Fertőd város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontja, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet
   

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
   

1. § E rendelet célja Fertőd város épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemmel (a továbbiakban: helyi védelem), a településképi követelményekkel, a településkép-érvényesítési eszközökkel, a településképi önkormányzati támogatási és az ösztönző rendszerrel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet hatálya Fertőd város közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki.

3. § E rendeletben meghatározott településképi követelményeket a többszörösen módosított 13/2010 (XII.1.) Önkormányzati rendelet a Fertőd város helyi építési szabályozásáról és szabályozási tervéről szóló (a továbbiakban: HÉSZ) előírásaival együtt, valamint a Fertőd Város Települési Arculati Kézikönyvében megfogalmazott alapértékek és esztétikai elvárások figyelembevételével kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések
   

4. § E rendelet alkalmazásában: (fogalmak)

1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat.

2. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla

3. Egyedi tájékoztató tábla: olyan- rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú- hirdetőberendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt.

4. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékekről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat.

5. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

6. Helyi egyedi védettségű építmények: az önkormányzat által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.

7. Helyi egyedi védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

8. Helyi területi védett településkarakter: e rendelet által védetté nyilvánított településszerkezet, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

9. Helyi területi védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet.

10. Helyi területi védett utcakép: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatát, tömegének, jellemzően paramétereinek megőrzését jelenti.

2. Fejezet
   

A helyi védelem

3. A helyi védelem célja, feladata

5. § A település településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

6. § A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipartörténeti, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a nyilvánossággal történő megismerése.

7. § E rész rendelkezéseit a közhiteles országos nyilvántartásban szereplő műemléki értékre, környezetre és műemléki jelentőségű területre, valamint a nyilvántartott táj- és természetvédelmi területekre annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok az vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelményekkel nem ellentétesek.

4. A helyi védelem fajtái
   

8. § A helyi védelem területi vagy egyedi lehet.

(1) A helyi területi védelem:

a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)

b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),

c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),

d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjedhet ki.

(2) Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 1. számú mellékletben meghatározott területeket.

(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj-és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotása, utcabútorra,

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(4) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

5. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
   

9. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körül határolását,

b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész)

c) a védelem indoklását,

d) fotódokumentációt a védendő értékekről és környezetéről,

e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, területi védelem esetén egyértelmű körül határolását,

b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész)

c) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat indoklását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését szakértők bevonásával a polgármester végzi. A helyi védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat és az annak alapján, a 5. számú melléklet szerinti tartalommal készülő értékvédelmi dokumentáció (továbbiakban: dokumentáció) szükséges.

10. § A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) a helyi védettség kezdeményezőjét,

b) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,

c) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal

d) az illetékes építésügyi hatóságot

e) területi védelemnél érdekelt közműveket.

11. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 10. §-ban meghatározott érdekelteket.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

12. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 8. § bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

13. § Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

14. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),

d) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám,  utca,  házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),

f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,

g) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése),

h) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, és
   az ahhoz kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
   

15. § (1) Az 2. melléklet szereplő helyi védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei (tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi stb.) szerepe nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(4) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(5) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni.

(6) A helyi védettségű épület jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.

(7) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható

(8) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

1. a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,
2. a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható

(9) Helyi egyedi védettségű építmény csak a védelem megszüntetése után bontható, úgy, hogy a bontandó épületről értékvizsgálatot kell készíteni.

(10) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.

7. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

16. § (1) A 1. mellékletben megjelölt helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények

a) A történetileg kialakult jellegzetes szerkezet, telekosztás, utca vonalvezetés megőrzendő. A területen csak olyan telekalakítás engedélyezhető, amely az eredeti telekstruktúrát lényegében nem változtatja meg, így két egymás melletti telek nem vonható össze.

b) Felújítások, bővítések, újjáépítések esetén a védett területeken (településszerkezeti és utcaképvédelmi) a kialakult hangulat és térarányok, a hagyományos szabályozási vonalak, építési vonalak, hagyományos oldalhatáron álló, előkert nélküli beépítés megőrzendők.

c) A településképet meghatározó beépítés földszintes, tetőtérbeépítés úgy megengedett, ha az épület tömegaránya, tetőformája, homlokzati megjelenése nem változik.

