Fertőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012. (IX. 26.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokról és nem lakáscélú helyiségekről
Hatályos: 2024. 02. 16- 2025. 02. 28az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokról és nem lakáscélú helyiségekről
Fertőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. mellékletében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, figyelembe véve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (3) bekezdésében foglaltakat, a következőket rendeli el:1
Általános rendelkezések
1. A lakások és helyiségek bérbeadásának általános szabályai
1. § (1) Az önkormányzat tulajdonosi jogait a Képviselő-testület, mint bérbeadó (a továbbiakban: bérbeadó) gyakorolja.
(2) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság gyakorolja a tulajdonosi jogokat az 5 évnél rövidebb időtartamú és az évi bruttó három millió forint értékhatárt el nem érő helyiségbérleti szerződések tekintetében.
(3)2 A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások bérbeadásáról a Szociális és Köznevelési Bizottság dönt.
(4) A szolgálati lakás bérbeadásáról a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslatára dönt a bérbeadó.
(5) A bérbeadó köteles pályázatot meghirdetni az üresen álló, illetve a megüresedett lakásokra, kivéve a szolgálati jellegű, illetve a krízis helyzet vagy önkormányzati érdek alapján történő lakás bérbeadás esetét.3
(6) A bérbeadó a pályázati hirdetményt minden esetben köteles kifüggeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint közzétenni a Kisalföld Újságban.
2. § A bérbeadó felhatalmazza a polgármestert, hogy e rendelet rendelkezései szerint a bérleti szerződést azzal a személlyel kösse meg, akit a Képviselő- testület pályázat alapján vagy pályázati rendszeren kívül a lakás bérlőjéül kijelölt.
A lakásokról
2. A bérbeadás módja
3. § Az önkormányzati tulajdonú bérlakásokat:
a) pályázat útján:
ab) szociális helyzet alapján, vagy
ab) nem szociális jelleggel;
b) pályázati rendszeren kívül:
ba) szolgálati jelleggel, vagy
2) krízis helyzet vagy önkormányzati érdek alapján
3. A pályáztatás közös szabályai
4. § (1) A lakás bérbeadásra kiírt pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a bérbeadás jogcímét,
b) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát és műszaki állapotát,
c) a bérbeadó megnevezését,
d) a lakás megtekintésének feltételeit,
e) a lakásra megállapított bérleti díjat és a külön szolgáltatások díjának megtérítésére vonatkozó kötelezettséget, a lakbér időszakonkénti emelésének feltételeit és módját,
f) a bérbeadás időtartamát, a bérleti jogviszonyt megszüntető feltételeket,
g) a pályázaton való részvétel, illetve a pályázat elbírálásának feltételeit, módját és határidejét,
h) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját és határidejét,
i) a pályázat szempontjából lényeges egyéb körülményeket, információkat,
j)4
(2)5
(3) A pályázatot az erre a célra rendszeresített az 1. - 2. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon kell benyújtani.
5. § (1) A pályázaton érvényesen pályázhat minden cselekvőképes magyar állampolgár, vagy állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt személy, aki6
a)
b) házastársa (élettársa), illetve vele együttlakó vagy együtt költöző hozzátartozója tulajdonában, haszonélvezetében, használatában vagy bérletében nincs másik beköltözhető lakás és
c) aki a bérbeadó által kiírt pályázat feltételeinek megfelel.
(2) Érvénytelennek kell nyilvánítani annak a személynek a pályázatát, aki
a) nem felel meg az e rendeletben meghatározott feltételeknek;
b) a pályázat kiírását megelőző 3 éven belül birtokháborítással, vagy egyéb módon önkényesen költözött be az önkormányzat illetékességi területén lévő bármely lakásba.
4. A lakás szociális helyzet alapján történő
bérbeadása
6. § (1) Önkormányzati lakás pályázat útján szociális helyzet alapján történő bérbeadásakor a bérleti szerződést legfeljebb 5 évre lehet megkötni a bérlővel.
(2) A megkötött lakásbérleti szerződés időtartama 5 év időtartamra meghosszabbítható a bérlő kérelmére, ha a bérlő a lakás szociális helyzet alapján történő bérbevételére továbbra is jogosult, valamint a lakást rendeltetésszerűen használta és lakbér, illetőleg külön szolgáltatási díj tartozása nem volt.
(3) Annak az igénylőnek, aki a pályázat elbírálása napján a 65. életévét betöltötte határozatlan időre adható bérbe a lakás.
7. § (1) Önkormányzati bérlakások bérbeadása során érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni feltételek a következők:
a) a bérlő vagy házastársa (élettársa), illetve a vele együttlakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozója (továbbiakban: a bérlő családja) tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakása,
b)7 a bérlő családja, egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének a 150%-át,
c)8 a bérlő családja nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a szociális vetítési alap összegének 150-szeresét meghaladja és
d)9 aki személyi tulajdonú ingatlanát (tulajdoni hányadát) a megelőző 3 éven belül elidegenítette, ha annak forgalmi értéke meghaladta a 5 millió Ft-ot, kivéve, ha a lakást végrehajtási eljárásban értékesítették és az elszámolás után visszamaradó összeg nem éri el a 5 millió Ft-ot, vagy a lakás végrehajtási joggal terhelt és azt a tulajdonos a végrehajtás elkerülése érdekében értékesítette és a tulajdonos részére elszámolás után visszamaradó összeg nem éri el a 5 millió Ft-ot.
f) akinek a bérleti jogát 5 éven belül neki felróható okból a bérbeadó felmondással szüntette meg vagy lejárt lakásbérleti szerződését nem hosszabbította meg.
