Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014. (XI. 12.) önkormányzati rendelete
Jánossomorja Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 12. 01- 2015. 12. 01Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testületének 14/2014 (XI.12.) önkormányzati rendelete
Jánossomorja Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2015-12-01-tól 2016-11-29-ig
Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az önkormányzat és a Képviselő-testület szervei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Jánossomorja Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39.
(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(3) Jánossomorja Város, Újrónafő és Várbalog Községek Képviselő-testületei közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és tartanak fenn. A közös hivatal megnevezése, címe: Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39.
(4) A Hivatal ellátja az Mötv.-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat Jánossomorja, Újrónafő és Várbalog települések vonatkozásában. A Hivatal székhelyén kívüli Újrónafőn és Várbalogon kirendeltségeket működtet.
(5) A Hivatal feladatait részletesen a társult települések önkormányzatai által jóváhagyott, a közös hivatal működtetésére és fenntartására létrejött megállapodás és a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(6) A képviselő-testület tagjainak száma 8 fő
2. § Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervei:
a) polgármester,
b) jegyző,
c) Humánpolitikai Bizottság,
d) Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság,
e) Szociális-és Egészségügyi Bizottság
f) Hivatal.
Az önkormányzat jelképei, bélyegzői, elismerő díjak és az Önkormányzat hivatalos honlapja
3. § (1) Az Önkormányzat jelképe a város címere, zászlaja.
(2) Az Önkormányzat címere: barokk címerpajzsban címeregyesítéssel keletkezett címerkép. A vágás nélküli képmezőben a pajzsfő két egymással szembeforduló fészkén fiókáit vérével tápláló pelikánt ábrázol. A pajzstalpban zöld halmon lángban álló szívből három fehér színű, öt szirmú vadrózsa nő ki.
(3) Az Önkormányzat zászlaja: álló formájú, téglalap alakú, fehér alapon óarany szegéllyel szegélyezett. A téglalap közepén található a címer.
(4) A címer és zászló használatának rendjét önálló önkormányzati rendelet szabályozza.
(5) A képviselő-testület pecsétje: kör alakú „Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testülete” felirattal, középen a Magyar Köztársaság címerével.
(6) A polgármester hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Jánossomorja Város Polgármestere.
(7) Az Önkormányzat Képviselő-testülete díszpolgári, tiszteletbeli polgári címeket, egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári és tiszteletbeli polgári cím adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza, egyéb elismeréseket és címeket önkormányzati rendelet szabályozhat.
(8) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.janossomorja.hu
Városi ünnep
4. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
(2) A település helyi ünnepe a Városi Napok, mely minden évben szeptember harmadik hétvégéjén kerül megrendezésre.
A képviselő-testület ülései
5. § (1) A képviselő-testület alakuló-, rendes- és rendkívüli képviselő-testületi ülést tart.
(2) A rendes ülésekre a képviselő-testület munkatervének megfelelően – általában a hónap utolsó szerdáján 16.00 órakor – kerül sor.
(3) A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit, de az ülés a polgármester döntése alapján más helyszínen is megtartható, a nyilvánosság biztosítása mellett.
Alakuló ülés
6. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül – az általános szabályok szerint – a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő-testület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a polgármester- és a képviselőválasztás eredményéről és a választási eljárás törvényességéről.
(3) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen, illetve – időközi választás esetén – a megválasztásukat követő első képviselő-testületi ülésen ünnepélyes esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. A polgármestertől a helyi választási bizottság elnöke, az önkormányzati képviselőktől a polgármester veszi ki az esküt.
(4) Az alakuló ülésről távollévő képviselő, ill. nem képviselő bizottsági tag az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először részt vesz.
(5) A képviselő-testület alakuló ülésének vagy az azt követő ülésének napirendjén – a polgármester előterjesztése alapján – szerepelnek a képviselő-testület bizottsági rendszeréről, a bizottságok felállításáról, a bizottsági tagok megválasztásáról, az alpolgármester(ek) megválasztásáról, a felsoroltak illetményéről, tiszteletdíjáról szóló előterjesztések. A képviselő-testület ezen üléseken szükség szerint módosítja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.
Rendkívüli ülés
7. § (1) A polgármester sürgős esetben rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés időpontja nem szerepel a képviselő-testület éves munkatervében.
(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó polgármesteri meghívóban meg kell jelölni az ülés tervezett napirendjét (napirendjeit), valamint mellékelni kell az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat.