(2) A 2. mellékletben megjelölt helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó építészeti követelmények

a) A helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő.

b) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatkialakítása az épület jellegének megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodni.

c) Az épületek hagyományos kialakítása a vakolt-meszelt külső homlokzattal és lábazattal, a homlokzati részletek, vakolatdíszek megőrzésével, a nyílászárók eredeti arányának megőrzésével, és hagyományos színek (pl: fehér, sárga) alkalmazásával biztosítható.

d) Anyaghasználatban, külső homlokzatképzés tekintetében a hagyományos anyagok és technológiák alkalmazandók: tégla, cserép, vakolt festett homlokzat, mázolt vagy pácolt fa nyílászárók.

épületet felújítani, átalakítani csak az épület eredeti formavilágának megtartásával lehet.

e) Melléképület csak főépület oldalhatáron álló homlokzatának meghosszabbított vonalára helyezhető el, javasolt az összeépítésük a főépülettel. Anyaghasználatában és tömegformálásában igazodni kell a főépülethez.

f) Az épületek magas tetősek lehetnek, a hagyományos formák és arányok megtartandók

g) Épületben tetőablak csak síkban fekvő helyezhető el az oldalkert, hátsókert felé, az utcai homlokzat felöli tetőn tetőtéri ablak nem helyezhető el.

h) Az utcai homlokzaton nem helyezhető el zavaró létesítmény (pl: parabola, klíma)

j) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat megtartandó.

k) A védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el.

3. fejezet

Településképi követelmények

1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

17. § Településképi szempontból meghatározó területek a település teljes közigazgatási területe.

2. Építmények, épített környezet anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
   

18. § Több rendeltetési egységet tartalmazó épület - részben vagy egészben történő - felújítsa, átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése esetén nem megengedett az épület teljes homlokzatának harmonikus megjelenését nem eredményező, és a településképbe nem illeszkedő anyaghasználat alkalmazása.

19. § (1) Az előkertre vonatkozó elvárások:

Az előkertek rendezettségére kell ügyelnie az ingatlan tulajdonosának. Az előkertben lévő növények nem terjeszkedhetnek ki az ingatlan utcai vonalán túl.

Az előkertben lévő fa lombkoronája 2,50 m magasságtól kiterjeszkedhet az utca fölé. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége annak karbantartása, illetve a lombkoronából származó levél, és termés rendszeres takarítása.

(2) Az utcai kerítés építése során a Fertőd város Települési Arculati Kézikönyvében megfogalmazott alapértékeket, esztétikai elvárásokat kell figyelembe venni, azaz az alábbiak szerint építhető:

a) A kerítés felújítását, a kerítés építését a Polgármesterrel előzetesen kell egyeztetni, és csak a jóváhagyás után lehet a munkálatokat megkezdeni. Az elvégzett munkálatokat a Polgármesterrel kell jóvá hagyatni. Mindkét esetben a településképi rendelet alapján kell eljárni.

b) Meglévő kerítések felújítása során a kerítés színe legyen összhangban a környezetével, ne legyen kirívó.

c) Új kerítés építése esetén:

• A kerítés lábazata 80 cm magasságig tömör lehet, felette áttört kerítés legyen.
  
• A kerítések oszlopai, kapuzatai a hagyományokra épülve lehetségesek,
• Gömbfa kerítésoszlop a külterületi ingatlanok közúttal határolt telekhatárára épülhetnek, a belterületi ingatlanoknál ez a lehetőség nem áll fenn.
• A kerítés után közvetlen lehet „tömör” zöld sövénykerítés. Az így kialakuló „zöldtömör” kerítés magassága nem lehet 2,20 m-nél magasabb. A sövénykerítés utcai vonalán, az utcára semmilyen formában nem nyúlhat ki. A „zöld kerítés” karbantartásáért, annak térbeli elhelyezkedéséért az ingatlan mindenkori tulajdonosa tartozik felelősséggel.
• A teljesen tömör kerítés építése a Polgármesterrel való egyeztetés alapján nem kizárt.

