Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Polgármesterének 9/2021. (VI.10.) önkormányzati rendelete

Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról

Hatályos: 2024. 11. 28 17:00

Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Polgármesterének 9/2021. (VI. 10.) önkormányzati rendelete

Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról

2024.11.28.

Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében biztosított jogkörében, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az önkormányzati vagyon

(1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyon és üzleti vagyon.

(2) A közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló vagyon az önkormányzat törzsvagyona.

(3) Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat törzsvagyona forgalomképesség szempontjából:

a) forgalomképtelen törzsvagyon, amelynek részei:

aa) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon

ab) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon nem kerül meghatározásra.

(5) A forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak tételes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.

(6) A törzsvagyonba nem tartozó nemzeti vagyon részek az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik, melyeket az önkormányzat vagyonkatasztere tartalmaz.

(7) E rendelet 2. § (5) bekezdése kivételével nem rendelkezik az önkormányzati tulajdonú lakásokról és nem lakás célú helyiségekről. Ezekre az önkormányzat képviselő-testületének külön rendelete vonatkozik.

2. § Az önkormányzat vagyonával való rendelkezési jogok, feladat- és hatáskörök

(1) Az önkormányzati vagyon gazdasági társaságba vagy közalapítványba történő bevitele, valamint azzal közérdekű kötelezettség vállalása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A forgalomképes üzleti vagyonba tartozó ingatlanok értékesítésre történő kijelölése és elidegenítése értékesítési összeghatártól függetlenül a képviselő- testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. A 25 millió forint értékhatár feletti vagyont versenyeztetés (pályáztatás vagy árverés) útján kell értékesíteni, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére. Az önkormányzati ingatlanokat érintő egyéb tulajdonosi nyilatkozatok kiadása, a hasznosítással kapcsolatos döntéshozatal a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A megállapított értékhatár a forgalmi érték szerinti összegben értendő.

(2a)1 Ha a pályázatok elbírálása során az elbíráslásra jogosult azt állapítja meg, hogy a pályázati kiírásban meghatározott bírálati szempontok szerint több azonos tartalmú, érvényes pályázat került benyújtásra, licittárgyalás tartása mellett dönthet. A licittárgyalás lefolytatásának szabályait a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő kisebbségi részvények és üzletrészek értékesítése, továbbá a többségi, vagy egyszemélyes önkormányzati tulajdonú részvényekkel, üzletrészekkel való rendelkezési jog a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) Az önkormányzat intézményei - az intézményvezetők útján -, valamint a nemzetiségi önkormányzat annak a törzsvagyonnak használati jogát gyakorolhatják, amely e rendelet hatályba lépésének napján is a használatukban van.

(5) Az önkormányzat az éves könyvviteli mérleget alátámasztó leltározását két évenként köteles végrehajtani.

(6) Az önkormányzati követelés jogosultja köteles megtenni a követelés behajtása érdekében a követelés nagyságával arányban álló intézkedéseket. A behajthatatlan követelések elengedését, számviteli feladatait a képviselő-testület engedélyezi.

3. § Önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átruházása

(1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) ingatlanvagyon ingyenes és kedvezményes átruházásának engedélyezése, ingyenes használatba adása.

b) azon ingó vagyontárgyak ingyenes átruházása, használatba adása, amelyek egyedi nyilvántartása szerinti bruttó értéke, vagy több – egy jogügylettel átadott – vagyontárgy együttes nyilvántartás szerinti értéke a bruttó 1.000.000 Ft-ot meghaladja.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben nem szabályozott vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásának, használatba adásának jogát a pénzügyi, ügyrendi- jogi bizottságra ruházza át.

