Fertőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2012. (XI. 5.) önkormányzati rendelete
A vagyonról
Hatályos: 2022. 04. 01- 2023. 10. 26
2022.04.01.
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Fertőd Város Önkormányzata tulajdonában lévő tulajdoni hányad nagyságától, a részesedés mértékétől függetlenül, az alábbi vagyontárgyakra, vagyon elemekre:
a) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan és ingó vagyontárgyakra;
b) az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra;
c) az Önkormányzat pénzügyi eszközeire;
d) az Önkormányzat társasági részesedéseire
(a továbbiakban együtt: vagyon).
(2) E rendelet rendelkezéseit figyelembe kell venni a vagyont érintő, a képviselő- testület (a továbbiakban: Kt.) tulajdonosi döntését nem igénylő, belső szabályzatok megalkotásánál.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:1
a) a közterületek rendeltetéstől eltérő használatára,
b) a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó beszerzésekre.
2. Az önkormányzati vagyon részei
2. §2 (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes.
(3) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak:
a) helyi közutak és műtárgyaik,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,
d) mindaz a vagyon, amelyet törvény forgalomképtelenné nyilvánít.
(4) A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos Önkormányzat csak az Nvtv.-ben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.
(5) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezik az Nvtv.-ben ekként meghatározott vagyonelemek.
(6) Az üzleti vagyon a vonatkozó törvények és a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint elidegeníthető.
3. A tulajdonosi jogok gyakorlása
4. § Tulajdonosi döntést a Képviselő- testület, átruházott feladat- és hatáskörben a Polgármester, valamint a Képviselő- testület által e rendeletben megjelölt bizottság hozhat.
5. § A forgalomképtelen vagyon, a korlátozottan forgalomképes vagyon és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon felett a tulajdonosi jogokat a Képviselő- testület gyakorolja.
6. § Az üzleti vagyon felett, a 10. §-ban meghatározott érték megállapítását figyelembe véve:
a) bruttó 6 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,
b) bruttó 6 millió Ft értékhatárt meghaladóan a Képviselő-testület,
c) tulajdonjog változást nem érintő hasznosítás esetén az 5 évnél rövidebb időtartamú, vagy az évi 6 millió Ft értékhatárt meg nem haladó szerződéseknél a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság gyakorolja a tulajdonosi jogokat.4
7. § Az Önkormányzat javára vagyon tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről Képviselő- testület dönt.
8. § (1) A vagyonkezelői szerződés megkötése tekintetében a tulajdonosi joggyakorló a Képviselő- testület.
(2) Amennyiben a vagyonkezelési szerződés alapján az önkormányzati vagyonkezelőket a kezelésükbe adott vagyon tekintetében megilleti az ingyenes használat joga, a tárgyévi költségvetésről szóló rendelet figyelembe vételével kötelesek teljesíteni a tulajdonost terhelő kötelezettségeket is. Az önkormányzati vagyonkezelők a használatukba adott vagyonnal - az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények és e rendelet keretei között önállóan gazdálkodnak.
A vagyonkezelői jog létesítésére vonatkozó szabályok5
8/A. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonra, valamint ezen ingatlanvagyon rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyontárgyakra vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog létesítéséről a Képviselő-testület egyedi döntést hoz.
(3) A Képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelési szerződést a polgármester köti meg.
(4) A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel történő átruházása ingyenesen, versenyeztetés nélkül történik, kivéve, ha a Képviselő-testület egyedi döntéssel másként határoz.
(5) Amennyiben a Képviselő-testület egyedi döntéssel az önkormányzati vagyon vagyonkezelési szerződéssel történő átadásának versenyeztetéséről határoz a vagyonkezelői jogot ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a pályázat kiírása előtt az önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni. A vagyonkezelői jogot valós értéken a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni. a vagyonkezelői jog ellenértékét forgalmi értékbecslés bruttó adatai alapján kell megállapítani.
8/B § (1) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződésben meghatározott napon jön létre, mely ingatlan vagyonkezelői jogának létesítése esetén nem lehet korábbi, mint a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzések napja.