20. § (1) Az utcaképet meghatározó, az utcaképben megjelenő lakóépületek és építmények építése során a Fertőd város Települési Arculati Kézikönyvében megfogalmazott alapértékeket, esztétikai elvárásokat kell figyelembe venni, azaz az alábbiak szerint építhetők.

(2) A településen építendő, felújítandó épületek külső megjelenésével kapcsolatban e rendelet alapján jár el a polgármester. A polgármester ellenőrizheti, hogy a megépült projekt az előzetesen egyeztetettek alapján készült-e el.

a) Az épületek tetőfedésének elvárásai:

• Rikító színű, és rikítóan többszínű (cirmos) tetőszín nem alkalmazható.
• Utcáról látszó épületeken, épületrészeken tegola semmilyen formában nem alkalmazható.
• Trapézlemez fedés lakóház utcafronti részén nem használható. Trapézlemez nem védett területen, ipari övezetben alkalmazható.
• Cseréplemez fedés csak piros, vagy barna színben, meglévő pala héjazat cseréjekor használható, statika megalapozottsággal. A tetőszerkezet megerősítésével, vagy cseréjével járó építés során cseréplemez fedés nem alkalmazható.
• Korcolt fémlemezfedés meglévő, és új házakon is alkalmazható; csak piros, vagy antracit színben.
• Az épület tetőzetén napelem használatának elvárásai:
• Védett övezetben lehetőleg kerülni kell, és lehetőség szerint egyéb alternatívában kell megoldást találni. Csak nagyon megindokolt esetben fogadható el ez a megoldás.
• A település épületeinek elvárt színvilága:
• Visszafogott színvilág, nem rikító színek. Meghatározandó 3-4 színskála, lehetőség szerint le legyen több. A színek kiválasztása egyeztetés alapján történik.

b) Rönkház építésére a védett városrészben nem, csak a nem védett területeken van lehetőség.

c) Az épület utcai frontján a garázskapu építése kerülendő.

d)A fentiektől eltérő reklámtáblák kihelyezése a Polgármesterrel való egyeztetés alapján nem kizárt.

e) Parabola antenna, tányérantenna a védett területen, a közterületről nem látható módon kerülhet elhelyezésre. A puffer, és nem védett területen is csak úgy, hogy esztétikájában – gyakorlatilag színben – harmonizáljon ahhoz a környezethez, tetőhöz, ahol elhelyezkedik.

f) Az épület közterületről látható homlokzatának karbantartásáért, esztétikai minőségéért a tulajdonos felel. Amennyiben az épület utcai homlokzatának állapota nem megfelelő, azt köteles a tulajdonos – e rendelet alapján – karbantartani.

3. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények
   

21. § (1) Épületet úgy kell elhelyezni, hogy

1. az adott utcavonal-vezetéshez alkalmazkodva, az építési helyen belüli beépítés telepítés módjában, és az épületek közötti kellemes térarányok megtartásával,
   
2. a rendeltetésében és használat módjában a

a környezet természeti adottságait is figyelembevéve a kialakult településképbe illeszkedjen.

(2) Több ütemben történő építkezés esetén, a telket, a településképhez illeszkedően, a helyes beépítési sorrend és a későbbi fejlesztési lehetőségek megtartása követelményének betartásával kell beépíteni.

(3) Magastetős épület esetében úgy kell meghatározni annak szélességi és hosszanti méretét és ezek arányát, hogy az épületet tekintve önmagában és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok ne alakuljanak ki.

(4) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz, valamint a közterület használati módjához illeszkedően kell kialakítani.

(5) Közterület kialakítása, átalakítása e rendelet alapján történhet.

4. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi követelmények
   

22. § (1) Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy

a) az alaprajzi elrendezésből adódó tömegformálásában,

b) a tetőidom formájában,

c) a tetőgerincnek az utcavonalhoz képest meghatározó irányában,

d) a tetőhajlásszög mértékében

e) esetleges tetőfelépítmények kialakításában összhangban legyen a környező épületekkel.