(3) Rendkívüli ülés esetén az írásos meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell az önkormányzati képviselőknek. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselők telefonos összehívására is, az ülés papíralapú anyagának kiküldése nélkül.
(4) A rendkívüli ülésen a képviselő-testület a meghívóban szereplő napirendeket tárgyalja.
Rendes ülés
A képviselő-testületi ülésen megtárgyalható indítványok
8. § (1) A képviselő-testület munkáját a meghívóban feltüntetett és azzal együtt kiküldött előterjesztések alapján végzi. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit e rendelet 1. számú melléklete állapítja meg.
(2) Napirendi pont előterjesztője - a rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztések kivételével - lehet:
- a polgármester;
- a képviselő-testület tagja;
- a képviselő-testület bizottságának elnöke;
- a jegyző;
- a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője;
- az önkormányzat intézményének vezetője.
(3) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése bizottsági hatáskörébe tartozik, az előterjesztés - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az érintett bizottság véleményével együtt terjeszthető a képviselő-testület elé.
(4) Ha az illetékes bizottság (3) bekezdés szerinti véleménye nem áll a rendelkezésre, a képviselő-testület bármely tagja javasolhatja az előterjesztés - bizottsági állásfoglalás nélküli - megtárgyalását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
9. § (1) A 8. § (2) bekezdésében foglalt előterjesztők javasolhatják valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását. Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 16 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
(2) A polgármester visszautasítja azt a sürgősségi indítványt, amit az (1) bekezdésekben előírtak figyelmen kívül hagyásával nyújtottak be. A visszautasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(3) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület napirend előtt minősített többséggel határoz.
(4) A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja. Ha képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, úgy a napirendi pontok meghatározásakor dönti el, hogy az ügyet mikor, hányadik pontként tárgyalja.
10. § (1) A képviselő-testület napirendjén szereplő előterjesztéshez, illetve sürgősségi indítványhoz módosító, vagy kiegészítő indítványt (továbbiakban együtt: módosító indítvány) nyújthat be a polgármester, a képviselő, a bizottság, a jegyző és a napirendi pont előterjesztője.
(2) A módosító indítvány – a (3) bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve - az adott napirendi pontot érintő szavazás megkezdéséig szóban is megfogalmazható.
(3) A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos érdemi módosító indítvány csak írásban tehető.
(4) Bármely napirendi ponthoz költségkihatással járó módosító indítványt csak a forrás megjelölésével lehet előterjeszteni.
(5) A polgármester visszautasítja azt a módosító indítványt, amit az (1)-(4) bekezdésekben előírtak figyelmen kívül hagyásával nyújtottak be. A visszautasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
Kérdés
11. § (1) Kérdés az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó, napirendhez nem kapcsolódó felvetés, információkérés, amely önálló napirendi pontként kerül tárgyalásra. A kérdés írásban és szóban egyaránt felvethető.
(2) A képviselő a képviselő-testületi ülésen a napirendek megtárgyalása után az (1) bekezdésben meghatározott tárgykörben kérdést intézhet:
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármesterhez,
c) az önkormányzati bizottságok elnökeihez,
d) a jegyzőhöz.
(3) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén szóban vagy legkésőbb 30 napon belül írásban kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie.
A képviselő-testületi ülések éves munkaterve
12. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselő-testület – a naptári évtől eltérő – éves munkaterv szerint dolgozik. Az éves munkaterv minden év március 15-étől a következő év március 15-éig szól. Az éves munkatervet a polgármester minden év február 28. napjáig köteles beterjeszteni a képviselő-testület elé.
(3) A polgármester a jegyző útján gondoskodik a munkaterv tervezetének elkészítéséről.
13. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv tartalmazza:
- a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét;
- az általános közmeghallgatás (ok) tervezett időpont(jait)
- az előterjesztő, illetve az előkészítésben részt vevő szerv, vagy személy megnevezését;
- a napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését;
(3) A munkatervet az önkormányzati rendeletekre vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni.
A képviselő-testületi ülés összehívása
14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén pedig a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság.
(2) Az ülést annak időpontja előtt legalább 5 nappal kiküldött meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza:
- az ülés helyét és kezdési időpontját,
- a javasolt napirendi pontokat
- a napirendi pontok előterjesztőit.
- a határozati javaslatokat
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket és az egyéb írásos indítványokat, amelyeket - amennyiben nyilvánosak - a kiküldésükkel egyidejűleg a város hivatalos honlapján is közzé kell tenni.
15. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni az egyes napirendi pontok előterjesztőit és mindazokat, akiknek meghívását az adott napirendi pontra vonatkozólag jogszabály kötelezővé teszi.
