Fertőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2012. (XI. 5.) önkormányzati rendelete

A vagyonról

Hatályos: 2024. 02. 15

2024.02.15.

A vagyonról

Fertőd Város Önkormányzata Képviselő –testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) és (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Fertőd Város Önkormányzata tulajdonában lévő tulajdoni hányad nagyságától, a részesedés mértékétől függetlenül, az alábbi vagyontárgyakra, vagyon elemekre:

a) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan és ingó vagyontárgyakra;

b) az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra;

c) az Önkormányzat pénzügyi eszközeire;

d) az Önkormányzat társasági részesedéseire

(a továbbiakban együtt: vagyon).

(2) E rendelet rendelkezéseit figyelembe kell venni a vagyont érintő, a képviselő- testület (a továbbiakban: Kt.) tulajdonosi döntését nem igénylő, belső szabályzatok megalkotásánál.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:1

a) a közterületek rendeltetéstől eltérő használatára,
b) a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó beszerzésekre.
2. Az önkormányzati vagyon részei

2. §2 (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes.

(3) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak:

a) helyi közutak és műtárgyaik,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,

d) mindaz a vagyon, amelyet törvény forgalomképtelenné nyilvánít.

(4) A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos Önkormányzat csak az Nvtv.-ben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.

(5) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezik az Nvtv.-ben ekként meghatározott vagyonelemek.

(6) Az üzleti vagyon a vonatkozó törvények és a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint elidegeníthető.

3. §3

3. A tulajdonosi jogok gyakorlása

4. § Tulajdonosi döntést a Képviselő- testület, átruházott feladat- és hatáskörben a Polgármester, valamint a Képviselő- testület által e rendeletben megjelölt bizottság hozhat.

5. § A forgalomképtelen vagyon, a korlátozottan forgalomképes vagyon és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon felett a tulajdonosi jogokat a Képviselő- testület gyakorolja.

6. § Az üzleti vagyon felett, a 10. §-ban meghatározott érték megállapítását figyelembe véve:

a) bruttó 6 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,

b) bruttó 6 millió Ft értékhatárt meghaladóan a Képviselő-testület,

c) tulajdonjog változást nem érintő hasznosítás esetén az 5 évnél rövidebb időtartamú, vagy az évi 6 millió Ft értékhatárt meg nem haladó szerződéseknél a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság gyakorolja a tulajdonosi jogokat.4

7. § Az Önkormányzat javára vagyon tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről Képviselő- testület dönt.

4. Vagyonkezelői jog

8. § (1) A vagyonkezelői szerződés megkötése tekintetében a tulajdonosi joggyakorló a Képviselő- testület.

(2) Amennyiben a vagyonkezelési szerződés alapján az önkormányzati vagyonkezelőket a kezelésükbe adott vagyon tekintetében megilleti az ingyenes használat joga, a tárgyévi költségvetésről szóló rendelet figyelembe vételével kötelesek teljesíteni a tulajdonost terhelő kötelezettségeket is. Az önkormányzati vagyonkezelők a használatukba adott vagyonnal - az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények és e rendelet keretei között önállóan gazdálkodnak.

A vagyonkezelői jog létesítésére vonatkozó szabályok5

8/A. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonra, valamint ezen ingatlanvagyon rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyontárgyakra vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog létesítéséről a Képviselő-testület egyedi döntést hoz.

(3) A Képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelési szerződést a polgármester köti meg.

(4) A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel történő átruházása ingyenesen, versenyeztetés nélkül történik, kivéve, ha a Képviselő-testület egyedi döntéssel másként határoz.

(5) Amennyiben a Képviselő-testület egyedi döntéssel az önkormányzati vagyon vagyonkezelési szerződéssel történő átadásának versenyeztetéséről határoz a vagyonkezelői jogot ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a pályázat kiírása előtt az önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni. A vagyonkezelői jogot valós értéken a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni. a vagyonkezelői jog ellenértékét forgalmi értékbecslés bruttó adatai alapján kell megállapítani.

Vagyonkezelési szerződés

8/B § (1) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződésben meghatározott napon jön létre, mely ingatlan vagyonkezelői jogának létesítése esetén nem lehet korábbi, mint a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzések napja.
(2) A vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelő által ellátandó közfeladatot és a közfeladat ellátásához kapcsolódó egyéb tevékenységeket,
b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül az önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,
c) a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben történő gondoskodásra, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékű tartalék képzésére vonatkozó rendelkezéseket,
d) vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, törvényi feltételek megléte esetén a jelképes ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,
e) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
f) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat (vagyonbiztosítás, bankgarancia)
g) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
h) rendkívüli és azonnali felmondás eseteit,
i) ingatlan-nyilvántartási rendelkezéseket, ezzel kapcsolatos költségek viselését,
j) a vagyonkezelésbe adott támogatott tevékenységgel, beruházással létrehozott vagyonnal kapcsolatos rendelkezéseket,
k) termőföld esetén a földhasználati-nyilvántartási rendelkezéseket, költségek viselése,
l) természetvédelmi terület esetén a természetvédelmi hatósággal való kapcsolattartási kötelezettséget.

