Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendelete
a Délkeleti városrész, a Győri kapu I-II. és az Apácakert városrészek Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 01. 27- 2022. 01. 27Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendelete
a Délkeleti városrész, a Győri kapu I-II. és az Apácakert városrészek Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 9. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya a rendelet 1. mellékletén a városrészek határa jelöléssel jelölt területre terjed ki.
(2) A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: SZT-1 rajzszámú, Rp.I.169-8 munkaszámú, szabályozási terv
b) 2. melléklet: Telektömb újraosztással érintett és újonnan beépítésre szánt övezetek, valamint telektömb feltárással érintett területek lehatárolása – SZT-2 (Msz.: Rp.I.169-8)
c) 3. melléklet: Nagyvárosias övezetek építési paraméterei
d) 4. melléklet: Kisvárosias övezetek építési paraméterei
e) 5. melléklet: Kertvárosias övezetek építési paraméterei
f) 6. melléklet: Településközponti vegyes övezetek építési paraméterei
g) 7. melléklet: Gazdasági – kereskedelmi és szolgáltató övezetek építési paraméterei
h) 8. melléklet: Különleges beépítésre szánt övezetek építési paraméterei
i) 9. melléklet: Különleges beépítésre nem szánt övezetek építési paraméterei.
j) 10. melléklet: Rp.I.169-8 munkaszámú, Sopron Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területének, városrészeinek átnézeti tervlapja
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Alakítható legkisebb telekszélességnél a telekszélesség: a telek utcai határvonalának mérete.
2. Az övezeti jel értelmezése:
3. Kialakult megengedett legnagyobb beépítettség: Beépítetlen telek esetén az építési övezetben lévő telkek legnagyobb beépítettsége, beépített telek esetén a beépítettség nem növelhető.
4. Kialakult legkisebb zöldfelületi arány: Az építési övezetben a telkek meglévő zöldfelületi aránya nem csökkenthető.
5. Kialakult telekméret: Az építési övezetben a telekstruktúra kialakultnak tekintendő, a telekalakítás nem engedélyezett.
6. Egybefüggő, pihenő- és játszókertként használható zöldfelület: a teleknek az a növényzettel fedett része, amelynek bármelyik oldala legalább 5,0 m, ahol játszószerek, (homokozó, hinta, mászóka stb.) és pihenőszerek (pad stb.) a rendeltetésszerű használatra alkalmas módon elhelyezhetők, megközelítése és használata az összes lakás használója számára biztosított.
7. Kötelező szabályozási elem: Az SZT-1 terv jelmagyarázatában megjelölt elemek.
8. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elem: Az SZT-1 terv jelmagyarázatában megjelölt elemek.
9. Tájékoztató elem: Az SZT-1 terv jelmagyarázatában megjelölt elemek.
10. Építési hely: A kötelező szabályozás által előírt területkorrekció után megmaradó telekterület elő-, oldal- és hátsókerttel, továbbá egyéb védőtávolságokkal csökkentett része, melyen épület, építmény elhelyezhető a szabályozási terv többi előírásának figyelembevételével. Az építési hely előkerti határvonala és az attól mért legfeljebb 3,0 méteres területsávon belül kell az épületeket elhelyezni, figyelemmel az építési övezeti előírásokra is.
11. Javasolt telekhatár: Az érintett tulajdonosok szándékától függő, nem kötelezően megvalósítandó telekstruktúra javaslat. A javasolt telekosztási rendtől eltérni csak akkor lehet, ha a telektömb valamennyi telke szabályos építési telekké alakítható. Az SZT-1 szabályozási tervlapon rögzített javasolt telekhatárok tájolási iránya az újonnan kialakítandó telkek esetén kötelező, az a telekalakítási eljárás lefolytatásakor, a telekhatárok megváltoztatása esetén sem változtatható meg.
12. Helyi lakosság ellátását szolgáló rendeltetés: A lakosság napi, általános ellátásához szükséges, a lakosság helyi igényeit kiszolgáló, nem zavaró hatású, kereskedelmi, szolgáltató, szociális, oktatási, vendéglátó rendeltetetés – a közúti járműjavítást, benzinkutat és autómosót kivéve. A szolgáltatás nyújtásával egészségre káros, veszélyes sugárzású anyag nem keletkezhet, bűzös vagy veszélyes anyag a környezetbe nem kerülhet, a tevékenységből származó zaj és rezgés nem haladhatja meg az erre vonatkozó felsőbbrendű jogszabályokban meghatározott határértékeket.
13. Telekcsoport újraosztással érintett, és újonnan beépítésre szánt övezetek: a rendelet 2. mellékletét képező, SZT-2 jelű szabályozási tervlapon ekként megjelölt telektömbök.
