Levél község képviselő testületének 14/2014 (XI.29..) önkormányzati rendelete

Levél Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 11. 30- 2015. 04. 17

Levél község képviselő testületének 14/2014 (XI.29..) önkormányzati rendelete

Levél Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2014-11-30-tól 2015-04-18-ig

LEVÉL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

14/2014. (XI.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Levél Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján eljárva a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Levél Községi Önkormányzat

2.§

(1) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 9221 Levél, Fő u. 10.

(2) Az Önkormányzat működési területe: Levél község közigazgatási területe.

(3) Az Önkormányzat önálló jogi személy.

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Levél Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.

3.§

(1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(3) Az Önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkotott.

(4) Az Önkormányzat hivatalos lapja: Hír-Levél.

(5) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.level.hu.

Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei

4.§

(1) Levél Községi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, melyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.

(2)Az Önkormányzat saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját, az Mötv-ben meghatározott helyben biztosítható feladatok ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik:

a település egészséges ivóvíz-ellátásáról: az Aqua Szolgáltató Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 4.) üzemeltetővel kötött közszolgáltatási, szerződéssel;
az óvodai nevelésről: saját fenntartású intézménye, a Levélfalvi Manók Napköziotthonos Óvoda (9221 Levél, Fő u. 15.) útján;
az általános iskolai oktatásról és nevelésről: a Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola működtetésével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal kötött megállapodás alapján;
az egészségügyi alapellátásról:

területi ellátási kötelezettséggel működő, az Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló háziorvossal
Hegyeshalmi Nagyközségi Önkormányzattal kötött feladat-ellátási szerződéssel közalkalmazotti jogviszonyban álló fogorvossal és fogorvossal
Bezenye Községi Önkormányzattal kötött feladat-ellátási szerződéssel közalkalmazotti jogviszonyban álló védőnővel,

szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokról és ellátásokról: önkormányzati társulás útján a Mosonmagyaróvár Térségi Társulás keretén belül;
a közvilágításról: üzemeltetővel kötött közszolgáltatói szerződéssel;
településüzemeltetési, valamint környezet-egészségügyi feladatok ellátásáról: az önkormányzat alkalmazottaival
köztemető fenntartásáról: az Önkormányzat alkalmazottaival;
kulturális szolgáltatások biztosításáról és közművelődési tevékenységek és hagyományőrző csoportok támogatásáról, könyvtári ellátásról, közművelődési intézmény fenntartásáról: Kultúrház IKSZT (9221 Levél, Fő u. 30.)
hulladékgazdálkodásról: a Mosonmagyaróvár Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás keretében a Kisalföldi Kommunális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (9200 Mosonmagyaróvár, Erkel Ferenc utca 10.) által.

(3) A szakmai tevékenységek ellátásához kapcsolódó kormányzati funkciókat a rendelet

1. melléklete tartalmazza.

5.§

Az Önkormányzat önként vállalt feladatai a gazdasági programban és az adott évi költségvetés elkészítésekor kerülnek meghatározásra az anyagi lehetőségekhez mérten, ilyen önként vállalt feladat:

Kulturális szolgáltatás, közművelődési tevékenység támogatása, hagyományőrző csoportok támogatása
Rendezvényszervezés (Pünkösd, Majális, Bucsu, Falunap, stb.)
Helytörténeti gyűjtemény működtetése, fenntartása (Sváb Tájház)
Társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szervezetek tevékenységének segítése, támogatása, együttműködés biztosítása
Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj pályázat
Szobrok, emléktáblák felállítása
Kitüntetések, elismerő címek adományozása (Levélért Érem, Levél Díszpolgára cím)
Helyi és körzeti média támogatása (Hír-Levél, saját honlap)
Partner- és testvér-települési kapcsolatok
Egyházak támogatása

6. §

A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó (át nem ruházható)feladat- és hatásköröket az Mötv. 42. §-a határozza meg.

7.§

Az Mötv. 42.§-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy arról történő lemondás
gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

A képviselő-testület és szervei

Önkormányzati képviselők

8. §

Az Önkormányzat képviselő-testületének tagjai a polgármester és a 6 fő települési önkormányzati képviselő (továbbiakban képviselő), akik névsorát a 1. függelék tartalmazza.
A képviselő az Mötv-ben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles

tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
köteles előzetesen írásban, vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület vagy bizottságának ülésén megjelenni nem tud,
olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,
kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.

