Fertőszentmiklós Városi   Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,  az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Fertőszentmiklós Városi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 9444 Fertőszentmiklós, Szent István u. 19.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Fertőszentmiklós Városi Önkormányzat Képviselő-testülete

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése:Fertőszentmiklósi Polgármesteri Hivatal

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Fertőszentmiklós város közigazgatási területe

(6) Az önkormányzat honlapjának címe: www.fertoszentmiklos.hu

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: A település címere, zászlója.

(2) A címer leírása és heraldikai értelmezése: A pecsét mezejében szemben álló torony, nyitott kapuval felette két egymás mellett levő ablakkal. A torony tetején jobbra néző kakas. A torony mellett jobbról hatágú csillag, balról növekvő félhold.

(3) Fertőszentmiklós zászlajának leírása: piros-zöld mezőben középen az önkormányzat címere.

(4) Az önkormányzat, a képviselő-testület, polgármester, a polgármesteri hivatal hivatalos pecsétje: kör alakú pecsét, középen a Magyarország szentkoronás címere, a köríven a következő felirat:

-Fertőszentmiklós Városi Önkormányzat

-Fertőszentmiklós Város Képviselő-testülete

-Fertőszentmiklós Önkormányzat Polgármestere

-Fertőszentmiklósi Polgármesteri Hivatal

-Fertőszentmiklós Város Jegyzője

3.§

(1) A képviselő-testület hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn. A képviselő-testület nemzetközi kapcsolatot létesített a németországi Pleidelsheim és a szlovákiai Leopoldov települések képviselő-testületével.   

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete Fertőszentmiklós Város díszpolgára és városi kitüntető díjakat adományoz. Az adományozásra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

4.§

(1) Fertőszentmiklós Városi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkcióit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4) – (5) bekezdése tartalmazza.

(4) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

A képviselő-testület

1. A képviselő-testület alakuló ülése

5.§

(1) Fertőszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) a polgármesterrel együtt 7 főből áll. A képviselő-testület tagjainak (továbbiakban: képviselő) névsorát a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló ülését az Mötv. 43. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint kell összehívni.

(3) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság (továbbiakban: HVB) elnöke tájékoztatást ad a választásokról és hivatalos eredményéről.

(4) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselők, a polgármester és az alpolgármester eskütétele. Az eskütételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.  

(5) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására majd ezt követően a Mötv. 43. §-ban meghatározott témákban történő döntéshozatalra.

2. A képviselő-testület ülésének rendje

6.§

(1)  A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint – általában havonta – de évente legalább 8 alkalommal ülésezik.

(3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek  számát és tervezett időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza, amelytől a polgármester indokolt esetben eltérhet.  

(4) A munkatervet a következő évre vonatkozóan minden év december 31-éig a polgármester terjeszti elő.

(5) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések időpontját

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat

c) az előterjesztő megnevezését.

7.§

(1) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat. Halaszthatatlan sürgős esetben az ülésre szóló meghívás történhet telefonon.

 (2) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni a Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben.

 (3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.  Az indítvány tartalmazza a kezdeményezés indokát, és a napirendre vonatkozó javaslatot.

(4) A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.

8.§

 A képviselő-testület  üléseit a Polgármesteri Hivatal dísztermében tartja. Célszerűségi szempontból kihelyezett ülés is tartható.

3. Az ülés összehívása

9.§

(1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének összehívása - a polgármester által – írásos formában történik, a meghívót és mellékleteit kell a képviselők részére megküldeni.

(2) A meghívó tartalmazza

a)  az ülés helyét és időpontját, amelyre elsődlegesen a munkaterv irányadó

b) a javasolt napirend sorrendjét

c) a napirendi pont előterjesztőjének megnevezését

d) a napirendi pont zárt ülés keretében való megtárgyalására történő utalást.

(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy a képviselők azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A tanácskozási joggal meghívottaknak, és a részvételi joggal jelenlévőknek az ülés előtt legalább 3 nappal az ülés meghívóját meg kell küldeni.

(4) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés meghívójának polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, az önkormányzat honlapján való megjelentetéssel  az ülés előtt legalább 3 nappal tájékoztatni kell.

 (5) A meghívót és az írásos előterjesztést elektronikus formátumban kell megküldeni a képviselő-testület tagjainak. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület telefonon is összehívható.

10.§

(1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kap meghívást

a) jegyző

b) a civil szervezet képviselője a tevékenységét érintő napirendi pont tárgyalásához

c) a polgármester és a napirend előterjesztője által javasolt személy és szerv képviselője.

