Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 3.) önkormányzati rendelete
KÓPHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2024. 10. 04Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 3.) önkormányzati rendelete
KÓPHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETIS ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Kópháza Község Önkormányzata a Magyarország Alaptörvényében biztosított jogával élve szabadon, demokratikus módon, széles nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, az ezekhez szükséges feltételek megteremtéséről:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § [A rendelet hatálya]
(1) Kópháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
(2) A rendelet hatálya kiterjed Kópháza Község Önkormányzatára és az Önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.
(3) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, hivatal, jegyző) működési rendjére.
2. § [Önkormányzat hivatalos megnevezése]
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kópháza Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 9495 Kópháza, Fő utca 15.
(3) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a testületi ülést illetik meg. A testületet a polgármester képviseli.
(4) Az önkormányzat működési területét, mely a közigazgatási területével megegyezik, a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(5) Az önkormányzat hivatalos weboldala: https://www.kophaza.hu/
(6) Az önkormányzat hivatalos nyomtatott kiadványa a Kópházi Hírek.
3. § [Az önkormányzat jelképei]
(1) Kópháza Község címere (2.sz. melléklet)
(2) Kópháza Község zászlója (3.sz. melléklet)
(3) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(4) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI
4. § [Az önkormányzat képviselő-testülete és működése]
(1) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Kópháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)
(2) A képviselő-testület tagjainak száma 6 fő és a polgármester, a megválasztott képviselők nevét és címét a 6. melléklet 1. függelék tartalmazza.
(3) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. Az alakuló ülés összehívására az Mötv. 43. §-ban foglaltak az irányadóak.
(4) A képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése: - Kópháza Község Polgármestere - Kópháza Község Ügyrendi Bizottsága - Kópháza Község Pénzügyi Bizottsága - Kópháza Község Egészségügyi és Szociális Bizottsága - Kópháza Község Kulturális és Nemzetiségi Bizottsága- Kópháza Község Jegyzője - Kópháza Község Polgármesteri Hivatala.
5. § [Nemzetiségi önkormányzat]
Az önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011.évi CLXXIX. törvény szerint közigazgatási szerződést köt a nemzetiségi önkormányzattal. Az önkormányzat a megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat számára az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, valamint az egyes feladatok ellátásához, végrehajtásához szakmai segítséget nyújt.
6. § [Kópháza Község képviselő-testületének bizottságai]
(1) A bizottság elnökét és tagjait a polgármester előterjesztésére a képviselő-testületi választja meg és hívja vissza.
(2) A bizottság jogosult:
a) bármely ügyet a képviselő-testület elé terjeszteni,
b) az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülést megelőzően megtárgyalni.
(3) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:
a) Kópháza Község Ügyrendi Bizottsága (3 fő),
b) Kópháza Község Pénzügyi Bizottsága (3 fő),
c) Kópháza Község Egészségügyi és Szociális Bizottsága (3 fő)
d) Kópháza Község Kulturális és Nemzetiségi Bizottsága (3 fő)
(4) A képviselő-testület feladatának eredményes ellátása érdekében szükség szerint ideiglenes vagy eseti bizottságot, bizottságokat is létrehozhat. Ezek feladatait a képviselő-testület annak létrehozáskor állapítja meg.
(5) A bizottság rendes ülésének minősül a képviselő testület munkaterve szerint összehívott képviselő testületi rendes ülés napirendi pontjainak valamelyikét tárgyaló bizottsági ülés.
A bizottság minden más esetben rendkívüli ülést tart.A bizottság ülését az elnök hívja össze. Annak érdekében, hogy a bizottság megtárgyalja azokat az előterjesztéseket, amelyekben érintett, az elnök köteles összehívni a bizottság rendes, illetve rendkívüli ülését. A bizottsági ülés meghívóját és a napirendi pontok anyagait a rendkívüli ülés kivételével legkésőbb az ülés előtt 5 nappal kell megküldeni – elektronikus úton is – a bizottság tagjainak. Ebbe a határidőbe a meghívó kiküldésének napja és a bizottsági ülés napja nem számít bele.
