Szárföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005. (VII.4.) önkormányzati rendelete
SZÁRFÖLD KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2016. 06. 30- 2016. 06. 30
Szárföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005. (VII.4.) önkormányzati rendelete
SZÁRFÖLD KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
2016.06.30.
Szárföld község Önkormányzatának képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján megalkotja Szárföld helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.
Az előírások hatálya és alkalmazása
1. § /1/ Jelen rendelet hatálya kiterjed Szárföld község teljes közigazgatási területére.
/2/ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak szabad.
/3/ Jelen rendelet
1. melléklete az SZ-1 jelű tervlap és Sz-1 jelű fedvény,
2. melléklete az SZ-2 jelű tervlap,
3. melléklete az SZ-2m/2014 jelű módosító tervlap, amelyek együtt hatályosak, együtt alkalmazandók.
2. § /1/ A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.
/2/ I. rendű kötelező szabályozási elemek
- az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre
- a szabályozási vonal ( közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal )
- a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek)
- területfelhasználási módok határa
- építési övezet határa
- beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa
- 10 éven túli szabályozási vonal
- készítendő részletes szabályozási terv határa
- építési hely határa
- telek beépíthető és nem beépíthető területének határa
/3/ II. rendű szabályozási elemek a /2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek.
- irányadó telekhatár
/4/ Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott.
/5/ A TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervein a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti.
Az állattartásra vonatkozó előírások
Építési engedélyhez kötött tevékenységek
5. § /1/ A szabályozási és övezeti terv Szárföld közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:
Megnevezés |
Rajzi jel |
Beépítésre szánt területek |
|
Lakóterületek |
|
falusias lakó |
L f |
Gazdasági területek |
|
ipari terület |
G ip |
Különleges területek |
|
sport és szabadidős tevékenység területe |
K sp |
temető |
K t |
kavicsbánya területei |
K b |
horgásztó |
K ht |
hulladékudvar |
K h |
Beépítésre nem szánt területek |
|
Közlekedési és közműterületek |
|
kiszolgáló út |
KÖ |
települési gyűjtőút |
KÖ gy |
gyalogút |
KÖ gya |
településközi út |
KÖ t |
állami mellékút |
KÖ m |
vasút |
KÖ v |
közmű terület |
KÖ k |
közlekedési zöldterület |
KÖ z |
Erdőterületek |
|
gazdasági célú erdő |
E g |
közjóléti erdő |
E k |
védőerdő |
E v |
Zöldterületek |
|
közpark |
Z kp |
fásított terület |
Z ft |
Mezőgazdasági területek |
|
szántó terület |
M sz |
rét, legelő terület |
M r |
kert terület |
M k |
halastó |
M h |
Vízgazdálkodási területek |
|
vízfelület, vízfolyás |
V |
Különleges beépítésre nem szánt bányaterület |
Kbn-b |
Védőtávolságok és védelmi létesítmények
6. § /1/A fenntartást akadályozó létesítményeket, építményeket elhelyezni:
- folyóvizek, csatornák, holtágak mentén a partéltől számított 6 méteres sávon
/2/ A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.
/3/ A 120 kV-os nagyfeszültségű villamos vezeték tengelytől mért 20,0-20,0 méteres védőtávolságán belül építmény nem helyezhető el.
/4/ A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerőmű nem létesíthető.
/5/ A nagynyomású gázvezeték 46,0-46,0 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.
/6/ A vasúti vágány 50 méteres védőtávolságán belül épület, építmény csak a kezelő (Közlekedési főfelügyelet Vasúti felügyelet szakhatóság) hozzájárulásával helyezhető el.
A TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervlapján jelölt helyeken méretezett zajvédelmi létesítmény (elnyelő zajvédő fal) építése szükséges.
A telekalakítás szabályai
7. § /1/A TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Meglévő állapot esetén, ha az előírt telekméret nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető.