(2) A vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelő által ellátandó közfeladatot és a közfeladat ellátásához kapcsolódó egyéb tevékenységeket,
b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül az önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,
c) a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben történő gondoskodásra, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékű tartalék képzésére vonatkozó rendelkezéseket,
d) vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, törvényi feltételek megléte esetén a jelképes ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,
e) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
f) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat (vagyonbiztosítás, bankgarancia)
g) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
h) rendkívüli és azonnali felmondás eseteit,
i) ingatlan-nyilvántartási rendelkezéseket, ezzel kapcsolatos költségek viselését,
j) a vagyonkezelésbe adott támogatott tevékenységgel, beruházással létrehozott vagyonnal kapcsolatos rendelkezéseket,
k) termőföld esetén a földhasználati-nyilvántartási rendelkezéseket, költségek viselése,
l) természetvédelmi terület esetén a természetvédelmi hatósággal való kapcsolattartási kötelezettséget.
A vagyonkezelői jog gyakorlására vonatkozó szabályok
8/C § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt – külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – megillető jogokat és viseli a ráháruló terheket, kötelezettségeket. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.
(2) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségen köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a vagyonkezelési szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.
(4) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni.
(5) A vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyon működtetésével kapcsolatos döntéseket a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között a vagyonkezelő hozza meg.
A vagyonkezelői jog ellenőrzésére vonatkozó szabályok
8/D § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől írásban, vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekintést kérni.
(4) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.
(6) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben – a tárgyévet követő év június 30-ig – tájékoztatja a Képviselő-testületet.
5. Vagyon besorolásának megváltoztatása
9. § (1) A törvényben meghatározottakon túl kizárólag a Képviselő- testület dönthet a vagyon:
a) korlátozottan forgalomképes, vagy
b) üzleti vagyonná nyilvánításáról.
(2) Jogutód nélkül megszűnő költségvetési szerv, intézmény esetén az önkormányzat tulajdonába, használatába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat –a jogutód nélkül megszűnés napjával egyidejűleg- minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat mely vagyoni körébe kerül besorolásra.
(3) A költségvetési szervek, intézmények használatában lévő, alaptevékenysége ellátáshoz továbbiakban nem szükséges, vagy feleslegessé váló vagyon tekintetében a Képviselő- testület dönt arról, hogy a vagyont kivonja a költségvetési szervek, intézmények használatából (vagyonkezelői szerződés módosításával, felmondásával).
6. A vagyon értékének meghatározása
10. § (1) A vagyont a számviteli szabályok szerinti értéken kell nyilvántartani.
(2) A vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét
a) ingó és ingatlan vagyontárgy esetén hivatalos - arra a jogszabályok szerint jogosultsággal rendelkező szakértő által készített -, 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján meg kell határozni.6
b) a tartós, vagy forgatási célú tulajdon-, vagy hitelviszonyt megtestesítő részesedést, értékpapírt, amely a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, annak értékét a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon kell figyelembe venni;
c) a vagyoni értékű jog értékét az illetéktörvény alapján kell megállapítani;
d) egyéb vagyoni értékű jog hasznosítása esetén az érték megállapításkor az éves bérleti, használati díj áfa nélküli összegét kell figyelembe venni.
(3) A (2) bekezdésbe be nem sorolható vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntések esetében az értékmeghatározás alapja az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő beszerzési érték.
(4) A vagyon megszerzésekor annak értéket a kialakult piaci árak szerint kell megállapítani.
(5) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában foglaltnál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a tulajdonosi döntéssel ennek aktualizált változata is elfogadható. Az aktualizált változat elfogadásáról a tulajdonosi döntésre jogosult dönt.
(6) A tulajdonosi döntésre jogosultat az e paragrafus szerint megállapított érték figyelembe vételével az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve ha az elidegenítés vagy a megterhelés csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.
(7) A vagyon vagyonkezelésbe adása során a könyvvizsgáló által megállapított érték vehető figyelembe.
7. Vagyonfelajánlás elfogadása
11. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes, vagy kedvezményes megszerzéséről, vagyontárgy felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(2) Ajándékként, felajánlásként nem fogadható el olyan vagyontárgy, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják annak mértékét.
(3) Szennyvízcsatornával és ivóvízzel ellátott, vagy a jövőben ellátandó területen lévő ingatlant, vagy ingatlanrészt tulajdonosa az Önkormányzat részére közterület céljára, térítésmentesen átadja, az arról rendelkező külön szerződést a Képviselő- testület hagyja jóvá.
