Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2003. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2020. 08. 27- 2022. 11. 05
Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2003. (VIII.1.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
2020.08.27.
Petőháza község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. §./1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. /3/ bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el: I. Fejezet
a) az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) (továbbiakban: SZ-J1 terv), Rp.I.113-17 munkaszámú,
b) az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (továbbiakban: SZ-J2 terv), Rp.I.113-6 munkaszámú
tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.
2. § /1/ A rendelet hatálya Petőháza község közigazgatási területére terjed ki.
/2/ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével - építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és a rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
3. § /1/ A község közigazgatási területén a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonalát és a belterületi határvonalat az SZ-J1 és az SZ-J2 terv tartalmazza.
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
4. § /1/ A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik
a., Beépített és beépítésre szánt terület
kertvárosias lakóterület Lke
településközpont vegyes terület Vt
kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
egyéb ipari gazdasági terület GipE
b., Beépítésre nem szánt terület
Közlekedési és közműterület
vízgazdálkodási terület V
1Különleges beépítésre nem szánt terület Kk
5. § /1/ Kötelező szabályozási elem
- a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala,
- a területfelhasználási egységek határvonala,
- az építési övezetek határvonala,
- az építési hely határvonala,
/2/ A beépített tömbökben a területfelhasználási egységek közötti határvonal és az övezeti határvonal - amennyiben nem meglévő telekhatárra illeszkedik -, az övezetekre meghatározott, a telekméretekre vonatkozó előírásoknak megfelelően az SZ-J1 terven jelölthöz képest elmozdítható.
/3/ A megszüntető jel az építési szempontból egynek tekintendő építési telkek között lévő, építésjogi szempontból semmisnek tekintendő telekhatárok megjelölésére szolgál.
/4/ A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a /2/ bekezdésben szabályozott esetet – a szabályozási terv módosítása szükséges.
/5/ Irányadó szabályozási elem
- az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
/6/ Az irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások keretei között megváltoztathatók.
A telekalakítás általános szabályai
6. § /1/ A telekmegosztások iránya egyezzen meg az SZ-J1 terven irányadó telekhatár vonallal jelölt telekalakítási irányokkal.
/2/ Az új kialakítású lakótömbökben egy telek átlagos maximális szélessége nem lehet nagyobb az övezetre előírt átlagos legkisebb telekszélesség másfélszeresénél.
/3/ A külön2 rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítési kötelezettségével érintett területeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, a telkek mérete pontosítható.
/4/ Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent.
Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára való lejegyzést és a telekhatár kiigazítást és ha a telek átalakítását az SZ-J1 terv jelöli.
/5/ Az SZJ-1 terven az övezeti jelben „SZT” jellel jelölt telekméret az SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekállapotot jelent.
A telek beépítésének általános szabályai
7. § /1/ A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait az új közterület határtól kell számítani.
/2/ Az SZ-J1 terven a területfelhasználási egységek közötti és övezeti határvonallal megosztásra jelölt beépült telkek beépített területrészén, vagy nagyrészt beépült telektömbök be nem épített telekrészén a telekmegosztás végrehajtása nélkül az SZ-J1 terven rögzített minimális telekméretű telekre vonatkozatott építési helyen belül építési tevékenység engedélyezhető.
/3/ Beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
8. § /1/ Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv tartalmazza.
/2/ Amennyiben az SZ-J1 terv egyes tömbökben nem tartalmaz építési hely határvonalat, úgy az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal- és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
/3/ Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek homlokzatainak egymás közötti távolsága nem lehet kevesebb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságnál.
/4/ A fő funkciót hordozó épületek és egyéb épületek - az állattartó épületek kivételével - közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva vagy - állattartó épületek esetén a védőtávolságokra is figyelemmel -, legalább 3,0 m-es távolság tartásával építhetők.
/5/ Amennyiben az SZ-J1 terv vagy az övezeti előírás építési vonalat határoz meg, arra a fő funkciót hordozó épület homlokzatának - akárcsak részben - illeszkednie kell.
/6/ A fő funkciót hordozó épület földszinti padlóvonalát a telek megközelítésére szolgáló közút (meglévő v. tervezett) korona szintjéhez képest legalább +0,3 m-re kell kialakítani.
/7/ Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építhető.
A helyi védett értékeket, valamint azok védelmének részletes szabályait külön önkormányzati rendelet [10] tartalmazza.
