Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az önkormányzat és feladatai

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe, jelképei, külső-, belső kapcsolatai.

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csorna Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

2. Az önkormányzat székhelye: 9300 Csorna, Szent István tér 22.
3. Az önkormányzat illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.
4. A Csorna városnév használatához hozzájárulás szükséges, melynek rendjéről az önkormányzat külön rendeletet alkot.
5. A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.
6. Az önkormányzat képviselő-testülete polgármesteri hivatalának neve: Csornai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
   

2. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat jelképeiről: a város címeréről és zászlójáról, azok használatának rendjéről külön önkormányzati rendeletet alkot.

2. A polgármester ünnepélyes alkalmakkor és az önkormányzat által alapított helyi kitüntetések, díjak elismerő címek átadásakor a település címerével ellátott polgármesteri láncot visel.   
3. Az önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza
   

3. § (1) Csorna város testvérvárosi kapcsolatot tart Sinzing (Németország), Gyimesfelsőlok, Nyárádszereda (Románia), Nagymagyar (Szlovákia) települések önkormányzataival.

2. Az önkormányzat képviseletében külföldre utazó delegációban résztvevők személyéről a polgármester dönt. A delegáció vezetője a képviselő-testület soron következő rendes ülésén írásban vagy szóban köteles beszámolni a külföldi látogatás tapasztalatairól.
   

4. § Az önkormányzat szervei az önkormányzati, az önkormányzati hatósági és az államigazgatási feladat- és hatáskörükben eljárva hozott döntésein, iratain a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó bélyegzőt kötelesek használni. A város címerével ellátott bélyegző használható a testület által adományozott okleveleken, az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon, egyéb, döntést nem tartalmazó iratokon.

5. § Az önkormányzat honlapja, a www.csorna.hu , melyen keresztül friss információkkal látja el a város lakosságát.

A honlap tartalmazza különösen:

1. képviselő – testületi ülések jegyzőkönyvét
2. hatályos rendeleteket,
3. költségvetés és azzal kapcsolatos beszámolókat,
4. közigazgatási eljárás hirdetményeit,
5. közérdekű hírek, valamint
6. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény mellékletében felsorolt adatokat,
7. a településre jellemző egyéb adattartalmat,
   

2. Az önkormányzat feladatvállalása

6. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 12.§ (1) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén vállalhatja, a törvényben meghatározott módon.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat- és hatáskör vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az eljárás során a Gazdaság Bizottságot véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a polgármester folytatja le.

A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

3. Az önkormányzat önként vállalt feladatai, a feladatellátás módja: 

a civil-, sport-, és ifjúsági szervezetek támogatása.

7. § (1) A képviselő-testület jelen rendelet 1. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére, továbbá ebben a mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságaira ruházza át.

2. A képviselő-testület a jelen rendelet 2. számú mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
3. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a polgármester, a bizottságok elnöke, a társulási tanács elnöke a soron következő rendes ülésen írásban beszámolnak a képviselő-testületnek.
   

II. Fejezet

A képviselő-testület működésének általános szabályai

3. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, helyszíne

8. § (1) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

2. A képviselő-testület üléseit, valamint a közmeghallgatást a Csornai Polgármesteri Hivatalban tartja, szükség szerint kihelyezett ülést tarthat.
   

4. A képviselő-testület ülésezési formái

9. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

5. Az alakuló ülés eltérő szabályai

10. § (1) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőket a választás eredményéről és a megbízólevelek átadásának megtörténtéről.

2. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 1. sz. mellékletében foglalt szöveggel ünnepélyes esküt tesznek és az ennek tényét igazoló okmányt aláírják. Először a képviselők teszik le az esküt a helyi választási bizottság elnöke előtt. Ezt követően esküt tesz a polgármester, akitől a korelnök veszi ki az esküt. A polgármesteri esküt követően, a polgármester kiveszi az esküt az alpolgármesternek megválasztott képviselőtől.
3. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.
4. Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására majd ezt követően a Mötv. 43.§-ban meghatározott témákban történő döntéshozatalra.
   

11. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10, munkatervben meghatározott ülést (rendes ülés) tart. A polgármester indokolt esetben a munkatervben rögzített időponttól eltérhet. A képviselő-testület július és augusztus hónapban a munkatervében ülést nem tervez.

2. A rendes ülések minden hónap harmadik hetének csütörtöki napján 9.00 órai kezdéssel tartandók, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.

12. § (1) A polgármester indokolt esetben - a munkatervben nem szereplő - rendkívüli ülést is összehívhat. Halaszthatatlan sürgős esetben az ülésre szóló meghívás történhet telefonon, vagy e-mailen.

2. A rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat jelen rendelet külön alcímen szabályozza.
   

6. Nyilvánosság

13.  § A képviselő-testület nyilvános üléséről hang-, film- és videofelvétel készíthető. A képviselő-testületi ülés hivatalos hangfelvételének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

14. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv 46.§ (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt esetekben.

(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46.§ (2) bekezdésének c) pontban foglaltak esetében.

(3) A zárt ülésen hozott, közérdekű adatot tartalmazó határozatot a következő rendes nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során, az érintett hozzájárulása nélkül, személyes adat nem hozható nyilvánosságra.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyéről, napirendjéről a lakosságot rendes ülés esetén legkésőbb az ülést megelőző 7. napig, rendkívüli ülés esetén az ülés összehívásával egyidejűleg, a város honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezésével tájékoztatni kell. A választópolgárok a Polgármesteri Hivatal testületi ügyintézőjénél a nyilvános ülés előterjesztéseibe betekinthetnek, térítési díj ellenében azokról másolatot kaphatnak, illetve megtekinthetik az önkormányzat honlapján.

5. Az önkormányzati rendeleteket és a képviselő-testületi határozatokat Csorna város honlapján meg kell jelentetni.
   
6. A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvek - a zárt ülésre vonatkozó kivételével- ügyfélfogadási időben, a polgármesteri hivatalban, valamint az önkormányzat honlapján megtekinthetők.
7. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal résztvevők és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetője tekinthet be.
   