4. Képviselő-testületi előterjesztések

11.§

(1) Előterjesztésnek minősül

a) a rendelet megalkotására vonatkozó javaslat,

b) a döntéshozatalra vonatkozó, az a) c) és d) pont alá nem tartozó javaslat,

c) a beszámoló, és 

d) a tájékoztató.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti előterjesztés polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület illetékes bizottsága, képviselő továbbá az önkormányzati hivatal külön jogszabály által feljogosított közszolgálati tisztviselője előterjesztésében kerülhet a képviselő-testület elé.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy képviselő-testületi döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében kerülhet a képviselő-testület elé.

(4) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a képviselő-testület elé. Kivételesen a képviselő-testület elé a polgármester, vagy a polgármester által felkért 11. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy személy - rendelettervezet kivételével – szóbeli előterjesztést is tehet.

(5) Ha az előterjesztést véleményező bizottság az előterjesztést nem támogatja, a képviselő-testület ülésén a bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét.

5. Beszámoló és tájékoztató

12.§

(1) Beszámoló

a) a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,

b) az interpelláció kivizsgálásáról, vagy

c) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről készíthető.

(2) A beszámolóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

13. §

(1) Tájékoztató

a) a polgármester, a bizottság képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott határozatáról,

b) valamely önkormányzati program vagy feladat megvalósításáról,

c) valamely a város életével kapcsolatos jelenségnek, vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének a megismeréséről, vagy

d) törvényben meghatározott esetben készíthető.

(2) A tájékoztatóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) A tájékoztatót előterjesztőhöz kérdés intézhető. A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz, melynél a felelős és a határidő nincs megjelölve.

6. Képviselő-testület ülésének vezetése

14. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során

a) megállapítja a jelen lévő képviselők számát, a testületi ülés határozatképességét, számba veszi az igazoltan és igazolatlanul távollévő képviselő-testületi tagokat, az ülés tartalma alatt folyamatosan ellenőrzi a határozatképességet,

b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról

c) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről

d) előterjeszti az ülés napirendjét

f) napirend tárgyalása során megadja a szót, illetve megvonja, felszólít a tárgyra térésre, az ülést félbeszakítja, a napirendi pont tárgyalását elnapolja,

g) napirendi pontonként megnyitja, lezárja és összefoglalja a vitát,

h) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

i) biztosítja a képviselők interpellációs és felvilágosítás kérési jogát, melyet minden esetben a testületi ülés nyilvános részének végén tárgyal a testület,

k) az ülést bezárja.

15. §

(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Határozatképtelenség miatt elmaradt ülést az elnapolástól számított 8 napon belül ismételten össze kell hívni.

(3) Kivételesen – egyszerű szótöbbséggel – az elnapolt ülés napirendjére új napirendi pont is felvehető.

16. §

 A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult

a) figyelmeztetni az előadót, ha eltér a tárgyalt témától, nem a bejelentkezésnek megfelelő hozzászólást tesz, és a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,

b) figyelmeztetni a hozzászólót, ha hozzászólásával más személyét sértő megfogalmazást használ, és a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,

c) rendreutasítani azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,

e) ismételt rendzavarás esetén a rendbontót- kivéve az önkormányzati képviselőt- az ülésterem elhagyására utasítja.

7. A képviselő-testületi ülések napirendje

17. §

(1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

18. §

(1) Sürgősségi indítvány: minden olyan előterjesztés, amely az előzetesen meghirdetett napirendtervezetben az előterjesztések között nem szerepelt, de legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig a polgármesternél benyújtásra került, és az előterjesztő írásban kifejtett indoklással támasztja alá az előterjesztés sürgős tárgyalását.

(2) A sürgősségi indítványok benyújtásának feltételei:

a) sürgősségi indítvány nyújthat be:

- a jegyző

-alpolgármester

-választott bizottságok elnökei

-a képviselők egynegyede

b) sürgősségi indítvány elfogadásáról – a polgármester javaslatára- egyszerű szótöbbséggel sürgősségi tárgykörönként dönt a képviselő-testület. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület az első napirendként tárgyalja meg.

c) polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására,

d) ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendként kell kezelni, s a napirendi javaslatok elfogadásakor dönti el, hogy felveszi-e az ülés napirendjére és hányadik napirendként kerül tárgyalásra.

19. §

(1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

8. A napirendi pont tárgyalása

20. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előadó ismerteti az előterjesztést, illetve írásos napirendhez vita előtt szóban kiegészítést tehet. A kiegészítés időtartama max. 10 perc. A polgármester először a bizottság elnökét kéri fel, hogy a tájékoztatást adjon az előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági állásfoglalásról, arra nézve, hogy az ügy tekintetében az előterjesztéshez kapcsolódó észrevételeit mondja el.

 b) A napirendi pont tárgyalása a kérdések felvetésével kezdődik. Az előterjesztőhöz  a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak  kérdést intézhetnek, amelyre az előadó választ ad.