(2) A képviselő-testület nyilvános üléseire meg kell hívni:
a) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
b) a jegyzőt és az aljegyzőt,
c) az érintett hivatali osztályvezetőt
d) azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
e) azokat, akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásánál indokoltnak tartja.
(3) A jánossomorjai székhelyű társadalmi szervezetek vezetőit tanácskozási jog illeti meg azon bizottsági és képviselő-testületi üléseken tárgyalt napirendek tárgyalásakor, amely napirendek az alapszabályuk szerinti tevékenységi körüket érintik.
A képviselő-testületi ülés vezetése
16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi, Gazdasági, Városüzemeltetési és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(2) A levezető elnök:
- megnyitja a képviselő testület ülését;
- megállapítja az ülés határozatképességét;
- tájékoztatja a képviselő-testületet a beérkezett sürgősségi indítványokról, kérdésekről
- javaslatot tesz az ülés napirendjére.
(3) Ha sürgősségi indítvány érkezett, a levezető elnök ismerteti az indítványt és szükség esetén alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének megindokolására. A sürgősségi indítvány napirendre vételéről, illetve tárgyalási sorrendjéről a képviselő-testület ezt követően dönt.
(4) A polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről és a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.
(5) Az ülés napirendjéről és az egyes napirendi pontok tárgyalásának sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A levezető elnök minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. A képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti az összefüggő napirendi pontok együttes tárgyalását, amiről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(7) A jogszabálysértő döntések, működés esetén a jegyző kötelezettsége, hogy azt jelezze a képviselő-testületnek. A polgármester soron kívül megadja a szót a jegyzőnek, amennyiben az törvényességet érintő jelzést kíván tenni.
A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása
17. § (1) A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:
a) gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról,
b) megadja a szót a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak,
c) megadhatja a szót a nyilvános testületi ülésen megjelent érdeklődő polgár részére,
d) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
e) megvonja a szót attól a hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre, továbbá aki a számára előírt időkorlátot túllépi;
f) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
g) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
h) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.
(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.
(3) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak az egyes napirendi pontok tárgyalása során egy alkalommal legfeljebb két perces hozzászólásra jelentkezhetnek, illetve a hozzájuk intézett kérdésekre legfeljebb két percben válaszolhatnak. A levezető elnök a nyilvános testületi ülésen megjelent - tanácskozási joggal nem rendelkező - polgárok részére legfeljebb két perces hozzászólási lehetőséget adhat.
(4) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. Az ülés megkezdése előtt maximum két perc időtartamban észrevételeket, bejelentéseket tehetnek a képviselő-testület felé. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester az (1) bekezdésben foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.
Az előterjesztés és a sürgősségi indítvány tárgyalásának általános szabályai
18. § (1) A napirendi pont feletti vita megnyitása előtt az előterjesztő az előterjesztést, illetve sürgősségi indítványt 3 percben, szóban kiegészítheti.
(2) A vita megnyitása előtt az előterjesztést megtárgyaló bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét.
(3) A napirendi pont felett a vitát a levezető elnök nyitja meg. A vita megnyitását követően a képviselők a jelentkezés sorrendjében kapnak szót.
(4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a két percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. Az ismételt felszólalást követően ugyanazon személy kizárólag személyes érintettsége esetén szólalhat fel, legfeljebb két perc időtartamban.
(5) A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
19. § (1) A polgármester először a vitában elhangzott módosító indítványokat - az elhangzás sorrendjében olyan módon, hogy elsőként az utoljára elhangzott módosító indítványt teszi fel szavazásra - bocsátja szavazásra. Ha az indítványban több döntési variáció is szerepel és az előbb szavazásra bocsátott megkapja az elfogadáshoz szükséges többséget, a további variációkat már nem kell szavazásra bocsátani.
(2) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.
(3) A törvényben meghatározott eseteken túl minősített többség szükséges:
– önkormányzati vagyon értékesítéséhez;
– hatáskör átruházáshoz;
– kitüntetések, díszpolgári cím adományozásához;
– sürgősségi indítvány napirendre vételéhez;
20. § (1) A képviselő-testület a döntéseit - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nyílt szavazással hozza. A képviselő-testület bármely képviselő indítványára az Mötv-ben meghatározott esetekben titkos szavazást rendelhet el.
(2) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot választ, amely elnökből és két tagból áll. A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó az urnába dobott szavazólapot nem töltötte ki, illetve ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet megállapítani.
