Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Sopron Megyei Jogú Város Deák tér és környékére terjed ki. A terület határa északon a II. Rákóczi Ferenc utca - Széchenyi tér - Móricz Zsigmond utca - Magyar utca, keleten a Kőszegi út - Csengery utca - Tallián utca keleti házsora, délen a vasút nyomvonala, nyugaton a Csatkai Endre utca.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

2. A rendelet alkalmazása

2. § (1) Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt alkalmazandó.

(2) Jelen rendelet mellékletei:

1. melléklet: Szabályozási tervlap

2. melléklet: Épített örökség elemeinek jegyzéke

3. melléklet: Régészeti lelőhelyek jegyzéke

4. melléklet: Természeti értékek jegyzéke

5. melléklet: Sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok jegyzéke

3. Településrendezési eszközök

3. § (1) A szabályozási tervlapokon az alábbi szabályozási elemek szerepelnek:

a) Kötelező szabályozási elemek:

aa) beépítésre szánt és nem szánt területek határa,

ab) tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség,

ac) építési övezet és az övezeti határ jele,

ad) MJT határa, országos védelem tárgyai, helyi művi értékek,

ae) helyi természetvédelem tárgyai,

af) kötelező építési vonal,

ag) megszüntetendő telekhatár

ah) gyalogos közforgalomnak kötelezően megnyitott területek, átadott magánút, vagy magánterület

ai) kerékpárút, vegyes használatú út,

aj) kötelezően biztosított gyalogos átjárás

b) Tájékoztató elemek:

ba) műemléki környezet határa,

bb) védőtávolságok határa,

bc) régészeti lelőhelyek,

bd) országosan védett természeti területek és védett természeti értékek, emlékek,

be) felszíni víz védőterületének határa

c) Irányadó szabályozási elem a javasolt gyalogos átjárás.

(2) A szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. A kötelező szabályozási elemek csak a szabályozási terv és jelen önkormányzati rendelet módosításával változtathatók.

(3) A megszüntető jel közterület és magánterület határvonalán kötelező érvényű, míg két magánterület határvonalának megszüntetése esetén csak irányadó jellegű.

4. Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai

4. § (1) A zártsorú beépítésnél, ahol a szabályozási terv másként nem rendelkezik, az építési hely külön jelölés hiányában a teljes telekterület, előkert nélkül, az utcai telekhatáron történő épület-elhelyezést jelent.

(2) Az övezeti előírásokban használt jelölések az alábbiak szerint értelmezendőek:

a) „K” telek vonatkozásában a kialakult állapotot,

b) „sz-sz” telek vonatkozásában a szabályozási terv szerint kialakítandó,

c) „K” jel építménymagasság és beépíthetőség mértéke vonatkozásában a szomszédos, beépített telkeknél kialakult állapotot jelenti.

(3) Az engedélykérelmekhez kapcsolódóan különleges kikötések az alábbiak:

a) Az 1500 m2 szintterületnél nagyobb épületek építésének engedélyezése során a tervet a beépítés és építészeti arculat kialakításakor főépítészi egyeztetésen, és a tervek véglegesítését megelőzően önkormányzati tervtanácson kell bemutatni.

b) Az épített környezet értékeihez való illeszkedés érdekében, helyi védelem alatt álló épület esetében az építési engedély iránti kérelmet főépítész, vagy az Önkormányzati Tervtanács állásfoglalásának figyelembe vételével kell elbírálni.

c) Az MJT területen az épületek homlokzatának színezése, a közterületekről látható helyen elhelyezendő reklám, vagy tájékoztatást szolgáló tárgy, felirat építési engedélyköteles.

d) Bontási engedély azon esetekben, ahol a bontás következtében utcai foghíj jön létre, csak a keletkező foghíj beépítésére vonatkozó építési engedéllyel együtt adható ki.

(4) Jelen rendeletben meghatározott övezeti előírásoktól eltérni a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosítása nélkül akkor lehet, ha az eltérés

a) a kialakult városkép, a védett értékek láthatósága és védelme, új építészeti értékek létrehozása érdekében szükséges,

b) közérdeket nem sért,

c) numerikus értékek esetében nem haladja meg a 10%-ot, a funkcióval kapcsolatos előírás esetében az adott övezetben az OTÉK által nem tiltott funkcióra vonatkozik, telekkorrekciók esetében előre nem látható, értelmezhetetlen, vagy szükségtelenül hátrányos helyzetet tesz elkerülhetővé, és

d) az Önkormányzati Tervtanács szakvéleménye támogatja.