(6) A bizottság általában nyílt ülést tart. Zárt ülés tartása kötelező, amennyiben a képviselő testület az előterjesztést zárt ülésen tárgyalja vagy tárgyalhatja.
(7) A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület következő ülésén határoz.
(8) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy személyes érintettség esetén a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.
(9) A képviselő-testületi előterjesztések részletes, szakmai vitáját elsősorban a bizottsági ülésen kell lefolytatni. A bizottsági ülésen a kérdések és hozzászólások száma és időtartama nem korlátozott. A bizottság döntéseit meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek.
(10) A bizottság munkáját a polgármesteri hivatal dolgozói közül a jegyző által kijelölt bizottsági titkár segíti.
(11) A bizottság elnöke a bizottság átruházott hatáskörben és ellenőrzési tevékenysége körében hozott döntéseiről évente írásban tájékoztatja a képviselő-testületet.
7. § [Polgármester]
(1) A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá.
(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben – a polgármester egyetértésével – megváltoztathatja.
(3) A polgármester főbb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése,
b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,
c) az alpolgármester irányítása, a képviselő-testület tagjainak munkájukban történő segítése,
d) a demokratikus helyi közhatalom-gyakorlás érvényesülésének biztosítása,
e) nyilvánosság megteremtése helyi fórumok szervezése,
f) lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, együttműködés kialakítása. A polgármester jogállására vonatkozó egyéb szabályokat a Mötv.63-70. §-ai tartalmazzák.
(4) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.
(5) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.
(6) A képviselő-testület gyakorolja a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos jogosítványokat. A polgármester előterjesztésére a képviselő-testület minden év február 28. napjáig jóváhagyja a polgármester szabadságának ütemezését. A szabadságot az ütemezésben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, valamint igénybe venni. A polgármester a szabadság igénybevételéről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(7) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről évente írásban tájékoztatja a képviselő-testületet.
8. § [Alpolgármester]
(1) A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármester választ.
(2) Az alpolgármesteri tisztség betöltésének a módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben – az SZMSZ egyidejű módosításával – megváltoztathatja.
(3) Az alpolgármester jogállására vonatkozó egyéb szabályokat az Mötv.74-79. §-a tartalmazza.
(4) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányításával végzi.
(5) A polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester a polgármester jogkörét teljes körűen gyakorolja.
9. § [Bizottsági elnök]
(1) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze.
(2) A bizottsági ülésekre a bizottság elnöke tanácskozási joggal szakértőket hívhat meg.
10. § [A képviselő]
(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 28. § (2) bekezdése alapján esküt tesz.
(2) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(3) A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(4) A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(5) A települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
(6) A települési képviselő a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal harminc napon belül érdemi választ köteles adni.
(7) A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.
(8) A települési képviselő köteles az önkormányzati képviselőktől elvárható magatartási szabályokat betartani és a rendes képviselő-testület ülésén az önkormányzati képviselői méltóságot és tekintélyt kifejező öltözetben megjelenni.
(9) A települési képviselő a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az Mötv.- ben meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
11. § [Jegyző]
(1) A jegyző kinevezése az ide vonatkozó törvény szabályai alapján történik. A jegyző felett a munkáltatói jogkört a település polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyző munkájával, kötelezettségeivel kapcsolatos szabályokat az Mötv. 81-83. §-a tartalmazza.
(3) A jegyző felügyeli a Hivatal tevékenységének törvényességét, ennek körében ellenőrzi a Hivatal hatósági tevékenységét, szükség esetén funkcionális, eseti és célvizsgálatot rendel el.
(4) A jegyző biztosítja a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések igazgatási, szakmai színvonalát és törvényességét, különös figyelemmel a rendelet-tervezetekre és határozati javaslatokra. Törvényességi észrevétele nélkül nem kerülhet előterjesztés a képviselő-testület elé. A döntések törvényességéért, törvényességi észrevételének megtételéért önálló felelősség terheli.
(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a Hivatal adóügyi feladatokat ellátó munkatársa látja el a jegyzői feladatokat.