A vagyonkezelői jog gyakorlására vonatkozó szabályok

8/C § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt – külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – megillető jogokat és viseli a ráháruló terheket, kötelezettségeket. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.
(2) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségen köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a vagyonkezelési szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.
(4) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni.
(5) A vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyon működtetésével kapcsolatos döntéseket a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között a vagyonkezelő hozza meg.

A vagyonkezelői jog ellenőrzésére vonatkozó szabályok

8/D § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől írásban, vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekintést kérni.
(4) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.
(6) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben – a tárgyévet követő év június 30-ig – tájékoztatja a Képviselő-testületet.
5. Vagyon besorolásának megváltoztatása

9. § (1) A törvényben meghatározottakon túl kizárólag a Képviselő- testület dönthet a vagyon:

a) korlátozottan forgalomképes, vagy

b) üzleti vagyonná nyilvánításáról.

(2) Jogutód nélkül megszűnő költségvetési szerv, intézmény esetén az önkormányzat tulajdonába, használatába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat –a jogutód nélkül megszűnés napjával egyidejűleg- minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat mely vagyoni körébe kerül besorolásra.

(3) A költségvetési szervek, intézmények használatában lévő, alaptevékenysége ellátáshoz továbbiakban nem szükséges, vagy feleslegessé váló vagyon tekintetében a Képviselő- testület dönt arról, hogy a vagyont kivonja a költségvetési szervek, intézmények használatából (vagyonkezelői szerződés módosításával, felmondásával).

6. A vagyon értékének meghatározása

10. § (1) A vagyont a számviteli szabályok szerinti értéken kell nyilvántartani.

(2) A vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

a) ingó és ingatlan vagyontárgy esetén hivatalos - arra a jogszabályok szerint jogosultsággal rendelkező szakértő által készített -, 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján meg kell határozni.6

b) a tartós, vagy forgatási célú tulajdon-, vagy hitelviszonyt megtestesítő részesedést, értékpapírt, amely a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, annak értékét a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon kell figyelembe venni;

c) a vagyoni értékű jog értékét az illetéktörvény alapján kell megállapítani;

d) egyéb vagyoni értékű jog hasznosítása esetén az érték megállapításkor az éves bérleti, használati díj áfa nélküli összegét kell figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdésbe be nem sorolható vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntések esetében az értékmeghatározás alapja az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő beszerzési érték.

(4) A vagyon megszerzésekor annak értéket a kialakult piaci árak szerint kell megállapítani.

(5) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában foglaltnál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a tulajdonosi döntéssel ennek aktualizált változata is elfogadható. Az aktualizált változat elfogadásáról a tulajdonosi döntésre jogosult dönt.

(6) A tulajdonosi döntésre jogosultat az e paragrafus szerint megállapított érték figyelembe vételével az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve ha az elidegenítés vagy a megterhelés csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(7) A vagyon vagyonkezelésbe adása során a könyvvizsgáló által megállapított érték vehető figyelembe.

7. Vagyonfelajánlás elfogadása

11. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes, vagy kedvezményes megszerzéséről, vagyontárgy felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) Ajándékként, felajánlásként nem fogadható el olyan vagyontárgy, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják annak mértékét.

(3) Szennyvízcsatornával és ivóvízzel ellátott, vagy a jövőben ellátandó területen lévő ingatlant, vagy ingatlanrészt tulajdonosa az Önkormányzat részére közterület céljára, térítésmentesen átadja, az arról rendelkező külön szerződést a Képviselő- testület hagyja jóvá.

8. A versenyeztetési eljárás szabályai

12. § (1) A 10. § szerint megállapított értékű, bruttó 10 millió Ft értékhatár feletti ingatlan és nettó 1 millió Ft értékhatár feletti ingó vagyon, vagyonrész elidegenítése versenyeztetési eljárás útján történik.7

(2) Zártkörű versenytárgyalás hirdethető, ha a vagyon jellege, jelentősége, annak leghatékonyabb hasznosítása a pályázaton előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé.

(3) A versenyeztetési eljárás során szakértő közreműködése igénybe vehető.

(4) A tulajdonjogot nem érintő hasznosítás esetén versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, amennyiben a megkötendő szerződés tárgyáért kikötött ellenszolgáltatás 1 évre számított értéke a bruttó 6 millió Ft-ot meghaladja.8

(5) A versenyeztetési eljárás eredménytelensége esetén az elidegenítés egyéb módjáról a Képviselő- testület dönt.

(6) A versenyeztetésre vonatkozó részletes szabályokat az 1. melléklet tartalmazza.