3. Szabályozási elemek
3. § (1) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához, vagy ilyen új elem beillesztéséhez – kivéve az a) és a b) pontban szabályozott eseteket – a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.
a) Az eltérő építési övezetbe tartozó azon telkek telekhatárai, amelyek az eltérő építési övezet felé esnek, az övezeti határvonal helyétől függetlenül, az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett elmozdíthatók.
b) Az SZT-1 terven rögzített keretek között a gyorsforgalmi utak helye és mérete útépítési tervekkel igazoltan pontosítható. A pontosítás során az eltérés ± 5,0 m lehet.
c) A tervezett belterületi határvonallal körülhatárolt, vagy a tervezett belterületi határvonal és a meglévő belterületi határvonal közé eső területeket az SZT-1 terv szerinti célra felhasználni a belterületbe vonást követően lehet.
(2) A javasolt szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
(3) A tájékoztató elem helyének megváltoztatásához a szabályozási terv módosítása nem szükséges.
4. A telekalakítás szabályai
4. § (1) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
(2) A kialakult telekosztású telektömbben, a kialakítható telek legkisebb szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását. Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
(3) Az SZT-1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek mérete nem csökkenthető, telekalakítás nem engedélyezhető, kivéve az út céljára való lejegyzést, és az azzal járó telekhatár korrekciót.
(4) Az SZT-2 jelű szabályozási tervlap szerint telekcsoport újraosztással érintett és újonnan beépítésre szánt övezetekben a telekalakítás egységesen történhet, önálló, egyenkénti telekalakítás nem engedélyezett.
(5) A rendelet hatálya alá tartozó területen nyeles telek kialakítása nem engedélyezett.
5. A beépítésre szánt területek, építési övezetek felhasználásának, beépítésének általános feltételei és szabályai
5. § A beépítésre szánt területek határait a szabályozási és övezeti terv című, SZT-1 rajzszámú terv tünteti fel.
6. Gépjármű elhelyezés
6. § (1) Valamennyi lakó és üdülő önálló rendeltetési egység után 1 db gépjármű elhelyezését saját telken belül kell biztosítani.
(2) Egy telken a kettőnél több lakó rendeltetés feletti lakó rendeltetési egységek után – a műemléki jelentőségű terület kivételével – a lakó rendeltetésszám 50%-ának megfelelő számú – felfele történő kerekítésével – gépjárműveket gépjárműtárolóban, a fennmaradó gépjárműveket telken belül, felszínen kell elhelyezni, ha az építési övezeti előírás másként nem rendelkezik.
(3) Zártsorú beépítés esetén, amennyiben a telek műszaki adottságai miatt a gépjárművek elhelyezésére az épület saját telkén teljes egészében nincs lehetőség és utcaképi szempontok miatt indokolt, a lakó rendeltetési egységek után számítandó parkolóhelyek közül maximum 2 db parkolóhelyet – a gépjármű várakozó helyek (parkolók) kialakításáról szóló önkormányzati rendelet szabályai szerint – közterület megváltással, közterületen lehet biztosítani.
(4) A gépjárműbeállók megközelítését szolgáló közlekedési út, valamint a gépjármű elhelyezésére szolgáló terület nem számítható bele a zöldfelületbe. A gépjárművek épületen kívüli elhelyezésére szolgáló terület minimális nagysága 1 gépjármű esetén 25,0 m2, amibe a közlekedési út és a gyalogos közlekedésre alkalmas terület nem számítható be.
(5) A (4) bekezdésben szabályozott gépjárműbeállók megközelítését szolgáló közlekedési út minimális szélessége 2,50 m, a gyalogos közlekedésre alkalmas terület minimális szélessége 90 cm, egy telken kettőnél több lakó rendeltetési egység fölött 1,50 m.
(6) Kizárólag lakó rendeltetési egységet magában foglaló épület esetén egynél több gépjármű elhelyezése az előkertben nem lehetséges.
(7) Egy telken 4-nél több gépjármű felszíni elhelyezése esetén a beállók használatához a személygépkocsi megfordulási lehetőséget biztosítani kell, melyet útburkolati jellel, táblával is jelölni szükséges.
Az épített és természeti értékek és a környezeti elemek védelme
7. Épített értékek
7. § (1) A műemlékeket és a műemléki környezet határát az SZT-1 jelű terv rajzosan tartalmazza.
(2) A településképi szempontból meghatározó területeket a településkép védelméről szóló 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelet tartalmazza.
(3) A helyi védelem elemeit a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján az SZT-1 terv tartalmazza.
(4) A régészeti lelőhelyeket az SZT-1 terv tartalmazza.
8. Környezetvédelem
8. § (1) Levegőtisztaságvédelmi besorolás: 10. számú légszennyezettségi zóna.