/2/ A TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 tervein ’K’ jellel ellátott méretek, telekosztások a kialakult állapothoz alkalmazkodó telekszélességeket, telekmélységeket és telekterületeket jelentik
A ’K’ jel és a megszüntető jel (*) együttes alkalmazása esetén a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 tervein a megszüntető jellel kialakítandó állapotot kell az építési engedélyezési eljárás során figyelembe venni.
/3/ Falusias lakóterületeken telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet.
/4/ Az övezeti tervlapon jelölt területfelhasználási egységek határai, valamint az övezeti határok az aktuális tulajdonviszonyok figyelembevétele mellett változtathatók, mert a telekalakítás során az érintett telkek a vonatkozó hatályos előírásokat kielégítik
A létesítmények elhelyezésének szabályai
8. § /1/ Azokon a területeken, ahol a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet. Ahol a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási terve nem jelöli ki az építési helyet, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.
/2/ Oldalhatáron álló beépítés esetén
- kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron
- dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron
- észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron
- észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron
kell az épületeket elhelyezni.
/3/ Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak.
/4/
/5/ Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.
/6/ Azokon a helyeken, ahol a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.
A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések
9. § /1/ Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.
/2/ Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.
/3/ Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, új épület az övezeti előírásoknak megfelelően elhelyezhető, az elő- oldal- és hátsókerti távolságok figyelembevételével.
/4/ Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.
/5/ Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-kal térhet el.
/6/ Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód (az építési hely), beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.
/7/ Már kialakult tömbbelső estén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól max. 10 méter eltérés engedélyezett.
A közművekre vonatkozó rendelkezések
10. § /1/ Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
/2/ Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
/3/ A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.
/4/ A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani.
/5/ A település belterületén az ivóvízhálózaton 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.
/6/ A szabályozási előírások során a teljes közművesítettség nem foglalja magában a zárt csapadékvíz elvezetés meglétének követelményét.
/7/ Új területek beépítésénél, új utcák kialakításánál az utca és a közművek elhelyezésénél a mintakeresztszelvényekben meghatározottak szerint kell eljárni.
11. § /1/Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett műemlék a településen nincs.
/2/ Helyi védelem alatt állnak az alábbi objektumok:
- Piéta szobor Fő u. 123-125 házszám között hrsz.: 310.
- Kápolna Fő u. 108-110 házszám között hrsz.: 288.
- Kőkereszt kő korpusszal Vasút utca vége
- Római katolikus templom Fő utca hrsz.:289.
- Kő kereszt fém korpusszal Fő utca (a templom mellett) hrsz.: 288.
- Kő kereszt kő korpusszal Fő utca (a templom mellett) hrsz.: 288.
- Kereszt 0117/5 hrsz.
- Mária szobor a Farád felé vezető út déli oldalán
- Lakóház Vasút utca 4 hrsz.: 642.
- Lakóház Fő utca 40 hrsz.: 240.
- Lakóház Fő utca 42 hrsz.: 236.
- Lakóház Fő utca 62 hrsz.: 198.
- Lakóház Fő utca 80 hrsz.: 176/1.
/3/ A helyi védelem alatt álló épületeket meg kell őrizni eredeti formájukban, meg kell tartani a tetőidomot, nyílásrendszert, részletképzéseket, homlokzati tagolásokat, anyag és színhasználatot.
/4/ Helyi védelem alatt álló építmény belseje az adott funkciónak megfelelően átalakítható, de törekedni kell a meglévő szerkezetek, terek megtartására, illetve az azokhoz való illeszkedésre.
/5/ Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, részletes felmérési tervdokumentáció készítendő.
A helyi védelemben részesített épületek esetében a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg, tornác oszlop megtartását kell szem előtt tartani:
· nyílásosztás: az utcai homlokzaton elhelyezkedő ablakok ugyanolyan arányú kétszárnyú, esetleg kazettás nyílászárók legyenek, az eredeti nyílásrendnek megfelelő elhelyezéssel
· díszek: attika padlástéri szellőzők az ablakok osztását követik
· törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására
· a tetőhajlásszöge 38° és 45° között kell legyen
· az utca felőli épületrész tetőgerincének iránya az eredeti épülettömeg szerinti legyen
· az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak
· az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani
· fa szerkezetű és fa hatású illetve színezetű nyílászárók alkalmazandóak
/6/ A településen az ismert régészeti lelőhelyek a következők:
1. lelőhely. Gecsei árok mellett. Felszíni telepnyom, római kor. Hrsz. 031/4, 046/1.
