Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete

egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról egységes szerkezetben

Hatályos: 2011. 09. 01- 2013. 03. 27

Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete

egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról egységes szerkezetben

2011.09.01.

Győrság Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint az 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.) alapján kapott felhatalmazás alapján a két törvény végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:

I.
Általános rendelkezés

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a törvény által meghatározott pénzbeli és természetbeni juttatások igénybevételének helyi szabályait megállapítsa, rendelkezzék az ellátások igénybevételének feltételeiről, azok mértékéről és módjáról.

(2) E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes szociális ellátásokra vonatkozó jogszabályokat, különös tekintettel a 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló rendelet, illetve a 326/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet által meghatározott előírásokat.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendeletet alkalmazni kell Győrság Község közigazgatási területén életvitelszerűen élő az Sztv. 3.§ (1)-(3) meghatározott személyekre, az Sztv. 6.§-ában meghatározott személyekre, továbbá az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül 7.§ (1) bekezdésében meghatározott szociális ellátások tekintetében azon rászorulókra terjed ki, akinek az ellátás hiánya „ életét, testi épségét veszélyezteti”.

(2) A gyermekvédelmi ellátások tekintetében a Gyv. tv. 4.§ (1)-(3) bekezdése szerint.

Hatásköri és eljárási rendelkezések

3. § (1) Az e rendeletben szereplő és az alábbiakban felsorolt szociális feladat és hatásköröket a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át:

- normatív lakásfenntartási támogatás
- temetési segély
- átmeneti segély.
(2) Az e rendeletben szereplő és az alábbiakban felsorolt szociális feladat és hatásköröket a Képviselő-testület a Szociálpolitikai Bizottságra ruházza át:
- átmeneti segély
II.
Pénzbeli ellátások formái

Lakásfenntartási támogatás

4. § (1) Polgármester átruházott határkörben kérelemre normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg az Szt. 38. § (2)-(8) bekezdéseiben meghatározott feltételeknek megfelelő jogosultaknak.

(2) Polgármester helyi lakásfenntartási támogatást állapít meg rászorultság alapján annak aki:

a) a 62. életévet betöltötte és egyedülálló, vagy kizárólag házastársával, élettársával, bejegyzett élettársával, testvérével, vagy fogyatékos gyermekével él közös háztartásban, és a lakást más személy nem használja, vagy

b) legalább 2 gyermekét saját háztartásában neveli, és a lakást más személy nem használja,

és a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelme a nyugdíjminimum 250-270%-a között van, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) A lakásfenntartás indokolt költségeinél a helyi lakásfenntartási támogatás esetén az alábbi kifizetések vehetők számításba:

a) lakbér vagy albérleti díj,

b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete,

c) tüzelőanyag költsége,

d) csatornahasználati díj,

e) szemétszállítás költségei,

f) villanyáram költsége

g) vízfogyasztás költsége

h) gázfogyasztás költsége.

(4) A lakásfenntartási költségeket a támogatást igénylő nevére kiállított tárgyhavi, vagy a tárgyhót megelőző számlával, átutalási postautalvánnyal, a lakáscélú pénzintézeti kölcsönt pénzintézeti igazolással, a lakbér, albérleti díj havi összegét bérleti szerződéssel kell alátámasztani.

(5) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság:

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35m2,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, az ad) pontban megjelölt

lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(6) A támogatás összege havi 2.500 Ft.
(7) A lakásfenntartási támogatást amennyiben albérleti díj megfizetéséhez vagy hagyományos fűtőanyag (pl. szén, fa, olaj) beszerzéséhez kerül megállapításra, a lakásfenntartási támogatást közvetlenül a jogosultnak kell teljesíteni.
(8) A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell a Polgármesteri Hivatalban benyújtani.
(9) A támogatás iránti kérelmet az év során folyamatosan lehet benyújtani.
(10) A támogatást egy évre kell megállapítani, azon hónap első napjától, amikor a kérelmet benyújtották.

Ápolási díj

5. § (1) Ápolási díj állapítandó meg az Sztv. 40.§, 41.§ (1) - 44.§ (1) bekezdése alapján.

