I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pereszteg Község Önkormányzat.

2. Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9484 Pereszteg, Ady utca 1.

3. Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

4. Az önkormányzat illetékességi területe: Pereszteg Község közigazgatási területe.

5. Az önkormányzat honlapjának címe: www.pereszteg.hu

6. Az önkormányzat elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségei:
   1. az önkormányzat e-mail címe: polgarmester@pereszteg.hu
   2. polgármester e-mail címe: polgarmester@pereszteg.hu
   3. a jegyző e-mail címe: jegyzo@pereszteg.hu

7. Az Önkormányzat jelzőszámai:

Adószáma:                             15728238-2-08

Statisztikai számjele:              15728238-8411-321-08

PIR törzsszáma:                     728230

TEÁOR kódja:                       8411

KSH kódja:                            0823773

Bankszámlaszáma:                 59500313-10003365

2. §

Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. §

Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. §

Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.

5. §

A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hivatalos honlapján teszi közzé.

A képviselő-testület tagjainak felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. §

1. Pereszteg Község Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi Önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

2. Az Önkormányzat alaptevékenysége szerinti kormányzati funkciókat az 1. számú melléklet tartalmazza.

7. §

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 4. számú melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

8. §

A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

9. §

(1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő- 

     testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az

1. bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő.

(4) A munkaterv tartalmazza

     a) az ülések időpontját,

     b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

     c) az előterjesztő megnevezését.

10. §

1. Rendkívüli ülést kell összehívni

1. az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,
2. ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
3. ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

2. Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

11. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja.

2. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a testületi ülést a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

3. A képviselő-testület ülését- főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

4. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

12. §

A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni, mely időpont, a képviselő-testület tagjainak előzetes bejelentése alapján változhat.

13. §

A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

14. §

1. A képviselő-testület rendes ülésének összehívása – a polgármester által –írásos formában történik, a meghívót és mellékleteit kell a képviselők részére megküldeni.

2. A meghívónak tartalmaznia kell

1. az ülés helyét,
2. az ülés időpontját,
3. a tervezett napirendeket,
4. a napirendek előadóit,
5. a képviselő-testület ülése összehívásának megnevezését.

3. A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
4. Az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

5. A meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

6. A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

     a) a képviselőknek,

     b) a jegyzőnek, helyettesének

     c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek ( a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező bejegyzett civil szervezetek, melyeket az ülés összehívója az adott napirendi pontnál megjelöl )

     d). a bizottságok nem képviselő tagjainak,

     e) a nem állandó meghívottaknak,

     f) Az előterjesztőknek és

     g) akiket az ülés összehívója megjelöl.

7. A meghívót és mellékleteit elektronikus úton, a honlapon is meg kell jeleníteni.

15. §

1. A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan történik.

2. Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
   1. telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
   2. egyéb szóbeli meghívással.

3. A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetbe el lehet tekinteni a 14. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.

16. §

1. A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

2. A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
   1. a jegyzőt, a helyettesét
   2. a bizottság nem képviselő tagját,
   3. az illetékes országgyűlési képviselőt,
   4. a rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

3. Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
   1. az önkormányzat intézményének vezetőjét,
   2. akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

17. §

1. A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:
   1. a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
   2. a meghívó honlapon történő közzététele.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

18. §

1. A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása, az egyebeken belül tervezett felszólalások 

  rögzítése

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként

da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó

     megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

dd) a határozati javaslatok szavaztatása,

de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

e) a rend fenntartása,

f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) az ülés bezárása.

19. §

1. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

2. Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozat-képtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni.

20. §

1. Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

2. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

21. §

1. A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

2. A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

3. A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

4. A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

22. §

1. Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

2. Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat indokolásával.

23. §

1. Az előterjesztések tartalmi elemei

            a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

            b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések,  

                azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

            c) a téma ismertetése,

            d) a jogszabályi háttér bemutatása,

            e) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

            f) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

            g) rendelet-tervezet, rendelet-tervezet indoklása.

2. A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 23. §-ában, valamint a 24. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek.

24. §

1. A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség.

Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

2. A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

25. §

1. A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőkhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

2. A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

26. §

Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendeleti javaslatot teszi fel szavazásra.

