1. § Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Levél Községi Önkormányzat

2. § (1) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9221 Levél, Fő u. 10.

(2) Az önkormányzat működési területe: Levél község közigazgatási területe.

(3) Az önkormányzat önálló jogi személy.

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Levél Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(3) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkotott.

(4) Az önkormányzat hivatalos lapja: Hír-Levél.

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.level.hu.

4. § (1) Levél Községi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, melyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.

(2) Az önkormányzat saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját, az Mötv-ben meghatározott helyben biztosítható feladatok ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik:

(3) A szakmai tevékenységek ellátásához kapcsolódó kormányzati funkciókat a rendelet 1.melléklete tartalmazza.

5. § 1. az önkormányzat önként vállalt feladatai a gazdasági programban és az adott évi költségvetés elkészítésekor kerülnek meghatározásra az anyagi lehetőségekhez mérten, ilyen önként vállalt feladat:

6. § A képviselő-testület át nem ruházható feladat- és hatásköreit az Mötv. 42. §-a határozza meg.

7. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület át nem ruházható feladat- és hatáskörébe tartoznak:

8. § A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

9. § 1. Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai a polgármester és a 6 fő települési önkormányzati képviselő (továbbiakban képviselő), akik névsorát a 1. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő az Mötv-ben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles:

3. Amennyiben a képviselő - az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott – személyes érintettséget nem jelenti be, a képviselő-testület a mulasztás tudomására jutását követő ülésén felülvizsgálja döntését, továbbá ezzel egyidejűleg – amennyiben kár keletkezett – az okozott kár megtérítésére igényt támaszthat.

10. § A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok eredményesebb ellátására a következő állandó bizottságokat hozza létre:

1. Állandó bizottságok:

2. A képviselő-testület meghatározott feladatra ideiglenes bizottságot is létrehozhat. Az ideiglenes bizottság feladatait annak létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg.

11. § (1) Az ügyrendi, jogi és személyügyi bizottság tagjainak száma 3 fő

(2) A képviselő-testület elé a bizottság által benyújtandó előterjesztések:

(3) A képviselő-testület elé a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

(4) A bizottság feladatat- és hatáskörei:

(5) A bizottság feladata, hogy a (4) bekezdés szerinti ügyekkel kapcsolatban

(6) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg mindazokat az önszerveződő közösségek képviselőit, akik tanácskozási joggal részt vehetnek a képviselő-testület ülésein.

12. § Az ügyrendi, jogi és személyügyi bizottság feladata és hatásköre a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatban.

(1) A képviselő-testület elé a bizottság nyújtja be a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, valamint az éves tevékenységéről szóló beszámolót.

(2) A képviselő-testület elé a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések nincsenek.

(3) A vagyonnyilatkozat nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos bizottsági feladat- és hatáskörök:

(4) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartását és ellenőrzését végző bizottságra állandó és visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.

(5) A bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében részletes belső szabályokat állapít meg.

13. § (1) A gazdasági, pénzügyi és környezetvédelmi bizottság tagjainak száma 5 fő,

(2) A gazdasági, pénzügyi és környezetvédelmi bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül:

(3) A képviselő-testület elé a bizottság által benyújtandó előterjesztések:

(4) A képviselő-testület elé a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések

(5) A gazdasági, pénzügyi és környezetvédelmi bizottságra állandó és visszavonásig érvényes átruházott pénzügyi és gazdálkodási hatáskörök nincsenek.

6. A gazdasági, pénzügyi és környezetvédelmi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a Képviselő-testület tagjait, képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmény képviselőjét.

14. § (1) A szociális, családvédelmi és ifjúsági bizottság tagjainak száma 5 fő.

(2) A szociális, családvédelmi és ifjúsági bizottság feladatai:

(3) A képviselő-testület elé a szociális, családvédelmi és ifjúsági bizottság által benyújtandó előterjesztések a (2) bekezdés c)-e) és h) pontjaiban meghatározott ügyek.

(4) A képviselő-testület elé a ügyrendi, jogi és személyügyi bizottság és a gazdasági, pénzügyi és környezetvédelmi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések a (2) bekezdés a), valamint az f) és g) pontban meghatározott ügyek.

(5) A szociális, családvédelmi és ifjúsági bizottságra átruházott állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatásköröket a szociális és gyermekvédelmi tárgyú helyi rendeletek határozzák meg.

(6) A szociális bizottság nyilvános ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó intézménye képviselőjét.

15. § 1. A bizottságok tagjait és elnökeit a képviselő-testület választja meg. A tagok névsorát a 2. függelék tartalmazza.