12. § [A képviselő-testület hivatala]
Az Mötv. 84-86. §-a alapján a képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Kópháza Község Polgármesteri Hivatala elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT-ÉS HATÁSKÖRE
13. § [Helyi közügyek, a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok]
(1) Helyi önkormányzati feladatok:
a) településfejlesztés, településrendezés,
b) településüzemeltetés (temető kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása),
c) a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése, egészségügyi alapellátás,
d) az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,
e) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás),
f) bölcsődei ellátás,
g) kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása,
h) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,
i) helyi környezet és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,
j) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,
k) helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok,
l) a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is,
m) sport, ifjúsági ügyek,
n) nemzetiségi ügyek,
o) közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,
p) hulladékgazdálkodás
(2) Kópháza Község Önkormányzata által alkalmazott kormányzati funkció kódokat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
14. § [A képviselő testület bizottságainak feladatai]
(1) Ügyrendi Bizottság általános feladatai:
a) lebonyolítja a képviselő-testületi ülésen a titkos szavazást,
b) közreműködik az önkormányzati rendeletek kidolgozásában, hatályosulásukat figyelemmel kíséri,
c) a jogszabálynak megfelelően kezeli az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat és kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést.
d) átruházott hatáskörben jóváhagyja a helyi újság, a „Kópházi Hírek” tartalmát, valamint az önkormányzat – vagy az önkormányzat fenntartásában működő intézmény – összes hivatalos online felületein megjelenő tartalmakat. Továbbá az önkormányzat összes hivatalos online felületei tekintetében adminisztrátori jogosultsággal rendelkezik.
e) átruházott hatáskörben adminisztrátori jogosultsággal rendelkezik a közművelődési munkatárs Kópháza község nevében online közösségi térben történő tevékenységei felett. Az adminisztrátori feladatot eseti jelleggel végzi, ezért a mindenkori, a Kópháza község nevében a közművelődési munkatárs által üzemeltetett online közösségi plattformokhoz rendelkezik a szükséges hozzáférési jogokkal.
f) átruházott hatáskörben nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők vagyonnyilatkozatát.
(2) Pénzügyi Bizottság általános feladatai:
a) közreműködik az önkormányzat éves költségvetésének, költségvetési beszámolójának, zárszámadásának összeállításában.
b) figyelemmel kíséri a költségvetési gazdálkodást, az önkormányzat vagyoni helyzetét.
c) költségvetési ellenőrzéseket kezdeményezhet az önkormányzatnál és intézményeinél.
d) átruházott hatáskörben az önkormányzati vagyon felújításával, fejlesztésével, karbantartásával kapcsolatos beruházásról br. 500.000.-Ft értékhatártól bruttó 2 millió forint értékhatárig dönt a beruházás engedélyezéséről, lebonyolításáról. A munkák elvégzéséhez legalább három árajánlat szükséges.
e) átruházott hatáskörben a civil szervezetek számára a költségvetési rendeletben meghatározott éves támogatás megítéléséről és elszámolásának elfogadásáról.
(3) Egészségügyi és Szociális Bizottság általános feladatai:
a) segíti az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ellátás körébe tartozó feladatok megvalósítását.
b) segíti az önkormányzat és a település területén működő egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmények, karitatív szervezetek közötti együttműködést.
c) az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek kinevezésére, megbízására, annak visszavonására vonatkozó javaslattal él a képviselő-testület felé.
d) közreműködik az önkormányzati fenntartású szociális gyermekjóléti intézmény, munkájának értékelésében.
e) átruházott hatáskörben bírálja el a:
ea) települési lakásfenntartási támogatást,
eb) étkezési térítési díj támogatás,
ec) iskolakezdési támogatást,
ed) települési ápolási támogatás,
ee) rendkívüli települési támogatás,
ef) települési gyógyszertámogatás,
eg) szociális étkeztetés,
eh) családsegítés,
ei) házi segítségnyújtás,
ej) gyermekek települési támogatása,
ek) támogatás az idősek évvégi költségeinek fedezésére,
el) jóváhagyja a Bölcsőde nyári és téli zárva tartását.