(2) Nem jogosult szociális helyzete alapján önkormányzati tulajdonú lakásra az a személy, aki, illetve családja:
a) önkényesen foglalt el önkormányzati bérlakást;
b) már rendelkezett önkormányzati bérlakással, melyet kedvezményesen megvásárolt, illetve a vételi vagy elvásárlási jogáról a vételi vagy elővásárlási jog gyakorlója a jogosult javára mondott le;
c) érvényes tartási szerződéssel rendelkezik;
d) aki saját tulajdonú ingatlanát (tulajdoni hányadát) a megelőző 5 éven belül idegenítette el és annak forgalmi érték meghaladja az 1 millió forintot, vagy
e) aki korábbi pályázati eljárás során valótlan adatokat közölt.
(3) Önkormányzati lakás annak a személynek is bérbeadható, aki nem felel meg a (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, ha
a) az építésügyi, illetve egészségügyi hatóság szerint romos, műszakilag elavult, vagy egészségügyi szempontból nem megfelelő lakásban él,
b) a családban tartósan beteg személynek nem biztosított a külön szoba,
c) a lakásban együttlakó önálló család részére nem biztosított a külön szoba, vagy
d) a családban az egy főre jutó lakóterület nem haladja meg a 6 m2-t.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt feltételeknek megfelelő személyek körén belül figyelembe kell venni, ha a családban egy eltartóra több eltartott jut.
8. § A pályázó csak olyan lakásra adhat be pályázatot, amelynek nagysága nem haladja meg a méltányolható lakásigényének felső határát.
9. § (1) A szociális alapon történő bérbeadásra pályázók méltányolható lakásigényének felső határa:
a) 1 fő esetén 1 lakószoba
b) 2 fő esetén 1 - 1,5 lakószoba
c) 3 fő esetén 1,5 - 2 lakószoba
d) 4 fő esetén 2 - 2,5 lakószoba
e) 5 fő esetén 2,5 - 3 lakószoba
f) minden további költöző esetén a mérték fél lakószobával növelhető.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában két félszobát egy teljes lakószobaként kell figyelembe venni.
(3) A méltányolható lakásigény felső határának megállapításánál a pályázón kívül kizárólag a következő személyeket lehet figyelembe venni:
a) kiskorú gyermekeit és az önálló életvitelre nem képes nagykorú gyermekét;
b) azon személyeket, akiket a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat és a vizsgálat időpontjában vele befogadott személyként életvitelszerűen együtt is laknak;
c) a pályázó azon további egyeneságbeli rokonait, akik a vizsgálat időpontját megelőző 3 évben folyamatosan, életvitelszerűen és jogszerűen befogadott személyként a pályázóval együtt laktak.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek közül nem lehet figyelembe venni azokat, akik másik beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti-, használati-, vagy bérleti jogával rendelkeznek.
(5) A méltányolható lakásigény megállapításakor kizárólag a lakás szobaszámát kell figyelembe venni. A lakás egyéb jellemzőit figyelmen kívül kell hagyni.
10. § A szociális alapon történő bérbeadásra irányuló pályázaton való érvényes részvételhez a 7. § -ban foglalt feltételeken túl szükséges, hogy a pályázó:
a) megfeleljen az e rendeletben szabályozott szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeknek és
b) jelenleg használt lakásának (lakrészének) nagysága – együttlakó, illetve együttköltöző hozzátartozóit is figyelembe véve – ne érje el a méltányolható lakásigényének felső határát.
11. § A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.
12. § 10A beérkezett pályázatok rangsorolásáról a pályázatban közölt és megfelelő igazolásokkal alátámasztott, valamint a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján a Szociális és Köznevelési Bizottság dönt.
5. A lakás nem szociális jelleggel történő
bérbeadása
13. § (1) 11
(2)12 E rendelet 3. §-ában meghatározott lakásgazdálkodási feladatok teljesítésén felül a rendelkezésre álló üres lakásokat a Képviselő-testület döntése alapján a Polgármesteri Hivatal nyilvános versenytárgyalás útján adja bérbe. A versenytárgyalás lefolytatását a vagyonról szóló 20/2012. (XI.5.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: vagyonrendelet) 1. számú mellékletében részletezett versenyeztetési szabályzat előírásai szerint a Polgármesteri Hivatal végzi.
13/A. §13 14. §
(1)14 Önkormányzati lakás nem szociális jelleggel való - versenytárgyalás útján történő - bérbeadásakor a bérleti szerződést legfeljebb 5 évre lehet megkötni a bérlővel.
(2) A megkötött lakásbérleti szerződés időtartama a bérlő kérelmére további 5 év időtartamra meghosszabbítható, ha a bérlőnek lakbér és külön szolgáltatási díj tartozása nincs.15
15. § (1)16
(2)17
(4)18 A bérbeadó az önkormányzati lakást annak adja bérbe, aki a versenytárgyaláson a legmagasabb összegű lakásbérleti díj ajánlja és a szerződéskötési díjat a szerződés megkötésével egy időben megfizeti.”
16. § (1)19 Szolgálati lakás csak annak a személynek adható bérbe, aki az Önkormányzattal vagy annak valamely intézményével, illetve az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társasággal köztisztviselői- vagy közalkalmazotti illetve rendvédelmi jogviszonyban, munkaviszonyban áll, vagy egészségügyi szolgáltatást végez.
(2) Önkormányzati bérlakás szolgálati lakássá minősítésére, illetve a szolgálati minősítés megszüntetésére a bérbeadó jogosult.
(3) Szolgálati jelleggel lakás kizárólag meghatározott feltétel bekövetkeztéig, azaz a köztisztviselői-, közalkalmazotti illetve rendvédelmi jogviszony, illetve a munkaviszony valamint az egészségügyi szolgáltatói tevékenység megszűnéséig adható bérbe a bérbevevő jövedelmi viszonya alapján.
17. § A bérlő a köztisztviselői-, közalkalmazotti illetve rendvédelmi jogviszony, illetőleg a munkaviszony, egészségügyi szolgáltatói tevékenység megszűnését követő 30 napon belül, a lakás lakbérének és a közüzemi és egyéb díjak rendezését követően, köteles a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.