2. lelőhely. Gecséri árokra-dűlő. Felszíni telepnyom, középkor-kora újkor. Hrsz. 1047-1054.
3. lelőhely. TSZ-tehenészet mellett. Felszíni telepnyom, őskor, római kor, középkor. Hrsz. 084/4-6.
4. lelőhely. Felsőtag. Felszíni telepnyom, őskori, római kori, középkor. Hrsz. 0112/36, 37, 40, 44, 45, 69, 88.
5. lelőhely. Macska-dűlő. Felszíni telepnyom, őskor. Hrsz. 0112/37, 56-61, 0112/75-80.
/7/ Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelőhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelőhelyek a településen a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelőhely határa jellel határolt területek.
/8/ A nemzeti kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében a település teljes közigazgatási területén leletbejelentési és leletbeszolgáltatási kötelezettség érvényes.
/9/ Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elő a felfedező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni.
Táj-és településkép védelem
12. § /1/A településkép védelme érdekében a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva.
/2/ Az előkertek mélysége a meglévő épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés esetén az előkert mélysége minimum 5 méter legyen, kivéve ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik.
/3/ A TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervlapján meghatározott helyeken az épületeket kötelezően az SZ-1 jelű tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni.
/4/ Lakóterületeken belül az épület alaprajzi területének legalább 60 %-át lefedő fő tetőidom hajlásszöge 38-45 fok között legyen, és a már nagyrészt beépített tömbökben a gerinc iránya igazodjon a környezetében kialakult irányhoz. A tetőfedés anyaga magastetőkön csak égetett agyagcserép vagy ahhoz hasonló esztétikai értékkel bíró más korszerű fedőanyagból készült pikkelyes fedés lehet. A fedés színeként a hagyományostól elütő harsány színek nem alkalmazhatók. Egyéb tetőidomokon természetes színű fémlemez fedések alkalmazhatók. Más tetőfedőanyag magastetőkön csak melléképítményeken, közterületről nem látható módon alkalmazható.
/5/ A település területén belül közterületen sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.
/6/ A település területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak a hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet.
/7/ A település belterületén kialakítandó közterületi zöldfelületeket arra jogosult zöldfelülettervező által készített terv alapján kell kialakítani.
/8/ Az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.
/9/ A település területén kerítés csak telekhatáron létesíthető. A kerítés felületének minimum 50%-a áttörtnek kell lennie. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,80 métert.
/10/ Külterületen a kerítés anyaga fa, élősövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve tömör kerítés nem helyezhetőek el.
/11/
13. § /1/Országos védelemben részesített természeti érték a településen nincs.
/2/
/3/A vonatkozó jogszabály[2] szerint Szárföld közigazgatási területe az érzékeny természeti területekhez tartozik, az érintett területeken a rendelet szerint előírt művelés folytatható.
14. § /1/A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály[3] előírásait be kell tartani.
/2/ A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály[4] előírásait be kell tartani.
/3/ Helyhez kötött légszennyező források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok[5] előírásait be kell tartani. A tervezési területen létesítendő légszennyező anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit ennek megfelelően kell megállapítani.
/4/ Zajt, illetve rezgést előidéző, meglévő vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési (immissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg. Túllépés esetén a szennyező hatás megszüntetése a bejelentéstől számított 3 napon belül teljesítendő, amennyiben erre a kötelező határozat más határidőt nem jelöl meg.
/5/ A tervezési terület az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály[6] alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A zajkibocsátási határértékeket ennek megfelelően kell megállapítani.
/6/ A tervezési terület a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály[7] alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A település területén építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet.
/7/ A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel (lakó, vegyes) határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.
