1. § (1) Jelen rendelet hatálya Vámosszabadi Község közigazgatási területére terjed ki. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, és jelen rendelet és mellékletét képező szabályozási terv szerint szabad.

(2) A rendelet a mellékleteivel együtt alkalmazandó:

2. § A település közigazgatási területén belül a hatályos jogszabályok szerint lehet építési munkát végezni.

3. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból:

(2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:

(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:

4. § (1) A település területén telekalakítás csak az építési törvény és a vonatkozó telekalakításról egyéb jogszabálynak megfelelően végezhető.

(2) Ha a szabályozási terv kialakult utca hosszú telkeit új utca kiszabályozásával megoszthatónak jelöli, akkor az új utcáról feltárandó telkeknél kell figyelembe venni az övezeti jelben előírt megengedett legkisebb telekszélességet, a meglévő kialakult utcáról feltárt telkek akkor is megoszthatók, ha a megengedett minimális telekszélességnél kisebb a szélességük.

(3) A falusias lakóterületen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az övezeti jelben meghatározott paraméterektől eltérő teleknagysággal és telekszélességgel is alakíthatók az alábbiak szerint:

(4) Falusias lakóterületen és településközpont vegyes területen az övezeti jelben szereplő minimálisan kialakítható minimális teleknagyság saroktelek esetén 500 m2. Saroktelek esetén a kialakítható legkisebb telekméret 500 m² falusias lakóterületen (Lf), kisvárosias lakóterületen (Lk) és településközponti vegyes területen (Vt).

5. § Rendezettnek tekintendő a telek és nem szükséges az övezeti határ mellett telket alakítani külterületen, ha az övezeti határ egy telken belül alrészleteket választ el és az övezeti határ melletti telekosztás a telekalakításra vonatkozó szabályok miatt (az alrészletnek nincs önállóan lejegyzett közút vagy magánút kapcsolata) nem megvalósítható.

6. § (1) Telekalakítás nélkül is rendezettnek tekintendő a telek, ha

(2) Az (1) bekezdés a) és b) esetben az építési telket a rendezési terv szerint akkor is kialakultként kell figyelembe venni, ha a kötelező szabályozási vonallal határolt közterületek kialakítása még nem történt meg. Ebben az esetben a szabályozási vonalat az elő-, oldal- és hátsókert meghatározásánál figyelembe kell venni, (amennyiben az építési hely határvonala nincs szabályozva), míg az övezeti előírásokat úgy kell betartani, hogy azok a közterület céljára szükséges telekrész területével csökkentett telekre vonatkozóan teljesüljenek. Az ingatlan beépítésénél a szabályozási vonalakkal és/vagy övezethatárokkal határolt területrészt lehet figyelembe venni.

(3) A település területén belül új nyúlványos telek nem alakítható ki.

(4) Lakóterületen belül telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet lakóépület elhelyezése céljából, falusias lakóövezetben.

(5) Az építési telek a rendezési terv szerint akkor tekinthető rendezettnek, amennyiben a kötelező szabályozási vonallal határolt, a telek közterületi kapcsolatát biztosító terület kialakítása és a közúthoz történő csatolása megtörtént.

(6) Amennyiben a telekosztás nem a szabályozási terven jelölt „javasolt telekhatár” mentén valósul meg, ott az építési helyet értelem-szerűen a kialakuló telekhatártól kell értelmezni.

7. § (1) Telekalakítás nélkül is rendezettnek tekintendő a telek, ha

(2) Az építési telket a rendezési terv szerint akkor is kialakultként kell figyelembe venni, ha a kötelező szabályozási vonallal határolt közterületek kialakítása még nem történt meg. Ebben az esetben a szabályozási vonalat az elő-, oldal- és hátsókert meghatározásánál figyelembe kell venni, (amennyiben az építési hely határvonala nincs szabályozva), míg az övezeti előírásokat úgy kell betartani, hogy azok a közterület céljára szükséges telekrész területével csökkentett telekre vonatkozóan teljesüljenek. Az ingatlan beépítésénél a szabályozási vonalakkal és/vagy övezethatárokkal határolt területrészt lehet figyelembe venni.

8. § (1) Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:

(2) Építési korlátozás alá esnek a közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a mindenkor hatályos jogszabályok szerint.

(3) Építési tilalom alá esik a szabályozási tervlapon hosszú távú területbiztosítás területe.

(4) Az épületek - funkciójuktól függően - a jelen rendelet 4. számú melléklete figyelembevételével helyezhetők el.

9. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél a más, építési követelményeket szabályozó jogszabályok előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(3) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:

(4) A település már kialakult beépítésre szánt övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:

(5) A közművesítettség mértékét a vonatkozó jogszabály részletezi, részletezheti.

(6) Az telkeken a csapadékvíz elvezetését telken belül kell megoldani.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(8) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(9) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(10) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(11) A településen az új lakóterületek, településközponti vegyes területeken új utcák kialakításánál és meglévők felújítása során a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.

(12) A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztárolóval, vagy más korszerű közműpótló eszközzel kell megoldani.

(13) A település újonnan beépítésre szánt területén gazdasági területet kialakítani csak a zárt szennyvízelvezető hálózatra való csatlakozás kiépítésével szabad. Ha a hálózati csatlakozási lehetőség távolsága meghaladja az 500 m-t, vagy a zárt rendszerű szennyvízelvezető hálózat az elvezetésre nem megfelelő, akkor a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályban részletezett részleges közművesítettség is elfogadott.

(14) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

(15) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek, és izzók elhelyezése engedélyezhető.

(16) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény nem helyezhető el. Egyéb építmény az érintett közműszolgáltató hozzájárulásával létesíthető.

(17) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közműüzemeltető hozzájárulásával engedélyeztethető.

(18) Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni.

(19) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(20) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(21) Elektronikus hírközlési szolgáltatók (nem előfizetők) táv és hírközlési antennája huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető.

(22) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötéseket kell létesíteni.

(23) Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell elkészíteni.

(24) Új területek beépítésénél, új közterületek kialakításánál, illetve meglévő közterületek felújításánál a megadott mintakeresztszelvények szerint kell eljárni.

10. § (1) Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el.

(2) Épület, építmény a település területén elhelyezni az építéshez legközelebb eső magasabb szintvonal magasságában rendezett terepszinten és minimum a 111,6 mBf. települési átlag terepszint magasságban lehet. Az új beépítésű részeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a járda tőszintjétől mért 0,01-0,06 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon. Építés esetén a településen mért 109,73 mBf.-es talajvízszint átlagmagasságot kell figyelembe venni. Az előírt tereprendezési feltételeket a telken építendő épület használatba vételi eljárás megkezdéséig kell biztosítani. Az építési engedély megadásakor figyelembe kell venni a területre korábban kiadott tereprendezésre vonatkozó bejelentéseket vagy engedélyeket. A terepszint magasságait a szintvonaltérkép és a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(3) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.

(4) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a jelen helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) közreadása előtt, továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(5) Lakóövezetben kialakult vagy az övezetben előírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg az 50 m-t.

(6) Az építési övezetekben a már kialakult területeken a jelen rendelet előírásaitól az alábbiak szerint lehet eltérni:

(7) A beépítésre szánt területek esetében az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a következő szabályt kell figyelembe venni:

(8) Falusias lakóterületen és településközpont vegyes területen lévő saroktelek esetén, ha nincs jelölt építési vonal a telek hosszabb oldalhatárával párhuzamos előkert mérete 2 m-ig csökkenthető.

(9) Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető.

(10) Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályokban vagy ágazati szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárni.

(11) Azokon a helyeken, ahol szabályozási vonallal, illetve beépítési tilalommal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.

(12) Az övezeten belül szabályozott telken belüli védőfásítás területén építmény nem helyezhető el. Az építési telkeken a kötelező telken belüli védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható. A telken belüli védőfásítást háromszintű (gyep és minimum 40 db cserje/150 m2 és minimum 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) növényzettel kell megoldani. Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invazív, őshonos növényekkel történhet. A telepítésre javasolt fafajok listáját a jelen rendelet 12. számú melléklete tartalmazza.

(13) A közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan növényzettel történő beültetési kötelezettséggel érintett területeken használatbavételi engedély kiadásának, hatósági bizonyítvány kiállításának, használatbavétel tudomásulvételnek feltétele a kötelező beültetés és védőfásítás megléte.

(14) Amennyiben az építési vonal vagy a hátsó építési határvonal egy meglévő épületet keresztül vág, a meglévő épület

(15) Telekalakítás nélkül is rendezettnek tekintendő a telek, ha a szabályozási vonallal meghatározott, tervezett útterület a tömbbelsőbe esik, és a telekalakításra vonatkozó jogszabályok előírásai miatt önálló telekként még nem alakítható ki.

