Fertőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete
a vagyonról szóló 20/2012. (XI.5.) önkormányzati rendeletének módosításáról
Hatályos: 2022. 04. 01- 2022. 04. 02Fertőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete
a vagyonról szóló 20/2012. (XI.5.) önkormányzati rendeletének módosításáról
Fertőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (2) bekezdés b.) és c.) pontjában, az 5. § (4) és a 13. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. § (2) bekezdésében, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (1), (3), illetve 58. § (2), (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e.) pontjában kapott feladatkörében eljárva a vagyonról szóló 20/2012. (XI.5.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja:
1. § A vagyonról szóló 20/2012. (XI.5.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„1. § (3) A rendelet hatálya nem terjed ki:
2. § A Rendelet 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes.
(3) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak:
a) helyi közutak és műtárgyaik,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,
d) mindaz a vagyon, amelyet törvény forgalomképtelenné nyilvánít.
(4) A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos Önkormányzat csak az Nvtv.-ben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.
(5) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezik az Nvtv.-ben ekként meghatározott vagyonelemek.
(6) Az üzleti vagyon a vonatkozó törvények és a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint elidegeníthető.”
3. § A Rendelet 3. §-a hatályát veszti.
4. § A Rendelet 6. §-a az alábbiak szerint módosul:
5. § A Rendelet 10. § (2) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul:
6. § A Rendelet 12. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
7. § A Rendelet 12. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
8. § A Rendelet 16. § (2) bekezdés a) és b) pontja az alábbiak szerint módosul:
9. § A Rendelet 17. §-a az alábbiak szerint módosul:
10. § A Rendelet 14. fejezetének helyébe az alábbi fejezet lép:
14. Önkormányzati lakások és nem lakáscélú helyiségek, valamint egyéb ingatlanok elidegenítésének különös szabályai
18. § (1) Az önkormányzati
a) lakások,
b) a nem lakáscélú helyiségek, valamint
c) mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok, építőtelkek, és egyéb beépítetlen területek (a továbbiakban együtt: egyéb ingatlanok) elidegenítéséről az 5. és 6. §-ban meghatározott döntésre jogosult rendelkezik.
(2) Az adásvételi szerződést az Önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá.
(3) Elővásárlási joggal érintett lakások és elővásárlási joggal érintett nem lakáscélú helyiségek elidegenítésénél a versenyeztetési eljárás szabályait (8. fejezet) nem kell alkalmazni. Az elővásárlási joggal érintett lakások vételárát a 10. § (2) bekezdésében és a 21. §-ban, az elővásárlási joggal érintett nem lakáscélú helyiségek vételárát a 10. § (2) bekezdésében, és a 24. §-ban leírtak alapján kell megállapítani. Ezen értékesítések esetében értéknövelő beruházás: a helyiség bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka.
(4) Amennyiben a vevő a (1) bekezdésben felsorolt ingatlanok vételárát banki hitelből fedezi, és ezt hitelt érdemlően bizonyítja, a vételárat a szerződéskötéstől számított 60 napon belül kell egy összegben megfizetnie. A vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható.
(5) Az önkormányzati lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletére a külön rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
19. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg
a) a bérlőt;
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban;
c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;
d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, örökbefogadott gyermekét, házastársát, valamint bejegyzett élettársát.
(2) Elővásárlási joggal érintett lakás elidegenítését a bérlő, illetve az elővásárlási jog jogosultja is kezdeményezheti a polgármesterhez benyújtott kérelemben. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az elővásárlási jog gyakorlására jogosult személy(ek) családi és utónevét,
b) születési helyét, idejét,
c) a megvásárolni kívánt lakás megjelölését,
d) a bérlő, bérlőtárs, társbérlő írásbeli hozzájárulását, amennyiben az egyenes ági rokon, az örökbefogadott gyermek, a házastárs, vagy a bejegyzett élettárs gyakorolja az elővásárlási jogot.
(3) Elővásárlási joggal érintett lakás esetén a vételárat a 21. §-ban leírtak szerint kell megállapítani. Az elidegenítési eljárás megindításáról a polgármester dönt.
20. § (1) A vételárat a polgármester írásban közli az érintettekkel. Az ajánlati kötöttség időtartama a vételár közlésétől számított 90 nap.