4. § Vagyon ingyenes megszerzése

(1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) a más szervek, magánszemélyek által ingyenesen felajánlott, nettó 1.000.000 Ft-ot meghaladó ingatlan átvétele, kivéve, ha a felajánlás „út” céljára történik;

b) ingó vagyontárgy térítés nélküli átvétele, ha annak nyilvántartás szerinti nettó értéke, ennek hiányában nettó egyedi forgalmi értéke az 500.000 Ft-ot meghaladja;

(2) A pénzügyi, ügyrendi – jogi bizottság hatáskörébe tartozik:

a) más szervek, magánszemélyek által ingyenesen felajánlott nettó 1.000.000 Ft, vagy az alatti értékű ingatlan átvétele;

b) az „út” céljára felajánlott terület átvétele;

c) Az (1) bekezdés b) pontja alá nem tartozó ingó vagyontárgy átvétele;

5. § Vagyonkezelői jog létesítése

(1) Az önkormányzat vagyonkataszterében lévő forgalomképtelen, valamint korlátozottan forgalomképes vagyontárgy vagyonkezelésbe adásáról – az önkormányzati lakóépületek és vegyes rendeltetésű épületek, továbbá társasházban lévő önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével - , a képviselő-testület a vagyonkezelési szerződés elfogadásával egyedi döntést hoz.

(2) A vagyonkezelésbe adás nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét, elsődleges célja a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, illetve értékének növelése.

(3) Az önkormányzat vagyonkataszterében lévő forgalomképtelen, valamint korlátozottan forgalomképes vagyontárgy vagyonkezelésbe adható:

a) pályáztatással: ebben az esetben a pályázati rendre a közbeszerzés általános és önkormányzati szabályait kell alkalmazni. Bírálatára az önkormányzat közbeszerzési bizottsága jogosult. A vagyonkezelői jog megszerzéséért ellenértéket kell kérni, melynek meghatározása egyedileg, a vagyonkezelési szerződésben a piaci értéken történik.

b) kijelöléssel: a vagyonkezelői jogot kijelöléssel csak a törvényben meghatározott önkormányzati közfeladatot átvállaló szervezet szerezhet.

(4) A vagyonkezelői jog ingyenesen csak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők részére engedhető át.

(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyont könyvvezetésében elkülönítetten köteles kezelni, ráfordításait és költségeit külön köteles kimutatni. Ezen felül minden évben, a tárgyévet követő év február 15-ig beszámolót köteles készíteni a képviselő-testület számára.

(6) A vagyonkezelő a tárgyévet követő év február 15-ig köteles adatot szolgáltatni a Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal vagyongazdálkodójának a kezelésbe adott vagyon értékében bekövetkezett változásról. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell:

a) eszközönként tételesen az eszköz bruttó értékében bekövetkezett növekedéseket és csökkenéseket (beruházások és felújítások értéke, selejtezés, értékvesztés, stb.)

b) elszámolt értékcsökkenést.

(7) A vagyonkezelő a kezelésbe átvett vagyontárgyakat csak feladathoz kötötten használhatja fel.

(8) A vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenőrzése a belső ellenőrzés keretében valósul meg.

(9) A vagyonkezelő a kezelésbe átvett vagyontárgyak tekintetében köteles az általa feltárt feleslegessé vált tárgyi eszközökről és készletekről jelentést tenni a Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal vagyongazdálkodója felé. A vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközök és készletek esetében a selejtezést a Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal mindenkori hatályos „Tárgyi eszközök és készletek hasznosítása és selejtezési szabályzata” rendelkezései alapján kell végrehajtani. A selejtezési bizottság ilyen esetekben kiegészül a vagyonkezelő szervezet vezető tisztségviselőjével, vagy az általa meghatalmazott személlyel.

6. § Az intézmények használatába adott vagyonra vonatkozó szabályok

(1) Az önkormányzati intézményeket a 2. § (4) bekezdésében foglaltak alapján - az ott megjelölt és használatukba adott vagyontárgyakra - megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek az e rendeletben megfogalmazott eljárási és anyagi jogszabályok betartása mellett. A tulajdonost megillető rendelkezési jogból az önkormányzati intézmények az alkalomszerűen, maximum egy éves határozott időre szóló vagy határozatlan időre szóló bérleti szerződés útján történő hasznosítás jogát gyakorolhatják. A határozatlan időre szóló bérleti szerződésbe indokolás nélküli 4 hónapos felmondási időt kell kikötni.