(4) A szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
(5) Ha több titkos szavazást igénylő előterjesztés szerepel a napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatók.
21. § (1) A szavazás - a név szerinti és a titkos szavazás kivételével - kézfelemeléssel történik.
(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a polgármester vagy a bizottság elnökök többsége kéri. A képviselő-testület bármely képviselő indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.
(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzása után "igen", "nem" vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak.
(4) A szavazást követően a levezető elnök a szavazás eredményét megállapítja, és annak eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) Ha a nyílt szavazás eredménye felől kétség merül fel, a képviselő-testület a polgármester, illetve bármely képviselő javaslatára dönthet úgy, hogy a szavazást meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig - egy alkalommal - van mód.
A zárt ülésre, a közmeghallgatásra vonatkozó különös szabályok
22. § (1) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást csak a polgármester, vagy a képviselő-testület által erre felhatalmazott személy adhat. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.
(2) Zárt ülésen hozott közérdekű határozatot a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
23. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer - a munkatervben meghatározott időpontban - közmeghallgatást tart, amelynek helyéről és időpontjáról a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(3) A közmeghallgatás során a polgármester beszámol a munkatervben elfogadott napirendről, ezt követően pedig az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdéseket és javaslatokat intézhetnek a képviselő-testület tagjaihoz.
(4) Amennyiben a közmeghallgatáson a bejelentő által megszólítani kívánt képviselő nincs jelen a bejelentő kérdését, illetve javaslatát - a válaszadásra kötelezett megjelölésével - írásban nyújthatja be a polgármesternél. A polgármester köteles ennek tényéről az érintett képviselőt haladéktalanul tájékoztatni, aki a választ 30 napon belül megadja és arról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(5) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját és helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
IV. fejezet
A Vagyonnyilatkozatok és Az összeférhetetlenségi eljárás
24. § A polgármesteri, képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének, ellenőrzésének szabályait, valamint a képviselők összeférhetetlenségével, méltatlanságával kapcsolatos eljárási szabályokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület döntései és a jegyzőkönyv
25. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, valamint a határozat meghozatalának időpontjára való utalással és "Kt." megkülönböztető jelzéssel kell ellátni. A határozat jelölése ennek megfelelően az alábbiak szerint alakul (példa):
Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének …/év. (…..hó …nap) Kt. határozata.
(2) Ha a határozat jellege megkívánja, a határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásáért felelős személy megnevezését és a végrehajtásra szabott határidő, illetve határnap megjelölését.
26. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet a polgármesternél, illetve a jegyzőnél:
a) az önkormányzati képviselő
b) a polgármester
c) a képviselő-testület bizottsága;
d) a jegyző;
e) a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.
(2) A rendeletet a tárgykörrel érintett állandó bizottságnak előzetesen véleményezni kell. Az előkészítést a jegyző koordinálja.
27. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, illetve a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) Az önkormányzat rendeleteinek tervezetét a jogszabályban előírt formában indokolással együtt kell előterjeszteni.
28. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztésről a jegyző gondoskodik. A hirdetményt legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napjával azonos.
(2) Az önkormányzati rendeleteket meg kell küldeni a városi könyvtárnak, a városi honlap karbantartójának, továbbá mindazoknak a szervezeteknek, amelyek a rendeletek rendelkezéseinek betartásában, végrehajtásában érdekeltek, illetve abban közvetlenül érintettek.
29. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, az írásban benyújtott hozzászólásokat, valamint a jelenléti íveket.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell napirendi pontonként a vitában elhangzott kérdésekre adott válaszok, és a hozzászólások lényegét, a módosító indítványokat és a határozatokat.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás eredményét és a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak aláírását. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz, amelyben szintén fel kell tüntetni a választás eredményét.
(4) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.
(5) Az ülésen készült hangfelvételt időkorlátra való tekintet nélkül meg kell őrizni.
(6) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv a Hivatalban és a város honlapján, a képviselő-testületi ülés dokumentumai pedig a Hivatalban és a városi könyvtárban is megtekinthetőek.
VI. fejezet
A képviselő joga, kötelezettsége és díjazása
30. § (1) Az önkormányzati képviselő jogállását az Alaptörvény és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései határozzák meg.