(2) Ápolási díj folyósítható annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg, önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló személy gondozását végzi.

(3) Az ápolási díj megállapításának feltétele, hogy a jogosultság szempontjából figyelembe vehető egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át egyedülálló esetén a 200%-át nem haladja meg.

(4) Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ával egyenlő.

Temetési segély

6. § . (1) Temetési segély nyújtható az elhunyt hozzátartozójának, vagy a temettetéséről gondoskodó más személynek, ha a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A támogatás feltétele, hogy a temettető családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át, egyedül élő esetén 400%-át.

(3) A temetési segély iránti kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az igénylő a hadigondozásról szóló l994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül-e.

(4) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés az 1. sz. mellékletben meghatározott költségeinek 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(5) A temetési segély kifizetése határozat alapján, készpénzben történhet.

(6) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani Győrság Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában, e határidő elmulasztása nem jogvesztő.

(7) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelem elbírálásához szükséges az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata is.

(8) A temetési segély odaítéléséről a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

Köztemetés

7. § A polgármester köztemetésre vonatkozó hatáskörében a Sztv. 48.§ -a szerint köteles eljárni.

Közgyógyellátás

8. § (1) Közgyógyellátás a szociálisan rászorult személye részére a Sztv. 49.§- 53.§ alapján

az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.
(2) Méltányosságból közgyógyellátási jogosultság állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, egyedül élő esetén annak 200 %-át és a havi közgyógyellátásra felírható gyógyszerköltségei az egy főre jutó jövedelmének 10%-át meghaladják.
(3) Egyedül élő személy, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át és gyógyszerköltsége meghaladja a havi jövedelmének 20%-át.
(4) A közgyógyellátás méltányosságból történő megállapítása iránti eljárásban csatolni kell a gyógyszertár igazolását a beteg által fizetendő gyógyszerköltségről, valamint a jövedelemnyilatkozatot, a jövedelemigazolásokat.
(5) Az önkormányzat az 1993. évi III. tv. 50.§ (3) alapján a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként 6.400 forintot állapít meg.

Időskorúak járadéka

9. § Az időskorúak járadékával kapcsolatos szabályokat az Sztv. 32/B.-32/E.§-a tartalmazza.

Rendszeres szociális segély

10. § (1) Az önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg Sztv.37/A., 37/B., 37/ C.§-ban , valamint e rendeletben foglaltak szerinti jogosultnak.

(2) Az aktív korú személy a Sztv. 33.§-36.§ szerint az önkormányzattal és a Győr-Moson-Sopron megyei Munkaügyi Központ Győri Kirendeltségével köteles együttműködni.

(3) Az előzetes együttműködés intézményi feltételeinek biztosítását az önkormányzat megfelelő szervvel kötött megállapodás útján biztosítja.

(4) A rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként kötelező együttműködés tartalma:

a) megjelenni a (3) bekezdés szerinti megállapodásban nevesített szervnél

b)eleget tenni a beilleszkedést segítő program megvalósítására kötött megállapodásban
foglaltaknak
c)teljesíteni az együttműködés szabályait
(5) a beilleszkedést segítő program típusai:
a) együttműködés és kapcsolattartás a munkaügyi központtal
b) életvezetési tanácsadás
c) munkavégzésre felkészítő és integráló program
d) munkalehetőség elfogadásával munkavégzés
(6) az aktív korú személy a (3) bekezdés szerinti megállapodásban foglalt szervvel történő együttműködés keretében az alábbiak szerint köteles eljárni:
a)meg kell jelennie a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a határozatban megjelölt (3) bekezdés szerinti szervnél a megjelölt időpontban és helyen
b) részt kell vennie az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedését segítő program kidolgozásában
c) megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül
d) eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött megállapodásban foglaltaknak
e) meg kell jelennie háromhavonta a jogosultságát megállapító határozatban megjelölt szervnél és vele folyamatosan tartania kell a kapcsolatot
(7) az aktív korú személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha
a) nem jelenik meg a (6) bekezdés a.) pontjában előírt határidőre a jogosultságát megállapító határozatban nevesített (3) bekezdés szerinti szervnél
b) nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat
c) nem tartja be az együttműködés eljárási szabályait
d) nem fogadja el az önkormányzat és
e) a munkaügyi központ által felajánlott megfelelő munkát
(8) az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a (3) bekezdésben megjelölt szerv az alábbiak szerint jár el
a) amennyiben az aktív korú személy a (7) bekezdés a.) b.) c.) pontjában foglaltaknak önhibájából nem tett eleget 3 munkanapon belül jelzi az önkormányzatnak az együttműködés létrejöttének elmaradását, vagy annak megszegését.
b) a (7) bekezdés e.) pontjában foglalt esetben a munkaügyi központ értesítését követő 3 munkanapon belül jelzi az együttműködés megszegését az önkormányzatnak
(9) az önkormányzat a rendszeres szociális segély folyósítását a (3) bekezdésben foglalt szerv értesítése alapján megszünteti
(10) a jogosultság megállapítása, szüneteltetése, felülvizsgálata és megszüntetése esetén a támogatás folyósítása napi tételes rendszerben történik
(11) A bérpótló juttatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a bérpótló juttatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.
(12) A bérpótló juttatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztántartása, valamint az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie.
(13) A bérpótló támogatásra jogosult személy udvarát, abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha
a) a fűfélék magassága nem haladja meg a 30 cm-t,
b) a gyomnövények mennyisége a hasznosítható terület 20%-ánál nem foglal el több területet és a magasságuk nem haladja meg a 30 cm-t
c) nincs a heti hulladékszállításra szerződött edény kétszeres űrtartalomnál több háztartási hulladék az udvaron sem szétszórt, sem felhalmozott állapotban,
d) a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely áll rendelkezésre, menynek a tisztasága is megfelelő – nincs nyoma rágcsálóknak és légyinváziónak, nem folyik szét az udvaron a trágyalé,
e) a kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkóborlását, és a kisgyerekek járdára, utcára kiszaladását,
f) a tüzelőnek való rendezett formában felhalmozva, és nem szétszórtan található,
g) a ház előtti csatornarendszer tiszta, nincs teledobálva szeméttel, s a csapadékvíz lefolyását építési törmelék, föld és növények sem akadályozzák,
h) a ház előtti növényzet nem akadályozza a forgalmat, és a kilátást az úttestre,
i) a művelésre alkalmas – nem parkosított földterületen zöldség, gyümölcs, vagy az állatok takarmányozására szánt növényeket termesztenek.
(14) Amennyiben bejelentés és annak helyszíni ellenőrzése során, vagy hivatalos tudomásszerzés alapján megállapításra kerül, hogy az e rendeletben megállapított rendezett lakókörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, abban az esetben a kérelmezőt, illetve a jogosultat annak teljesítésére megfelelő, de legalább ötnapos határidő kitűzésével a Jegyző- az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével felszólítja.
(15) A helyszíni ellenőrzés elvégzésére a polgármesteri hivatal szociális ellátások területén eljáró köztisztviselője jogosult.

Átmeneti segély

11. § (1) Az önkormányzat átmeneti segélyt nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.

(2) Átmeneti segély állapítható meg annak a Sztv. 4. § (1) b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkező

a) személynek, akinek családjában az egy fôre számított havi családi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, valamint

b) egyedül élő személynek, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(3) Átmeneti segély adható

a) egyszeri alkalommal - melynek összege legalább 10.000,-forint, de legfeljebb 60.000,-forint lehet.

(4) Átmeneti segély természetbeni és pénzbeni ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) az ellátásban részesülô életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(5) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet.

(6) Egy család részére egy évben legfeljebb kétszer adható rendkívüli átmeneti segély.

(7) A segély iránti kérelmet a jogosult, illetve az terjeszthet elő, aki helyzetéről tudomást szerez. Utóbbi esetben a döntésre jogosult az eljárás hivatalból történő megindításáról intézkedhet.