(2) A bérbeadásból származó bevételt az intézmény saját feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordíthatja.

(3) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.

(4) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a képviselő-testületi döntés előtt ki kell kérni a településfejlesztési, környezetvédelmi és egészségügyi bizottság javaslatát, amely javaslatot a pénzügyi, ügyrendi- jogi bizottsággal is véleményeztetni kell.

7. § Az önkormányzati vagyon hasznosítása

(1) Az önkormányzat az üzleti vagyon kategóriába sorolt vagyontárgyai hasznosításával egyrészt egyszemélyes gazdasági társaságát bízza meg, másrészt a hasznosítás a 2.§ (1)-(3) bekezdés szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon kategóriába sorolt vagyontárgyakat közterület-foglalással lehet hasznosítani, melynek lebonyolítása a Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal feladata.

8. §

Az önkormányzat törzsvagyonának átminősítési, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon hasznosítási folyamata

(1) A polgármester gondoskodik a vagyontárgyak átminősítése, illetve hasznosítása előtt a célszerűségi, valamint a pénzügyi-gazdaságossági vizsgálat elvégzéséről.
a) előzetes célszerűségi vizsgálat:
aa) a feladat körülhatárolása
ab) a feltételek számbavétele
ac) a hosszú távú jövedelmezőség - rövid távú haszon vizsgálata
ad) a megfelelő hasznosítási forma kiválasztása
ae) a vállalkozás résztvevőinek vagy potenciális résztvevőinek
számbavétele
b) pénzügyi-gazdasági vizsgálat
ba) tőkeértékelés, hozammutatók, megtérülési mutatók
bb) kamat- és osztalék kondíciók számbavétele (amennyiben ilyen jellegű a hasznosítás formája)
bc) összehasonlító elemzések elvégzése, különböző pénzügyi feltételek és megoldások közötti választás
(2) A polgármester a vizsgálatok eredményét a tárgy szerint illetékes bizottság elé viszi az átminősítés előtt. A bizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt és meghatározza a végrehajtás módját is.
(3) A gazdaságossági vizsgálat mellőzhető, ha az átminősítés csak az ingatlan egy részét érinti és a visszamaradó ingatlan eredeti rendeltetését betölti.

9. §

A társasági jog hatálya alá tartozó vállalkozások, az azokban való részvétel, illetve képviselet

(1) Az egyszemélyes, illetve többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén eljáró képviselő a képviselő-testület - az adott napirenddel kapcsolatos -, döntéséhez kötve van.
(2) A kisebbségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén, taggyűlésén eljáró képviselő - amennyiben az adott napirendi pontot a képviselő-testület, nem tárgyalta - az önkormányzat érdekének figyelembe-vételéve köteles eljárni.
(3) Az önkormányzat egyszemélyes és többségi tulajdonú gazdasági társaságaiban a tulajdonosi ellenőrzési jogait a felügyelő bizottságokon keresztül gyakorolja.
Az önkormányzatnak a felügyelő bizottságokkal szembeni, jogszabályban rögzítetteken túli elvárásait a 3. melléklet tartalmazza.
(4) Amennyiben valamely részben, vagy teljes önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság fejlesztéséhez, tervezéséhez, beruházáshoz költségvetési támogatást, vagy az önkormányzatot megillető osztalékot használ fel, a felhasználás ellenőrzésébe be kell vonni az önkormányzat illetékes bizottságát és a Közös Önkormányzati Hivatalt.

10. §

A forgalomképes üzleti vagyonba tartozó vagyon értékesítése és hasznosítása

(1) A forgalomképes üzleti vagyonba tartozó vagyon értékesítése és hasznosítása az e rendeletben meghatározott módon, kizárólag nyilvános versenyeztetés (pályáztatás vagy árverés ) útján a legjobb ajánlatot tevő részére történhet.
(2) Az önkormányzati vagyon értékesítése, vagy hasznosítása esetén pályázatot vagy árverést kell kiírni akkor, ha a várható értékesítési, illetve hasznosítási ellenértékének e rendelet 2. §(2) bekezdése szerint számított összege a 25. 000.000.- Ft-ot meghaladja.