18. § A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás:
a) albérletbe nem adható;
b) bérlőtársi szerződés csak a bérlő házastársával köthető és csak akkor, ha a leendő bérlőtárs is megfelel a szolgálati lakás bérbeadását megalapozó feltételeknek;
c) bérleti jogviszonya nem folytatható. Ezen szabály alól a bérbeadó csak akkor engedhet kivételt, ha a bérleti jogviszony folytatója a szolgálati lakás bérbeadását megalapozó feltételeknek megfelel;
d) egy részének vagy egészének nem lakás céljára történő használatához nem adható hozzájárulás;
e) bérleti jogának folytatása érdekében tartási szerződés nem köthető.
19. § A szolgálati lakás bérbeadásáról a beérkezett kérelmek alapján a bérbeadó dönt az erre a célra rendelkezésre álló lakásállomány figyelembe vételével.
7. A lakás bérbeadása krízis helyzet vagy önkormányzati érdek alapján
20. § (1) A polgármester azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzet bekövetkezése esetén (krízis helyzet), kivételesen, az eset összes körülményeinek figyelembe vételével, egyedi mérlegelés alapján – pályázaton kívül - dönthet önkormányzati lakás bérbeadásáról átmeneti elhelyezés céljából az üresen álló bérlakás állomány terhére. Ilyen esetben elsősorban szükséglakást, de kivételesen, legfeljebb a bérlő – 9. § szerinti – méltányolható lakásigényét meg nem haladó nagyságú lakást lehet bérbeadni a szociális helyzet alapján történő bérbeadásra irányadó lakbér alkalmazásával.
(2) A polgármester intézkedéséről a bérbeadót a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja.
8. A lakással, az épülettel, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségekkel
kapcsolatos kötelezettségek
21. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bérbeadó a megállapodásban csak a lakhatás feltételeit biztosító mértékig vállalhatja a költségek megtérítését. A bérbeadó által megtérítendő költségek felmerülését számlákkal kell igazolni.
22. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.
(2) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor – a lakás átadásakor- a bérlő által kötelezően elvégzendő munkák:
a) meszelés, mázolás;
b) lakberendezések javítása;
c) a leltárból hiányzó tárgyak pótlása;
d) parketta csiszolás, lakkozás.
(3) A bérbeadó és a bérlő úgy is megállapodhatnak, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi – bérlő költségére – rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket a megállapodásban rögzíteni kell, amelyet a bérlő a lakás kiürítésétől számított 30 napon belül köteles a bérbeadó részére megtéríteni.
(4) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák konkrét megjelölését, a befejezési határidőt, a költségeit.
(5) A bérbeadó – a bérlő kérésére- a megállapodásban csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételhez szükséges mértéket meg nem haladó és a komfortfokozat megváltozásával járó költségek megfizetését vállalhatja.
23. § (1) A bérlő a lakás átalakításához, korszerűsítéséhez, felújításához vagy bővítéséhez köteles a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulását megszerezni. A bérbeadó hozzájárulása nem helyettesíti a szükséges hatósági engedélyeket.
(2) Ha a bérlő a munkálatokat a bérbeadó előzetes hozzájárulása nélkül végezte el, azok költségeit minden esetben a bérlő viseli.
(3) Az átalakításra, korszerűsítésre, felújításra vagy bővítésre irányuló megállapodás megkötését a bérbeadó is kezdeményezheti.
9. Bérbeadói hozzájárulás a lakás egy részének
nem lakás céljára történő használatához
23. § (1) Bérlő a lakást kizárólag lakás céljára használhatja.
(2) A lakás egy részének nem lakás céljára történő használata a bérleti szerződés megszűntetését vonja maga után.
10. Bérbeadói hozzájárulás a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez
24. § (1) A bérlőtársi jogviszony létesítéséhez bérbeadó a hozzájárulást akkor adhatja meg, ha a kérelmező önálló jövedelemmel rendelkezik és az együttlakást egészségügyi, vagy egyéb lényeges személyes körülmények indokolttá teszik.
(2) Nem adható meg a hozzájárulás, ha a kérelmező beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti-, használati- vagy bérleti jogával rendelkezik.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában beköltözhetőnek kell tekinteni a lakást, ha azt idegenforgalmi célokra hasznosítják.
(4) Megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére fel kell ajánlani bérleményként.
11.Bérbeadói hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz
25. § (1) Az önkormányzati lakásba való befogadáshoz a hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a lakásban lakó személyekre a befogadás után személyenként legalább 6 m2 lakóterület jut.
(2) A bérbeadói hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja és
b) a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérbeadói hozzájárulás határozott idejének leteltét követően – ide nem értve a hozzájárulás meghosszabbításának esetét -, illetve a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja.
(3) A bérlő a bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadható személyek befogadásáról köteles a bérbeadót a befogadástól számított 30 napon belül írásban értesíteni.
26. § (1) A bérbeadói hozzájárulás határozott időre, legfeljebb 1 év időtartamra adható meg. A bérleti jogviszony megszűnésével a hozzájárulás is hatályát veszti.
(2) A bérlő a hozzájárulás időtartamának lejárta előtt legalább 30 nappal kezdeményezheti a hozzájárulás meghosszabbítását.
(3) A bérleti jogviszony bármilyen okból való megszűnését vagy a bérbeadói hozzájárulás határozott idejének leteltét – ide nem értve a hozzájárulás meghosszabbításának esetét – követően 3 napon belül a hozzájárulás alapján befogadott személy köteles a lakást elhagyni. A befogadott személy kiköltözéséről a bérlőnek kell gondoskodnia.
(4) A bérbeadói hozzájárulás a kedvezményezettet nem jogosítja fel a bérleti jogviszony folytatására vagy másik lakásban való elhelyezés igénylésére.