(16) Lakóövezetben (Lf, Lk) magánút maximum 8 építési telek kiszolgálásáig és maximum 80 m úthosszig alakítható ki, 12 m legkisebb szélesség mérettel; az utak végére forduló kialakítása kötelező. A közforgalom elől elzárt magánút szélessége lehet kevesebb, de minimum 5 m, amennyiben csak 2 ingatlan megközelítésére szolgál.

(17) Az épületmagasság meghatározások a hírközlési épületekre, építményekre és műtárgyakra nem vonatkoznak. Elektronikus hírközlési szolgáltatók (nem előfizetők) táv és hírközlési antennája huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető.

(18) A lakóterület fejlesztésre szánt 1200 m² feletti telkeken, illetve a lakóterület fejlesztési területeken a tömbfeltárások végén, a fordulóval határos telkeken, 1200 m² alatti telken kétlakásos lakóépület is elhelyezhető. Más területeken 1200 m² alatti telken többlakásos épület elhelyezése nem megengedett.

(19) A település közigazgatási területén minden egy lakó- és üdülőegység után 1 db gépjármű elhelyezését biztosítani kell saját telken belül. A gépjármű elhelyezésére szolgáló terület nem számítható bele a zöldfelületbe. A gépjármű elhelyezésére szolgáló terület megközelítését úgy kell kialakítani, hogy minden egyes ilyen terület más, elhelyezett gépjárművektől nem akadályoztatva megközelíthető legyen. A gépjármű elhelyezésére szolgáló terület minimális nagysága épületen kívül 1 gépjármű esetén 5 méterszer 5 méter. A gépjármű tárolására szolgáló hely megközelítését szolgáló közlekedési út szélessége minimum 2,5 méter. Épületen belüli gépjármű tároló megközelítését szolgáló közlekedési út nem számítható bele a zöldfelületbe.

(20) A vízbázis védőterülettel érintett ingatlanok hasznosítása kizárólag a kijelölő határozatban, valamint a vízbázisok védelméről szóló jogszabályban foglalt előírások betartásával lehetséges.

11. § (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(3) A településen belül a beépítés jellemző módja

- SZ: szabadon álló,

- O: oldalhatáron álló,

- Z: zártsorú.

(4) Épületek elhelyezése:

(5) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, az épület szabadon állóként is elhelyezhető. Zártsorú beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, az épület oldalhatáron állóként is elhelyezhető.

(6) Lakó és vegyes területeken, kialakult beépítésű részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a más, építési követelményeket szabályozó jogszabályok által előírt parkoló szám közterületen is kialakítható, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandóak a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított vonatkozó jogszabály szerint előírt számú parkoló.

(7) Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként a 3. sz. melléklet tartalmazza.

12. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:

(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A lakóterületeken a környezetvédelmi és biztonsági előírásokat a vonatkozó jogszabály szerint kell alkalmazni.

(4) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(5) A falusias lakóterületen a vonatkozó, építési követelményeket szabályozó jogszabályok szerinti funkciójú épületek helyezhetők el.

(6) Falusias lakóterületen (Lf) a rendeltetési egységek meghatározásánál a következők a szabályok:

(7) A melléképítmény magassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület épületmagasságát.

(8) A lakóterületen a melléképületek közül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta létesíthető. Az állattartó épület beépíthető alapterülete a telek területének max. 10%-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül. Állattartó épület csak kis haszonállat tartására építhető.

(9) A melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, tűzrakóhely, jégverem létesíthető.

(10) Falusias lakóterületen a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályokban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. Lakófunkció esetén a jármű-elhelyezési igény megállapításakor jelen rendelet 10. § (19) bekezdését kell figyelembe venni.

(11) Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs, illetve önálló garázs két jármű feletti célra.

(12) A falusias lakóterületen használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályok szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható, amennyiben szennyvízcsatorna 50 m-en belül található.

(13) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(14) A kisvárosias lakóterületen a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályok szerinti funkciójú épületek helyezhetők el.

(15) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint üzemanyagtöltő.

(16) Kisvárosias lakóterületen a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályokban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. Lakófunkció esetén a jármű-elhelyezési igény megállapításakor jelen rendelet 10. § (19) bekezdését kell figyelembe venni.

(17) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető lakóépület, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, üzemanyagtöltő, és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

(18) A falusias és a kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület (a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével), munkásszálló, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület/parkolóház és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(19) A kisvárosias lakóterületen használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány, használatbavétel tudomásulvétele a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályok szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.