8. A versenyeztetési eljárás szabályai
12. § (1) A 10. § szerint megállapított értékű, bruttó 10 millió Ft értékhatár feletti ingatlan és nettó 1 millió Ft értékhatár feletti ingó vagyon, vagyonrész elidegenítése versenyeztetési eljárás útján történik.7
(2) Zártkörű versenytárgyalás hirdethető, ha a vagyon jellege, jelentősége, annak leghatékonyabb hasznosítása a pályázaton előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé.
(3) A versenyeztetési eljárás során szakértő közreműködése igénybe vehető.
(4) A tulajdonjogot nem érintő hasznosítás esetén versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, amennyiben a megkötendő szerződés tárgyáért kikötött ellenszolgáltatás 1 évre számított értéke a bruttó 6 millió Ft-ot meghaladja.8
(5) A versenyeztetési eljárás eredménytelensége esetén az elidegenítés egyéb módjáról a Képviselő- testület dönt.
(6) A versenyeztetésre vonatkozó részletes szabályokat az 1. melléklet tartalmazza.
9. Gazdasági társaságok feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
13. § (1) Az Önkormányzat a Képviselő- testület tulajdonosi döntése alapján alapíthat gazdasági társaságot, illetve szerezhet érdekeltséget gazdasági társaságban.
(2) A Képviselő- testület gyakorolja a gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok közül az átalakulással, az elidegenítéssel, az alaptőke felemelésével és csökkentésével, az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos tulajdonosi jogokat. A gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott egyéb tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja. Tevékenységéről a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet.
10. Az Önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szerv javára fennálló jogok
feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
14. § (1) A más személy tulajdonában lévő ingatlanon - az Önkormányzat javára fennálló jogról- mint használati jog átengedésére, a vagyon biztosítékul adására a vagyon megterhelésére, különösen a zálogjog, jelzálogjog, szolgalmi jog alapítására, elidegenítési és terhelési tilalommal való megterhelésre, a kezesség vállalásra, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlását korlátozó jogok biztosítására, különösen vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulásra, az elővásárlási, a vételi vagy visszavásárlási jogra, a bérlő-kiválasztási jog biztosítására, az egyéb garanciavállalásokra- a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság mondhat le vagy járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához.
(2) A beköltözhető forgalmi érték 50 %-a mértékéig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a jelzáloggal terhelt ingatlan további megterhelését engedélyezheti, amennyiben pénzintézeti hitelt vagy munkáltatói kölcsönt az ingatlan
a) felújítására,
b) komfortfokozatának növelésére,
c) bővítésére,
d) vételár hátralékának kiegyenlítésére,
e) lakás akadálymentesítésére,
f) fűtés korszerűsítésére
veszik igénybe.
11. Tulajdonosi hozzájárulás építési tevékenységhez
15. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlan vagyontárgyakon - harmadik személy által végzett építési munka esetén - az építési és fennmaradási engedélyekhez, továbbá egyéb munkálatokhoz előírt építési jogosultság igazolásához a tulajdonosi hozzájárulás kiadására és a hozzájárulás feltételeinek a meghatározására a Polgármester jogosult.
(2) A Képviselő- testület dönt az épületek tetőterében lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kialakításának engedélyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról.
16. § (1) E rendelet alkalmazásában a tulajdonosi jogok gyakorlása az államigazgatási, illetve bírói eljárás megindításának jogát, valamint a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó jognyilatkozat megtételét is magában foglalja.
(2) Az Önkormányzat tényleges, vagy várományi vagyonát érintő perbeli, vagy peren kívüli egyezség megkötésére:
a) 6 millió Ft egyedi értékhatárt meg nem haladó - peren kívüli, per indítás előtti - megállapodás megkötésére a Polgármester jogosult,
b) 6 millió Ft feletti perértékig, illetve egyedi értékhatárig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság jogosult.9
c) 20 millió forintot meghaladó perérték, illetve egyedi értékhatár esetén a Képviselő- testület jogosult.
