Sokorópátka Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 7/2017.(IV.28.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya

1. § A helyi településképi rendelet célja Sokorópátka község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.

2. § (1) Sokorópátka területén telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak, a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) E rendelet előírásait a hatályos Helyi Építési Szabályzattal együttesen kell alkalmazni.

3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

            a) 1. sz. melléklet – Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

            b) 2. sz. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája

c) 3. sz. melléklet – Formanyomtatvány a településképi bejelentési eljáráshoz

4.§ E rendeletben Sokorópátka területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. sz. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. sz. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.

2. Értelmező rendelkezések

6.§ Fogalommeghatározások:

a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.

b) Településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji-, természetiérték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti.

c) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

d) Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

e) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket –, valamint amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.

f) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.

g) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

h) Információs berendezés: plakátok, hirdet5ések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, egy oldalán 2,0 m²-nél kisebb felületű reklámberendezés és a tájékozódást segítő, az adott

3. A helyi védelem célja, feladata

7. § (1) A helyi védelem célja az épített és települési környezet, valamint természeti környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.

(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi védelem alá helyezi.

(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

4. A helyi védelem fajtái

8.§ (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. sz. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

9.§ (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.

(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett épület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki, természetvédelmi) védettséget kap,

e)  a védett érték szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.

(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);

c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);

d) a kezdeményezés indoklását;

e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen a tervezett – használat, funkció ismertetését.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,

b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),

c) a kezdeményezőt.

(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(6) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,

f) a kezdeményezőt.

(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(9) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

10.§ (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.

(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(4) Az épületek felújítása esetén a védett részértékeket meg kell őrizni.

(6) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény, valamint napelem és napkollektor) nem helyezhető el.

(7) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.

(8) A helyi védelem alá helyezett védett értéken – bármilyen építési, átalakítási, felújítási munkát – csak a polgármester hozzájárulásával lehet elvégezni.

7. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása

11.§ (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

a.)  A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

b.)  A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(2) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha

a.)  a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

b.)  a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

8. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái

12.§ (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

• lakó karakterű terület
• gazdasági karakterű terület
• üdülő karakterű terület
• mezőgazdasági kertes karakterű terület
• beépítésre nem szánt területek

 (2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területek:

• egyéb területek

9. Lakó karakterű területekre vonatkozó településképi követelmények

13.§ Területi építészeti követelmények a lakó karakterű területekre:         

(1) A területen az utcák vonalvezetése megtartandó.

(2) A területen az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát.

(3) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemzően kisméretű előkertes vagy helyenként előkert nélküli beépítést és az oldalhatáron álló beépítési módokat.

(5) A területen maximum kettő terepszint feletti szint létesíthető.

(6) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető.

(7) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(8) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(9) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(10) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

(11) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(12) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

(13) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(16) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, un. rabszolganövények alkalmazását.

(18) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem engedélyezett.

(19) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

- az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,

- időtálló, minőségi anyagok használata,

- élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,

- elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,

- balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) tilos,

- kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

(20) Az utcafronti kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, natúr alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.

(21) Lejtős terepen csak akkora plató és bevágás létesíthető, hogy a jelenlegi terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.

14.§ Egyedi építészeti követelmények a lakó karakterű területekre:

(1) Utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 7,0 méternél több.

(4) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) héjazat a megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle héjazat helyezhető el.

(5) Az Öreg utcában az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen (38^o-45^o). A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.

(6) A területen törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.

(10) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

- a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

- tagozatokat visszafogottan használó,

- díszítésében egyszerűségre törekvő, hagyományokat követő,

- földszíneket, természetes színeket vagy fehér színt alkalmazó,

- harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók

- nyílásrendszerében rendezett,

- logikát tükröző, valamint

- természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.

- a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(11) A telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton csak a fő épülettel egyebe építve alakítható ki.

(12) Pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás.

