Dör Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.Fejezet

Bevezető rendelkezések

1.A rendelet célja, hatálya

1. § (1) A rendelet célja a település sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánításnak és a védelem megszüntetésének szabályozásával,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) a településképi követelmények meghatározásával,

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A rendelet hatálya Dör község közigazgatási területére terjed ki.

(3) A rendelet a következő mellékletekkel együtt érvényes:

a) 1. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke

b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

c) 3. melléklet: Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek

d) 4. melléklet: Ültethető fa-, cserjefajok és nem ültethető egyéb növényfajok jegyzéke

2. § (1) A helyi védelem célja Dör község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség és természeti környezet kiemelkedő értékű elemeinek védelme, azok jelen és a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

3. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület megállapításának célja

a) a természeti érték, a természetközeli jelleg által meghatározott tájkarakter,a jellegzetes tájhasználat miatt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek természeti állapotának megóvása, a kilátás- és rálátásvédelem megvalósítása,

b) a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot hordozó településrészek lehatárolása, a meghatározó arculat megőrzése.

II.Fejezet

A helyi védelem

2.A helyi védelem feladata

4. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, megőrzése és a nyilvánossággal történő megismertetése.

3.A helyi védelem alá helyezés és megszűnés szabályai

5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személynek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.

(2) Helyi védelem alá helyezésre, vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatot tartalmazó településrendezési terv egyben a helyi védettség alá helyezésre irányuló, vagy megszűntetésére való kezdeményezésnek minősül.

(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul és azt a települési főépítész, vagy annak hiányában a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(6) A helyi védelem alá helyezés és megszűnés értékvizsgálat alapján történik.

(7) Az értékvizsgálat elkészíttetése települési főépítész, vagy annak hiányában a polgármester feladata.

6. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti kezdeményezésről az érdekelteket 8 napon belül értesíteni kell a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendelet (továbbiakban: partnerség) szerint.

(2) Az eljárás során érdekeltnek minősül:

a) a javaslattal érintett ingatlan, vagy természeti érték tulajdonosa, kezelője, használója, a tulajdonos meghatalmazott képviselője,

b) a kezdeményező.

(3) Az érdekeltek észrevételt a partnerség szerint tehetnek.

(4) A Képviselő-testület a 3. § (3) vagy (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 180 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.

(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az 5. § (9) bekezdésben meghatározott érdekelteket a partnerség szerint értesíteni kell.

(6) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásban át kell vezettetni, melynek kezdeményezéséről a jegyző gondoskodik.

7.§ (1) A helyi védelem megszűntetésére abban az esetben kerülhet sor, amennyiben értékvizsgálat állapítja meg, hogy

a) a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével,

b) a védett érték megsemmisül,

c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

d) műemléki védettséget kap.

(2) Védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(3) Védett növényzetet csak szakértő által megállapított életvédelmi és baleset megelőzési okból lehet kivágni.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

c) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

d) a védelem típusát,

e) a védelem rövid indoklását,

f) a védett értékre vonatkozó értékvizsgálatot,

g) a védett érték állapotfelmérésének adatait,

h) a védett értéket érintő átalakítások építészeti dokumentumait.

4.A helyi egyedi védelem

9. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az egyedi védelem

a) az építmény egészére vagy annak egy részére, továbbá a minőséget meghatározó részletére, így különösen

aa) anyaghasználatra,

ab) tömegformálásra,

ac) homlokzati kialakításra,

b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére;

d) egyedi tájérték védelmére

terjedhet ki.

5.Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

10. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása, a védelem céljának megfelelő használata a tulajdonos kötelessége.

(2) A helyi védett építmény rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról, védett növényzet esetén gondozásáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására kötelezheti a tulajdonost.

III.Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek

6.A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

11. § (1) Településképi szempontból meghatározó területnek minősül a település területének természetvédelmi szempontból védett és védelemre tervezett területe.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

IV.Fejezet

A településképi követelmények

7.Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

12. § Lakóépület, valamint gépjárműtároló építése, továbbá ezen építmények tetőzetet is érintő átalakítása és bővítése esetén a tető héjalásánál, valamint kerítés létesítése esetén pala, hullámpala, cserép- és trapézlemez, valamint műanyagok nem alkalmazhatók.

8.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

területi építészeti követelmények

13. § (1) A 2. mellékletben meghatározott területeken elhelyezett épület – az erdei kilátó, magasles kivételével – legmagasabb pontja a 6,0 m-t nem haladhatja meg.

(2) Kerítés legfeljebb 180 cm magassággal építhető úgy, hogy legalább 50%-ban áttörtnek kell lennie. Kerítés faoszlophoz esősített dróthálóval létesíthető, beton lábazat nélkül.

9.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények

14. § (1) Az épületek tetőzetén tükröződő felület nem alakítható ki.

(2) Az épületek tetőzetének héjalása, valamint homlokzatának színezése csak környezetbe illeszkedő lehet. Harsány, élénk színek nem alkalmazhatók.

