Fertőszéplak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2018. 03. 01- 2020. 03. 17
Fertőszéplak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
2018.03.01.
Fertőszéplak Község Önkormányzata Képviselő-testületének
a 3/2008.(II.18) rendeletével módosított 17/2002.(XII. 20.) számú rendelete
A helyi építési szabályzatról
Fertőszéplak község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § /1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § /3/ bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi
1. § /1/ A rendelet hatálya Fertőszéplak község közigazgatási területére terjed ki.
/2/ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletbe előírtaknak megfelelően szabad.
/3/ A rendelet hatálya nem terjed ki a fertőszéplaki 459/2, 458, 456, 455, 454, 453/2, 452/2, 451, 450, 449, 448, 447, 446, 445 hrsz-ú ingatlanokra.
/4/
a) az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. című, Rp.I.193-6/1 munkaszámú (a továbbiakban: SZ-J1 terv),
b) az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. című, Rp.I.193-3 munkaszámú (a továbbiakban: SZ-J2 terv)
tervlapokkal mint mellékletekkel, továbbá jelen rendelet 1. számú függelékében szereplő út mintakeresztszelvénnyel, mint függelékkel együtt kell alkalmazni.
3. § /1/ A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
/2/ Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterület határvonala jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
4. § /1/ Kötelező szabályozási elem
- a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala
- a belterület határvonala
- a szabályozási vonal
- a terület-felhasználási egységek határvonala
- az építési övezetek határvonala
- az építési hely határvonala
- az építési vonal
- a megszüntető jel
/2/ A beépített tömbökben a terület-felhasználási egységek közötti határvonal és az övezeti határvonal - amennyiben nem meglévő telekhatárra illeszkedik -, az övezetekre meghatározott, a telekméretekre vonatkozó előírásoknak megfelelően az SZ-J1 terven jelölthöz képest elmozdítható.
/3/ A megszüntető jel az építési szempontból egynek tekintendő építési telkek között lévő, építésjogi szempontból semmisnek tekintendő telekhatárok megjelölésére szolgál.
/4/ A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a /2/ bekezdésben szabályozott esetet – a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.
/5/ Irányadó szabályozási elem
- az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
/6/ Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
A telekalakítás általános szabályai
5. § /1/ Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.
/2/ A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a., Az új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi, és vegyes terület-felhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.
b., A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legalább 1,5 lehet.
Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.
/3/ A kialakult telekosztású, nem megváltozó terület-felhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó, az SZ-J1 terv övezeti jelében szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb átlagos szélességére előírt mértéket, valamint a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
/4/ A külön1 rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítési kötelezettségével érintett területeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, telkek mérete pontosítható.
/5/ Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára való lejegyzést, a telekhatárkiigazítást és ha a telek átalakítását az SZ-J1 terv jelöli.
/6/ Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „SZT” jellel jelölt telekméret SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekállapotot jelent.
/7/ Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „N” jellel jelölt telekméret nem, illetve a megszüntető jellel jelölt telekhatárok esetében csak az SZ-J1 terv szerint változtatható meg.
/8/A kozutkent szabalyozott telekteriiletet az SZ-J 1 /M terven jelolt szabalyozasi vonalakkal akkor kell kialakitani, amikor az ut altal kiszolgalando telkek alakitasa tortenik. Az utterulet alakitasaval is erintett te!ek (telkek) SZ-J 1 /M terv szerinti alakitasanal a telek utkent kijelolt reszet kell csak onallo telekkent, utkent az ingatlan- nyilvantartasba lejegyezni."
A telek beépítésének általános szabályai
6. § /1/ A megszüntető jellel összevonásra, telekegyesítésre jelölt telkek közül a beépített telken – amennyiben az a területfelhasználási egységre, vagy övezetre előírt legkisebb építhető telek paramétereinek megfelel – a telekalakítás végrehajtása előtt épület építhető a meglévő telekre számított beépíthetőségi határig úgy, hogy hátsókerti méretét – a telekalakítás végrehajtásáig – a meglévő telek határától kell számítani.
/2/ A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait az új közterület határtól kell számítani.
/3/ Az SZ-J1 terven eltérő terület-felhasználási módok határa vonallal, építési övezetek határa vonallal, új közterület kialakítással megosztásra jelölt beépült telkek beépített területrészén, vagy nagyrészt beépült telektömbök be nem épített telkeinek a tömb beépült telkeit jellemző telekrészén a telekmegosztás végre hajtása nélkül az SZ-J1 terven rögzített minimális telekméretű telekre vonatkoztatott építési helyen belül építési tevékenység engedélyezhető.
/4/ Közterületbővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
7. § /1/ Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
/2/ Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
/3/ Ahol a helyi építési szabályzat, vagy az SZ-J1 terv építési vonalat jelöl, az épület legalább egy pontjának illeszkednie kell erre a vonalra.
Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.
/5/ Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasság mértékénél.
/6/ Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és az /5/ bekezdésbeli épületek – figyelemmel a védőtávolságokra is – közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.
/7/ Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelül az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés - a településképi szempontból meghatározó karakterű terület kivételével - legfeljebb 1,80 m magas, legalább 50%-ban áttört lehet.
8. § /1/ Vízvédelmi besorolás:
a., felszín alatti vizek: „A” fokozottan érzékeny terület2
b., felszíni vizek: általános védett terület3
/2/ A település területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny terület.4
/3/ A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:
- fák, bokrok 100 pollen/m3
- fűfélék 30 pollen/m3
/4/ A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
/5/ A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.
9. § /1/ Országos természetvédelmi oltalom alatt állnak külön jogszabályban5 meghatározottan a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó területek és az ex lege védett lápok. (1. sz. függelék.)
/2/ Az /1/ bekezdésbeli védett területeken a Nemzeti Park kezelési tervének megfelelően csak a természetvédelem és az ahhoz kapcsolódó oktatás, kutatás, idegenforgalom, valamint a területre jellemző természetközeli gazdálkodás számára szükséges építmények helyezhetők el.