/2/ 5,6 Régészeti értékek
a., Régészeti lelőhelyek által érintett helyrajzi számok listáját a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza. Az 1. számú függelékben felsorolt területeken a földmunkával járó tevékenységek megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges.
b., Régészeti érdekű terület által érintett helyrajzi számok listáját a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza. A 2. számú függelékben felsorolt területeken beruházás, építkezés, 30 cm-t meghaladó talajmozgatás esetén biztosítani kell a régészeti megfigyelést.
c., Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály [13] szerint kell eljárni.
10. § /1/ Az alsóbbrendű, kisebb forgalmú utak (országos mellékút, települési mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.
/2/ Az Ikva patak mentén vízfolyáskísérő fásítást kell létrehozni.
11. § /1/ Petőháza község légszennyezettségi zónabesorolását külön jogszabály tartalmazza.8
/2/ Vízvédelmi besorolás:
a., felszín alatti vizek: „B” felszíni szennyezésre érzékeny terület9
b., felszíni vizek: általános védett terület10
/3/ A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000,0 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
/4/ A település területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny terület.11
/5/ A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:
- fák, bokrok 100 pollen/m3
/6/ A közigazgatási területen hulladéklerakó hely (hulladékudvar kivételével) nem alakítható ki.
/7/ A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.
12. § /1/ A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.12
/2/ A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmények jellegének megfelelően kell kialakítani.
/4/ Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.
Védőtávolságok, védőterületek
/2/ Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten:
- 20 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos15 jogszabályok tartalmazzák.
/3/16 A 85. sz. főút tengelyétől mért 109,7-109,7 m széles területsávban, illetve a 8. sz. GYSEV vasútvonal szélső vágány tengelyétől mért 65,75-65,75 m széles területsávban zaj ellen védendő létesítmény csak a szükséges zajvédelmi beruházásokkal együtt (pl.: zajvédő fal, zajgátló nyílászárók stb.), azok zajcsökkentő hatásai következtében az előírt zajterhelési határértékek alá csökkenő zajterhelési területen, az építési hely határain belül helyezhető el
/4/ A középnyomású gázvezeték az alábbi telkeknél az elő vagy oldalkert területére is ráesik maximum 2,0 méterre.
Dózsa Gy. u. - 89 hrsz (oldalkert)
Gyári út - 224/2 hrsz (előkert)
Malom u. - 172 hrsz (oldalkert)
Petőfi u. - 135/18 hrsz (előkert)
Rákóczi F. u. - 85 hrsz (előkert)
Kinizsi P. u. - 286/1 hrsz (előkert)
Ifjúság u. - 135/32 (oldalkert)
/5/ Folyók, vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete:
- Ikva patak: 6,0 – 6,0 m
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos17 jogszabályok tartalmazzák.
/6/ A temető védőterülete a telekhatárától számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény (pl. vendéglátóhely) nem építhető.
/7/ Az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatárától mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
/8/ A 8. sz. GYSEV vasútvonal védőtávolsága a szélső vágány tengelyétől számított 50,0 m. A védőtávolságon belül építmény a külön jogszabályok szerint18 helyezhető el.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Az övezeti jel értelmezése
14. § O oldalhatáron álló beépítési mód
Sz szabadon álló beépítési mód
SZT SZ-J1 terv szerint kialakítandó
a., A kialakult, beépíthető telek legkisebb átlagos szélessége 14,0 m .
b., A beépült, vagy kialakult telekosztású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó, az SZ-J1 terv övezeti előírásában szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb átlagos szélességére előírt mértéket, valamint a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekmélység mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
c., A falusias lakóterületen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az SZ-J1 terven jelölttől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint:
A telekalakítás eredményeként létrejövő teleknek az utcára merőleges telekhatárának kétszer nagyobbnak kell lennie, mint az utcával párhuzamos telekhatára, valamint a létrejövő és a visszamaradó telek területe érje el az 500 m2-es teleknagyságot.
/2/ Kialakult, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 20,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
/3/ Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is, kivéve, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek19.20
/4/ Az oldalhatáron álló építési hely - beépítetlen tömbben - K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél ÉNy-i oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél ÉK-i oldalhatáron álljon, kivéve, ha az SZ-J1 terv másként jelöli. Már többnyire beépült tömbben, az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal.
Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben, 14,0 m , vagy annál keskenyebb telkeknél a kialakult beépítés esetén, amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadon állóan építhető úgy, hogy a tömb beépítési oldalát jelentő oldalhatártól legalább 1,0 m , a másik oldalhatártól legalább 3,0 m távolságot kell biztosítani.