12. Bérbeadói hozzájárulás az albérletbe adáshoz
27. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője a lakás legfeljebb 50%-át határozott időre, legfeljebb 1 év időtartamra, kizárólag lakás céljára albérletbe adhatja a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával.
(2) A bérbeadói hozzájárulás megadása iránti kérelemhez csatolni kell az albérleti szerződés-tervezet egy példányát, valamint a leendő albérlő nyilatkozatát, hogy a bérbeadói hozzájárulás határozott idejének leteltét követően – ide nem értve a hozzájárulás meghosszabbításának esetét -, illetve a lakásbérleti szerződés megszűnését követő 3 napon belül a lakást elhagyja.
(3) A lakás egy részének albérletbe adásához akkor adható bérbeadói hozzájárulás, ha:
a) a lakás egynél nagyobb szobaszámú, és ebből legalább egy szoba a bérlő használatában marad és
b) a lakásban az albérletbe adást követően az együttlakó személyekre legalább 6 m2 lakóterület jut.
(4) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbeadói hozzájárulás hatályát veszti.
(5) A bérlő a hozzájárulás időtartamának lejárta előtt legalább 30 nappal kezdeményezheti a hozzájárulás meghosszabbítását.
(6) A bérleti jogviszony bármilyen okból való megszűnését vagy a bérbeadói hozzájárulás határozott idejének leteltét – ide nem értve a hozzájárulás meghosszabbításának esetét – követően 3 napon belül az albérlő és a vele lakó személyek kötelesek a lakást elhagyni. Az albérlő és a vele lakó személyek kiköltözéséről a bérlőnek kell gondoskodnia.
(7) Amennyiben a bérlő az albérletbe adáshoz a bérbeadó hozzájárulását nem kérte, azt utólag pótolni nem lehet. Engedély nélküli albérletbe adás esetén a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést megszűntetni.
13. Másik lakás bérbeadása, illetőleg a pénzbeli térítés a lakásbérleti szerződés
közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén
28. § (1) Ha a bérlő és a bérbeadó az önkormányzati lakásra kötött határozott idejű lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszünteti a pénzbeli térítés mértéke – időarányosan számítva a hátralévő bérleti időre figyelemmel – évenként az önkormányzati lakás beköltözhető forgalmi értékének 1%-a.
(2) Ha a határozott időre szóló, vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén másik lakás bérbeadására kerül sor, a bérbe adott másik lakásra nézve is csak határozott idejű lakásbérleti szerződés köthető az adott bérbeadási jogcímre meghatározott időtartam figyelembe vételével.
(3) A határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a pénzbeli térítés mértéke az önkormányzati lakás beköltözhető forgalmi értékének maximum 50%-a.
(4) Amennyiben a bérlő kisebb szobaszámú, vagy azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú lakást kér, a bérbeadó külön pénzbeli térítésre nem köteles.
14. A jogcím nélküli lakáshasználat
29. § (1) Jogcím nélküli lakáshasználó az, aki a lakását a bérbeadó hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja.
(2) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónapig a lakásra megállapított mindenkori lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni a bérbeadónak. Ezt követően a 2.hónaptól a kiköltözésig a lakáshasználati díj a lakbér háromszorosa.
(3) A (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak, ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezéséről a lakástörvény alapján az önkormányzatnak kell gondoskodnia.
(4) Az (1)-(3) bekezdések rendelkezései nem alkalmazhatóak arra a jogcím nélküli lakáshasználóra, aki a lakásba önkényesen költözött be. Ebben az esetben a lakás kiürítése iránt kell intézkedni.
15. A lakbér mértéke
30. § (1) A havi lakbér mértékét a 3. számú melléklet határozza meg.
(2) A bérbeadó a bérbeadott lakások bérleti díját évente egy alkalommal – legkésőbb minden év március 1. napjáig – felülvizsgálhatja.
(3) 20
(4) A lakbér csökkentésének, illetve módosításának eseteit a 4. számú melléklet határozza meg.
16. A külön szolgáltatások díjának mértéke
31. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője a külön szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért – különösen, ha a szolgáltatást a bérbeadó harmadik személytől veszi igénybe vagy harmadik személy közreműködésével nyújtja – azt a díjat köteles megtéríteni, amennyibe az adott szolgáltatás nyújtása a bérbeadónak az önkormányzati lakás vonatkozásában került. Ha a bérbeadó a szolgáltatást harmadik személy közreműködésével nyújtja, megállapodhat a szolgáltatást nyújtó harmadik személlyel, hogy a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásért esedékes díjat közvetlenül az önkormányzati lakás bérlőjétől beszedheti.
(2) A bérbeadó a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használatáért, amelyek egyedi fogyasztása mérhető, a mért értéknek megfelelő díjat jogosult beszedni. A bérbeadó a díj megfizetést csak akkor kérheti, ha a közös használatra szolgáló helyiségek használatára vonatkozóan az azokat használó bérlőkkel előzetesen megállapodott.
(3) A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásokat a 4. számú melléklet határozza meg.
17. Nyilvántartás, adatszolgáltatás, adatkezelés
32. § A bérbeadó az önkormányzati lakásokról és azok bérlőiről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
a) a lakás címét, ingatlan-nyilvántartási adatait, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, egyéb helyiségeinek megjelölését, a lakás egyéb lényeges adatait;
b) a bérlő (bérlőtárs, a lakást jogcím nélkül használó személyek) természetes személyazonosító adatait, illetve lakó- és tartózkodási helyének megjelölését;
c) a bérbeadás jogcímét, a lakásbérleti szerződés megkötésének időpontját, a szerződés időtartamát;
d) a fizetendő bérleti díj és külön szolgáltatások díjának mértékét, ezek fizetésére vonatkozó adatokat;
e) a bérlő kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó adatokat;
f) a lakásban lakó egyéb személyek természetes személyazonosító adatait és az ott lakásuk jogcímét;
g) a befogadáshoz, az albérletbe adáshoz, a lakás egy részének nem lakás céljára történő használatához és a tartási szerződéshez adott hozzájárulásokat, a bérbeadó jogszabály alapján szükséges egyéb hozzájárulásait és ezek időtartamát, feltételeit, a bérbeadó és a bérlő között létrejött egyéb megállapodásokat.