(5) A gyalogos közforgalomnak kötelezően átadott területek, valamint az újonnan nyitott utcák és egyéb közlekedő felületek felett a beépítés átvihető, a zárt térfalban az átközlekedés kapuzat jelleggel biztosítható.

(6) Azokban az övezetekben, ahol a megengedett beépítettség 70% vagy azt meghaladó, ott közösségi funkciók céljából történő udvarlefedés esetén a megengedett beépítettség 100%-ig növelhető.

(7) A meglévő, ipari jellegű üzemi terület bővítése, átalakítása, korszerűsítése - kivéve a környezeti terhelést csökkentő építési munkát - nem engedélyezhető, új ipari létesítmény nem építhető.

5. Az épített értékek védelmével kapcsolatos előírások

5. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen az országos és a helyi védelem alatt álló épületek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A régészeti lelőhelyek területén földmunkával járó beruházások esetén a más hatóságok előtt indult eljárásokban az örökségvédelemért felelős hivatal szakhatóságként jár el, az építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött, 30 cm mélységet meghaladó tereprendezési munkák esetén pedig hatósági jogkört gyakorol. Az elvégzendő régészeti tevékenységről a hivatal dönt. Az esetlegesen szükséges régészeti feltárások költségeit annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé válik.

(3) A terv területen található régészeti lelőhelyek jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

6. Természeti értékek védelme

6. § (1) A területen lévő, helyi védettség alá eső természeti értékek kezelésénél a vonatkozó, a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat kell betartani.

(2) A helyi természeti értékek jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Helyi természeti értékek állapotát is érintő építési, kertészeti és egyéb beavatkozások csak előzetes természetvédelmi szakvélemény alapján végezhetők. Ilyen esetekben a kertépítészeti munkák is építési engedély kötelesek, továbbá az egyéb építési engedélyezési terveknek is kötelezően tartalmazniuk kell kertépítészeti munkarészt.

7. Közműellátás és elektronikus hírközlés

7. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

a) vízellátás,

b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

c) energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás, távhőellátás),

d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

(2) Út építésénél, út rekonstrukciónál:

a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,

c) a csapadékvizek elvezetéséről és a közvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.

(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(4) A tervezési területen új építés, vagy használati mód megváltoztatása csak a teljes közműellátással lehetséges.

(5) Közterületen új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű és ac anyagú vezetéket építeni nem szabad.

(6) Ha a mértékadó külső tüzivíz igény a közüzemi vízhálózatról nem biztosítható:

a) vagy a vízhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló létesítése szükséges,

b) vagy az épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tüzivíz igényt,

c) vagy a hálózat bővítését kell megoldani.

(7) A technológiai szennyezettségű vizeket helyben létesítendő szennyvízkezeléssel, a közcsatornára előírt szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani, azt követően lehet csak a közcsatornába vezetni.

(8) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat és a szénhidrogén szennyezésnek kitett területeket:

a) kiemelt szegéllyel kell kivitelezni,

b) vízzáró burkolattal kell ellátni,

c) a felületekről összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába,

d) szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal ilyen méretű parkoló létesítése tilos.

(9) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő középfeszültségű, kisfeszültségű, közvilágítási, villamosenergia-ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.

(10) Új építésű ingatlan villamosenergia-bekötését csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni.

(11) Az épület utcai homlokzatán látható helyre technológiai létesítmény (pl. klímaberendezés, szellőző, új égéstermék elvezető, stb.) nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.

(12) A tervezési területen a távhőellátás hálózatát csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(13) A tervezési területen új vezetékes elektronikus hírközlési (táv- és műsorelosztó) hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.

(14) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos az MJT, az egyedi helyi, illetve országos védelem alatt álló épületek, és az utóbbiak műemléki környezetének telkein.