Amennyiben a képviselő - az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott – személyes érintettséget nem jelenti be, a képviselő-testület a mulasztás tudomására jutását követő ülésén felülvizsgálja döntését, továbbá ezzel egyidejűleg – amennyiben kár keletkezett – az okozott kár megtérítésére igényt támaszthat.
A képviselők juttatásait a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.
Amennyiben a képviselő az Mötv.33.§ szerint a törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegi úgy a törvény figyelembe vételével külön rendeletben szabályozza a tiszteletdíj, természetbeni juttatás csökkentés szabályait.

A Képviselő-testület Bizottságai

9. §

A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok eredményesebb ellátására a következő állandó bizottságokat hozza létre:

Állandó bizottságok

Ügyrendi, Jogi és Személyügyi Bizottságot
Gazdasági, Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottságot
Szociális, Családvédelmi és Ifjúsági Bizottságot

a képviselő-testület meghatározott feladatra ideiglenes bizottságot is létrehozhat. Az ideiglenes bizottság feladatait annak létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg.

10.§

(1) A Ügyrendi, Jogi és Személyügyi Bizottság száma 3 fő

2) A képviselő-testület elé a bizottság által benyújtandó előterjesztések:

a) átruházott jogkörben hozott döntésekről való beszámolás,

b) a képviselő-testület éves munkaterv javaslata,

c) a polgármester díjazására az Mötv.71.§-a alapján,

az alpolgármester díjazására az Mötv.80.§-a alapján, illetve a jutalmazására

vonatkozó előterjesztés,

d) az önkormányzati honlappal összefüggő előterjesztések,

e) az éves tevékenységéről szóló beszámoló.

(3) A képviselő-testület elé a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

a) szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet,

b) a polgármester, és a képviselők díjazásával összefüggő döntések.

(4) A bizottság feladatat- és hatásköre

a) előkészíti a képviselő-testület éves munkaterv javaslatát, és előterjeszti a képviselő-testület ülésén,

b)az Mötv.36.-37.§-a alapján az összeférhetetlenség kivizsgálás,

c) a polgármester és alpolgármester díjazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,

d) a polgármester és alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,

e) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,

f) figyelemmel kíséri az önkormányzati honlap adattartalmát, azzal kapcsolatban kezdeményezést tesz.

g) a szervezeti és működési szabályzat célszerűségének, helyi igényeknek, adottságoknak való megfelelőségének nyomon követése.

h) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(5) A bizottság feladata, hogy a (4) bekezdés szerinti ügyekkel kapcsolatban

a) szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását,

b) nyomon kövesse a Közös Önkormányzati Hivatal - különösen döntés előkészítésre és végrehajtásra irányuló - tevékenységét.

(6) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg mindazokat az önszerveződő közösségek

képviselőit, akik tanácskozási joggal részt vehetnek a képviselő-testület ülésein.

11.§

Az Ügyrendi, Jogi és Személyügyi Bizottság feladata és hatásköre a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatban.

(1) A képviselő-testület elé a bizottság nyújtja be a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárás

eredményéről szóló tájékoztatót, valamint az éves tevékenységéről szóló beszámolót.

(2) A képviselő-testület elé a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések nincsenek.

(3) A vagyonnyilatkozat nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos bizottsági feladat- és

hatáskörök:

a) az Mötv. 39.§ (3)bekezdésében foglalt szerinti vagyonnyilatkozat nyilvántartás,

b) az Mötv. 39.§ (4) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre

kezdeményezés érkezik,

c) a b) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az eredményről a képviselő-testület

tájékoztatása.

d) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,

e) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartását és ellenőrzését végző bizottságra állandó,

visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.

A bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében részletes belső szabályokat állapít meg.

12.§

(1) A Gazdasági, Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottság tagjainak száma 5 fő,

(2) A Gazdasági, Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120.