(13) Közterületre nyíló oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

(15) A településkép védelme érdekében az Öreg utcában gerendaház, faház ill. deszka borítású épület nem létesíthető. Ebben az utcában az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani.

(19) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.

(20) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(21) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő,

- természetes (pl. kő, tégla, fa, üveg),

- környezetétől nem elütő színű, valamint

- árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(22) A területen a tömegformálás:

- építészeti minőséget tükröző,

- arányos,

- funkciójával összhangot mutató legyen.

(23) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(24) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

(25) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

(26) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, valamint egyéb gépészeti berendezés (kivéve napelem és napkollektor) kültéri egysége utcai homlokzaton nem létesíthető.

10. Gazdasági karakterű területekre vonatkozó településképi követelmények

15.§ Területi építészeti követelmények a gazdasági karakterű területekre:

(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

16.§ Egyedi építészeti követelmények a gazdasági karakterű területekre:

(10) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

- a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

- tagozatokat visszafogottan használó,

- díszítésében egyszerűségre törekvő,

- harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen teljes homlokzaton     nem alkalmazhatók

- nyílásrendszerében rendezett,

- logikát tükröző, valamint

- a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(21) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő legyen.

(22) A területen a tömegformálás:

- építészeti minőséget tükröző,

- arányos,

- funkciójával összhangot mutató legyen.

11. Az üdülő karakterű területeke vonatkozó településképi követelmények

17.§ Területi építészeti követelmények az üdülő karakterű területekre:         

(2) A területen az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(5) A területen maximum kettő terepszint feletti szint létesíthető.

(6) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető.

(7) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(9) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(10) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

(11) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(12) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

(13) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(16) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, un. rabszolganövények alkalmazását.

(18) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem engedélyezett.

(19) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

- az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,

- időtálló, minőségi anyagok használata,

- élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,

- elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,

- balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) tilos,

- kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

(20) Az utcafronti kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, natúr alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.

(21) Lejtős terepen csak akkora plató és bevágás létesíthető, hogy a jelenlegi terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.

18.§ Egyedi építészeti követelmények az üdülő karakterű területekre:

(1) A területen az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.

(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.

(3) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(4) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(6) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő,

- természetes (pl. kő, tégla, fa),

- környezetétől nem elütő színű, valamint

- árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(7) A területen a tömegformálás:

- építészeti minőséget tükröző,

- arányos,

- funkciójával összhangot mutató legyen.

(8) Kerítés csak telekhatáron építhető.

(9) A területen csak áttört kerítés létesíthető.

(10) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége (kivéve napelem és napkollektor) közútról látható homlokzaton nem létesíthető.

(11) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

12. A mezőgazdasági kertes karakterű területekre vonatkozó településképi követelmények

19.§ Területi építészeti követelmények a mezőgazdasági kertes karakterű területekre:                                                      

(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

20.§ Egyedi építészeti követelmények a mezőgazdasági kertes karakterű területekre:                                    

(1) A területen az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.

(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.

(3) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(4) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(6) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő,

- természetes (pl. kő, tégla, fa),

- környezetétől nem elütő színű, valamint

- árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(7) A területen a tömegformálás:

- építészeti minőséget tükröző,

- arányos,

- funkciójával összhangot mutató legyen.

(8) Kerítés csak telekhatáron építhető.

(9) A területen csak áttört kerítés létesíthető.

(10) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége (kivéve napelem és napkollektor) közútról látható homlokzaton nem létesíthető.

(11) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(21) Lejtős terepen csak akkora plató és bevágás létesíthető, hogy a jelenlegi terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.

13. A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó településképi követelmények

21.§ Területi építészeti követelmények a beépítésre nem szánt területekre:                                                      

(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

(2) Lejtős terepen csak akkora plató és bevágás létesíthető, hogy a jelenlegi terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.

22.§ Egyedi építészeti követelmények a beépítésre nem szánt területekre:                                     

(1) A területen (NATURA 2000 besorolással érintett területek, valamint ökológiai magterület- és ökológiai folyosó területek, pufferterületek, tájképvédelmi területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.