(15) A tervezési területen antennát önálló tartó szerkezetre telepíteni nem lehet (az, csak meglevő építményre telepíthető amilyet a (14) bekezdés nem zár ki).

8. Általános környezetvédelmi előírások

8. § (1) Levegőtisztaság-védelem

a) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a kibocsátási (emisszió) illetve a légszennyezettségi (immisszió) határértékek a vonatkozó miniszteri rendelet szerint veendők figyelembe.

b) Figyelembe veendő továbbá, hogy a légyszennyezettségi zónák tekintetében Sopron városa a „Kijelölt városok” zónába sorolt. Egyéb kérdésekben (pl. helyhez kötött, mozgó és vonalszerű légszennyező forrásokkal kapcsolatos előírások, védelmi övezetek kiterjedése, bűzzel járó tevékenységek) a vonatkozó Korm. rendeletben foglaltak alapján kell eljárni.

c) A területen hulladék nyílt téri, vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése (kis mennyiségű háztartási papír és fahulladék kivételével), továbbá veszélyes hulladék égetése (vagy más formában történő ártalmatlanítása) nem engedhető meg.

d) Gázenergia felhasználása esetén utcafronton parapet konvektorok alkalmazása egészségügyi szempontból nem engedélyezhető.

(2) Zaj- és rezgésvédelem

a) A terület övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok a vegyes övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

b) Az övezetekben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a vonatkozó jogszabály [27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes miniszteri rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékekről] 1-3. melléklete szerint a 2. sorszámmal jelzett („Lakóterület...”) területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.

c) Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

d) Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

e) Az üzemi vagy szabadidős zajforrásokra, valamint az építési zaj és rezgésforrásokra, továbbá a közlekedési vonalas létesítmények létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat a vonatkozó jogszabály alapján kell figyelembe venni.

f) Az országos közforgalmú vasút melletti, területfelhasználás-változással érintett területeken környezeti zaj ellen védendő homlokzattal rendelkező épületek kizárólag a vonatkozó jogszabályban (284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3. melléklet) meghatározott zajvédelmi határértékek betartásának figyelembevételével építhetők.

(3) Hulladékgazdálkodás

a) A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani. A területen keletkező hulladékokat úgy kell gyűjteni, hogy elkülönítve kerüljön kezelésre és elszállításra a kommunális, valamint a veszélyes hulladék.

b) Folyékony fázisú veszélyes hulladék közcsatornába nem engedhető. A települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények a vonatkozó miniszteri rendelet [16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet] alapján veendők figyelembe.

(4) Talaj (föld) védelem

a) Talajvédelmi érdekből a létesítmények (épület, műtárgy, út) építése során a talaj felső humuszos rétegét (min. 20 cm) el kell különíteni (deponálás) és újrahasznosításáról (pl. a terület zöldfelületeinek kialakításánál) gondoskodni kell.

b) A be nem épített telkek területének, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége.

c) Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

d) Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal (föld, homok, esetleg aprózott egyéb kőzet, vagy építési törmelék) történhet.

(5) Zöldfelületi elemek általános védelme

a) Csak megfelelő jogosítvánnyal rendelkező tervező által készített kertépítészeti terv alapján alakíthatók ki, építhetők át az alábbi zöldfelületek: a közparkok, a lakóterületek (lakótelepek) közhasználatú zöldfelületei, közintézmények kertjei, természeti védelem alatt álló terület zöldfelülete, műemléki, vagy helyi védelem alatt álló építmény telkének zöldfelülete.

b) A szabályozási tervlapon jelölt, megőrzendő értékes faegyedek környezetében csak olyan építési munkálatok (beleértve a közműépítést is) végezhetők, amelyek azokat nem károsítják.

c) A szabályozási tervlapon jelölt értékes fasorok felújítása, pótlása, rekonstrukciója csak a fasorra jellemző fafajjal, kertészeti szakterv alapján történhet. Értékes fasor közműelhelyezés, parkoló, vagy egyéb létesítmény elhelyezése érdekében nem vágható ki.

d) Új fasor telepítése csak kertészeti szakterv alapján történhet.

9. Tűzvédelmi előírások

9. § (1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

(2) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a védett építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen.