11. §

A pályáztatásra vonatozó szabályok

(1) A pályázati hirdetményt a hasznosítónak
a) 2 a hivatal hirdetőtábláján 15 napra (a kifüggesztés keltezésének feltüntetésével) ki kell függeszteni, továbbá az önkormányzat honlapján (www.hegyeshalom.hu) meg kell jeleníteni és
b) egy írott sajtóban legalább egy alkalommal közzé kell tenni.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) ingatlanra vonatkozóan:
aa) címét és helyrajzi számát;
ab) területét;
ac) műszaki jellemzőjét;
ad) tulajdonos nevét és címét;
b) ingókra vonatkozóan:
ba) egyedi azonosításra vonatkozó adatokat;
bb) műszaki jellemzőjét;
bc) tulajdonos nevét és címét;
c) felhasználási célt, illetve tevékenységi kört;
d) utalás az inflációkövető díj meghatározására;
e) a bánatpénz mértékét és szabályait;
f) a hasznosítás formáját (bérlet, tulajdonjog, stb.)
g) értékét, illetve árát;
h) a használó által a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzendő olyan munkák értékét, amelyek a használót terhelik;
i) a hasznosítás időtartamát;
j) a jogviszony megszűnésekor a helyreállítási kötelezettség mértékét (eredeti állapot helyreállítása)
k) azt a körülményt, hogy a pályázat nyilvános, azon részt vehet bármely belföldi, vagy külföldi természetes és jogi személy, akinek a tevékenységi kör gyakorlására törvényes módja van;
l) azt, hogy hiánypótlásra nincs lehetőség;
m) azt, hogy a kiíró jogosult indokolás nélkül bármikor új pályázatot kiírni;
n) esetleges szakhatósági kikötéseket;
o) a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat;
p) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét;
q) a kihirdetés határidejét
r) 3 licitlépcső mértékét, amely minden megkezdett 1.000.000,-Ft után 1% 100.000,-Ft-ra kerekítve a kerekítés szabályainak megfelelően,de minimum 100.000,-Ft
(3) Az önkormányzati üzleti vagyon értékesítésére, illetve hasznosítására vonatkozó pályázati felhívás mintáját az e rendelet 1. melléklete és 2. melléklete tartalmazza.
(4) A pályázatokat az a szerv bírálja el, amely a vagyonhasznosítással kapcsolatos döntés meghozatalára jogosult. A döntést a pályázati határidő elteltét követő első bizottsági vagy testületi ülésen, de legkésőbb a pályázati határidő elteltét követő 30 napon belül meg kell hozni.
(5) A bírálati eredményről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 napon belül kell írásban értesíteni.
(6) E rendelet 2. § (2) bekezdés alkalmazása során a pályáztatási kötelezettség megállapításához figyelembeveendő összeg:
a) Az önkormányzati vagyon tárgyának értékesítése esetén a vagyontárgy induló árát:
aa) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, vagy- hasonló paraméterekkel rendelkező ingatlan esetén – 3 hónapon belül elért tényleges értékesítési ár alapján;
ab) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartási értéken, de ha nyilvánvaló, hogy ez az érték – különösen az ingóság állagára tekintettel – aránytalanul alacsony, akkor az értékbecslés alapján meghatározott értéken;
ac) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:
1. Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon, vagy
2. másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon;
ad) társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján, kell meghatározni.
b) Az önkormányzati vagyon tárgyának hasznosítása esetén irányadó összeg:
ba) vagyontárgy határozott idejű hasznosítása esetén a szerződés fennállása alatt fizetendő ellenérték kumulált összege, vagy
bb) határozatlan idejű hasznosítás esetén az első tíz évi ellenérték
(7) Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként, gazdasági társaság egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor, a könyvvizsgáló által meghatározott értéken vehető figyelembe.
(8) Önkormányzati vagyontárgy értékesítése esetén az adásvételi szerződést ellenjegyző ügyvéd kiválasztása az önkormányzat joga.