/5/ A szomszédos telkeken álló "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolság a 14,0 m , vagy annál keskenyebb telkeknél 4,0 m , a 14,0 m-nél szélesebb telkeknél 6,0 m , kivéve a /4/ bekezdésben foglalt eseteket, ahol 1,0 m .
/6/ Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli és az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.21
|
beépített tömbben |
beépítetlen tömbben, vagy legalább három egymás melletti beépítetlen teleknél |
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
előkert |
kialakult |
5,0 m |
oldalkert |
3,0 m |
6,0 m (4,0 m**) |
3,0 m |
6,0 m |
hátsókert |
6,0 m (4,0 m*) |
6,0 m (4,0 m*) |
*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb,
**amennyiben a telekmélység 14,0 m , vagy annál kisebb.
/8/ Az oldalhatáron álló beépítésű lakótömbökben igény szerint ikresen is lehet a 2-2 szomszédos telket beépíteni, ha a két telek szélessége külön-külön nem nagyobb, mint a beépíthető legkisebb telek szélessége. Ikres beépítési mód esetén az épületeket a közös oldalhatárra kell építeni oly módon, hogy az épületek külsőleg egy épület képét mutassák.
/9/ A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.
/10/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a., zajvédelem: lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
/11/ A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:
a., falusias lakóterület Lf
b., kertvárosias lakóterület Lke
A falusias lakóterület építési előírásai
16. § /1/ A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:
a) az Lf övezetben
- fő funkciót hordozó épületként
aa., egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület
ab., önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó kézműipari létesítmény
ac., a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény
- a fő funkciót kiegészítő épületként
ad., gépjármű és egyéb tároló
b) 24
c) 25 Lf SPORTPÁLYA
Az építési övezetben sportépítmény és kiszolgáló építményei (sportpálya, öltöző stb.), valamint a pihenést, testedzést szolgáló építmények, játszószerek helyezhetők el
ca) 10%-os beépítettséggel,
cb) legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal,
cc) a zöldfelület mértéke a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítész GYA/156-2/2011. számú, az Étv. 9. § (6) bekezdése szerinti szakmai véleményében rögzített, az OTÉK 25. § (1) bekezdés előírása alóli felmentés alapján legalább 4%
/2/ A telkeken az ad., ae., af, illetve bd., be pontokban felsorolt épületek csak az aa., ab., ac., illetve ba., bb pontban felsorolt épületek egyidejű építése esetén építhetők.
/3/ Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az aa., ab., ac, illetve a ba., bb pontban felsorolt épületek építhetők.
Egyéb épület, építmény - kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait- az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető az OTÉK 31. § /4/ bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve. A kertvárosias lakóterület építési előírásai
17. § /1/ Kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető:
- fő funkciót hordozó épületként
aa., egy kétlakásos, vagy két egylakásos lakóépület
ab., önállóan, vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
ac., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület
- a fő funkciót kiegészítő épületként
ad., gépjármű és egyéb tároló
26Az övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterülettől 2%-ban el lehet térni.”
ba., egy, legfeljebb négylakásos lakóépület
bb., a helyi lakosság ellátására szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület
bc., a ba; és a bb., alpontok szerinti funkciók egy telken, egy épületben együtt is helyet kaphatnak.
ca., egy, legfeljebb négylakásos lakóépület
cb., a helyi lakosság ellátására szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület
cc., a ba; és a bb., alpontok szerinti funkciók egy telken, egy épületben együtt is helyet kaphatnak.
cd., A településkapu funkció miatt frekventált övezet telkein,
- a településképi követelményeket a külön jogszabály szerinti [35] elvi építési engedélyezési eljárás keretén belül kell tisztázni,
- épülő magasépítési építmények településképi okokból jelentősek, azért azok építészeti-műszaki terveit a külön jogszabályok szerint [36] a területi tervtanácson be kell mutatni.
/2/28 Az Lke1* övezet telkeinek építési helye:
előkert: 5,0m, saroktelken a köztes telkek előkertjeivel megegyezően 5,0m, egyben építési vonal, a másik oldali előkert 0,0m, ami nem minősül építési vonalnak.
18. § /1/ A gazdasági terület felosztása a sajátos használat szerint:
a., kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
b., egyéb ipari terület GipE
c.29, jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület GipZ
Kereskedelmi, szolgáltató terület
19. § /1/ A kereskedelmi, szolgáltató területen kereskedelmi, vendéglátás, szolgáltató és jelentéktelen mértékben zavaró hatású termelő létesítmények építhetők.