(8) Átmeneti segélyben részesíthető kivételes méltányosságból az is, aki (természeti csapás, katasztrófa, baleset, hosszabb orvosi kezelés, stb. miatt) rendkívüli élethelyzetbe került és segítség nélkül a létfenntartása veszélybe kerülne. Ebben az esetben a segély megállapítására a polgármester jogosult. Ilyen esetben a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétôl is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell.

(9) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben – így többek között haláleset, természeti katasztrófa – az átmeneti segély összege az öregségi nyugdíj mindenköri legkisebb összegénél magasabb is lehet, de nem haladhatja meg a nyugdíjminimum négyszeresét.

(10) Átmeneti segély megállapításáról átruházott hatáskörben a Képviselő-testület Szociálpolitikai Bizottsága dönt.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

12. § Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítására az Sztv. 54.§ szerint történik.

III.
Természetbeni ellátások formái

Szociális étkeztetés

13. § . (1) Az önkormányzat a Sztv. 62.§ (1) bekezdésében meghatározott személyeknek napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik.

(2) A szociális étkeztetést az önkormányzat a Fiáth János ÁMK Győrsági Tagóvoda konyhájáról biztosítja.

(3) A térítési díj összegét az 2. sz. melléklet tartalmazza.

(4) A szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmet a PTKT Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézmény vezetőjéhez kell címezni, aki egy személyben dönt az ellátások igénybevételéről.

Házi segítségnyújtás

14. § . (1) Az Önkormányzat házi segítségnyújtást biztosít a szociálisan rászorult időskorú személynek, aki önmaga ellátására nem képes és ellátásáról más nem gondoskodik

(2) A szolgáltatást a Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézmény (9090 Pannonhalma, Dallos S. u. 2.) által nyújtja a rászorultaknak.

(3) Házi segítségnyújtás keretében az ellátott fizikai, mentális szükségleteinek kielégítése a cél, saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően meglévő képességeinek fenntartásával, fejlesztésével. A szolgáltatás során a gondozó az ellátást igénybevevőjével segítő kapcsolat kialakítására és fenntartására törekszik.

- elvégzi az orvos elírása szerinti gondozási, ápolási feladatokat,
- közreműködik a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában,
- közreműködik a háztartás vitelében,
- segítséget nyújt a környezettel való kapcsolattartásban,
- segít a vészhelyzet megelőzésében,
- együttműködik az előgondozást végző személlyel,
- szükség esetén segíti a bentlakásos szociális intézménybe történő bejutást.
(4) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet.
(5) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.
(6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszhatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.
(7) A szolgáltatást az önkormányzat ingyenesen biztosítja a rászorulóknak.

Családsegítés

15. § (1) A családsegítő szolgáltatás célja a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek életvezetési képességének megőrzése, problémák megszüntetésének elősegítése.

(2) A Családsegítő Szolgálat rendszeres szakmai kapcsolatot tart fenn a Polgármesteri Hivatallal annak érdekében, hogy a pénzbeli, illetve természetbeni támogatások minél hatékonyabb segítséget nyújtsanak az arra rászorulóknak.

(3) A Családsegítő Szolgálat ellátja a szociális törvény megjelölt aktívkorú rendszeres szociális segélyben részesülőkkel kapcsolatos együttműködési kötelezettségből fakadó feladatait.

(4) A családsegítés feladatát az önkormányzat a Pannonhalmi Többcélú Kistérségi Társulás

Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézmény által biztosítja.

Szociális információs szolgáltatás

16. § A Szociális információs szolgáltatást az önkormányzat intézménye útján biztosítja. A szolgáltatás elérhetőségéről és a biztosított információk köréről a képviselő-testület a hirdetőkön nyújt tájékoztatást.

Gyermekjóléti szolgálat

17. § A képviselőtestület a Gyvt. 39.§-ban meghatározott szolgáltatást, mint alapellátást, társulás keretében fenntartott Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgáltatást Ellátó Intézmény keretében biztosítja.