(3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy biztosítsa a tűzoltási felvonulási útvonalat és területet.

Gépjármű elhelyezés

9/A. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület lakó és vegyes besorolású övezeteinek telkein

a) önálló felszíni parkolóterület nem alakítható ki,

b) az OTÉK és jelen rendelet előírásai szerint számított kialakítandó minimális parkolóhelynél több parkolóhely nem alakítható ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó terület lakó és vegyes besorolású övezeteinek telkein

a) új épület építése,

b)meglévő épület új lakást eredményező bővítése, átalakítása és

c) meglévő épületben új lakást eredményező rendeltetésváltozás esetén

új lakásonként 2 db parkolóhelyet kell kialakítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti parkolóhelyeket teljes egészében az épület saját telkén kell kialakítani, kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés b), c) pontjában foglalt esetekben a telek fizikai adottságai miatt az új lakásokhoz kialakítandó parkolóhelyek elhelyezésére az épület saját telkén teljes egészében nincs lehetőség, a kialakítandó parkolóhelyek számának legfeljebb 10%-át közterület megváltással, közterületen lehet biztosítani.

(5) A (2) bekezdés szerinti parkolóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy a parkoló állások gépjárművel egy másik parkoló állás igénybevétele nélkül megközelíthetőek legyenek.

II. FEJEZET

A beépítésre szánt területek építési övezeteinek előírásai

10. A lakóterületekre vonatkozó előírások

10. § (1) A rendelet hatálya alá eső lakóterületek nagyvárosias és kisvárosias lakóterületbe soroltak.

(2) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb területű, meglévő telek is beépíthető, az övezetre előírt egyéb előírások betartásával. A lakóövezetek telkein meglévő épületek az övezetben megengedett mértékig (beépítettség, építménymagasság) bővíthetők.

11. § (1) Az Lk-1, Lk-2, Lk-3 jelű építési övezetekben az OTÉK 12. § (2), (3) bekezdése szerinti funkciók helyezhetők el, kivéve üzemanyagtöltő.

(2) Az Lk-1 építési övezetben:

a) Az övezet két utca között átmenő telkei megoszthatók a minimális telekméret betartásával. A közterületi feltárással nem rendelkező telkek a szabályozási terven jelölt módon összevonandók. A minimális telekméret csak telekmegosztás esetén mérvadó. A telekösszevonás csak új építés esetén feltétel.

b) Az övezetben az építési hely a 6 m hátsókert, illetve a szabályozási terven jelölt nem beépítésre szánt területek kivételével a teljes telekterület. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan helyezendő el, kivéve ahol a szabályozási terv másként rendelkezik.

c) Az övezetben a telkek beépítetlen területe 20%-ban lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.

d) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.

e) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(3) Az Lk-2 építési övezetben:

a) Az övezet a kisvárosi besoroláson belül azokat a területeket foglalja magában, melyek általában nagyobb telekmérettel, és magasabb beépítéssel rendelkeznek (jellemzően a Deák tér és Csengery utca között).

b) Az övezetben az építési hely a 6 m hátsókert, illetve a szabályozási terven jelölt nem beépítésre szánt területek kivételével a teljes telekterület. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan helyezendő el, kivéve ahol a szabályozási terv másként rendelkezik.

c) Az övezetben a telkek beépítetlen területe 20%-ban lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.

d) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.

e) Az övezet telkei tovább nem oszthatók.

f) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(4) Az Lk-3 építési övezetben:

a) Az övezet zöldterületi rehabilitációt, a garázssoros parkolás kiváltását teszi lehetővé.

b) Az övezet telkei e célból a szabályozási terv szerint összevonandóak.

c) Az övezetben térszint alatti vagy részben földbe süllyesztett parkolók elhelyezése megengedett, felszíni megközelítés kialakításával.

d) A térszint alatt a kialakított telek 65% mértékben építhető be.

e) Felszínen zöldterület, ezen belül sportterület alakítandó ki, és ennek egy kiszolgáló létesítménye helyezhető el, max. 150 m2 a parkoló feletti területen.

f) A parkolók feltárására, az építési helyen a tűzfal takarására egyéb, lakás, kereskedelmi, vagy vendéglátó funkciójú épület a szintterületi mutató és az építménymagasság megadott mértékéig helyezhető el.

g) A parkolók feltárása kizárólag a kialakult telek Gyóni Géza utcai végén történhet, nem érintve a telek további területeit.

h) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

12. § (1) Az Ln-1, Ln-2, Ln-3, Ln-4 jelű építési övezetekben az OTÉK 11. § (2), (3) szerinti funkciók, kivéve üzemanyagtöltő.