(20) Az Lk-3, Lk-4, és Lk-5 építési övezetben az övezeti előírások az alábbiak szerint növelhetőek: a) a fő rendeltetésű épület 3. szintje az épületmagasság betartásával beépíthető; b) és a lakásokhoz kapcsolódó tárolókon és gépkocsi tárolókon felüli-, többlet rendeltetési egységek a tetőtérben alakíthatók ki.

(21) Az Lk-4, és Lk-5 övezetében a szintterületi mutató maximum értéke 1,5 lehet. A kialakuló tetőtéri beépítési lehetőség során a rendeltetési egységek száma maximum 50%-kal növelhető, de a növekmény csak egyéb rendeltetésű egység lehet.

(22) Az Lk-3, övezetében a szintterületi mutató maximum értéke 2,0 lehet. A kialakuló tetőtéri beépítési lehetőség során a rendeltetési egységek száma maximum 50%-kal növelhető, de a növekmény csak egyéb rendeltetésű egység lehet.

(23) Az Lk-3, Lk-4, és Lk-5 területeken maximum 15 lakó rendeltetésű egység alakítható ki és maximum 7 egyéb rendeltetési egység, azaz összesen 22 rendeltetési egység alakulhat ki telkenként.

13. § (1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint közösségi és sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályok szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A területen a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályok szerinti építmények helyezhetők el, a jelen § (4) bekezdés figyelembe vételével.

(4) A településközponti vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) Lakó funkció esetén jármű-elhelyezési igényének 100%-át telken belül kell kielégíteni.

(6) A településközponti vegyes területen használatba vételi, hatósági bizonyítvány a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok szerinti teljes közművesítettség esetén adható.

(7) Adott épület szintszámának meghatározásánál a pinceszintet nem kell figyelembe venni.

(8) Az építési övezetben állattartási és termelő kertészeti építmény nem helyezhető el.

(9) A településközponti vegyes területeken a környezetvédelmi és biztonsági előírásokat a vonatkozó jogszabályok szerint kell alkalmazni.

14. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:

(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A gazdasági területeken a környezetvédelmi és biztonsági előírásokat a vonatkozó jogszabályok szerint kell alkalmazni.

(4) A gazdasági területeken a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(5) A gazdasági területen, a telken belüli a jelölt helyeken és méretben kötelező védőfásítást telepíteni.

(6) A gazdasági területen építési munka a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályok szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető, tekintettel a 9. § (13) bekezdés szerinti előírásokra.

(7) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályok szerinti építmények helyezhetők el.

(8) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben az előírt maximális átlagos épületmagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 10 %-át.

(9) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabályok szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

(10) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen használatba vételi engedély, hatósági bizonyítvány, tudomásulvétel a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok szerinti teljes közművesítettség esetén adható.

(11) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. A területen a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályok szerinti építmények helyezhetők el.

(12) Az ipari gazdasági övezetben a telephely kiszolgálását célzó alárendelt funkciójú építmények (pl. porta, kerékpártároló, egyéb üzemviteli tároló), épületek elhelyezhetők legalább 3,0 m-es oldal- és hátsókerttel, legfeljebb 12,50 m-es épületmagassággal.

(13) Az építési telkek területének minimum 25%-át zöldfelületként, ezen belül a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

(14) Az ipari övezeten belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotban meghaladja a 4 métert, illetve amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza.

(15) Minden új létesítmény építésekor a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályok szerinti parkolóhelyeket kell megépíteni telken belül.

(16) Az övezetekben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetekben – ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) – az eltérést beépített alapterület 5%-ában lehet engedélyezni 20 méter magasságig.

15. § (1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:

(2) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(3) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(4) A különleges területeken a környezetvédelmi és biztonsági előírásokat a vonatkozó jogszabályok szerint kell alkalmazni.

(5) A különleges területen használatba vételi, hatósági bizonyítvány, tudomásulvétel a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok szerinti részleges közművesítettség esetén is adható, azonban konkrét beruházásokra vonatkozóan az érintett hatóságok egyedi előírásait kell figyelembe venni.

(6) A különleges területeken, a telken belül a jelölt helyeken és méretben kötelező védőfásítást telepíteni.

(7) A különleges területen a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályok szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

16. § A különleges intézményi terület szociális és egészségügyi tevékenységhez kapcsolódó építmények és ezek kiegészítő építményei elhelyezésére szolgál.