Gyermekek napközbeni ellátása

18. § (1) A képviselő-testület a gyermekek napközbeni ellátását a Fiát János ÁMK

tagóvodáján és tagiskoláján keresztül biztosítja.
(2) A képviselő-testület a személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjait a 3. sz. melléklet határozza meg.
IV.

Szociális ellátások folyósításának szabályai

19. § (1) E rendeletben szereplő szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani, melynek kötelező melléklete a jövedelemnyilatkozat.

(2) A jövedelemnyilatkozathoz az abban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat a rendkívüli átmeneti segély kivételével csatolni kell.

(3) Amennyiben a kérelmező az eljáráshoz szükséges bizonylatokat felszólítás ellenére nem bocsátja rendelkezésre, a kérelmet el kell utasítani.

(4) A pénzbeli szociális juttatások folyósítása házipénztáron keresztül vagy utalással történik

(5) Az egyes ellátások igényléséhez a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993 (II.17.) Korm. rendelet valamint 326/2006. (XII. 23.) Egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokban előírt mellékleteket kell benyújtani.

Záró rendelkezések

20. § (1) E rendelet 2011. 09. 01-én lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 6/2011.(IV. 29.), 2/2011.(II.10.), a 12/2007.(XI. 28.) rendelet, valamint a 4/2010. (III. 24.) önkormányzati rendelettel módosított 3/2007. (II.08.) Önkormányzati rendelet a szociális ellátások helyi szabályozásáról rendelet.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1.melléklet
Győrság községben a legolcsóbb temetési költség 2011. évben 170.000-Ft.

2. melléklet

A szociális étkeztetés térítési díj összege:
1) Amennyiben a családban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el a
mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, a térítési díj 176 Ft.
2) A családban élők egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj
legkisebb összegének 150% és 200%-a között van, akkor a térítési díj: 264 Ft.
3) Ha a családban élők egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj
legkisebb összegének 200 % és 300 %-a között van, akkor a térítési díj: 352 Ft.
4) Ha a családban az egy főre jutó nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj
legkisebb összegének 300 %-át meghaladja, akkor a térítési díj 440 Ft.
5) Egyedül élő esetén amennyiben a havi nettó jövedelme nem éri el a mindenkori
öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, a térítési díj: 176 Ft.
6) Egyedül élő esetén amennyiben havi nettó jövedelme a mindenkori
öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150% - 250 %-a között van,
akkor a térítési díj 264 Ft.
7) Egyedül élő esetén amennyiben a havi nettó jövedelme a mindenkori öregségi
nyugdíj legkisebb összegének 250% és 300%-a között van, akkor a térítési díj
352 Ft.
8) Egyedül élő esetén amennyiben nettó havi jövedelme a mindenkori öregségi
nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át meghaladja, akkor a térítési díj 440 Ft.
9) Azok a személyek, akik nem rendelkeznek semmiféle rendszeres jövedelmemmel,
részükre az Önkormányzat térítésmentesen biztosítja a szociális étkeztetést.
10)A térítési díj mértékének változásáról az Önkormányzat rendelkezik.
11)Az ebéd házhozszállítása - a kérelmező igénye szerint- az önkormányzat feladata, melyet önkormányzat dolgozóján keresztül valósít meg. A szállítás ingyenes.
Az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák.

3. melléklet

A személyi térítési díj az intézményi térítési díj napi összegének általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának szorzatával azonos.
Az óvodás és az iskolás korú gyermekek intézményi étkezésének térítési díja az alábbiak szerint alakul:
Étkezési térítési díj Összeg
Óvodás korú gyermekek háromszori étkezés 216 Ft
Óvodás korú gyermekek ebéd 140 Ft
Óvodás korú gyermekek tízórai 40 Ft
Óvodás korú gyermekek uzsonna 36 Ft
Iskolás korú gyermekek háromszori étkezés 304 Ft
Iskolás korú gyermekek ebéd 200 Ft
Iskolás korú gyermekek tízórai 64 Ft
Iskolás korú gyermekek uzsonna 40 Ft
Az árak az áfát nem tartalmazzák.