27. §

1. A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

2. A határozati javaslat részei

1. a határozat szövege
2. a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja,

3. A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

28. §

A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényesség észrevételt tenni.

29. §

A képviselő-testület a döntéseit az ülésen a Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

30. §

1. Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének ( legalább 4 képviselő) szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetén.

2. Az önkormányzat nem él a Mötv. 50. §-ában rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

4. A képviselő-testület döntései

31. §

1. A képviselő-testület döntései

            a) határozat,

            b) rendelet

32. §

1. A képviselő-testület a 31. § (1) bekezdésében meghatározott döntéseit

       a.) nyílt szavazással, ezen belül:

       aa.) nem név szerinti nyílt szavazással,

       ab.) név szerinti nyílt szavazással,

       b.) titkos szavazással hozza.

2. A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

3. A polgármester vagy a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerint szavazást kell tartani, a Mötv. 48.§ (3) bekezdés szabályainak betartása mellett.

4. A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ ( igen, nem, tartózkodom ) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozik.

33. §

1. A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza, és titkos szavazással dönt az alpolgármester választás esetén.
2. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

3. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye. A szavazólapot a szavazást követően meg kell semmisíteni.

34. §

Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

35. §

A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. a határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének

…./…(……..) önkormányzati határozata a …………………………………….-ról.

36. §

A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

37. §

1. A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

              Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének

              …./……(………)önkormányzati rendelete a …………………….-ról.

2. A képviselő-testület rendeleteinek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 3 munkanapon belül a község hirdetőtábláján kell elhelyezni, és a község honlapján kell megjelentetni. Az önkormányzati rendelet a kifüggesztését követő 10. naptári napon tekintendő kihirdetettnek.

3. A képviselő-testület normatív határozatát az önkormányzati rendeletekre vonatkozó előírások szerint kell közzétenni és kihirdetni.

38. §

1. A képviselőnek joga van a Mötv. 32.§ (2) b.) pontjában meghatározott felvilágosítás-kéréssel élni a képviselő-testületi ülésen. 

2. Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

3. A felvilágosítás kérésre az ülésen vagy az ülést követő 30 napon belül, írásban, érdemi választ kell adni. 

39. §

1. Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

2. Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kéz-felemeléssel jelzik.

3. A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

40. §

1. Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszűntetésére.

2. Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

3. A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

41. §

A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

42. §

Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés a levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

5. A jegyzőkönyv

43. §

1. A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

2. A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia.

44. §

1. A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

2. A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

3. A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

4. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében a rendelet címét és számát kell szerepeltetni.

5. Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

6. A jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni

     a) egy példányt a jegyző kezel

     b) egy példány irattári példány, melyet a lakosság számára is hozzáférhető (közszemlére kitett) kell tenni.

     c.) A jegyző köteles a kormányhivatalnak elektronikusan a Mötv. 52.§ (2) bekezdése szerint a jegyzőkönyvet megküldeni

7. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

     a) a meghívót,

     b) a jelenléti ívet

     c) az írásos előterjesztéseket,

     d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

     e) a képviselők kérése alapján

     ea) a képviselői indítványokat

     eb) a képviselői hozzászólásokat.

45. §

1. Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.

2. A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti bekötéséről, vagy lefűzéséről  a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

IV. Fejezet

A közmeghallgatás és a falugyűlés

46. §

1. Általános közmeghallgatást kell tartani a Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

2. A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

3. A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

47. §

A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

48. §

1. A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

2. A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

49. §

A közmeghallgatás vezetője lehetőséget ad a megjelentek részére javaslatok és kérdések feltevésére.

50. §

A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

51. §

1. A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tart.

2. A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

3. A falugyűlésen minden képviselő köteles részt venni.

4. A falugyűlésen elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint.

V. Fejezet

A települési képviselő

52. §

A települési képviselő esküje letételének megszervezése a jegyző feladata.

53. §

A települési képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32.-34. § tartalmazza.

54. §

1. Az önkormányzati képviselő megbízatása keletkezésével és megbízatásának megszűnésével kapcsolatos szabályokat az Mötv. 28-31. §-a tartalmazza.

2. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségét és az összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv 36-37 § tartalmazza.

3. Az önkormányzati képviselő méltatlanságát és a méltatlansági szabályokat az Mötv. 38. § foglalkozik.

4. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozattételével kapcsolatos kötelezettségét az Mötv. 39. §-a tartalmazza.

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

55. §

A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a közös önkormányzati hivatal,

e) a társulás

6. A polgármester és az alpolgármester

56. §

1. A polgármester főállású tisztségviselő.

2. A polgármesteri tisztség összeférhetlenségéről a Mötv. 72. §-a rendelkezik, míg a polgármester vagyonnyilatkozattétteli, méltatlansági eljárásának szabályaira az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

57. §

A polgármesteri tisztség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat az Mötv. 63. §; 69. § és 70. §-a tartalmazza.

58. §

1. A polgármester a Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl további feladatai:

1. segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
2. meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
3. kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
4. fogadóórát tart,
5. nyilatkozik a sajtónak

2. A polgármester fogadóórája:

Kedd:             9,00 - 11,00

Szerda:            14,00-16,00

3. A polgármester külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

59. §

1. A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

1. önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati ha-táridő a következő ülésig lejár,
2. az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettség-vállalás esetén,
3. az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

60. §

1. A Képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással  a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselő-testületnek, de a polgármestert a képviselő-testület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselő-testület tagja.

2. Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.

3. A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte.

4. Az alpolgármester tiszteletdíját a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.

5. Az alpolgármester megbízatásának keletkezésére és megszűnésére a Mötv 74-78. § kell alkalmazni.

7. A képviselő-testület bizottságai

61. §

A képviselő-testület feladatinak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

62. §

A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság.

A bizottság tagjainak felsorolását és feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.

63. §

A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

64. §

A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 40. §-t, valamint az Mötv. 57-61.§-át kell alkalmazni.

65.§

A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

8. A jegyző

66. §

1. A jegyző jogállására a Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

2. A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül kiemelt feladatai

1. tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

2. tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

3. gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

4. biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,

5. a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

6. rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

7. gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról és az önkormányzat honlapján történő közzétételéről.

67. §

1. A 66. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

2. A kihirdetési módok:

1. kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
2. az önkormányzat honlapján való megjelentetés 

68. §

1. A jegyző kinevezése, felmentése: a Mötv. 83. § b) pontja alapján az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása: a jegyző esetében az egyéb munkáltatói jogokat a székhely település polgármestere a többi település polgármesterének egyetértésével gyakorolja.

2. Az aljegyző a jegyző általános helyettese, továbbá ellátja a jegyző által a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat.

3. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a székhelytelepülésen az adóügyi feladatokkal megbízott köztisztviselő látja el.

9. Közös Önkormányzati Hivatal

69. §

1. A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Nagycenki Közös Önkormányzati Hivatal

            Székhelye: 9485 Nagycenk, Gyár utca 2.

            Peresztegi Kirendeltségének címe: 9484 Pereszteg, Ady Endre utca 1.

            Fertőbozi ügyfélszolgálat címe. 9493 Fertőboz, Fő utca 17.

            Adószáma: 15803548-2-08

            Törzskönyvi azonosító száma: 803548

            KSH számjele: 15803548-8411-32508

            Számlaszáma: 10404058-50526680-8351003

3. A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatit a Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat a Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal Köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat-és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

4. A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a hivatal SZMSZ-e tartalmazza.

5. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői közül vagyonnyilatkozat-tételre köteleztettek körét a 3. számú melléklet tartalmazza.

10. Társulások

70. §

A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásokban részt vesz:

1. Sopron és Térsége Önkormányzati Társulás

2. Fertőd Mikrotérségi Szociális Intézményi Társulás

3. Ikva Menti Szennyvíztisztító Létesítése Önkormányzati Társulás

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

71. §

1. A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

2. A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

72. §

1. Ez a rendelet 2015. június 5-én lép hatályba.

2. Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 11/2014.(XI.21.) önkormányzati rendelete.
   