/8/ A TH-03-02-16 számú munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervlapján a jelölt helyeken az új beépítésű területek beépítése előtt méretezett zajárnyékoló létesítmény építése szükséges - zajgátló falat kell létesíteni - melynek magassága legalább 2,5 m, a vonatkozó jogszabályban[8] előírt zaj- és rezgésvédelmi határértékek betarthatósága érdekében.
/9/ Olyan közlekedési útvonalak mentén, ahol a gépjárműforgalomból eredő zajhatás hosszú távon valószínűleg más módon nem csökkenthető az érintett övezetre előírt zajhatárértéknek megfelelően, a szabályozási terven ábrázolt szélességű zaj által érintett területen az épületek felújításánál, vagy új épület építése esetén az épületeken alkalmazott passzív akusztikai védelem (fokozottan hanggátló nyílászárók, falburkolatok, stb.) eszközeivel kell elérni, hogy a vonatkozó jogszabályban[9] és ágazati szabványokban meghatározott, az egyes helyiségeken belül megengedett „A” hangnyomásszintek ne kerüljenek túllépésre.
/10/ A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.
/11/ A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani.
/12/ Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során pedig biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
/13/ Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.
/14/ Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.
/15/
/16/ A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály[10] alapján a felszíni vizekbe csak a 3. Vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.
/17/ A lakóterületek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály[11] által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.
/18/ Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló jogszabály[12] előírásainak.
/19/ Az elszikkasztásra kerülő szennyvíz és csapadékvíz nem eredményezheti a földtani közegben a vonatkozó jogszabály[13] szerinti „A” szennyezettségi határérték túllépését.
/20/ A településen a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló jogszabály[14] rendelkezéseit be kell tartani.
/21/ A településen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos, közegészségügyi követelményekről szóló, valamint a köztisztaságról szóló jogszabályok[15] előírásait be kell tartani.
/22/ A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésről a vonatkozó jogszabályoknak[16] megfelelően gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket.
/23/ A település területén a növényvédelemről szóló jogszabály[17] előírásainak megfelelő folyamatos gyommentesítést el kell végezni.
Övezeti előírások
Beépítésre szánt területek
15. § Általános előírások:
/1/Épületek elhelyezése:
· már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek az utcában már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.
· új beépítésű területeken az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározásánál az OTÉK 35. § –ban foglaltak az irányadóak
/2/ Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 20 méternél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 20 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni.
/3/ A lakóterületek övezeti tagolását a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.
/4/ Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs.
/5/ A falusias lakóterület (L f) jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, általában egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló telkeket tartalmazó övezet. A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el.
A részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázatok tartalmazzák:
L f-1 |
O |
30/50 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
16/50/800 |
Megengedett használat |
Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület |
Nem valósítható meg |
Nagyobb zajjal járó bűzös tevékenység. |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: 16 m
Mélység: 50 m
Terület: 800 m2 |
Beépítési mód (az építési hely) |
Oldalhatáron álló, |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m
Maximum: 4,5 m |
L f-2 |
O |
30/50 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
18/50/900 |
Megengedett használat |
Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület |
Nem valósítható meg |
Nagyobb zajjal járó bűzös tevékenység. |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei
|
Szélesség: 18 m
Mélység: 50 m
Terület: 900 m2 |
Beépítési mód (az építési hely) |
Oldalhatáron álló, |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m
Maximum: 4,5 m |
Egyéb előírások |
A 85 sz. főúttól származó zajszennyezés megszüntetése érdekében az újonnan kialakított lakóterületek zaj által érintett területe csak akkor építhető be, ha az SZ-1 számú tervlapon jelölt helyen zajárnyékoló létesítmény épül, melynek magassága legalább 2,5 m. |