(4) Kulturális és Nemzetiségi Bizottság általános feladatai:
a) javaslatot tehet a feladatkörébe tartozó szervezetek magasabb vezetői beosztású dolgozóinak kitüntetésére, jutalmazására,
b) javaslatot tesz a közművelődési feladatok ellátásának formáira, részt vesz a közművelődési célok meghatározásában,
c) közreműködik az önkormányzat közneveléssel kapcsolatos koordinációs feladatainak ellátásában,
d) segíti a köznevelést, közművelődést szolgáló települési feladatok ellátását,
e) ellátja a közművelődésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket.,
f) koordinációs feladatként együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal,
g) koordinálja az önkormányzat és az egyházközség között a kapcsolatot.
15. § [A Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatáskörei.]
(1) Tulajdonosi hozzájárulást ad az önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatos építésügyi és más hatósági eljárásokban.
(2) Gyakorolja az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokon létesítendő villamos művek és egyéb közművek használati jogának, illetve vezetékjogának alapításával kapcsolatos tulajdonosi jogokat.
(3) Önkormányzati ingatlanok egy évnél rövidebb időtartamban történő használata, hasznainak szedése, bérbeadása.
(4) Az önkormányzati ingó vagyontárgyak tulajdonjog változással nem járó, egyéb módon történő hasznosítása.
(5) Megállapítja az újszülöttek családjának támogatását.
(6) Dönt a közterületek bérbeadásáról.
(7) Engedélyezi a köztemetést.
(8) Dönt az átmenetileg szabaddá váló pénzeszközök betétként történő elhelyezéséről.
(9) Az önkormányzati vagyon felújításával, fejlesztésével, karbantartásával kapcsolatos beruházásról bruttó 500.000 Ft értékhatárig (esetenként) a Polgármester dönt. A befejezett beruházásokról a Pénzügyi Bizottságnak és a képviselő-testületnek ad a polgármester tájékoztatást.
(10) Elbírálja a települési temetési támogatás iránti kérelmeket.
(11) Dönt a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utaltakról.
AZ ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE
16. § [Munkaterv]
(1) Az Mötv. 44. §-a alapján a képviselő-testület az általa elfogadott munkaterv szerint, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést össze kell hívni a képviselők egynegyedének, vagy a bizottság, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
(2) Az évenként jóváhagyott munkaterv-tervezetet a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé. A következő évi, illetve félévi munkatervet december 31-ig, illetve június 30-ig kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(3) A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontját.
(4) Előterjesztő lehet bizottság, polgármester, alpolgármester, képviselő-testületi tag, jegyző, intézményvezető, civil szervezet vezetője, közművelődési dolgozó, horvát nemzetiségi önkormányzat elnöke.
17. § [Az ülés összehívása]
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, az ülés meghívóját a polgármester írja alá. Akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
(2) A meghívó tartalmazza az ülés időpontját, helyét, napirendjeit, a napirendek előterjesztőit, napirendenként utalást az ülés nyilvánosságára, illetve zártságára.
(3) A meghívót a helyben szokásos módon, kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(4) A meghívót az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell megküldeni – elektronikus úton is –, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(5) Az ülésre a napirenddel közvetlenül érintett és Kópháza községben székhellyel rendelkező intézmények, társadalmi szervezetek képviselőit meg kell hívni, akik az ülésen – tevékenységi körükben – tanácskozási joggal vehetnek részt. A községben működő önszerveződőközösségek listáját a 5. melléklet tartalmazza.
(6) A képviselő-testület ülésének meghívójához írásban kell csatolni az előterjesztést. Azon előterjesztések esetében, amelyekben bővebb háttér-információra van szükség, meg kell jelölni az anyag fizikai és időbeni elérhetőségét, hozzáférhetőségét.
(7) Azokban az esetekben, amikor a döntésre váró napirend a meghívó és az előterjesztés kiküldése után keletkezik, úgy a rendes ülést követő rendkívüli ülésen tárgyalható a napirend.