17. § A különleges oktatási központok területén oktatási tevékenységhez kapcsolódó épületek és ezek kiegészítő építményei helyezhetők el.

18. § A különleges nagy bevásárlóközpont és nagykiterjedésű kereskedelmi célú területen kereskedelmi tevékenység, bevásárlóközpont épületei és ezek kiegészítő építményei telepíthetők.

19. § (1) A különleges idegenforgalmi területen a turista- és idegenforgalommal kapcsolatos építmények és a forgalom ellátását szolgáló szálláshely, vendéglátó, a pihenést, sportolást, szabadidős tevékenységet és a terület fenntartásához szükséges, továbbá nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre előírt maximum értékeket), szolgálati lakás, iroda építmények helyezhetőek el.

(2) Az idegenforgalmi területen nem valósítható meg önálló hulladéklerakó.

(3) Az idegenforgalmi területen építési munka a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályok szerinti részleges közművesítettség esetén is végezhető, azonban konkrét beruházásokra vonatkozóan az érintett hatóságok egyedi előírásait kell figyelembe venni, hozzájárulásuk esetén a hiányos közművesítettség is megfelelő.

20. § A különleges sportterületen a sportolási tevékenységhez kapcsolódó, és az azt kiszolgáló, továbbá vendéglátó-kereskedelmi, szálláshely, szolgáltató funkciójú építmények helyezhetők el.

21. § (1) A különleges mezőgazdasági üzemi terület a művelésből kivont majorok, illetve állattartó telepek területe, amelyek elsősorban az állattenyésztéssel, illetve növénytermesztéssel kapcsolatos mezőgazdasági tevékenység (termékfeldolgozás, tárolás, igazgatás stb.) építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges mezőgazdasági üzem területén használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány, tudomásulvétel a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályok szerinti részleges közművesítettség esetén is végezhető.

(3) Az övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ottlakást biztosító lakóépület, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények is elhelyezhető. A területen lakóépület gazdasági épület nélkül nem építhető.

(4) Az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) beépítethető terület 5%-ában el lehet térni.

(5) A különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetben terepszint alatti építmények elhelyezhetők.

22. § (1) A különleges temető övezetbe a község temetői, illetve kegyeleti park és azok bővítési területei tartoznak.

(2) Az övezetben maximum 2 %-os beépítettség mellett a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, urnafal, szerszámtároló, őrzés építményei stb.) helyezhetők el.

(3) A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály[32] betartása kötelező.

(4) Legkisebb zöldfelületi arány a telek 60%-a. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

(5) Az övezetben szolgálati lakás nem létesíthető.

(6) A temetőn belül keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról vagy – szerves hulladék esetén – helyszíni komposztálásáról. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt (szerves hulladék estén áttört) tárolóban kell elhelyezni.

23. § (1) A közlekedési terület sajátos használata szerint lehet: a) közúti közlekedési és közmű terület (Köu).

(2) A közúti közlekedési övezet elsősorban

(3) A közlekedési területek övezeti tagolását és szabályozási szélességét a szabályozási terv, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák.

(4) Közlekedési területen a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályok[szerinti építmények helyezhetők el.

(5) A közlekedési területeken a környezetvédelmi és biztonsági előírásokat a vonatkozó jogszabályok[szerint kell alkalmazni.

(6) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet kell biztosítani. A szabályozási szélesség akkor csökkenthető, ha az illetékes hatóság a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján ehhez hozzájárul.

(7) A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók meg.

(8) A szabályozási szélességgel meghatározott területsávok mentén létesítményt elhelyezni csak az út szabályozási szélességének megtartásával szabad.

(9) A szabályozási szélességen belül a közút létesítményei, berendezései, parkoló, térszint alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmény csak a község mindenkor hatályos közterület-használati rendelete alapján helyezhető el.

(10) Új kialakítású utcák, vagy meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak.

(11) A közterületeket és a közforgalom számára megnyitott magánutakat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően akadálymentesen kell kialakítani.

(12) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(13) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

(14) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell.

(15) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.

(16) A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

(17) A külterületi utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el.

(18) Üzemanyagtöltő állomás külön hatástanulmány alapján készíthető elvi építési engedélyezési eljárás keretében.

(19) A közlekedési területen belüli zöldfelület növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közkert jelleggel kell kialakítani.

24. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, mely nagysága és sajátos használata szerint lehet:

(2) A zöldterületek övezeti tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Zöldterületen a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályokban megengedett építmények helyezhetők el.