|
L f-3
|
O |
30/50 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
22/35/700 |
Megengedett használat |
Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület |
Nem valósítható meg |
Nagyobb zajjal járó bűzös tevékenység. |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: 22 m
Mélység: 35 m
Terület: 700 m2 |
Beépítési mód (az építési hely) |
Oldalhatáron álló, |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m
Maximum: 4,5 m |
L f-4 |
O |
30/50 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
14/50/700 |
Megengedett használat |
Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület |
Nem valósítható meg |
Nagyobb zajjal járó bűzös tevékenység. |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: 14 m
Mélység: 50 m
Terület: 700 m2 |
Beépítési mód (az építési hely) |
Oldalhatáron álló,
|
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m
Maximum: 4,5 m |
L f-5 |
O |
30/50 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
14/40/500 |
Megengedett használat |
Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület |
Nem valósítható meg |
Nagyobb zajjal járó bűzös tevékenység. |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: min. 14m
Mélység: min. 40m
Terület: 500 m2 |
Beépítési mód (az építési hely) |
Oldalhatáron álló, |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m
Maximum: 4,5 m |
L f-6 |
O |
30/50 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
16/35/550 |
Megengedett használat |
Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület |
Nem valósítható meg |
Nagyobb zajjal járó bűzös tevékenység, állattartó épület építése. |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: 16 m
Mélység: 35 m
Terület: 550 m2 |
Beépítési mód (az építési hely) |
Oldalhatáron álló, magastetős |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m
Maximum: 4,5 m |
L f-7 |
O |
30/50 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
16/40/700 |
Megengedett használat |
Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület |
Nem valósítható meg |
Nagyobb zajjal járó bűzös tevékenység. |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: 16 m
Mélység: 40 m
Terület: 700 m2 |
Beépítési mód (az építési hely) |
Oldalhatáron álló, |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m
Maximum: 4,5 m |
L f-8 |
O |
30/50 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
16/35/550 |
Megengedett használat |
Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület |
Nem valósítható meg |
Nagyobb zajjal járó bűzös tevékenység. |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: 16 m
Mélység: 35 m
Terület: 550 m2 |
Beépítési mód (az építési hely) |
Oldalhatáron álló, |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m
Maximum: 4,5 m |
L f-T Templom
/7/ Az övezet kizárólag a templom elhelyezésére ill. egyházi jellegű építmények elhelyezésére szolgál . A kialakult telekterület nem változtatható.
16. § /1/A területen a gazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:
G ksz – kereskedelmi-gazdasági
G ip – ipari gazdasági terület
/2/Az ipari terület
/3/A gazdasági ipari területek esetében a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció Sz-1, Sz-2 jelű szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.
A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják:
G ksz |
SZ |
50/30 |
1,5 |
jelű építési övezet |
6,0 |
1000 |
Megengedett használat |
Nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény
A tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás
Parkolóház, üzemanyagtöltő
Igazgatási és irodaépületek
Vendéglátó és szálláshely épületek
Raktárépületek |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
30 % |
|
|
A telek legkisebb méretei |
Terület: min. 1000 m2 |
A beépítési mód |
Szabadon álló
Épületet elhelyezni a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 szabályozási tervén jelölt építési helyen belül lehet |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
1,5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
50 % |
A megengedett építménymagasság a fő funkciót hordozó épületre |
Maximum 6,0 m |
G ip - 1 |
O/SZ |
30/50 |
1,5 |
jelű építési övezet |
7,5 |
30/70/2000 |
Megengedett használat |
Nem jelentős zavaró hatású gazdasági, valamint zavaró hatású mezőgazdasági tevékenységgel (terménytárolás, terményfeldolgozás , állattartás, növénytermesztés stb.) kapcsolatos épületek, építmények,
Parkoló
Igazgatási és irodaépületek
Raktárépületek
Mezőgazdasági gépek tárolására alkalmas épületek |
Egyéb előírások |
A TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli védőfásítást kell telepíteni. A védőfásításnak zártnak, többszintesnek, elegyesnek kell lennie és gyorsan növő fa- és cserjefajokból kell állnia.