(2) A kérdések után következnek a hozzászólások. A vita során felszólalásokra jelentkezés sorrendjében kerül sor. Ha a képviselő-testület erről másként nem dönt, egy képviselő egy előterjesztéshez háromszor szólhat hozzá.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, ill. a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja. A napirend előadójának joga van a vitában elhangzott módosító, kiegészítő határozati javaslatokat befogadni.

(4) A válasz elhangzása után személyes megjegyzésre van lehetősége kettő percben annak a képviselőnek, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés után további viszontválasznak helye nincs.

(5) A polgármester összefoglalja a vita lényegét, melynek során tömören, összegezve, ki kell térnie az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati  vagy rendeleti  javaslatot érintő valamennyi felvetésre.

(6) A polgármester az összefoglaló után elsőként a módosító, majd az előterjesztésben szereplő határozati vagy rendeleti javaslatot teszi fel szavazásra.

21. §

(1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve

bb) a határozat végrehajtásának időpontja

(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

22. §

A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

9.  Szavazás

23. §

(1) A képviselő-testület döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással

b) titkos szavazással hozza.

(2) A nem név szerinti nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal részvevők számával.

(3) A polgármester vagy a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően.

(4) A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester abc névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozik.

(5) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(6) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi bizottság látja el.

(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.

(8) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye.

(9) A polgármester megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a képviselő-testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

10. Kérdés, interpelláció

24. §

(1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett, kivéve, ha az, akihez a kérdést intézik úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, vagy bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Ez esetben a következő képviselő-testületi ülésen kell választ adni.

(3) Interpelláció: az önkormányzati hatáskörbe tartozó a képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő, konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás kérés.

(4) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.

(5) Kérdést a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.

(6) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz  vagy jegyzőhöz lehet intézni.

(7) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén vagy az azt követő rendes ülésen írásban vagy szóban válaszol az interpellált, ha az ő feladatkörébe tartozik az interpelláció megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban megküldendő az interpelláló részére. A válasz  elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Ha a képviselő-testület sem fogadja el a választ, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről.

11. A képviselő-testület döntései

25. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit a Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

(2) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken kívül az alábbi esetekben:

a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához

b) hatáskör átruházásáról, és átruházott hatáskörnek a képviselő-testület döntési jogkörbe vonásáról

c) hitelfelvételhez

d) az önkormányzati tulajdont és vagyoni értékű jogot érintő, 20 millió Ft-ot meghaladó vagyoni ügylethez

e) polgármesteri hivatal és az intézmények alapító okiratainak elfogadásához, módosításához.

26. §

(1) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni, a határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A határozatok jelölése a következő formában történik:

…../…(……..) KT.  határozat

(3) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

27. §

(1) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Fertőszentmiklós Városi Önkormányzat Képviselő-testületének   ……/……(………) önkormányzati rendelete a       ………………………..ról.

(3) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik meg. A rendelet kihirdetésének napja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja.  

(4) A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez a rendelet egy példányát meg kell küldeni. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

12. Jegyzőkönyv

28. §

(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia.

(3) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(4) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(5) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(7) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(8) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat.

(9) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.

13. A Képviselő-testület és a lakosság kapcsolata

29. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján , a város honlapján legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt tájékoztatni kell.

(3) A polgármester – a jegyző útján- köteles gondoskodni a közmeghallgatás tárgyi, dologi feltételeiről, annak zavartalan lefolytatásáról.

(4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre, a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.

30. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A fórum helyéről, idejéről az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot 15 nappal előbb a helyben szokásos módon kell tájékoztatni.

(3) A fórumot a polgármester vezeti. A lakossági fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal érdemi ügyintézőit.

(4) A fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) Az állampolgári közösségek önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást, az e célból szervezett rendezvényeken véleményt nyilváníthatnak. A rendezvényekről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(6) A képviselő-testület a lakossággal való szorosabb kapcsolattartás érdekében a képviselő-testület által meghatározott módon ad tájékoztatást a testület fontosabb döntéseiről, illetve a települést érintő közügyekről.

III. Fejezet

A települési képviselő

31. §

(1) A települési képviselő a képviselői munka ellátása során a városháza kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti, a polgármesteri hivatal vezetőjétől, munkatársától ügyviteli közreműködést igényelhet.

(2) A települési képviselő – a Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni,

b) bejelenti a bizottság elnökének, ha annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja, akadályoztatása miatt nem tud részt venni,

b) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

c) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) az e szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

32. §

(1) A települési képviselők juttatásait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása a Mötv. 29. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a Mötv. 36. § - 37. §-ai tartalmazzák.

(4) A képviselői méltatlanságról szóló szabályokat a Mötv. 38. § (1) – (5) bekezdései tartalmazzák.

(5) A képviselő vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos kötelezettségét  az  Mötv. 39. § (1) – (5) bekezdései írják elő.