Megengedett legnagyobb beépítettség: 1%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m .
/3/ Az ökológiai folyosók és egyéb természeti területek övezete a 2. sz. függelék szerinti terület.
a., Az övezetben a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, mocsár, erdő) nem változtathatók meg, művelési ág változtatás csak intenzívebb művelési ágakból természetszerű ágak irányába engedélyezhető.
b., Az övezetben új erdő csak őshonos fafajok alkalmazásával telepíthető.
/4/ A védett láp területen keresztül vezető, az SZ-J1 terven jelölt gyalogút kialakításának feltételeit a természetvédelmi hatóság külön eljárás keretében határozza meg.
233/2000(II.17) Korm.rend
39/2002(III.22) KÖM-KÖVIMr.
449/2001(IV.3) Korm.r.
51/1999(I.18?)KÖM rendelet
a., Műemléki védelem alatt állnak külön jogszabályokban meghatározottan a 3.sz. függelékben felsorolt építmények.
b., A műemléki környezetet az SZ-J1 terv tünteti fel.
/2/ Régészeti értékek
a., A közigazgatási területen régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabályok6 szerint kell eljárni.
/3/ A Fertőtáj világörökségi zónáit a 6. sz. függelék tünteti fel.
/4/ Az SZ-J1 terven jelölt közterület rendezési tanulmányterv kötelezettségével érintett területen a közterületek rendezésénél, a gyalogos és kerékpáros zónák kialakítása során alkalmazott útburkolatok színe és anyaga, az elhelyezésre kerülő utcabútorok típusa a műemléki területhez illeszkedő legyen.
/5/ Helyi értékvédelem
(1)
a)
b)
c)
d)
e)
f) A helyi védelem alá helyezett épületeket
feliratú táblával kell ellátni.
A helyi védelem alatt álló kegyeleti alkotásokat
feliratú táblával kell megjelölni.
A táblán fel kell tüntetni a helyi védelem elrendelésének az időpontját is.
(2)
(3)
11. § /1/ A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően – közút fásított területe - ( Köu FT ) kell kialakítani és fenntartani.
A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell.
/2/ A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
/3/ A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
/4/ Az SZ-J1 terv szerinti telepítendő takarófásítások növényanyagát a tájra jellemző fa és cserjefajokból kell összeállítani lombkoronaszint, magas cserje szint, alacsony cserje szint kialakításával.
A lombkoronaszint kifejlett állapotban legalább 50%-os záródású legyen.
Védőtávolságok, védőterület
/2/ Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
- 20 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m .
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos7 jogszabályok tartalmazzák.
/3/ Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
- nagyközépnyomású gázvezeték: 9,0 – 9,0 m
- középnyomású gázvezeték: D= 90 mm-ig 4,0 m ; D= 90 mm felett 5,0 m .
A középnyomású gázvezeték biztonsági övezete ráesik a 4. sz. függelékben felsorolt építési telkekre.
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos8 jogszabályok tartalmazzák.
/4/ A felszíni vízelvezető csatornák parti sávja a partvonaluk mentén húzódó 3,0- 3,0 m széles területsáv. A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos9 jogszabályok tartalmazzák.
Felszíni vízelvezető csatornák: Széplaki főcsatorna
Széplak-Sarródi csatorna
Homok-Sarródi csatorna
Lászlócsatorna
Kelemente-patak
/5/ A temető védőterülete a telekhatárától számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
711/1984(VIII.22)IPMr.
86/1982(V.6)IPMr.
946/1999(III.18.) Korm.rend
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
13. § /1/ A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
a., Beépített és beépítésre szánt terület
Lakóterület
falusias lakóterület Lf
kertvárosias lakóterület Lke
Vegyes terület
településközpont vegyes terület Vt
Gazdasági terület
kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
ipari terület Gip
Üdülőterület
hétvégi házas üdülőterület Üh
Különleges terület
a)temető Kt
b)sportterület Ksp
c)bányaterület Kb
d)naperőműpark területe Knp.
b., Beépítésre nem szánt terület
Közlekedési és közműterület
közút terület Köu
kötöttpályás terület Kök
közműterület Köm
Zöldterület
közpark Zkp
Erdőterület
védelmi Ev
gazdasági Eg
Mezőgazdasági terület
általános Má
Vízgazdálkodási terület V
Az övezeti jel értelmezése
|
|
beépítési mód |
megengedett legnagyobb |
legkisebb kötelező
zöldfelület % |
|
sajátos használat szerinti |
övezeti
|
|
beépítettség % |
kizárólagos
|
területfelhasználás |
besorolás |
|
kialakítható |
kialakítható |
kialakítható |
funkciót |
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság (m)
|
legkisebb-legnagyobb
telekszélesség
(m) |
legkisebb
telekmélység (m) |
legkisebb
telekterület
(m2) |
|
a., A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.
b., A kialakult, beépíthető telek legkisebb átlagos szélessége 10,0 m .
c., A kialakult telekosztású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezeti jeltől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint.
A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 550 m .
/2/ Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden estben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 20,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
/3/ Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is. Három egymás melletti lakótelek beépítésénél az előkerti határvonaltól az építési vonal legfeljebb 3,0 m-re a telek belseje felé egységesen elmozdítható, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.
/4/ Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.
/5/ Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli.
|
beépített tömbben
|
beépítetlen tömbben, vagy legalább három egymás melletti beépítetlen teleknél |
|
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
zártsorú |
előkert |
kialakult |
5,0 m |
oldalkert |
3,0 m |
6,0 ( 4,5 m++ |
3,0 m |
6,0 m |
0,0 m |
hátsókert |
6,0 m ( 4,0 m +) |
6,0 m ( 4,0 m+ ) |
6,0 m |
+amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
++amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb
Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan beépíthető.