7. Az ülés levezető elnöke

15. § (1) Az ülést a polgármester, annak akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) A levezető elnök a testületi - ülés vezetése során:

1. megnyitja, és berekeszti az ülést;
2. megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, belátása szerint az ülést berekeszti vagy legfeljebb egy órára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama lejárt és nincs meg a határozatképességhez szükséges létszám, a levezető elnök az ülést berekeszti, és azt új időpont kitűzésével elnapolja.
3. előterjeszti a napirendi javaslatot;
4. tájékoztatást ad a sürgősségi előterjesztésről;
5. napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;
6. a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;
7. hozzászóláskor megadja, jelen rendeletben meghatározott esetben megtagadja, vagy megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében;
8. figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától vagy az ülésvezető engedélye nélkül szólalt fel;
9. tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre felfüggeszti vagy berekeszti;
10. biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
    

8. Az ülés napirendje

16. § A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívóban tesz javaslatot.

17. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után – rendkívüli ülés kivételével - a polgármester írásban beszámol:

1. az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint az olyan jelentősebb eseményekről, amelyek a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintik,
2. a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,
3. az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről.

(2) A képviselő-testület a két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóról, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló tájékoztatóról dönt.

9. A napirendekhez kapcsolódó iratok

18. § (1) Előterjesztésnek minősül:

1. minden a munkatervbe felvett és új, – tervezett napirenden kívüli – anyag,
2. a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztést tehet:

1. polgármester,
2. alpolgármester,
3. képviselő,
4. bizottság elnöke, tagja,
5. jegyző,
6. az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok vezetői a jogszabályban előírt, kötelezően elkészítendő előterjesztések esetében,
7. valamint a képviselő – testület által felkért szervek, szervezetek vezetői,
8. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetője, továbbá egyéb, külön jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek.

3. Rendes előterjesztésnek az az előterjesztés minősül, melynek kiküldése a 19. § (2) és 20. § -ban foglaltaknak eleget tesz. Ezen határidőn túl beérkező előterjesztésekre a sürgősségi indítvány szabályai az irányadó.
4. Az előterjesztő bonyolult, különleges szakértelmet igénylő előterjesztések megtételéhez külső szakértőt is felkérhet. A szakértő megbízásáról és a szakértői díj megállapításáról 500 E Ft alatt a polgármester, 500 E Ft felett pedig a képviselő-testület dönt.
5. A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban történt.   
6. A bizottság bármely, képviselő-testület napirendjén szereplő ügyben hozandó döntés előkészítésében, végrehajtásának ellenőrzésében részt vehet, előzetesen véleményt nyilváníthat, a testület más szerveitől és a jegyzőtől tájékoztatást kérhet.
   

19. § (1) Rendelettervezetet – a 18. § (2) bekezdéstől eltérően – képviselő, a polgármester és a jegyző nyújthat be.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - a következő két részből áll:

a) Az első részben:

1. utalni kell azon indítékokra, amelyek az adott napirend megtárgyalását szükségessé tették
2. ismertetni kell, hogy az adott témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született, utalni kell a hozott határozatok végrehajtására
3. elemezni kell a kialakult helyzetet a korábbi időszakhoz viszonyítva
4. a szakmai megállapítások mellett foglalkozni kell az adott napirenddel összefüggő politikai, társadalmi hatásokkal a kapcsolódó jogszabályok érvényesülésével
5. meg kell jelölni a napirenddel kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges dologi eszközöket és költségkihatásokat,
6. az adott napirend feladatainak elemzése alapján meg kell jelölni a legfontosabb célkitűzések megvalósítása érdekében teendő intézkedéseket,
7. amennyiben az adott feladat végrehajtásában többféle megoldás lehetséges, mindegyiket ismertetni kell
8. meg kell nevezni az előkészítésben résztvevőket és ismertetni kell a felmerült kisebbségi véleményeket is.

b) Második rész a határozati javaslat, amely:

1. Az előterjesztés első részére épül és az ott felhozott problémák megoldására tartalmaz javaslatot
2. Megjelöli a teendő intézkedéseket, a végrehajtás határidejét és felelőseit
3. Anyagi eszközöket igénylő előterjesztés esetén, megjelöli azok fedezetének forrásait
4. Szükség esetén alternatívákat tartalmaz a következmények indokolásával együtt.

3. Szerződéskötés esetén a szerződéstervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni.
4. Önkormányzati hatósági ügyben az előterjesztés első része a rövid tényállás és az addig hozott döntéseket, intézkedéseket, az alkalmazandó jogszabályokat, a második részt alkotó határozati javaslat a döntés lényegét tartalmazza.
5. Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmazhat. Tartalmára a (2) bekezdésnek az előterjesztés első részére vonatkozó szabályai az irányadók.
6. Az előterjesztés elkészítéséért, valamint a munkaterv szerinti határidőben történő benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valósságáért, a készítéskor rendelkezésre álló információkra vonatkozóan, valamint a határozati javaslatok megalapozottságáért.
   

20. § (1) A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülés megkezdését megelőző 2. nap 10.00 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be a polgármesternél.

2. Sürgősségi indítványt előterjeszthet a 18.§ (2) bekezdésének a) – f) pontjában szereplő szervezetek, személyek. A sürgősségi indítványra az előterjesztésre vonatkozó szabályokat a (3)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel, értelemszerűen alkalmazni kell.
3. A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend elfogadása előtt. A sürgősségi indítványt - elfogadása esetén – a képviselő-testület az írásban már kiadott napirendi pontok megtárgyalását követően, utolsónak tárgyalja meg.
4. Ha a polgármester vagy valamely előterjesztésre jogosult ellenzi a sürgősségi indítvány azonnali tárgyalását, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ilyen esetben ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad a sürgősség rövid indokolására.
5. Ha a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséggel történő tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy azt egyszerű napirendként kell kezelni és napirendre vételéről eszerint –egyszerű többséggel- kell dönteni.
6. Rendelettervezet nem nyújtható be sürgősségi indítványként, kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, mert magasabb szintű jogszabályba ütközik vagy az önkormányzat érdekeit sérti.
   