/2/ A Gksz jelű övezetben a gazdasági épületben egy lakás építhető.
övezeti besorolás: |
Gksz1 |
Gksz2 |
beépítési mód: |
szabadonálló |
megengedett legnagyobb beépítettség: |
50% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
30% |
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
7,5 m |
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/ |
-
-
2500 m2
|
-
-
3000 m2
|
építési hely határai:
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/ |
10,0 m
5,0 m
6,0 m
|
egyéb: |
|
az építési övezetet érintő ivóvíz nyomóvezeték 3,0-3,0 méteres, valamint a gázvezeték 5,0-5,0 méteres védőtávolságában belül épület nem helyezhető el, a közművezetékek nyomvonala építési engedélyezési eljárás során pontosítandó |
övezeti besorolás: |
Gksz3 |
beépítési mód: |
szabadonálló |
megengedett legnagyobb beépítettség: |
30% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
50% |
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
6,0 m |
kialakítható legkisebb telekterület:
szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/ |
SZT
(Szabályozási terv szerint) |
építési hely határai:
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/ |
10,0 m
5,0 m
6,0 m
|
/3/ A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvíz vezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
/4/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladékelszállítás,
- kötelező szennyvízcsatorna rákötés.
A volt petőházi cukorgyár, valamint a volt ülepítőtavak területére vonatkozó építési előírások32
20. § /1/ A gazdasági terület saját használat szerinti besorolása:
egyéb ipari gazdasági terület GipE
/3/ Az iparterületen a meglévő lakások lakásként fenntarthatók, a lakóépületekben, gazdasági célú épületekben új lakást eredményező bővítés, átalakítás nem végezhető.
övezeti besorolás: |
Gip1 |
beépítési mód: |
szabadonálló |
megengedett legnagyobb beépítettség: |
50% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
25% |
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
9,0 m |
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/ |
-
-
5000 m2
|
építési hely határai: |
Közterülettel határos telek-határok mentén: 10,0 m .
Az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 6,0 m ; hátsókert: 9,0 m . |
funkció, rendeltetés: |
Az építési övezetben mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület [45] , csomagolási, tárolási, raktározási, gyártási, termelési, összeszerelési, bio- ill. zöldenergetikai, valamint energiaszolgáltatási tevékenységek számára és ezek kiszolgálására irodai, szociális, igazgatási épületek építhetők. |
egyéb: |
Az építési övezetben megvalósuló építmények lakóépület felé eső homlokzatán pontszerű zajforrást kibocsátó berendezések nem helyezhetők el. |
övezeti besorolás: |
Gip5 |
beépítési mód: |
szabadonálló |
megengedett legnagyobb beépítettség: |
50% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
25% |
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
11,5 m |
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/ |
-
-
2500 m2
|
építési hely határai: |
Az azonos területfelhasználású telkek között: előkert: 10,0 m ; oldalkert: 6,0 m ; hátsókert: 11,5 m .
Az eltérő területfelhasználású területek között: 12,0 m . |
funkció, rendeltetés: |
Az építési övezetben mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, csomagolási, tárolási, raktározási, gyártási, termelési, összeszerelési, bio- ill. zöldenergetikai, valamint energiaszolgáltatási tevékenységek számára és ezek kiszolgálására irodai, szociális, igazgatási épületek építhetők. |
övezeti besorolás: |
Gip6 |
beépítési mód: |
szabadonálló |
megengedett legnagyobb beépítettség: |
30% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
50% |
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
6,0 m |
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/ |
-
-
2500 m2
|
építési hely határai: |
Közterülettel határos telek-határok mentén: 10,0 m .
Az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 6,0 m ; hátsókert: 6,0 m .
Az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m . |
funkció, rendeltetés: |
Az építési övezetben mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület [46] , csomagolási, tárolási, raktározási, gyártási, termelési, összeszerelési, bio- ill. zöldenergetikai, valamint energiaszolgáltatási tevékenységek számára és ezek kiszolgálására irodai, szociális, igazgatási épületek építhetők. |
egyéb: |
Az építési övezetben megvalósuló építmények lakóépület felé eső homlokzatán pontszerű zajforrást kibocsátó berendezések nem helyezhetők el. |
övezeti besorolás: |
Gip7 |
beépítési mód: |
szabadonálló |
megengedett legnagyobb beépítettség: |
30% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
50% |
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
11,5 m
technológiához szükséges épületrész, műtárgy, kemény stb. esetén 25,0 m |
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/ |
-
-
5000 m2
|
építési hely határai: |
Az azonos területfelhasználású telkek között: előkert: 10,0 m ; oldalkert: 6,0 m ; hátsókert: 11,5 m .