2. A bizottságot annak elnöke képviseli, vagy az elnök által megbízott képviselő-testületi tag.

3. A tagok megválasztása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a bizottság munkájába olyan külsős emberek kerüljenek bevonásra, akik az adott területen tevékenykedő, nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek.

4. A képviselő több bizottságba is megválasztható.

5. Az előterjesztés tárgya szerint illetékes bizottság állásfoglalásával kell a képviselő-testület elé terjeszteni a rendeletek elfogadásával, módosításával, hatályon kívül helyezésével kapcsolatos előterjesztéseket.

6. A bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottsági üléseket az elnök hívja össze, de a polgármester indítványára is össze kell hívni. Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

7. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt, valamint szükség szerint az adott napirend előterjesztőjét.

8. A bizottságok nem képviselő tagjaira vonatkozó külön szabályokat az Mötv. 40. §-a tartalmazza.

9. A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

16. § A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

17. § 1. A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

2. A polgármester fogadóórát tart

18. § 1. A képviselő-testület az Mötv.74. §-a szerint a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

2. Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

3. A polgármester távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert.

19. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

20. § 1. E rendelet 19. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

21. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) Az Mötv. 82. § (3) bekezdése esetén Hegyeshalom nagyközség polgármestere dönt a jegyzői feladatokat ellátó a Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal állományába tartozó – képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő - helyettesítő személy megbízásáról.

22. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

23. § 1. A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal. 9222 Hegyeshalom, Fő u. 134. székhellyel.

3. A közös önkormányzati hivatal alapvető feladataira az Mötv. 84. § (1) bekezdésében, további, egyéb feladataira az Mötv. 67. § (b) pontjában foglaltak az irányadók. A közös önkormányzati hivatal köztisztviselői részére, továbbá a hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

4. A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét annak szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

24. § 1. A képviselő-testület az üléseit az általa, a tárgyévet megelőző év december hónapjában elfogadott munkaterv alapján tartja.

2. A munkaterv tartalmazza a tárgyidőszak főbb feladatait, a testületi ülések tervezett időpontját, az ülések főbb napirendjét, egyéb szervezési feladatokat.

3. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

4. A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott ütemezés szerint kell összehívni, elsősorban az önkormányzat székhelyén (9221 Levél, Fő u. 10.).

5. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható. Ennek tényét az írásos meghívóban közölni kell.

6. A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni, amikor arra a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból – különösen akkor, ha a késlekedés az önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná – szükség van. Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy maga dönti el.

7. A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők ¼-nek a napirendet is tartalmazó indítványára. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Az értesítés történhet telefonon, szóban, az írásbeliségtől el lehet tekinteni, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

8. A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. Ezen tisztségeket egyidejű betöltetlensége, valamint az ezeket betöltő személyek akadályoztatása esetén az ülést az ügyrendi, jogi és személyügyi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

9. A képviselő-testület rendes ülésének összehívása a meghívó kiküldésével történik.

10. Meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

11. A képviselő-testület és bizottsága üléseire meg kell hívni tevékenységi körükben tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit, ezek felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

12. A meghívónak tartalmazni kell az ülés helyét, idejét, a tervezett fő napirendi pontokat, a napirendek előadóit, az ülés összehívójának megnevezését és aláírását, a meghívó keltét.

13. A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

14. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A képviselő-testületi ülés meghívóját a lakosság részére a helyben szokásos módon kell közzétenni az ülést megelőző 5 nappal.

25. § 1. A képviselő-testület, valamint a bizottságok ülései főszabály szerint nyilvánosak.

2. A képviselő-testület zárt ülést csak az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben tart.

3. A képviselő-testület munkájának nyilvánosságával kapcsolatos helyben szokásos módon való közzététel a következőket jelenti:

4. A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek:

26. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), c), d), e), i), j) pontokban meghatározott feladatok.

27. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást korlátozni lehet a testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával. Külön határozathozatal nélkül dönt egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólások számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására.

28. § 1. Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

2. Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

3. Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

29. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) b) pontjában meghatározottak szerint a polgármestertől, jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérni, melyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 30 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(4) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

30. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

31. § 1. Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(2) Az előterjesztéseket főszabály szerint írásban kell benyújtani, azonban lehetőség van szóbeli előterjesztésre is a tárgyalandó téma sürgőssége, aktualitása okán is.

5. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

32. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

(3) A költségvetési koncepciót a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni.

(4) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet elfogadásánál alkalmazni kell a (3) bekezdésben a költségvetési koncepcióra meghatározott előírásokat.

