Harka község Önkormányzata Képviselő-testületének

5/2012.(VI.19.)  rendelete

a helyi építési szabályzatról

Harka község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet

1. az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti terv I.(belterület), (továbbiakban: SZ-J1 terv című, Rp.I.224-4 munkaszámú tervlappal, mint 1. számú melléklettel
2. az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti terv II.(külterület), (továbbiakban: SZ-J2 terv) című, Rp.I.224-4 munkaszámú tervlappal, mint 2. számú melléklettel, valamint
3. a Helyi védelemmel érintett területek felsorolását tartalmazó 3. sz. melléklettel, és
4. az Út mintakeresztszelvények című, 4.számú melléklet együtt alkalmazandó.

2. § (1)  A rendelet hatálya Harka község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

3. § (1)  A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

(2) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

2. Értelmező rendelkezések

4. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. Irányadó szabályozási elem: az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek közötti meglévő telekhatár, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt telekhatár, továbbá a magánút területének határa

2. Kötelező szabályozási elemek

1. a beépített és beépítésre szánt, illetőleg a beépítésre nem szánt területek határa
2. a belterület határa
3. a szabályozási vonal
4. az építési övezet, övezet határ
5. az építési hely határa
6. az építési vonal
7. a szélerőművek elhelyezésére vizsgálható terület határa

3. Utcai homlokzatmagasság: az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvar keresztszárnyat nem kell beleszámítani.

4. Utcai homlokzatszélesség: az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvar keresztszárnyat nem kell beleszámítani.

5. szélerőművek telepítési helye kiválasztásának, illetve egyes területek telepítésből való kizárásának meghatározásánál

1. kellő indoklásnak tekinthetők:

aa) a szélerőművek telepítésének műszaki kritériumai (a széltornyok egymástól és egyéb akadályoktól való távolsága),

ab) a földtani, talajmechanikai adottságok,

ac) a területek régészeti érintettsége,

ad) az egyes szakhatóságok előírásainak való megfelelőség.

2. kellő indoklásnak nem tekinthetők:

ba) az egyes területek vételára,

bb) az egyes területek tulajdonviszonyai,

bc) az egyes területek megszerezhetősége.

3. Szabályozási elemek

5. § (1) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2) és a (3) bekezdésekben szabályozott eseteket – a településszerkezeti terv, a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály  szerinti előírásokat.

(2) Az eltérő terület-felhasználási egységek határvonala és az övezeti határvonal a Szabályozási Terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 5,0-5,0 m mértékig elmozdítható.

(3)  Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

(4)  A szélerőművek elhelyezésére vizsgálható terület határvonala az SZ-J2 terven jelölttől a „h” (szélerőművek teljes magassága) függvényében elmozdítható.

4. A telekalakítás szabályai

6. § (1)  Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2)   A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

a)    Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi, és vegyes területfelhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.

b)    A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.

Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.

(3) A kialakult telekosztású, nem megváltozó területfelhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó, az SZ-J1 terv övezeti jelében szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb átlagos szélességére előírt mértéket, valamint a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

(4) Lakó területfelhasználású területen a kialakult telekosztású telektömb saroktelkein vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezeti jeltől eltérő mérettel és módon is alakíthatók, az alábbiak szerint:

A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 500 m².

5. A telek beépítésének általános szabályai

7. § (1)  A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából tervezett szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a tervezett szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.

(2)  Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

6. A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

8. § (1)  Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv, vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2)  Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3)  Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.

(4)  A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatszélessége és az utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

(5) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.

(6) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és az (5) bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani – kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.

7. Környezetvédelem

9. § (1) Vízvédelmi besorolás közigazgatási területre kiterjedően:

a) felszín alatti vizek esetében:                                  érzékeny, valamint kiemelten érzékeny

felszín alatti vízminőség védelmi

területen lévő település ^[1]

b) felszíni vizek esetében:                              általánosan védett kategória^[2]

(2) A település nitrátérzékeny területek közé tartozik

(3)  Levegőtisztaság-védelmi besorolás: 10. számú légszennyezettségi zóna

(4)  A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:

a)        fák, bokrok                 100 pollen/m³,

b)        fűfélék                                    30 pollen/m³.

(5)  A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(6)  A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.

(7) A település védőterülete a védendő területének határvonalától számított 1000 m széles területsáv.