(2) Magastetős épület esetében úgy határozzuk meg annak szélességi és hosszanti méretét és ezeknek arányát, hogy az épületet tekintve önmagában és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok ne alakuljanak ki.

(3) Épületet úgy lehet kialakítani, hogy a

a) homlokzat tagolásával, a homlokzati nyílások kiosztásával,

b) az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra vonatkozó építészeti megoldásokkal,

c) a homlokzat színezésével

d) az alkalmazott homlokzati anyaghasználatával

illeszkedjen az településképbe.

(4) A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát, a közterület fölé benyúló építményrészt úgy lehet elhelyezni, hogy az a kapcsolódó közterület használati módjához illeszkedjen.

(5) Az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést az utca felé néző épülethomlokzatokra telepíteni nem lehet, kivéve takartan településképbe illeszkedő építészeti eszközök alkalmazásával.

(6) Parabola antenna, tányérantenna a védett területen, a közterületről nem látható módon kerülhet elhelyezésre.

(7) Síktáblás napelem, napkollektor az utcafronton, és az utcáról látható épületrészen nem építhető.

(8) A zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetén előnyben kell részesíteni a táji- termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat, törekedni kell az őshonos növényfajok telepítésére.

(9) A telekhatár és az úttest közötti közterületen, a közútkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében - ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében - létesíthető burkolt felület.

(9) A közterület anyaghasználatánál a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető-árok, zöldsáv kialakítása utcaszinten is egységes megjelenésű legyen, amely a polgármester jóváhagyásával készülhet.

IV. Fejezet

Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre, a felszíni közmű létesítményekre vonatkozó településképi követelmények.

23. § E fejezetben a reklámokra, reklámhordozókra és egyéb reklámcélú berendezések elhelyezésére vonatkozó alapkövetelményeket a településképi védelemről szóló 2016. LXXIV törvény (továbbiakban Tktv.), határozza meg, amelyet a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.), a Fertőd településszerkezeti tervében meghatározott területfelhasználási rendszerhez kötött reklám elhelyezési szabályaival együtt kell figyelembe venni.

Reklámokra és reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

24. § (1) A reklám -, illetve hirdetési felület elhelyezése során a polgármester e rendelet alapján településképi eljárást folytat le. Az eljárás során vizsgálja, hogy a Fertőd város Települési Arculati Kézikönyvében megfogalmazott – alábbiakban részletezett - alapértékeket, esztétikai elvárások hogyan érvényesültek:

1. A reklámtábla információ felülete nem haladhatja meg a 1,20 x 1,60 m nagyságot.
2. Az adott hely tulajdonosának hozzájárulása szükséges, ahova a reklámtábla kihelyezésre kerül.
3. A reklámtábla karbantásáért a kérelmező a felelős. Amennyiben a kérelmező már nem fellelhető, úgy ezt a kötelezettséget az ingatlan tulajdonosának kell vállalnia.
4. A reklámtáblák minőségi kialakítása szükséges.
5. Alapvetően a cégér reklámtábla támogatandó.
6. A reklámtáblák színvilága az adott környezethez alakítandó, kerülni kell az ízléstelen, településképet rontó reklámokat.
7. Az épületen megjelenő reklámok hirdető felülete nem haladhatja meg a 1,20 x 1,60 m nagyságrendet. Egy épületre maximum 2 reklámfelület kerülhet. Amennyiben az épületben több reklámozandó tevékenység van, úgy azok tevékenységenként egy felülettel reklámozhatnak.

(2) Építési tevékenység idejére építési reklámháló az (1) paragrafus és annak a.) – f.) pontjai alapján helyezhetők el.

A felszíni közmű létesítményekre vonatkozó településképi követelmények

(3) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére jellemzően nem alkalmas területek:

1. műemlékvédelmi terület, és annak 350 m-es védőtávolsága, a közlekedést biztosító területei kivételével,
2. településképi szempontból meghatározó területek, és annak 350 m-es védőtávolsága, a közlekedést biztosító területei kivételével,
3. természetvédelmi terület, és annak 350 m-es védőtávolsága a közlekedést biztosító területei kivételével,
4. közterek, közparkok, közjóléti rendeltetésű erdőterületek, a közlekedést biztosító területei kivételével,
5. védelmi erdőterületek a közlekedést biztosító területei kivételével,
6. vízgazdálkodási területek, a közlekedést biztosító területei kivételével

(4) A fenti jellemzőkkel ellátott területeken eltérés csak külön eljárásban, a polgármester által pontosított eljárási rend szerint lehetséges.