(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.

(3) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(4) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(6) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő,

- természetes (pl. kő, tégla, fa),

- környezetétől nem elütő színű, valamint

- árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(7) A területen a tömegformálás:

- építészeti minőséget tükröző,

- arányos,

- funkciójával összhangot mutató legyen.

(8) Kerítés csak telekhatáron építhető.

(9) A területen csak áttört és tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.

(10) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége (kivéve napelem és napkollektor) közútról látható homlokzaton nem létesíthető.

(11) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

14. Az egyéb területekre vonatkozó településképi követelmények

23.§ Egyedi építészeti követelmények az egyéb területekre:

(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.

(3) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő,

- környezetétől nem elütő színű legyen.

15. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények

24.§ (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszí feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:

• közlekedési és közműterületek.
• akereskedelmi-szolgáltató-ipari gazdasági területek, mezőgazdasági jellegű, gazdasági területek, különleges területfelhasználásba sorolt gazdasági jellegű területek)

(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:

• közparkok, közkertek, közterek területei,
• avédelmi és
• területek.

16. Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó

településképi követelmények

25.§ (1) Sokorópátka Község Önkormányzata, önkormányzati intézmények, illetve helyi civil szervezetek által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése transzparensen és molinón lehetséges.

(2) A településen kizárólag településképi bejelentési eljárás lefolytatásával van lehetőség elhelyezni:

a) közművelődési célú hirdetőoszlopot, útbaigazító táblarendszert vagy utasvárót   közterületen vagy közterületről látható módon,

b) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklámot építési hálón az építkezés időtartama alatt.

(3) Sokorópátka Község Önkormányzata a reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alóli eltérések vonatkozásában részletes szabályokat nem állapít meg.

17. Szakmai konzultáció

26.§ (1) Településképi konzultáció kötelező a

• településképi szempontból meghatározó területeken
• helyi védett épületek, objektumok esetén

minden építési, átalakítási, felújítási munkára.

(2) A szakmai konzultációt a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész látja el.

(3) A kötelező szakmai konzultációhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.

(4) Az ajánlott településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek.

(5) A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában feljegyzés készül, a feljegyzés 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész gondoskodik.

18. Településképi bejelentés

27.§ (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott

• településképi szempontból meghatározó településrészek területén
• helyi védett épületek, objektumok vonatkozásában
• közművelődési célú hirdetőoszlop, útbaigazító táblarendszer vagy utasváró   közterületen vagy közterületről látható módon való elhelyezése tekintetében
• saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám építési hálón - az építkezés időtartama alatt való - elhelyezése tekintetében

az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, valamint a rendeltetésmódosítások tekintetében.

(2) A településen cégérek településképi bejelentési eljárás nélkül helyezhetők el.

(3) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet a Sokorópátkai Polgármesteri Hivatalban (9112 Sokorópátka, Öreg u. 1.), kell benyújtani jelen rendelet 3. sz. mellékletét képező formanyomtatványon. A vonatkozó jogszabályban meghatározott mellékletek közül a kérelem elbírálásához szükséges tartalmú dokumentációt papíralapon két példányban kell benyújtani. A kérelmezőnek a dokumentációra rá kell vezetni a kérelemmel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a kérelem tárgyát, a kérelmező nevét és aláírását minden adattartalmú oldalon, vagy bonthatatlan fűzésben a kezdőlapon.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;

b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;

c) a kialakult és elvárt településképhez való illeszkedés;

c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség, területfelhasználás megfelelősége.

(3) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről (kikötésel vagy anélkül) hatósági határozatban dönt, amelyről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(4) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak a polgármester hatósági határozatban a tevékenységet elutasítja. A döntésről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(5) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Sokorópátka Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén hozza meg, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül hozza meg.