21. § A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 10. napon 10.00 óráig kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki nyilatkozik a jogszerűségről, és gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről. Halaszthatatlan esetben akár rendes, akár rendkívüli ülés esetében a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

22. § Előterjesztés a jegyző jogszerűségi nyilatkozatának ismeretében, - rendkívüli ülésen tárgyalt napirend és a sürgősségi indítvány kivételével - csak a tárgyban érintett bizottság véleményének ismeretében tűzhető napirendre. Az illetékes bizottság(ok) megjelölését az előterjesztés tartalmazza.

23. § Szóbeli előterjesztést csak kivételesen, a képviselő-testület egyszerű többségével hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.

24. § (1) A képviselő-testület rendes ülésén a tárgyban érintett bizottság által meg nem tárgyalt napirend – a (2) bekezdésben foglaltak és a rendkívüli ülésen tárgyalt napirendek kivételével- nem tárgyalható.

2. A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére - indokolt esetben - sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.
3. A jelen rendelet 18-23 §-aiban szereplő eljárási szabályokat a bizottságok működésére is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a képviselő–testületi ülésre benyújtandó sürgősségi indítványt a polgármesterhez, míg a bizottsági ülésre benyújtandó sürgősségi indítványt a bizottság elnökéhez kell címezni.
   

25. § (1) Módosító indítvány az önkormányzati rendelettervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.

2. Az önkormányzat bizottsága valamint a képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt, módosító javaslatot nyújthat be.
3. Az előterjesztő –figyelemmel a vitában elhangzottakra- az előterjesztésben meghatározott javaslatot illetve a módosító javaslatát a módosításra irányuló vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
4. A polgármester a módosító javaslat megváltoztatása esetén az újabb javaslatot véleményezésre az illetékes bizottságnak átadhatja.
   

10. Felszólalás a képviselő-testület ülésén

26. § A képviselő-testület rendes ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

1. ügyrendi felszólalás,
2. napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás,
3. napirend utáni felszólalás.
   

27. § A képviselő-testület ülésén napirend előtti felszólalásra nincs mód.

28. §  (1) A felszólalásra a jelentkezés sorrendjében, a levezető elnök engedélyével kerülhet sor, de a levezető elnök soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

2. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend esetében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót a felszólalótól.
3. Az előterjesztő hozzászólásainak száma nem korlátozható a vita során. 
   

29. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő-testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

2. Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz, mely javaslatról a képviselő – testület vita nélkül határozatot hoz.
3. Ügyrendi javaslat:
   1. a napirendi pont levételére tett javaslat,
   2. a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,
   3. a napirendi pont elnapolására tett javaslat,
   4. az ülés zárt jellegére tett javaslat,
   5. a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,
   6. a jelen rendeletben foglalt szabályok megsértése miatt tett javaslat,
   7. a képviselő kizárására tett indítvány,
   8. a vita lezárására tett indítvány.
4. A (3) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.
5. A vita lezárását követően ügyrendi javaslat csak a (3) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak céljából kérhető.
   

11. A képviselő-testület ülésének összehívása

30. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor küldték meg azokat.

2. A képviselő-testület ülésére szóló meghívót a képviselők, bizottsági tagok elektronikus formában kapják meg e-mail címükre. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját a tervezett napirendeket.
3. Az előterjesztéseket, illetve írásbeli véleményeket a képviselők, illetve bizottsági tagok elektronikus formában kapják az önkormányzat által biztosított e-mail címükre. Minden képviselő megkapja a képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozandó döntések nyilvános előterjesztéseit is.  
4. A rendes ülésre szóló írásbeli meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselő-testület és a bizottságok tagjai az ülést megelőző 5 nappal, elektronikusan megkapják. Ettől a polgármester csak indokolt esetben térhet el, az eltérés okát a képviselő-testület ülésén indokolnia kell. Ezzel egyidejűleg, a lakosság jelen rendelet 14. § (4) bekezdése szerinti határidőben történő tájékoztatása érdekében, a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára és az önkormányzat hivatalos honlapjára is el kell helyezni a meghívót illetve a honlapra az előterjesztéseket is.
5. A képviselő-testület nyilvános ülésére

1. állandó jelleggel, szavazati és tanácskozási joggal, az ülés teljes dokumentációjával meg kell hívni a települési képviselőket; 
2. állandó jelleggel, tanácskozási joggal, az ülés teljes dokumentációjával meg kell hívni a jegyzőt, az aljegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit;
3. állandó jelleggel, tanácskozási joggal, az ülés teljes dokumentációjával elektronikus úton meg kell meghívni Csorna város országgyűlési képviselőjét;
4. tanácskozási joggal, az őt érintő előterjesztés csatolásával meg kell hívni a napirendi pont tárgyalásakor érintetteket, az érintettek körének meghatározásáról a polgármester dönt;
5. meghívó küldésével elektronikus úton meg kell hívni:

1. a megyei közgyűlés csornai lakosú tagjait,
2. a bizottságok nem képviselő tagjait;
   
3. 
   
4. a Rábaközi Stúdiót,
5. a Kisalföld napilap Rábaközi Szerkesztőségét.

6. A zárt ülés előterjesztését a képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

12. Az ülés megnyitása, szavazás a napirendről

31. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, a résztvevők köszöntése és a mobiltelefonok kikapcsolására (elhalkítására) vonatkozó figyelmeztetés után megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SzMSz-ben foglaltaknak megfelelően történt, továbbá a jelenléti ív alapján az ülés határozatképességét. Ha a képviselő-testület legalább 7 tagja jelen van, az ülést megnyitja.

2. Ha a képviselő-testület rendes vagy rendkívüli ülését határozatképtelenség miatt nem lehet elkezdeni, a polgármester fél óra várakozás után közli a jelenlévőkkel, hogy az elmaradt ülést 5 napon belüli időpontra azonos napirenddel ismét összehívja
3. A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirendről. A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
4. A napirendre venni nem javasolt előterjesztésekről a képviselő-testület egyenként – egyszerű szótöbbséggel - szavaz.
5. A napirend elfogadását követően az egyes napirendekhez tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.
   