(2) Vízvédelemi besorolás:
a) felszín alatti víz állapota szempontjából: érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület,
b) felszíni víz szempontjából: 4. általánosan védett befogadó
(3) A beépítésre szánt terület környezetvédelmi előírásai: Hulladékelbánás: Kötelező hulladékelszállítás a városi rendszer keretében, vagy saját szervezésben lerakó, vagy ártalmatlanító helyre.
9. Talaj- és vízvédelem
9. § (1) A csapadékvíz-elvezetését zárt, vagy nyitott csapadékcsatornával kell megoldani. A csapadékvíz élő vízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(2) A keletkező szennyvizeket zárt csatornahálózatban, szükség szerint (a kommunális szennyezettségi határértékhez való viszonyuk függvényében) megfelelő előtisztítás után kell elvezetni a területről.
Terület-felhasználás az általános és a sajátos használat szerint
10. § (1) A település igazgatási területének tagolódása:
a) beépített és beépítésre szánt terület,
b) beépítésre nem szánt terület,
(2) Beépített és beépítésre szánt terület
a) Lakóterület
aa) nagyvárosias Ln
ab) kisvárosias Lk
ac) kertvárosias Lke
b) Vegyes terület: településközpont Vt
c) Gazdasági terület: gazdasági – kereskedelmi és szolgáltató Gksz
d) Különleges terület
da) sportterület Ksp
db) nagy zöldfelülettel rendelkező intézmény terület Knzi
dc) kórház terület Kk
(3) Beépítésre nem szánt terület
a) Közlekedési terület
aa) országos főút KÖuF
ab) országos mellékút KÖuM
ac) városi kiszolgáló út KÖu
ad) gyalogos közterület KÖugy
ae) vasútterület KÖk
b) Különleges terület
ba) temetőterület Kbt
bb) meteorológiai terület Kme
c) Közműterület KÖm
d) Zöldterület: közkert Zkk
e) Vízgazdálkodási terület V
f) Erdő terület
fa) véderdő Ev
fb) védelmi célú erdő - M85 EvM85
10. Beépítésre szánt terület
11. § A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:
a) lakóterületek
b) vegyes területek
c) gazdasági területek
d) különleges területek
11. Lakóterületek
12. § A lakóterületek használatuk szerint:
a) nagyvárosias lakóterület (Ln)
b) kisvárosias lakóterület (Lk)
c) kertvárosias lakóterület (Lke)
12. Nagyvárosias lakóterületek
13. § (1) Nagyvárosias lakóövezetben kizárólag lakó, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás jellegű, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés engedélyezett.
(2) A nagyvárosias lakóövezetek építési paramétereit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) Ln-1 építési övezet előírásai:
a) Az övezetben egy telken több főépület is elhelyezhető.
b) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.
c) Az övezet telkein csak az épületek megközelítésre szolgáló, övezeten belüli közlekedési felület, továbbá zöldfelület és használati megosztás szerinti saját használatú kert alakítható ki.
d) A saját használatú kert területe élő sövénnyel elkeríthető. A saját használatú kert területén melléképítmény elhelyezése nem engedélyezett.
(4) Ln-2 építési övezet előírásai:
a) Az övezetben egy telken egy főépület helyezhető el.
b) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.
c) Az utcai telekhatár kötelező építési vonal.
d) Az övezetben az építési hely határai:
da) előkert: 0,0 m,
db) oldalkert: a kapubehajtó mértékéig,
dc) hátsókert: 6,0 m.
e) Az övezetben melléképítmény elhelyezése nem engedélyezett.
13. Kisvárosias lakóterületek
14. § (1) Kisvárosias övezetben kizárólag lakó, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés engedélyezett.
(2) A kisvárosias lakóterületen
14. Kertvárosi lakóterületek
15. § (1) A kertvárosias lakóterületen legfeljebb két rendeltetési egységet tartalmazó épület építhető. Az építési övezetre előírt minimálisan kialakítandó telekterület kétszeresét elérő, vagy azt meghaladó területű telken, két, egyenként legfeljebb két rendeltetési egységet tartalmazó épület építhető.
(2) Kertvárosias lakóterületen kizárólag lakó rendeltetés és a lakó rendeltetés mellett a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató rendeltetés helyezhető el.
(3) A kertvárosias lakóövezetek építési paramétereit a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(4) Kertvárosi lakóövezetben az SZT-1 tervlapon jelölt, övezeti paramétersorban meghatározottaktól eltérően a saroktelek beépíthetősége maximum 35%, a minimális zöldfelületi arány 45% lehet.
(5) Lke-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Az övezetben a lakó rendeltetés mellett a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató rendeltetés is elhelyezhető.
b) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.
c) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.