(6) Az e rendelet előírásainak megszegésével elhelyezett reklámhordozókat a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítást követő - ha jogszabály kivételt nem tesz - 8 napon belül köteles saját költségén eltávolítani.

(7) Amennyiben a reklámhordozó eltávolítását a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítás ellenére nem hajtja végre, a jegyző vagy közterület tulajdonos nevében eljáró polgármester intézkedik a végrehajtásáról.

19. Településképi kötelezés és bírság

28. § Sokorópátka Község Önkormányzata településképi kötelezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat nem állapít meg.

29. § Sokorópátka Község Önkormányzata a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság mértéke, kiszabásának és behajtásának rendje vonatkozásában részletes szabályokat nem állapít meg.

20. Hatályba léptető rendelkezés

30.§ (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

31.§ (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Sokorópátka Község Önkormányzata Képviselő-testületének Sokorópátka Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2002. (VI.21.) önkormányzati rendeletének alábbi részei hatályukat vesztik:

11.§

12.§ (3), (4), (5), (7)

15.§ (5) bekezdés

                              Czibulya Balázs                              dr. Hegedüsné dr. Kocsis Zsófia Rebeka

                                polgármester                                                            jegyző

1. sz. melléklet - Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
2.    

2. sz. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok kistája

1. Katolikus templom épülete (hrsz: 749) Öreg u. 69.
2. Utcakút (hrsz: 219) Öreg utca 18. sz. előtt

3. sz. melléklet – Formanyomtatvány a településképi bejelentési eljáráshoz

KÉRELEM

A bejelentő
		neve
		címe
		telefonja
		e-mail-címe
A tevékenységgel érintett ingatlan
		címe
		helyrajzi száma
A tervezett tevékenység tárgya, megnevezése
Ideiglenes tevékenység esetén
	a tevékenység kezdete
	a tevékenység vége
A kérelem kötelező mellékleteinek felsorolása
		rövid leírás (műszaki leírás)			oldal
		fotó a tevékenységgel érintett terület, épület, épületrész jelenlegi állapotáról			db
A kérelem elbírálásához szükséges tartalmú dokumentáció mellékleteinek felsorolása
					igen (db)/nem
		helyszínrajz
		utcaképi vázlat
		színterv
		látványterv
		homlokzat
		alaprajz
		egyéb:
Dátum:
				..................................................................... Aláírás

1. sz. függelék – Természetvédelmi területek

PANNONHALMI TÁJVÉDELMI KÖRZET TERÜLETEI SOKORÓPÁTKÁN

Sokorópátka 051, 069 hrsz.

NATURA 2000 TERÜLETEK

Pannonhalmi-dombság (HUFH20008) – Sokorópátka

032/4, 032/5, 032/7, 032/8, 032/9, 032/11, 032/12, 032/13, 032/14, 032/24, 032/26, 032/27, 032/28, 032/29, 032/30, 032/31, 032/32, 041, 049, 050, 051, 053/1, 053/2, 053/3, 053/4, 053/5, 053/6, 054, 056, 057/1, 057/2, 057/3, 057/4, 057/5, 057/6, 057/7, 057/8, 057/9, 057/10, 057/11, 057/12, 057/13, 057/14, 057/15, 057/16, 057/17, 057/18, 057/19, 057/20, 057/21, 057/22, 057/23, 063/2, 064, 068, 069, 070, 072, 073/1, 079/1, 079/2, 079/3, 079/4, 079/5, 079/6, 079/7, 079/8, 079/9, 079/10, 079/11, 079/12, 079/13, 079/14, 079/15, 079/16, 079/17, 079/18, 079/19, 079/20, 079/21, 079/22, 079/23, 079/24, 079/25, 0133, 0134, 0135 hrsz

2. sz. függelék - Műemlékek

A településen Győr-Moson-Sopron megye műemlékjegyzéke alapján az alábbi országosan védett műemléki épületek, objektum található:

• parasztház (lakóház és pince)hrsz.: 246

3. sz. függelék - Régészeti lelőhelyek