(4) A zöldterületeken terepszint alatti parkoló nem helyezhető el.

(5) Zöldterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha a fa egészségi állapota, a balesethárítás, vagy a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.

(6) Közhasználatú zöldterületként biztosítania kell a Zkk, Zkp jelölésű területek (lásd: szabályozási tervlapok) szabad bejárhatóságát és gondozott zöldterületi kialakítását.

(7) Korlátolt közhasználatú zöldterületnek tekintendő a településen a temető és bővítési területe. A temetőben a ravatalozó épülete helyezhető el.

25. § A közkert területének 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani.

26. § A közpark területének legalább 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani.

27. § (1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerinti erdőművelési ágban nyilvántartott terület.

(2) Az erdőterület a területfelhasználási célja szerint lehet:

(3) Az erdőterületek övezeti tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(4) Erdőterületen a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályokban megengedett építmények helyezhetők el.

28. § Véderdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál, rajta épület nem létesíthető kivéve, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

29. § (1) A gazdasági erdő területén a 100.000 m²-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5%-os beépítés mellett. Az építmények épületmagassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.

(2) A gazdasági erdő területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt, ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energiaellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magába.

30. § A rekreációs erdő területe oktatási, turisztikai, gyógy- és sporttevékenységek célját szolgálja. Csak a terület funkciójához szorosan kapcsolódó épületek, építmények helyezhetők el, maximum 5 %-os beépítés mellett.

31. § (1) Mezőgazdasági terület a tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása alapján lehet:

(2) A mezőgazdasági területek övezeti tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A mezőgazdasági területek tagozódásánál gondoskodni kell a területek úttal történő megközelíthetőségének biztosításáról. Zárványterületek nem alakíthatóak ki, a meglévők feltárásáról gondoskodni kell.

(4) A mezőgazdasági területen elsődlegesen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és –tárolás építményei, valamint a működéshez szükséges karbantartó és segédüzemi létesítmények, valamint ezen tevékenységekhez szükséges lakóépületek helyezhetőek el.

(5) A mezőgazdasági területeken építményt a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályok alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve jelen előírást: Mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 3%.os beépítettséggel helyezhető el. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(6) Mezőgazdasági területen épület hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhető, amely a vízellátást (fúrt, ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátás és a zárt szennyvíztárolást foglalja magába.

(7) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(8) Természetvédelemmel érintett területeken épület, építmény nem helyezhető el, birtokközpont nem alakítható.

(9) A mezőgazdasági területen elhelyezhető gazdasági funkciójú épületek épületmagassága maximum 9,50 m lehet. Különálló lakóépület(ek) épületmagassága maximum 7,50 m lehet.

(10) Birtoktest és birtokközpont alakítása esetén a vonatkozó más, építési követelményeket szabályozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni, figyelembe véve jelen § előírásait.

(11) Birtokközpont telkén több lakóépület is elhelyezhető.

(12) Birtokközpont beépítése csak olyan módon történhet, hogy a beépítés a szomszédos telkek rendeltetése, valamint a természeti értékek megőrzését ne veszélyeztesse.

(13) Birtokközpont telkén a (4) bekezdésben felsoroltakon túl tájba illeszkedően elhelyezhető sport, vendéglátó, szálláshely funkciójú épület, maximum 10 m épületmagassággal.

(14) Birtokközpont beépített területrészének határán zöldsáv, legalább kétsoros fasor telepítendő. A birtokközpont építési engedélyezési tervének a birtokközpont kialakítására vonatkozó kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia.

32. § (1) 2. § (1) Az általános mezőgazdasági területen elhelyezhető gazdasági funkciójú épületek épületmagassága maximum 9,50 m lehet. Különálló lakóépületek épületmagassága maximum 7,50 m lehet.

(2) Technológiai kényszer (pld. torony-szerű siló) esetén – kivételként – ettől a beépített alapterület 5 %-ában eltérés engedélyezhető 20 méteres magasságig.

(3) Mezőgazdasági hulladék, szerves trágya, alom és takarmánytárolása csak a lakóterületektől a vonatkozó jogszabályok szerint, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályok betartásával lehetséges. Az utak melletti területen az Önkormányzat a tárolás módját külön is meghatározhatja.

(4) Az általános mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol épületek kerültek elhelyezésre.

(5) A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

33. § A mezőgazdasági zártkert területek elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés, illetve a rekreációs hobbitelkek területei. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el, telephely nem alakítható ki.