(2) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(3) Az önkormányzati képviselő köteles:
a) felkészülten részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) amennyiben bizottsági tag, felkészülten részt venni a bizottság munkájában,
c) rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal,
d) lehetőséget adni a választópolgároknak, hogy telefonon időpontot egyeztessenek egyéni fogadóóra megtartásának kérdésében;
e) testületi vagy bizottsági ülésről történő távolmaradását írásban, telefonon vagy[dPT1] elektronikus formában minden esetben előzetesen a polgármesteri titkárságon bejelenteni;
f) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott nem nyilvános információt megőrizni;
g) vagyonnyilatkozatot készíteni és azt határidőre leadni;
h) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti;
i) a tárgyalt napirenddel kapcsolatos érintettségét jelezni.
(4) A Képviselő-testület tagja az Mötv. szerinti személyes érintettségét a napirendi pont tárgyalása előtt köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség első ízben történő elmulasztása esetén polgármesteri figyelmeztetés alkalmazására kerül sor, további esetben a mulasztónak a bejelentési kötelezettség elmulasztásáról való tudomásszerzéskor érvényes havi illetménye, tiszteletdíja - a mulasztások számától függetlenül, a mulasztás hónapjában – 10 %-kal csökken. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a mulasztás tudomásra jutásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg.
31. § (1) A képviselő-testület tagjait tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj mértéke havonta 39. 000,- Ft (alapdíj[dPT2] ).
(2) A bizottsági képviselő-testületi tagok és a bizottság nem képviselő tagjai 22. 000,- Ft tiszteletdíjban (alapdíj) részesülnek havonta. A bizottsági tagság esetén az alapdíj független[dPT3] attól, hogy a testületi tag hány bizottságban fejti ki tevékenységét. A bizottság elnökét az alapdíjon felül 25. 000,- Ft illeti meg havonta.
VII. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A bizottságok elnökeinek és tagjainak megválasztása
32. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülésen, vagy az azt követő ülésen – a polgármester javaslatára - megválasztja az állandó bizottságok elnökeit, továbbá a képviselő és nem képviselő tagjait.
A képviselő-testület állandó bizottságai és működésük
33. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság létszáma 5 fő
b) Humánpolitikai Bizottság létszáma 5 fő
c) Szociális és Egészségügyi Bizottság létszáma 5 fő
(2) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok személyi összetételét az 1. sz. függelék tartalmazza.
(3) Az egyes bizottságok által ellátott tevékenységi körök részletes jegyzékét a 3. számú melléklet rögzíti.
(4) A képviselő-testület az általa szükségesnek tartott esetben meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(5) A bizottság belső működési szabályait - jogszabály keretei között – maga állapítja meg.
(6) A bizottságok feladatai általában
- döntés a hatáskörébe utalt ügyekben,
- képviselő-testület döntésének előkészítése,
- javaslattétel az éves munkatervhez,
- előterjesztések előkészítése,
- közreműködés tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok kidolgozására.
Az állandó bizottságok működése
34. § (1) A bizottság szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.
(2) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a témában érintett osztályvezető.
(3) A bizottsági ülést a bizottság elnöke - akadályoztatása esetén pedig bármely képviselő tagja - hívja össze és vezeti. A bizottságot 10 napon belül össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottság tagjai egyharmadának indítványára úgy, hogy az összehívás oka, célja és a javasolt napirend megjelölésre kerüljön.
(4) A bizottság ülésére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb a bizottsági ülést megelőző harmadik napig meg kell küldeni a bizottság tagjai, a meghívottak és a Hivatal e célra kijelölt szervezeti egysége számára. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, továbbá a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit. Rendkívüli esetben a bizottság telefonon és elektronikus úton is összehívható.
(5) A bizottság határozatait általában nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.
(6) Eltérő rendelkezés hiányában a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvek esetében a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadóak.
(7) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv egy példányát, valamint a jelenléti ívet a Hivatalban meg kell őrizni.
(8) A bizottság választási ciklusonként egy alkalommal köteles a képviselő-testületnek írásban beszámolni tevékenységéről.
(9) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
35. § (1) A képviselő-testület - az állandó bizottságokon túl - bármely kérdés megvizsgálására, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.
(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.
(3) Az eseti bizottság működésének szabályaira - a képviselő-testület, vagy az eseti bizottság eltérő rendelkezése hiányában - az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
Kapcsolat a települési nemzetiségi önkormányzatokkal
36. § (1) Az önkormányzat a jánossomorjai települési nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működésének feltételeit a hatályos jogszabályoknak és az együttműködési megállapodásának megfelelően.