A 14,0 m széles, vagy annál keskenyebb telken az építési hely ez esetben a tömbre jellemző beépítési oldaltól 1,0 m , a másik oldalhatártól 3,0 m .
/6/ Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
/7/ A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel
- közüzemi szennyvízvezetékkel
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.
/8/
/9/ A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint
- falusias lakóterület Lf
- kertvárosias lakóterület Lke
A falusias lakóterület építési előírásai
16. § /1/ A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:
- fő funkciót hordozó épületként
a., egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület
b., önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakítatott, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó kézműipari létesítmény
c., a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény
- a fő funkciót kiegészítő épületként
d., gépjármű és egyéb tároló
e., állattartó épület
f., kisipari műhely
/2/ A telkeken a d, e, f pontokban felsorolt épületek csak az a, b, c. pontban felsorolt épületek egyidejű építése esetén építhetők.
/3/ Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a, b, c pontban felsorolt épületek építhetők.
Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető az OTÉK 31. § /4/ bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.
/4/ Övezeti előírások
|
|
Lf1 O 30/40
4,5 16/-/800 |
Lf2 O 30/40
3,5 16-/-/800 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
oldalhatáron álló
|
oldalhatáron álló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
40% |
40% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
3,5 m
|
|
szélesség /m/ |
16,0 m |
16,0 m |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
- |
- |
|
telekméret /m2/ |
800 m2 |
800 m2 |
Kizárólagos használat |
|
|
|
|
|
Lf3 O 30/40
3,5 16/K/800 |
Lf4 O 30/40
4,5 -/-/800 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
oldalhatáron álló
|
oldalhatáron álló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
40% |
40% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
3,5 m
|
4,5 m
|
|
szélesség /m/ |
16,0 m |
- |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
kialakult |
- |
|
telekméret /m2/ |
800 m2 |
800 m2 |
Kizárólagos használat |
|
|
|
|
|
Lf5 O 30/40
4,5 16/60/1000 |
Lf6 SZ 30/40
3,5 -/-/800 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
oldalhatáron álló
|
szabadonálló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
40% |
40% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
3,5 m
|
|
szélesség /m/ |
16,0 m |
- |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
60,0 m |
- |
|
telekméret /m2/ |
1000 m2 |
800 m2 |
Kizárólagos használat |
|
|
kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás (lakás nem létesíthető) |
|
|
Lf7 O 30/40
3,5 -/-/600 |
Lf8 O 30/40
4,5 -/-/600 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
oldalhatáron álló
|
oldalhatáron álló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
40% |
40% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
3,5 m
|
4,5 m
|
|
szélesség /m/ |
- |
- |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
- |
- |
|
telekméret /m2/ |
600 m2 |
600 m2 |
Kizárólagos használat |
|
|
|
|
|
Lf9 O 30/40
3,5 K/K/K |
Lf10 O 30/40
4,5 18/-/800 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
oldalhatáron álló
|
oldalhatáron álló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
40% |
40% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
3,5 m
|
4,5 m
|
|
szélesség /m/ |
kialakult |
18,0 m |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
kialakult |
- |
|
telekméret /m2/ |
kialakult |
800 m2 |
Kizárólagos használat |
|
|
|
|
|
Lf11 O 30/40
4,5 16/50/800 |
Lf12 O 30/40
4,5 16/K/- |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
oldalhatáron álló
|
oldalhatáron álló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
40% |
40% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
4,5 m
|
|
szélesség /m/ |
16,0 m |
16,0 m |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
50,0 m |
kialakult |
|
telekméret /m2/ |
800 m2 |
- |
Kizárólagos használat |
|
|
|
|
|
Lf13 O 30/40
3,5 16/60/800 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
oldalhatáron álló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
40% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
3,5 m
|
|
szélesség /m/ |
16,0 m |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
60,0 m |
|
telekméret /m2/ |
800 m2 |
Kizárólagos használat |
|
|
|
|
Lf16 O 30/40
3,5 16/K/- |
Lf17 O 30/40
3,5 18/-/800 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
oldalhatáron álló
|
oldalhatáron álló |
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
40% |
40% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
3,5 m
|
3,5 m
|
|
szélesség /m/ |
16,0 m |
18,0 m |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
kialakult |
- |
|
telekméret /m2/ |
- |
800 m2 |
Kizárólagos használat |
|
|
|
A kertvárosias lakóterület építési előírásai
17. § /1/ A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető
- fő funkciót hordozó épületként
a., egy lakóépület
b., önállóan vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
c., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület
- a fő funkciót kiegészítő épületként
d., gépjármű és egyéb tároló
/2/ Övezeti előírások
|
|
Lke1 O 30/50
4,5 18/50/900 |
Lke2 Z 30/50
4,5 10/-/700 |
Lke3 O 30/50
4,5 18/-/700 |
Az építési
hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
Oldalhatáron álló
|
zártsorú
|
oldalhatáron álló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
30%
|
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
50% |
50% |
50% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
6,0m
|
4,5 m
|
|
szélesség /m/ |
18,0 m |
10,0 m |
18,0 m |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
50,0 m |
- |
- |
|
telekméret /m2/ |
900 m2 |
700 m2 |
700 m2 |
Kizárólagos használat |
|
|
|
|
Egyéb |
|
a lakóépület legfeljebb kétlakásos
lehet |
|
|
|
|
Lke4 SZ 30/50
6,5 20/50/1200 |
Lke5 O 30/50
4,5 18/40/800 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
Szabadon álló
|
Oldalhatáron álló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
50% |
50% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
6,5 m
|
4,5m
|
Telekalakítás
(alakítható legkisebb méretek) |
szélesség m
mélység /m/
telekméret m2 |
20,0m
50,0 m
1200m2 |
18,0m
40,0m
800m2 |
Kerítés |
|
Az
ovezet telkeinek Lkc kert jelű ovezettel hataros tclckhataran
csak sovenyhe rejtett drotfonatos
kerites letesftheto, |
|
Egyéb |
|
a lakocpulet
legfeljebb negylakasos
lehet.