(6) Lke-2, Lke-3 és Lke-4 jelű építési övezetek előírásai:
a) Az övezetben a lakó rendeltetés mellett a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató rendeltetés, illetve nem zavaró hatású kisipari rendeltetés is elhelyezhető.
b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.
c) Az övezetben a kialakítható minimális telekszélesség 8,0 m.
d) Az övezetben a megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.
e) Az övezet telkein a gépjárműtárolók a főépület alatt, terepszint alatti beépítéssel helyezendők el. A főépület alatti, terepszint alatti gépjárműtároló és annak rámpája, terepszint feletti épületrészei az előkertben is elhelyezhetők.
(7) Lke-5 és Lke-5-I jelű építési övezet előírásai:
a) Az övezetben a lakó rendeltetés mellett a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató rendeltetés is elhelyezhető.
b) Az övezetben egy telken egy főépület helyezhető el.
c) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.
d) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén. Önálló gépjárműtároló csak földbe süllyesztve helyezhető el. Gépjárműtároló az előkertben nem helyezhető el.
e) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.
f) Az övezetben a kialakítható minimális telekszélesség 15,0 m.
g) Az övezetben a megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.
h) Az övezetben terepszint alatti építmény az övezetre előírt legnagyobb beépítettség mértékét maximum 25%-kal haladhatja meg. A terepszint alatti beépítés mértéke maximum 30%-ban helyezkedhet el a terepszint feletti beépítés kontúrján kívül vagy önálló, terepszint alatti építményként.
i) A szabadonálló beépítési módú övezetekben a főépület az utcafronti építési vonaltól maximum 20 m mélyen helyezhető el.
j) Az Lke-5-I oldalhatáron álló beépítési módú övezetekben a főépület az utcafronti építési vonaltól maximum 25,0 m mélyen helyezhető el.
k) Kereskedelmi és szolgáltató, valamint gazdasági rendeltetés elhelyezése, létesítése csak a lakórendeltetésű épülettel egy tömegben engedélyezett.
l) Növénytermesztés céljára csak üvegház létesíthető, fóliasátor létesítése nem engedélyezett.
15. Vegyes területek
16. § (1) A vegyes területek használatuk szerint: településközpont vegyes terület Vt
(2) A településközponti területen
16. Település központ vegyes terület
17. § (1) A településközponti vegyes övezetek építési paramétereit a rendelet 6. melléklete tartalmazza.
(2) A településközponti vegyes övezetben egy telken több épület is elhelyezhető, kivéve, ahol az övezet egyedi előírása máshogy rendelkezik.
(3) Vt-1 jelű építési övezet előírásai: Az övezetben kizárólag egészségügyi, szociális, kereskedelmi és szolgáltató rendeltetés helyezhető el.
(4) Vt-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Az övezetben kizárólag egyházi, oktatási és kulturális rendeltetés helyezhető el.
b) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.
c) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület.
(5) Vt-3 jelű építési övezet előírásai:
a) Az övezetben kizárólag intézményi és közigazgatási rendeltetés helyezhető el.
b) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.
c) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület.
(6) Vt-4 jelű építési övezet előírásai:
a) Az övezetben egy telken csak egy épület helyezhető el.
b) Az övezetben az építési hely határai:
ba) előkert: 0,0 m
bb) oldalkert: 6,0 m
bc) hátsókert: 0,0 m
c) Az övezetben az SZT-1 terven jelölt építési hely utcafronti határai (előkerti és hátsókerti építési hely határvonala) egyben kötelező építési vonal is.
d) Az övezetben melléképítmény nem helyezhető el.
(7) Vt-5 jelű építési övezet előírásai: az övezetben az SZT-1 terven jelölt építési hely előkerti határvonala egyben kötelező építési vonal is.
(8) Vt-6 jelű építési övezet előírásai:
a) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.
b) Az övezetben az építési hely határai:
ba) előkert: 5,0 m
bb) oldalkert: 4,0 m
bc) hátsókert: 6,0 m
c) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.
d) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.
(9) Vt-7 jelű építési övezet előírásai:
a) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.
b) Az övezetben lakó rendeltetés nem létesíthető.
c) Az övezetben önálló gépjárműtároló, egyéb tároló elhelyezése nem engedélyezett.
d) Az övezetben melléképítmény elhelyezése nem engedélyezett.
e) Az övezetben az SZT-1 terven jelölt építés előkerti határvonala egyben kötelező építési vonal is.
(10) Vt-8 jelű építési övezet előírásai:
a) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.
b) Az övezetben kizárólag egészségügyi és szociális rendeltetés helyezhető el.
c) Az építési hely a telek teljes területe.
(11) Vt-9 jelű építési övezet előírásai
a) Az övezetben kizárólag oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetés helyezhető el.
b) Az építési hely a telek teljes területe.
(12) Vt-10 jelű építési övezet előírásai
a) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.
b) Az övezetben kizárólag oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetés helyezhető el.
c) Az építési hely a telek teljes területe.
(13) Vt-11 jelű építési övezet előírásai
a) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.
b) Az építési hely a telek teljes területe.