A területeken olyan állatfajtát, állatlétszámot és technológiát lehet megengedni, melynek működése során az 500 méteres védőtávolságon belül maradnak a környezetvédelmi határértékek. |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
|
|
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: 30 m
Mélység: 70 m
Terület: min. 2000 m2 |
A beépítési mód |
Szabadon álló
Előkert mélysége: min. 10 m
Oldalkert mélysége: min. 10 m
Hátsókert mélysége: min. 10 m |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
1,5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság |
Maximum 7,5 m |
G ip - 2 |
SZ |
30/50 |
1,5 |
jelű építési övezet |
7,5 |
80/25/2000 |
Megengedett használat |
Nem jelentős zavaró hatású gazdasági, valamint zavaró hatású mezőgazdasági tevékenységgel (terménytárolás, terményfeldolgozás , állattartás, növénytermesztés stb.) kapcsolatos épületek, építmények,
Parkoló
Igazgatási és irodaépületek
Raktárépületek
Mezőgazdasági gépek tárolására alkalmas épületek |
Egyéb előírások |
A TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli védőfásítást kell telepíteni. A védőfásításnak zártnak, többszintesnek, elegyesnek kell lennie és gyorsan növő fa- és cserjefajokból kell állnia.
A területeken olyan állatfajtát, állatlétszámot és technológiát lehet megengedni, melynek működése során az 500 méteres védőtávolságon belül maradnak a környezetvédelmi határértékek. |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
|
|
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: 80 m
Mélység: 25 m
Terület: min. 2000 m2 |
A beépítési mód |
Szabadon álló
Előkert mélysége: min. 10 m
Oldalkert mélysége: min. 6 m
Hátsókert mélysége: min. 10 m |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
1,5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság |
Maximum 7,5 m |
G ip - 3 |
O |
50/30 |
1,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
20/50/1000 |
Megengedett használat |
Nem jelentős zavaró hatású gazdasági, valamint mezőgazdasági tevékenységgel (terménytárolás, terményfeldolgozás , állattartás, növénytermesztés stb.) kapcsolatos épületek, építmények,
Parkoló
Igazgatási és irodaépületek
Raktárépületek
Mezőgazdasági gépek tárolására alkalmas épületek |
Egyéb előírások |
A TH-04-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli védőfásítást kell telepíteni. A védőfásításnak zártnak, többszintesnek, elegyesnek kell lennie és gyorsan növő fa- és cserjefajokból kell állnia.
A területeken olyan állatfajtát, állatlétszámot és technológiát lehet megengedni, melynek működése során az 500 méteres védőtávolságon belül maradnak a környezetvédelmi határértékek. |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
30 % |
|
|
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: 20 m
Mélység: 50 m
Terület: min. 1000 m2 |
A beépítési mód |
Szabadon álló
Előkert mélysége: min. 10 m
Oldalkert mélysége: min. 6 m
Hátsókert mélysége: min. 10 m |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
1,5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
50 % |
A megengedett építménymagasság |
Maximum 7,5 m |
17. § /1/A különleges területek a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain K jellel ellátott területek.
/2/ A különleges területek esetében a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és mértékben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.
A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják:
K sp-1 |
SZ |
10/80 |
0,2 |
jelű építési övezet (Sportpálya) |
6,0 |
50/90/5000 |
Megengedett használat |
A pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények
Sportlétesítmények
A terület fenntartásához szükséges épületek |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
80 % |
Egyéb előírások |
A TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást kell telepíteni. |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
Beépítési mód |
Szabadon álló |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: 50 m
Mélység: 90 m
Terület: 5000 m |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0,2 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
10 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület esetén) |
Minimum 3,5 m
Maximum: 7,5 m |
K sp-2 (sport és szabadidő) |
SZ |
15/70 |
0,2 |
jelű építési övezet |
3,5 |
K |
Megengedett használat |
Horgászházak, hétvégi házak, kereskedelmi-vendéglátó létesítmények kemping
A tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás
A terület fenntartásához szükséges épületek |
Nem valósítható meg |
Melléképítmény
Állattartó épület
Önálló hulladéktároló |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Részleges közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
Beépítési mód |
Szabadon álló |
A telek legkisebb méretei |
kialakult, a területen belül telekosztás nem lehet |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
70 % |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0,2 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
A szárazföldi terület max. 15%-a |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület esetén) |
Minimum 3,0 m
Maximum: 3,5 m |
K ht (horgásztó területe) |
jelű építési övezet |
/3/ A horgásztó területén csak a vízi sport és a sporthorgászat célját szolgáló közösségi létesítmények helyezhetőek el.