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pereszteg Község Önkormányzat.

2. Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9484 Pereszteg, Ady utca 1.

3. Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

4. Az önkormányzat illetékességi területe: Pereszteg Község közigazgatási területe.

5. Az önkormányzat honlapjának címe: www.pereszteg.hu

6. Az önkormányzat elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségei:
   1. az önkormányzat e-mail címe: polgarmester@pereszteg.hu
   2. polgármester e-mail címe: polgarmester@pereszteg.hu
   3. a jegyző e-mail címe: jegyzo@pereszteg.hu

7. Az Önkormányzat jelzőszámai:

Adószáma:                             15728238-2-08

Statisztikai számjele:              15728238-8411-321-08

PIR törzsszáma:                     728230

TEÁOR kódja:                       8411

KSH kódja:                            0823773

Bankszámlaszáma:                 59500313-10003365

2. §

Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. §

Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. §

Az önkormányzat hivatalos lapja a Peresztegi Hírek.

5. §

A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hivatalos honlapján teszi közzé.

A képviselő-testület tagjainak felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. §

1. Pereszteg Község Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi Önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

2. Az Önkormányzat alaptevékenysége szerinti kormányzati funkciókat az 1. számú melléklet tartalmazza.

7. §

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 4. számú melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

8. §

A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

9. §

(1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő- 

     testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az

1. bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő.

(4) A munkaterv tartalmazza

     a) az ülések időpontját,

     b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

     c) az előterjesztő megnevezését.

10. §

1. Rendkívüli ülést kell összehívni

1. az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,
2. ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
3. ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

2. Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

11. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja.

2. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a testületi ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
   

3. A képviselő-testület ülését- főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

4. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

12. §

A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni, mely időpont, a képviselő-testület tagjainak előzetes bejelentése alapján változhat.

13. §

A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

14. §

1. A képviselő-testület rendes ülésének összehívása – a polgármester által –írásos formában történik, a meghívót és mellékleteit kell a képviselők részére megküldeni.

2. A meghívónak tartalmaznia kell

1. az ülés helyét,
2. az ülés időpontját,
3. a tervezett napirendeket,
4. a napirendek előadóit,
5. a képviselő-testület ülése összehívásának megnevezését.

3. A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
4. Az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

5. A meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

6. A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

     a) a képviselőknek,

     b) a jegyzőnek, helyettesének

     c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek ( a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező bejegyzett civil szervezetek, melyeket az ülés összehívója az adott napirendi pontnál megjelöl )

     d). a bizottságok nem képviselő tagjainak,

     e) a nem állandó meghívottaknak,

     f) Az előterjesztőknek és

     g) akiket az ülés összehívója megjelöl.

7. A meghívót és mellékleteit elektronikus úton, a honlapon is meg kell jeleníteni.

15. §

1. A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan történik.

2. Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
   1. telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
   2. egyéb szóbeli meghívással.

3. A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetbe el lehet tekinteni a 14. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.

16. §

1. A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

2. A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
   1. a jegyzőt, a helyettesét
   2. a bizottság nem képviselő tagját,
   3. az illetékes országgyűlési képviselőt,
   4. a rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

3. Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
   1. az önkormányzat intézményének vezetőjét,
   2. akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

17. §

1. A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:
   1. a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
   2. a meghívó honlapon történő közzététele.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

18. §

1. A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása, az egyebeken belül tervezett felszólalások 

  rögzítése

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként

da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó

     megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

dd) a határozati javaslatok szavaztatása,

de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

e) a rend fenntartása,

f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) az ülés bezárása.

19. §

1. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

2. Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozat-képtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni.

20. §

1. Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

2. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

21. §

1. A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

2. A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

3. A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

4. A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

22. §

1. Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

2. Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat indokolásával.

23. §

1. Az előterjesztések tartalmi elemei

            a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

            b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések,  

                azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

            c) a téma ismertetése,

            d) a jogszabályi háttér bemutatása,

            e) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

            f) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

            g) rendelet-tervezet, rendelet-tervezet indoklása.

2. A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 23. §-ában, valamint a 24. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek.