(2) Az Ln-1 építési övezetben:

a) Az építési övezet a telepszerű lakóterületek kialakult, úszótelkeken lakóépületekkel beépült területe.

b) Az övezetben az építési hely az úszótelkek teljes területe.

c) Az övezetben az úszótelkek közötti terület nem építési telek, zöldterületként tartandó meg. Rajta csak az itt található épületek járműforgalma biztosítható és a zöldterületi funkciót szolgáló építmények helyezhetők el.

d) Egységes építészeti koncepció alapján magastető ráépítés és beépítés max. 4 szintes épületek esetén megengedett.

e) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(3) Az Ln-2 építési övezetben:

a) Az építési övezet a hagyományos saját telekkel bíró, 3-4 szintes lakótelepihez hasonló karakterű épületekkel keretesen beépített területeket foglalja magában.

b) Az övezet telkei tovább nem oszthatók.

c) Az övezetben az építési hely - ahol a szabályozási terv mást nem jelöl - a teljes telekterület. Kötelező építési vonal az utcai telekhatár.

d) Az övezetben a telkek beépítetlen területe 20%-ban lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.

e) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.

f) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(4) Az Ln-3 építési övezetben:

a) Az építési övezet a történeti telekosztású tömbökkel bíró intenzív 2-3 szintes történeti beépítésű területeket foglalja magában.

b) Az övezet telkei tovább nem oszthatók.

c) Az övezetben az építési hely - ahol a szabályozási terv mást nem jelöl - a teljes telekterület. Kötelező építési vonal az utcai telekhatár.

d) Az övezetben a telkek beépítetlen területe 20%-ban lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.

e) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.

f) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(5) Az Ln-4 építési övezetben:

a) Az építési övezet fejlesztési terület, a lakótelep központja, melyhez a Király J. utcai terület csatlakozhat.

b) Az övezet telkei a szabályozási terv szerint alakíthatók ki.

c) A Király J. utca iskola előtti szakasza - a szabályozási terven jelöltek szerint - forgalomcsillapított, gyalogos elsőbbségű közterületként alakítandó ki.

d) Az övezetben az építési hely és a kötelező építési vonal a szabályozási terven jelölt.

e) A telkeknek az épület és az utca, mint közterület közötti területét a gyalogos közforgalom számára kötelezően meg kell nyitni, az egységes használati és burkolati kialakítás érdekében. Ez a kötelezettség az új telek két szélén, a szabályozási terven jelölt szélességben alakítandó ki, a gépkocsis és gyalogos átközlekedés biztosítása céljából.

f) A kialakítható új telek építési helye a fenti területek felett építhető be, az emeleti beépítés kapuzatszerűen alakítandó ki a szabad gépkocsis és gyalogos átjárás biztosítására.

g) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

11. A Vegyes területekre vonatkozó előírások

13. § A rendelet hatálya alá eső vegyes területek a településközpont vegyes és központi vegyes területekbe soroltak.

14. § (1) A Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4, Vt-5, Vt-6 jelű építési övezetekben az OTÉK 16. § (2), (3) bekezdés szerinti funkciók helyezhetők el, kivéve (2) bekezdés 7. pontja.