(8) Harka és a szomszédos települések védendő területének védőterületén belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak a beruházó által beszerzett, az illetékes hatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.

8. Táj- és természetvédelem

10.§ (1) A külterületi építmények, a védőfásítások, a beépítésre szánt területek telken belüli kötelező fásításának növényzetét legalább 80%-ban a tájra jellemző őshonos fafajokból kell kialakítani. Az ültethető, tájra jellemző fafajokat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A SZ-J2 terven tájképvédelmi terület határa jellel körülhatárolt területen 3m-nél magasabb építmény nem építhető.

Az építmények tájba illesztéséről növénytelepítéssel kell gondoskodni.

(3) A láprét vízellátásának biztosítása miatt a tervezett palackozó vízszükséglete csak rétegvízből biztosítható.

9. Épített értékek védelme

11.§ (1) Műemléki védettség alatt áll:

1. 254 hrsz-ú telken, a római katolikus templom

(2)  Műemléki környezet az SZ-J1 terven jelölt terület.

(3)  A műemléki védelem alatt álló és a műemléki környezetbe tartozó területeken a külön jogszabályban meghatározottakat figyelembe kell venni.

(4)  Helyi egyedi védelem

a) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(5) Helyi területi védelem

a) A helyi védelemmel érintett terület határát az SZ-J1 terv tartalmazza. A helyi védelemmel érintett területen belül a mai jellemző hosszú, szalagtelkes telekalakulatokat meg kell tartani, az új lakóépületeket csak a mai épületek helyén lehet elhelyezni. Közösségi épületek ettől eltérő módon is építhetők.

(6) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél:

a) A védett épületek jellegzetes tömegét, formáját, eredeti arányaiban kell fenntartani. Bővítés csak úgy végezhető, ha a meglévő és az új épülettömegek arányai, formái, anyaghasználata illeszkednek egymáshoz.

b)    A védett épületnek a közterületről látható homlokzatán – amennyiben az az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg:

ba) a homlokzat felületképzése

bb) a homlokzat vízszintes és függőleges tagoló elemei

bc)    a nyílászárók elhelyezése, mérete és formája, keretezése, jellegzetes szerkezete, anyaga, az ablakok osztása

bd) a tornác kialakítása

c) Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei –, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők

(7) A helyi védelem alatt álló épületek közterületről látható homlokzatán a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben igazoltan az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.

(8) Tetőtéri ablak csak a tetőhéjazat síkjában alakítható ki. A közterületről hangsúlyos látványként megjelenő véghomlokzaton tetőtéri ablak nem alakítható ki.

(9) A tetőzet héjazata hagyományos típusú agyag cseréptető lehet.

(10) A védett épület közterületről látható homlokzatán kereskedelmi célú reklám, légkondicionáló berendezés, parabolaantenna nem helyezhető el.

(11) A helyi védelem alatt álló építménynek és telkének használata a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(12) Helyi védett építményre bontási engedély kiadása csak rendkívül indokolt esetben részletes felmérési- és fotódokumentáció készítése, valamint a helyi védelem feloldása után lehetséges.

(13)  A helyi védelem környezete

a) A helyi védelem alatt álló építmény 15 méter sugarú környezetébe eső terület helyi védelem környezetének minősül.

b) A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:

 ba) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek az elhelyezése,

 bb)  nem közterületi építménynek az építése.

(14) Régészeti értékek előkerülése esetén a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály szerint kell eljárni.

II. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

10. Terület-felhasználás az általános és a sajátos használat szerint

12.§ (1) A település igazgatási területe a következő

1. Beépített és beépítésre szánt terület

b) Beépítésre nem szánt terület

terület-felhasználási egységekre tagolódik

13.§ (1) Beépített és beépítésre szánt terület

a) Lakóterület

aa) kertvárosias                                         Lke

ab) falusias                                                Lf

b) Gazdasági terület

ba) kereskedelmi, szolgáltató                   Gksz

bb) egyéb ipari                                          Gip_E

c) Üdülőterület

ca) Üdülőházas üdülőterület                    Üü

d) Különleges terület                                   K

da) idegenforgalmi terület                        Id

14.§ (1) Beépítésre nem szánt terület

a) Különleges terület                                   K

aa) temető                                                 T

ab) sportpálya                                           Sp

b) Közlekedési és közműterület                 

bb) országos mellékút                               KÖu^M

bc) települési mellékút                              KÖu^Te

bd) települési gyűjtőút                              KÖu^GY

be) kiszolgáló út                                        KÖu

bf) kerékpár út                                           KÖu^Kp

bg) gyalogút                                              KÖu^GYA

bh) mezőgazdasági út                               KÖu ^MG

c) Zöldterület                                                         

ca) közpark                                               Z^Kp

cb) közkert                                                Z^Kk

d) Erdőterület                                                        

da) védett és védő                                    Ev

db) gazdasági                                            Eg

e) Mezőgazdasági terület                           

ea) általános mezőgazdasági terület         Má

eb) általános mezőgazdasági terület, gazdálkodási terület          Má1

ec) kert művelésű terület                           Mk

ed) kert művelésű terület                          Mk1

f) Vízgazdálkodási terület                           V

Beépített és beépítésre szánt területek

11. Lakóterület

15. § (1) A lakóterület besorolása sajátos használat szerint:

1. kertvárosias lakóterület  Lke
2. falusias lakóterület   Lf

16. § (1)  A beépíthető legkisebb telek területe 400 m²

(2)  A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

17. § (1) Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépületnek az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.

(2)  Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen többen – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll, ha az SZ-J1 terv másként nem jelöli. Már többnyire beépült tömbben az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal.

Kertvárosias lakóterület

18. § (1)  A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető létesítmények:

a)  Lke₁  jelű övezetben elhelyezhető:

aa) egy darab legfeljebb kétlakásos lakóépület,

ab) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

ac) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

ad) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény.

b) Lke2  jelű övezetben elhelyezhető:

ba) egy darab legfeljebb kétlakásos lakóépület,

bb) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

bc) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

bd) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény.

be) a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszoba számú kereskedelmi szálláshely épület.

c) Az SZ-J1 jelű terven jelölt Lke1* és Lke2* jelű övezetek telkein 4 db lakás is elhelyezhető.

d)  Lke1  és Lke2  jelű övezet telkein lakásonként legfeljebb két garázs.

(2) Övezeti előírások

12. A falusias lakóterület

19. § (1)  A falusias lakóterület övezetei

1. lakóövezet  Lf
2. templom elhelyezésére szolgáló övezet  Lf   ^TEMPLOM

(2)  Az Lf   lakóövezetben telkenként elhelyezhető

1. fő funkciót hordozó épületként

aa) egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület

ab) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató létesítmény

ac) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági, ipari) épület.

2. a fő funkciót kiegészítő épületként

ba) lakó, kereskedelmi, vendéglátó funkciót kiegészítő gépjármű és egyéb tároló

bb) állattartó épület

bc)  kisipari műhely

3. Az SZ-J1 jelű terven jelölt Lf2* jelű övezet telkein 3 db lakás is elhelyezhető.

(3)  A telken a ba)., bb)., bc). pontokban felsorolt épületek csak lakó, kereskedelmi, vendéglátó, kisüzemi épület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők.

(4)  Az ac., pontban felsorolt létesítmények önállóan (lakóház építése nélkül) csak azokon a telkeken építhetők, amelyek gyűjtőutak mentén helyezkednek el. A lakóövezet egyéb tömbjeiben kisipari, kisüzemi létesítmény csak lakóépület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhető.

(5) Az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az aa., ab., ac. pontokban felsorolt épületek építhetők.

Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10,0 m-en túl építhető.

(6)  Ha a gépkocsi tárolót – nem a főépülettel egy épületben – az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10 m-en belül építik, akkor azt a főépülettel megegyező utcai homlokzatvonalra kell építeni, homlokzatukat formailag össze kell kapcsolni.

Ez esetben a gépkocsi tároló csak magastetős lehet, falazatának, héjalásának külső megjelenése a főépületéhez hasonló legyen.

 (7)  Templom elhelyezésére szolgáló övezet  Lf  ^TEMPLOM

a) Az övezet telkein a községi templomok helyezhetők el.

(8) Az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatároktól számított 50 m széles területsáv. Az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterületén belül lévő telekterületeken állattartó épület nem építhető.