33. § (1) A bérlő az 32. § szerinti nyilvántartás vezetéséhez adatszolgáltatásra hívható fel. A bérlő a kért adatokat köteles a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.
(2) A szociális alapon történő bérbeadás szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyainak vizsgálatához a bérlő köteles a bérbeadó rendelkezésére bocsátani a vizsgálathoz szükséges adatokat, bizonyítékokat, igazolásokat és nyilatkozatokat.
34. § (1) A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutott.
(2) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást a vele ott élőkkel együtt.
A helyiségekről
18. A bérlet létrejötte
35. §21
36. §
37. §
38. § (1) A helyiségbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott vagy határozatlan időtartamra, illetőleg feltétel bekövetkezéséig hozza létre.
(2)22
39. § (1) A Polgármesteri Hivatal, a bérlőre, a helyiségre és a bérbeadói hozzájárulással érintett személyre, szervezetre vonatkozóan a következőket tartja nyilván:
a) a helyiség címe, rendeltetése, alapterülete, a bérbe adott helyiségek száma, közüzemi ellátottsága, telefonszáma;
b) a bérlő, a bérbeadói hozzájárulással érintett személy neve, anyja neve, születési helye, év, hó, nap, lakcíme, székhelye, telefonszáma, vállalkozói igazolvány, cégjegyzék-, bankszámla száma, adószáma,
c) a szervezet képviselőjének neve, lakcíme, telefonszáma;
d) a bérbeadói hozzájárulás tartalma, a bérbeadói kikötések;
e) a helyiségbérre, a bérleti jog ellenértékére vonatkozó adatok;
f) a bérleti díj megfizetésére vonatkozó adatok.
19. A felek jogai és kötelezettségei
40. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.
41. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy bérlő az általa bérelt helyiséget átalakítja, korszerűsíti, komfortfokozatát emeli. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet, s milyen arányban terhelik.
(2) Amennyiben a helyiség komfortfokozata megváltozik az elvégzett munka következtében, s a költségeket a bérbeadó viseli, a bérleti díjat ennek megfelelően kell megállapítani.
(3) A helyiségben a bérlő - még saját költségére is - átalakítást, korszerűsítést csak a bérbeadóval előre egyeztetett módon végezhet. Az erre vonatkozó kérelmet úgy kell benyújtani, hogy abból az elvégzendő átalakítási munkák egyértelműen azonosíthatók legyenek. Építési engedély-köteles munkáknál a bérlő kötelezettsége az építési engedély beszerzése.
20. A bérleti szerződés megszűnése, jogutódlás
42. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérleti szerződésben kikötött állapotban és felszereltséggel köteles átadni.
21. Bérleti jog átruházása, cseréje
43. § (1) A bérlő a helyiség átruházásáról szóló megállapodását, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a helyiség fekvési helyét (település, került, utca, házszám);
b) a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét;
c) az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását;
d) az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó, újonnan közölt bér megfizetését;
e) az átvevő igazolását arról, hogy köztartozása nincs, valamint a tevékenységre jogosító okiratok másolatát.
44. § (1) A helyiség bérleti jogának átadásáról szóló megállapodás benyújtásától számított 30 napon belül a bérbeadónak nyilatkoznia kell a hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról. Ez a határidő legfeljebb 1 alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.
(2) Amennyiben a megállapodás a jelen mellékletben előírtaknak tartalmilag nem felel meg, a bérlőt hiánypótlásra kell felszólítani, ebben az esetben a 30 napos határidő a hiánypótlás beadásától számít.
(3) A bérbeadó akkor járul hozzá a bérleti jog átruházásához, ha
a) a bérleti jog átvevője a jogelődje által vállalt feltételeket magára nézve kötelezőnek elismeri;
b) a bérleti jog átvevője megfelelő igazolásokkal és a tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkezik;
c) az előző bérlő által működtetett üzletprofilban kívánja a tevékenységet folytatni;
d) amennyiben más profilban kíván működni a bérlő és tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe nem ütközik, továbbá vállalja a helyiség ennek megfelelő átalakítását saját költségére visszatérítési igény nélkül, illetőleg amennyiben azt a bérbeadó előírja, a bérleti szerződés lejárta után visszaállítja az eredeti állapotot;
45. § . (1) Önkormányzati tulajdonú helyiséget szexuális áru értékesítésének minősülő tevékenység folytatása céljából bérbe adni tilos.
46. § (1) A határozatlan időtartamra szóló bérleti jogot a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával elcserélheti. A bérleti jog cseréjére a bérleti jog átruházásával kapcsolatos rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) A cserehelyiség akkor megfelelő, ha a bérlő az előző helyiségben gyakorolt tevékenységét hasonló körülmények között folytathatja.
22. A helyiség albérletbe adása
47. § (1) A bérlő a helyiséget vagy annak egy részét albérletbe adhatja. Az albérleti díjban a felek szabadon állapodhatnak meg.
(2) Az albérleti szerződést írásba kell foglalni és jóváhagyásra a bérbeadónak megküldeni.
(3) Az albérleti szerződésnek tartalmaznia kell a:
a) helyiség fekvési helyét (település, utca, házszám);
b) helyiség alapterületét, ebből az albérletbe kiadandó rész nagyságát;
c) az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását;
d) a bérlő nyilatkozatát, hogy a helyiségre vonatkozó bérleti díjat, valamint a közüzemi díjakat továbbra is fizeti.
(4) Az albérletbe adásnál a bérbeadó köteles megtagadni a hozzájárulást, ha az albérlő tevékenysége külön jogszabályba ütközik, illetve az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik.