13. Napirendi pontok tárgyalása

32. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a meghívóban szereplő sorrend, mely sorrendtől a polgármester képviselő-testület egyszerű szótöbbségű határozatával eltérhet.

2. A levezető elnök minden előterjesztés felett külön - külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a levezető elnök szükség szerint összefoglalót tart. Önkormányzati rendelettervezet, illetőleg az eredetileg előterjesztett határozati javaslat részbeni megváltoztatására irányuló módosítási indítványt, az indítványt előterjesztő konkrétan, szövegszerűen megfogalmazott formában terjesztheti elő.
3. A levezető elnök a napirend tárgyalása során először a képviselő-testület tagjainak, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak adja meg a szót.
4. A testület ülésén illetve a bizottsági üléseken a napirendhez szólni kívánó állampolgár hozzászólási jogát az adott bizottság vagy testület adja meg, egyszeri alkalommal, 2 perc időtartamra. Egy adott személy a bizottsági vagy a testületi ülésen egyszer kaphat szót ugyanabban a témában.
5. A határozat meghozatala előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
6. A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.
   

33. § A levezető elnök a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a vitát lezárta. A vita lezárását kezdeményezheti az előterjesztő és a képviselő-testület bármely tagja. A vita lezárását követően további hozzászólásnak helye nincs.

34. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalása közben - idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja.

(2) A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz a javaslat elnapolásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja, - a polgármester javaslatára - meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

(3) Az előterjesztő előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

14. A szavazás

35. § (1) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.

2. A levezető elnök először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg.
3. A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti az elfogadott határozatot, amelyet a jegyzőkönyvben változtatás nélkül szó szerint kell rögzíteni és a jegyzőkönyvben szerepeltetni.
4. Ha az önkormányzati rendelettervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslatot nyújtanak be, azokat a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:

1. az adott rész elhagyását javasoló
2. a tartalmilag módosítást magába foglaló
3. a kiegészítő

javaslatot.

A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni

36. § (1) Ha egy határozati javaslat több részből áll, azt részenként is szavazásra bocsáthatja a levezető elnök.

2. Ha az előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, akkor a határozati javaslatokat egyben is szavazásra bocsáthatja a levezető elnök.
3. A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.
4. Szavazni csak személyesen lehet.
   

15. Napirend utáni felszólalás

37. § (1) Napirend utáni felszólalásra bármelyik képviselő kérhet engedélyt a levezető elnöktől.

(2) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.

16. Az ülés berekesztése

38. § A napirendi pontok, a 17. § (1) – (2) bekezdés szerinti beszámoló tárgyalását követően az esetleges napirend utáni felszólalások, kérdések, interpellációkra adott válaszok után a levezető elnök az ülést berekeszti.

17. A rendkívüli ülés eltérő szabályai

39. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását a napirend egyidejű közlése mellett indítványozhatja:

1. a polgármester,
2. a képviselő-testületi tagok ¼-e, vagyis legalább 3 képviselő,
3. a képviselő-testület bármely bizottsága,
4. a kormányhivatal vezetője a Mötv. 44. §-a szerinti indítvánnyal.

2. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, az előterjesztésre vonatkozó szabályok figyelembe vételével.
3. A (2) bekezdésben foglalt esetben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 3 napon belül, a Mötv. 44. §-ában foglaltak szerint, 15 napon belüli időpontra hívja össze.
4. Rendkívüli testületi ülés összehívása esetén -a jelen rendelet 30. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően- halasztást nem tűrő esetben, az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (különösen: e-mail, telefon, hivatalsegéd) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottakkal közölni kell.

A rendkívüli ülésre szóló meghívót annak kiküldésével egyidejűleg a honlapon és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is közzé kell tenni a nyilvánosság tájékoztatása érdekében

40. § (1) Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén a meghívó kiküldésére a jelen rendelet 39. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kerül sor.

(2) Rendkívüli ülés esetében a jelen rendelet 30. § (5) c)-e) pontjaiban foglaltak meghívásától el lehet tekinteni.

3. Rendkívüli ülés napirendi pontjára vonatkozó előterjesztés vagy legalább határozati javaslat –sürgősség okán- legkésőbb az ülés megkezdése előtt kerül kiosztásra, papír alapon.
4. A rendkívüli ülés előzetesen közölt napirendjére –amennyiben előterjesztés készül a tárgyban- az előterjesztésre vonatkozó általános szabályok az irányadók.
5. Különösen sürgős esetben a rendkívüli ülés napirendjére is felvehető sürgősségi indítvány. Sürgősségi indítványnak minősül mindaz, amely a meghívóban előzetesen napirendi pontként nem került közlésre.
   

41. § Rendkívüli ülésre rendelet-tervezet is napirendre tűzhető, amennyiben annak megalkotására jogszabály kötelez és a határidő betartása végett szükséges a rendkívüli ülésen történő tárgyalása vagy a jelen rendelet 20. § (6) bekezdésében meghatározott eset áll fenn.

42. § Rendkívüli ülésen napirendre tűzött tárgyat a tárgyban érintett bizottság nem tárgyal. 

43. § Rendkívüli testületi ülésen

1. napirend utáni felszólalásra, kérdés vagy interpelláció ismertetésére nincs mód;
2. csak ügyrendi és napirendhez kapcsolódó kérdésre kerülhet sor, a levezető elnök engedélyével;
3. 
   
4. nem számolnak be a polgármester és a bizottságok elnökei az elmúlt testületi ülés óta eltelt időszakban hozott döntéseikről valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

44. § Egyebekben a rendkívüli ülésre a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

III. Fejezet

A képviselő-testület üléseinek különös szabályai

18. Döntéshozatali arányok

45. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(2) A javaslat elfogadásához –a minősített többséget igénylő döntések kivételével- a jelenlevő képviselő-testületi tagok több, mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

3. Minősített többség szükséges az Mötv. 50.§-ban, egyéb jogszabályban és a jelen szakasz (4) bekezdésben foglalt ügyek eldöntéséhez. A minősített többséghez 7 (hét) képviselő igen szavazata szükséges.