24. §

1. A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség.

Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

2. A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

25. §

1. A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőkhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

2. A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

26. §

Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendeleti javaslatot teszi fel szavazásra.

27. §

1. A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

2. A határozati javaslat részei

1. a határozat szövege
2. a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja,

3. A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

28. §

A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényesség észrevételt tenni.

29. §

A képviselő-testület a döntéseit az ülésen a Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

30. §

1. Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének ( legalább 4 képviselő) szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetén.

2. Az önkormányzat nem él a Mötv. 50. §-ában rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

4. A képviselő-testület döntései

31. §

1. A képviselő-testület döntései

            a) határozat,

            b) rendelet

32. §

1. A képviselő-testület a 31. § (1) bekezdésében meghatározott döntéseit

       a.) nyílt szavazással, ezen belül:

       aa.) nem név szerinti nyílt szavazással,

       ab.) név szerinti nyílt szavazással,

       b.) titkos szavazással hozza.

2. A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

3. A polgármester vagy a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerint szavazást kell tartani, a Mötv. 48.§ (3) bekezdés szabályainak betartása mellett.

4. A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ ( igen, nem, tartózkodom ) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozik.

33. §

1. A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza, és titkos szavazással dönt az alpolgármester választás esetén.
2. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

3. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye. A szavazólapot a szavazást követően meg kell semmisíteni.

34. §

Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

35. §

A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. a határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének

…./…(……..) önkormányzati határozata a …………………………………….-ról.

36. §

A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

37. §

1. A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

              Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének

              …./……(………)önkormányzati rendelete a …………………….-ról.

2. A képviselő-testület rendeleteinek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 3 munkanapon belül a község hirdetőtábláján kell elhelyezni, és a község honlapján kell megjelentetni. Az önkormányzati rendelet a kifüggesztését követő 10. naptári napon tekintendő kihirdetettnek.

3. A képviselő-testület normatív határozatát az önkormányzati rendeletekre vonatkozó előírások szerint kell közzétenni és kihirdetni.

38. §

1. A képviselőnek joga van a Mötv. 32.§ (2) b.) pontjában meghatározott felvilágosítás-kéréssel élni a képviselő-testületi ülésen. 

2. Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

3. A felvilágosítás kérésre az ülésen vagy az ülést követő 30 napon belül, írásban, érdemi választ kell adni. 

39. §

1. Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

2. Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kéz-felemeléssel jelzik.

3. A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

40. §

1. Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszűntetésére.

2. Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

3. A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

41. §

A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

42. §

Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés a levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

5. A jegyzőkönyv

43. §

1. A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

2. A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia.

44. §

1. A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

2. A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

3. A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

4. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében a rendelet címét és számát kell szerepeltetni.

5. Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

6. A jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni

     a) egy példányt a jegyző kezel

     b) egy példány irattári példány, melyet a lakosság számára is hozzáférhető (közszemlére kitett) kell tenni.

     c.) A jegyző köteles a kormányhivatalnak elektronikusan a Mötv. 52.§ (2) bekezdése szerint a jegyzőkönyvet megküldeni

7. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

     a) a meghívót,

     b) a jelenléti ívet

     c) az írásos előterjesztéseket,

     d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

     e) a képviselők kérése alapján

     ea) a képviselői indítványokat

     eb) a képviselői hozzászólásokat.

45. §

1. Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.

2. A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti bekötéséről, vagy lefűzéséről  a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

IV. Fejezet

A közmeghallgatás és a falugyűlés

46. §

1. Általános közmeghallgatást kell tartani a Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

2. A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

3. A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

47. §

A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

48. §

1. A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

2. A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

49. §

A közmeghallgatás vezetője lehetőséget ad a megjelentek részére javaslatok és kérdések feltevésére.

50. §

A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

51. §

1. A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tart.

2. A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

3. A falugyűlésen minden képviselő köteles részt venni.

4. A falugyűlésen elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint.

V. Fejezet

A települési képviselő

52. §

A települési képviselő esküje letételének megszervezése a jegyző feladata.

53. §

A települési képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32.-34. § tartalmazza.