(5) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek:

1. közműterületek
2. közlekedési területek
3. gazdasági területek

V. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

1. Településkép-védelmi tájékoztatás és kötelező szakmai konzultáció
   

25. § (1) Fertőd város teljes közigazgatási területén minden építési tevékenység: egyszerű bejelentéssel, építési engedélyezéssel, és bejelentési kötelezettséggel járó építés esetén - kivéve a 29.§, 34.§ szerinti eljárásokat - kötelező lefolytatni a településképvédelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt (a továbbiakban: konzultáció).

(2) A konzultáció feladatát az önkormányzati főépítész látja el.

(3) A konzultáció szükséges 6. számú melléklet szerinti kérelmet, és az abban foglat dokumentumokat benyújthatja az építtető, vagy egyéb módon érintett kérelmező, illetve az általa megbízott tervező.

(4) A kérelmet a rendelkezésre álló adatokkal és információkkal a jegyző részére kell benyújtani. A jegyző - a kérelem csatolásával - haladéktalanul értesíti a főépítészt, egyezteti a kérelmezővel a konzultáció 8 napon belüli idejét és helyét.

(5) A konzultációra alkalmas minimum dokumentáció tartalma

1. épület esetén helyszínrajz, a rendeltetés megjelölése, a méreteket bemutató alaprajzi vázlat, tömegvázlat, fotómontázs, látványterv, amely az építendő épületet bemutatja a környezetében.
2. építmény esetén helyszínrajz, rendeltetés, megjelenési vázlat, fotómontázs, látványterv, amely az építendő építményt bemutatja a környezetében.

(6) A konzultáció és a tájékoztatás eredménye olyan - a hatályos településképi rendeletén és településrendezési eszközökön alapuló - tájékoztató tartalmú (szöveges és térképi adatokat tartalmazó) dokumentum, melyben meg kell jelölni

a) a kötelező (a településképi rendelet és a településrendezési eszköz előzetes megváltoztatása nélkül nem módosítható),

b) az irányadó (orientáló jellegű), valamint

c) a tájékoztató (pl. a műemléki, helyi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos, illetve környezeti megkötéseket), tartalmi és eljárási (pl. a településképi véleményezési, településképi bejelentési eljárásra vonatkozó) elemeket.

(7) A dokumentációról a főépítész ad nyilatkozatot. A konzultáció és tájékoztató írott formában történő kiadásáról és nyilvántartásáról - a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(8) A tájékoztatásban a főépítész felhívja a figyelmet, hogy a település a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Világörökség területén fekszik, ezért a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalával – ezen belül a Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályával - egyeztetni kell.

(9) A tájékoztatásban a főépítész felhívja a figyelmet, hogy a településen a 3.számú melléklet alapján tájképvédelmi övezetek, ex lege védett kunhalmok, ökológiai folyosó, puffer területek találhatók, ezért a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetni kell. Konzultáció előzetes tájékoztató jelleggel is kérhető.

1. Településkép-védelmi tájékoztatás és
   kötelező szakmai konzultáció véleményezés szempontjai
   

26. § A kötelező szakmai konzultációs véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) megfelel-e a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Világörökség kezelési tervében, és a Fertőd város Települési Arculati Kézikönyvében megfogalmazott alapértékeknek, esztétikai elvárásoknak,

c) ha volt ilyen, akkor figyelembe veszi-e az előzetes szakmai konzultáció során készült emlékeztető javaslatokat,

d) az a) és b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelentést eredményez-e.