/4/ A beépítettség legnagyobb mértéke a terület 3%-a. A megengedett legnagyobb építménymagasság max. 3,5 m.
/5/ A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 4,5 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el.
/6/ A temető kerítése csak természetes anyagból (kő, tégla, fa) készíthető. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni.
/7/ A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert. A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a
145/1999.(X.1.) Korm. rendelet betartása kötelező.
K b (bányászati terület) |
jelű övezet |
/8/A bányászati terület a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 és jelű tervlapján Kb ellel ellátott nyers
anyag lelőhelyek és bányászati telephelyek, illetve bányászathoz kapcsolódó létesítmények területe.
/11/ A bányatelek területén a bányászati tevékenységhez kapcsolódó létesítmények, üzemi épületek valamint a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetőek el
K h (hulladékudvar) |
jelű övezet |
/12/A hulladékudvar a településen keletkező hulladékok szelektív összegyűjtésére szolgál. A hulladékudvar területén a beépítettség nem haladhatja meg a 30 %-ot. A legkisebb zöldfelület min, 20 %. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága max. 4,5 méter, a beépítési mód oldalhatáron álló.
/13/
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési- és közműterületek
18. § /1/A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.
/2/ A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg.
/3/ Az utak területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a biztonságos közlekedés feltételeinek fenntartása mellett az út kezelőjének hozzájárulásával és a vonatkozó ágazati szabványok, előírások betartásával lehet.
/4/ A közlekedési területen elhelyezhetőek az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt létesítmények illetve az utak rézsűjében felszín alatti létesítmények (pincék).
/5/ A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.
/6/ A területen az útkategóriák alábbiak:
KÖ fÁllami főút
KÖ m Állami mellékút
KÖ t Településközi út
KÖ gy Települési gyűjtőút
KÖ Kiszolgáló út
KÖ gya Gyalogút
Tervezési osztályok:
Jel Név Tervezési osztály jele Szab. szélesség
- KÖ f Állami főút, elkerülő út K.V.
85 sz. állami főút 16,0 – 34,0 m
M85 sz. tervezett állami gyorsforgalmi főút 22,0 – 32,0 m
- KÖ m Állami mellékút, összekötő út K.V.
8315 sz. állami mellékút 15,5 – 46,0 m
- KÖ t Településközi út K.V.
Babót-Rábatamási tervezett K-Ny-i összekötő 645 és 056 hrsz.-ú utak nyomvonalát felhasználva
Mihályi-Magyarkerestúr tervezett D-i összekötő 012 és 022 hrsz.- ú utak nyomvonalát felhasználva
- KÖ gy Gyűjtőút B.V.
645 hrsz. 12,0 - 23,0 m
Béke utca 19,0 – 20,0 m
Felvidék utca 9,0 – 24,0 m
- KÖ Külterületi kiszolgáló utak K.VI.
Belterületi kiszolgáló út B.VI.
Táncsics utca 19,2 – 19,5 m
Kossuth utca 18,0 – 22,1 m
Szent László utca 14,5 m
Szent István utca 15,0 – 16,1 m
Árpád utca 15,0 – 16,0 m
Sport utca 21,5 – 24,5 m
Álmos köz 10,7 – 21,9 m
Erdély utca 11,0 – 25,4 m
Petőfi utca 12,0 – 13,0 m
Váradi köz 6,8 – 22,8 m
Mátyás király utca 13,0 – 24,0 m
- KÖ gya Gyalogút B.X.
Fő út – Felvidék utca közötti kapcsolat 219 hrsz.-nél 6,0 m
Egyéb közlekedési területek:
KÖ z Közlekedési zöldfelület
/7/ A közlekedési zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani.
/8/ A közlekedési területek és közlekedési zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.
/9/ A területen kizárólagos közműterületek a KÖ k jellel jelölt – vízmű, szennyvíztisztító mű - területek. A kizárólagos közmű területen csak közműveket és a hozzá kapcsolódó létesítményeket lehet elhelyezni.