(2) Jánossomorja Város Önkormányzata és a Jánossomorjai Német Nemzetiségi Önkormányzat közötti együttműködés részleteit a 2014. év február hó 24. napján kelt, évente felülvizsgálatra kerülő együttműködési megállapodás szabályozza. Az együttműködési megállapodást a 4. sz. melléklet tartalmazza.
37. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei tanácskozási joggal vehetnek részt a képviselő-testület ülésein, továbbá minden olyan bizottsági napirendi pont tárgyalásánál, amely az adott nemzetiséghez tartozó lakosságot ilyen minőségben érinti. A települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek értesítéséről a polgármester, illetve a bizottság elnöke gondoskodik.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges a képviselő-testület alábbi döntéseihez:
– nemzetiségi nyelvet is oktató iskola igazgatójának megbízásához, felmentéséhez;
– nemzetiségi oktatással kapcsolatos döntés meghozatalához;
Társadalmi szervezetekkel való együttműködés
38. § Jánossomorja Város Önkormányzata együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel, a városban működő társadalmi szervezetekkel. A rendszeres együttműködés érdekében a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít részükre.
IX. fejezet
POLGÁRMESTER, A JEGYZŐ ÉS A HIVATAL
39. § (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében:
- segíti a települési képviselők munkáját,
- összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
- képviseli az önkormányzatot,
- biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,
- gyakorolja a testület által átruházott hatásköröket,
(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
- indítványozhatja a bizottságok összehívását,
- felfüggeszti a bizottságok döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozataival vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett bizottsági döntésről a képviselő-testület a következő képviselő-testületi ülésen határoz.
(5) A polgármester jogosítványai a Hivatallal összefüggésben:
- a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében eljárva irányítja a Hivatalt,
- a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezése érdekében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a Hivatal ügyintézőjére
- gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(6) A polgármesterre ruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 5. sz. melléklete tartalmazza.
(7) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület határozatképtelensége vagy a határozathozatal hiánya miatt döntést hozhat az Mötv. 42. §-ába nem tartozó minden ügyben, ha azt törvény nem tiltja.
(8) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján két testületi ülés közötti időszakban döntést hozhat az Mötv. 42. §-ába nem tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, ha azt törvény nem tiltja.
(9) A polgármester a költségvetési források felhasználásáról az önkormányzati vagyonrendelet és a költségvetési rendeletben foglaltak szerint dönthet.
(10) A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában jelen rendeletben meghatározott- a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt- képviselőnek adja át, részére juttatja el.
Az alpolgármester
40. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülésen, vagy az azt követő ülésen – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.
(2) Ha az alpolgármester választása során a jelölt nem kapja meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot e tisztség tekintetében a soron következő ülésen ismételten szavazást kell tartani. Ezt az eljárást addig kell folytatni, amíg a tisztség betöltésre nem kerül.
(3) A képviselő-testület, a polgármester javaslatára - az Mötv. rendelkezéseinek figyelembe vételével - megállapítja a megválasztott alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését.
(4) Az alpolgármesteri megbízatás megszűnése esetén az új alpolgármester megválasztására a (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
(5) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(6) Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást a polgármester polgármesteri utasításban rendezi.
(7) A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.
A jegyző, aljegyző
41. § (1) A polgármester az Mötv. 82. § alapján nevezi ki a jegyzőt és az aljegyzőt.
(2) A jegyző képviselő-testülettel, bizottságokkal és az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai:
- vezeti a Hivatalt, a polgármester irányításával előkészíti annak szervezeti és működési szabályzatát, elkészíti a dolgozók munkaköri leírásait és gondoskodik azok folyamatos karbantartásáról;
- rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak a munkájukat érintő jogszabályokról és azok változásairól;
- a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
- a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről és a szavazatok összeszámlálásáról;
- tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről;
- gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról;
- gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről;
(3) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatás esetén a jegyzői feladatok ellátásáról a titkársági feladatokat ellátó köztisztviselő gondoskodik.
(5) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
42. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, az önkormányzati igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatok ellátására.
(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, főbb feladatait, működésének részletes szabályait, valamint az ügyfélfogadás rendjét a Hivatal - képviselő-testület által jóváhagyott - szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA
43. § A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős[dPT4] .
(2) Az önkormányzat vagyonának csoportosítását és a vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos előírásokat külön rendelet tartalmazza.
44. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni, ha azt a település választópolgárainak 25%-a kezdeményezte.
45. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követően lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Jánossomorja Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (IV.29.) valamint a képviselői tiszteletdíjakról szóló 5/2001. (IV. 26.) rendelete.