Az eltérő területfelhasználású területek között: 12,0 m . |
funkció, rendeltetés: |
Az építési övezetben csomagolási, tárolási, raktározási, gyártási, termelési, összeszerelési, bio- ill. zöldenergetikai, valamint energiaszolgáltatási tevékenységek számára és ezek kiszolgálására irodai, szociális, igazgatási épületek építhetők. |
egyéb: |
Az építési övezetben elhelyezhetők a védőtávolságot is igénylő bio- ill. zöldenergetikai, valamint energiaszolgáltatási tevékenységek számára épülő épületek, létesítmények.
Az ilyen létesítmények védőtávolsága nem lehet több 300,0 méternél |
b., a., Gip2 SZ 10/- cukoripari ülepítőtó
Az övezetben a cukoripari ülepítőtó és annak műtárgyai helyezhetők el.
- beépítési mód: szabadonálló
- az építési helyhatárai: telekhatártól mért 6,0 m
- megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
- kialakítandó legkisebb zöldfelület: nem értelmezhető
- megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m térszint (gátkorona) felett
- alakítható legkisebb telekméret: szabályozási terv szerint
Az iparterületet el kell látni
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal, vagy zárt csatornával.
a., Zajvédelmi besorolás36: gazdasági terület
b., Az ülepítőtóból felszíni árokba, belvízcsatornába, felszíni vízfolyásba szennyvíz nem juthat.
c., Az iparterület létesítményeiből kibocsátható szennyezőanyagok meghatározásánál a szomszédos védendő területeket figyelembe kell venni.
Petőháza érintett területeinek környezetvédelmi besorolása:
zajvédelem37: falusias lakóterület
a) A volt petőházi cukorgyár területének feltárására kiszolgáló útként közforgalom számára megnyitott magánutakat (Gip-Út) lehet kialakítani az SZ-J1 terv szerint. Az iparterületi kiszolgáló utak területén elhelyezendő útépítési elemek:
aa) legalább 7,0 m széles útburkolat,
ab) kétoldali 1,5- 1,5 m széles padka,
ac) csapadékvíz elvezetésére legalább egyoldali árok,
ad) térvilágítás,
ae) legalább egyoldali 1,5 m széles járda.
b) A volt petőházi cukorgyár területén kamionparkolót (Gip-Pk) lehet kialakítani az SZ-J1 terv szerint. A területen közműtárgyak is elhelyezhetők.
c) Az iparvágánynak fenntartott, az SZ-J1 terven be nem építhető területként jelölt sávot szabadon kell hagyni. A telekalakítás során ez a sáv a telek része kell, hogy legyen, továbbá az építési telekre eső területsáv területe az építési telek területébe beszámítható, viszont a zöldfelület mértékébe nem vehető figyelembe.
Gip3 ipari gazdasági terület
(1) Az ipari területen a feldolgozóipar, az építőipar, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények tárolására, feldolgozására szolgáló épületek és az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális, kereskedelmi épületek építhetők.
A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások alakíthatók ki.
(2) Az ipari terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.
(3) Övezeti előírások
|
|
Gip3 SZ 30/50
6,0 40/50/2000 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
szabadonálló |
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
50%
|
Épület
|
legnagyobb építmény-magasság /m/ |
6,0 m
|
|
szélesség /m/ |
40,0 m |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
50,0 m |
|
telekméret /m2/ |
2000 m2 |
Építési hely határai: |
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/ |
közterülettel határos telekhatárok mentén: 10,0 m
az azonos területfelhasználású telkek között:
oldalkert: 8,0 m
hátsókert: 10,0 m
az eltérő területfelhasználású területek között: 8,0 m |
Közműellátás |
|
Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel,
- legalább zárt kommunális szennyvíztárolóval,
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető. |
Környezet-védelem |
|
A területre vonatozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladék-szállítás. |
Egyéb |
|
SZ-J1 terv szerint kötelező 8,0 m széles védőfásítás telepítése. |
Gip4 ipari gazdasági terület
(1) Az építési övezetben kisipari, kézműipari épületek, nem zavaró hatású ipari építmények helyezhetők el.