(3) A területen telepítendő növényfajok kiválasztásakor az őshonos, valamint a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek.

(4) Az ültethető és nem ültethető fa-, cserje- és növényfajok listáját a 3. melléklet tartalmazza.

10.A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

15. § (1) A védett érték 5 méter sugarú környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:

a) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek elhelyezése,

b) nem közterületi építmény építése.

(2) Helyi védett értéken, valamint annak 5 méter sugarú környezetében reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.

(3) A helyi védelem alatt álló építmény helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél

a) a védett építmény jellegzetes tömegét, formáját eredeti arányaiban kell fenntartani, bővítés nem lehetséges,

b) az eredeti alaprajzi elrendezés, különösen a fő tartószerkezetek, valamint a meghatározó belső építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők,

c) a védett épületen – amennyiben az az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg:

1. a homlokzat felületképzése

2. a homlokzat vízszintes és függőleges tagoló elemei

3. a nyílászárók elhelyezése, mérete és formája, jellegzetes szerkezete, anyaga, az ablakok osztása

4. a tornác kialakítása

5. a tetőzet kialakítása, héjalása

d) A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben igazoltan az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.

16. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.

(2) A táblának a védelem típusát, a védelem alá helyezés évét, valamint amennyiben ismert, a védett érték keletkezésének évét és tervezőjének nevét kell tartalmaznia.

(3) A tábla elkészíttetéséről és elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

11.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak

17. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

1. elsősorban alkalmas terület

a) a 3. mellékletben meghatározott terület átlagosnál gyengébb földminőségi osztályú szántóterületei

2. nem alkalmas terület

a) az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli terület.

12.A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

18. § (1) A település területén reklám és reklámhordozó

a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával,

b) egymást nem eltakaróan,

c) a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint a közterület fenntartási munkáit nem akadályozóan,

d) könnyen karbantarthatóan,

e) állékonyan,

f) élénk színeket nem használóan

helyezhető el.

(2) Reklám, reklámhordozó 10 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el.

13.Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

19. § (1) Légkondícionáló berendezés kültéri egysége az épületek közterületre néző homlokzatán, valamint a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzaton nem létesíthető.

(2) Napkollektort magastetős épület esetén a tető hajlásszögével azonos szögben kell elhelyezni úgy, hogy az a tetőzet szélein ne lógjon túl.

(3) Antennatartó szerkezet a lakóépületek tetőzetén, valamint közterületre néző homlokzatán és a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzaton nem létesíthető.

V.Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

14.Rendelkezés a szakmai konzultációról

20. § (1) Az önkormányzati főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - a településkép védelme érdekében kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről.

(2) Az (1) bekezdésbeli kérelem benyújtása kötelező, amennyiben a tervezett építési tevékenység

a) településképi szempontból meghatározó területen valósul meg,

b) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

 (3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelemmel érintett építmény:

a) ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) látványtervet az építési tevékenységgel érintett építményről, vagy annak környezetéről és a tervezett építményről,

c) a tervezett tevékenység rövid leírását.

21. § (1) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az önkormányzat hivatali helyiségében kell megtartani, arról emlékeztetőt kell felvenni.

(2) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.

(3) A települési önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számíthat fel.

VI.Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

15.A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,

rendeltetésváltozások köre

22. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le

a) reklámok és reklámhordozók elhelyezése,

b) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építmény külső megjelenését érintő átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése

esetén.

16.A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

23. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesternek címzett bejelentésre indul.

(2) A bejelentésnek a jogszabályban meghatározottakat kell tartalmaznia.

(3) Amennyiben a bejelentés hiánypótlásra szorul és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kérelmező nem egészíti ki, a polgármester a tervezett tevékenységet megtilthatja.

(4) A hiánytalanul benyújtott kérelemmel kapcsolatos döntését a polgármester hatósági határozatban hozza meg.

VII.Fejezet

A településképi kötelezés, településképi bírság

17.A településképi kötelezési eljárás

24. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:

a) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,

b) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,

c) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,

d) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.

(2) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le és az (1) bekezdésben meghatározott esetekben hatósági határozat formájában kötelezést bocsáthat ki.

(3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát, az építmény, reklám, reklámhordozó és egyéb műszaki berendezés

a) felújítására

b) átalakítására

c) elbontására

kötelezheti.

18.A településképi bírság

25. § (1) A kötelezett, amennyiben nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségnek, egyszeri felszólítás után településképi bírsággal sújtható, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(2) A településképi bírság

a) felső határa 100 000 forint

b) alsó határa 10 000 forint.

(3) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(4) A településképi bírság megfizetésének módja:

a) közvetlenül az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – az államháztartásról szóló törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

VIII.Fejezet

Záró rendelkezések

26. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Dóczy Géza                                                                                      dr.Horváth Martina

polgármester                                                                                                 jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetése – Dör Községi Önkormányzatának hirdető tábláján – a mai napon megtörtént.

Dör, 2017. december 29.

dr. Horváth Martina

jegyző