polgármester által tett előterjesztés alapján meghatározza a polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét.
20. Társulás
74. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a) Mosonmagyaróvári Térségi Társulás
b) Mosonmagyaróvár Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás azon feladat- és hatáskörei melyeknek ellátását az önkormányzat a társulás keretében oldja meg:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) belső ellenőrzés,
d) egyéb nappali ellátás,
e) átmeneti elhelyezés,
f) gyermekek átmeneti otthonba helyezése,
g) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
h) hajléktalanok nappali ellátása,
i) családi napközis ellátás,
j) hajléktalanok átmeneti elszállásolása,
k) fogyatékkal élők nappali ellátása,
l) idősek klubja
m) idősek otthona
n) település és térségfejlesztés
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:
a) a térség hulladékgazdálkodási tevékenységének javítását előmozdító együttműködése,
b) a települések hulladék gyűjtésének, szállításának, kezelésének és ártalmatlanításának a kölcsönös érdekeltségen alapuló koordinálása,
c) a települések hulladékgazdálkodásának javítása érdekében a szükséges tanulmányok elkészíttetése,
d) a nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása, (pályázatok benyújtása, menedzselése, a beruházások bonyolítása, a szükséges kivitelezési és szolgáltatási szerződések megkötése, felügyelete)
e) a hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátása – hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése, fenntartása – a projektben történő megvalósulásának időpontjától kezdve.
21. Az Önkormányzat gazdálkodása
75. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
76. § A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 9/2021. (VI. 10.) önkormányzati rendeletében határozza meg.
Vagyonnyilatkozat
77. § (1) Az Mötv. 39.-40. §- a alapján a polgármester, alpolgármester és a képviselő-testület tagja vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.
(2) A polgármester, alpolgármester és képviselő megválasztását követő 30 napon belül, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az Mötv. 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(3) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az pénzügyi, ügyrendi- jogi bizottság látja el.
Nemzetiségi Önkormányzat
78. § (1) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére vissztehermentes helyiséghasználati szerződés alapján biztosítja az önkormányzati feladat ellátáshoz szükséges helyiséghasználatot. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget a helyi önkormányzat viseli.
(2) A helyi önkormányzat a Hegyeshalmi Polgármesteri Hivatal ( a továbbiakban: hivatal) útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a hivatal ellátja:
a) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek előkészítése, postázása);
b) a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat;
c) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket - a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével - , a helyi önkormányzat viseli.
79. § Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet.
80. § Ez a rendelet 2025. április 1-jén lép hatályba.
1. melléklet az 5/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
3. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
5. 013370 Informatika fejlesztések, szolgáltatások
6. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
7. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
8. 016030 Állampolgársági ügyek
9. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
10. 032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenység
11. 041140 Területfejlesztés igazgatása
12. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
13. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
14. 042180 Állat-egészségügy
15. 045120 Út, autópálya építése
16. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
17. 045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása
18. 051010 Hulladékgazdálkodás igazgatása
19. 051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
20. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
21. 064010 Közvilágítás
22. 066010 Zöldterület-kezelés
23. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
24. 072111 Háziorvosi alapellátás
25. 072311 Fogorvosi alapellátás
26. 072450 Fizikoterápiás szolgáltatás
27. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
28. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
29. 074040 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás
30. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
31. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatás
32. 082044 Könyvtári szolgáltatások
33. 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
34. 082092 Közművelődés-hagyományos közösségi, kulturális értékek gondozása
35. 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
36. 083030 Egyéb kiadói tevékenység
37. 083050 Televízió-műsor szolgáltatása és támogatása
38. 086030 Nemzetközi kulturális együttműködés
39. 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
40. 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai
41. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
42. 091211 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon
43. 091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
44. 092111 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon
45. 092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
46. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
47. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
48. 098032 Pedagógiai szakmai szolgáltatások működtetési feladatai
49. 102031 Idősek nappali ellátása
50. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
51. 104043 Család és gyermekjóléti központ
52. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
53. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
54. 107052 Házi segítségnyújtás
55. 107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
56. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás