Hajdúböszörmény város Képviselő Testülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §. (3) bekezdése szerinti hatáskörben, a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörben, a 16. § (1) bekezdése szerinti jogkörben, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló, módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazásával élve, az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §

Az előírások hatálya

(1) Az előírások hatálya Hajdúböszörmény város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt elhelyezni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen előírás és rajzi mellékletei szerint szabad.

2. §

A szabályozási elemek típusai és alkalmazásuk

(1) A helyi építési szabályzat és rajzi mellékeltei I. és II. rendű kötelező szabályozási elemeket tartalmaznak.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek:

- a zónahatárok (építési övezetek illetőleg övezetek határai) és a zónaelőírások, kivéve az építési övezetek betűjelén és első két számkódján túli előírásokat,

- az I. rendű elemekhez kötődő szabályozási vonalak és tervezett telekhatárok

- a kótázott elemek méretei

(3) II. rendű kötelező szabályozási elemek, amelyeket a (2) bekezdés nem említ.

(4) Az I. rendű szabályozási elemek módosítására a településszerkezeti terv módosításával kerülhet sor.

(5) A II. rendű szabályozási elemek módosítása a szabályozási terv módosításával történhet, amelynek legkisebb területe:

- belterületen és külterületi beépítésre szánt területen a (közterületek, vagy beépítésre nem szánt területek által lehatárolt) tömb egésze,

- külterületi beépítésre nem szánt területen vagy a tömb, vagy a rendeltetési zóna egésze.

(6) Az építési övezetek határai a településszerkezeti és a szabályozási terv módosítása nélkül módosíthatók a telekalakítási előírások keretei között, ha a módosítás

- az érintett övezet kialakítását nem lehetetleníti el, és

- a határmódosítással érintett építési övezet legalább 2 telekre kiterjedő marad, továbbá

- a határmódosítással érintett beépítésre nem szánt övezetben, a kiterjesztett építési övezet rendeltetéséhez illeszkedő valós telekhasználat (meglevő beépítés) esetében.^[1]

(7) A védett településszerkezeti terv közterületi határvonala kivételével, ahol a kialakult közterületi telekhatár tartandó meg a 31. (2) a.) szerint, a szabályozási tervlapon kótákkal nem rögzített tervezett egyéb vonalas szabályozási elemek (az övezeti, építési övezeti határ, építési vonal.) a közterületi vonalas szabályozási elemek kivételével ± 2 méterrel módosíthatók a szabályozási terv módosítása nélkül. Ez a módosítási mérték alkalmazható a rajzi, és alapadat pontatlanságból eredő hibák korrigálására, melynek pontos adatai meghatározásához ± 2 méter figyelembevételével a főépítész ad szakmai javaslatot az építéshatósági eljárás során kiadott nyilatkozatával. A szabályozási beavatkozások mértékéről, ahol azt a terv numerikusan nem tünteti fel, a digitális terv alapján a főépítész ad tájékoztatást.^[2]

(8) A szabályozási beavatkozások mértékét digitális méréssel kell megállapítani.

II. fejezet

TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK

3. §

(1) A szabályozási terven jelölt kialakult és nem kialakult beépítésre szánt területeket, valamint a nem beépítésre szánt területeket a terv szerinti térbeli rendben kell felhasználni.

(2) A települési területen a tervezett beépítésre szánt területeken a „valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben elhelyezhető” építményeket kivéve, az építést engedélyezni csak a teljes közművesítettség kiépítése esetén szabad. A felszíni vizek elvezetésére burkolt medrű nyíltárkos megoldás is elfogadható. E kötelezettség teljesüléséig a falusias és kertvárosias lakózónában a szakhatóságok hatósági előírásainak megfelelő közműpótló alkalmazható.

4. §

A zónaelőírások

(1) A szabályzat szabályozási tervlap melléklete által meghatározott

- rendeltetési,

- építési,

- környezetvédelmi,

- értékvédelmi, valamint

- tilalmi és korlátozási zónákat a tervlapokon meghatározott térbeli rendben kell alkalmazni.

5. §

A RENDELTETÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI

(1) Szabályozási terv a város igazgatási területén az alábbi rendeltetési zónákat jelölheti ki:

a., horizontális rendeltetési zónákat, éspedig:

I. ^[3] a beépítésre szánt területen:

  a)  lakó (Ln; Lk; Lke; Lf)

b)  vegyes (Vt; Vk)

c)  gazdasági (Gk; Gip; Ge)

d)  különleges (Ki; Kio; Kb; Kh; Kio-e, Kio-szoc, Kio-ü. Kkö)

e) üdülő (Űü;)

II. a beépítésre nem szánt területen:

- közlekedési- és közmű (Kö)

- közpark (Z)

- erdő (Ev; Eg; Ee)

- mezőgazdasági (Mke; Ma; Mk)

- különleges (Ki), (kisebb, mint 2% beépítettséggel), valamint

- vízgazdálkodási (V) zónákat

b., vertikális rendeltetési zónákat.

1. Beépítésre szánt területek^[4]

6. §

A lakózónák

(1) Nagyvárosias lakózóna (Ln)

a., A zóna jellemzően nagy laksűrűségű, sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b., A zóna területén elhelyezhető:

1., lakóépület,

2., a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

3., egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület,

4., sportépítmény,

5., terepszint alatti személygépjármű tároló.

c., A zóna területén kivételesen elhelyezhető:

1., szálláshely szolgáltató épület,

2., igazgatási épület,

3., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági kézműipari építmény és,

4., személygépjármű parkoló, és / vagy parkolóház.

5. valamint épületnek nem minősülő közlekedési építmények, és ha egyéb előírásba, tiltásba nem ütközik, nem önálló épületnek és/ építménynek minősülő hírközlési műtárgy a védett műemléki terület, műemléki környezet és a műemléki jelentőségű terület, kivételével. A fenti létesítmények a helyi védelem alatt álló területen, helyi védelem alatt álló épületek mellett, vagy az arra rálátással bíró területen sem helyezhetők el.^[5]

d., A zóna területén nem helyezhető el:

1.,személygépjármű tárolóhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő, és önálló üzeanyag-töltő állomás,

2.,önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonnánál nehezebb, és az ilyeneket  szállító járművek számára,

3., önálló gépjárműtároló épület (kisgarázs, sorgarázs)

4., melléképület^[6]

(2) Kisvárosias lakózóna (Lk)

a.,  A zóna jellemzően közepes laksűrűségű, közepesen sűrű beépítésű, általában több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b., A zóna területén elhelyezhető:

1., lakóépület,

2.,a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

3., egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

4., sportépítmény,

5., terepszint alatti személygépjármű tároló.

c., A zóna területén kivételesen elhelyezhető:

1., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,

2., szálláshely szolgáltató épület,

3., igazgatási épület,

4, személygépjármű parkoló és/vagy parkolóház.

5. valamint épületnek nem minősülő közlekedési építmények, és ha egyéb előírásba, tiltásba nem ütközik, nem önálló épületnek és/ építménynek minősülő hírközlési műtárgy a védett műemléki terület, műemléki környezet és a műemléki jelentőségű terület kivételével. A fenti létesítmények a helyi védelem alatt álló területen, a helyi védelem alatt álló épületek mellett, vagy az arra rálátással bíró területen sem helyezhetők el.^[7]

d., A zóna területén nem helyezhető el:

      1.,üzemanyagtöltő állomás,

2.,önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, és az ilyeneket szállító járművek számára,

3. Önálló gépjárműtároló épület, melléképület 400 m2–nél kisebb telken, kisgarázs, sorgarázs az egyéb karakterű zónák esetén.^[8]

      4. árnyékszék^[9]

e) A zóna belvárosi (B) sajátos előírással rendelkező területén a 40.§ (1) k.) és l.) pontjait is alkalmazni kell. ^[10]

(3) Kertvárosias lakózóna (Lke)

a.,  A zóna jellemzően alacsony laksűrűségű, laza beépítésű, összefüggő kertes, legfeljebb két, külső körutat övező zónában négy rendeltetési egységet magába foglaló, 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.^[11]

      b., A zóna területén elhelyezhető:

       1., lakóépület,

2.,a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

            3., egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

            4., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

c., A zóna területén kivételesen helyezhető el:

           1., a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

           2., sportépítmény,

3.,a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

4. szálláshely szolgáltató épület legfeljebb 10 férőhellyel, és legfeljebb 300 m2 szintterülettel, külső körutat övező zónában legfeljebb 16 férőhellyel és legfeljebb 480 m2 szintterülettel

    5. árnyékszék (közcsatornával el nem látott területen) ^[12]

d., A zóna területén nem helyezhető el:

            1. ^[13]

      2., egyéb közösségi szórakozató, kulturális épület,

 3.,önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, és az ilyeneket szállító járművek számára,

      4., a lakóépületet (a főrendeltetés épületét) megelőzően melléképület,

      5., telekhatár felé nyitott oldalú takarmánytároló építmény,

            6, üzemanyagtöltő állomás.

(4) Falusias lakózóna (Lf)

a.,  A zóna jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagykertes, legfeljebb két rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b., A zóna területén elhelyezhető:

      1., lakóépület,

2.,a telken történő növénytermesztéshez, állattenyésztéshez és termékfeldolgozáshoz szükséges építmények,

3.,a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

      4., kézműipar építmény,

      5., helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

6.,a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

c., A zóna területén kivételesen helyezhető el:

1. szálláshely szolgáltató épület, de legfeljebb 10 férőhellyel, 300 m2 szintterülettel, ^[14]

      2., sportépítmény,

      3., üzemanyagtöltő állomás,

      4., mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

      5, hulladékudvar.

      6. árnyékszék (közcsatornával el nem látott telken)^[15]

d.,  A zóna területén nem helyezhető el:

      1.,.a lakóépületet (a főrendeltetés épületét) megelőzően vagy 400 m2-nél kisebb telken melléképület^[16]

      2., telekhatár felé nyitott oldalú takarmánytároló építmény.

7. §

Vegyes zónák

(1) Településközpont vegyes zóna (Vt)

a., A zóna jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi, vagy települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

b.,  A zóna területén elhelyezhető:

      1., lakóépület,

      2., kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

      3., igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

      4., sportlétesítmény.

c.,  A zóna területén kivételesen helyezhető el:

1., egyéb közösségi szórakoztató épület,

                  2., parkolóház,

3. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági létesítmény, valamint épületnek nem minősülő közlekedési építmények, és ha egyéb előírásba, tiltásba nem ütközik, nem önálló épületnek és/ építménynek minősülő hírközlési műtárgy a védett műemléki terület, műemléki környezet és a műemléki jelentőségű terület, kivételével. A fenti létesítmények a helyi védelem alatt álló területen, helyi védelem alatt álló é- pületek mellett, vagy arra rálátással bíró területen sem helyezhetők el.^[17]

d., A zóna területén nem helyezhető el:

1. termelő kertészeti építmény,

2.,önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonnánál nagyobb önsúlyú, és az ilyeneket szállító járművek számára,

3. önálló garázsépület (kisgarázs, sorgarázs). 400 m2-nél kisebb teleken melléképület, állattartó épület,^[18]

4., üzemanyagtöltő állomás.

e) A zóna belvárosi (B) sajátos előírással rendelkező területén a 40.§ (1) k) és l) pontjait is alkalmazni kell. ^[19]

(2) Központi vegyes zóna (Vk)

a., A zóna jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi (szerepkörű) igazgatási, oktatási, kereskedelmi szolgáltató és gazdasági é- pületek elhelyezésére szolgál.

b., A zóna területén elhelyezhető:

1., igazgatási épület,

2., kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

3., egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

4., egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

5., sportlétesítmény,

6. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül közterület felé a földszinten csak kereskedelmi-szolgáltató rendeltetésű helyiség, nem közterület felé a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.^[20]

c., A zóna területén kivételesen helyezhető el:

többszintes parkolóház, valamint épületnek nem minősülő közlekedési építmények, és ha egyéb előírásba, tiltásba nem ütközik, nem önálló épületnek és/ építménynek minősülő hírközlési műtárgy kivéve a helyi védelem alatt álló területen, helyi védelem alatt álló épületek mellett vagy az arra rálátással bíró területeket.^[21]

d. A zónában nem helyezhető el: önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, és az ilyeneket szállító járművek számára és üzemanyagtöltő állomás, valamint önálló garázsépület (kisgarázs, sorgarázs) és bármilyen melléképület. (A Széchenyi István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet és Kollégium, valamint a Veres Ferenc Szakképző Iskola területét kivéve.)^[22]

8. §

Gazdasági zóna

(1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna (Gk)

a., A zóna elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

b., A zóna területén elhelyezhető:

1., mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

2. a gazdasági tevékenységi célú épület és azon belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de csak a bruttó épület-szintterület 10%-áig,^[23]

3., igazgatási, egyéb irodaépület,

4., parkolóház, üzemanyagtöltő,

5., sportépítmény,

6. szálláshely-vendéglátó-szolgáltató épület, ha egyéb előírás azt nem zárja ki.^[24]

c., A zóna területén kivételesen elhelyezhető:

1., egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

2., egyéb közösségi szórakoztató épület.