13. Az önkormányzati követelések elengedése, törlése
17. § Az önkormányzat az Áht. 97. § (2) bekezdése szerint követelésről lemondani csak a számvitelről szóló törvényben meghatározott esetekben lehet. A behajthatatlan követelésről 500.000,- Ft-ig a Polgármester, 1 millió Ft-ig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, ezen értékhatár felett pedig a Képviselő-testület dönt.10
14. Önkormányzati lakások és nem lakáscélú helyiségek, valamint egyéb ingatlanok elidegenítésének különös szabályai11
18. § (1) Az önkormányzati
b) a nem lakáscélú helyiségek, valamint
c) mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok, építőtelkek, és egyéb beépítetlen területek (a továbbiakban együtt: egyéb ingatlanok) elidegenítéséről az 5. és 6. §-ban meghatározott döntésre jogosult rendelkezik.
(2) Az adásvételi szerződést az Önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá.
(3) Elővásárlási joggal érintett lakások és elővásárlási joggal érintett nem lakáscélú helyiségek elidegenítésénél a versenyeztetési eljárás szabályait (8. fejezet) nem kell alkalmazni. Az elővásárlási joggal érintett lakások vételárát a 10. § (2) bekezdésében és a 21. §-ban, az elővásárlási joggal érintett nem lakáscélú helyiségek vételárát a 10. § (2) bekezdésében, és a 24. §-ban leírtak alapján kell megállapítani. Ezen értékesítések esetében értéknövelő beruházás: a helyiség bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka.
(4) Amennyiben a vevő a (1) bekezdésben felsorolt ingatlanok vételárát banki hitelből fedezi, és ezt hitelt érdemlően bizonyítja, a vételárat a szerződéskötéstől számított 60 napon belül kell egy összegben megfizetnie. A vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható.
(5) Az önkormányzati lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletére a külön rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
Az elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítésének szabályai
19. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban;
c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;
d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, örökbefogadott gyermekét, házastársát, valamint bejegyzett élettársát.
(2) Elővásárlási joggal érintett lakás elidegenítését a bérlő, illetve az elővásárlási jog jogosultja is kezdeményezheti a polgármesterhez benyújtott kérelemben. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az elővásárlási jog gyakorlására jogosult személy(ek) családi és utónevét,
b) születési helyét, idejét,
c) a megvásárolni kívánt lakás megjelölését,
d) a bérlő, bérlőtárs, társbérlő írásbeli hozzájárulását, amennyiben az egyenes ági rokon, az örökbefogadott gyermek, a házastárs, vagy a bejegyzett élettárs gyakorolja az elővásárlási jogot.
(3) Elővásárlási joggal érintett lakás esetén a vételárat a 21. §-ban leírtak szerint kell megállapítani. Az elidegenítési eljárás megindításáról a polgármester dönt.
20. § (1) A vételárat a polgármester írásban közli az érintettekkel. Az ajánlati kötöttség időtartama a vételár közlésétől számított 90 nap.
(3) Az árajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a lakás forgalmi értékét,
c) a kötelező előtörlesztés összegét,
d) a részletfizetés időtartamát, a kamat mértékét,
e) tájékoztatást arról, hogy a vevő vételi jogával az árajánlat kézhezvételétől számított 90 napig élhet.
21. § (1) Elővásárlási joggal érintett lakás esetén a vételár a lakás 10. § (2) bekezdésében foglaltak alapján megállapított értékének:
a) 50%-a, ha a jogosult legalább tíz éve folyamatosan a lakás bérlője,
b) 70%-a, ha a jogosult legalább öt éve folyamatosan a lakás bérlője,
c) 90%-a, ha a jogosult öt évnél rövidebb ideje a lakás bérlője.
(2) Elővásárlási joggal érintett lakás esetében - ha a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, - a vételár a lakás 10. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a lakás lakottságának figyelembevételével megállapított érték, amelyből vételár kedvezmény nem adható.
(3) Az elővásárlási joggal érintett lakás vételárának (1) bekezdés szerinti megállapítása során az önkormányzat által az értékesítési ajánlata időpontját megelőző öt évben végzett felújítás költsége a kedvezmény alkalmazásánál is figyelembe vehető.
22. § (1) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár 20%-át köteles a szerződéskötéstől számított 30 napon belül egy összegben megfizetni, a fennmaradó vételár-hátralékra pedig havonta egyenlő részletekben legfeljebb 180 havi részletfizetés illeti meg. A vételár-hátralék kamata a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat négyszerese, de legalább 9%/év.