(2) A Vt-1 építési övezetekre vonatkozó különleges előírások: (történeti beépítés, II. Rákóczi F. utca, Magyar utca és Móricz Zsigmond utca)

a) Közterülethez csatlakozó, vagy onnan látható épületrészeknél kötelező a hagyományos anyagok és szerkezetek használata, a jellemzően vakolt architektúra, kő, vagy vakolt lábazatok, utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok. Nyílászárók cseréjekor kötelező az eredetivel egyező arányú, osztásrendszerű, tokszerkezetű nyílászárók alkalmazása, melyek anyaga eltérhet az eredetitől, feltéve, ha azonos megjelenésű.

b) Átalakításnál a meglévő homlokzatok feltárt nyílásait fel kell használni, vagy kőanyagát vakolatlanul kell bemutatni. Új nyílás csak álló téglány alakú lehet.

c) Kerítések csak tömör falként, maximálisan 1,8 m magassággal, vakoltan, vagy vakolatlanul, utóbbi esetben vegyes vagy kőfalként készíthetők.

d) Az egy házszám alatt elérhető, külön helyrajzi szám alatt szereplő telkek összevonhatók, amennyiben egy tulajdonba kerülnek úgy összevonandóak. A fenti folyamat lezárultáig a közös udvar magánúttá alakítandó, így a róla megközelíthető telkek építési teleknek minősülnek a megközelítés vonatkozásában. Abban az esetben, amikor a közterületi kapcsolat kapualjon keresztül történik, úgy a kapualj is a magánút részét képezi.

e) A közműszolgáltatók közszolgáltatási feladata a magánút és közút, illetve közterület határáig terjed.

(3) Az építési övezetre az alábbi előírások vonatkoznak:

a) Az övezetben a meglévő telkek tovább nem oszthatók. Kivétel, a közterület, vagy e célra kötelezően átadott terület kialakítása, illetve a 80 m-nél mélyebb, Rákóczi utcai telkek, melyek a szabályozási terven jelölt utca kialakítása után megoszthatók.

b) Az övezetben üzemanyagtöltő állomás és termelő kertészeti építmény nem helyezhető el.

c) Telekösszevonás esetén új építés csak a jelenlegi telekosztás szerinti utcaképi tagolással engedélyezhető.

d) Az udvari szárnyak építménymagassága nem haladhatja meg az utcaiét.

e) Az övezetben az építési hely a 6 m hátsókert kivételével a teljes telekterület. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan helyezendő el. A bővítési lehetőség elsősorban keresztszárny építésére használható fel.

f) Az övezetben a jelenlegi jelölt gyalogos átjárások lehetőségét tulajdonos- és funkcióváltozás esetén is fenn kell tartani.

g) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.

h) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(4) A Vt-2 építési övezetekre vonatkozó előírások: (múzeum)

a) Az övezet telkei tovább nem oszthatók. Kivétel közterület, vagy e célra kötelezően átadott terület kialakítása.

b) Az övezetben parkolóház, üzemanyagtöltő állomás és termelő kertészeti építmény nem helyezhető el.

c) Az övezetben az építési hely a 20 m széles elő-, valamint az oldal- és hátsókert által határolt terület.

d) Az övezetben a be nem épített telekrészt közösségi, kulturális, vagy sport-zöldterületként kell kialakítani.

e) Az övezetben a gyalogos átjárások lehetőségét tulajdonos és funkcióváltozás esetén is kötelezően fenn kell tartani.

f) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(5) A Vt-3 építési övezetekre vonatkozó előírások: (Rákóczi tömb új telkei)

a) Az övezet fejlesztési terület, melyen csak igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény helyezhető el.

b) Jelen építési övezetben az engedélyezési eljárás az önkormányzati tulajdonú telkek szabályozási terven jelölt összevonása után indítható el.

c) Az övezetben az építési hely a szabályozási terven jelölt. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan, vagy hézagos zártsorúan helyezendő el. A telken belül épület a kötelező építési vonalon helyezhető el.

d) Az övezetben az épületek magassága a szintterületi mutató és a maximális építménymagasság együttes betartásával határozandó meg.

e) Az övezetben térszint alatt, parkolás céljára közterületek és a telkek építési helye alatti terület 100%-a felhasználható.

f) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(6) A Vt-4 építési övezetekre vonatkozó előírások: (Erzsébet/Mátyás kir. utca mellett)

a) Az övezet telkei tovább nem oszthatók. Telekösszevonás esetén új építés feltétele a jelenlegi telekosztás szerinti utcaképi tagolás.

b) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan helyezendő el.

c) Az övezetben a telkek beépítetlen területe a felület 80%-án lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.

d) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.

e) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(7) Az Vt-5 építési övezetekre vonatkozó előírások: (Deák tér északi oldal)

a) Az övezet telkei a szabályozási terv szerint megosztandók.

b) Az övezetben az építési hely a 10 m hátsókert kivételével a teljes telekterület. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan helyezendő el. Kivétel a 3053 hrsz., ahol épület a védett kerítést és kaput megőrizve helyezhető el. Ennek érdekében elfogadható, ha a térfal csak részben zárt.

c) Az övezetben a telkek beépítetlen területe a felület 20%-án lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.

d) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.