Az
ovezet telkein a
lakctelkek durva terepszintje 124,9 mBf.
|
a lakocpulet
legfeljebb kétlakasos
lehet.
|
Közművesítési feltételek |
|
Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.
Az övezet telkeinek beépítése csak teljes közművesítés esetén engedélyezhető. Az új lakóutcák közművesítésekor földkábel alkalmazandó, |
Egyéb |
|
a Az övezet telkein klímaberendezés az épület szomszédos épület oldalkerti homlokzata felé eső homlokzatán nemhelyezhető el
b Az övezet lakótelkeihez kialakítható kapubehajtó összszélessége nem haladhatja meg az 5,0 m-t.
c A lakótelekre a kapubehajtót legkésőbb az épület használatbavételi engedélykérelmének benyújtásáig ki kell alakítani. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
|
a Az épületeket a hagyományos építészeti jegyekre figyelemmel kell építeni.
Ennek értelmében
- a tető formájánál toronytető, kupola és kúptető nem alkalmazható. Összetett tetőforma alkalmazása során nyugodt, kiegyensúlyozott tömegformálásra kell törekedni.
- a homlokzatdíszítésben a homlokzatot vízszintesen és függőlegesen tagoló, valamint a nyílászárókat határoló elemek kivételével más elem nem alkalmazható
b Az épületek tetőhajlásszöge 38-45 között lehet
c A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi felhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága2 és utcai homlokzatszélessége3 a szomszédos telken álló , hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%kal térhet el.
d A 7,0 m-et meghaladó utcai homlokzatszélességű épület, vagy épületrész elő és oldalkertre néző tetőzetét kontyolni kell.
e A tető fedésének anyaga beton vagy agyagcserép, színe vörös (piros) , barna, kivételesen antracit, vagy azokhoz hasonló árnyalatú lehet. Az élénk, kirívó színek nem alkalmazhatók.
f Tetőtéri ablak az ökörszem ablka k kivételével csak a tetőzet síkjában alakítható ki.
g Befordított keresztszárny a főépület utcai homlokvonalától számított 5,0-m-t meghaladóan építhető. |
2Utcai homlokzatrnagassag: az utcai telekhatarral 60°-nal kisebb szoget bezaro fuggoleges. vagy a ftiggolegestiil legfeljebb 30°-kal eltero a ierepcsatlakozas es a tcto metszesvonala kozotti horn lokzat fuggoleges vetulete, arnelybe a tuzfalat es az utcahoz legkozelebb all6 hornlokzatszelesseg merteken tuli udvari keresztszarnyar nern kcll be lcszamitani,
3lJtcai homlokzatszelesseg: az utcai telekhatarral 60°-nal kisebb szoget bezaro fuggoleges, vagy a fuggolegestol legfeljebb 30°-kel eltero a terepcsatlakozas es a teto metszesvonala kozotti homlokzat vizszintes vetulete, amelybe az utcahoz legkozelebb all6 hornlokzatszclcsseg merteken tuli udvari kcresztszarnyat nem kell beleszamltani.
|
|
Lke6 SZ 30/50 Ker., Szolg
4,5 -/-/1200 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
Szabadon álló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
50% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
|
szélesség /m/ |
- |
Telekalakítás
alakítható legkisebb méretek |
mélység /m/ |
- |
|
telekméret /m2/ |
1200 m2 |
A Közművesítési feltételek |
|
Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.
Az övezet telkeinek beépítése csak teljes közművesítés esetén engedélyezhető. Az új lakóutcák közművesítésekor földkábel alkalmazandó, |
Egyéb |
|
a Az övezet telkein klímaberendezés az épület szomszédos épület oldalkerti homlokzata felé eső homlokzatán nemhelyezhető el
b A kertvárosias terület lakótelkeihez kialakítható kapubehajtó összszélessége nem haladhatja meg az 5,0 m-t.
c A lakótelekre a kapubehajtót legkésőbb az épület használatbavételi engedélykérelmének benyújtásáig ki kell alakítani. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
|
a Az épületeket a hagyományos építészeti jegyekre figyelemmel kell építeni.
Ennek értelmében
- a tető formájánál toronytető, kupola és kúptető nem alkalmazható. Összetett tetőforma alkalmazása során nyugodt, kiegyensúlyozott tömegformálásra kell törekedni.
- a homlokzatdíszítésben a homlokzatot vízszintesen és függőlegesen tagoló, valamint a nyílászárókat határoló elemek kivételével más elem nem alkalmazható
b Az épületek tetőhajlásszöge 38-45 között lehet
c A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi felhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága4és utcai homlokzatszélessége5
a szomszédos telken álló , hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%kal térhet el.
d Az épület utcai homlokzatszélessége legfeljebb 9,0 m lehet, kivéve , ha az előkertre néző fő épületrész az utcával párhuzamos gerincű.
e A 7,0 m-et meghaladó utcai homlokzatszélességű épület, vagy épületrész elő és oldalkertre néző tetőzetét kontyolni kell.
f A tető fedésének anyaga beton vagy agyagcserép, színe vörös (piros) , barna, kivételesen antracit, vagy azokhoz hasonló árnyalatú lehet. Az élénk, kirívó színek nem alkalmazhatók.
g Tetőtéri ablak az ökörszem ablka k kivételével csak a tetőzet síkjában alakítható ki, tetőtéri ablak az utca felöli tetősíkon nem nyitható.
h Befordított keresztszárny a főépület utcai homlokvonalától számított 5,0-m-t meghaladóan építhető. |
4Utcai homlokzatrnagassag: az utcai telekhatarral 60°-nal kisebb szoget bezaro fuggoleges. vagy a ftiggolegestiil legfeljebb 30°-kal eltero a ierepcsatlakozas es a tcto metszesvonala kozotti horn lokzat fuggoleges vetulete, arnelybe a tuzfalat es az utcahoz legkozelebb all6 hornlokzatszelesseg merteken tuli udvari keresztszarnyar nern kcll be lcszamitani,
5lJtcai homlokzatszelesseg: az utcai telekhatarral 60°-nal kisebb szoget bezaro fuggoleges, vagy a fuggolegestol legfeljebb 30°-kel eltero a terepcsatlakozas es a teto metszesvonala kozotti homlokzat vizszintes vetulete, amelybe az utcahoz legkozelebb all6 hornlokzatszclcsseg merteken tuli udvari kcresztszarnyat nem kell beleszamltani.