17. Gazdasági terület
18. § (1) A gazdasági területek használatuk szerint: kereskedelmi és szolgáltató terület Gksz
(2) A kereskedelmi és szolgáltató övezetben kizárólag a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, ellátó, termelő gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el.
(3) Az övezetben egy telken több épület is elhelyezhető.
(4) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül kizárólag
18. Különleges terület
19. § (1) A különleges területek használatuk szerint:
a) különleges sport terület Ksp
b) különleges kórház terület Kk
c) különleges – nagy zöldfelületű intézmény terület Knzi
(2) A különleges beépítésre szánt övezetek építési paramétereit a rendelet 8. melléklete tartalmazza.
(3) Ksp jelű – különleges sportolási célú övezet előírásai
a) Az övezetben kizárólag sport, egészségügyi és szolgáltató rendeltetés helyezhető el.
b) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület.
c) Az övezetben a fő rendeltetés kiszolgálásához szükséges épületek helyezhetők el.
(4) Kk jelű – Különleges kórház övezet előírásai
a) Az övezetben kizárólag egészségügyi és szociális rendeltetés helyezhető el.
b) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület.
c) Az övezetben a fő rendeltetés kiszolgálásához szükséges épületek helyezhetők el.
(5) Knzi jelű – Különleges – nagy zöldfelületű intézményi övezet előírásai
a) Az övezetben kizárólag sport, egészségügyi, szociális, szolgáltató, oktatási, rekreációs célú rendeltetés helyezhető el. A fő rendeltetés mellett vendéglátó rendeltetés és szálláshely elhelyezése megengedett.
b) Az övezetben egy telken több főépület is elhelyezhető
c) Az övezetben az építési hely határa:
ca) előkert: 5,0 m
cb) oldalkert: 6,0 m
cc) hátsókert: 10,0 m
cd) Az övezetben az Ikva-patak parti sávjának SZT-1 terven jelölt, 6,0 m-es területe nem burkolható le, a természetes növényborítását meg kell őrizni.
d) Az övezetben a fő rendeltetés kiszolgálásához szükséges épületek helyezhetők el.
A beépítésre nem szánt területek felhasználásának feltételei és szabályai
20. § (1) A beépítésre nem szánt területek határait az 1. melléklet SZT-1 jelű tervlapja tünteti fel.
(2) A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint az alábbiak:
a) gyorsforgalmi út – M85 KöuGYF
b) országos főút KöuF
c) Országos mellékút KÖuM
d) városi közút (gyűjtő út, kiszolgáló út) Köu
e) gyalogos közterület Köugy
f) közlekedési terület – fásított terület KöuFt
g) vasút területe Kök
h) közműterületek Köm
i) különleges terület
ia) temető terület Kbt
ib) meteorológiai terület Km
j) zöldterületek Z
k) erdőterület E
l) vízgazdálkodási terület V
19. A közlekedés és közműterületek
21. § A közlekedési és közműterületek jellegük szerint az alábbiak:
a) közlekedési területek és létesítmények,
b) közművek területei.
20. Közlekedési területek és létesítmények
22. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási és övezeti terv nevű, SZT-1 rajzszámú, 1. melléklet tartalmazza.
(2) A közút területek besorolása az úthálózatban betöltött szerepük szerint:
a) Országos közút
aa) főút
ab) mellékút
b) Helyi közút
ba) települési gyűjtőút
bb) kiszolgáló út
(3) Keresztmetszeti elrendezések tervezett közutak esetén:
a) Gyűjtőút:
aa) legalább 7,0 m széles útburkolat,
ab) kétoldali, legalább 1,5-1,5 m széles járda,
ac) legalább egyoldali, árnyékadó növényzet (fasor),
ad) az útkorona és a járda között legalább 3,5-3,5 m széles zöldsáv.
b) Kiszolgálóút:
ba) legalább 6,0 m széles útburkolat,
bb) kétoldali beépítés esetén kétoldali, legalább 1,5-1,5 m széles járda,
bc) egyoldali beépítés esetén legalább egyoldali, 1,5 m széles járda,
bd) legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor),
be) kétoldali, az útkorona és járda között szabadon hagyandó legalább 2,0-2,0 m széles zöldsáv.
(4) A közutak telkének kialakítása szakaszosan is történhet az alábbiak szerint:
a) Hossztengelyére merőleges szakaszolás az egy időben kiszolgálandó telkek, építési telkek helyzetének megfelelően azzal, hogy átmenetileg kialakuló zsákutca 250,0 m-nél hosszabb nem lehet. Ha a szakaszosan kiépítendő út egyszerre egy oldalon kettőnél több telek kiszolgálására létesül, a zsákutca végén 16,0 x 16,0 m méretű ideiglenes végfordulót kell kiépíteni. Az ideiglenes járműforduló külön megállapodás alapján az útterülethez csatlakozó telken is kialakítható. A telek járműforduló céljára ideiglenesen igénybe vett területét a telek beépítésének számításánál és az építési hely meghatározásánál a telek területeként kell figyelembe venni.
b) Hossztengelyével párhuzamos irányú szakaszolás
ba) kerékpárút,
bb) kerékpáros és gyalogos út,
bc) gyalogjárda,
bd) árok
számára.