IV. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

33. §

A képviselő-testület szervei:

a) polgármester (alpolgármester)

b) a képviselő-testület bizottsága

c) jegyző

d) polgármesteri hivatal

e) társulás

14. A polgármester és az alpolgármester

34. §

(1) A polgármester a település választópolgárai által közvetlenül választott tisztségviselő, megbízását főállásban látja el.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségéről  az Mötv. 72. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi, méltatlansági eljárás szabályaira az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A polgármesteri tisztség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat az Mötv. 63. §, 69. § és 70, §-ban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.

35. §

 A polgármester a Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl  további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart a polgármesteri hivatalban, az általa meghatározottak szerint hetente egy alkalommal

e) nyilatkozik a sajtónak.

36. §

A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot  veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

37. §

(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, több alpolgármestert választhat.

(2) A polgármesteri tisztség megüresedésekor , a polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte.

(3) Az alpolgármester tiszteletdíját a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.

(4) Az alpolgármester megbízatásának keletkezésére és megszűnésére a Mötv. 74-78. § előírásait kell alkalmazni.

15. A Képviselő-testület bizottságai

38. §

(1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselő-testület 3 állandó bizottságot hoz létre:

a) Ügyendi Bizottság: 3 fő képviselő testületi tagból áll,

b) Oktatási-Kulturális és Szociális Bizottság: 3 fő képviselő testületi tagból és 2 fő nem képviselő (külső) tagból áll,

c) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság: 4 fő képviselő testületi tagból és 3 fő nem képviselő (külső) tagból áll.

(3) A bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályokat a rendelet  3. számú melléklete, a bizottságok feladat-, és hatáskörét a rendelet  4.  számú melléklete, a bizottságok tagjainak felsorolását a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

39. §

A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

40. §

A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 40. §-a, továbbá az Mötv. 57. §-61. §-a határozza meg. 

16. A jegyző

41. §

(1) A jegyző jogállására a Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző – egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl- kiemelt feladatai

a) a polgármester feladat meghatározásait figyelembe véve a képviselő-testületi és bizottsági ülések adminisztratív előkészítésének megszervezése;

b) biztosítja az előterjesztések igazgatási, szakmai színvonalát és törvényességét, különös figyelemmel a rendelet-tervezetekre és a határozati javaslatokra,

c) a képviselő-testület és a bizottságok ülései vezetésének figyelemmel kísérése és jelzés, ha az eltér az SZMSZ és más jogszabály előírásaitól,

d) a képviselő-testület és a bizottságok üléseiről a jegyzőkönyv elkészíttetése, felelősség terheli a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek tartalmi hitelességéért;

e) önkormányzati rendelet alkotására és képviselő-testületi határozat meghozatalára vonatkozó kezdeményezés;

f) az önkormányzati rendeletek és a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásának előírásszerű vezetéséről történő gondoskodás, hatályosulásuk, végrehajtásuk megszervezése és folyamatos figyelemmel kísérése;

g) a polgármester és a bizottságok rendszeres tájékoztatása a munkájukat érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(4) A jegyzőt - tartós távollétet kivéve – a titkársági feladatokat ellátó köztisztviselő helyettesíti. Tartós távolléte esetén helyettesítéséről a polgármester gondoskodik egy másik település jegyzőjének megbízásával. Tartós távollétnek minősül a 45 napot meghaladó távollét.

17. A Polgármesteri Hivatal

42. §

A Polgármesteri Hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat szerint működik. A Polgármesteri Hivatal SzMSz-e tartalmazza a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.

18. A társulások

43. §

A Képviselő-testület a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb, és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A Képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87-95. §-ainak rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

V. Fejezet

Helyi népszavazás kezdeményezése

44. §

(1) A Képviselő-testület köteles elrendelni helyi népszavazást, ha a város választópolgárainak 15 %-a írásban kezdeményezi.

(2) A helyi népszavazás elrendelésére és lebonyolítására A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.

VI. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

19. Az önkormányzat vagyona

45. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

(2) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról minden évben a közmeghallgatás keretein belül köteles tájékoztatni a lakosságot.

20. Az önkormányzat költségvetése

46. §

(1) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét Magyarország költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző a pénzügyi vezető bevonásával készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és véleményezi.

(4) A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendeletet alkot, melynek előkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben foglaltak az irányadók.

21. Az önkormányzat gazdálkodása

47. §

(1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.

22. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

48. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr és könyvvizsgáló megbízásával gondoskodik.

(2) Az önkormányzat saját intézményeinek ellenőrzését a képviselő-testület a polgármesteri hivatal és a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság közreműködésével látja el.

Záró rendelkezések

49. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Fertőszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (VII.05.) önkormányzati rendelete valamint az azt módosító 12/2014. (X.20.) önkormányzati rendelet.