Lke8 Vf |
A kertvárosias lakóterületi védőfásítás övezetében sűrű, tömör, fás szárú növényzetet, fákat, magas és alacsony cserjéket kell ültetni.
Az övezetben építményt nem lehet elhelyezni. |
a., A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.
b., A kialakult, beépíthető telek legkisebb átlagos szélessége 10,0 m .
c., A kialakult telekosztású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezeti jeltől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint.
A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 550 m .
/2/ Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden estben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 20,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
/3/ Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is kivéve a
Vt
7, Vt
9, Vt
10, Vt
11, Vt
12 jelű övezeteket, ahol az épületek az építési helyen belül a
7. § /5/ bekezdésére is figyelemmel tetszőlegesen elhelyezhetők. Legalább három egymás melletti lakótelek beépítésénél az előkerti határvonaltól az építési vonal legfeljebb 3,0 m-re a telek belseje felé egységesen elmozdítható, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.
/4/ Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.
/5/ Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli.
|
beépített tömbben
|
beépítetlen tömbben, vagy legalább három egymás melletti beépítetlen teleknél |
|
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
zártsorú |
előkert |
kialakult |
5,0 m |
oldalkert |
3,0 m |
6,0 ( 4,5 m** ) |
3,0 m |
6,0 m |
0,0 m (3,0 m***) |
hátsókert |
6,0 m ( 4,0 m* ) |
6,0 m ( 4,0 m* ) |
6,0 m |
*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
**amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb
***amennyiben a telekhez nem zártsorú beépítésű és a közös telekhatárra, oldalkertre néző telek csatlakozik.
Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan beépíthető.
A 14,0 m széles, vagy annál keskenyebb telken az építési hely ez esetben a tömbre jellemző beépítési oldaltól 1,0 m , a másik oldalhatártól 3,0 m .
/6/ Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
/7/ A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel
- közüzemi szennyvízvezetékkel
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.
/8/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a., zajvédelem: vegyes terület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A
éjjel 45 dB/A
b., kötelezető szennyvízcsatorna rákötés
/9/ A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:
- településközpont vegyes terület Vt
/10/ A településközpont vegyes területen
- fő funkciót hordozó épületként
a., több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb kétlakásos lakó, valamint nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshelyszolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők.
- fő funkciót kiegészítő épületként
b., a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület.
/11/ A /10/ bekezdés a., pontjában felsorolt épületek közül az intézményi – oktatási, egészségügyi, szociális – épülettel beépített, vagy beépítésre kerülő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.
/12/ Egyéb, a /10/ bekezdés a., pontjában felsorolt épületek a beépítés szabályai között a telkeken egymástól különálló épületként is építhetők.
/13/ Övezeti előírások
|
|
Vt1 O 20/30
3,5 N/N/N |
Vt2 O 30/40
4,5 K/K/K |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
oldalhatáron álló
Az építési vonal kialakult, nem változtatható |
oldalhatáron álló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
20%
|
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
30% |
40% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
3,5 m
|
4,5 m
|
|
szélesség /m/ |
A telkek mérete nem változtatható, kivéve az olyan telekösszevonásokat, melyeket az SZ-J1 terv, mint megszüntetendő telekhatárokat jelöl, illetve az alábbi ingatlanok telekösszevonását:
a) 36,37/1,37/2 és a 40 hrsz-ú ingatlanok összevonása
b) 28,29/1,29/2,30,31,32,33,34,35/1,35/2 hrsz-ú ingatlanok összevonása
c) 44/1és 45 hrsz-ú ingatlanok összevonása. |
kialakult |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
kialakult |
|
telekméret /m2/ |
kialakult |
Egyéb |
|
|
|
|
|
Vt3 O 30/40
4,5 16/40/700 |
Vt4 Z 50/30
7,5 12/K/- |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
oldalhatáron álló
|
zártsorú
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
50%
|
|
legkisebb zöldfelület |
40% |
30% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
7,5 m
|
|
szélesség /m/ |
16,0 m |
12,0 m |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
40,0 m |
kialakult |
|
telekméret /m2/ |
700 m2 |
- |
Kizárólagos használat |
|
|
|
|
|
Vt5 O 30/40
4,5 14/50/800 |
Vt6 Z 60/20
6,0 -/-/800 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
oldalhatáron álló
|
zártsorú |
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
60%
|
|
legkisebb zöldfelület |
40% |
20% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
6,0 m
|
|
szélesség /m/ |
14,0 m |
- |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
50,0 m |
- |
|
telekméret /m2/ |
800 m2 |
800 m2 |
Kizárólagos használat |
|
|
|
|
|
Vt7 SZ 60/20
6,0 -/-/800 |
Vt8 O 30/40
4,5 16/-/800 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
szabadonálló
|
oldalhatáron álló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
60%
|
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
20% |
40% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
6,0 m
|
4,5 m
|
|
szélesség /m/ |
- |
16,0 m |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
- |
- |
|
telekméret /m2/ |
800 m2 |
800 m2 |
Kizárólagos használat |
|
|
|
|
|
Vt9 O 60/20
7,5 -/-/4000 |
Vt10 SZ 30/40
3,5 SZT |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
oldalhatáron álló
|
szabadonálló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
60%
|
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
20% |
40% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
7,5 m
|
3,5 m
|
|
szélesség /m/ |
- |
SZ-J1 terv szerint |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
- |
SZ-J1 terv szerint |
|
telekméret /m2/ |
4000 m2 |
SZ-J1 terv szerint |
Kizárólagos használat |
|
|
|
|
|
Vt11 SZ 40/40
K SZT |
Vt12 SZ 40/40
4,5 -/-/2000 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
szabadonálló
|
szabadonálló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
40%
|
40%
|
|
legkisebb zöldfelület |
40% |
40% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
kialakult
|
4,5 m
|
|
szélesség /m/ |
SZ-J1 terv szerint |
- |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
SZ-J1 terv szerint |
- |
|
telekméret /m2/ |
SZ-J1 terv szerint |
2000 m2 |
Kizárólagos használat |
|
|
|
19. § /1/ A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
- kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
- ipari terület Gip
/2/ A kereskedelmi, szolgáltató területen csekély mértékben zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Lakás nem építhető.