(5) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 31 §- ában, valamint a 32. § (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek.

33. § 1. A képviselő-testület határozatképes, ha a tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

2. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, mely során:

3. A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor.

4. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

5. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

6. A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

34. § A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

35. § 1. A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének az igen szavazata szükséges, ez minimum 4 fő.

2. Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglalt ügyek eldöntéséhez.

3. A (2) bekezdésen kívül minősített többség szükséges:

36. § 1. A képviselő-testület a döntéseit főszabály szerint nyílt szavazással hozza.

2. Nyílt szavazás esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. Az ülésvezető először az igen szerinti válaszra kér szavazást, utána a nem, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával. A szavazás számszaki eredményét az ülés vezetője ismerteti.

37. § 1. Az Mötv. 48. § (4) bekezdése szerint titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

2. Titkos szavazás elrendelése esetén annak lebonyolításáról az ügyrendi, jogi és személyügyi bizottság gondoskodik.

3. Ha az ügyrendi, jogi és személyügyi bizottság valamely tagja érintett a titkos szavazás tárgyában, helyette, eseti jelleggel másik képviselőt kell a bizottságba választani. Ebben az esetben az ügyrendi, jogi és személyügyi bizottság, mint „Szavazatszámláló Bizottság” működik.

4. A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válasz (igen, nem) előtti négyzetbe X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen a szavazócédula, amelyen a képviselő egynél több választ, vagy nem jelölt meg semmit. A szavazás az arra kijelölt szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.

5. Az ügyrendi, jogi és személyügyi bizottság összeszámolja a szavazatokat, erről jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem), a szavazás eredményéről a képviselő-testületnek jelentést tesz. A szavazólapokat a szavazást követően a bizottság megsemmisíti. A külön jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

6. A titkos szavazás eredményét a képviselő-testület folytatólagos ülésén az ügyrendi, jogi és személyügyi bizottság elnöke ismerteti, melynek tudomásul vételéről a képviselő-testület határoz.

7. Ha a titkos szavazás során azért született elutasító döntés, mert a jelenlévők fele igennel, a fele pedig nemmel szavazott, a szavazást csak a képviselő-testület következő rendes ülésén lehet megismételni.

38. § 1. A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

2. Az önkormányzat nem él az Mötv. 48 § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

3. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a képviselői névsor alapján ábécé sorrendben minden képviselőt név szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem) a névsorban rögzíti.

4. A név szerinti szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott. A jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

39. § Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

40. § 1. A képviselő-testület ülésének vezetése során a tanácskozás rendjének fenntartása az ülés vezetőjének feladata.

2. Az ülés vezetője a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértők a megfogalmazása, illetve rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

3. Ha a (2) bekezdésben foglalt figyelmeztetés és rendreutasítás nem vezet eredményre, valamint ismételt rendzavarás történik, az ülés vezetőjének joga van rendzavaró személyt az ülésről eltávolíttatni.

4. A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében tett intézkedéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

5. Az ülés vezetőjének a tanácskozás rendfenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

41. § 1. A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

2. A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi arab sorszámmal kell ellátni, a dátum jelölésnél a hónapot római számmal kell jelölni. A határozatok jelölése a következő formában történik:

42. § 1. Az önkormányzati rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

43. § 1. A képviselő-testület nyílt és zárt üléseiről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

2. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

3. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

44. § 1. Közmeghallgatást kell tartani szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal a képviselő-testület éves munkatervében meghatározottak szerint.

2. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.

3. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

4. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgyalásra kerülő tárgykörökről a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 8 nappal korábban.

5. A közmeghallgatást a polgármester vezeti, és arról jegyzőkönyv készül, amelyre a nyilvános képviselő-testületi ülés szabályai vonatkoznak.

6. A közmeghallgatáson előterjesztett bejelentéseket, javaslatokat közérdekű bejelentésekként kell kezelni.

45. § Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

47. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

48. § A polgármester, az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjainak összeférhetetlenségére az Mötv. 36. §-ának és 37. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

49. § Az önkormányzati képviselők, a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjai méltatlanságára, a méltatlanság megállapítására és a méltatlansági eljárás lefolytatása az Mötv. 38. §-ának rendelkezései az irányadóak.

50. § (1) Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételére az Mötv.39. §-ának rendelkezései az irányadóak.

(2) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett.

51. § Az Mötv. 32. § (2) bekezdés j) pontja alapján az önkormányzati képviselő eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen.

52. § 1. Hatályát veszti a Levél Községi Önkormányzati Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 14/2014.(XI.29.) önkormányzati rendelet.

2. Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.