(2) A Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 201/2008 számú, az Étv. 9. § (6) bekezdése szerinti szakmai véleményében rögzített, az OTÉK 20. § (5) bekezdés 1. pont előírása alóli felmentés alapján az építési övezetben önálló lakóépület építhető.
(3) Oktatási, egészségügyi és szociális épületek csak az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhetők el.
(4) Övezeti előírások:
övezeti besorolás: |
Gip4 |
beépítési mód: |
oldalhatáron álló |
megengedett legnagyobb beépítettség: |
50% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
30% |
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
6,0 |
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/
kialakítható legnagyobb
telekméret /m2/ |
-
szabályozási terv szerint
800 m2
1200 m2
|
építési hely határai:
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/ |
5,0 m
6,0 m (4,0 m*)
5,0 m
|
közműellátás: |
az építési övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt árokkal |
környezetvédelem: |
az építési övezetre vonatozó környezet-védelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladék-szállítás |
egyéb: |
- SZ-J1 terv ábrázoltak szerint kötelező 10,0 m, valamint 5,0 m széles védőfásítás telepítése |
*amennyiben a telekszélesség 14,0 m, vagy annál kisebb.
GipZ jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület
(1) A területen az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó állattartó, géptároló, terménytároló, szénatároló, kezelő épületek, igazgatási és szociális épületek építhetők.
(2) Övezeti előírások:
övezeti besorolás: |
GipZ |
beépítési mód: |
szabadonálló |
megengedett legnagyobb beépítettség: |
30% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
50% |
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
7,5
tároló műtárgy esetén: 12,0 m |
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/ |
30,0
70,0
2500 m2
|
építési hely határai:
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/ |
közterülettel határos telekhatárok mentén: 5,0 m
az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 6,0 m
hátsókert: 15,0m
az eltérő területfelhasználású területek között: 15,0 m |
közműellátás: |
az építési övezet telkeit el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel
- legalább zárt kommunális szennyvíztárolóval
- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal |
környezetvédelem: |
az építési övezetre vonatozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladékelszállítás
- elhullott állatok kötelező elszállítása |
egyéb: |
- az övezetben maximum
a., 20 000 baromfi,
b., 1 000 sertés,
c., 350 szarvasmarha
tartása megengedett
- igazgatási, szociális épület a telekhatároktól 15,0 m elhagyásával építhető
- SZ-J1 terv szerinti helyen kötelező 10,0 m széles védőfásítás telepítése |
21. § /1/ A különleges terület felosztása a sajátos területhasználat szerint:
/2/ A temető területén (jele: K Temető ) a sírkert és a kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Az építési hely határai: a telekhatároktól mért 8,0 m .
A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m , megengedett legnagyobb beépítettség 2%.
/3/ A sportterület területén (jele: K ST ) a labdajáték tér (terek), a sportpályát kiszolgáló parkolók helyezhetők el, a sportfunkciót kiszolgáló, kiegészítő, szociális, kereskedelmi és vendéglátó épületek építhetők.
övezeti besorolás |
K ST |
beépítési mód |
szabadon álló |
megengedett legnagyobb beépítettség: |
25% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
60% |
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
4,5 m |
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/ |
SZ-J1 terv szerint
|
építési hely határai:
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/ |
5,0 m
5,0 m
5,0 m
|
b., A területen történő területrendezési, illetve kertépítési munkák megkezdése előtt fafelvételi és fakivágási tervet kell készíteni.
/4/ A termál területén (jele: K TM ) kistérségi vonzású, termálvízre alapozott sport, szabadidős, kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató létesítmények, valamint a létesítmény tulajdonosa és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.
a., A terület megengedhető legnagyobb egyidejű terhelhetősége 100 fő/ha. Az egyes létesítmények befogadóképességét az egész területet és az összes tervezett létesítmény figyelembe vevő módon, a fenti viszonyszám alapján kell meghatározni.
övezeti besorolás |
K TM |
beépítési mód |
szabadonálló
25%
50% |
megengedett legnagyobb beépítettség: |
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
szabályozási terv szerint |
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/ |
szabályozási terv szerint |
Építési hely határai:
előkert:
oldalkert:
hátsókert: |
szabályozási terv szerint |
c., A területen áthaladó vízelvezető árkot fenn kell tartani, karbantarthatóságát biztosítani kell.
e., Az övezetben történő területrendezési, illetve kertépítési munkák megkezdése előtt fafelvételi és fakivágási tervet kell készíteni.
g.,46 Az övezetben épülő épületek használatba vételének feltétele az SZ-J1 terven jelölt, a 85. sz. út tengelyétől számított 15,0 m-től kezdődő legalább 50,0 m széles háromszintű növény-állomány telepítése.