(8) Rendkívüli testületi ülésnek minősül a munkatervtől eltérő időpontra összehívott testületi ülés. A rendkívüli ülés összehívásánál a határidőre vonatkozó követelmények – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – mellőzhetők. A rendkívüli testületi ülésen megtárgyalni javasolt határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés bármikor benyújtható. A jegyző azt legkésőbb az ülés megkezdésééig kell, hogy átadja a képviselőknek. Rendelet tervezetet tartalmazó előterjesztés esetén a polgármester a rendkívüli testületi ülést az előterjesztés egyidejű megküldésével úgy hívja össze, hogy a bizottsági ülések megtartására még legalább egy nap álljon rendelkezésre. Ebbe a határidőbe a meghívó kiküldésének napja és a testületi ülés napja nem számít bele. A rendkívüli testületi ülésen a meghívóban jelzett előterjesztésen kívül más téma nem tárgyalható.
(9) Az ülés meghívóját az ülés napja előtt 5 nappal a jegyző kifüggeszti a községháza hirdetőtáblájára, valamint a kiskópházi hirdetőtáblára, valamint ezzel egyidejűleg közzéteszi a hivatalos weboldalakon.
18. § [Az ülésvezetés rendje]
(1) Az ülést a képviselő-testület elnöke, a polgármester vezeti.
(2) Ha az ülés a meghívóban szereplő kezdő időpontot követő 20 perc múlva sem válik határozatképessé, az ülés elmarad. Az ülést az eredeti napot követő hetedik naptári napon, ugyanazon időpontban, ugyanazzal a napirenddel kell megtartani. Ebben az esetben nem újabb meghívót kiküldeni, hanem a megjelenteknek be kell jelenteni, a távolmaradt képviselőket pedig rövid úton értesíteni kell. A jegyző a kifüggesztett meghívón az ülés napját kijavítja, az ismételten határozatképtelen ülés, ülések során szintén eszerint kell eljárni.
(3) Az ülés megnyitását követően a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. A módosító javaslatokról, valamint a módosító javaslattal kiegészített napirendekről a képviselő-testület vita nélkül külön-külön határoz.
19. § [A napirendek vitája, döntéshozatal]
(1) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát.
(2) Az egyes napirendeknél elsőként az előterjesztőt illeti meg a szó, aki az előterjesztett anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet. Az előterjesztőt megilleti a szavazás előtt a zárszó is.
(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, a kérdések feltevését a polgármester a jelentkezés sorrendjében engedélyezi. A kérdésekre a vita megkezdése előtt kell választ adni.
(4) A vitában jelentkezési sorrendben, a polgármester engedélye alapján lehet felszólalni. A vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű többséggel dönt. A vita lezárása után a napirend előterjesztője választ ad a vita során elhangzott kérdésekre.
(5) Ha a jegyző a megvitatott javaslat törvényességét érintő észrevételt kíván tenni, részére szót kell adni.
20. § [A tanácskozás rendjének fenntartása]
(1) A polgármester köteles gondoskodni a tanácskozás rendjének fenntartásáról.
(2) A hallgatóság sem a tetszését, sem a nem tetszését nem nyilváníthatja ki, ezzel a tanácskozás rendjét nem zavarhatja, a képviselőket nem befolyásolhatja. Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóság köteles elhagyni a tanácskozótermet.
(3) A polgármester a rendzavarót első esetben rendreutasítja, ismételt rendzavaráskor a teremből kiutasítja.
(4) A polgármester rendreutasíthatja azt a képviselőt, aki a testület ülésén a testületet, vagy annak valamely tagját megsérti, testületi ülésről előzetes bejelentés nélkül hiányzik, illetőleg esküjéhez méltatlan magatartást tanúsít. A rendreutasítást az ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.
21. § [Az ülés nyilvánossága, zártsága]
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bárki részt vehet.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.
(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.
(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
22. § [A döntések rendje]
(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselőknek több mint a fele (legalább 4 képviselő) jelen van.
(2) A képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza. Az egyszerű többséggel a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.
(3) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában , valamint az 55. § (1) bekezdésében meghatározott döntésekhez.