§-ában foglaltakon kívül:

a) a költségvetési koncepció tervezet véleményezése,

b) a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése,

c) a háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékozató véleményezése,

d) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérése, javaslattétel a gazdálkodással

összefüggésben,

e) településfejlesztési és rendezési koncepciók véleményezése

f) lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatok

g) csatornázás, vízrendszer, csapadékvíz elvezetés kérdései

h) helyi közutak és közterületek fenntartásával kapcsolatos kérdések (temető)

i) helyi közlekedés, településtisztaság és környezetvédelem,

j) helyi tűzmegelőzés, és tűzvédelem feladatai,

k) helyi energiaszolgáltatás és közvilágítás figyelemmel kísérése

l) a foglalkoztatás megoldásában felmerülő feladatok koordinálása

m) vállalkozás, munkahelyteremtés segítése

o) felhalmozási kiadások előterjesztésének előzetes írásos véleményezése,

p) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben.

r) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A képviselő-testület elé a bizottság által benyújtandó előterjesztések:

a) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérésének tapasztalatairól szóló

előterjesztések,

b) a gazdálkodással összefüggésben készített javaslattételek,

c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató,

d) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A képviselő-testület elé a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések

a) az éves költségvetési terv,

b) a féléves költségvetési beszámoló,

c) az éves zárszámadási rendelet,

d) a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti ügyek.

(5) A Gazdasági, Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottságra állandó, visszavonásig érvényes

átruházott pénzügyi és gazdálkodási hatáskörök nincsenek.

A Gazdasági, Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a Képviselő-testület tagjait, képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmény képviselőjét.

13.§

(1) A Szociális, Családvédelmi és Ifjúsági Bizottság tagjainak száma 5 fő.

(2) A Szociális, Családvédelmi és Ifjúsági Bizottság feladatai:

a) az időskorúak, rokkantak és mozgáskorlátozottak problémáival való foglalkozás,

b) az egészségügyi szolgálatok és a képviselő-testület közötti kapcsolatok koordinálása,

észrevételek esetén javaslattétel – hiányok, rendellenességek, kiküszöbölésére

c) a fenti szociális intézkedések utólagos hatásvizsgálata.

d) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális és gyermekvédelmi tárgyú

kiadások előzetes véleményezése,

e) az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendeleteiben meghatározott

feladat- és hatáskörök gyakorlása,

f) az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület tájékoztatása,

g) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,

h) javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.

i) a szociális tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,

j) a gyermekvédelmi tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,

k) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A képviselő-testület elé a Szociális, Családvédelmi és Ifjúsági Bizottság által benyújtandó

előterjesztések a (2) bekezdés c)-e) és h) pontjaiban meghatározott ügyek.

(4) A képviselő-testület elé a Ügyrendi, Jogi és Személyügyi Bizottság és a Gazdasági, Pénzügyi

és Környezetvédelmi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések a (2) bekezdés

a), valamint az f) és g) pontban meghatározott ügyek.

(5) A Szociális, Családvédelmi és Ifjúsági Bizottságra átruházott állandó, visszavonásig

érvényes átruházott hatásköröket a szociális és gyermekvédelmi tárgyú helyi rendeletek

határozzák meg.

(6) A szociális bizottság nyilvános ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén

tanácskozási joggal résztvevőket, valamint az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi

feladatot ellátó intézménye képviselőjét.

14.§

A bizottságok tagjait és elnökeit a képviselő-testület választja meg. A tagok névsorát a 2. függelék tartalmazza.
A bizottságot annak elnöke képviseli, vagy az elnök által megbízott képviselő-testületi tag.
A tagok megválasztása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a bizottság munkájába olyan külsős emberek kerüljenek bevonásra, akik az adott területen tevékenykedő, nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek.
A képviselő több bizottságba is megválasztható.
Az előterjesztés tárgya szerint illetékes bizottság állásfoglalásával kell a képviselő-testület elé terjeszteni a rendeletek elfogadásával, módosításával, hatályon kívül helyezésével kapcsolatos előterjesztéseket.
A bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottsági üléseket az elnök hívja össze, de a polgármester indítványára is össze kell hívni. Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.
A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt, valamint szükség szerint az adott napirend előterjesztőjét.
A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
A bizottságok nem képviselő tagjaira vonatkozó külön szabályokat az Mötv. 40.§-a tartalmazza.
A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60.§-át kell alkalmazni.

15.§

A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

A polgármester, alpolgármester

16. §

A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
A polgármester fogadóórát tart

Kedd: 09.00-12.00 óra között,

Szerda: 13.00-15.00 óra között.