(5) Az SZT-1 terven rögzítettektől eltérni az útburkolatok nyomvonalának – tengelyvonaluk helyének legfeljebb 0,5 m-nyi megváltoztatása – pontosítása és szélességének legfeljebb 0,25 m-nyi mértékben való növelése vagy csökkentése érdekében, az összes útépítési elemre kiterjedő vizsgálat alapján, műszakilag indokolt esetben lehet.
(6) KöuFt – közlekedési terület – fásított terület övezetét védőnövényzettel, védőfásítással beültetve kell kialakítani.
(7) A közművekre vonatkozó előírások:
a) A területen a közművezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a védőtávolságok betartásával az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek a föld alatt:
aa) ivóvíz vezeték
ab) szennyvíz vezeték
ac) középnyomású földgáz vezeték
ad) távbeszélő földkábel
ae) kábel TV vezeték
af) középfeszültségű villamos földkábel
ag) kisfeszültségű villamos földkábel
b) A csapadékvíz elvezetését zárt vagy nyílt csapadékvíz csatornával kell megoldani.
21. Közművek
23. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a beépítésre szánt övezetek beépítési feltétele a teljes közművesítettség megléte.
(2) A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(3) Meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor azok rekonstrukcióját el kell végezni.
(4) A feleslegessé vált, nem üzemelő közműhálózatot, létesítményt, műtárgyat el kell bontani.
(5) A közművek műtárgyai, gépészete csak épületben, vagy térszint alatt helyezhetők el.
22. Közműterület (Köm)
24. § (1) A közműterületen a telekterületet igénylő közművi építmények és a közműellátás műtárgyai helyezhetők el.
(2) Az övezetben a közművek építményeinek, műtárgyainak elhelyezése érdekében a telekalakítás engedélyezett.
23. Különleges temetőterület (Kbt)
25. § (1) Az övezetben a telekalakítás nem engedélyezett.
(2) Az övezet építési paraméterei:
a) beépítés mód: szabadonálló
b) beépítési százalék: 5%
c) épületmagasság: 7,5 m
d) építési hely határa:
da) Előkert 5,0 m
db) Oldalkert 5,0 m
dc) Hátsókert 5,0 m
(3) A területen kizárólag a temető működéséhez szükséges igazgatási, kereskedelmi, fenntartó épületek építhetők.
(4) Az építési övezet építményeinek pakolási igénye 500 m-en belüli közterületi parkoló felhasználásával is biztosítható.
(5) Az építési övezet telkeinek zöldfelületét legalább kétszintű növényzetként kell kialakítani. Az övezet területe kerítéssel bekeríthető.
24. Különleges meteorológiai terület (Km)
26. § (1) Az övezetben a telekalakítás nem engedélyezett.
(2) Az övezet építési paraméterei:
a) beépítés mód: szabadonálló
b) beépítési százalék: 10%
c) minimális zöldfelületi arány: 80%
d) épületmagasság: 4,5 m
e) építési hely határa:
ea) Előkert 5,0 m
eb) Oldalkert 3,0 m
ec) Hátsókert 6,0 m
(3) A területen kizárólag a meteorológiai rendeltetéshez szükséges épületek helyezhetők el. A fő meteorológiai rendeltetés mellett maximum 50 fő befogadásra képes rekreációs és vendéglátó rendeltetés elhelyezése megengedett.
(4) Az övezetben csak egy főépület létesíthető.
(5) A különleges beépítésre nem szánt meteorológiai övezete építési paramétereit a rendelet 9. mellékelte tartalmazza.
25. Zöldterületek, egyéb zöldfelületek
27. § (1) A zöldterületek és városi zöldfelületek használatuk szerint az alábbiak: közkert Zkk
(2) Az SZT-1 terven közterületi zöldterület övezeteként megjelölt terület határait megváltoztatni legfeljebb 1m-es eltéréssel lehet.