3. valamint közlekedési építmények, és ha egyéb előírásba, tiltásba nem ütközik, nem önálló épületnek és/ építménynek minősülő hírközlési műtárgy.^[25]

(2) Zavaró hatású (ipari) gazdasági zóna (Gip)

a., A zóna a jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari épít- mények, elhelyezésére szolgál.

b., A zóna területén a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszély), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények helyezhetők el, a kommunális és veszélyes hulladékégető kivételével.

(3) Egyéb (ipari) gazdasági zóna (Ge)

a., A zóna elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.^[26]

b., A zóna területén kivételesen elhelyezhetők:

1.,a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó épület-szintterület 10 %-a mértékéig,

2.,egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportépítmény,

3.,kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek minősülő közlekedési építmények.

4. A kivételesen elhelyezhető épületek esetén elvi engedélyezési eljárás szükséges az elhelyezhetőség tisztázása céljából.^[27]

9. §

Üdülő zónák

(1) Üdülőházas zóna (Üü)

a.,A zóna elsősorban olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és a melyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

b.,A zóna területén elhelyezhetők olyan építmények is, amelyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják (pl. helyi ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi és egészségügyi épület, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, sportépítmény, parkoló). Ezek nagyságrendje azonban nem haladhatja meg az üdülés célú építmények 30%-át. ^[28]

c.,A zóna területén nem helyezhetők el melléképületek, egyéb állattartó épületek- a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével -, a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs, valamint a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével. Nem helyezhető el  különálló garázsépület, árnyékszék, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény- a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével . A zóna területén hulladékudvar nem alakítható ki. Nem helyezhető el továbbá üzemanyagtöltő állomás és 500 m²-nél nagyobb területű kereskedelmi és vendéglátó létesítmény.^[29]

10. §^[30]

Különleges zónák

(1) Különleges intézményi zóna (Ki)

a., A zóna a különleges célokat szolgáló, közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál (sport, vásártér, szabadidő központ, fürdő, termálhotel, idegenforgalmi szociális ellátógondozó-foglalkoztató-kiszolgáló,időszaki tábor létesítmény, stb.) ^[31]

b. A zóna területén a szabályozási tervlapon megnevezett funkcióhoz kapcsolódó építmények, és azok rendeltetésszerű használatához szükséges, vagy azokat kiszolgáló egyéb építmények helyezhetők el.

c., A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belüli kizárólagos rendeltetést, illetőleg használatot is rögzíthet az egyes építési helyekre, illetőleg al-övezetekre.

(2)  Különleges hulladék elhelyezésre szolgáló zóna (Kh)

a., A zóna területén a települési illetve körzeti szilárd és folyékony hulladékok, (ellenőrzött és az illetékes környezetvédelemért felelős szakhatóság előírásainak megfelelően) elhelyezésre, kezelésre, ártalmatlanításra és hasznosításra szolgáló, valamint az ezek rendeltetésszerű működéséhez szükséges építmények helyezhetők el. Az erre a célra kijelölt területen kommunális és veszélyes hulladékégető nem helyezhető el. ^[32]

Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, a zónába eső telket a telekhatárok mentén legalább 15 m szélességű sávban beültetési kötelezettség terheli. A beültetés a használatba vétel feltétele a megvalósulás üteme szerint.

(3)  Különleges közlekedési zóna (Kkö)

a., A zóna csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra használható fel (pl. autóbusz pályaudvar).

      b., A zóna területén a közlekedés céljára nem igénybevett területen elhelyezhetők:

1., a rendeltetésszerű működéshez szükséges építmények,

2. igazgatási, irodai, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek,

3., oktatási, egészségügyi épületek, az épületek elhelyezését tisztázó elvi engedélyezési terv alapján, a rendelkezésre álló terület legfeljebb 20 %-os beépítésével és legfeljebb 7,5 m-es építménymagassággal, teljes közművesítettség mellett.

4., üzemanyagtöltő.

(4) Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kio-mü)

a. A zónába azok a meglévő mezőgazdasági majorok tartoznak, melyeknek a területét a mezőgazdasági művelésből 2009. december 1. előtt kivontak, de a korábban gyakorolt mezőgazdasági telekhasználat folyamatosan működik. (41.§ 25.p.)

b. A telkek területén a beépítettség 30%-ra növelhető.

Ezt az előírást kell alkalmazni a 2009. december 1. előtt művelés alól kivont területen lévő tanyaudvarokra is. A telken 30% zöldfelületi fedettséget kell biztosítani, elsősorban a telekhatár körbefásításával.

c.  A tanyaudvarokat nem, a mezőgazdasági majorok területét legalább 2500 m2 és 30 m széles építési telekre lehet felosztani a telekalakítás általános előírásainak alkalmazásával, ha a felosztható terület nagyobb 10.000 m2-nél.

d. A mezőgazdasági majorok, valamin a tanyaudvarok területét csak birtokközponttá fejlesztés esetén lehet növelni a beépítésre nem szánt területeken.

e. A zóna területén az állattartás, a növénytermesztés, halászat, az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, ill. az ott dolgozók számára lakások valamint ha egyéb előírásba, tiltásba nem ütközik, nem önálló épületnek és építménynek minősülő hírközlési műtárgy helyezhetők el. ^[33]

(5)     Különleges mezőgazdasági üzemi zóna (Kio-tö)

A különleges települési-építési törmelék elhelyezésére szolgáló területeken a terület ellenőrzött feltöltése csak a környezetben meglévő általános terepszint -1 m-ig lehetséges, melyet az illetékes környezetvédelmi hatóság engedélyével lehet kialakítani, és legfeljebb 20 m-es sávszélesség után legalább 1,0 m vastagságú földréteggel takarni kell legkésőbb a következő 20 m-es sáv töltése előtt.

(6)     Különleges energia-szolgáltató üzemi zóna (Kio-e)

          A különleges energia-szolgáltató üzemi területbe azok a legalább 1 ha területigényű energia-szolgáltató létesítmények, nagyfeszültségű elektromos al-állomások tartoznak, melyek a városi, vagy attól nagyobb térség energia ellátásában szerepet játszó, azt biztosító létesítmények elhelyezésére szolgálnak. A területen a főrendeltetés épületei és építményei valamint ha e- gyéb előírásba, tiltásba nem ütközik, nem önálló épületnek és/ építménynek minősülő hírközlési műtárgy helyezhetők el.

          (Kio-71004X¹, ahol X= a technológia megkívánta szabványos, és a szakhatóságok által engedélyezhető legnagyobb magasság)

          A zóna területén a technológia megkívánta épületek és építmények legfeljebb 40 %-os beépítettséggel helyezhetők el, melybe nem kell beleszámítani a technológia megkívánta oszlopok és tornyok, technológiai műtárgyak, felszín feletti gépészeti berendezések által elfoglalt területet. Az oszlopok és tornyok magasságát az egyéb jogszabályok és szabványok szerinti mértékben az építménymagasság számításába nem kell figyelembe venni. Azok lehetséges és szükséges magasságát az illetékes szakhatóságok előírásai szerint legfeljebb 30 m magasságig engedélyezni lehet.

          Az övezetben alakítható telket úgy kell figyelembe venni, hogy a telekhatárán kívűl a vonalas légvezetékek védőtávolságát és biztonsági övezetét kivéve egyéb védőtávolság és védőövezet nem nyúlhat.

          A területüket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

          A különleges energia-szolgáltató terület telkén belül a minimális zöldfelület 40 %, melybe a nem burkolt, vagy víz-áteresztő burkolattal kialakított közle- kedési felületek fele mértékben beszámíthatóak. A telek területén a csapa- dékvíz elvezetéséről víz-visszatartással gondoskodni kell. ^[34]

 (7) ^[35] Beépítésre nem szánt területek:

a. Általános előírás: A várostest köré, a szabályozási terven jelölt, be nem építethető (minimum 200 m széles) gyűrű területén beépítésre nem szánt terület bármely zónájában építmény nem helyezhető el a (4) bekezdés a-c. és e. pontjaiban felsoroltak kivételével. Területe azonban a beépíthetőség mértékébe beszámítható.

  b. Különleges beépítésre nem szánt területek

A zóna a különleges célokat szolgáló, olyan különleges közhasználatú és nem közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál (temető, kegyeleti parkok, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, burkolt köztér, fásított köztér és sétány, stb.), ahol a beépítettség burkolt köztér, fásított köztér és sétány legkisebb zöldfelületi aránya, valamint megengedett legnagyobb beépítettségének mértéke a sajátos használatok szerint a következő:

a) burkolt köztér esetében a megengedett legnagyobb beépítettség: 2%,

b) fásított köztér, sétány esetében

ba) a megengedett legnagyobb beépítettség: 2%,

bb) a legkisebb zöldfelület: 20%.^[36]

  c. Különleges bányászati-törmelék-elhelyezési zóna (Kio-b, to)

  A zóna a nyersanyag lelőhelyek (bányák) telkeinek kialakítására szolgál.

A zóna területén csak a bányászattal kapcsolatos üzemi és szociális építmények helyezhetők el.

A kitermelést követően az építményeket le kell bontani és a területet rekul- tiválni kell.

(8)^[37] Különleges üzemi zóna (Kio-ü)

A különleges üzemi területbe azok a legalább 10.000 m2 területigényű építőanyag, útépítési kevert anyag előállító szolgáltató létesítmények, tartoznak, melyek a városi, vagy attól nagyobb térség ellátásában szerepet játszó, azt biztosító létesítmények elhelyezésére szolgálnak. A területen a főrendeltetés épületei és építményei valamint, ha egyéb előírásba, tiltásba nem ütközik, nem önálló épületnek és/ építménynek minősülő hírközlési műtárgy helyezhetők el. (Kio-ü 71005X, ahol X= a technológia megkívánta legnagyobb magasság)

A zóna területén a technológia megkívánta épületek és építmények legfeljebb 40 %-os beépítettséggel helyezhetők el. Az oszlopok és tornyok magasságát az egyéb jogszabályok és szabványok szerinti mértékben az építménymagasság számításába nem kell figyelembe venni. Azok lehetséges és szükséges magasságát az illetékes szakhatóságok előírásai szerint legfeljebb 30 m magasságig engedélyezni lehet.

Az övezetben alakítható telket úgy kell figyelembe venni, hogy a telekhatárán kívül a vonalas légvezetékek védőtávolságát és biztonsági övezetét kivéve egyéb védőtávolság és védőövezet nem nyúlhat.

A területüket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

A különleges üzemi-szolgáltató terület telkén belül a minimális zöldfelület 40%, melybe a nem burkolt, vagy víz-áteresztő burkolattal kialakított közlekedési felületek fele mértékben beszámíthatóak. A telek területén a csapadékvíz elvezetéséről víz-visszatartással gondoskodni kell.

11. §

Közlekedési zónák

(1) Általános közlekedési zóna (Köá)

a., A zóna közúti közlekedés és a közműelhelyezés céljára szolgáló terület.

b., A zóna területén elhelyezhetők:

1., az országos és helyi közutak, kerékpárutak, járművek várakozóhelyei, járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei.

2. a közlekedés céljára nem igénybevett területrészen a közlekedést kiszolgáló közlekedési, kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató igazgatási és gazdasági tevékenységi célú épület, valamint ezen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, a rendelkezésre álló területrész legfeljebb 30 %-os a teljes közlekedési terület max 5 %-os beépítésével és legfeljebb 4,5 m építménymagassággal.^[38]

(2) Vasúti közlekedési zóna (Köv)

a., A zóna a vasúti közlekedés céljára szolgáló terület.

b., A zóna területén a vasutak és a működésükhöz szükséges közlekedési és környezetvédelmi célú építmények, valamint a területet igénybe vevők ellátásához és a vasúti üzemhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, igazgatási épületek, gazdasági tevékenységi célú épületek és ezen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.

c. A zóna területén a közlekedésre nem igénybevett területrész beépítettsége legfeljebb 30 %, a teljes közlekedési terület legfeljebb 5 %-a, az építménymagasság legfeljebb 7,5 m lehet.^[39]

3. ^[40]

12. §

Közpark zóna

(1) A zóna pihenő park (városi park) elhelyezésére szolgál (Zp)

(2) A zóna területén a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) és vízfelületek (felszíni víztározók, dísztavak) építményei helyezhetők el.

(3) A zóna területén épület nem, csak terepszint alatti építmény helyezhető el. Közhasználat elől elzárt rész nem alakítható ki.

(4) A telek legalább 75 %-át zöldfelülettel, illetőleg vízfelülettel fedetten kell kialakítani.

5. ^[41]

13. §

Erdő zónák

(1) Védelmi rendeltetésű erdőzóna (Ev)

a., A zóna védőerdők és a természeti védelem alatt álló közcélú erdők területe.

b., A zóna területén épület újonnan nem helyezhető el.

(2) Egészségügyi–szociális, turisztikai rendeltetésű erdőzóna (Ee)

a., A zóna előírásai a szabályozási terven jelölt erdő területre vonatkoznak.

b., A zóna területén az erdő rendeltetésének megfelelő építmények csak a legalább 100.000 m² területű telken helyezhetők el, a telek legfeljebb 2 %-os beépítettségével. Az erdő rendeltetésének megfelelő építményeken sétautakat, pihenőhelyeket, esőbeállókat, illemhelyeket, az erdő védelmét és fenntartását szolgáló építményeket kell érteni.

c., Közhasználat elől elzárt rész csak az erdő védelmét és fenntartását szolgáló épít- mények elhelyezése céljából alakítható ki. Területe nem haladhatja meg a beépített terület háromszorosát.

d., Az újonnan elhelyezhető építmények építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(3) Gazdasági rendeltetésű erdőzóna (Eg)

a., A zónába az előző zónákba nem sorolható erdők tartoznak.

b., A zóna területén a 100.000 m²-t elérő nagyságú telken, a telek legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével helyezhetők el az erdő rendeltetésének megfelelő építmények.

c., Az újonnan elhelyezhető építmények építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.

4. ^[42]

14. §^[43]

Mezőgazdasági zónák

(1) Mezőgazdasági kertes zóna (Mke)

a., A zónába a volt zártkertek területei tartoznak.

   b) ^[44] A zóna területén, a növénytermesztés, és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás  építményei, illetőleg lakóépületek helyezhetők el az alábbi feltételekkel:

ba)   A 720 m²-t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.

bb) A 720-1500 m² között területnagyságú és legalább 9,0 m szélességű telken egy  gazdasági épület és egy terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, de csak akkor, ha a telek szőlő, gyümölcs, vagy kert művelési ágban van nyilvántartva.

bc)  Az 1500 m2-t meghaladó területű és legalább 9,0 m szélességű telken legfeljebb 2 gazdasági épület (épület vagy pince) helyezhető el, ha a telek szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban van nyilvántartva.

bd)  Lakóépület csak a legalább 4.000 m² területű és legalább 16 m szélességű telken helyezhető el, ha a telek szőlő, gyümölcsös, vagy intenzív, fóliás kertészeti művelési ágú és csak a Rákóczi kertben.

A többi szőlőskertekben (volt zártkertekben) lakás nem létesíthető.

         be)   Gyep, nádas művelési ágú telek, vagy telekrész nem építhető be.

c., A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot, és a beépített terület a 400 m²-t sem. Ebből legfeljebb 100 m² lehet kereskedelmi ill. vendéglátó célú épület is, a helyben termelt áru értékesítése céljából. Lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5 %-a, de nem több, mint 200 m² építhető be.

d., Az épületeket a telken az oldalhatáron álló beépítési mód szerinti kell elhelyezni, a telekhatártól csorgótávolságra (0,5-1,0 m) a dűlőút tengelyétől 15,0 m-re. A lakóépület az építési hely utca felőli 20 m mélységű, míg a gazdasági épületek a 25-45 m mélységű zónájában helyezhetők el.

e., Újonnan legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lakóépület és gazdasági épület helyezhető el. Az épületeket 35-45°-os hajlásszögű, utcára merőleges gerincű nyeregtetővel kell kialakítani.

f., A zónában állattartó épület csak akkor helyezhető el, ha lakóépület is elhelyezhető, továbbá csak a lakóépület építését követően és a mögött, és csak a saját szükségletnek megfelelő számú haszonállat tartására.

(2) Mezőgazdasági korlátozott használatú zóna I. (Mk1)

a.,  A zónába a környezet- és természetvédelmi, vagy ökológiai okokból nem beépíthető, az ex lege védett és a madárvédelmi védettségű mezőgazdasági művelési ágú területek tartoznak.

      b.,  A zóna területén csak:

          1., a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik (külön jogszabályok keretei között),

      2., a köztárgyak,

      3., a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak helyezhetők el.

(3) Mezőgazdasági korlátozott használatú zóna II. (Mk2_.)

a., A zónába jellemzően a természeti védelem és az országos ökológiai hálózat övezete által érintett mezőgazdasági területek tartoznak.

b., A zónába eső és legalább 30 m szélességű és védett természeti területet nem érintő telkeken a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint lakóépületek helyezhetők el az alábbiak szerint:

1., Új gazdasági építményt elhelyezni csak az alábbi telekterület nagyság és művelési ágak esetén szabad:

1. 1. Szőlő, gyümölcsös, intenzív (fóliás) kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 2 hektár,
2. 2. Szántó, rét (legelő) művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 5 hektár,
3. 3. Nádas és vízállás művelési ágú telken, illetőleg telekrészen nem helyezhető el épület.

        2., Új lakóépület:

2.1 szőlő, gyümölcs, kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 5 hektár,

2.2 szántó, rét (legelő) művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 10 hektár,

1. 3. gyep, nádas, vízállásos terület művelési ágú telken vagy telekrészen nem helyezhető el épület.

c., A zónában csak a legeltetéshez kapcsolódó állattartó telep létesíthető, védőtávolságot nem igénylő nagyságrendben.

d.,  A különálló lakóépület és gazdasági épület építménymagassága legfeljebb 6,0 m lehet, amelyet 35-45 fokos hajlásszögű magas tetővel kell kialakítani és a telek területének legfeljebb 1,5 %-át, de legfeljebb 300 m²-t foglalhat el. Ebből legfeljebb 180 m² területen elhelyezhető kereskedelmi ill. vendéglátó létesítmény is, a helyben termelt áru értékesítése céljából.

e.,  A telek beépítettsége legfeljebb 3 %-os, és az épületek legfeljebb 600 m²-t foglalhatnak el.

f., Birtokközpont a zónában csak kivételesen létesíthető. Területén az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 m elő-, oldal- és hátsókert által meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni, figyelemmel a b.) pont előírásaira is.

g.,A zónában az épület elhelyezhetőségének tisztázására elvi engedélyezési eljárás lebonyolítása szükséges.

h., Védett természeti területet érintő területen birtokközpont nem alakítható ki, kivéve a meglevő állattartó telepeket.^[45]

i., A dűlőutak mentén az úttal határos birtok ingatlanok tulajdonosai védő fasor telepítésére kötelezhetők.

(4) Mezőgazdasági általános zóna (Má)

a.,  A zónában jellemzően az előző mezőgazdasági zónákba nem sorolt, természeti védelem alatt nem álló mezőgazdasági területek tartoznak.

b.,  A zónába eső és legalább 30 m szélességű telkeken a növénytermesztés az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei és lakóépületek helyezhetők el az alábbiak szerint:

1., Gazdasági épületek:

1.1 szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: ha a telekterület leg- alább, 0,5 hektár

1.2 szántó, kert, legelő (gyep) művelési ág esetén: egybefüggő 1 hektár területen

1.3 rét, nádas, vízállásos terület művelési ág területén épület nem helyezhető el.

2., Lakóépület:

2.1 szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: 1 hektár

2.2 szántó, kert, legelő (gyep) művelési ág esetén: egybefüggő 2 hektár területen.

2.3 rét, nádas, vízállásos terület művelési ág területén nem helyezhető el.

c.,  A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5 %-a, de legfeljebb 300 m² építhető be. Ebből legfeljebb
180 m² területen elhelyezhető kereskedelmi ill. vendéglátó létesítmény is, a helyben termelt áru értékesítése céljából.

d.,  A telken az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 méter elő-, oldal- és hátsókert által meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni.

e.,  Önálló lakóépületet és gazdasági épületet 35-45°-os hajlású magas tetővel kell kialakítani, építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.

f.,  A zóna területén a birtokközpont létesíthető.

     Birtokközpontot kiváló termőhelyi adottságú szántó területén csak kivételesen lehet létesíteni az esetben, ha más lehetőség a területen nincs.

     Tanyaudvaron (41 § (38). bek.) a rendeltetési előírások szerinti építés a kialakított telkeken engedélyezhető, a beépítettség 30 %-ra növelhető, tanyaudvaronként egy új lakás csak a meglévő helyett építhető, vagy  a meglévő lakás bővíthető és korszerűsíthető, 30 % zöldterületi fedettség mellett.

g.,  A zóna területén gyorsforgalmi út építéséhez kialakítható anyagnyerő bányatelek, ha annak területe nem haladja meg az 1 hektárt. Az így kialakított telken a bányászattal kapcsolatos felvonulási épületek és berendezések helyezhetők el. Ezeket a bányászat befejezése után azonnal el kell bontani, és a területet rekultiválni kell. A bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület rekultiválása után engedélyezhető.

h., A dűlőutak mentén az úttal határos ingatlanok tulajdonosait védő fasor telepítésére kötelezhetők.

(5) Mezőgazdasági általános zóna (Ma-1)

a, A zónába azok a természeti védelem alatt nem álló kisparcellás szántók             tartoznak, amelyeket a rendezési terv beépítésre  nem szánt területnek jelölt ki.

b, A zónákba eső, legalább 20 m szélességű telkeken a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos gazdasági épületek építhetők.

     c,   A beépíthető legkisebb telekterület 1500 m²

      d, Az épület építmény magassága 4,5 m.

          A gazdasági épület alápincézhető.

      e, A beépítés mértéke 3%

f, A telkenkénti egy db. Gazdasági épületet lehet építeni, melyet 35-45%-os hajlású magas tetővel kell kialakítani.

g, Az épületeket oldalhatáron álló építésmódú építési helyen belül a telek oldalhatártól 50 cm-es csurgó távolságra kell elhelyezni.   

  h, Az épületek utcai homlokvonala a dűlőút tengelyétől 15,0 m.-re legyen.

  i, A területen lakóépület nem építhető és birtokközpont nem alakítható ki.

15. §

Vízgazdálkodási zóna

(1) A zóna területébe a folyók, az állóvizek és vízjárta területek, a csatornák, a vízbeszerzési és kezelési területek, valamint ezek védműveinek területei tartoznak.

(2) A zóna területén új építményt elhelyezni csak a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően szabad, az alábbiak figyelembe vételével:

a., A Keleti főcsatorna területén:

1., horgásztanyák elhelyezésére szolgáló telekrész újonnan nem alakítható ki.

2., a már korábban kialakult telekrészeken:

- csak horgásztanya (hétvégi ház) helyezhető el,

- az épületet a szabadon álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni,

- a telekrész beépítettsége nem haladhatja meg a 15 %-ot,

- az épület építménymagassága a töltés koronaszintjéhez képest legfeljebb 3,5 m lehet,

- újonnan épület csak akkor helyezhető el, ha legalább a közműves villamos-energia ellátás, valamint a rendeltetésszerű használatát biztosító közműpótlói (vízellátás, csapadékvíz elvezetés és szennyvízelhelyezés) az illetékes szakhatóságok által elfogadott módon biztosítható,

- az épület a töltésrézsűbe csak földdel körülvett alapfallal nyúlhat be, az épületnek itt helyiség-légtere (például pince) nem lehet.

16. §

Vertikális rendeltetési zóna

(1) A zóna területén újonnan az épület közterület felöli földszintjén közhasználatú funkciókat kell telepíteni.

(2) A közhasználatú épületrész és a közterület között a telekhatáron újonnan kerítés nem létesíthető.

AZ ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI

17. §

(1) Építési zóna csak beépítésre szánt területen jelölhető ki.

(2) A városépítészeti karakter szerinti

- Belvárosi (1. kódszámú),

- Polgári (2. kódszámú),

- Kisvárosias (3. kódszámú),

- Kisböszörményi (4. kódszámú),

- Hagyományos kertségi (5. kódszámú),

- Külsőségi (6. kódszámú), illetőleg

- Egyéb karakterű (7. kódszámú) zónákat a rajzi mellékleten rögzített térbeli rendben kell alkalmazni.

18. §

A nem kialakult (tervezett) szabályozási kategóriába sorolt

zónák közös előírásai

(1) A 17. §. (2) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt, még nem, vagy jellemzően nem beépített, illetőleg átalakításra szánt, nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (a továbbiakban: nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának előírásait, a beépítettség és a zöldfelületi fedettség mértékét, a beépítési módot és az építménymagasságot az 1-3. táblázatok határozzák meg.

(2) A zónákon belüli meglévő telkek beépíthetőségére vonatkozóan a 19 § (2) bekezdés b. pont előírásait kell alkalmazni.^[46]

Választható beépítési módok és teleknagyságok a városépítési karakter szerint

K = kialakult / T = tervezett / x = választható

1. a.

Teleknagyság alatt a kialakítható legkisebb telekterület-méretet kell érteni.

1.b

Saroktelek legkisebb szélességi mérete 20 m telekszélességig: + 3 m. Kialakult szabályozási kategóriába sorolt övezetekben telekhatár rendezés vagy telekmegosztás esetén a telekszélesség zártsorú beépítési mód esetén 10 %-kal, szabadon álló ikres vagy oldalhatáron álló beépítési mód esetén 15 %-kal helyileg védett épület esetén, ha az előírt oldalkert biztosítható 20 %-al csökkenthető a telekterület megtartása mellet, az előírt telekmélység megtartása nem kötelező, a legkisebb mélység azonban 20,0 m-nél kevesebb nem lehet.^[47]

Választható beépítési százalék és a zöldfelületi fedettség a városépítészeti karakterek szerint. A fenti szabály a beépítés szempontjából nem kialakult kategória esetén is alkalmazható a polgárvárosi karakterű Lk övezetben, ha más mód a telekalakításra nincs. ^[48]

2.

-A sarok- és átmenő telek beépítettsége:

• Zártsorú (általános és keretes) beépítési mód esetén a saroktelek beépítettsége 25 %-kal, az átmenő telek beépítettsége 10 %-kal növelhető, de telekösszevonással újonnan alakított teleknél a kedvezmény csak az eredeti saroktelekrészre, vagy a legkisebb alakítható telekterület kétszeresére érvényesíthető az előírt zöldfelületi fedettség terhére.^[49]

- Az így megnövelt beépítettség azonban nem haladhatja meg:

· vegyes zóna esetén a 75 %-ot,

· kisvárosias lakó zóna esetén a 60 %-ot,

- A zöldfelületi fedettségbe a tetőkertek és a terepszint alatti építmények fölött legalább 50 cm talajtakarón kialakított zöldfelületek 50 %-ban, fásított parkolók területe 20 %-ban beszámíthatók.

- Az előírt zöldfelületi fedettség a vegyes és a gazdasági zónákban 15 %-kal csökkenthető.^[50]

Választható építménymagasság a városépítészeti karakterek szerint

3.

Ha a zónába eső, már korábban kialakult telek, vagy beépítés jellemzői az (1) bekezdésben rögzített előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor az alábbi szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:

a.,  ha a telek beépítettsége nem felel meg az előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de a beépítettség nem növelhető, és az épület (ek) magassági értelemben sem bővíthetők, kivéve a tetőtér-beépítést, ami az építménymagasság megtartása mellett megengedhető. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekintetni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

b.,  ha a telek méretei nem felelnek meg az előírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályozási terv alapján történő közterületi határ-rendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők, és a telek beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

c.,  ha az építmény(ek) magassága meghaladja a megengedettet, a meglévő építmények megtarthatók és bővíthetők, de a bővítmény magassága nem haladhatja meg az előírt értéket. Ha az építmények lebontására kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekintetni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

19. §

A kialakult szabályozási kategóriába sorolt

zónák közös előírásai

(1)  Az átalakításra nem szánt, kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban kialakult) területeken az adottságtól függő „0” jelű építési övezeti paramétereit sajátos előírások (jelen rendelet IV. fejezetében rögzített előírások) hiányában az illeszkedés szabályait (Étv. 18. § (2)) alkalmazva az adott kérdéskörtől függő területi kitekintéssel a kialakult adottságok, jellemzők és az egyéb országos érvényű előírások alapján az építési hatóság állapítja meg. A szabályozási tervben a legnagyobb megengedett beépítettséget minden esetben számszerűen meg kell határozni a 2/. táblázat keretei között. Telekhatár rendezés és telekmegosztás esetén a kisvárosias lakóterület rendeltetési zónában legalább a 2., a kertvárosias lakókerület rendeltetési zóna kisvárosi karakterű területein legalább a 3., a kertvárosias lakóterület rendeltetési zónában legalább a 4., falusias lakóterület rendeltetési zónában legalább a 6. teleknagyság kódhoz tarozó telekméreteket kell betartani az 1/b. táblázat szerint. ^[51]

(2) A zónába eső telkekre:

a, Az illeszkedési szabályok tételes meghatározása során kialakult beépítési módnak megfelelően az előírt elő-, oldal- és hátsókertek területének figyelembe vételével kijelölhető építési hely területén elhelyezkedő épületek együttesét lehet csak figyelembe venni.

Az előírásoktól eltérő beépítés (pl. a jelen előírások szerint el nem helyezhető rendeltetés, építési helyen kívüli épületek, közterületet részben elfoglaló garázslehajtók, rámpák, a beépítettség túlzott mértéke, nagyobb építménymagasság, a hagyományoktól (30-45 fok) eltérő tetőhajlásszög, túlzottan feltűnő színezés stb) az illeszkedési szabályoktól idegen, ezért kialakult beépítésnek nem tekinthető.^[52]

b, A beépíthető építési teleknek a magasabb rendű jogszabályokban előírtakon kívül az alábbi követelményeknek is meg kell felelnie:

1.a telek területén (alatta vagy fölötte) nem haladhat át több telket kiszolgáló közművezeték,

     2., ^[53]

20. §

A belvárosi karakterű zóna előírásai

(1) A zónába a belvárosi karakterű kialakult és nem kialakult területek tartoznak (1. városépítészeti karakter kódú övezetek).

(2) Ha sajátos előírás másként nem rendelkezik, újonnan a telek homlokvonalán, utcával párhuzamos gerincű magastetős, legalább 7,0 m és legfeljebb 15,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, a homlokvonal teljes beépítésével (telekhatártól telekhatárig)^[54] a 40.§. (1) bekezdés k., és l., pontjai alkalmazásával. ^[55]

(3) Újonnan előkert nem alakítható ki. Az épület utcai homlokvonala az utcai telekhatár 1/3 hosszán a telek irányába visszaléphet 3 métert. Ez esetben az utcai telekhatár és az épület közötti terület a telek részének tekinthető. Közhasználatú építmény esetében a visszalépés az utcai telekhatár ½ hosszán is engedélyezhető.^[56]

(4) Újonnan nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(5) Az új építményeket zártsorú-általános, vagy zártsorú-keretes beépítési mód szerinti építési helyen belül kell elhelyezni.

A zártsorú-általános beépítési mód esetén, az oldalsó telekhatáron álló határfalat 12m mélységben, míg a zártsorú-keretes beépítési mód esetén a telek oldalsó
és hátsó telekhatárán álló határfalat teljes egészében tűzfalként kell kialakítani. Zártsorú-keretes beépítési mód esetén a szomszédos építési telek felé tetőfelület nem lejthet. A beépítés illeszkedjen a szomszédos belvárosi karakterű telkek
beépítéséhez.^[57]

(6) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség. A Belváros (B) jelű, Kiskörúton belüli védett területein a teljes közművesítettségbe a zárt csapadékvíz- elvezetés is beletartozik. Ahol az utcán a zárt csapadékvíz elvezető csatorna még nincs kiépítve, a telek beépítésére engedély adható úgy, hogy az utcán megvalósuló zárt csapadékvíz elvezető csatornába be kell kötni. ^[58]

(7) A személygépjárnű várakozó helyek számát és elhelyezésüket új építés, bővítés, rendeltetés módosítás esetén az önkormányzati parkolási rendeletben előírtak szerint kell meghatározni és biztosítani. A zóna területén gépjárműtároló céljára különálló melléképület nem építhető.^[59]

(8) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-csatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vetülettel, kerti szabad (terep) lépcső és lejtő, zászlótartó oszlop.

21. §

A polgári karakterű zóna előírásai

(1) A zónába a kialakult és a nem kialakult polgári karakterű területek tartoznak (2. városépítészeti karakter kódú övezetek).

(2) Ha a szabályozási tervlap vagy sajátos, ill. értékvédelmi előírás másként nem rendelkezik, újonnan a telek homlokvonalán az utcával párhuzamos gerincű magas-tetős, legalább 4,5 m és legfeljebb 10,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el a 40.§. (1) bekezdés k., és l., pontjai alkalmazásával. ^[60]

(3) Utcafronti épület elhelyezés esetén az épület utcai homlokvonala az utcai telekhatár 1/3 hosszán a telek irányába visszaléphet, de legfeljebb 3 métert. Közhasználatú építmény esetében a visszalépés az utcai telekhatár ½ hosszán, és legfeljebb 5 m mélységgel is engedélyezhető. Ahol előkert kialakítható, ott az utcai kerítés kisebb, mint 3,0 m előkert esetén legfeljebb 1,0 m magasságú sövény lehet. 8,0 m-nél szélesebb kialakult közterületi út melletti telek esetében, a meglévő előkert nélküli, vagy kisebb, mint 3,0 m előkert méretű meglévő épülethez való illeszkedés érdekében az előrelépés is – a meglévő épület homlokvonaláig – megengedhető.^[61]

(4) Újonnan nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható. Az újonnan kialakítható telek területe 300 m²-nél, mélysége 25,0 m-nél kisebb nem lehet, kivéve az olyan átmenő telkek esetében, ahol a tömbben jellemzően a tömb telkeinek nagyobb, mint 2/3-a esetében a telkek már megosztásra kerültek, akkor az alakítható telek mélysége 20,0 m-ig lecsökkenthető, az egyéb előírások betartásával. ^[62]

(5) Az új építményeket a zártsorú-általános, beépítési módhoz tartozó építési helyen be- lül kell elhelyezni. Ha az új épület nem foglalja el a telek teljes homlokvonalát (megszakítással épül be), akkor a szomszédos épületek között nem éghető anyagú, falazott kerítést vagy kapuzatot kell létesíteni (a kapu tokja és nyílószárnya készülhet fából). A kapuzat 3,5 m - 5,0 m magas legyen és legfeljebb 3,0 m-rel lehet alacsonyabb az épületnél. Szélessége legfeljebb a homlokvonal 1/3-a lehet, de nem több mint 6,0 m. Figyelemmel a 31. § (4) bekezdés d.1. pontjában előírtakra.^[63] A 27. §. (12) esetében, amikor az épületet csak előkert kialakításával lehet elhelyezni az előzőeket nem kell alkalmazni. ^[64]

(6) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség.

(7) A személygépjármű várakozóhelyek számát és elhelyezésüket új építés, bővítés, rendeltetés módosítás esetén az önkormányzati parkolási rendeletben előírtak szerint kell meghatározni és biztosítani. A zóna területén gépjárműtároló céljára különálló melléképület nem építhető,^[65]kivéve a helyileg védett épületeket, ahol a telken belüli parkoló létesítése megengedhető, vagy védett épület esetében, ha a telek nagyobb, mint 400 m2, a különálló melléképületben elhelyezett garázs is létesíthető. A Belváros (B) védett területein azonban új épület esetében a védett épületekre vonatkozó megengedő feltétel nem alkalmazható. ^[66]

(8) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-csatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a telepszintnél 1 méternél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence, kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m²-es vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, zászlótartó oszlop.

(9) Lakás, illetve rendeltetési egységenként közbenső telken legalább 120 m², saroktelken legalább 80 m² átmenő telken legalább 100 m² telekhányadot kell biztosítani. Nem lakás rendeltetés esetén minden megkezdett 80 m² nettó épület-szintterület egy rendeltetési egységnek számít. Az előírásokat későbbi telekhatár módosítás esetén is be kell tartani.

22. §

A kisvárosias karakterű zóna előírásai

(1) A zónába a kialakult és nem kialakult kisvárosias karakterű területek tartoznak (3. városépítészeti karakter kódú övezetek).

(2) Ha a szabályozási tervlap vagy értékvédelmi ill. sajátos előírás másként nem rendelkezik, újonnan a zártsorú beépítési módú övezetekben a telek homlokvonalán, az utcával párhuzamos gerincű magas tetős, legalább 4,5 m és legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. a 40.§. (1) bekezdés k., és l., pontjai al- kalmazásával. ^[67]

Az oldalhatáron álló beépítési módú övezetekben az utcára merőleges gerincű magas tetős épület is elhelyezhető.

A terv szerint zugok végződésével érintkező telken, valamint a nyeles telkeken a kialakult módon az oldalhatáron álló, előkertes épület elhelyezés is alkalmazható.

A 8,0 m-től keskenyebb utcák, zugok mentén lévő telkeken az épületet a terv szerinti utcavonaltól 3,0 m-re kell elhelyezni. Az oldalhatáron álló beépítési módú övezetekben legfeljebb 6,0 m míg a 8,0 m-nél keskenyebb zugokban, és nyeles telkeken legfeljebb  5,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el.^[68]

(3) A zóna lakóterületein, ha a szabályozási terv szerint a telek máshogy nem osztható meg (például tömbfeltárással) és mélysége eléri a 70 métert, úgy nyeles telek alakításával is megosztható. A nyeles telken az épületet az utca felőli telekhatártól legalább 3,0 m-re oldalhatáron állóan, kivételesen szabadonállóan kell elhelyezni. Az újonnan kialakítható telek területe legalább 300 m2 legyen. A külső gyűrűben az újonnan kialakítható telek területe azonban 450 m2-nél kisebb nem lehet.

Nyeles telek esetén a teleknyél szélessége: 4,0 m-nél kevesebb, hossza 50,0 m-nél nagyobb nem lehet. Ha a kialakítandó oldalkert a teleknyéllel szomszédos, úgy a teleknyél szélessége 3,0 m-re csökkenthető azzal, hogy a szomszédos oldalkert a szabályozott építménymagasság, de legalább 3,0 m lehet szabadonálló és oldalhatáron álló beépítési mód esetén akkor, ha a telken védett épület helyezkedik el és az nem haladja meg a 6,0 m építménymagasságot. Az oldalkert és a teleknyél együttes szélessége azonban legalább 6,0 m legyen.^[69]

(4) Az új építményeket a zártsorú-általános, vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó, előkert nélküli építési helyen belül kell elhelyezni. Lakó rendeltetési zónában a közbenső telken telkenként csak egy db, átmenő telken mindkét utca felől 1-1 db főépület helyezhető el. Ha zártsorú beépítésnél az új épület nem foglalja el a telek teljes homlokvonalát (megszakítással épül be), akkor a szomszédos épületek között nem éghető anyagú, falazott kerítést vagy kapuzatot kell létesíteni (a kapu tokja és nyílószárnya készülhet fából). A kapuzat legalább 3,5-5,0 m magas legyen és legfeljebb 3 m-rel lehet alacsonyabb az épületnél. Szélessége legalább 4,0 m. legfeljebb a homlokvonal 1/3-a, de nem több mint 6,0 m lehet.

Oldalhatáron álló beépítésnél az épületeket – utcára merőleges nyeregtetővel – az

utcavonalra, vagy attól 3,0 m.–re kell elhelyezni, oldalhatárra, vagy attól 1,0 m. csurgótávolságra.^[70]

(5) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség.^[71]

(6) A személygépjármű várakozóhelyek számát és elhelyezését az Önkormányzati parkolási rendeletben előírtakban kell meghatározni és biztosítani.^[72]

7. ^[73]A telken elhelyezhető melléképületek: gépjármű tároló, háztartáshoz kapcsolódó raktár (lomtár), saját szükségletű kisállat-tartó épület legfeljebb 15 m2 beépített területtel, műhely, kézműipari épület. A melléképületek összes beépített területe nem haladhatja meg a főépület(ek) beépített területét, és csak lakott telken építhetők, egy épülettömegben. 400 m2-nél kisebb telken melléképület nem építhető, a melléképületek építménymagassága a főépületnél nem lehet nagyobb.  

A melléképítmények közül elhelyezhető: közmű-csatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a telepszintnél 1 méternél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence, kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2-es vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, zászlótartó oszlop.

(8) Lakó rendeltetési zónában rendeltetési egységenként legalább 150 m² zártsorú általános beépítési mód esetén saroktelken 120 m² telekhányadot kell biztosítani. Nem lakás rendeltetés esetén minden megkezdett 100 m² nettó épület-szintterület egy rendeltetési egységnek számít. A létesíthető rendeltetési egység azonban közbenső telkeken legfeljebb 4, saroktelken legfeljebb 6 egység lehet.

(9) 2008. január 1. előtt már kialakított nagyobb méretű saroktelek esetén a telekhányad betartásával kivételesen 6-nál több rendeltetési egység csak akkor helyezhető el, ha a kialakult védett településszerkezet indokolja.

10. ^[74]

23. §

A kisböszörményi karakterű zóna előírásai

(1)  A zónába a kialakult kisböszörményi karakterű területek tartoznak (4. városépítészeti karakter kódú övezetek).

(2)  A zóna területén újonnan a telek homlokvonalán az utcára merőleges gerincű nyeregtetős, oromfalas, legfeljebb 4,0 m építménymagasságú és legfeljebb 2 rendeltetési egységet tartalmazó épületek helyezhetők el. A telek homlokvonala egyben kötelező építési vonal is.^[75]

(3)  Az új építményeket az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni, a telek oldalhatárán, vagy attól 1,0 m-es csurgótávolságra.^[76] Telkenként csak egy db főépület helyezhető el. Utcai homlokzati hossza nem haladhatja meg a telek homlokvonal-hosszának ½ részét. A telek homlokvonalának nem beépített részén nem áttört, falazott, vagy hagyományos deszkakerítést kell létesíteni, amelynek magassága legfeljebb 2,5 méter lehet.

(4) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség, a 3.§(2) bek. figyelembevételével.

(5) A gépjármű-elhelyezést az önkormányzati parkolási rendelet szerint kell biztosítani.^[77]

6. ^[78] A telken elhelyezhető melléképületek: gépjármű tároló, háztartáshoz kapcsolódó raktár (lomtár), saját szükségletű kisállat-tartó épület, mezőgazdasági tároló épület, műhely, kézműipari épület. Telkenként egy melléképület és egy kisállattartó épület építhető.

(7) A melléképítmények közül elhelyezhető: közmű-csatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a telepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence, kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m²-es vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, zászlótartó oszlop.

(8) A zóna területén nyúlványos (nyeles) telkek nem alakíthatók ki.^[79]

(9) Az épületek 35-45°-os tetőhajlásszögű, magastetős épületek legyenek.^[80]

24. §

A hagyományos kertségi karakterű zóna előírásai

(1) A zónába a kialakult és nem kialakult hagyományos kertségi karakterű területek tartoznak (5. városépítészeti karakter kódú övezetek).

(2) A zóna területén újonnan legfeljebb 4,5 m építménymagasságú és legfeljebb 2 rendeltetési egység, a külső körutat övező zónában 6,0 m építménymagasságú és legfeljebb 4 rendeltetési egységet tartalmazó épületek helyezhetők el.^[81]

(3) Az újonnan kialakítható telek területe legalább 600 m2 külső körutat övező gyűrűben 450 m2 legyen. Nyúlványos telekalakítás esetén a teleknyúlvány szélessége 4,0 m, hossza legfeljebb 50,0 m lehet. A teleknyúlvány a telek területébe nem számítható be. Ha a kialakítandó oldalkert a teleknyéllel szomszédos, vagy védett épületek esetén a 22 § (3) bek.-ben előírtakat kell alkalmazni.^[82]

(4) Az új építményeket a szabadon álló-általános, az ikres, vagy az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. Lakó rendeltetési zónában a közbenső telken telkenként csak egy db, átmenő (kétutcás) telken mindkét utca felől 1-1 db főépület helyezhető el. (Saroktelek ebből a szempontból kétutcás teleknek minősíthető)

(5) Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, új építés esetén a szomszédos telkeken, illetőleg a tömboldalon kialakult jellemző, de legalább 3 m, míg új beépítés-re szánt területen 5 m előkertet kell kialakítani. Az előkert vonala kötelező építési vonal is.^[83]

(6) A telek beépítésének feltétele új beépítésre szánt területen a teljes közművesített- ség a 3.§. (2) bek. figyelembevételével.

(7) A gépjármű-elhelyezést az önkormányzati parkolási rendelet szerint kell biztosítani.^[84]

8. ^[85] A telken elhelyezhető melléképületek: gépkocsi tároló, háztartáshoz kapcsolódó raktár (lomtár), saját szükségletű kisállat-tartó épület, lakossági szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó műhely, kézműipari épület.

(9) A melléképítmények közül elhelyezhető: közmű-csatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a telepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence, kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m²-es vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, zászlótartó oszlop

10. ^[86]

(11) Az épületek 30-45º-os tetőhajlásszögű magas tetős épületek legyenek.

25. §

A külsőségi karakterű zóna előírásai

(1) A zónába a külsőségi karakterű kialakult és nem kialakult területek tartoznak. (6. városépítési karakter kódú övezetek).

(2) A zóna területén újonnan legfeljebb 4,5 m építménymagasságú főépületek valamint melléképületek helyezhetők el. Lakó rendeltetési zónában telkenként legfeljebb 1 darab, legfeljebb kétlakásos illetőleg két rendeltetési egységet tartalmazó épület helyezhető el. Nem lakás esetén minden megkezdett 120 m² nettó épület-szintterület egy rendeltetési egységnek számít. A melléképület építménymagassága nem haladhatja meg a főépület építménymagasságát és a tetőgerinc magassága sem. 

(3) Az újonnan kialakítható telek területe legalább 900 m2 legyen. Újonnan nyúlványos (nyeles) telek csak az alábbi feltételekkel alakítható: úgy, hogy a teleknyúlvány szélessége legalább 4,0 m. hossza legfeljebb 50,0 m. lehet. A teleknyúlvány a telek területébe nem számítható be.^[87]

(4) Az új építményeket szabadon álló, vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. Átmenő teleknél mindkét utca felől elhelyezhető 1-1 főépület. (Saroktelek ebből a szempontból kétutcás teleknek minősíthető.)^[88]

(5) Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, új építés esetén a szomszédos telkeken, illetőleg a tömboldalon kialakult jellemző előkertet kell elhagyni. Ez esetben az illeszkedés elve szerint az építési hatóság határozza meg, szükség szerint a városi főépítész, előzetes állásfoglalásának figyelembevételével az előkert méretét. Az építtető az építési hatóságtól kérheti építésügyi hatósági szolgáltatás keretében a vonatkozó illeszkedési szabályok tételes meghatározását. Új beépítésre szánt területen 5,0 m előkertet kell elhagyni, amely egyben a kötelező építési vonal.^[89]

(6) A telek beépítésének feltétele 900 m²-től kisebb telekterület esetén a teljes közművesítettség a 3.§. (2) bek. szerint, egyébként a részleges közművesítettség.

(7) Az építési telek legfeljebb 30 %-ig építhető be, de az 1000 m²-t meghaladó telek részre csak 20 %-os beépítettség számítható.

(8) A lakóépületeket (a főépületeket) az előkert határától mért 20,0 m mélységű lakózónában, az állattartó és a mezőgazdasági termékfeldolgozáshoz és tároláshoz kapcsolódó épületeket az előkert határtól mért 30,0 - 60,0 m mélységű gazdasági zónában kell elhelyezni. Egyéb elhelyezhető épületek az előkert határától mért 60,0 m mélységű zónában helyezhetők el.^[90]

(9) A gépjármű elhelyezést az önkormányzati parkolási rendelet szerint kell biztosítani.^[91]

(10) A telken valamennyi melléképület és melléképítmény elhelyezhető. 800 m2-nél nagyobb, és nem átmenő telkeknél, a melléképület építménymagassága 6,0 m lehet.^[92]

11. ^[93]

(12) A fő épületeket 35-45^º-os tetőhajlásszögű magastetővel kell kialakítani.

26. §

Az egyéb karakterű zóna előírásai

(1) A zónába az előzőekbe nem sorolható kialakult és nem kialakult, jellemzően a lakótelepi, a gazdasági- és a különleges-, illetőleg egyes nem központi elhelyezkedésű vegyes rendeltetésű, általában szabadon álló-telepszerű, vagy szabadon álló-általános beépítési módú területek tartoznak. (7. városépítészeti karakterű kódú övezetek.)

(2) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. A szakhatóságok által elfogadott részleges közművesítettség csak a meglévő majorok esetében fogadhatók el. Részleges közművesítettség esetén a beépítettség mértéke a 30 %-ot nem haladhatja meg.^[94]

(3) A gépjármű elhelyezést a települési területen a vegyes rendeltetési zónák esetén az önkormányzati parkolási rendelet előírásai szerint, egyéb esetekben teljes egészében a saját építési telken kell biztosítani.^[95]

(4) A zónába eső lakótelepi területeken

a., a szabályozási tervlapon jelölt lakótelepi telektömb területére kell értelmezni az előírásokat,

b., Újonnan úszótelek nem alakítható ki. A 2009. december 1 előtt kialakított úszótelek be nem épített része – illeszkedési alapon – legfeljebb 3,5 m építménymagassággal beépíthető. Az úszótelek határait túllépő építés csak a meglévő épületek akadálymentesítéséhez kapcsolódó legszükségesebb mértékben (lejtő, személyfelvonó létesítése) engedélyezhető, valamint utólagos hőszigetelés céljára,^[96]

c., magas tető építése és a tetőtér-beépítés csak akkor engedélyezhető, ha legalább a telektömb területén az épületenkénti megvalósítása és új lakás esetén a gépjármű elhelyezés is biztosított.^[97]

d., terepszint alatti építmény elhelyezése csak gépjármű tároló céljára engedélyezhető.^[98]

e. A beépítettség mértéke a lakótelepek területén csak utólagos hőszigeteléshez és akadálymentesítéshez szükséges mértékben növelhető^[99]

(5) A zóna területén a szabadon álló-telepszerű beépítési módban (1. kód) a 4000 m²-t meghaladó területű telken az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszerű telekhasználat érdekében az építés csak az építési helyeket rögzítő és a környezetbe illeszkedést igazoló építési engedélyezési eljárás alapján engedélyezhető. ^[100]

(6) Gazdasági és különleges rendeltetési zónában 3,5 m építménymagasságot meg nem haladó, kerítéssel egybeépített portaépület és kerékpártároló elhelyezhető. Az általuk elfoglalt beépített terület legfeljebb 80 m² lehet.

7. [VI1] 

(8) A melléképítmények közül elhelyezhető: közmű-csatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m belmagassággal, kirakatszekrény legfeljebb 0,4 m-es mélységgel, kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy a terepszintnél 1,0 m-nél magasabbra nem emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, zászlótartó oszlop.

(9) Kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági rendeltetésű zónában az építési hely határa a szabályozott utcavonal, melytől 15,0 m-re épületet a (6) bekezdésében leírtakon kívül elhelyezni nem lehet kivéve, ha a szabályozási terv ettől eltérő kötelező építési vonalat jelöl.^[101]

(10) Főépület(ek) megépítéséig sem gépjárműtároló, sem parkoló a telken nem létesíthető.

27. §^[102]

Az építési zónák általános előírásai

(1) A jelen rendelet IV. fejezetének sajátos előírásai (a továbbiakban: sajátos előírás)
a. 18. § 1-3. táblázatban foglalt számszerű előírásokat bővítheti (további számszerű előírásokat rögzíthet), illetve módosíthatja.

(2) Pinceszinti építményrészek és terepszint alatti építmények az előkert területén nem helyezhetők el.

(3) Az előírt építménymagasság értéket, ha sajátos előírás másként nem rendelkezik
- a gazdasági, a vegyes és a különleges zónák kivételével, ahol csak az övezeti előírásaiban szereplő legnagyobb építménymagasság betartása kötelező - az utcai homlokzatmagasságra is teljesíteni kell.

(4) Ha sajátos előírás, illetve egyéb, védelemre vonatkozó előírás másként nem rendelkezik, utcavonalra történő építés esetén:

a. épületrész kinyúlása a közterület fölé az eresz és az áttört korlátú erkély kivételével:

- 18 m-nél keskenyebb utcában nem engedélyezhető,

- 18-20,0m közötti szélességű utcán legfeljebb 80 cm,

- 20,0 m-nél szélesebb utcán legfeljebb 100 cm lehet,

de homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület homlokzati hosszának 1/2 részét. A telekhatároktól 2-2 m-ig kinyúlás nem engedélyezhető.

b., az építési helyen belül a saját telek fölé csak legfeljebb 60 cm-es eresz, valamint legfeljebb 120 cm-es mélységben zárt erkély, erkély és 2,0 m-es kinyúlással előtető nyúlhat ki.

(5) Az épületeken a reklám és információs táblák helyezhetők el. Összes felületük nem haladhatja meg az érintett homlokzat vagy tető felületének a 15 %-át. Építési telkek területén önálló tartószerkezettel rendelkező reklám és információs táblák beépítésre szánt terület:

- lakó, vegyes és üdülő zónáiban nem; különleges zónáiban csak kivételesen helyezhetők el,

beépítésre nem szánt terület:

- közpark zónáiban nem; erdő, különleges és vízgazdálkodási zónáiban kívételesen helyezhetők el

Az épületen elhelyezhető reklám és információs táblák nagysága egyenként legfeljebb 4 m2, belterületi közlekedési területeken és külterületen legfeljebb 12 m2 felületű lehet.

(6) Ha sajátos-, vagy értékvédelmi előírás másként nem rendelkezik, az építési hely közterület felöli határát kötelező építési vonalnak kell tekinteni, kivéve az egyéb városépítészeti karakter-zónába sorolt területeket. A tényleges beépítési vonal azonban az építési hely határvonalának 1/3 hosszán a telek irányába visszaléphet.
Ha a kötelező építési vonal egyben utcai telekhatár is, úgy a visszalépés legfeljebb 3,0 m lehet és ez esetben a tényleges építési vonal és a szabályozási vonal közötti területet előkertnek kell tekinteni, mely legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítéssel
lekeríthető.

(7) Lakó rendeltetésű zónában a főépületnek az utca felőli beépítési vonaltól mért vetületi hossza (a beépítési mélység) a 35,0 m-t nem haladhatja meg.

(8) Előkert nélküli épület elhelyezés esetén közterületre garázsok közvetlenül nem nyithatók.

(9) Az építmények közötti legkisebb távolság az I-III. tűzállósági fokozatú és D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó (nem éghető anyagú térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, héjazatú) épületek esetében a szabályozott legnagyobb építménymagasság, de legalább 6,0 m. A legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lakóépületeknél ez a távolság:

a., 4,0 m-ig csökkenthető, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások nyílófelülete helyiségenként nem nagyobb 0,4 m²–nél, a már régebbi szabályok szerint beépített területen lévő beépítetlen telek esetén,

b., 2,0 m-ig csökkenthető, ha az övezetben elhelyezkedő építési telek másképpen az övezeti előírások betartásával egyébként nem lenne beépíthető, vagy ha a szomszédos telken szabálytalanul elhelyezkedő építmény hatósági engedéllyel rendelkezik, vagy 10 évnél régebbi és a legnagyobb építménymagasság nem haladja meg a 6 métert.

      A csökkentés az alábbi követelmények együttes betartása mellett lehetséges:

1. A szomszédos telek felé tetőfelület megjelenhet (nyeregtető) oly módon, hogy az ereszalj deszkázatát le kell burkolni úgy, hogy eleget tegyen a tűzfal követelményeinek, valamint mindkét építmény egymás felé néző tetőhéjazata nem éghető, nyílás nélküli legyen.

2. Az új épület szomszédos épülettel átfedő homlokzatszakaszát nyílás nélküli tűzfalként, vagy tűzfallal egyenértékű biztonságot nyújtó falként kell megépíteni.

(10) Az oldalkert legkisebb mérete oldalhatáron álló beépítési mód esetén a szabályozott építménymagasság, de legalább 6,0 m. Szabadon álló beépítési mód esetén ennek a fele. A hátsókert legkisebb mérete – amennyiben a zóna előírások másként nem szabályozzák – a szabályozott építménymagasság, illetve a hátsó kert felőli tényleges, tervezett homlokzatmagassággal megegyező méret ,de legalább 6,0 m.

(11) Terepszint alatti építmény fölött legalább 50 cm földtakarással kialakított zöldfelületet és a tetőkert zöldfelületét 50 %-ban, fásított parkolók területét 20 %-ban a telek aktív zöldterületének kell tekinteni.

(12) A gazdasági, a vegyes és különleges rendeltetési zónákban az előírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni. A Kiskörúton belüli telkek esetében, ahol a telek előtti közterületi kialakult utca szélessége kisebb, mint 10,0 m, és az övezetre előírt szabályozott építménymagasság 7-10 m, a 31.§. (4) d., 4. pontjában, és a 40. §. (1) k., és l., pontjaiban előírtakat is alkalmazni kell az előzőek figyelembe vételével. A Kiskörúton belüli telkek esetében ahol a telek előtti kialakult, 8,0 m-nél kisebb szélességű közterületi utcák melletti Vt övezetbe eső telkeknél az előzőeken túl a 22. §. (2) bekezdést is alkalmazni kell.

(13) Több telket kiszolgáló közművezeték (gerincvezeték) fölött vagy az alatt építési telek nem alakítható ki.

(14) Melléképület és rámpa az előkert és az oldalkert szabályozott méretén belül illetve 400 m²-nél kisebb telken nem helyezhető el.

(15) Építési telken átmenő árok vagy vízfolyás mederrézsűjének élétől 6-6 m-es sávban, közmű esetén annak védőtávolságán belül építmény nem helyezhető el.

(16) Utcavonalra, előkert nélkül történő épület elhelyezés esetén a közterületre néző lakás padlószintje az utca járdaszintje fölött legalább 0,9 m-re legyen.

(17) Új épület építése csak rendezett telken engedélyezhető (e rendelet 41.§ és 32.§).

(18) Az építési helyen kívül álló, vagy azon túl nyúló épületen, ill. épületrészen építési munka nem végezhető, kivéve felújítási, állagmegóvási munkákat.

(19) Ha sajátos előírás (pl. értékvédelmi) másként nem rendelkezik lakó és vegyes zónákban az épületeket 35-45^o-os hajlásszögű magastetővel kell építeni. Nagy mélységű 15,0 m-nél mélyebb épületeknél (pl. tornaterem) a magastető részleges vagy alacsonyabb hajlásszögű is lehet a településképi követelmények figyelembevétel. A tetőforma (utcára merőleges, vagy párhuzamos illetve kontyolt) a környezeti, településképi adottságoknak megfelelően alakítható, a környezetbe illeszkedés figyelembevételével.

(20) Kétszintes tetőtér nem építhető.

(21) Ha a sajátos előírás vagy értékvédelmi előírás másként nem rendelkezik, az illeszkedés szempontjából az előkertet a szomszédos telkeken, illetőleg a tömboldalon kialakult jellemző adottságok szerint kell meghatározni. Ez esetben az illeszkedés elve szerint az építési hatóság határozza meg, szükség szerint a városi főépítész előzetes állásfoglalásának figyelembevételével az előkert méretét. Az építtető az építési hatóságtól kérheti építésügyi hatósági szolgáltatás keretében a vonatkozó illeszkedési szabályok tételes meghatározását.

(22) A hagyományos kertségi, a külsőségi és az egyéb városépítészeti karakterű zónákban az utcai kerítés legfeljebb 1,8 m magas és 75 %-ban áttört legyen. Tömören csak gyalult deszkából építhető.

(23) Kis mélységű, vagy lapos (fekvő) telkeknél, ha a beépítési mód szabadon álló, oldalhatáron álló, vagy ikres, úgy melléképület a hátsó telekhatáron is elhelyezhető, ha a szomszédos telek szabályos beépítését nem korlátozza.

Ha a szemben lévő telek is kismélységű vagy lapos, a melléképületek a telekhatáron tűzfallal összeépíthetők.

(24) A fejlesztésekre szánt területeken az építési engedélyezési eljárás megkezdése előtt örökségvédelmi hatástanulmány elkészíttetése szükséges.

(25) A belterületbe nem vont lakóterületeken az Ma-1 mezőgazdasági övezet szabályai szerinti gazdasági épület építhető (állattartó épület kivételével) a szabályozott telekhatártól 30,0 m-re. Meglevő gazdasági épület használatához szükséges melléképítmény (pld.:trágyatároló, stb.) építhető, a meglevő telekadottság szerinti beépítési százalék mértékében, de maximum 100 m² alapterülettel.

(26) Iskola, óvoda, bölcsőde és egészségügyi épületet a vonatkozó előírások szerint kell elhelyezni, a beépítettség előírt mértékének betartása mellett. Ahol a kialakult állapot a beépítés mértékét túllépi, ott az épület(ek) nem bővíthetők.

(27) A „településkarakter védelem” alatt álló utcák és terek ( a Petőfi utca a főtértől a Korpona utcáig, a II. Rákóczi Ferenc utca a Kálvin tértől a nagykörútig, a Korpona utca a Kálvin tértől az Ady Endre térig, valamint a Kálvin tér, Baltazár utca térfalai) kivételével, a város teljes területét érintően, ahol zártsorú beépítési mód előírt, de a kialakult állapottal, településképpel (illeszkedés) össze nem egyeztethető,a következő feltételek szerint el lehet térni az előírt beépítési módtól: ha a szomszédos telkeken, illetőleg a tömboldalon kialakult jellemző adottságok nem zártsorú beépítésnek megfelelőek, az esetben új épületet a kialakult adottságok szerint kell  elhelyezni, az utcában jellemzően kialakult beépítési móddal és tetőforma kialakítással. Ez esetben az illeszkedés elve szerint az építési hatóság határozza meg, szükség szerint a városi főépítész előzetes állásfoglalásának figyelembevételével az előkert méretét, a beépítési módot és a tetőforma kialakítását.

(28) Ütemezett beépítés esetén az időben először létesítésre, megépítésre kerülő főépület, illetve rendeltetési egység nem létesülhet csak az építési vonalon (utcai telekhatáron, illetve előkert építési vonalán). A további építési ütemben valósulhat csak meg a többi rendeltetési egység. Utcai építési vonalon meglevő épület bontása, amennyiben a hátsó kert felé mögötte főépület épült (lakó, vagy egyéb funkciójú rendeltetési egység), csak az esetben helyezhető el, ha jogerős engedély került kiadásra új utcai építési vonalra kerülő főépületre, és annak megépítésére 3 év beépítési kötelezettség kerül megállapításra.

(29) A településközponti vegyes zónában, központi vegyes zónában és gazdasági zónákban ,ahol teljes tömbre vonatkozik a szabályozás, a beékelődött lakóingatlanok esetében a lakóépület átalakítható és bővíthető funkciójának megfelelően, az adott, telektömbre vonatkozó előírások betartásával. A településközponti vegyes zónában, központi vegyes zónában új lakóépület is elhelyezhető az adott telektömbre vonatkozó előírások betartásával.

(30)  A vonalas szabályozási elemként tervezett magánútként is megvalósítható közlekedési út határa (tömbfeltáró utcanyitások esetében), a közlekedési célú közterületként jelöltek kivételével, nem kötelezőszabályozási elem, hanem csak irányadó jellegű, amely magánút megvalósítási lehetőségét mutatja. Ezen szabályozási elemmel érintett ingatlanok beépítését emiatt külön korlátozás nem érinti.

A KÖRNYEZETVÉDELMI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI

28. §

A zaj elleni védelem zónái

(1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által a kibocsátott zaj mértéke a telek határán nem haladja meg a zónára vonatkozóan jogszabályban előírt határértéket.

(2) A zaj elleni védelmi zónák tagolása:

a., csendes zóna: a temetők, a kegyeleti parkok, a közparkok, az üdülőterületek és a különleges idegenforgalmi területek,

b., átlagos érzékenységű zóna: minden más települési terület,

c., nem érzékeny zóna: az igazgatási területnek a települési területen kívüli része.

29. §

A levegőtisztasági védelmi zóna

(1) A város igazgatási területén „az ország többi területe” besoroláshoz jogszabályban rendelt kibocsátási határértéket kell betartani.

(2) A mezőgazdasági por elleni védelmi zónában (a mezőgazdasági-általános rendeltetési zónában) a dűlő utak mentén a telkeket legalább egysoros dűlőfásítással kell ellátni.

30. §

Általános környezetvédelmi előírások

(1) A város igazgatási területén kommunális és veszélyes hulladékégető nem helyezhető el és csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek zaj-, rezgés- és légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg a telek területe szerinti – a vonatkozó jogszabályokban előírt – kibocsátási határértékeket.^[103]

(2) A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezésének lakóépülettől való távolsága (a fő rendeltetés épületétől) baromfi esetében 6,0 m-nél, más haszonállat esetében 10,0 m-nél, trágya- és trágyalétároló esetében 12,0 m-nél kisebb nem lehet. Lakóterületi építési telken legfeljebb 1 darab állattartó ól épület helyezhető el, maximum az ingatlan beépíthetőségének 10%-os mértékéig. Utcavonaltól mért 20 m távolságon belül állattartás céljára szolgáló épület nem létesíthető. Településközponti vegyes zónában, központi vegyeszónában és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zónában állattartó épület nem létesíthető.^[104]

(3) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vo- natkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.

(4) Dögkút a mezőgazdasági-általános rendeltetési zónában és az állattartó telepek területén a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartásával újonnan elhelyezhető, ha a szomszédos telek rendeltetésszerű felhasználását nem zavarja.

(5) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni. Állati tetemet csak a kijelölt gyűjtőhelyen lehet elhelyezni.

(6) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

(7) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornába, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezeti tilos, ezeket a meglévő szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követően meg kell szüntetni.

(8) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak a közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető, vagy a szakhatóságok előírásai szerint ártalmatlaníthatók. Külterületen a teljes közművesítettség előírásának teljesítéséhez - ahol a szennyvíz közcsatornába nem vezethető - egyedi szennyvíztároló, szennyvíztisztító berendezés létesíthető, a szakhatóságok előírásai szerint. A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a jogszabályban megállapított határértékeknek. ^[105]

(9) Gazdasági és lakó, valamint vegyes, egyes esetekben különleges területek között a gazdasági területen belül védőterületet kell kijelölni, melyet beültetési kötelezettség is terhel a védőterületeket a szabályozási terv tünteti fel. Ahol védőterület nincs kijelölve, ott a kibocsátó létesítmény telkén kell a szükséges védelmet biztosítani.^[106]

Értékvédelmi zónák előírásai

31. §

A települési értékvédelmi és esztétikai előírások zónái

(1) Az országos védelem alatt álló, a Bocskai tér térségében kijelölt műemléki környezetben építési munkát végezni, rendeltetést módosítani csak az idevonatkozó jogszabályok alkalmazásával lehet.^[107]

(2) A Nagykörúton belüli terület helyi településszerkezeti védelem alatt áll. A terület a város értékvédelmi zónája. Ezen belül a kiskörúton belüli terület (beleértve a Bocskai teret is) műemléki jelentőségű terület. Az értékvédelmi zónában.^[108]

a. a meglévő utcák szélessége (szabályozási vonala) csak 8,0 méternél kisebb méret esetében változtatható. A többi, meglévő utcák, terek, teresedések kialakult határvonalai nem változtathatók. Ahol az utcavonali beépítésnél az épület visszaugratható, ott – jelzésszerűen, (pl. burkolati kialakítással) az eredeti határvonalakat jelölni kell.^[109]

b., csak a kialakult, jellemző terület-felhasználás (rendeltetési zóna besorolás) alkal- mazható, amely a városközpontban központi vegyes, illetőleg településközpont vegyes, míg a két körút közötti belvárosi területeken jellemzően kisvárosias és nagyvárosias lakóterület.

c., a közmű-, energia- és a hírközlés vonalas létesítményeit föld alatt kell elhelyezni,

d., a közterületen pavilon nem helyezhető el.

e.,a közterületek felújítását annak minden elemére (közművek, közvilágítás, burkolatok, berendezési tárgyak, utcabútorok, reklámhordozók, zöldfelületek stb.) kiterjedő közterület rendezési terv alapján kell megvalósítani.

f., Az épületeken a reklám és információs táblák összes felülete nem haladhatja meg a homlokzat felületének 10%-át. Egyebekben a 27. § (5) bekezdésben előírtakat kell alkalmazni.^[110]A városközpont (B) jelű területein belül a közterületi reklámhordozók legfeljebb kisméretű, max. 70x100 cm külméretűek lehetnek az egyéb előírások betartásával. ^[111]

g., Az egyes épületek kialakításánál a közterület felőli homlokzatokon, illetőleg a közterületek felől látható határoló felületeken az alábbiakat is alkalmazni kell:

g.1., a lábazat elsősorban természetes kő, műkő, vagy egyéb vakolt felületű legyen. Nem alkalmazható fém-, eternit-, mázas kerámia-, és üveg anyagú burkolat. Ez vonatkozik az utcai, vagy a közterületről látható kerítéslábazatra is^[112]

g.2., a falfelületeket elsősorban vakoltan, vagy (tégla, kő) falburkolattal ellátva kell kialakítani. Nem alkalmazható fém-, eternit-, mázas kerámia-, és üveg anyagú burkolat. Ez vonatkozik a közterületről látható kerítésre is.^[113]

g.3 a tető egyszerű tetőformájú, 35-45 fokos hajlásszögű, nyeregtető. Tetőhéjazatként nem alkalmazható fém, (rheicink kivételével) hullámpala, vagy műanyag héjazat, kivéve a nem teljes felületen, az egyes tetőrészletek (vápa, toronysisak stb.) kiegészítő fedéseként alkalmazott réz, horgany vagy cink fedést^[114]

h., a közterületről látható (utcai- és oldal-) homlokzatok felújítása a felújítás során a régi, rontott vagy átalakított épületek nyílászáróinak eredeti formában történő helyreállítása csak teljes körű lehet, részleges nem. Ennek során az eredeti homlokzati arányokat kell visszaállítani, minden lehetséges esetben, legalább a közterületről látható utcai épületszárnyak esetében. (tömegképzés, nyílásarányok). Felújítás során az épületek színezése csak világos árnyalatú pasztellszín lehet (okker, zöld, szürke, barna stb.) színminta alapján^[115]

   i.,utcai homlokzatra garázsbejárat nem helyezhető, előkert nélküli épület-elhelyezés esetén.

(3) Az egyedi helyi védelem alatt álló építmények esetében a helyi értékvédelmi rendelet előírásait is alkalmazni kell.

(4) A helyi értékvédelmi zónában a kis- és a nagykörút közötti területen belül a nagykörút mindkét oldalát is beleértve az épület-elhelyezés szabályai az alábbiak:^[116]

a., A beépítési mód zártsorú-általános, vagy zártsorú-keretes.

b,. az építési hely határai az utcavonal (a telek homlokvonala) és a hátsókert telken belüli vonala^[117]

c.,    a hátsókert mélysége az övezeti előírásokban szabályozott megengedett legnagyobb építménymagasság, illetve a hátsó kert felőli tényleges, tervezett homlokzatmagassággal megegyező méret, de legalább 6,0 m.^[118]

d., az épületeket az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a szomszéd telkeken már kialakult beépítéshez az alábbiak szerint:

1.,     ha a szomszédos telkeken az épületek az utcavonalon helyezkednek el, az épületet közéjük az utcavonalra kell elhelyezni, utcával párhuzamos gerincű nyeregtetővel, a telekhatáron 8,0 - 12,0 m mélységben tűzfallal.

          Ha a telek utcavonala végig nem építhető be, legalább 4,0 max 6,0 m-es épületközt kell hagyni, és az utca felől az épületközt legalább a 21.§.(5) bekezdésben előírt kapuépítménnyel kell zárni. Az épületközt határoló épületek tűzfalasak legyenek. Kivéve az (5) bekezdésben kivételként megnevezett telektömböket, ahol az épületköz – indokolt esetben- 12,0 méterre növelhető tűzfal építési kötelezettség nélkül is.^[119]

2.,     ha a szomszédos telken az épületeket előkerttel építették, a közéjük kerülő épületet az építési hely határától a szomszédos telkeken, illetőleg a tömboldalon kialakult jellemző adottságok szerint kell elhelyezni, az utcában jellemzően kialakult tetőforma kialakítással. Ez esetben az illeszkedés elve szerint az építési hatóság határozza meg, szükség szerinta városi főépítész előzetes állásfoglalásának figyelembevételével az előkert méretét, és a tetőforma kialakítását. Összeépíteni új épületet csak azzal az épülettel kell, amellyel tűzfalasan csatlakoztatható. Az építménytávolságra vonatkozóan az általános érvényű előírásokon túl e rendelet 27.§.(9) bekezdésben előírtak is alkalmazhatók. Az utcavonalon kerítés és élő sövény építhető (telepíthető) legfeljebb 1,50 m. magasságú a szomszédos kerítésekhez alkalmazkodva.^[120]

3.,     ha a közvetlenül szomszédos telkek egyikén az épület az utcavonalon, míg a másikon előkertesen áll, úgy az utcavonalra kell az épületet elhelyezni, mely az előkertes épület felöl visszaléphet 1/3 hosszban az utcavonaltól 3,0 méterre.