(4) Ha valamely ügyben a képviselő-testület határozatot hozott, annak újratárgyalásáról a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű többséggel dönt.
23. § [A döntéshozatal]
(1) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Kivéve, amikor a törvény kötelezően titkos szavazást ír elő.
(2) Nyílt szavazás során bármely képviselő-testületi tag indítványára, egyszerű többséggel név szerinti szavazást rendelhet el a testület. A név szerinti szavazás rendjét a jelen SZMSZ. 21. §-a szabályozza.
(3) A képviselő a személyes érintettségét köteles bejelenteni a döntéshozatal előtt. A képviselő tovább, amennyibe a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak nem állnak fent, de egyéb okból nem képes az adott ügyben elfogulatlan, tárgyilagos döntést hozni, úgy adott ügyben bejelentheti elfogultságát. A bejelentő az adott ügy vitájában, döntéshozatalában nem vehet részt, személyét határozatképesség szempontjából az adott ügyben való döntés meghozatalánál nem lehet figyelembe venni.
24. § [A név szerinti szavazás]
(1) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor érthetően az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavak használatával szavaznak.
(2) A név szerinti szavazásról kötelező külön jegyzőkönyvet készíteni, amelyet hitelesítve a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) A szavazatok csoportosított összeszámlálásáról a szavazást levezető elnök gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
25. § [A titkos szavazás]
(1) A képviselő-testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) bekezdésébe foglalt ügyekben.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik. A titkos szavazás körülményeinek és eredményének rögzítése a jegyzőkönyvvezető feladata.
26. § [Kérdés]
(1) A képviselő kérdést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez.
(2) Kérdést nyújthat be az önkormányzatnak, az önkormányzati törvényben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben felvilágosítás kérése céljából.
(3) A kérdést a címzett megjelölésével az ülésen írásban lehet benyújtani a polgármesterhez.
27. § [„Egyebek” tárgyalása]
(1) A napirend megtárgyalása után „egyebek” között lehet előadni
a) a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottság közüggyel kapcsolatos, közérdeklődésre számot tartó tájékoztatását,
b) a képviselői kérdés jegyző által történő ismertetését,
c) a megkérdezett válaszát.
(2) Az „egyebek” között előadott ügyekben vita nem nyitható, és határozat sem hozható.
AZ ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSEK VÉGREHAJTÁSA
28. § [A képviselő-testület határozata]
(1) A képviselő-testület határozatait a naptári évenként 1-el kezdődő folyamatos számozással, a meghozatal idejének (év, hó, nap) megjelölésével kell ellátni: ....../20...(...) számú képviselő-testületi határozat.
(2) A határozat tartalmazza a meghozott döntést. Ha a döntés feladatot is tartalmaz, illetve, ha a döntés végrehajtást igényel, akkor a határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás idejét, illetve határidejét is.
(3) Nem kell számozott határozatot hozni akkor, ha a módosító indítványok elfogadásáról, vagy elutasításáról dönt a képviselő-testület.
29. § [Önkormányzati rendeletalkotás]
(1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására.
(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) polgármester, alpolgármester
b) képviselő,
c) a bizottság,
d) a nemzetiségi önkormányzat,
e) a jegyző.
(3) A kezdeményezés elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el, és a polgármester vagy a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(4) Az önkormányzati rendeleteket naptári évenként 1-el kezdődő folyamatos sorszámozással kell ellátni. A rendelet megjelölése magában foglalja az önkormányzat megnevezését, a kihirdetés idejét, számát, megnevezését és címét. Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete ……/20….(……) önkormányzati rendelete a ……………….ról.
(5) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) A rendelet a községháza és a kiskópházi hirdetőtáblán kerül kifüggesztésre, továbbá közzétételre a hivatalos weboldalakon, webfelületeken.