A polgármester ellátja az Mötv. 67. §-ába, valamint az egyéb jogszabályokba foglalt, a polgármester részére előírt feladatokat.
A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület határozatképtelensége, vagy a határozathozatal hiánya miatt döntést hozhat az Mötv. 42. §-ába nem tartozó minden ügyben, ha azt törvény nem tiltja.
A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján két testületi ülés közötti időszakban döntést hozhat az Mötv. 42. §-ába nem tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, ha azt törvény nem tiltja.
A polgármester a költségvetési források felhasználásáról az önkormányzati vagyonrendeletben és költségvetési rendeletben foglaltak szerint dönthet.
A polgármester a jegyzővel, az intézményvezetőkkel és a tárgyalandó témában érintett egyéb önkormányzati dolgozóval, köztisztviselővel közösen szükség szerint, de legalább negyedévente intézményvezetői értekezletet tart.

17. §

A képviselő-testület az Mötv.74.§-a szerint a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.
A polgármester távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert.

3.4. A jegyző és az aljegyző

18. §

(1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő

jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról,

azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való

megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve

rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű

jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban

tájékoztatja a polgármestert,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe

történő foglalásáról.

19. §

E rendeledt 15. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben

szokásos módon történő kihirdetéséről.

Az alkalmazható kihirdetési módok:

a) kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

b) nem kötelező jelleggel:

ba) Kultúrházban (IKSZT) történő kihelyezés,

bb) helyi sajtóban való közzététel,

bc) helyi televízióban való közzététel.

(2) E rendelet 18 § (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,

c) a határozatok betűrendes nyilvántartása,

d) a határozatok határidő nyilvántartása.

(3) E rendelet 18. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,

valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.

20. §

(1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.

21.§

Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

3.5. A Közös Önkormányzati Hivatal

22. §

A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati

Hivatalt hoz létre.

Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Hegyeshalmi Közös Önkormányzati

Hivatal. 9222 Hegyeshalom, Fő u. 134. székhellyel

A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése,

további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Közös Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát,

munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

A képviselő-testület működése

4.1. A képviselő-testület összehívása

23. §

A képviselő-testület az üléseit az általa, a tárgyévet megelőző év december hónapjában elfogadott munkaterv alapján tartja.
A munkaterv tartalmazza a tárgyidőszak főbb feladatait, a testületi ülések tervezett időpontját, az ülések főbb napirendjét, egyéb szervezési feladatokat.
A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.
A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott ütemezés szerint kell összehívni, elsősorban az Önkormányzat székhelyén (9221 Levél, Fő u. 10.).
Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható. Ennek tényét az írásos meghívóban közölni kell.
A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni, amikor arra a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból – különösen akkor, ha a késlekedés az önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná – szükség van. Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy maga dönti el.
A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők ¼-nek a napirendet is tartalmazó indítványára. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Az értesítés történhet telefonon, szóban, az írásbeliségtől el lehet tekinteni, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
A képviselő-testület ülését alapesetben a polgármester hívja össze, azonban, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi, Jogi és Személyügyi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
A képviselő-testület rendes ülésének összehívása a meghívó kiküldésével történik: a képviselők, a jegyző, a napirendi pontok előadói, valamint a tanácskozási joggal résztvevők, bizottságok nem képviselő tagjai, a nem állandó meghívottak, intézményvezetők, civil szervezetek vezetői, akiket az ülés összehívója megjelöl - részére.
A meghívónak tartalmazni kell az ülés helyét, idejét, a tervezett fő napirendi pontokat, a napirendek előadóit, az ülés összehívójának megnevezését és aláírását, a meghívó keltét.
A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A képviselő-testületi ülés meghívóját a lakosság részére a helyben szokásos módon kell közzétenni az ülést megelőző 5 nappal.

A képviselő-testületi ülések menetével kapcsolatos szabályok

Nyilvánosság

24. §

A képviselő-testület, valamint a bizottságok ülései főszabály szerint nyilvánosak.
A képviselő-testület zárt ülést csak az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben tart.
A képviselő-testület munkájának nyilvánosságával kapcsolatos helyben szokásos módon való közzététel a következőket jelenti:

az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztés,
az Önkormányzat hivatalos honlapján (www.level.hu) való közzététel.

A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek:

az Önkormányzat hivatalos lapjában, a Hír-Levélben történő közlése
az Önkormányzat hivatalos honlapján (www.level.hu) történő közzététele.

Az ülésvezetés szabályai

25. §

(1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,

c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) napirendenként

ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó

megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a határozati javaslatok szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása,

k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), c), d), e), i), j)

pontokban meghatározott feladatok.

26.§

(1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat

kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást korlátozni lehet a testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával. Külön határozathozatal nélkül dönt egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólások számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására.