12. §

Az árverésre vonatkozó szabályok

(1) Árverés javasolt amennyiben az értékesítés egyéb feltételei előzetesen az Önkormányzat által teljeskörűen meghatározhatók és összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása az előzetes értékesítési feltételek betartása mellett a legkedvezőbb vételi ár megajánlásával biztosítható.
(2) Árverés esetén a versenyeztetés egyéb feltételei előzetesen az önkormányzat által meghatározásra kerülnek és ezen feltételek – amennyiben szükséges – árverési dokumentációban kerülnek rögzítésre. Az árverés során az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére licitálás útján a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerez jogot.
(3) Az árverésen való részvétel árverési biztosíték adásához köthető, amelynek visszafizetésére ill. elvesztésére a jelen rendeletben foglaltak és az árverési szabályzatban és dokumentációban foglalt szabályok vonatkoznak.
(4) Az árverésen az előzetesen meghatározott feltételeket az előzetesen meghatározott módon elfogadó valamennyi versenyeztetésben részt venni kívánó személy vagy szervezet részt vehet, közvetlenül, vagy meghatalmazott útján. Amennyiben a vonatkozó feltétel előzetesen előírásra került, az árverésen való részvételhez szükséges annak igazolása, hogy az árverési biztosíték a meghatározott módon rendelkezésre bocsátásra került, illetve nyilatkozattétel arra vonatkozóan, hogy az árverésen résztvevő legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral. Az Önkormányzat a vételárral való rendelkezés igazolására vonatkozóan is írhat elő kötelezettséget.
(5) Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy kikiáltási árát, és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére. Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg. Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.
(6) Az árverést e rendelet 11. § (1) bekezdése szerint kell meghirdetni.
(7) Árverés esetén – szükség szerint – árverési dokumentációt kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az értékesítés és a versenyeztetési eljárás lényegi feltételeit. A dokumentáció átvétele és a versenyeztetési feltételek elfogadása, az erről való nyilatkozattétel a versenyeztetési eljárásban történő részvétel feltétele.
(8) A versenyeztetés feltételeiről, különösen a meghirdetés helyéről és módjáról, a dokumentáció tartalmáról, az értékelési szempontrendszerről, az árverési biztosítékról, az értékesítési szerződés lényegi feltételeiről, a minimál árról (legalacsonyabb értékesítési ár), a releváns határidőkről, valamint a adott versenyeztetés tekintetében releváns érdemi feltételekről a Képviselő-testület dönt a versenyeztetési eljárás lefolytatására vonatkozó határozatában
(9) Az értékesítendő önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.
(10) A minimál ár csak a képviselő-testület indokolt külön döntése alapján lehet kevesebb, mint az ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi érték. Építési telkek értékesítése a Képviselő-testület külön határozatában foglalt feltételekkel és az abban meghatározott négyzetméter áron történhet.
(11) Az árverés egyéb szabályait e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

13. §4

14. § Ez a rendelet 2021. június 11-én lép hatályba.

1. melléklet5

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 9/2021.(VI.10.) számú rendeletéhez

2. melléklet6

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 9/2021.(VI.10.) számú rendeletéhez

3. melléklet

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 9/2021.(VI.10.) számú rendeletéhez

4. melléklet

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 9/2021.(VI.10.) számú rendeletéhez
1

A 2.§ (2a) bekezdés a Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A (1) bekezdés a) pontja a Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2022. (III. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 11.§ (2) bekezdés r) pontja a Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 13. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

Az 1. melléklet a Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával módosított rendelkezés.

6

A 2. melléklet a Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával módosított rendelkezés.

7

Az 5. melléklet a Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított rendelkezés.