a., Övezeti előírások
|
|
Gksz SZ 60/30
6,0 -/-/3000 |
Az építési hely
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
szabadonálló
Az eltérő területfelhasználású telke felőli telekhatárnál 10,0 m , az azonos területfelhasználású telkek felőli telekhatárnál 5,0 m |
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
60%
|
|
legkisebb zöldfelület % |
30% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
6,0 m
|
legkisebb |
szélesség /m/ |
- |
kialakítható |
mélység /m/ |
- |
telekméretek |
telekméret /m2/ |
3000 m2 |
Kizárólagos
használat |
|
|
/3/ Az ipari területen ipari termelő, raktározó és az ezeket kiszolgáló szociális és igazgatási építmények építhetők.
a., Övezeti előírások
|
|
Gip1 SZ 30/25
7,5 1500 |
Gip2 SZ 50/25
20,0 SZT |
Az építési hely
|
elhelyezkedése tömbönként
előkert
oldalkert
hátsókert |
Szabadonálló
SZ-J1 terv szerint |
szabadonálló
SZ-J1 terv szerint |
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
50%
|
|
legkisebb zöldfelület |
25% |
25% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
7,5 m
|
20,0 m
|
|
szélesség /m/ |
- |
SZ-J1 terv szerint |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
- |
SZ-J1 terv szerint |
|
telekméret /m2/ |
1500m2 |
SZ-J1 terv szerint |
Kizárólagos használat |
|
|
VELUX üzem |
|
|
Az SZ-J1 terven beültetési kötele-zettséggel megjelölt teleksávban a tele-püléskép védelme érdekében a települési tehermentesítő út megépültét követően épülő épületek használatba vételének feltétele őshonos fa és cserjefajokból álló takarófásítás létreho-zása.
Az övezet területén végzett földmunka régészeti lelőhelyet érinthet, ezért régészeti leleték előkerülésére lehet számítani, amelyek jogszerű és szakszerű mentéséről gondoskodni kell.
Az övezet telkeinek tagolására magánutak létesíthetők. |
A telekhatárhoz 20,0 m-nél közelebbi meglévő épületek magassága nem növelhető.
Az SZ-J1 terven megszüntető jellel jelölt telekhatárok megszünte-tésével, a telkek össze-vonásával az SZ-J1 terv szerinti egy építési telket kell kialakítani.
Az SZ-J1 terven jelölt telekhatárok mentén legalább 8,0 m széles háromszintes takarófásítást kell létesíteni.
A takarófásítást a telek megközelítését szolgáló kapubehatjók, vasúti pályatest megszakíthatja, de ez a teljes SZ-J1 terven jelölt, fásítási hossz legfeljebb 20%-át veheti igénybe.
Az épületek kívülről látható határoló felüle-teinek színezése szürke, vagy matt zöld lehet |
|
|
Gip3 SZ 40/30
9,0 K/K/K |
Gip4 SZ 40/30
9,0 -/-/1500 |
Az építési hely
|
elhelyezkedése tömbönként
előkert
oldalkert
hátsókert |
szabadonálló
SZ-J1 terv szerint |
szabadonálló
Az eltérő területfelhasználású telkek felőli telekhatárnál 10,0 m ,
az azonos területfelhasználású telkek felőli telekhatárnál 5,0 m
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
40%
|
40%
|
|
legkisebb zöldfelület |
30% |
30% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
9,0 m
|
9,0 m
|
|
szélesség /m/ |
kialakult |
- |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
kialakult |
- |
|
telekméret /m2/ |
kialakult |
1500 m2 |
Kizárólagos használat |
|
|
a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények építhetők állattartó épület kizárásával |
|
|
Az SZ-J1 terven beültetési kötele-zettséggel megjelölt teleksávban a tele-püléskép védelme érdekében a rendelet hatályba lépése után épülő épületek használatba vételének feltétele őshonos fa és cserjefajokból álló takarófásítás létrehozása.
Az épületek kívülről látható határoló felületeinek színezése szürke, vagy matt zöld lehet |
|
/4/ A gazdasági terület telkeit el kell látni
- közüzemi villamosenergia vezetékkel
- közüzemi ivóvízvezetékkel
- közüzemi szennyvízvezetékkel
/5/ Környezetvédelmi előírások
a., Levegőtisztaság-védelem
A kibocsátási határértékek megállapításánál a közeli Fertő-Hanság Nemzeti Park területeire figyelemmel kell lenni.
b., Zajvédelmi besorolás: iparterület
c., A keletkező szennyvizet közcsatornába kell vezetni.
d., Az iparterületen keletkező települési hulladékot a külön10 jogszabály szerint kell kezelni.