(8) A Vt-6 építési övezetekre vonatkozó előírások: (Kis János utcai lakótelep)

a) Az övezet telkei igény esetén, az épületek tagolásának megfelelően megoszthatók.

b) Az övezetben az építési hely a 10 m hátsókert kivételével a teljes telekterület. Ahol a terv másként nem jelöli, ott az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan helyezendő el.

c) Az övezetben a telkek beépítetlen területe a felület 20%-án lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.

d) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.

(9) A Vt-7 építési övezetekre vonatkozó előírások: (vasút előtti tér)

a) Az övezetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és közlekedési épület helyezhető el.

b) Építési engedély a szabályozási terven jelölt telek kialakítása után kérhető.

c) Az övezetben az építési hely a szabályozási terven jelölt, épület ezen belül szabadonállóan helyezhető el.

d) Az övezetben az épületek magassága a szintterületi mutató és a maximális építménymagasság együttes betartásával határozandó meg.

e) Az övezetben térszint alatt, parkolás céljára a telkek építési helye alatti terület 60%-a felhasználható.

f) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

15. § (1) A Vk-1 jelű építési övezetben csak igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el.

a) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület.

b) Az övezetben a telkek beépítetlen területe felületének 20%-án lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.

c) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a telek jelenlegi beépítése mérvadó. A környező lakótelkek beépítése nem veendő a számításba.

d) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(2) Az Vk-2, jelű építési övezetben az OTÉK 17. § (2) bekezdés 1-8. pontja szerinti funkciók helyezhetők el.

a) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület, a szabályozási lapon jelölt nem beépíthető területen kívül.

b) Az övezetben a telkek beépítetlen területe felületének 40%-án lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.

c) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a telek jelenlegi beépítése mérvadó. A környező lakótelkek beépítése nem veendő a számításba.

d) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

III. FEJEZET

Beépítésre nem szánt területek előírásai

12. Közlekedési terület

16. § (1) A közlekedési területek terület-felhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a Szabályozási Tervlapok tüntetik fel, a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, kerékpárút helye, stb.) irányadónak tekintendők. A vasúti közlekedési területek a Szabályozási Tervlapokon Kök jellel vannak megkülönböztetve.

(2) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen rendeletnek megfelelően szabad. A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési hatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával és előírásai szerint történhet.

(3) Az építési (szabályozási) szélességen belül a vonatkozó, hatályos jogszabály szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetőek el, illetve utcafásítás telepíthető az illetékes közlekedési hatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával és előírásai szerint. Reklámcélú berendezések a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon telepíthetőek.

(4) A közforgalom elől el nem zárt magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel.

(5)

(6) A II. Rákóczi F. u. - Erzsébet u. - Deák tér - Csatkai E. u. tömbbelsőben lévő (a Pázmány Péter utca meghosszabbításával kialakuló) közterület középső tér részén szintalatti közparkoló alakítható ki. Ez a tér teljes területére kiterjedhet.

IV. FEJEZET

13. A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények előírásai

17. § A sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok felsorolását jelen rendelet 5. melléklete tartalmazza.

14. Elővásárlási jog

18. § (1) A Rákóczi utcai tömbbelső fejlesztésének biztosítására az Önkormányzat számára elővásárlási jogot biztosít a szabályozás a terven jelölt területen.

(2) Az elővásárlási joggal érintett telkek listáját az 5. melléklet 1. pontja sorolja fel.

15. Kisajátítás

19. § A szabályozási terven jelölt és az 5. melléklet 2. pontjában felsorolt ingatlanok, vagy ingatlanrészek az Étv. vonatkozó rendelkezései szerint közérdekből közterület céljára kisajátítandók.

V. FEJEZET

16. Záró rendelkezések

20. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)