(9) Övezeti előírások

13. Üdülő terület

21.§ (1) Az üdülő terület besorolása sajátos használat szerint:

a) Üdülőházas üdülőterület Üü

(2) Az üdülőházas üdülőterületen

a) elhelyezhetőek olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

b)   a fő funkciót hordozó épületen belül 1 db szolgálati lakás alakítható ki, vagy önállóan 1 db lakóház építhető.

4. Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el.

(3) Az üdülőházas üdülőterület építési előírásai:

a)     Beépítési mód:                                                           szabadonálló

b)     Megengedett legnagyobb beépítettség:                                   20%

c)      Kialakítandó zöldfelület minimuma:                          40%^*

d)     Megengedett legnagyobb burkolt felület:                   10%^*

e)      Megengedett legnagyobb építménymagasság:            6,0 m

f)      Építési hely határai:                                        minden telekhatártól 6,0 m.

(4) Az üdülőterület telkét el kell látni:

a)     közüzemi villamos energia vezetékkel,

b)     közüzemi ivóvízvezetékkel,

c)      közüzemi szennyvíz-csatornával,

d)     csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

14. Gazdasági terület

22.§(1) A gazdasági terület besorolása sajátos használat szerint:

1. kereskedelmi, szolgáltató Gksz
2. egyéb ipari                       Gip_E

15. Kereskedelmi, szolgáltató terület

23.§ (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen

a)        elhelyezhető:

aa)     mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

ab)     a gazdasági tevékenységi célú épületen belül 1 db szolgálati lakás

ac)     igazgatási, egyéb irodaépület,

ad)     úti kiszolgáláshoz kapcsolódó épületek,

ae)     kereskedelemhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó épületek,

af)      szállítmányozáshoz, raktározáshoz kapcsolódó épületek,

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az SZ-J1 terven jelölt helyen és szélességben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.

 (3) Övezeti előírások

16. Egyéb ipari terület

24.§ (1) Az egyéb ipari területen

a)        elhelyezhető:

aa)     nem zavaró hatású ipari épület,

ab)     az energiagazdálkodás és a településgazdálkodás építményei,

ac)     a gazdasági tevékenységi célú épületen belül 1 db szolgálati lakás

ad)     oktatási, egészségügyi és szociális épület

(2) Az egyéb ipari gazdasági területen az SZ-J1 terven jelölt helyen és szélességben, telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.

(3) Övezeti előírások

17. Különleges terület

25.§ (1) A különleges terület besorolása sajátos használat szerint                                      

1. Idegenforgalmi terület             K^Id

(2) Az idegenforgalmi, területen elhelyezhető:

a)     szállásférőhely-szolgáltatáshoz, vendéglátáshoz kapcsolódó épületek,

b)     mezőgazdasághoz köthető kereskedelemi, szolgáltató épületek,

c)   a fő funkciót hordozó épületen belül 1 db szolgálati lakás alakítható ki, vagy önállóan 1 db lakóház építhető.

(szolgálati lakás: a fő funkciót hordozó épületben a létesítmény tulajdonosa/üzemeltetője, vagy személyzete számára szolgáló lakás)

Beépítésre nem szánt területek

18. Különleges terület

26.§ (1) A különleges terület övezetei az alábbiak:

a)        temető (K ^T),

b)        sportterület (K ^Sp).

(2) A temető területen sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.

a)        Beépítési mód:                                                           szabadonálló

b)        Megengedett legnagyobb beépítettség:                                   2%

c)         Kialakítandó zöldfelület minimuma:                          80%

d)        Megengedett legnagyobb építménymagasság:            6,0 m

e)         Építési hely határai:                                        minden telekhatártól 10,0 m.

(3) A temető telkét el kell látni:

a)        közüzemi villamos energia vezetékkel,

b)        szociális épület esetén közüzemi ivóvízvezetékkel,

c)         szociális épület esetén közüzemi szennyvíz-csatornával,

d)        csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

(4) A sportterületen sportpályák és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények, parkolók építhetők.

a)        Beépítési mód:                                                           szabadonálló

b)        Megengedett legnagyobb beépítettség:                                   2%

c)         Kialakítandó zöldfelület minimuma:                          20%^*

d)        Megengedett legnagyobb burkolt felület:                   10%^*

e)         Megengedett legnagyobb építménymagasság:            4,5 m

f)         Építési hely határai:                                        minden telekhatártól 6,0 m.