20. § /1/ Az üdülőterület sajátos használat szerinti besorolása:
- hétvégi házas üdülőterület Üh
/2/ A hétvégi házas üdülőterületen egy üdülőegységes üdülőépületek és egy darab, a területet igénybevevők kiszolgálását biztosító kereskedelmi, vendéglátó épület, valamint a vízparton fedett, nyitott horgászállások építhetők.
/3/ Az épületek földszintesek lehetnek. Egy-egy üdülőépület legfeljebb 30 m 2 , a kiszolgáló épület legfeljebb 200 m 2 hasznos alapterületű lehet.
Az épületek közötti megengedett legkisebb távolság 10,0 m .
/4/ Horgászállások egymástól legalább 10 m-re, a vízfelület fölé legfeljebb 2 m-re benyúlóan építhetők.
/5/ Övezeti előírások
|
|
Üh SZ 10/70
3,0 SZT |
Az építési hely
|
elhelyezkedése tömbönként
előkert
oldalkert
hátsókert |
szabadonálló
SZ-J1 terv szerint |
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
10%
|
|
legkisebb zöldfelület |
70% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
3,0 m
|
|
szélesség /m/ |
|
Telekalakítás |
mélység /m/ |
SZ-J1 terv szerint |
|
telekméret /m2/ |
|
Egyéb |
|
Az SZ-J1 terven megszüntető jellel jelölt telekhatárok megszüntetésével a telkek összevonásával az SZ-J1 terv szerinti egy építési telket kell kialakitani. |
|
|
Az épületek a táj építészeti hagyományaihoz igazodó formában és anyaghasználattal épüljenek. |
/6/ A hétvégi házas üdülőterületet el kell látni
- közüzemi villamosenergia vezetékkel
- közüzemi ivóvízvezetékkel
- közüzemi szennyvízvezetékkel
/7/ Környezetvédelmi előírások
a., Zajvédelmi besorolás: üdülőterület
b., Az épületeket a szennyvízvezetékre rá kell kötni
c., Az üdülőterületen keletkező települési hulladékot a községi hulladék gyűjtési rendszer igénybevételével a területről el kell szállítani.
21. § /1/ A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint
- temető Kt
- sportterület Ksp
- bányaterület Kb
- naperőműpark területe Knp.
/2/ A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
Alakítható telek: kialakult
Építési hely határai: minden telekhatártól 20,0 m .
/3/ A sportterületen a községi sportpálya és a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 70%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
Alakítható telek: kialakult
Építési hely határai: minden telekhatártól 10,0 m .
/4/ A bányaterületen az ott dolgozók szociális ellátását és a bányászati tevékenység irányítását lehetővé tévő egy épület építhető.
Az épület megengedett legnagyobb hasznos alapterülete 100 m 2 , megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m .
Az épület a telekhatároktól legalább 10,0 m-re kell elhelyezni.
/5/ A naperőműpark területén a megújuló energiaforrások közül a napenergia felhasználására szolgáló építmények és a naperőműpark működéséhez szükséges kiszolgáló, szociális igazgatási épületek építhetők, ahol a
a) beépítési mód: szabadonálló,
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 1%
c) megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m,
d) építési hely határai: minden telekhatártól 5,0 m
„(5a) Az övezetben közforgalom számára nem megnyitott magánút létesíthető.
(5b) Az épület külső homlokzatai fehér színű, vakolt felületűek lehetnek, a tető héjalására cserép használható.”
/6/ a., A temető és a sportterület telkeit el kell látni
- közműves villamosenergia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közműves szennyvízvezetékkel
b., A bányaterületet el kell látni
- közműves ivóvízvezetékkel
- zárt szennyvíztárolóval
(6) Az SZ-J 1 /M terven B ovezeti jellel jelolt terulet mindaddig bányaterület, mig a bányát egyedi hatosági határozattal be nem zárják és a bányatelket nem törlik. Rekultivációs cél: kertvárosias lakóterület. A bányabezárás után a kertvárosias lakóterulet a helyi epitesi szabalyzat es az SZ-J 1 /M terv szerint kialakitható,
,,(7) Veszélyes környezettel 6,7 érintett területeket a HÉSZ 3. számú függeléke
7Területismertető mérnökgeológiai szakvélemény esetén a terület határai pontosíthatók
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
22. § /1/ Közlekedési területek az SZ-J1 és az SZ-J2 tervlapokon Kök jellel ellátott vasúti területek és Köu jellel ellátott közúti területek
/2/ A közút területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
/3/ A szabályozási tervlapokon Köu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerint a következő osztályokba sorolandók.
a., Országos közúthálózatba tartozó utak
- országos főközlekedési út Köu F
- országos mellékút Köu M
- országos mellékút kerékpárúttal Köu M+Kp
b., Helyi utak
- települési mellékút (településközi út) Köu TE
- mezőgazdasági út Köu MG
- gyűjtőút Köu GY
- kiszolgálóút Köu
- gyalogút Köu GYA
- lakóterületi utak KÖu L
Az uj lakoutcak kozmuvesitesekor foldkabel alkalmazando. A csapadckvizet a lakotelkekrol nem szabad kozteruletre vezctni. A kozteruleten keletkezo csapadekvizet zart rendszerrel kell elvezetni.
c., Egyéb közlekedési létesítmények
- közút fásított területe Köu FT
/4/ A közutak területén az 5. sz. függelékben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
/5/
/6/ Fertőszéplak közigazgatási területén a nem az országos közúthálózatba tartozó utakat az alábbi tervezési osztályba soroltuk
a., Külterületi utak
- a 8222. sz. út kiváltására és annak folytatásában tervezett mellékút K.V.A.80
- a Fertőszéplak-Fertőszentmiklós települési mellékút K.VIII.A.60
- a Fertőszéplak-Sarród településközi út K.VIII.A.60
b., Belterületi utak
ba., Gyűjtőutak B. V. a. A. 60
- B. V. b. A. 60
a 8222. sz. utat kiváltó út átkelési szakasza
- B. V. c. A. 50
a Rákóczi F. utca és folytatásában kialakítandó utca
bb., Kiszolgáló utak
- B. VI. d. A,B. 40
Mező utca
Hunyadi utca
Széchenyi utca
Ady E. utca
Szabadság utca
Kossuth L. utca
Petőfi utca
Hegy utca
Gyár utca
A templom előtti út
Tervezett kiszolgáló utcák
bc., Gyalogút
- B. X.