(2) Ha az elővásárlásra jogosult vevő a teljes vételárat egy összegben fizeti meg, a 21. § (1) bekezdésben írtak figyelembevételével megállapított vételárból további 5% kedvezmény illeti meg.
(4) A törlesztő részletek minden hónap 1. napján válnak esedékessé, és minden hónap 15. napjáig késedelmi kamat nélkül teljesíthetők. Késedelmes teljesítés esetére az adásvételi szerződésben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48 §-ában meghatározott mértékű késedelmi kamatot kell kikötni.
23. § (1) A megvásárolt lakásra a vételárhátralék erejéig jelzálogjogot, és ennek biztosítására részletfizetésnél a vételárhátralék idejéig, míg egy összegű kifizetésnél a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg 4 évre érvényes, Fertőd Város Önkormányzata javára szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Az adásvételi szerződés megkötésével együtt járó költségek a vevőt terhelik.
(2) A vételárhátralék teljes összegének kiegyenlítéséig harmadik személyek javára a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható.
(3) A lakás vételárának egy összegben történő kifizetése esetén a vételárat a szerződéskötéstől számított 30 napon belül kell kiegyenlíteni, a vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható.
(4) Amennyiben a vevő a lakás vételárát egy összegben banki hitelből fedezi, és ezt hitelt érdemlően bizonyítja, a vételárat a szerződéskötéstől számított 180 napon belül kell egy összegben megfizetnie. A vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható. A fenti rendelkezést a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
Az elővásárlási joggal érintett nem lakáscélú helyiségek elidegenítésének szabályai
24. § (1) Elővásárlási joggal érintett nem lakáscélú helyiség esetén a vételárat a 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani, mely összeget a polgármester írásban közli az érintettekkel. Az ajánlati kötöttség időtartama a vételár közlésétől számított 90 nap.
(2) A helyiség vételárát csökkenteni kell a bérlőnek a helyiségre fordított, meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével. Az értéknövelő beruházás tényét és mértékét a Bonyolító számlák, értékbecslés és amortizáció figyelembevételével igazolja.
(3) Amennyiben a helyiséget a bérlő 10 évet meghaladóan bérli, további 10%, amennyiben 15 évet meghaladóan bérli, további 20% vételár-kedvezmény illeti meg.
25. § (1) A vételárat a szerződéskötést követő 30 napon belül egy összegben kell kiegyenlíteni, a vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható.
(2) Amennyiben a vevő a nem lakáscélú helyiség vételárát egy összegben banki hitelből fedezi, és ezt hitelt érdemlően bizonyítja, a vételárat a szerződéskötéstől számított 60 napon belül kell egy összegben megfizetnie. A vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható.
26. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kocsis Ferenc Ujlakiné Dr. Pék Éva
polgármester jegyző
Versenyeztetési szabályzat
1. Versenyeztetési eljárás
1.1. Versenyeztetési eljárás alkalmazása esetén a pályázati eljárás vagy az árverés szabályai szerint kell eljárni.
2. E szabályzat alkalmazásában
2.1. Kiíró (ajánlatkérő): a jelen rendeletben meghatározottak szerint a tulajdonosi jogok gyakorlója, illetőleg a tulajdonosi jogok gyakorlójától kapott felhatalmazás alapján a Polgármester, a Képviselő-testület bizottsága vagy a költségvetési szerv vezetője.
2.2.Ajánlattevő (pályázó, licitáló): aki a versenyeztetési eljárás során a pályázati kiírás alapján
ajánlatot tesz vagy az árverési felhívás alapján licitál.
2.3. Nyílt pályázati eljárás: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a
meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.
2.4. Zártkörű (meghívásos) pályázati eljárás: a kiíró az érdekelteket - megfelelő határidő kitűzésével - közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.
2.5. Egyfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, melynek során a kiíró a pályázati kiírás feltételeinek megfelelő pályázatok közül választja ki a nyertes ajánlattevőt vagy azok hiányában a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja.
2.6. Többfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, amelynek során a kiíró az első forduló pályázati feltételeinek megfelelő pályázók számára a második fordulóban további feltételeket határoz meg, és az ebben foglalt feltételeknek megfelelő pályázók közül választja ki a nyertes pályázót.