(5) A sportterület telkét el kell látni:

a)        közüzemi villamos energia vezetékkel,

b)        szociális épület esetén közüzemi ivóvízvezetékkel,

c)         szociális épület esetén közüzemi szennyvíz-csatornával,

d)        csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

19. Közlekedési terület

27.§ (1) Közlekedési területek az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervlapokon KÖu jellel feltüntetett közútterületek

(2)  A közlekedési területek szabályozási szélessége:

1. „M” jellel ellátott utak szabályozási szélessége meglévő, megmaradó
2. számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű utak szabályozási szélességét az SZ-J1 terven jelöltnek megfelelően kell kialakítani.

(3) Az SZ-J1 jelű az SZ-J2 jelű tervlapon KÖu jellel ellátott területek a település úthálózatában betöltött szerepük szerint az alábbi útkategóriába tartoznak.

a) országos mellékút                                 KÖu^M

b) települési mellékút                                KÖu^Te

c) települési gyűjtőút                                KÖu^GY

d)  kiszolgáló út                                        KÖu

e)  kerékpár út                                           KÖu^Kp

f)  gyalogút                                                KÖu^GYA

g)  mezőgazdasági út                                KÖu ^MG

(4)  A közlekedési területen a 4. mellékletben /Út mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.

(5)  A közutak, utak telkének kialakítása szakaszosan is történhet az alábbiak szerint:

a)   Hossztengelyére merőleges szakaszolás az egy időben kiszolgálandó telkek, építési telkek helyzetének megfelelően azzal, hogy átmenetileg kialakuló zsákutca 250,0 m-nél hosszabb nem lehet. Ha a szakaszosan kiépítendő út egyszerre egy oldalon kettőnél több telek kiszolgálására létesül a zsákutca végén 16,0 x 16,0 m méretű ideiglenes végfordulót kell kiépíteni.

b)   Hossztengelyével párhuzamos irányú szakaszolás a rendelet 4. melléklete szerinti út mintakeresztszelvényekben meghatározott helyen és szélességi mérettel

ba)         kerékpárút,

bb)         kerékpáros és gyalogos út,

bc)         gyalogjárda,

bd)         árok

         számára.

c)   A telek beépítése csak a teljes útkeresztszelvény megvalósításával lehet.

(6)  Harka közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.

a)     Önkormányzati külterületi utak:

aa)         Harka-Kópháza                                  K.V.A.50,

ab)         Harka-Németkeresztúr                       K.V.A.50,

ac)         Harka-Sopronnyék                             K.V.A.50.

b)     Belterületi utak:

ba)         gyűjtőút                                             B.V.c.A.50,

bb)         kiszolgáló út (lakóterületi)                 B.VI.d.A.50,

bc)         kiszolgáló út (gazdasági)                   B.VI.d.A.40,

bd)         kerékpárút                                          B.VII.,

be)         gyalogos-kerékpáros út                      B.VIII..

20. Zöldterület

28.§ (1)  Zöldterületek az SZ-J1 tervlapon   Z  jellel feltüntetett területek.

(2) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület.

(3)  A zöldterület övezetei:

1. közpark Z^kp
2. közkert Z^kk

(4) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(5) A közparkban elhelyezhető a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, illetve a terület fenntartásához szükséges épület, legfeljebb 2%-os beépítettséggel.

(6) A közkertben épület nem helyezhető el.

(7)  Az új utcákat legalább egy oldalon fásítani kell.

21. Erdőterület

29.§ (1)  Erdőterületek a földhivatali nyilvántartási térképen erdőként, valamint az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervlapokon  E  jellel jelölt területek.

(2)  Az erdőterület övezeti felosztása az erdő rendeltetése szerint:

1. védett és védő  erdő Ev
2. gazdasági erdő  Eg

(3)  A védelmi erdők övezetében építmény nem építhető.

(4)  A gazdasági erdők övezetében az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el.

(5) Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 3,5 m, az épületek elhelyezésére alakított telek legnagyobb beépíthetősége 20%.

22. Mezőgazdasági terület

30.§ (1)   Mezőgazdasági területek az SZ-J1, Sz-J2 jelű tervlapon Má és Mk jellel feltüntetett területek.