54. §

1. Az önkormányzati képviselő megbízatása keletkezésével és megbízatásának megszűnésével kapcsolatos szabályokat az Mötv. 28-31. §-a tartalmazza.

2. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségét és az összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv 36-37 § tartalmazza.

3. Az önkormányzati képviselő méltatlanságát és a méltatlansági szabályokat az Mötv. 38. § foglalkozik.

4. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozattételével kapcsolatos kötelezettségét az Mötv. 39. §-a tartalmazza.

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

55. §

A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a közös önkormányzati hivatal,

e) a társulás

6. A polgármester és az alpolgármester

56. §

1. A polgármester főállású tisztségviselő.

2. A polgármesteri tisztség összeférhetlenségéről a Mötv. 72. §-a rendelkezik, míg a polgármester vagyonnyilatkozattétteli, méltatlansági eljárásának szabályaira az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

57. §

A polgármesteri tisztség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat az Mötv. 63. §; 69. § és 70. §-a tartalmazza.

58. §

1. A polgármester a Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl további feladatai:

1. segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
2. meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
3. kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
4. fogadóórát tart,
5. nyilatkozik a sajtónak

2. A polgármester fogadóórája:

Kedd:             9,00 - 11,00

Szerda:            14,00-16,00

3. A polgármester külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

59. §

1. A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

1. önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati ha-táridő a következő ülésig lejár,
2. az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettség-vállalás esetén,
3. az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

60. §

1. A Képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással  a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselő-testületnek, de a polgármestert a képviselő-testület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselő-testület tagja.

2. Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.

3. A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte.

4. Az alpolgármester tiszteletdíját a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.

5. Az alpolgármester megbízatásának keletkezésére és megszűnésére a Mötv 74-78. § kell alkalmazni.

7. A képviselő-testület bizottságai

61. §

A képviselő-testület feladatinak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

62. §

A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság.

A bizottság tagjainak felsorolását és feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.

63. §

A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

64. §

A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 40. §-t, valamint az Mötv. 57-61.§-át kell alkalmazni.

65.§

A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

8. A jegyző

66. §

1. A jegyző jogállására a Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

2. A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül kiemelt feladatai

1. tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

2. tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

3. gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

4. biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,

5. a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

6. rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

7. gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról és az önkormányzat honlapján történő közzétételéről.

67. §

1. A 66. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

2. A kihirdetési módok:

1. kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
2. az önkormányzat honlapján való megjelentetés 

68. §

1. A jegyző kinevezése, felmentése: a Mötv. 83. § b) pontja alapján az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása: a jegyző esetében az egyéb munkáltatói jogokat a székhely település polgármestere a többi település polgármesterének egyetértésével gyakorolja.

2. Az aljegyző a jegyző általános helyettese, továbbá ellátja a jegyző által a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat.

3. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a székhelytelepülésen az adóügyi feladatokkal megbízott köztisztviselő látja el.

9. Közös Önkormányzati Hivatal

69. §

1. A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Nagycenki Közös Önkormányzati Hivatal

            Székhelye: 9485 Nagycenk, Gyár utca 2.

            Peresztegi Kirendeltségének címe: 9484 Pereszteg, Ady Endre utca 1.

            Fertőbozi ügyfélszolgálat címe. 9493 Fertőboz, Fő utca 17.

            Adószáma: 15803548-2-08

            Törzskönyvi azonosító száma: 803548

            KSH számjele: 15803548-8411-32508

            Számlaszáma: 10404058-50526680-8351003

3. A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatit a Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat a Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal Köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat-és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

4. A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a hivatal SZMSZ-e tartalmazza.

5. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői közül vagyonnyilatkozat-tételre köteleztettek körét a 3. számú melléklet tartalmazza.

10. Társulások

70. §

A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásokban részt vesz:

1. Sopron és Térsége Önkormányzati Társulás

2. Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményi Társulás

3. Ikva Menti Szennyvíztisztító Létesítése Önkormányzati Társulás

4. Sopron térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

71. §

1. A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

2. A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

72. §

1. Ez a rendelet 2015. június 5-én lép hatályba.

2. Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pereszteg Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 11/2014.(XI.21.) önkormányzati rendelete.