34. § (1) A vízgazdálkodási területbe (V) tartoznak a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a vízfolyások, tavak, tározók, vízmedrek és partjuk, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.

(2) A vízgazdálkodási terület övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Vízgazdálkodási területen a vízkár elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a külön jogszabályok figyelembevételével.

(4) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épületet, építményt csak kivételes esetben, a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelően lehet.

(5) Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban meghatározott védősávján belül épület, építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.

35. § (1) A természetközeli területbe (Tk) tartoznak a vízgazdálkodással és a mezőgazdasággal kapcsolatos területek határán elhelyezkedő, a vízfolyásokhoz kapcsolódó, mocsaras, nádas, sziklás területek, az ökológiai folyosó szerves részei.

(2) A természetközeli területen épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

(3) A természetközeli terület övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(4) A természetközeli területeken a környezetvédelmi előírásokat a vonatkozó jogszabály szerint kell alkalmazni.

36. § (1) A bánya terület övezetbe (Kb-B) tartoznak a bányatelekként nyilvántartott területek.

(2) A bánya területen a bányászathoz szükséges építmények telepíthetők.

(3) A bánya területen épületet elhelyezni nem lehet.

37. § A sportterületek övezetbe (Kb-Sp) tartoznak a nagy kiterjedésű sportolási célú területek.

38. § A temető terület övezetbe (Kb-T) tartoznak a temetkezési célú területek.

39. § (1) A helyi értékvédelem feladata a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett terület és egyedi védett értékek 5 sz. melléklet szerinti körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület jelen rendelet módosításával dönt. A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez az önkormányzati főépítész szakmai véleménye szükséges, ami az értékvizsgálaton alapul, melyet a 7. sz. melléklet szerinti tartalommal az eljárás megindítását követő 60 napon belül kell elkészíttetni.

(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

(4) A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti, mely kezdeményezésnek tartalmaznia kell

(5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról 8 napon belül értesíteni kell:

(6) A helyi védettség elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell:

(7) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, melyet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:

40. § (1) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők és a védett érték létét, állagát nem veszélyeztetheti vagy azt értékvédelmi szempontból károsan nem befolyásolhatja. A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható el.

(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.

(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(4) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(5) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el.

(6) A helyi védett épületen tetőtérbeépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.

(7) A védett helyi értéket érintő munkák végzéséhez szükséges kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentáció egy példányát, vagy az ÉTDR azonosítót, valamint a következő mellékleteket:

41. § (1) Helyi védelem alatt álló szobor, szoborcsoport, emlékmű elemeinek esetleges cseréje, illetve hiányzó elemeinek pótlása során törekedni kell az egységes tömeghatás elérésére és az eredeti anyaghasználatra. A szobrok, emlékművek, kőkeresztek javítását, felújítását, tisztítását megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakemberrel kell elvégeztetni.

(2) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Az építészeti értékek szemléletformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyet kell kapniuk.

42. § (1) Az épületek színezése során lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy rikító színek nem alkalmazhatók.

(2) Utcafronti kerítés lehet 1m magasságig tömör, a fennmaradó felület 50%-át áttörtként kell kialakítani. Áttörtnek akkor minősül, ha legalább 50%-ban átlátható. Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t.

(3) Égéstermék homlokzaton történő kivezetése nem engedhető meg, gépészeti berendezés utcafronton történő elhelyezése csak takarással lehetséges.

(4) Kezeletlen trapézlemez vagy hullámlemez burkolat nem alkalmazható sem a homlokzatokon, sem a tetőkön.

(5) Felújítás vagy átépítés során a meglévő-megmaradó épületrészek megjelenését, tetőformáját is hozzá kell igazítani a kialakult utcaképhez.

43. § (1) Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) kivételével előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat. Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invazív, őshonos növényekkel történhet a 12. sz. mellékletben ajánlott fajtákkal.

(2) A szomszéd telkének határától - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére

(3) A szomszéd telek kerítése vagy a telekhatáron lévő épület fala csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak – az esetleges feltételeket is tartalmazó – írásbeli hozzájárulásával futtatható be kúszónövénnyel.

(4) A kerítés nélküli telekhatárra kerítésként funkcionáló sövényt ültetni csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak írásbeli hozzájárulásával lehet. Az ilyen sövényt az érintett telkek tulajdonosai vagy használói közösen kötelesek gondozni, illetve úgy metszeni, hogy annak magassága a 2,5 métert ne haladja meg.