(2) A mezőgazdasági terület besorolása sajátos használat szerint:

a) általános mezőgazdasági terület                                    Má

b) általános mezőgazdasági terület, gazdálkodási terület  Má1

c) kert művelésű terület                                                      Mk

d) kert művelésű terület                                                      Mk1

(3) Általános mezőgazdasági terület Má jelű övezet

a)   Az övezetben épület nem építhető, kivétel a szőlőkataszterhez tartozó területeken, melyeken birtokközpont létesíthető az alábbi feltételekkel:

- A birtokközpont kialakításának feltétele, hogy a tulajdonos 5 hektár szőlővel rendelkezzen bárhol a borvidék területén

- Birtokközpont az összefüggő, legalább egy hektár nagyságú földrészleten építhető, annak 30 %-os beépítésével.

- A birtokközpontban csak egy épület építhető, melynek legalább 300m²-nek kell lenni.

-Épületeket a borászathoz kapcsolódó tevékenység céljára lehet elhelyezni, továbbá a tulajdonos számára egy lakás építhető.

b)   Az övezetben hirdetési és reklám célú szerkezetet, reklámberendezést és fényreklámot elhelyezni nem szabad.

c) Az övezet telkein kerítés nem építhető.

(4) Általános mezőgazdasági terület gazdálkodási övezet- Má1 jelű övezet

a)   A területen az 5000 m²-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú földrészleten, annak maximum 3,0%-os beépítésével, a termelés folytatásához szükséges épületek, géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület építhető.

b)   Az épületeket a telekhatároktól legalább 10,0 m-re kell elhelyezni.

c)   Az épületek kialakítása, anyaghasználata, színhasználata a tájba illő módon történjen meg.

d)   Az övezet földrészletein tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem építhető,

(5) Kertes mezőgazdasági terület - Mk jelű övezet

a)   Az övezet jellemzően a szőlő, gyümölcs és kertművelési ágú területek kialakítására, és az ezzel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezésére szolgálnak.

b)   Az övezet területén kialakult földrészleteken lakóépület, vagy lakást is magába foglaló épület nem helyezhető el.

c) Az övezet telkeit keresztirányban megosztani nem lehet, új utat létesíteni nem szabad.

d)   Az övezet területén az 1500 m²-nél nagyobb méretű telken szabad legfeljebb egy db terepszint alatti építményt (pince, présház) elhelyezni. Az épületekből a felszín felett csak a pince előterét jelentő présház jelenhet meg. Az épületeket a feltáró út melletti 20-30m-es sávban lehet elhelyezni.

e)   Az övezetekben építeni csak a táj képét nem rontó építési anyagokból lehet.

f)    A homlokzatokat fehérre meszelt, vagy festett vakolattal kell kialakítani.

g)   Az övezet telkeinek lehatárolására csak sövénykerítés létesíthető.

h)   Az övezetben hirdetési és reklám célú szerkezetet, reklámberendezést és fényreklámot elhelyezni nem szabad.

(6) Kertes mezőgazdasági terület Mk1 jelű övezet

a) Az Mk1 jelű kertes mezőgazdasági területen telkenként elhelyezhető egy a terület egy a terület műveléséhez szükséges épület és pince azzal, hogy az országhatár melletti 30 méteres sávban csak pince építhető.

b) Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló, az elő és oldalkert 3,0 méter a hátsókert 10,0 méter.

c) A beépíthetőség 3 %, de legfeljebb 90 m2, legnagyobb építménymagasság 4,0 méter.

d) A beépíthető telek szélessége legalább 14 méter, területe legalább 1000m2.

e) A telekkiszolgáló utak minimális szélessége 8,0 méter legyen, minimális ívsugara 12,0 m. Az út egynyomú, kétirányú forgalmú legalább 4,5 méter kavicsolt burkolatú, legalább egyoldali csapadékvíz elvezető árokkal. A beépítés feltétele az előírásoknak megfelelő út kialakítása és kiépítése

23. Vízgazdálkodási terület

31.§ (1) Vízgazdálkodási területbe tartoznak az SZ-J1 és SZ-J2 jelű terveken  V  jellel jelölt területek

(2)  A vízfolyások és a vízfelületek fenntartási sávja a part élektől számított 6,0-6,0 m-es területsáv.

(3)  A vízfolyások, vízfelületek fenntartási sávján belül építmény nem építhető.