27. § A beépítés telepítési módjával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés telepítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

28. § Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve átalakuló épített környezethez,

b) külső megjelenés (homlokzatok tagolása, nyílászárok kiosztása, alkalmazott homlokzatburkoló szerkezetek anyaga és színe) összhangban van-e a környező beépítéssel,

c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezési, tartozékai homlokzati elhelyezésére,

d) a tetőzet kialakítása -- tetőidom, hajlásszög és tetőfelépítmények—megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezet adottságaihoz.

e) a határoló közterülettel való harmonikus kapcsolatot kialakítása érdekében az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra tesz-e a terv megfelelő javaslatokat;

f) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a diszvilágító és hirdető berendezések kialakítását

2. Településképi véleményezési eljárás
   

29. § (1) A polgármester Fertőd város közigazgatási területén építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszára településképi véleményezési eljárást (továbbiakban: véleményezési eljárást) folytathat le.

(2) A polgármester településképi véleményét az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalására alapozza, vagy javasolja a jogszabályok szerint létrehozott helyi tervtanács összehívását, és annak álláspontjára alapozva hozza meg a döntését.

1. Településképi véleményezési eljárás vizsgálatának részletes szempontjai, és eljárási rendje
   

30. § A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) megfelel-e a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Világörökség kezelési tervében, és a Fertőd város Települési Arculati Kézikönyvében megfogalmazott alapértékeknek, esztétikai elvárásoknak.

31. § A beépítés telepítési módjával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés telepítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a meglévő-kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit, közterületi állapotokat.

32. § Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve átalakuló épített környezethez,

b) külső megjelenés (homlokzatok tagolása, nyílászárok kiosztása, alkalmazott homlokzatburkoló szerkezetek anyaga és színe) összhangban van-e a környező beépítéssel,

c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezési, tartozékai homlokzati elhelyezésére,

d) a tetőzet kialakítása -- tetőidom, hajlásszög és tetőfelépítmények—megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezet adottságaihoz.

e) a határoló közterülettel való harmonikus kapcsolatot kialakítása érdekében az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra tesz-e a terv megfelelő javaslatokat;

f) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a diszvilágító és hirdető berendezések kialakítását.

33. § A településképi véleményezés eljárási rendje

(1) A véleményezéshez kérelmező (építtető, építtető meghatalmazottja, építtető által megbízott tervező) kérelmét a Fertőd város polgármesteri hivatalába papír alapon nyújthatja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(2) A papír alapú kérelem nyomtatványt a 7. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az elektronikus tárhelyre történő építészeti műszaki tervdokumentációnak minimum az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) az épület tervdokumentációját, amely bemutatja, hogy a tervezett épület/építmény megfelel a településképi véleményezési vizsgálatban előírt követelményrendszernek.

b) a dokumentációnak tartalmaznia kell az épület/építmény rendeltetését.

c) az a.) pont szerinti rövid műszaki leírását

(4) A polgármester a kérelem beérkezése utáni legkésőbb 5. munkanapon belül megkéri az önkormányzati főépítész szakmai véleményét, vagy e rendelet szerint javasolja, a kérelmező tájékoztatásával együtt, a helyi tervtanács összehívását.

(5) Az önkormányzati főépítész legkésőbb a kézhezvételtől számított 8 napon belül megadja e rendelet alapján a szakmai véleményét.

(6) A helyi tervtanács legkésőbb 8 napon belül e rendelet 30.§ - 32.§ alapján a szakmai véleményét.

(7) A polgármester az önkormányzati főépítész, vagy a helyi tervtanács szakmai állásfoglása, a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Világörökség kezelési tervében, a Fertőd város Települési Arculati Kézikönyvében megfogalmazott alapértékekei, esztétikai elvárásai, illetve e rendelet alapján alakítja ki álláspontját.

(8) A polgármester véleményében

a) engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy

b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felelnek meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy

bb) a főépítészi, vagy a tervtanácsi szakmai álláspont a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

(9) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá a véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(10) A polgármester a településképi véleményben felhívja a kérelmező figyelmét, hogy a település a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Világörökség területén fekszik, ezért a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalával – ezen belül a Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályával – egyeztetni kell.