A zajvédő fásítás létesítése, fenntartása, üzemeltetése és felújítása ellenkező megállapodás hiányában a terület tulajdonosa kötelezettsége.
/5/ Strand területén (jele: K Strand) a strand és a tevékenységhez kapcsolódó kiszolgáló, kereskedelmi épület és építmény helyezhető el.
övezeti besorolás |
K Strand |
beépítési mód |
szabadon álló |
megengedett legnagyobb beépítettség: |
20%
|
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
70%
|
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
4,5 m
|
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/ |
-
-
m2
|
építési hely határai:
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/ |
5,0 m
5,0 m
5,0 m
|
b., Az övezetben történő területrendezési, illetve kertépítési munkák megkezdése előtt fafelvételi és fakivágási tervet kell készíteni.
/6/ A különleges terület telkét legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
/7/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: intézményterület laza beépítéssel,
- kötelező hulladékelszállítás,
- kötelező szennyvízcsatorna rákötés.
24. § /1/ A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:
- településközpont vegyes terület Vt
/2/ A településközpont vegyes területen főépületként egy darab legfeljebb kétlakásos lakóház, alapfokú, illetve annál magasabb szintű nem csak a település lakosságát szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató és szórakoztató épületek építhetők.
/3/ Melléképületként csak a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület épülhet.
/4/ A településközpont vegyes területen az intézményi (oktatási, egészségügyi, szociális) épülettel beépített, vagy beépítendő telken az intézmények működéséhez kapcsolódó, intézményenként legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.
/5/ 48 Övezeti előírások:
övezeti besorolás: |
Vt1 |
Vt2 |
beépítési mód: |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
megengedett legnagyobb beépítettség: |
50% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
30% |
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
6,0 m |
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/ |
-
-
800 m2
|
-
SZT
800 m2
|
építési hely határai:
előkert:
oldalkert:
hátsókert: |
5,0 m
6,0 m (4,0 m*)
5,0 m
|
egyéb: |
az építési övezetben a közhasználatra átadott telekrész jellel megjelölt területen
- a közterületi jelleget biztosítani kell, a közterületi használat elől nem keríthető le, zárható le, az azon történő átjárást időkorlátozás nélkül biztosítani kell,
- 2,5x5,0 méteres merőleges állású parkolókat, 3,0 m széles járdát, utcabútorozást, növénytelepítést egységes elvek szerint kell megtervezni és kivitelezni
- telkenként kötelező egy nagy lombkoronájú fa ültetése |
*amennyiben a telekszélesség 14,0 m, vagy annál kisebb.”
/6/ A településközpont vegyes terület telkét legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt árokkal.
/7/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: vegyes terület
- kötelező hulladékelszállítás.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
26. § /1/ Mezőgazdasági terület az SZ-J terven M jellel jelölt terület.
a., Általános mezőgazdasági terület: Má
Az övezetben az OTÉK 29. §-ban felsorolt építmények helyezhetők el. 27. § /1/ Erdőterület a 1500 m2-nél nagyobb területű, a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terven E jellel jelölt terület.
a., Elsődlegesen védelmi célú erdők övezete: Ev
Az övezetben épület nem építhető, közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.
28. § /1/ Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és az SZ-J2 tervlapon V jellel feltüntetett, a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület.
/2/ 49 Vízgazdálkodási terület az Ikva-patak, valamint a petőházi tó területe.
/3/ A V jellel jelzett területeken építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
/4/50 A V tó jelű övezetben a (3) bekezdésben foglaltakon túl csak horgászállások alakíthatók ki, valamint a part mentén padok és hulladékgyűjtők helyezhetők el.
a) A vízparton csak nyitott horgászállások építhetők.
b) Horgászállások egymástól legalább 10,0 m-re, a vízfelület fölé legfeljebb 2,0 m-re benyúlóan építhetők.
Különleges beépítésre nem szánt terület
28/A. §51 Különleges beépítésre nem szánt terület az SZ-J1 terven a Kk jellel jelölt terület.
Arborétum területe: Kk AR
A övezetben a terület működésével, fenntartásával, pihenéssel, környezeti neveléssel kapcsolatos, környezetbe illő építmények helyezhetők el. A beépítés megengedett legnagyobb mértéke 2%.