24. Szélerőművek elhelyezése

32.§ (1) Az SZ-J2 terven szélerőművek elhelyezésére vizsgálható területként megjelölt területen belül szélerőművek, az alábbiak szerint állítható fel:

2. A szélerőművek teljes (a torony + a lapát) magassága legfeljebb 150 m lehet.

3. A szélerőművek számára tornyonként igénybe vehető terület legfeljebb 3500 m² lehet a hozzájuk vezető utat nem számítva.

4. A szélerőművek helykijelölésénél szükség esetén fotomontázzsal igazolni kell a műemlékek és helyi jelentőségű értékek zavarásmentes látványát

5. A szélerőművek helykijelölésénél a terület régészeti érintettségét vizsgálni kell. A régészeti lelőhelyeket a beruházással el kell kerülni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a régészeti lelőhelyek védelmével kapcsolatos külön jogszabályok és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eseti előírásai szerint kell eljárni.

6. A mezőgazdasági tábláknak a szélerőműveket megközelítő utakkal történő szétszabdalását el kell kerülni. A nem táblahatáron vezetett utak nyomvonalának kiválasztását meg kell indokolni. Kellő indoklás hiányában az építési hatóság az engedélyt megtagadhatja.

7. A szélerőműveket a település védendő területétől a lehető legtávolabb kell elhelyezni. A telepítés helyének kiválasztását indokolni kell. Kellő indokolás hiányában az engedélyt az építési hatóság megtagadhatja.

25. Közműellátás

33.§ (1)   A lakó, a különleges, és a gazdasági területeket legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

1. villamos energiával
2. ivóvízzel
3. közműves szennyvízelvezetéssel
4. csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal vagy zárt csapadékcsatornával.

(2)A villamos vezetékeket a belterületen és a külterületen egyaránt, csak földkábelben lehet vezetni

(3)  Közművek védőterülete

1. középnyomású gázvezeték  

aa) 90 mm átmérő felett csőtengelytől mért                         5,0- 5,0 m

ab) 90 mm átmérő alatt csőtengelytől mért               4,0- 4,0 m

2. 20  kV-os elektromos vezeték szélső szálától mért         5,0- 5,0 m

széles területsáv.

(4) A gázvezetékek védőterületére vonatkozó előírásokat az erre vonatkozó, mindenkor hatályba lévő jogszabályok rögzítik.

(5) Az elektromos vezetékek védőterületére vonatkozó előírásokat az erre vonatkozó, mindenkor hatályba lévő jogszabályok rögzítik.

(6) A közműves ivóvíz hálózat a 35/1996 (XII.29.) BM rendelet 1. sz. melléklete 47.§. és 49.§. /1/-/3/ bekezdésére is figyelemmel kell kialakítani.

III. FEJEZET

26. Hatályba léptető és záró rendelkezések

34.§ (1) Ezen rendelet a kihirdetést követő napján lép hatályba.

35.§ (1) Ezen rendelet hatályba lépésével Harka község Képviselő Testületének 3/2002 (VI.11) ÖK számú rendelete hatályát veszti.

Szabó Károly                                                 Lutter Tamás

polgármester                                                        jegyző

27. Kihirdetési záradék:

Kihirdetés napja: 2012. június 19.

Lutter Tamás

      jegyző

1. melléklet a 5/2012. (VI.18.) rendelethez

SZ-J1 - Szabályozási és övezeti terv I. (belterület)

2. melléklet a 5/2012. (VI.18.rendelethez

SZ-J2 - Szabályozási és övezeti terv II. (külterület)

3. melléklet a 5/2012. (VI.18. rendelethez

Hely védelemmel érintett területek

• Evangélikus templom, hrsz:277
• Nyéki utca 47,49,51 utcaképi védelem
• Nyéki utca 4, falumúzeum épülete, hrsz:280
• Nyéki utca 22, lakóépület, hrsz:306
• Nyéki utca 51, lakóépület, hrsz:175
• Nyéki utca 78, lakóépület, hrsz:390
• Nyéki utca 114, lakóépület,
• Nyéki utca 133, lakóépület, hrsz:81
• Nyéki utca 136, lakóépület, hrsz:433
• Soproni utca 2, lakóépület, hrsz:275/1
• Általános Iskola épülete
• Millenniumi emlékmű
• Hősi emlékmű
• Nyéki utca kőhíd

4. melléklet a 5/2012. (VI.18.rendelethez

                                            Út mintakeresztszelvények