(3) Közkert (Zkk) övezete a városi szintű zöldfelületi rendszer övezete, amelyet a településközponti elhelyezkedés, az intenzív használat és jelentős településképi érték jellemez.
a) A közkertek (Zkk) zöldfelületi fedettsége legalább 60%
b) A közkert (Zkk) legnagyobb beépítettsége maximum 3%
c) A Közkert (Zkk) telkén épület legfeljebb 3,0 m legnagyobb beépítési magassággal helyezhető el.
d) Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, pihenést szolgáló kerti berendezés, kerti pavilon, szobor, dísztárgy, szökőkút, köztéri berendezés, a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el.
e) Közkert (Zkk) építési hely határai:
ea) Szabadonálló
eb) Előkert 5,0 m
ec) Oldalkert 5,0 méter
ed) Hátsókert 5,0 m
(4) A meglévő parkolók átépítése, új, térszíni parkolók építése csak növénytelepítéssel engedélyezhető. Egyoldali parkoló kialakítás esetén legalább négy gépkocsi-állásonként, kétoldali parkoló kialakítás esetén legalább hat gépkocsi-állásonként egy-egy közepes lombkoronájú, nem invazív típusú fa ültetésével engedélyezhető.
26. Erdőterületek
28. § (1) A zöldterületek és városi zöldfelületek használatuk szerint az alábbiak:
a) egészségügyi és szociális rendeltetésű erdő övezete Ev
b) védelmi célú erdő – M85 EvM85
(2) Védelmi erdő területen a rendeltetésszerű használatot biztosító erdei építmények utcabútor, játszótér helyezhetők el.
(3) EvM85 jelű övezetben épület nem építhető. Az övezetben háromszintes, erdőszerű növénytelepítést kell létrehozni.
27. Vízgazdálkodási területek
29. § (1) A területen csak vízkár elhárítási építmények helyezhetők el.
(2) Az Ikva-patak vízgazdálkodási övezete mentén, az SZT-1 terven jelölt, 6,0 m-es parti sáv nem burkolható le, a természetes növényborítását meg kell őrizni.
30. § Hatályát veszti az Ikva patak, vasút és az 5438/3 hrsz. út közötti terület (tervezési terület) helyi építési szabályzatáról szóló 47/2000. (XII. 1.) önkormányzati rendelet.
31. § Hatályát veszti a Sopron, Délkeleti városrész Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 21/2005. (V. 5.) önkormányzati rendelet.
32. § Hatályát veszti a Sopron, Győri Kapu I-II. Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 25/2005. (VI. 3.) önkormányzati rendelet.
33. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
3. melléklet
övezeti jele |
beépítési módja |
legnagyobb beépítettsége (%) |
minimális zöldfelületi arány |
megengedett legnagyobb beépítési magassága (m) |
legkisebb területe (m2) |
Ln-1 |
szabadonálló |
45 |
20 |
14,0 |
- |
Ln-2 |
zártsorú |
60 |
20 |
12,5 |
- |
4. melléklet
övezeti jele |
beépítési módja |
legnagyobb beépítettsége (%) |
minimális zöldfelületi arány |
megengedett legnagyobb beépítési magassága (m) |
legkisebb területe (m2) |
Lk-1 |
zártsorú |
40 |
40 |
7,5 |
- |
Lk-2 |
ikres |
40 |
40 |
7,5 |
- |
Lk-2-I |
K |
40 |
40 |
7,5 |
- |
Lk-3 |
zártsorú |
50 |
30 |
7,5 |
- |
Lk-4 |
zártsorú |
40 |
40 |
5,5 |
- |
Lk-5-I |
zártsorú |
40 |
40 |
6,0 |
330 |
Lk-5-II |
zártsorú |
40 |
40 |
6,0 |
- |
Lk-6 |
zártsorú |
40 |
40 |
megengedett legkisebb épületmagasság: 4,0 |
- |
Lk-7 |
zártsorú |
40 |
40 |
7,5 |
- |
Lk-8 –I |
zártsorú |
35 |
40 |
6,0 |
- |
Lk-8 –II |
ikres |
35 |
40 |
6,0 |
- |
Lk-8 –III |
oldalhatáron álló |
35 |
40 |
6,0 |
- |
Lk-9 |
ikres |
30 |
50 |
5,0 |
- |
Lk-9-I |
ikres |
30 |
50 |
5,0 |
- |
Lk-10 |