(5) Önkormányzati tulajdonú helyiség albérletbe adásához a bérbeadó akkor járul hozzá, ha az albérlő az üzletet ugyanabban a tevékenységi körben kívánja működtetni, s működéséhez a helyiség átalakítása nem szükséges.
(6) Az albérlő vállalja, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszüntetése esetén a helyiséget azonnali hatállyal, kártalanítási igény kizárásával elhagyja.
(7) A bérbeadó a benyújtott albérleti szerződéshez történő hozzájárulásáról 30 napon belül köteles nyilatkozni, mely egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. Amennyiben nem nyilatkozik, úgy a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
23. A helyiségbe harmadik személy befogadása
48. § (1) A bérlő és a befogadni kívánt személy a befogadásról szóló megállapodást köteles a bérbeadónak az aláírástól számított 15 napon belül benyújtani.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell a:
a) helyiség fekvési helyét;
b) alapterületét, ebből a befogadott által használni kívánt terület nagyságát;
c) az általa folytatni kívánt tevékenység meghatározását;
d) a bérlő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közüzemi költségek továbbra is a bérlőt terhelik.
(3) Határozatlan időtartamra szóló szerződés esetén a befogadott személynek vállalnia kell, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén a helyiséget elhagyja és kártalanításra nem tart igényt.
(4) Határozott időtartamra szóló szerződés esetén a befogadás időtartama maximum 1 év lehet, amennyiben a bérleti szerződésből hátralévő időtartam ennél kevesebb, akkor ezzel az időtartammal egyezik meg.
(5) A helyiségben a befogadott személy átalakítást nem végezhet.
(6) A bérbeadó a hozzájárulást nem adja meg, ha a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály tiltja.
(7) A bérbeadó a benyújtott befogadásról szóló megállapodáshoz történő hozzájárulásáról 30 napon belül köteles - mely 1 alkalommal 30 nappal meghosszabbítható - a bérlőt értesíteni. Amennyiben a bérbeadó a fenti időtartamon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
Közös rendelkezések
24. Elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítése
49. §23 (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg
a) a bérlőt;
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban;
c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;
d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, örökbefogadott gyermekét, házastársát, valamint bejegyzett élettársát.
(2) Elővásárlási joggal érintett lakás elidegenítését a bérlő, illetve az elővásárlási jog jogosultja is kezdeményezheti a polgármesterhez benyújtott kérelemben. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az elővásárlási jog gyakorlására jogosult személy(ek) családi és utónevét,
b) születési helyét, idejét,
c) a megvásárolni kívánt lakás megjelölését,
d) a bérlő, bérlőtárs, társbérlő írásbeli hozzájárulását, amennyiben az egyenes ági rokon, az örökbefogadott gyermek, a házastárs, vagy a bejegyzett élettárs gyakorolja az elővásárlási jogot.
d) (3) Elővásárlási joggal érintett lakás esetén a vételárat az 51. §-ban leírtak szerint kell megállapítani. Az elidegenítési eljárás megindításáról a polgármester dönt.
50. §24 (1) A vételárat a polgármester írásban közli az érintettekkel. Az ajánlati kötöttség időtartama a vételár közlésétől számított 90 nap.
(2) Az árajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a lakás forgalmi értékét,
b) a vételárat,
c) a kötelező előtörlesztés összegét,
d) a részletfizetés időtartamát, a kamat mértékét, e) tájékoztatást arról, hogy a vevő vételi jogával az árajánlat kézhezvételétől számított 90 napig élhet.
51. §25 (1) Elővásárlási joggal érintett lakás esetén a vételár hivatalos - arra a jogszabályok szerint jogosultsággal rendelkező szakértő által készített -, 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés (a továbbiakban: értékbecslés) alapján megállapított értékének:
a) 50%-a, ha a jogosult legalább tíz éve folyamatosan a lakás bérlője,
b) 70%-a, ha a jogosult legalább öt éve folyamatosan a lakás bérlője,
c) 90%-a, ha a jogosult öt évnél rövidebb ideje a lakás bérlője.
(2) Elővásárlási joggal érintett lakás esetében - ha a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, - a vételár az értékbecslésben foglaltak alapján a lakás lakottságának figyelembevételével megállapított érték, amelyből vételár kedvezmény nem adható. (3) Az elővásárlási joggal érintett lakás vételárának (1) bekezdés szerinti megállapítása során az önkormányzat által az értékesítési ajánlata időpontját megelőző öt évben végzett felújítás költsége a kedvezmény alkalmazásánál is figyelembe vehető.
52. §26 (1) A Rendelet 52. §-a helyére az alábbi rendelkezések lépnek:
53. §27 (1) A megvásárolt lakásra a vételárhátralék erejéig jelzálogjogot, és ennek biztosítására részletfizetésnél a vételárhátralék idejéig, míg egy összegű kifizetésnél a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg 4 évre érvényes, Fertőd Város Önkormányzata javára szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Az adásvételi szerződés megkötésével együtt járó költségek a vevőt terhelik.
(2) A vételárhátralék teljes összegének kiegyenlítéséig harmadik személyek javára a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható.
(3) A lakás vételárának egy összegben történő kifizetése esetén a vételárat a szerződéskötéstől számított 30 napon belül kell kiegyenlíteni, a vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható. (4) Amennyiben a vevő a lakás vételárát egy összegben banki hitelből fedezi, és ezt hitelt érdemlően bizonyítja, a vételárat a szerződéskötéstől számított 180 napon belül kell egy összegben megfizetnie. A vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható. A fenti rendelkezést a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
53/A. §28 (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségekre a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.
(2) Az elővásárlási joggal érintett helyiség értékesítésére a 53/E §-ban foglalt eljárási szabályokat kell alkalmazni.
(3) A helyiség vételára a helyi forgalmi érték, melyet a szakértő szakértői értékbecslésben állapít meg.