3. A pályázati eljárás típusai:
3.1. A pályázati eljárás nyílt vagy zártkörű lehet, melyről a polgármester dönt.
3.2. Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha a hasznosítani kívánt vagyon jellege, jelentősége, valamint a hasznosítás hatékonyságát elősegítő feladatok megoldása ezen feltételeket teljesíteni képes gazdasági szereplők részvételét teszi szükségessé, vagy a nyilvános pályázat közérdeket sért.
3.3. A kiíró döntésétől függően a pályázati eljárás egy vagy többfordulós lehet. A jelen szabályzat alkalmazásában több fordulós pályázati eljárás legfeljebb két fordulóból állhat. Az első forduló feltételeinek megfelelő pályázókat a kiíró a második fordulóban a pályázat kiegészítésére szólítja fel. Az első fordulóban beadott pályázatokban vállalt feltételek csak a kiíró felhívásában foglaltak szerint módosíthatók. A második fordulóban azt a pályázót lehet nyertessé nyilvánítani, aki a pályázat kiegészítésére való felszólításnak eleget tett.
3.4 A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, melyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas- e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésre.
4. A pályázati eljárás kiírása, meghirdetése:
4.1. A pályázatot jelen szabályzat 2.1. pontjában meghatározott kiíró írhatja ki.
4.2. A pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és honlapján kell közzétenni a beadás határidejét megelőző legalább 15 nappal korábban. A pályázati kiírás megjelenéséről a kiíró közleményt jelentet meg 50 millió forint forgalmi értékhatár alatt legalább a megyei napilapban, 50 millió forint értékhatár felett legalább a megyei és egy országos napilapban.
A pályázati felhívás jellegének megfelelően szükség szerint a kiíró döntése szerint más helyen és módon is meghirdethető (üzleti-szakmai lapban, internetes portálokon).
4.3. Zártkörű pályázati eljárásról a kiíró az érintetteket a pályázati kiírás megküldésével postai úton értesíti úgy, hogy a pályázati kiírás megjelenéséről szóló közlemény közzétételétől számítva a pályázatok benyújtására legalább 15 nap álljon rendelkezésre.
4.4. Zártkörű pályázati eljárás esetén legalább három gazdasági szereplőnek kell megküldeni a pályázati kiírást, melyekről a polgármester dönt.
4.5. A pályázati eljárást a hasznosítani kívánt vagyon (vagyonrész) egészére, illetőleg meghatározott részére (részeire) lehet meghirdetni.
4.6. Többfordulós pályázati eljárás esetén a második fordulóban résztvevő pályázók számára eljuttatott, a pályázat kiegészítésére vonatkozó felhívás megküldésére a 4.3. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
4.7. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a kiíró megnevezését;
b) a pályázati eljárás célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű); illetve a fordulók számát;
c) a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét;
d) szükség esetén a kiíró által elfogadható minimumárat, az alkalmazható fizetési
módot;
e) az ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és
módját;
f) a hasznosítás feltételeit;
g) a pályázat benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját;
h) a pályázatok felbontásának helyét és időpontját;.
i) a hiánypótlás lehetőségét;
j) a pályázatok elbírálásának szabályait, szempontrendszerét;
k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes pályázatok benyújtása esetén is a
pályázati eljárást eredménytelennek nyilváníthatja;
l) a kiíró jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő előtt visszavonni, de
erről a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken az ajánlattételi határidő
lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni;
m) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét;
n) többfordulós pályázati eljárás esetén a kiegészítésre való felszólításra való utalást;
o) a pályázati eljárással kapcsolatos további információszerzés lehetőségének
megjelölését.
4.8. A nyílt pályázati eljárás meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell:
a) a kiíró megnevezését;
b) a pályázati eljárás célját, nyílt jellegét , illetve a fordulók számát;
c) a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét;
d) a pályázatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját;
e) a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása helyét.
4.9. A zártkörű pályázati eljárás meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell:
a) a kiíró megnevezését;
b) a pályázati eljárás célját, zártkörű jellegét;
c) a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét;
5. Az ajánlati biztosíték
5.1. A pályázati eljáráson való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati kiírásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró részére megfizetni. A befizetés teljesítésének a jóváírás napja minősül.