27. §

(1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

28.§

(1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32.§ (2) b) pontjában meghatározottak szerint a polgármestertől, jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérni, melyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 30 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(4) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

29.§

Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

Előterjesztés, határozati javaslat

30. §

Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
Előterjesztést nyújthat be a polgármester, a képviselő, a bizottság, a jegyző, az önkormányzati intézmény vezetője, civil szervezet vezetője.
Az előterjesztéseket főszabály szerint írásban kell benyújtani, azonban lehetőség van szóbeli előterjesztésre is a tárgyalandó téma sürgőssége, aktualitása okán is.
Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

31. §

(1) Az előterjesztések tartalmi elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok (az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli

előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott

javaslat.

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,

k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza

meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

(3) A költségvetési koncepció elfogadásának részletes szabályai

a) a költségvetési koncepciót a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,

b) a költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi

bizottság írásbeli véleményével a koncepciót a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra

alkalmasnak minősítette,

(4)A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet elfogadásánál alkalmazni kell a (3)

bekezdésben a költségvetési koncepcióra meghatározott előírásokat.

(5)A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 30 §-

ában, valamint a 31. § (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek.

A tanácskozás, a szavazás, a döntéshozatal szabályai

32. §

A képviselő-testület határozatképes, ha a tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.
A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, mely során:

az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor.
Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

33. §

A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

34. §

A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének az igen szavazata szükséges, ez minimum 4 fő.
Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglalt ügyek eldöntéséhez.
A (2) bekezdésen kívül minősített többség szükséges

az Önkormányzat gazdasági programjának elfogadásához,
a Településrendezési Terv és a Helyi Építési Szabályzat módosításához, elfogadásához,
gazdasági társaság, alapítvány létrehozásához,
hitelfelvételhez,
kitüntetéshez, díszpolgári cím adományozásához,
helyi népszavazás kiírásához.

35. §

A képviselő-testület a döntéseit főszabály szerint nyílt szavazással hozza.
Nyílt szavazás esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. Az ülésvezető először az igen szerinti válaszra kér szavazást, utána a nem, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával. A szavazás számszaki eredményét az ülés vezetője ismerteti.
Ha a nyílt szavazás során azért született elutasító döntés, mert a jelenlévők fele igennel, a fele pedig nemmel szavazott, a polgármester még ugyanazon az ülésnapon egy alkalommal elrendelheti a szavazás megismétlését. Amennyiben a megismételt szavazás során is azért született elutasító döntés, mert a jelenlévők fele igennel, a fele pedig nemmel szavazott, a szavazást csak a képviselő-testület következő rendes ülésén lehet megismételni.

36. §

Az Mötv. 48.§ (4) bekezdése szerint titkos szavazást tarthat az Mötv. 46.§ (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
Titkos szavazás elrendelése esetén annak lebonyolításáról az Ügyrendi, Jogi és Személyügyi Bizottság gondoskodik.
Ha az Ügyrendi, Jogi és Személyügyi Bizottság valamely tagja érintett a titkos szavazás tárgyában, helyette, eseti jelleggel másik képviselőt kell a bizottságba választani. Ebben az esetben az Ügyrendi, Jogi és Személyügyi Bizottság, mint „Szavazatszámláló Bizottság” működik.
A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válasz (igen, nem) előtti négyzetbe X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen a szavazócédula, amelyen a képviselő egynél több választ, vagy nem jelölt meg semmit. A szavazás az arra kijelölt szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.
Az Ügyrendi, Jogi és Személyügyi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, erről jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem), a szavazás eredményéről a képviselő-testületnek jelentést tesz. A szavazólapokat a szavazást követően a bizottság megsemmisíti. A külön jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.
A titkos szavazás eredményét a képviselő-testület folytatólagos ülésén az Ügyrendi, Jogi és Személyügyi Bizottság elnöke ismerteti, melynek tudomásul vételéről a képviselő-testület határoz.
Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.
Ha a titkos szavazás során azért született elutasító döntés, mert a jelenlévők fele igennel, a fele pedig nemmel szavazott, a szavazást csak a képviselő-testület következő rendes ülésén lehet megismételni.