(4) Nem gyakorolhatja az elővásárlási jogát az, akinek a vásárlás időpontjában adó vagy adók módjára behajtható köztartozása, továbbá a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása van.
25. Elővásárlási joggal nem érintett lakások, helyiségek elidegenítése
54. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő lakások és helyiségek értékesítéséről az önkormányzati vagyonról szóló önkormányzati rendelet előírásai szerint dönt, az 55.-58. §- ban foglalt eltérésekkel. A lakások elidegenítéséből származó bevételek kezelésére az Lt. 62. §-a rendelkezéseit kell alkalmazni.29
(2) Az ingatlan értékbecslését ingatlanforgalmi szakértővel el kell végeztetni. A megállapított forgalmi érték az irányadó vételár.
(3) Értékesítésre történő kijelölés a bérlő kérelmére, vagy a bérbeadó rendelkezése alapján történik.
55. §30 (1) Versenytárgyalás útján kell értékesíteni azokat az üresen álló és vételi, elővásárlási joggal nem érintett, önkormányzati lakásokat, helyiségeket, amelyek ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéke meghaladja a bruttó 10 millió Ft-ot.
56. § Amennyiben a vételár megfizetése részletben történik, az önkormányzat a tulajdonjog bejegyzéséhez csak a vételár teljes kiegyenlítése után járul hozzá.
57. § Az elidegenítésből származó bevételek felhasználására - vagyonpolitikai koncepció és a vagyonrendeletben megfogalmazott irányelvek figyelembevételével - az önkormányzat költségvetésének elkészítésével egyidejűleg tervet készít.
58. § Az önkormányzat költségvetési szervének (vállalatának) saját feladataihoz biztosított önkormányzati helyiség és lakás bérbeadására jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
59. § (1) Jelen rendelet 2012. október 1. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a 4/2004. (VI.30.), 10/2007. (VIII.30.) 4/2008. (II.14.), 16/2004. (XII.21.), 11/2009. (XII.01.) önkormányzati rendeletek.
1. melléklet a 14/2012. (IX.26.) önkormányzati rendelethez a 14/2012. (IX. 26.) önkormányzati rendelethez
..................................................……
A pályázó |
a pályázó házastársa |
|
Neve (leánykori név is) |
||
Lakóhely címe |
||
Tartózkodási hely címe |
||
Levelezési cím |
||
Családi állapota |
||
Születési helye, ideje (év,hó,nap) |
||
Foglalkozása |
||
Munkahely megnevezése |
||
és címe |
||
Mióta lakik B.almádiban |
||
Mióta dolgozik B.almádiban |
eltartott személyek:
neve |
születési ideje |
neve |
szül. |
kapcsolata a |
munkahelye, |
havi átl. nettó jövedelme |
A pályázó és vele együtt költözők nettó jövedelme összesen: |
Ft |
|||
Az egy főre eső havi nettó átlagjövedelem: .....………....... Ft/hó
5.) A pályázó és együttköltözők vagyoni helyzete
típusa |
gyártási ideje |
hengerűr-tartalma |
vásárlás |
rendszáma |
Becsült értéke** |
Amennyiben albérlő, az albérleti díj havi összege: ............................................................
a) önkormányzati bérlakás*
b) szolgálati lakás*
c) személyi tulajdonban áll* és tulajdonosának
7. A pályázó és a vele együttköltöző rendelkezett-e 3 éven belül bérlakás lakásbérleti jogviszonyával: igen – nem*.
a) címe: ............................................................................................................................
b) a jogviszony megszűnésének oka:...................................................................……..
8. A pályázónak és a vele együttköltözőnek volt-e 3 éven belül saját tulajdonú lakása vagy résztulajdonú lakása: igen – nem*.
a) címe: ............................................................................................................................
b) a lakáshasználat megszűnésének oka: ......................................................................
2. melléklet a 14/2012.(IX.26.) önkormányzati rendelethez a 14/2012. (IX. 26.) önkormányzati rendelethez
lakbérű lakás bérletére
..................................................……
A pályázó |
a pályázó házastársa |
|
Neve (leánykori név is) |
||
Lakóhely címe |
||
Tartózkodási hely címe |
||
Levelezési cím |
||
Családi állapota |
||
Születési helye, ideje (év,hó,nap) |
||
Foglalkozása |
||
Munkahely megnevezése |
||
és címe |
||
Mióta lakik Fertődön |
||
Mióta dolgozik Fertődön |
eltartott személyek:
neve |
születési ideje |
neve |
szül. |
kapcsolata a |
munkahelye, |
havi átl. nettó jövedelme |
A pályázó és vele együtt költözők nettó jövedelme összesen: |
Ft |
|||
Az egy főre eső havi nettó átlagjövedelem: .....………....... Ft/hó
4.)A pályázó és együttköltözők vagyoni helyzete
Amennyiben albérlő, az albérleti díj havi összege: ............................................................
d) önkormányzati bérlakás*
e) szolgálati lakás*
f) személyi tulajdonban áll* és tulajdonosának
3. melléklet a 14/2012. (IX.26.) önkormányzati rendelethez a 14/2012. (IX. 26.) önkormányzati rendelethez33
1. A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbérének mértéke:
2. Szolgálati jelleggel bérbe adott lakás lakbérének mértéke a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbérének 50 %-a.
3. 34A krízis helyzet vagy önkormányzati érdek alapján bérbe adott lakás lakbérének mértéke megegyezik a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbérének mértékével.
4. melléklet a 14/2012. (IX.26.) önkormányzati rendelethez a 14/2012. (IX. 26.) önkormányzati rendelethez
1. A lakás helyiségei alapterületének megállapításánál a vakolt falsíkok között - a padlószint felett egy méter magasságban - mért mértéket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet, a galériát kell számításba venni.
2. Nem szabad azonban a helyiség alapterületébe beszámítani a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrásokat, a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkéket, stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területet.