szabadonálló |
30 |
50 |
5,0 |
- |
Lk-11 |
zártsorú |
40 |
50 |
5,0 |
- |
Lk-12 |
ikres |
40 |
50 |
4,5 |
- |
Lk-13 |
ikres |
40 |
50 |
6,0 |
- |
Lk-14 |
oldalhatáron álló |
40 |
40 |
6,0 |
- |
Lk-15 |
ikres |
35 |
40 |
5,0 |
- |
Lk-16 |
zártsorú |
40 |
40 |
5,0 |
- |
Lk-17 |
ikres |
40 |
50 |
5,5 |
- |
Lk-18 |
szabadonálló |
40 |
50 |
6,0 |
- |
Lk-19 |
szabadonálló |
35 |
50 |
6,0 |
800 |
Lk-20-I |
ikres |
35 |
50 |
5,0 |
800 |
Lk-20-II |
ikres |
40 |
50 |
5,0 |
- |
Lk-21 |
zártsorú |
35 |
50 |
6,0 |
- |
Lk-22 |
csoportházas |
40 |
40 |
5,0 |
- |
Lk-23 |
szabadonálló |
40 |
45 |
6,5 |
- |
Lk-24 |
oldalhatáron álló |
40 |
45 |
K |
- |
Lk-25 |
zártsorú |
50 |
20 |
9,5 |
- |
Lk-26 |
zártsorú |
30 |
50 |
4,5 |
400 |
Lk-27-I |
zártsorú |
30 |
50 |
5,5 |
300 |
Lk-27-II |
zártsorú |
30 |
50 |
5,5 |
400 |
Lk-28 |
zártsorú |
30 |
50 |
6,0 |
- |
Lk-29 |
zártsorú |
40 |
20 |
8,0 |
- |
Lk-30 |
csoportházas |
45 |
45 |
6,5 |
400 |
Lk-31 |
ikres |
40 |
40 |
megengedett legkisebb épületmagasság: 4,0 |
350 |
5. melléklet
övezeti jele |
beépítési módja |
legnagyobb beépítettsége (%) |
minimális zöldfelületi arány |
megengedett legnagyobb beépítési magassága (m) |
legkisebb területe (m2) |
Lke-1 |
szabadonálló |
25 |
60 |
4,5-5,5 |
800 |
Lke-2 |
csoportházas |
35 |
45 |
6,5 |
180 |
Lke-3 |
csoportházas |
35 |
45 |
4,5 |
180 |
Lke-4 |
csoportházas |
30 |
45 |
4,5 |
300 |
Lke-5 |
szabadonálló |
20 |
45 |
4,5 |
700 |
Lke-5-I |
oldalhatáron álló |
20 |
45 |
4,5 |
700 |
6. melléklet
övezeti jele |
beépítési módja |
legnagyobb beépítettsége (%) |
minimális zöldfelületi arány |
megengedett legnagyobb beépítési magassága (m) |
legkisebb területe (m2) |
Vt-1 |
oldalhatáron álló |
80 |
10 |
7,5 |
500 |
Vt-2 |
K (kialakult) |
K (kialakult) |
K (kialakult) |
K (kialakult) |
K (kialakult) |
Vt-3 |
szabadonálló |
70 |
10 |
12 |
- |
Vt-4 |
szabadonálló |
70 |
10 |
6,0 |
420 |
Vt-5 |
szabadonálló |
40 |
20 |
7,5 |
1 500 |
Vt-6 |
szabadonálló |
40 |
20 |
7,5 |
- |
Vt-7 |
szabadonálló |
30 |
40 |
7,5 |
- |
Vt-8 |
K (kialakult) |
50 |
30 |
7,5 |
- |
Vt-9 |
szabadonálló |
40 |
30 |
7,5 |
5 000 |
Vt-10 |
szabadonálló |
40 |
20 |
7,5 |
- |
Vt-11 |
zártsorú |
70 |
20 |
6,0 |
- |
7. melléklet
övezeti jele |
beépítési módja |
legnagyobb beépítettsége (%) |
minimális zöldfelületi arány |
megengedett legnagyobb beépítési magassága (m) |
legkisebb területe (m2) |
Gksz-1 |
szabadonálló |
45 |
30 |
12,0 |
1 000 |
Gksz-2 |
szabadonálló |
45 |
30 |
12,0 |
1 000 |
Gksz-3 |
szabadonálló |
45 |
20 |
12,0 |
3 000 |
Gksz-4 |
szabadonálló |
45 |
30 |
10,5 |
3 000 |
Gksz-5 |
szabadonálló |
45 |
25 |
10,5 |
3 000 |
Gksz-6 |
szabadonálló |
45 |
25 |
10,5 |
4 000 |
Gksz-7 |
szabadonálló |
40 |
10 |
9,0 |
- |
8. melléklet
övezeti jele |
beépítési módja |
legnagyobb beépítettsége (%) |
minimális zöldfelületi arány |
megengedett legnagyobb beépítési magassága (m) |
legkisebb területe (m2) |
Ksp-1 |
szabadonálló |
15 |
75 |
6 |
- |
Ksp-2 |
szabadonálló |
30 |
30 |
9,0 |
35 000 |
Knzi |
szabadonálló |
30 |
40 |
15,0 |
5 000 |
Kk |
szabadonálló |
40 |
40 |
15 |
1500 |
9. melléklet
övezeti jele |
beépítési módja |
legnagyobb beépítettsége (%) |
minimális zöldfelületi arány |
megengedett legnagyobb beépítési magassága (m) |
legkisebb területe (m2) |
Km |
szabadonálló |
10 |
80 |
4,5 |
- |
Kbt |
szabadonálló |
5 |
- |
7,5 |
- |