(3) Az árajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a lakás forgalmi értékét,
b) a vételárat,
c) a kötelező előtörlesztés összegét,
d) a részletfizetés időtartamát, a kamat mértékét,
e) tájékoztatást arról, hogy a vevő vételi jogával az árajánlat kézhezvételétől számított 90 napig élhet.
21. § (1) Elővásárlási joggal érintett lakás esetén a vételár a lakás 10. § (2) bekezdésében foglaltak alapján megállapított értékének:
a) 50%-a, ha a jogosult legalább tíz éve folyamatosan a lakás bérlője,
b) 70%-a, ha a jogosult legalább öt éve folyamatosan a lakás bérlője,
c) 90%-a, ha a jogosult öt évnél rövidebb ideje a lakás bérlője.
(2) Elővásárlási joggal érintett lakás esetében - ha a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, - a vételár a lakás 10. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a lakás lakottságának figyelembevételével megállapított érték, amelyből vételár kedvezmény nem adható.
(3) Az elővásárlási joggal érintett lakás vételárának (1) bekezdés szerinti megállapítása során az önkormányzat által az értékesítési ajánlata időpontját megelőző öt évben végzett felújítás költsége a kedvezmény alkalmazásánál is figyelembe vehető.
22. § (1) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár 20%-át köteles a szerződéskötéstől számított 30 napon belül egy összegben megfizetni, a fennmaradó vételár-hátralékra pedig havonta egyenlő részletekben legfeljebb 180 havi részletfizetés illeti meg. A vételár-hátralék kamata a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat négyszerese, de legalább 9%/év.
(2) Ha az elővásárlásra jogosult vevő a teljes vételárat egy összegben fizeti meg, a 21. § (1) bekezdésben írtak figyelembevételével megállapított vételárból további 5% kedvezmény illeti meg.
(4) A törlesztő részletek minden hónap 1. napján válnak esedékessé, és minden hónap 15. napjáig késedelmi kamat nélkül teljesíthetők. Késedelmes teljesítés esetére az adásvételi szerződésben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48 §-ában meghatározott mértékű késedelmi kamatot kell kikötni.
23. § (1) A megvásárolt lakásra a vételárhátralék erejéig jelzálogjogot, és ennek biztosítására részletfizetésnél a vételárhátralék idejéig, míg egy összegű kifizetésnél a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg 4 évre érvényes, Fertőd Város Önkormányzata javára szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Az adásvételi szerződés megkötésével együtt járó költségek a vevőt terhelik.
(2) A vételárhátralék teljes összegének kiegyenlítéséig harmadik személyek javára a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható.
(3) A lakás vételárának egy összegben történő kifizetése esetén a vételárat a szerződéskötéstől számított 30 napon belül kell kiegyenlíteni, a vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható.
(4) Amennyiben a vevő a lakás vételárát egy összegben banki hitelből fedezi, és ezt hitelt érdemlően bizonyítja, a vételárat a szerződéskötéstől számított 180 napon belül kell egy összegben megfizetnie. A vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható. A fenti rendelkezést a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
24. § (1) Elővásárlási joggal érintett nem lakáscélú helyiség esetén a vételárat a 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani, mely összeget a polgármester írásban közli az érintettekkel. Az ajánlati kötöttség időtartama a vételár közlésétől számított 90 nap.
(2) A helyiség vételárát csökkenteni kell a bérlőnek a helyiségre fordított, meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével. Az értéknövelő beruházás tényét és mértékét a Bonyolító számlák, értékbecslés és amortizáció figyelembevételével igazolja.
(3) Amennyiben a helyiséget a bérlő 10 évet meghaladóan bérli, további 10%, amennyiben 15 évet meghaladóan bérli, további 20% vételár-kedvezmény illeti meg.
25. § (1) A vételárat a szerződéskötést követő 30 napon belül egy összegben kell kiegyenlíteni, a vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható.
(2) Amennyiben a vevő a nem lakáscélú helyiség vételárát egy összegben banki hitelből fedezi, és ezt hitelt érdemlően bizonyítja, a vételárat a szerződéskötéstől számított 60 napon belül kell egy összegben megfizetnie. A vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható.
11. § A Rendelet az alábbi 15. fejezettel egészül ki:
15. Záró rendelkezések
26. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.