A Nagy Lajos , Király út és Kossuth L. út közötti út
A sportpályához az „Alsó majoron” keresztül vezető út
A Hunyadi úttal párhuzamos gyalogút az új lakóterületi beépítésnél
23. § /1/ A zöldterületbe a közparkok tartoznak Zkp
/2/ A közpark legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel lehet beültetni.
/3/ A közparkban épület nem építhető, kerti melléképítmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.
24. § /1/ Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület.
/2/ Védelmi erdő Ev
A védelmi erdőben épület nem építhető.
/3/ Gazdasági erdő Eg
Az erdőműveléshez szükséges építmények 0,5%-os beépítettséggel, 4,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal építhetők.
,,(4) Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő Et
Az erdő rendeltetesenek megfelelo epitrnenyek 5%-os beepitettseggel elhelyezhetők."
25. § /1/ Vízgazdálkodási terület az SZ-J terveken V jellel jelölt terület.
A vízgazdálkodási területen épület nem építhető.
(2) Vizgazdalkodasi teruletkent kell felhasznalni az SZ-J terven V1 jellel jelolt területet.
A vizgazdalkodasi terület egy telekként használható fel. A vizgazdálkodási területen
legalább 6000m2 es tófeluletet kell kialakitani es fenntartani, hogy alkalmas legyen a fertodi es a fertoszeplaki jelen fejlesztesi területek csapadekvizeinek befogadasara. A csapadekvizeket olaj- es homokfogo mutargy kozbeiktatasaval lehet a toba vezetni. A terulet vizfeluleten kivul eso reszen magas diszerteku novenyzetet kell telepiteni,150m2-enkenl egy lombos fat kell ulietni. A tó nem keritheto el, a to partjat termeszetkozeli modon kell kialakitani.
A teruleten kerti epitrnenyek elhelyezhetők. A lakoterületi kert ovezet és a vizgazdalkodasi terulet hataran csak sovenybe rejtctt drotfonatos kerites letesitheto.
26. § /1/ Mezőgazdasági terület az SZ-J terveken M jellel jelölt terület.
/2/ Általános mezőgazdasági terület Má
A területen lakóház nem építhető.
a., Má SZ A szőlő művelési ágat meg kell tartani. A termény tárolására szolgáló épület az 1500 m 2 feletti telken, annak 3%-os beépítésével, 3,0 m építménymagasságal a telekhatároktól legalább 10 m távolságra építhető.
b., Má GYÜ A gyümülcsös művelési ágat meg kell tartani. A termény tárolására szolgáló épület az 1500 m 2 feletti telken, annak 3%-os beépítésével, 3,0 m építménymagassággal a telekhatároktól legalább 10 m távolságra építhető.
c., Má Á A területen a gyep művelési ágú területeken állattartó karám, szénatároló építhető. A szántó művelési ágú területen épület nem építhető.
27. § /1/ Közműterületek a Kö jellel jelzett területek. A telket, területet igénylő közmű építmények számára az SZ-J terveken jelölt közműterületeket biztosítani kell.
/2/ A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
föld alatt: ivóvíz vezeték
szennyvíz vezeték
gázvezeték
távbeszélő földkábel
föld felett: villamos energia vezeték
telefon vezeték
kábel TV vezeték
nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok
/3/
b., A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
/4/ Az SZ-J1 terven megszüntetésre jelölt nagyfeszültségű elektromos vezeték biztonsági övezetében az üzemeltető hozzájárulásával lehet építményt elhelyezni.
A jelölt vezeték helyben fel nem újítható, rajta a hibaelhárításon kívül karbantartás nem végezhető, a vezeték új nyomvonalra helyezendő.
/5/ A Nagy Lajos utcában átépítés, felújítás esetén a
27. § /2/ bekezdésében foglaltakon túl föld alatt kell elhelyezni a villamos energia vezetéket, a kábel TV vezetéket, a telefonvezetéket.
/6/ Új, új nyomvonalra helyezett, vagy korszerűsítésre kerülő 20 kV-os légvezetékek csak szigetelt vezetékkel készülhetnek.
,,(1) A helyi épitesi szabályzat 2. számú függelékben szereplő utemezesnek megfelelően kell a tervezett lakóteruleteket felhasznalni, A 2. utembcn szereplo teriiletek lakoteruletkent torteno kialakitasa, felhasznalasa csak akkor tortenhet meg, ha az 1. Utemben szereplo .Kutfej" lakoteruleten a Matyas kiraly utca folytatasaban jelenleg kialakitas alatt allo 19 db lak6telek ertekesltesc megtortent."
Hatályba léptető és záró rendelkezések
28. § /1/ Ez a rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba.
/2/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az ÖRT szabályozási előírásairól szóló 9/1997.(XI. 24.) számú, valamint a VELUX Kft telephelye és környezete helyi építési szabályzatáról szóló 6/2001.(VII. 20.) számú Önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.
Fertőszéplak, 2002. december 12.
Bozsvári István
polgármester |
Dr. Jakab Zsolt
jegyző |
A rendelet kihirdetve:
Fertőszéplakon, 2002. december 20. napján.
melléklet a 17/2002. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez
Ökológiai folyosó
üres cím
Fertőtáj világörökségi zónái
ütemezés