/10/ A külterületi utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el.
Z kp |
jelű övezet (közpark) |
|
|
/1/Zöldfelület az állandó növényzettel fedett közpark területe.
/2/ A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását szolgáló létesítmények (térbútorok, játszóterek) illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.
/3/ Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.
Z ft |
jelű övezet (fásított terület) |
|
|
/4/A fásított terület a olyan települési zöldfelületi elem mely, közvetlenül nem szolgálja a pihenés, a testedzés és egyég szórakozás létesítményeinek elhelyezhetőségét.
/5/ A zöldterületen az OTÉK 27 § (2)-(3)bekezdés előírásait alkalmazni kell.
/6/Az övezetben beépítési tilalom van építményt elhelyezni nem lehet.
20. § /1/A területen az alkalmazott kategóriák az alábbiak:
E g Gazdasági célú erdő
/2/ A gazdasági célú erdő területén a 100.000m2-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.
/3/ A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el.
21. § /1/A területen a mezőgazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:
M sz Szántóterület
M r Rét és legelő területe
M k Mezőgazdasági kert terület
M h mezőgazdasági halastó terület
/2/ Az általános mezőgazdasági területeken 10 000 m2-t el nem érő telken illetve több önálló telekből álló birtoktesten építményt elhelyezni nem szabad. Az 10 000 m2 feletti telkeken ill. birtoktesten a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. A 10 000 m2 feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhető.
/3/ A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.
/4/ Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.
/5/ A mezőgazdasági kert területek elsősorban a szőlő- gyümölcs- és zöldségtermesztés területei. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el. A területen gazdasági jellegű épület 5000 m2 telekterület, lakóépület pedig 8000 m2 telekterület felett helyezhető el 3%-os beépítettséggel.
/6/ A szántó és kert területeken épületek részleges közművesítettség mellett is elhelyezhetők, mely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.
/7/ A rét és legelő művelési ágú területeken építményeket nem lehet elhelyezni. A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.
/8/ A mezőgazdasági halastó területeken csak a horgászat célját szolgáló létesítmény helyezhető el. A beépítettség legnagyobb mértéke nem haladhatja meg a terület 3 %-át. A megengedett legnagyobb építménymagasság max. 3,5 m lehet.
/9/ Növények telepítési távolsága:
Belterületen:
Élő sövény, bokor ( ribizke, köszméte, szőlő, stb.)0,50 méter
3 méter magasságot meg nem haladó cserje1,50 méter
3 méter magasságot meghaladó fa3,00 méter
cseresznye, dió és gesztenye8,00 méter
belterületen haszonfa nem ültethető.
Külterületen:
bármilyen bokor,ribizke, köszméte, szőlő0,80 méter
3 méter magasságot meg nem haladó cserje1,80 méter
3 méter magasságot meghaladó fa3,00 méter
cseresznye, dió és gesztenye8,00 méter
Bármilyen haszonfa telepíthető az Erdő törvényben maghatározott feltételek és aföld határtól mért telepítési
távolság betartása mellett.
Vízgazdálkodási területek
22. § /1/A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak.
/2/ A területen az egyéb területek alkalmazott kategóriája az alábbi:
V vízgazdálkodási terület (vízfelület, vízfolyás)
/3/ A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el
22/A. § (1) Az övezetben a tényleges igénybevétel csak ütemezetten történhet.
(2) A különleges beépítésre nem szánt bányaterületen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) Az övezetben épület legfeljebb 2%-os beépítési mértékig, legfeljebb 5m-es építménymagassággal építhető.
(4) A Tordasa csatornát kísérő nyugati telekhatár mentén az eredeti terepviszonyok tartandók meg 35m szélességben. (5) Az övezetben a közműellátás mértéke: hiányos közművesítettség.
23. § /1/Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik a helyi építési előírások és egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 4/1996. (V. 1.) ÖK. rendelet, valamint az ezt módosító 7/2000. (IV. 16.) ÖK. rendelet.
/2/Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.