5.2. Az ajánlati biztosítékot a pályázati kiírás visszavonása, a pályázat érvénytelenségének megállapítása, a pályázatnak a benyújtási határidőt megelőző visszavonása esetén, továbbá az ajánlati kötöttség lejárta után 3 munkanapon belül vissza kell fizetni. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta, illetőleg a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
5.3. A nyertes pályázó által befizetett ajánlati biztosítéknak megfelelő összeg elidegenítés esetén foglalóként, hasznosítás esetén szerződést biztosító mellék-kötelezettségként (óvadék) számít be.
5.4. A nyertes pályázó által befizetett, foglalóról számlát kell kiállítani.
6. A pályázati eljáráson való részvétel feltételei
6.1. A pályázatok elbírálása során csak a pályázati kiírásban meghatározott időben és módon benyújtott pályázatok vehetők figyelembe.
6.2. A pályázati eljárásban - a kiírás eltérő rendelkezése hiányában - devizabelföldi- és külföldi (továbbiakban: külföldi) természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, vagy ezek konzorciuma vehet részt, mely megfelel a vagyontörvény rendelkezéseinek is. Az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség; vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium), és tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges.
7. A pályázatok érvényességi feltételei, az ajánlati kötöttség
7.1. A pályázó pályázatát zárt, a pályázó személyére való bármely utalás nélküli borítékban, egy eredeti és egy másolati példányban köteles a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő alatt, a pályázati kiírásban meghatározott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen, vagy meghatalmazott útján benyújtani.
7.2. A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, székhelyét (lakóhelyét), természetes személy pályázó esetén személyes adatait, elérhetőségeit (telefonszám, telefaxszám);
b) a pályázó rövid bemutatását;
c) a megajánlott ellenszolgáltatást (vételár, bérleti díj, stb.);
d) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására irányuló nyilatkozatot;
e) a fizetés módját és ütemezését;
f) a pályázó által vállalt további kötelezettségre vonatkozó ajánlatot,
g) a pályázati kiírásban előírt ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást.
7.3. Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, a pályázat csak akkor érvényes, ha a pályázó igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű ajánlati biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
7.4. A pályázatnak tartalmaznia kell:
7.4.1. ha a pályázó jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a pályázónak a beadáshoz képest:
a) 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy annak hitelesített másolatát, valamint aláírásra jogosult képviselőjének eredeti aláírási címpéldányát vagy annak hitelesített másolatát,
b) a létrejöttét igazoló bírósági, vagy más egyéb nyilvántartásba vételéről szóló okiratot, valamint a képviselet jogára vonatkozó továbbá az aláírás hitelességét igazoló okiratot.
7.4.2. egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói engedély hiteles másolatát; 7.4.3. természetes személy esetén a természetes személy személyi adatait.
7.5. A konzorciumban pályázóknak ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött megállapodás eredeti vagy hitelesített másolatát, melynek ki kell térnie arra, hogy a tagok felelőssége egyetemleges, meg kell jelölniük továbbá a meghatalmazással eljáró képviselőjük nevét.
7.6. Külföldi pályázónak hiteles magyar fordításban is be kell nyújtania a megjelölt dokumentumokat. Külföldi pályázó köteles belföldi székhellyel (lakóhellyel) rendelkező kézbesítési megbízottat megnevezni.
7.7. A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 90 napig kötve van. A pályázó ajánlati kötöttségétől szabadul, amennyiben a kiíró ezen időponton belül írásban közli, hogy pályázatát nem nyilvánította nyertessé, vagy hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánította. Abban az esetben, ha a bíráló bizottság javaslatában második helyezettet is megjelöl, úgy az ilyen pályázó ajánlati kötöttsége a 90 napon belül akkor szűnik meg, ha a kiíró a nyertes pályázóval szerződést köt, és erről írásban értesíti a második helyezettet.
7.8. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
8. A pályázatok átvétele, bontása
8.1. A pályázat személyesen vagy meghatalmazott útján a pályázati kiírásban megjelölt helyen és időben, legkésőbb a pályázat beadására nyitva álló határidőig adható be. A pályázat átvétele során az átvétel időpontját rá kell vezetni a pályázatot tartalmazó borítékra, egyúttal átvételi elismervénnyel kell igazolni az átvétel tényét.
8.2. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidőt követő 15 napon belül nyilvánosan történik. Nyilvános bontáson a kiíró képviselője a kiíró által meghívott személyek, valamint a pályázók, illetve meghatalmazottjaik is jelen lehetnek.