29. § /1/ A közlekedési területek az SZ-J1 és az SZ-J2 tervlapokon KÖk jellel ellátott vasúti területek és Köu jellel ellátott közúti területek
/2/ Az útterületek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és az SZ-J2 terv tartalmazza.
a., A szabályozási tervlapon KÖu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedési hálózatban betöltött szerepük szerint az alábbi kategóriákba tartoznak:
- országos mellékút kerékpárúttal KÖu M+Kp
- települési mellékút KÖu Te
- mezőgazdasági feltáró út KÖu Mg
Egyéb közlekedési létesítmények:
b., A közlekedési területek szabályozási szélessége:
- „M” jellel ellátott utak szabályozási szélessége meglévő, megmaradó,
- számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű utak szabályozási szélességét az SZ-J1 terven jelöltnek megfelelően kell kialakítani.
c., A közlekedési területeken a mintakeresztszelvényeken ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani és fasorokat kell elhelyezni.
/3/ A közutak tervezési osztályba sorolása
a., Külterületi kiépítettségű közutak
- Települési mellékút KVII. A.80.
b., Belterületi kiépítettségű közutak
- A 8519 sz. országos mellékút átkelési szakaszai B.V.c. A.50.
- A gyűjtőútnak jelölt utak B.V.c. A.50.
- A gazdasági szolgáltató kereskedelmi terület feltáró útjai B.V.c. A.40.
- A település többi meglévő és tervezett lakóút funkciójú útját B.VI.d. A.40.
- Meglévő és tervezett gyalogutak B.X.
30. § /1/ A helyi parkolásról szóló előírásokat a rendelet hatálya alá tartozó területen az érintő engedélyezési eljárásban alkalmazni kell.
/2/ A GIP CUKORGYÁR területén a hatályos jogszabályokban52 rögzített mennyiségű személygépkocsi parkolóhelyek száma 50%-kal csökkenthető.
/3/ A 269/51; /53; /55 hrsz úthoz kapcsolódó közparkolók a GIP CUKORGYÁR, illet a K ST területek jármű-elhelyezési mérlegébe beszámíthatók.
/4/ A Vt2 övezet lakásainak parkolását telken belül kell biztosítani, más funkcióinak parkolási igénye a terület kiszolgálására kialakított, legalább 6,0 m szélességű útburkolathoz csatlakozó közparkolókban is megadható.
31. § /1/ Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telket, területet igénylő közmű építmények számára az SZ-J terveken jelölt közműterületeket biztosítani kell.
/2/ A felszíni csapadékvizek befogadói: Ikva patak.
/3/ A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
föld alatt: ivóvíz vezeték
föld felett: villamos energia vezeték
nyílt vagy zárt csapadékvíz elvezető árok
b., A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
II. Fejezet
Az építési előírások érvényessége
/1/ Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 4/1998.(II.12.) ÖK. valamint a 14/2001.(X.16.) ÖK. számú rendelet hatályát veszti.
/2/ A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
”1. függelék a 7/2011.(V.31.) önkormányzati rendelethez54
Régészeti lelőhelyek által érintett helyrajzi számok:
1. Ülepítő tó: 042/2-6 hrsz
2. 028/2-4, 029, 030/1-3, 031-034, 038, 042/8,9, 043/6,7, 046/3, 047/6,7 hrsz
3. Cukorgyár I.: 199/1,5 hrsz
4. Cukorgyár II.: 199/5 hrsz
5. Kossuth L. utca: 185-192, 201, 213, 214/1,2, 217, 218, 219/1, 220/1, 222, 223/1 hrsz
6. 85. sz. főút mellett: 269/91 (egy része),103-106,109-112,119-121
”2. függelék a 7/2011.(V.31.) önkormányzati rendelethez55
Régészeti érdekű területek által érintett helyrajzi számok:
1. 45/68,69 hrsz
2. 45/107,108, 45/138,139, 45/115-124,144-152 hrsz”
[10] Módosította Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (XI. 23.) rendelete
[35] 45/1997 (XII. 29.) KTM rendelet 4. § /2/ bekezdés
[36] 40/1999 (IV. 23.) FVM rendelet
[45] nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséből, üzemeléséből eredő – közvetlen és közvetett – hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környező területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre) megengedett határértéket
[46] nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséből, üzemeléséből eredő – közvetlen és közvetett – hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környező területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre) megengedett határértéket