I. A lakás alapterületének megállapításánál:
1. A lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi, közlekedő-, tároló-) helyisége teljes területének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérő részét kell számításba venni.
2. A havi lakbér mértékét csökkenteni kell, ha a lakás:
a) alagsorban van (lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt van),
b) országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 méter távolságon belül fekvő épületben van és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra néz,
c) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény, vagy fürdőszoba helyett zuhanyzó (mosdó) fülke van,
2. Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl. aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves), e helyzet fennállásának időtartamára a bérbe adó a lakásra megállapított lakbért köteles mérsékelni, legfeljebb 20 % erejéig.
4. A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, használati értékében a lakbért növelő vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.
a) bútorhasználat
b) tűzhely (gáz, fűtőtest) biztosítása
c) közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető.
6. A külön szolgáltatások díjait a lakóépületeknél a használattal kapcsolatban ténylegesen felmerült költségek - illetve a használati tárgyaknál - a használati tárgy bekerülési értékének 1 hónapra eső amortizációs költségei határozzák meg.
7. A szolgáltató vállalkozásokkal a szolgáltatás igénybevételéről, a fizetendő díj mértékéről és rendszerességéről a bérlő külön szolgáltatói szerződés keretében közvetlenül állapodik meg:
a) víz- és csatornaszolgáltatás
b) elektromos energiaszolgáltatás
c) gázszolgáltatás
d) távhőszolgáltatás
e) kommunális hulladékszállítási szolgáltatás
f) távbeszélő szolgáltatás
g) kábel TV szolgáltatás.
ZÁRADÉK
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokról és nem lakáscélú helyiségekről szóló 14/2012. (IX.26.) önkormányzati rendelet hatályosítva és egységes szerkezetbe foglalva az
Módosította a 17/2023. (X.26.) fertődi Ör. 1. §-a. Hatályos: 2023.10.27-től.
Módosította a 4/2024. (II.15.) fertődi ör. 1. §-a. Hatályos: 2024.02.16-tól.
Módosította az 5/2016 (IV.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2016.04.16-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2024. (II.15.) fertődi ör. 14. §-a. Hatálytalan. 2024.02.16-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2024. (II.15.) fertődi ör. 14. §-a. Hatálytalan. 2024.02.16-tól.
Hatályon kívül helyezte a 17/2023. (X.26.) fertődi Ör. 6. §-a. Hatálytalan: 2023.10.27-től.
Módosította a 15/2023. (VIII.31.) ör. 2. §-a. Hatályos: 2023.09.01-től.
Módosította a 15/2023. (VIII.31.) ör. 2. §-a. Hatályos: 2023.09.01-től.
Módosította a 4/2024. (II.16.) fertődi ör. 2. §-a. Hatályos: 2024.02.16-tól.
Módosította a 4/2024. (II.15.) fertődi Ör. Hatályos: 2024.02.16-tól.
Hatályon kívül helyezte a 17/2023. (X.26.) fertődi Ör. 6. §-a. Hatálytalan: 2023.10.27-től.
Módosította a 4/2024. (II.15.) fertődi ör. 4. §-a. Hatályos: 2024.02.16-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2024. (II.15.) fertődi ör. 14. §-a. Hatálytalan. 2024.02.16-tól.
Módosította a 4/2024. (II.15.) fertődi ör. 5. §-a. Hatályos: 2024.02.16-tól.
Módosította a 17/2023. (X.26.) fertődi Ör. 2. §-a. Hatályos: 2023.10.27-től.
Hatályon kívül helyezte a 4/2024. (II.15.) fertődi ör. 14. §-a. Hatálytalan. 2024.02.16-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2024. (II.15.) fertődi ör. 14. §-a. Hatálytalan. 2024.02.16-tól.
Módosította a 4/2024. (II.15.) fertődi ör. 6. §-a. Hatályos: 2024.02.16-tól.
Módosította a 4/2024. (II.15.) fertődi ör. 7. §-a. Hatályos: 2024.02.16-tól.
Hatályon kívül helyezte a 17/2023. (X.26.) fertődi Ör. 6. §-a. Hatálytalan: 2023.10.27-től.
A 35-37. §-t hatályon kívül helyezte az 5/2016 (IV.15.) önk. rendelet 2. §-a. Hatálytalan: 2016.04.16-tól.
Hatályon kívül helyezte az 5/2016 (IV.15.) önk. rendelet 2. §-a. Hatálytalan: 2016.04.16-tól.
Módosította a 4/2024. (II.15.) fertődi ör. 8. §-a Hatályos: 2024.02.-16-tól.
Módosította a 4/2024. (II.15.) fertődi ör. 9. §-a. Hatályos: 2024.02.16-tól.
Módosította a 4/2024. (II.15.) fertődi ör. 10. §-a. Hatályos: 2024.02.16-tól.
Módosította a 4/2024. (II.15.) fertődi ör. 11. §-a. Hatályos: 2024.02.16-tól.
Módosította a 4/2024. (II.15.) fertődi ör. 12. §-a. Hatályos: 2024.02.16-tól.
Az 53/A-53/E §-okat beiktatta a 17/2023. (X.26.) fertődi Ör. 3. §-a. Hatályos. 2023.10.27-től.
Módosította a 17/2023. (V.26.) fertődi Ör. 4. §-a. Hatályos: 2023.10.27-től.
Módosította a 4/2024. (II.15.) fertődi ör. 13. §-a. Hatályos: 2024.02.16-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2024. (II.15.) fertődi ör. 14. §-a. Hatálytalan. 2024.02.16-tól.
Módosította a 15/2023. (VIII.31.) ör. 2. §-a. Hatályos: 2023.09.01-től.
Módosította a 3/2023. (II.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2023.03.01-től.
Beiktatta a 17/2023. (X.26.) fertődi Ör. 5. §-a. Hatályos: 2023.10.27-től.