8.3. A pályázatok nyilvános bontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell a pályázatot benyújtók nevét, székhelyét (lakóhelyét), azonban az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek nem hozhatók nyilvánosságra.
9. A pályázatok értékelése:
9.1. A felbontott pályázatokat a kiíró által létrehozott legalább 3 fős bizottság, amennyiben a kiíró a Képviselő-testület, úgy a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság - a bontást követő 15 napon belül formai és tartalmi szempontból értékeli, és az elbírálásra vonatkozó javaslatát indoklással együtt a kiíró részére előterjeszti.
9.2. A pályázat étékelésében nem vehet részt az a személy, aki pályázó, vagy annak:
a) közeli hozzátartozója;
b) munkaviszony, illetve köztisztviselői jogviszony alapján a felettese, vagy
alkalmazottja;
c) más szerződéses viszonyban foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja;
d) tulajdonosa, tagja vagy vezető tisztségviselője - amennyiben a pályázó jogi
személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy ezek
konzorciuma.
9.3. A pályázat értékelésében részt vevő köteles haladéktalanul a kiírónak bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi vita esetén a kiíró dönt.
9.4. A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázatok értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázatok értékelésének céljára használhatják fel.
9.5. A bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
a) a pályázat tárgyául szolgáló vagyont (vagyonrészt);
b) a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett pályázatok számát;
c) a beérkezett pályázatok összefoglalását;
d) a pályázatok értékelésének főbb szempontjait, az egyes pályázatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket;
e) a legkedvezőbb pályázat javaslatának indokait;
h) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első és esetlegesen a második helyre javasolt pályázó megjelölését.
10. Érvényesség, eredményesség 10.1. Érvénytelen a pályázat, ha:
a) a pályázatot a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be;
b) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;
c) a megvásárolni kívánt vagyon (vagyonrész) mértékét és az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte, továbbá ha a megajánlott vételár a minimum árat nem éri el;
d) a pályázó nem tett részletes és kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget;
e) a pályázat az előző esetekben felsoroltakon túlmenően nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak;
f) olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázati eljáráson.
10.2. Eredménytelen az eljárás, ha:
a) a pályázati eljárás során nem nyújtottak be érvényes pályázatot;
b) a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek;
c) a kiíró eredménytelennek nyilvánítja.
10.3. Eredményes az eljárás, ha a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő legalább egy érvényes pályázat érkezett, kivéve a 10.2.
c) pontban foglalt esetet.
11. A döntés
11.1. A pályázatok érvényességéről, a pályázati eljárás eredményességéről, valamint a nyertes pályázatról a kiíró dönt - ha a pályázati kiírás másképp nem rendelkezik - a bontástól számított 15 napon belül. A határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal, egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, amelyről az érintetteket tájékoztatni kell.
11.2 A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül a második helyezettet is, akivel a kiíró abban az esetben köthet szerződést, ha a pályázati eljárás nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől eláll.
11.3. A döntés során felmerülő összeférhetetlenségre e szabályzat 9.2. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
12. A pályázat eredményének közlése
12.1. A kiíró a döntését követően a pályázati eljárás eredményét haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül, írásban közli valamennyi pályázóval. A nyertessé nem nyilvánított pályázók ajánlati kötöttsége a döntésről szóló értesítés kézhezvételének napján szűnik meg, a 7.7. pontban foglaltak kivételével.
13. A szerződés megkötése
13.1. A kiíró a pályázati eljárás nyertesével, ennek meghiúsulása esetén - amennyiben megjelölésre került - a második helyezettel köthet szerződést.
13.2. A pályázati eljárás nyertese az, akit a kiíró döntésében nyertesnek nyilvánított.
13.3. A szerződést a kiíró döntését követő 30 napon belül meg kell kötni.
13.4. Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, vagy a felek felbontották azt, úgy a kiíró korábbi döntése alapján jogosult - amennyiben megjelölésre került - a második legjobb pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázati eljárást kiírni.
14. A kiírás visszavonása
14.1. A pályázati kiírás az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig visszavonható, amelyet a felhívással azonos módon kell közzétenni. Ez esetben a már benyújtott dokumentáció, illetve az ajánlati biztosíték a pályázónak visszajár.