37. §

A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
Az Önkormányzat nem él az Mötv. 48 § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a képviselői névsor alapján ábécé sorrendben minden képviselőt név szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem) a névsorban rögzíti.
A név szerinti szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

38. §

A képviselő-testület ülésének vezetése során a tanácskozás rendjének fenntartása az ülés vezetőjének feladata.
Az ülés vezetője a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértők a megfogalmazása, illetve rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
Ha a (2) bekezdésben foglalt figyelmeztetés és rendreutasítás nem vezet eredményre, valamint ismételt rendzavarás történik, az ülés vezetőjének joga van rendzavaró személyt az ülésről eltávolíttatni.
A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében tett intézkedéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
Az ülés vezetőjének a tanácskozás rendfenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A képviselő-testület döntései

39. §

A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi arab sorszámmal kell ellátni, a dátum jelölésnél a hónapot római számmal kell jelölni. A határozatok jelölése a következő formában történik:

…(sorszám)/…… (év) (hónap, nap)határozat

A képviselő-testület határozatairól éves bontásban, sorszám szerint a jegyző nyilvántartást vezet.
A képviselő-testület normatív határozatát a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

40. §

Az önkormányzati rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

a polgármester, alpolgármester,
a képviselők,
az Önkormányzat bizottságai,
a jegyző,
önkormányzati intézmények vezetői,
a település civil szervezeteinek vezetői,
népi kezdeményezés.

A rendeleti javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani.
A rendeleti javaslat kidolgozását a jegyző segíti, valamint törvényességi szempontból ellenőrzi.
A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi, arab sorszámmal kell ellátni, a dátum jelölésnél a hónapot római számmal kell jelölni. A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Levél Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

…(sorszám)/…….(év) (hónap, nap) önkormányzati rendelete

A képviselő-testület rendeleteiről éves bontásban, sorszám szerint a jegyző nyilvántartást vezet.
A képviselő-testület rendeleteit a helyben szokásos módon teszi közzé.

A jegyzőkönyv

41. §

A képviselő-testület nyílt és zárt üléseiről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány)
egy példányt (csak nyílt ülés jegyzőkönyvét) a könyvtárban kell elhelyezni
egy példány jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldi a jegyző a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak

A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

a távolmaradt képviselők nevét,
az ülésre esetlegesen késve érkezők nevét és az érkezés időpontját,
az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
az elhangzott kérdéseket, a hozzászólások, válaszok lényegét,
a határozathozatal módját,
a polgármester esetleges intézkedéseit,
az ülés bezárásának időpontját,
a kisebbségi véleményt,
a jegyzőkönyv-hitelesítők nevét, aláírását, dátumot, az önkormányzat körbélyegzőjét.

A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a meghívót,
a kiküldött és kiosztott anyagokat (előterjesztéseket, beszámolókat, tájékoztatókat),
a jelenléti ívet,
a névszerinti szavazás jegyzékét,
a kihirdetett rendeletet, mely a jegyzőkönyv szövegében nem szerepel.
a képviselők kérése alapján

fa) a képviselői indítványokat,

fb) a képviselői hozzászólásokat

fc) a képviselői interpellációkat

Közmeghallgatás, lakossággal való kapcsolattartás

42. §

Közmeghallgatást kell tartani szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal a képviselő-testület éves munkatervében meghatározottak szerint.
A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.
Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgyalásra kerülő tárgykörökről a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 8 nappal korábban.
A közmeghallgatást a polgármester vezeti, és arról jegyzőkönyv készül, amelyre a nyilvános képviselő-testületi ülés szabályai vonatkoznak.
A közmeghallgatáson előterjesztett bejelentéseket, javaslatokat közérdekű bejelentésekként kell kezelni.

A képviselő-testület társulásokra és együttműködésre vonatkozó

általános szabályai

43. §

Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

Társulások

44. §

(1) A Képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

Mosonmagyaróvár Térségi Társulás 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11.

(27 település társulása közszolgáltatások és területfejlesztési feladatok ellátására.

Kelt: 2013.05.23., hatálya: 2013. július 01-től)

Mosonmagyaróvár Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11.

(71 önkormányzat társulása a térségi hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása érdekében.

Kelt: 2013. június 30. hatálya: 2013. július 01-től)

Mosonmagyaróvári Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u.11.

(Halászi, Levél, Máriakálnok, Mosonmagyaróvár és Mosonudvar önkormányzatok társulása

Kelt: 2013. június 30. hatálya: 2013. július 01-től)

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás feladatköre:

A társulás által ellátott feladatkörök: (2013. július 1-től)

8.a. Étkeztetés