(11) A polgármester a településképi véleményben felhívja a kérelmező figyelmét, hogy a településen a 3. számú melléklet alapján tájképvédelmi övezetek, ex lege védett kunhalmok, ökológiai folyosó, puffer területek találhatók, ezért a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetni kell.

(12) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

3. Településképi bejelentési eljárás
   

34. § A polgármester – a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység, valamint az (1a) bekezdés kivételével – településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytathat le

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. §, és az 1. számú mellékletében felsoroltakra,

b) a jelen rendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére,

c) az építmény homlokzatára (és kirakatportálon), tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára rögzített cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezésére,

d) közterületek kialakítására, átalakítására az alábbiak szerint.

35. § (1) A bejelentési eljárás kérelemre indul. A bejelentési a 8. számú melléklet szerinti kérelmet és dokumentációt a polgármester részére kell digitálisan, és két példányban papír alapú dokumentációban benyújtani.

(2) A dokumentáció tartalmazza (a kérelem és a településképi megfelelést alátámasztó indokoknak megfelelően, amennyiben értelmezhető)

a) az érintett homlokzatot,

b) az érintett alaprajzot,

c) a helyszínrajzot, tereprajzot,

d) a műszaki leírást, benne a rendeltetésre, műszaki megvalósításra és időtartamra vonatkozó leírással,

e) a kiegészítő látványtervet, fotót, fotomontázst.

(3) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást - kikötéssel, vagy anélkül - tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés

a) megfelel a Korm. rendeletben meghatározott, továbbá - a csatolandó dokumentációt illetően az előírt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve cégér illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást - kikötéssel, vagy anélkül - elutasítja és a bejelentőt erről a tényről a vélemény megküldésével értesíti, ha a bejelentés

a) nem felel meg a Korm. rendeletben meghatározott, továbbá - a csatolandó dokumentációt illetően az előírt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve cégér nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben zavarja, illetve korlátozza.

(5) Az eljárásért az építtetőnek, illetve a tervezőnek igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.

(6) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott döntését a kérelmező részére 15 napon belül adja meg.

(7) A polgármester véleményét a főépítész – és azon felül szükség szerint egyéb szakértő bevonásával - készíti elő.

(8)A polgármester határozata ellen a Képviselő-testülethez 15 napon belül fellebbezés nyújtható be. A fellebbezést a Képviselő-testület a soron következő ülésén bírálja el.

36. § (1) A döntésben polgármester felhívja a kérelmező figyelmét, hogy a település a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Világörökség területén fekszik, ezért a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalával – ezen belül a Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályával – egyeztetni kell.

(2) A döntésben polgármester felhívja a kérelmező figyelmét, hogy a településen a 3. számú melléklet alapján tájképvédelmi övezetek, ex lege védett kunhalmok, ökológiai folyosó, puffer területek találhatók, ezért a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetni kell.

4. Településképi kötelezés, településképi bírság
   

37. § (1) A településképi követelmények teljesítését a polgármester ellenőrzi. A tudomására jutott – észrevételezett, vagy bejelentés alapú - településképi mulasztásokat – egyeztetve a település főépítészével – kivizsgálja, és ezen ügyekben településképi kötelezési eljárást folytathat le.

(2) Az eljárásra a közigazgatási hatsági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A polgármester a kötelezettet, ha nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségeknek, a 2016.évi LXXIV törvény 11. §-a alapján 1.000.000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírsággal sújthatja. A bírságot a Magyar Államkincstárnál vezetett – a határozatban megjelölt – előirányzatú számlájára kell megfizetni.

(4) Az önkormányzat a településkép-védelmi bírságot a településkép karbantartására, fejlesztésére fordíthatja.

(5) A településkép-védelmi bírság teljes összege pályázat útján is felhasználásra kerülhet a (4) pontja szerint. A pályázat során kiemelt pontszámot jelent a településkép-védelmi kötelezettség kötelezettjének, amennyiben a kötelezést végrehajtotta.

VI. Fejezet

Hatályba léptető rendelkezések

38. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

39. § E rendelet rendelkezéseit e rendelet hatályba lépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

                    Bognár Zoltán                                                                    dr. Füzi Norbert

                      polgármester                                                                             jegyző