30. § [Jegyzőkönyv]
(1) A képviselő testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, idejét,
b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,
c) az ülésről távolmaradt képviselők nevét, külön az előzetes bejelentéssel, külön az anélkül távol maradókat,
d) az elfogadott napirendet és azok előterjesztőit,
e) napirendenként röviden a hozzászólások, a kérdések, a vita lényegét,
f) a határozati javaslat eltéréseit az előterjesztéstől,
g) kérdéseket az azokra adott válaszokat,
h) a rendtartási intézkedéseket (rendreutasítás, kiutasítás, polgármesteri rosszallás)
(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A polgármester a jegyzőkönyv hitelesítőjének a testületi ülés kezdetén 2 személyt jelöl ki a képviselő-testület tagjai közül. A jelölteket a képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el.
(5) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a törvényességi feladatot ellátó hatóság vezetőjének. A jegyzőkönyv egy példányát a jegyző évenként bekötteti és az irattárba elhelyezi. Külön jegyzőkönyvet kell készíteni a zárt ülésről és külön kell beköttetni is.
(6) A választópolgárok megtekinthetik a Polgármesteri Hivatalban az ülésekről készült jegyzőkönyveket. A zárt ülések jegyzőkönyveibe csak azok tekinthetnek be, akik azon részt vettek.
(7) A jegyzőkönyv eredeti irattári példányához csatolni kell a képviselő-testületi ülés jelenléti ívét, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet, az ahhoz használt szavazólapokat, az írásbeli előterjesztéseket, módosító indítványokat, kérdéseket, írásban benyújtott képviselői hozzászólásokat, valamint az ülésen kiosztott írásbeli tájékoztatókat.
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A LAKOSSÁG KAPCSOLATA
31. § [Közmeghallgatás]
(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A polgármester tűzi ki a közmeghallgatás időpontját és hívja össze az ülést. A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal korábban a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, valamint a kiskópházi hirdetőtáblán közzé kell tenni, továbbá közzé kell tenni a hivatalos weboldalakon, webfelületeken.
(3) A közmeghallgatásra a lakókat családonként kell meghívni.
(4) A képviselő-testület egyszerű többséggel döntést hoz a közmeghallgatás napirendjéről. A közmeghallgatáson tárgyaltakhoz bárki hozzászólhat és kérdést tehet fel, melynek időtartama személyenként együttesen legfeljebb öt perc lehet. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az elhangzottak lényegét.
32. § [Falugyűlés]
(1) A képviselő-testület évente egy alkalommal falugyűlést tart. A falugyűlésen a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat működéséről, kikéri a falugyűlés állásfoglalását azokban a kérdésekben, amelyet a képviselő-testület esetenként aktuálisnak és fontosnak tart.
(2) A falugyűlés időpontját, helyét és témáját a falugyűlés előtt legalább 5 nappal korábban a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, valamint a kiskópházi hirdetőtáblán közzé kell tenni, továbbá közzé kell tenni a hivatalos weboldalakon, webfelületeken.
(3) A falugyűlésre a lakókat családonként kell meghívni.
(4) A lakosság tájékoztatását szolgálja a Kópházi Hírek elnevezésű lap, mely az Önkormányzat hivatalos lapja. A lap szerkesztésével kapcsolatos feladatokat a közművelődési munkatárs látja el. A kiadvány tartalmát az Ügyrendi Bizottság hagyja jóvá.
(5) A falugyűlésen elhangzottakról a jegyző emlékeztetőt készít.
33. § [Képviselői fogadóóra]
A képviselő szükség szerint, egyénileg vagy csoportosan fogadóórát tartanak. A helyiség biztosításához, a választók értesítéséhez a jegyző szükség szerint segítséget nyújt.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
34. § [Az önkormányzat vagyona, költségvetése, gazdálkodása, ellenőrzése]
(1) Az önkormányzat vagyonával, költségvetésével, gazdálkodásával, ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat az Mötv. VI. fejezete tartalmazzák.
(2) Az önkormányzat a költségvetését az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szabályai szerint állítja össze, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(3) Az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés szabályairól, gazdálkodásáról külön rendeletet alkot.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. § [Hatályon kívül helyezés]
E rendelet hatálybalépésével egydiejűleg hatályát veszti Kópháza Község Önkormányzatának SZervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2019. (X.29.) önkormányzati rendelete.
36. § [ Hatályba léptetés]
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.