2. Minősített többség szükséges:

1. a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához;
2. a város településszerkezeti terv elfogadásához;
3. a polgármester, az alpolgármester jutalmának elfogadásához,
4. az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé nem tartozó közfeladat megoldásának önkéntes vállalásához, illetőleg az arról történő lemondáshoz;
5. belföldi önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás megkötéséhez és felmondásához;
6. gazdasági társaságba való belépéshez, kilépéshez, alapításhoz, megszüntetéshez;
7. a 20 M Ft-ot meghaladó hitel felvételéhez;
8. az önkormányzati tulajdont és vagyoni értékű jogot érintő, 20 M Ft-ot meghaladó vagyoni ügylethez;
9. a polgármesteri hivatal és az intézmények, önkormányzati gazdasági társaságok alapító okiratainak elfogadásához, módosításához;
10. a minősített többséget igénylő döntések meghozatala során a módosító és kiegészítő indítványok elfogadásához.
    

19. Kizárás a döntéshozatalból

46. § A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.

20. A szavazás formái

47. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A levezető elnök köteles a szavazatokat megszámlálni. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

2. Ha az igen, a tartózkodás és a nem szavazatok száma nem egyezik az ülésen jelenlévő képviselő – testületi tagok létszámával, akkor az ülést vezető elnök a szavazást megismétli.
3. A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, s végül a szavazástól tartózkodók számát.
   

48. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt

1. jogszabály előírja,
2. a polgármester kezdeményezésére,
3. legalább 3 képviselő indítványára,

4. azokban az esetekben, amikor a képviselő-testület közbeszerzési ügyekben döntőbizottságként jár el.

2. Név szerinti szavazás külön név szerinti lista alapján történhet. Név szerinti szavazáskor a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
3. A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.
4. A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről.
   

49. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a testület mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetőleg zárt ülést tarthat. Titkos szavazás esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

2. Titkos szavazás tartását kezdeményezheti:

     a) a képviselő-testület legalább 3 tagja;

     b) a polgármester;

     c) az alpolgármester;

3. A titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
4. A titkos szavazást a Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjai készítik elő és bonyolítják le. Ha a bizottság tagjai a képviselő-testület ülésén határozatképes számban nincsenek jelen, akkor a képviselő-testület a jelenlévő képviselők közül választással a bizottságot határozatképes létszámra kiegészíti. Ha a bizottság elnöke sincs jelen, akkor a bizottság képviselő tagjai közül választással jelöli ki a képviselő-testület a bizottsági elnöki teendőket ellátó képviselőt.
5. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazás titkossága feltételeinek biztosításával és urna igénybevételével történik. A képviselő-testület esetenként, egyszerű többséggel dönt a szavazólap tartalmáról.

A szavazás a bizottság hivatalos bélyegzőjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt

50. § (1) A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.

2. Két vagy több személy közül történő egy személy kiválasztása esetében a személyek neve melletti körben elhelyezett, egymást keresztező két vonallal lehet érvényesen az adott személyre szavazni. Mindkét személyre vagy egyik személyre sem történő szavazás, vagy a személyek más módon történő megjelölése esetén a leadott szavazat érvénytelen.
3. A titkos szavazás eredményéről a Jogi és Ügyrendi Bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyet ismertet a képviselő-testülettel és amelyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A titkos szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, amelyet határozatba kell foglalni. A határozatot a polgármester ismerteti.
   

A tanácskozás rendjének

fenntartása

51. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

2. A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti meg:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
2. rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja vagy aki képviselő-testületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít;
3. ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet arra a képviselő-testületnek, hogy a rendbontó képviselő-testületi tag tiszteletdíját csökkentsék 50 %-al;
   
4.  kezdeményezheti az ún. széksértés tényének megállapítását. Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti – ha bántó kijelentéseit azonnal vissza nem vonja, illetőleg a testületet meg nem követi- széksértést követ el. A széksértés elkövetéséről vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a testület, melynek következményeként akár 50.000,- Ft rendbírság kiszabását is kilátásba helyezheti vagy ekkora összegig terjedő rendbírsággal is sújthatja a széksértő képviselőt.
   

3. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
4. Tartós rendzavarás, állandó zaj vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.
5. A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

22. A képviselő-testület döntései

52. § (1) A képviselő-testület döntése egyedi határozat, normatív határozat vagy rendelet.

2. A rendeletek megjelölésére annak közzététele során külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
   

53. § (1) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

2. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
3. A képviselő-testület azon határozatait melynek végrehajtási határideje azonnali, az ülést követő 3 munkanapon belül a felelős köteles végrehajtani. A képviselő-testület egyéb határozatait – a (2) bekezdéstől eltérően - az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a határozatban megjelölt felelősnek, aki a végrehajtási határidő lejártakor a határozat végrehajtásáról írásban tesz jelentést. A képviselő-testületnek a határozat végrehajtásáról a polgármester köteles beszámolni.
4. Ha a határozat végrehajtásáért felelős személy végrehajtást, akadályozó körülményt észlel, azt jelzi a polgármesternek, aki a képviselő-testületet tájékoztatva intézkedik a végrehajtást gátló körülmény elhárításáról.
5. A képviselő-testület rendelete, határozata végrehajtását vagy ellenőrzését az általa megbízott felelősök végzik. A képviselő-testület határozata végrehajtásáért felelőssé teheti:

1. a polgármestert
2. az alpolgármestert
3. bármely bizottságát
4. a települési képviselőt
5. a jegyzőt
6. az önkormányzati gazdasági társaság és intézmény vezetőjét.
   

54. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.

2. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.

2. A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik meg. A rendelet kihirdetésének napja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. A rendeletek közzétételére a Mötv. előírásai az irányadóak.
   

55.§ Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt- két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést a polgármester az alábbi ügyben hozhat döntést: - köznevelési intézmény munkájáról szóló beszámoló elfogadása.

23. A képviselő-testületi ülések dokumentálása

56. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyző kezel. Az eredeti példányt aláírva, lebélyegezve, pdf formátumban a testületi ülést követő 15 napon belül a Nemzeti Jogszabálytár felületén meg kell küldeni a Győr-Moson-Megyei Kormányhivatalnak. A jegyzőkönyvet - kivéve a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet - elektronikus úton meg kell küldeni a városi könyvtárnak.

2. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

1. a meghívót,
2. előterjesztést, egyéb, napirendhez kapcsolódó, utóbb kiosztásra kerülő anyagot,
3. a jelenléti ívet,
4. titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,
5. a képviselő által írásban benyújtott hozzászólást,
6. elfogadott rendelet 2 példányát.

3. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
4. A jegyzőkönyvet a jegyző továbbítja a jogszabályokban foglaltak szerint.
5. A jegyzőkönyvet és mellékleteit, egy-egy eredeti példányban, valamint az ülésekről készült hanganyagot a Polgármesteri Hivatal irattárában kell elhelyezni.
6.  A jegyzőkönyv és mellékletei további egy-egy eredeti példányát papír alapon összefűzve kell folyamatosan gyűjteni és minden év március 31. napjáig gondoskodni kell ezen dokumentumok méltó megőrzése érdekében azok beköttetéséről és őrzéséről a testületi ügyintéző irodájában.
   

57. § (1) A jegyzőkönyv közokirat, mely a jegyző és a polgármester aláírásával válik közokirattá.

2. A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni a képviselő írásban benyújtott hozzászólását.
3. A képviselő-testület ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.
4. A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv két eredeti papíralapú példányban készül, melyek minden oldala folyamatos sorszámozással van ellátva és a lapok összefűzése - annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv részei egymástól ne legyenek sérülés nélkül elválaszthatóak - oly módon történik, hogy a jegyzőkönyv az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.
5. A jegyzőkönyvek első eredeti példánya a testületi ülésre vonatkozó ügyiratba kerül. A jegyzőkönyv második eredeti példánya beköttetéséről, minden mellékletével felszerelve, a jelen rendelet 56. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, évente gondoskodik a jegyző.
6. A jegyzőkönyvek papír alapú példányaiba, a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – azok véglegesre fűzött állapotba hozását követően - bármely állampolgár betekinthet, és azokról másolatot kérhet, a közérdekű adatokra vonatkozó helyi szabályozásban foglalt díjtételek előlegezése mellett.
   

IV. Fejezet

A képviselő-testület munkájának tervezése

24. Gazdasági program

58. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára településfejlesztési, működtetési és gazdasági ciklusprogramjáról határozatot hoz.

2. A ciklusprogramot a polgármester – a jegyző közreműködésével - a választást követő év február 28. napjáig előkészíti és azt véleményezés és javaslattétel céljából megküldi helyben működő nyilvántartásba vett társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek.
3. A képviselő-testület a vélemények beérkezése és megvitatása után – a Mötv. 116.§-ban foglaltak szerint – fogadja el gazdasági ciklusprogramjáról szóló határozatát.
   

25. Munkaterv

59. § (1) A képviselő-testület előre tervezhető feladatainak megszervezése érdekében éves munkatervet fogad el.

2. A munkaterv tartalmazza:

1. a testületi ülések időpontját a tervezett napirendek címét
2. az előterjesztések elkészítésének határidejét, az előkészítéséért felelős személy vagy szervezet megnevezését

3. A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

1. a képviselő-testület tagjaitól,
2. a bizottságok tagjaitól,
3. az intézményvezetőktől,
4. a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervezetektől,
5. a bejegyzett és helyben működő politikai pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek képviselőitől,
6. a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok vezetőitől.

4. A munkaterv tervezetet a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület december havi ülése elé.
5. A testületi munkaterv összeállítása során a beérkezett lakossági témajavaslatokat is figyelembe kell venni, amennyiben azok az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartoznak.
6. A képviselő-testület által elfogadott munkatervet elektronikus úton meg kell küldeni:

1. az önkormányzati képviselőknek,
2. a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak,
3. a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének,
4. az előterjesztésért felelősnek.

7. A munkaterv a képviselő-testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.
   

60. § A jóváhagyott gazdasági programot és a munkatervet az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

V. Fejezet

A települési képviselő és a frakció

26. A képviselő kötelezettségei

61. § A képviselő – az Mötv.-ben meghatározottakon felül - köteles:

1. írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
2. a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
3. kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.
   

62. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül. Az alapos indokként a munkából való távolmaradásnál elfogadott okok fogadhatóak el.

2. Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő a mulasztott ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással vagy egyéb alapos indokkal igazolja magát.
3. A polgármester jogosult arra, hogy annak a képviselőnek, aki három egymást követő alkalommal igazolás nélkül az ülésről távol marad, rosszallását fejezze ki a képviselő-testület előtt. A távollét pénzügyi következményeiről a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.
   

63. § A 61-62. §-ban foglaltak vonatkoznak a bizottsági üléseken történő részvételre is. Ennek betartatása és figyelemmel kísérése a bizottsági elnök feladata.

27. A kizárás szabályai

64. § (1) A Képviselő-testület döntés hozatalából ki van zárva az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját, az ügy személyesen érinti. E szabályzat alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősülnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 49. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, azaz:

1. a házastárs,
2. az egyenes ágbeli rokon,
3. az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek;
4. az örökbefogadó-, mostoha és nevelőszülő;
5. a testvér;

2. A képviselő köteles a napirend érdemi tárgyalása előtt bejelenteni személyes érintettségét.
3. Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő tiszteletdíjának 20 %-os csökkentéséről.
4. A kizárásról az érintett képviselő vagy bármely testületi tag kezdeményezésére a testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.
5. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
6. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személy érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásszerzést követő ülésen felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg amennyiben a mulasztás károkozással járt, az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszt.

28. Interpelláció

65. § (1) Interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely –az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezete hatáskörébe tartozik.

2. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
3. A benyújtott interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláció tárgyát, teljes szövegét és az interpellált személyét.
4. A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, interpellációt terjeszthetnek elő.
5. Közigazgatási hatósági ügyben, valamint önkormányzati intézmény szakmai és személyi ügyeit érintő kérdésekben interpellálni nem lehet.
6. Az interpellációt legkésőbb a rendes képviselő-testület ülését megelőző 3. napon 12 óráig a polgármesternek írásban kell benyújtani, teljes szöveggel. Ha az interpelláció teljes szöveggel történő írásos benyújtására a képviselő-testület ülése előtt legalább 3 nappal korábban kerül sor, úgy arra az ülésen –amennyiben az ügy bonyolultsága azt lehetővé teszi- érdemben válaszolni kell. Amennyiben ennél rövidebb idővel kerül sor az interpelláció benyújtására, vagy az ügy bonyolultsága az azonnali választ nem teszi lehetővé, úgy arra 15 napon belül kell írásban válaszolnia az interpellált személynek.
   

66. § (1) A polgármester –amennyiben nem ő az interpellált személy- haladéktalanul köteles tájékoztatni az interpellált személyt a bejelentést tevőről és a bejelentés tárgyáról, az interpelláció legalább elektronikus úton történő megküldésével.

2. Az interpelláció lehet írásos és szóbeli egyaránt, azonban az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival, illetőleg valamely önkormányzati szervezet (intézmény) hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció csak konkrét kérdés megválaszolására irányulhat.
3. Ha a válaszadás írásban történik, akkor a válaszlevél másolatát valamennyi képviselőnek el kell juttatni, s a válasz elfogadásáról a következő rendes ülésen kell dönteni.
4. Az interpellációra szóban, a testületi ülésen adott válasz esetén annak elfogadásáról e testületi ülésen kell dönteni.
5. Mind az írásbeli, mind a szóbeli interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ elfogadja, a válasz elfogadásáról a testület nem hoz döntést. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, az elfogadásról a testület egyszerű többséggel dönt.
6. Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadta el, meghatározhatja a további teendőket az interpellációval kapcsolatban. Az interpelláció tárgyának esetleges kivizsgálásába a képviselőt kérésére be kell vonni.
   

67. § (1) A korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott ismételt interpellációra az interpellált nem köteles választ adni.

2. Az interpellációkról a jegyző köteles nyilvántartást vezetni.

29. Kérdés

68. § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhetnek. A kérdés olyan önkormányzati feladat és hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amelyet a képviselők a testületi ülésen szóban tesznek fel és amelyre lehetőleg az ülésen kell választ adni. Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.

2. A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles a felvilágosítást megadni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz.
3. Mind az írásban benyújtott interpellációk ismertetésére, mind a testületi ülésen elhangzó interpellációkra és kérdésekre, valamint az azokra történő válaszadásokra a napirendi témák megtárgyalása után kerül sor. Az egyes kérdések és az azokra adott válaszok időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.
   

30. A frakciók szabályai

69. § (1) A képviselők tevékenységük összehangolására frakciót alakíthatnak.

2. A képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártok, pártszövetségek, egyéb társadalmi szervezetek, valamint a független képviselők a képviselői tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre. A képviselői csoport megalakításához és működéséhez legalább 3 képviselő szükséges. A frakciókat a frakcióvezető vezeti és képviseli.  
3. Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja. Frakció tagságának megszűnése esetén a képviselő csak 6 hónap elteltével csatlakozhat más frakcióhoz.
4. A frakció vezetője a képviselő-testület ülésén a frakciótársaival való konzultáció céljából szünetet kérhet az ülést vezető polgármestertől.
5. A frakció megalakulását a megalakulástól számított 15 napon belül kell a polgármesternek írásban bejelenteni.
   

VI. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

31. A bizottság jogállása és az állandó bizottság

70.§ (1) A képviselő-testület a fontosabb önkormányzati feladatkörrel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására a következő állandó bizottságokat hozza létre, az alábbi taglétszámmal:

1. Jogi és Ügyrendi Bizottság, 5 tag,
2. Gazdasági Bizottság, 5 tag,
3. Szociális és Egészségügyi Bizottság, 5 tag,
4. Ifjúsági, Sport és Kulturális Bizottság, 5 tag.

2. A képviselő-testület meghatározott időre vagy feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre, amely a meghatározott idő elteltével vagy a feladat elvégzésével automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság létrehozására és működésére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes bizottsági tagságért tiszteletdíj nem jár.
3. Az állandó bizottságok taglétszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg. Az állandó bizottságok elnevezésére, létszámára, személyi összetételére bármelyik képviselő javaslatot tehet. A bizottság az elnök helyettesítésére tagjai közül elnökhelyettest választ.
4. Egy képviselő egyidejűleg két állandó bizottságnak és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más állandó bizottságnak, vagy ideiglenes bizottságnak elnöke nem lehet. A bizottság elnökének, tagjának a polgármester, az alpolgármester nem választható meg.
5. A bizottság elnökének és tagjainak megválasztásához, visszahívásához minősített többség szükséges. A visszahívást a képviselő-testületnél kezdeményezheti írásban a polgármester, a képviselők egynegyede (3 fő), a bizottság elnöke vagy tagjainak több mint a fele.
6. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.   
7. A bizottság konkrét témakörben külső szakértőket is igénybe vehet. A szakértők megbízására a bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester jogosult.

71. § A bizottság általános feladatai keretében:

1. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
2. a képviselő- testületi döntések előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben;
3. előkészíti a munkatervben számára meghatározott előterjesztéseket, továbbá a munkatervben nem szereplő, de feladatkörét érintő más előterjesztéseket, képviselő-testületi döntést, jóváhagyást igénylő ügyeket;
4.  közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteinek a kidolgozásában,
5.  szervezi és ellenőrzi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek végrehajtását, azok hatályosulását;
6. feladatkörében ellenőrzi a polgármesteri hivatal munkáját a képviselő-testületi döntések előkészítésében, illetve annak végrehajtásában;
   

32. A bizottságok működése

72. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg. Jelen rendelet II. és III. fejezete a bizottságok működése során alkalmazandó azzal, hogy levezető elnök alatt a bizottság elnökét, akadályoztatása esetén alelnökét, képviselő és képviselő-testület tagja alatt pedig a bizottság tagját kell érteni. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén a bizottsági elnökhelyettes helyettesíti.

2. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 4 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
3. A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester a jegyző és az aljegyző.
4. A bizottság ülésének a közzétételére a jelen rendelet 13–14.§-ban foglaltakat kell alkalmazni.
5. A több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülést tartania az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben az elnökök megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjában.
6. Több bizottság együttes ülése esetén a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani. Együttes ülés esetén elegendő egy jegyzőkönyvet készíteni.
7. A bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén a képviselő-testület dönt.
   

VII. Fejezet

A tisztségviselők

33. A polgármester

73. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester felett a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(3) A polgármester jutalmazására a Gazdasági Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

74. § A polgármesternek a képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

1. segíti a képviselő-testület tagjainak munkáját,
2. szervezi a városfejlesztést és közszolgáltatásokat,
3. szükség szerint feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére.
   

75. § A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor. A helyettesítés rendjét a polgármester szabályozza.

76. § A polgármester a polgármesteri hivatalban az általa meghatározottak szerint hetente egy alkalommal fogadóórát tart.

34. Az alpolgármester

77. § A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester tevékenységét főállásban látja el.

78. § Az alpolgármester a polgármesteri hivatalban hetente egy alkalommal fogadóórát tart.

VIII. Fejezet

A polgármesteri hivatal, kinevezett tisztségviselők

35. A polgármesteri hivatal

79. § A polgármesteri hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat szerint működik. A Polgármesteri Hivatal SzMSz-e tartalmazza a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.

80. § A polgármesteri hivatal köteles a települési nemzetiségi önkormányzat munkáját segíteni. Ennek keretében:

1. közreműködik a testületi ülések meghívójának összeállításában, írásos előterjesztések készítésében, részt vesz a testület ülésén, az ülésről jegyzőkönyvet készít, elvégzi az ülés utáni adminisztrációs teendőket;
2. közreműködik az írásos előterjesztések készítésében, részt vesz – meghívás esetén – a testület ülésén és segítséget nyújt a döntések meghozatalához, azok végrehajtásához.
   

36. A jegyző

81. § (1) A jegyző - egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:

1. a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,
2. gondoskodik – a Polgármesteri Hivatal útján - a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról,
3. ellátja a Polgármesteri Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
4. ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet,
5. véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben,
6. javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.
   

82. § A jegyző az előterjesztés fedőlapján írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy az előterjesztést aláírja. A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

83. § A jegyző a polgármesteri hivatalban hetente egy alkalommal fogadóórát tart.

84. § (1) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Humán Kabinet vezetője látja el.

IX. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

37. Az önkormányzat költségvetése

85. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló11/2013. (III. 20.) önkormányzati rendeletében határozza meg.

2. A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról minden évben a közmeghallgatás keretein belül köteles tájékoztatni a lakosságot.
   

86. § (1) A Képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

2. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.
3. Az önkormányzat költségvetési rendelettervezetét valamennyi önkormányzati költségvetési szerv és annak valamennyi érdekképviseleti szervével költségvetési egyeztető tárgyalás keretében ismertetni kell.
4. Az egyeztetési eljárásokat követően a rendelettervezetet valamennyi bizottság véleményezi és a bizottsági véleményeket a Gazdasági Bizottság összegezi.
5. A testület a költségvetés végrehajtásáról rendeletet alkot, melynek előkészítésére és előterjesztésére a (4) bekezdésben foglaltak irányadók.
   

87. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a MEGOLDÁS 2006. Kft. külön megállapodás alapján gondoskodik.

(3) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal és a Gazdasági Bizottság közreműködésével látja el.

38. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatok

88. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el.

2. Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.
   

X. Fejezet

Az önkormányzat kapcsolatrendszere

39. Közmeghallgatás

89.§ (1) Az évente egyszeri kötelezően tartandó közmeghallgatás helyét és időpontját a képviselő-testület a munkatervében határozza meg. A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a Kisalföld napilapban és a város honlapján legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt tájékoztatni kell.

2. Ha a közmeghallgatáson a képviselő-testület tagjai határozatképes számban nem jelennek meg, a rendezvény lakossági fórumként tartható meg, közmeghallgatásnak nem minősíthető.
3. A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

A közmeghallgatáson résztvevők a kérdéseket közvetlenül a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek és a települési képviselőknek tehetik fel, illetve javaslataikat hozzájuk intézhetik a testület által esetenként meghatározott időtartamban.

40. Együttműködés a településen működő civilszervezetekkel

90.§ (1) A Képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg az ilyen közösségekkel együttműködik.

2. Jelen rendelet 3. sz. mellékletében szereplő, a településen működő, törvényszéki nyilvántartásba bejegyzett civilszervezetek vezetői a nyilvános képviselő-testületi és bizottsági ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt, az őket érintő napirendi pontoknál.
   

41. Az önkormányzat által szervezett lakossági fórum

91. § (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát hívhat össze.

2. A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.
3. A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.
4. A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.
5. A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.
6. A lakossági fórumra a jegyzőt és az illetékes kabinet- és szakterület vezetőt meg kell hívni.
   

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

92. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

2. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 19/2016. (IX. 27.) önkormányzati rendelet.  

 (3) E rendelet mellékletei:

1. számú:           az egyes bizottságok feladatai és a képviselő-testület által átruházott hatáskörei.

2. számú:           a polgármester képviselő-testület által átruházott hatáskörei.

3. számú:           képviselő-testület és bizottságai ülésére tevékenységi körében tanácskozási joggal, az őt érintő előterjesztés csatolásával meghívandó önszerveződő közösségek

4. számú:           Csorna Város Önkormányzata alaptevékenységeinek kormányzati funkciók  szerinti besorolása   

                               5. számú:           a társulási megállapodások felsorolása

(4) Az SzMSz függelékei:

          1. számú:     az önkormányzat működési területére, intézményhálózatára vonatkozó adatok.

          2. számú:     a képviselő-testület tagjainak neve, lakcíme, az egyéni választókerületek területi

                             beosztása.

          3. számú:     a bizottságok személyi összetétele.

Az SzMSz függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.