9. Gazdasági társaságok feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

13. § (1) Az Önkormányzat a Képviselő- testület tulajdonosi döntése alapján alapíthat gazdasági társaságot, illetve szerezhet érdekeltséget gazdasági társaságban.

(2) A Képviselő- testület gyakorolja a gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok közül az átalakulással, az elidegenítéssel, az alaptőke felemelésével és csökkentésével, az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos tulajdonosi jogokat. A gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott egyéb tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja. Tevékenységéről a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet.

10. Az Önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szerv javára fennálló jogok

feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

14. § (1) A más személy tulajdonában lévő ingatlanon - az Önkormányzat javára fennálló jogról- mint használati jog átengedésére, a vagyon biztosítékul adására a vagyon megterhelésére, különösen a zálogjog, jelzálogjog, szolgalmi jog alapítására, elidegenítési és terhelési tilalommal való megterhelésre, a kezesség vállalásra, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlását korlátozó jogok biztosítására, különösen vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulásra, az elővásárlási, a vételi vagy visszavásárlási jogra, a bérlő-kiválasztási jog biztosítására, az egyéb garanciavállalásokra- a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság mondhat le vagy járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához.

(2) A beköltözhető forgalmi érték 50 %-a mértékéig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a jelzáloggal terhelt ingatlan további megterhelését engedélyezheti, amennyiben pénzintézeti hitelt vagy munkáltatói kölcsönt az ingatlan

a) felújítására,
b) komfortfokozatának növelésére,
c) bővítésére,
d) vételár hátralékának kiegyenlítésére,
e) lakás akadálymentesítésére,
f) fűtés korszerűsítésére
veszik igénybe.
11. Tulajdonosi hozzájárulás építési tevékenységhez

15. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlan vagyontárgyakon - harmadik személy által végzett építési munka esetén - az építési és fennmaradási engedélyekhez, továbbá egyéb munkálatokhoz előírt építési jogosultság igazolásához a tulajdonosi hozzájárulás kiadására és a hozzájárulás feltételeinek a meghatározására a Polgármester jogosult.

(2) A Képviselő- testület dönt az épületek tetőterében lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kialakításának engedélyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról.

12. Bírósági eljárások

16. § (1) E rendelet alkalmazásában a tulajdonosi jogok gyakorlása az államigazgatási, illetve bírói eljárás megindításának jogát, valamint a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó jognyilatkozat megtételét is magában foglalja.

(2) Az Önkormányzat tényleges, vagy várományi vagyonát érintő perbeli, vagy peren kívüli egyezség megkötésére:

a) 6 millió Ft egyedi értékhatárt meg nem haladó - peren kívüli, per indítás előtti - megállapodás megkötésére a Polgármester jogosult,
b) 6 millió Ft feletti perértékig, illetve egyedi értékhatárig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság jogosult.9
c) 20 millió forintot meghaladó perérték, illetve egyedi értékhatár esetén a Képviselő- testület jogosult.
13. Az önkormányzati követelések elengedése, törlése

17. § Az önkormányzat az Áht. 97. § (2) bekezdése szerint követelésről lemondani csak a számvitelről szóló törvényben meghatározott esetekben lehet. A behajthatatlan követelésről 500.000,- Ft-ig a Polgármester, 1 millió Ft-ig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, ezen értékhatár felett pedig a Képviselő-testület dönt.10

14. Önkormányzati lakások és nem lakáscélú helyiségek, valamint egyéb ingatlanok elidegenítésének különös szabályai11

18.  §

Az elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítésének szabályai

19.  §

21.  §

22.  §

23.  §

Az elővásárlási joggal érintett nem lakáscélú helyiségek elidegenítésének szabályai

24.  §

25.  §

15. Záró rendelkezések12

26.  § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1

Módosította a 4/2022. (III.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2022.04.01-től

2

Módosította a 4/2022. (III.31.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2022.04.01-től

3

Hatályon kívül helyezte a 4/2022. (III.31.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2022.04.01-től

4

Módosította a 4/2022. (III.31.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2022.04.01-től

5

A 8/A-8/D §-okat beiktatta a 8/2014. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a. hatályos: 2014.06.27-től.

6

Módosította a 4/2022. (III.31.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos: 2022.04.01-től

7

Módosította a 4/2022. (III.31.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos: 2022.04.01-től

8

Módosította a 4/2022. (III.31.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos: 2022.04.01-től

9

Módosította a 4/2022. (III.31.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos: 2022.04.01-től

10

Módosította a 4/2022. (III.31.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos: 2022.04.01-től

11

18-25. §-okat hatályon kívül helyezte a 17/2023. (X.26.) fertődi Ör. 6. §-a. Hatálytalan: 2023.10.27-től azzal, hogy a folyamatban lévő ingatlanértékesítések során még alkalmazni kell.

12

Beiktatta a 4/2022. (III.31.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos: 2022.04.01-től

13

Módosította az 5/2024. (II.14.) fertődi ör. 1. §-a. Hatályos: 2024.02.15-től.