(5) Azt a tulajdonost, az ingatlannal rendelkezni jogosultat, aki az előírásokat nem tartja be – kérelemre indult eljárásban –, a polgármester a fás szárú növény karbantartására, visszanyírására, gondozására kötelezi.

(6) Gazdasági területen szabadtéri parkoló kertészeti kialakításánál minimálisan 4 parkolóállásonként 1 db nagy lombkoronájú fa telepítése kötelező.

44. § (1) A község belterületén a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

(2) A település teljes közigazgatási területén a közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni, minden esetben kötelező a településképi véleményeztetés.

(3) A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz- és belvízrendezést érintő tevékenység során a csapadékvíz elvezetésénél a nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetés korszerűsítésére kell törekedni. Az utak korszerűsítése alkalmával csapadékvíz elvezetési problémával terhelt területen zárt csapadékvíz-elvezetési rendszer kiépítése szükséges. Csapadékvíz elvezetési problémával nem terhelt területen a nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer megengedett, tekintettel a vízvisszatartás talajvízszintet, növényzetet és ez által a mikroklímát pozitívan befolyásoló következményeire.

(4) Településképi szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni

(5) Településképi szempontból a távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni, ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(6) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges magassági korlátozás betartandó, valamint a közszolgálati táv- és hírközlési antennák telepítésének feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra sor kerüljön, valamint kötelező településképi konzultáció megtörténjen.

(7) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a mezőgazdasági besorolású területek.

45. § (1) Településképi konzultáció a település teljes közigazgatási területén kötelező minden építési, átalakítási, felújítási munkára, kivéve a településképi véleményeztetés és településképi bejelentési kötelezés alá vont eseteket.

(2) A szakmai konzultációt a polgármester látja el, akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy végzi el a feladatot.

(3) A kötelező szakmai konzultációhoz a 8. sz. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival. A kérelmet a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm.rendelet) meghatározott elektronikus rendszeren keresztül (a továbbiakban: ÉTDR) kell benyújtani.

(4) Az ajánlott településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek, miután a konzultációról készült emlékeztető az önkormányzatot az emlékeztetőben rögzített állásfoglaláshoz, javaslathoz kötik, valamint a településképi kötelezés során is figyelembe vehető.

46. § (1) Településképi véleményezési eljárást folytat le a 9. sz. melléklet szerinti kérelemre az önkormányzat, a főépítész álláspontja alapján a helyi védett területen az alábbi esetekben:

(2) Az (1) bekezdésben írt esetek kivételével a polgármester folytatja le településképi véleményezési eljárást a 9. sz. melléklet szerinti kérelemre. A polgármester a főépítész szakmai álláspontját kikérheti:

(3) A településképi véleményezés során vizsgálandó, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó:

(5) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó:

(6) A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció Korm.rendeletben foglaltakon túl - az alábbi munkarészeket is tartalmazza:

(7) A kérelmet az ÉTDR-n keresztül kell benyújtani.

47. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településképi meghatározó és a helyi területi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben, valamint helyi egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott építési tevékenységek esetén, valamint a HÉSZben meghatározott lakó és vegyes, gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató, sport és ipari területfelhasználású övezetekben és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken valamint közúti közlekedési övezetekben a (2) bekezdésben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

(3) A polgármester bekérheti a főépítész szakmai álláspontját vagy anélkül, a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

(4) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről hatósági határozatban dönt.

(5) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Vámosszabadi Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselőtestület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén hozza meg.

(6) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott 9. sz. melléklet szerinti kérelemre indul. A bejelentés melléklete a papíralapú dokumentáció vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozó. A dokumentáció - a bejelentés tárgyának megfelelően - a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 46. § (4) bekezdésében foglaltakon túl az alábbi munkarészeket tartalmazza:

48. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények és kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul; amennyiben a bejelentés megalapozott, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva kötelezést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot legfeljebb 90 napon belüli megszüntetésére.

(3) Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tett eleget, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester 1 000 000 Ft-ig terjedő településkép védelmi bírságot állapíthat meg, és mindaddig – legfeljebb 30 naponként - kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(4) A településkép-védelmi bírság mértéke

(5) A településkép-védelmi bírság adók módjára behajtható.

(6) Fellebbezés a közigazgatási eljárás szabályai szerint nyújtható be.

49. § E rendelet alkalmazásában általános fogalmak:

50. § (1) Jelen rendelet 2024. december 23. napján 19 órakor lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.