4.,     a 8,0-10,0 m szélességű kiszolgáló utcák illetőleg utcaszakaszok mentén utcafronti épület elhelyezés esetén az előírt építménymagasság értékeken belüli, de legfeljebb 5,0 m lehet. 8,0 méternél keskenyebb zugokban, zsákutcákban és utcákban történő épület elhelyezésre a 22. § (2) bek.-ben előírtakat kell alkalmazni^[121]

5.,     két utcára nyíló telek mindkét utca felől beépíthető a 18. §-ban előírt mértékben.

6.,     a polgári- és a kisvárosias karakterű övezetekben, ha a telek mélysége lehetővé teszi, a telek egyik oldalvonalán oldalszárny is építhető, de csak legfeljebb 6,0 m építménymagassággal. Az oldalszárny és a telek szemközti telekhatára között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. Átmenő telek esetén, amennyiben az nem építhető be mindkét utca felől, az oldalszárny az egyik utca építési vonaláig építhető. Zártsorú általános beépítési mód esetén az oldalszárnyat az esetben kell tűzfalasan kialakítani, ha tűzfalas épület mellé épül.

(5) A helyi értékvédelmi zónában 1.500 m2-nél nagyobb telek újonnan csak oktatási, intézményi és egészségügyi létesítmények számára alakítható ki, továbbá 500 m2-nél nagyobb nettó beépített területű kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épület, nem építhető.^[122] Ez alól kivétel a Bocskai tér-Petőfi Sándor u.-Csomaközy András u.-Weszprémi Gáspár u., valamint a Kálvin tér-Méliusz Juhász Péter u.-Baltazár Dezső u. által határolt tömbök. Hulladékudvar elhelyezése és sorgarázs építése a zóna területén nem engedélyezhető.

(6) A zónán belül a „településkarakter védelem” alatt álló utcákban (területeken) a telkeket telekhatártól telekhatárig be kell építeni, előkert nélküli épület elhelyezéssel, kapuáthajtóval. A 16,0 m-nél szélesebb telkeken épületköz alakítható ki az (4) bek. d.1. Pont szerint.^[123]

(7)  „Településkarakter védelem” alatt álló utcák és terek: a Petőfi utca a főtértől a Korpona utcáig, a II. Rákóczi Ferenc utca a Kálvin tértől a nagykörútig, a Korpona utca a Kálvin tértől az Ady Endre térig, valamint a Kálvin tér, Baltazár utca térfalai.^[124]

(8) „Településkép védelem ” alatt áll a Bocskai téren a Városháza, a Múzeum és az iskolák által meghatározott térfal. Az épületek utcai homlokzata nem módosítható.

A Bocskai teret gyalogos térként úgy kell kialakítani, hogy az a településkép védelem alatt álló épületek építészetei hangulatához esztétikailag illeszkedjen és a tér rendszeres, átmenő gépjármű forgalomtól mentes legyen.

A téren közhasználat elől elzárt terület nem alakulhat ki. Épületek vagy árusító pavilonok nem helyezhetők el. Alkalmi árusítóhelyek a közterületek használatának tisztántartásának rendjéről, valamint a reklámtevékenység, reklámkihelyezések és választási hirdetmények elhelyezésének szabályozásáról szóló 49/2005. (X.27.) Önk. rendelet szerint helyezhetők el.

A tér felszínén ideiglenes jelleggel, alkalmi igénybevételre – legfeljebb 50 személygépjármű részére tervezhető parkoló, díszburkolattal kialakítva.

A teret legalább 40%-ban növényzettel fedetten kell kialakítani. Szökőkút létesítése esetén a vízfelület területével a növényzet területe csökkenthető.^[125]

A TILALMI ÉS KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI

32. §

Tilalmi zónák

(1) A tervezett közterületek közcélú tilalmi zónájába eső telkekre a tervezett közcélú felhasználás megvalósíthatósága érdekében a jelen rendelet hatályba lépésétől számított 10 évig terjedő építési és telekalakítási tilalmat kell elrendelni.

(2) A változtatási tilalmi zónába tartozó telkek az őket érintő szabályozási terv hatályba lépéséig állnak változtatási tilalom alatt.

(3) A szabályozási terven jelölt területekre az Önkormányzat elővásárlási jogot jegyeztethet be.^[126]

33. §

Korlátozási zónák

(1) A bűzös, fertőzésveszélyes telephelyek szabályozási tervlapon jelölt védőterületének korlátozási zónájába eső telkeken, illetőleg telekrészeken szállás jellegű, pihenési célú, intézményi, élelmiszer feldolgozó és raktározó építmény, valamint üzemi méretű állattartó telep nem helyezhető el.

(2) Országos közúttal érintkező telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(3) A vasút szabályozási tervlapon jelölt korlátozási zónájában (a szélső vágánytól számított 50,0 m-en belül) építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(4) Az elővásárlási korlátozás zónájába eső telkekre, telekrészekre a tervezett közcélú felhasználás megvalósulása érdekében az önkormányzat elővásárlási jogot tarthat fenn.

(5) A folyók és csatornák korlátozási zónájában, azok külső telekhatárától mérve:

a., a Keleti főcsatorna esetében (a meglévő horgásztanyákhoz rendelt telekrész kivételével) 100,0 –100,0 m,

b., egyéb csatorna és ér esetében 50,0 – 50,0 m-en belül eső telkeken, illetőleg telekrészeken épület nem helyezhető el.

c. a várostest köré min. 200 m mélységben, a szabályozási tervben bejelölt, be nem építhető gyűrű területén áthaladó utakat dupla fasorokkal kell lehatárolni. A gyűrű területén temetkezési helyek sem jelölhetők ki.^[127]

VÁROSPOLITIKAI BÓNUSZ ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI

34. §

(1) A zónába a Nagykörút által határolt Belváros városközpont céljára kijelölt, valamint a Vénkert, a Középkert- Zaboskert és a Déli lucernás városrész-központ céljára kijelölt településközpont vegyes (Vt) rendeltetési zónába sorolt telkei tartoznak.

(2) A zóna területén a közösségi (legalább a bruttó épület-szintterület 75 %-ában nem lakás) célú építés esetén a telek megengedett beépítettsége 5 %-kal növelhető (iskolák, óvodák egészségügyi létesítmények kivételével) az előírt zöldfelület terhére, de így sem lépheti túl a magasabb rendű jogszabályokban megengedett legnagyobb beépítettséget. A beépítettség növelése a szomszéd ingatlanok használatát nem korlátozhatja^[128]

(3) A zóna területén a 18.§. (1) 2. táblázata szerinti zöldfelület kialakítása engedé- lyezhető. ^[129]

III. Fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

35. §

Közlekedési előírások

(1) A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani.

(2) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei és berendezései valamint környezetvédelmi műtárgyai és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények a mindenkori hatályos közterület-használat engedélye- zéséről szóló önkormányzati rendelet előírásai alapján helyezhetők el.

(3) Az építési zónákban a parkolási igényt a helyi parkolási rendelet szerint kell kielégíteni. Parkolóház (mélygarázs) – ahol azt a jelen rendelet nem tiltja - hatásvizsgálattal létesíthető.

(4) Gépjármű tároló rendeltetés módosítása kivételesen akkor engedélyezhető, ha az előírt gépkocsi elhelyezési igény az érintett építési telken belül kielégíthető.^[130]

(5) Az újonnan kialakított magánút (saját használatú út) legkisebb szélessége 10,0 m lehet és a közhasználat elől nem zárható el. Legfeljebb 4 építési telek megközelítése esetén a magánút szélessége – kivételesen – 8,0 m-ben is kialakítható. 8,0 m-nél keskenyebb magánút újonnan nem alakítható ki.^[131]

(6) Többszintes és középmagas épületeknél biztosítani kell tűz esetére, valamint a tűzoltás taktikai gyakorlatok megtartásához szükséges, a felvonulást biztosító közlekedési utat és a működtetést biztosító megtelepülési területet a tűzoltó gépjárművek részére.^[132]

36. §

Általános közmű előírások

(1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így:

           - villamos energia ellátás

- a vízellátás,

- a szennyvízelvezetés és –kezelés,

- a csapadékvíz-elvezetés,

- a földgázellátás,

- a távhőellátás,

- a kábel-televízió,

- a távközlés

létesítményeit közterületen, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.

Az előírások szerinti védőtávolságon ill. biztonsági övezeten belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.^[133]

(2) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(3) A közterületre eső feleslegessé vált közműveket el kell bontani, ha a telek közterületi besorolása megszűnik.^[134]

(4) Az újonnan kialakításra kerülő tűzcsapokat (a műemléki környezet kivételével, ahol a műemléki szakhatóság ettől eltérően is rendelkezhet a biztonság betartásával) föld feletti kivitelben kell kiépíteni és azokat jól láthatóan és szabadon megközelíthető módon jelezni is kell. Mellettük gépjármű parkoló, vagy egyéb közterületen is elhelyezhető építmény 5,0 m-en belül nem lehet. ^[135]

(5) Középmagas épület tűzoltási felvonulási terület felőli oldalán közvilágítási szabadvezeték nem helyezhető el.

       Ugyanitt fasor telepítése esetén a fák egymás közötti távolsága 15,0 m-nél kevesebb nem lehet a mentési oldalon.

       Ugyanez vonatkozik a villamos v. egyéb tartóoszlopok elhelyezésére is.^[136]

37. §

Ágazatonként közmű előírások

(1) Vízellátás:

      a., A védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

b., Külterületen lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú szállásjellegű új épület építése vagy meglévő épületnek a felsorolt célra történő átalakítása csak az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvíz-ellátás megléte estén engedélyezhető.

(2) Vízelvezetés:

      a., A központi szennyvíztisztító telep védőtávolsága legfeljebb 300,0 m.

b., Élővízfolyásba az iparterületekről ipari eredetű szennyvíz csak a  szakhatóságok által előírt, megfelelő kezelés után engedhető be.

c. Csapadékvíz elvezetés a védett településszerkezeten belül csak zárt lehet, annak kiépítéséről folyamatosan gondoskodni kell.^[137]

(3) Villamos energia ellátás:

a., Városképvédelmi szempontból a villamos közép – és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat a Nagykörút által határolt belváros területén belül földbe fektetve kell folyamatosan el-, illetőleg áthelyezni. A 8 méternél keskenyebb o- lyan utcák, zugok esetén, melyek szélessége 8,0 méterre műszaki okokból nem növelhető nem kötelező a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat a földbe fektetni, ha a már meglévő közművek el- illetőleg áthelyezése aránytalanul túl nagy többletköltséget eredményez és ennek ténye üzemeltetői és szakértői nyilatkozatokkal alá van támasztva.^[138] Ez a megengedő feltétel a Belváros (B) Kiskörúton belüli jelű területén nem alkalmazható. ^[139]

b., Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, éspedig a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra.

c., Nagyfeszültségű elektromos vezeték biztonsági övezetében építési telek nem alakítható ki.

(4) Földgáz ellátás:

a., Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az építmények utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezéseket a telkek előkertjében (a kerítésbe építve), udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára kell szerelni.

b., A biztonsági övezeten belül épület elhelyezése nem engedélyezhető, építési telek nem alakítható ki.

(5) Távhőellátás: új távhő vezetéket csak föld alatt szabad elhelyezni. (a 8.§. (2) és (3) bek.-be tartozó zónákban kivételesen, telektömbön belül föld felett is engedélyezhető.) 

(6) Hír- és távközlés:

a., Városképvédelmi szempontból távközlési hálózatokat a Nagykörút által határolt belváros területén belül csak a földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsorra kell helyezni, illetőleg közös oszlopsoron kell vezetni.

b., Távközlési építmények telepítésénél a településkép-védelmi követelményeket a létesítmény engedélyezési eljárásával kapcsolatos építésügyi szakhatósági közreműködés során biztosítani kell.

c., hírközlési- és távközlési bázisállomások toronyépítményei a belterületeken és a különleges idegenforgalmi területeken, valamint ezek 1.000 méteres körzetében nem helyezhetők el.

38. §

Zöldfelületi előírások

(1) A szabályozási tervlapon a telek zöldfelületként jelölt lakótelepi közkertek nem csökkenthetők.

(2) A tervezett épület alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz (pl. kapubejáró kialakításánál). Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.

3. ^[140]

39. §

A közterületek és a reklámelhelyezés általános előírásai

(1) Ha települési értékvédelmi, illetve táj- és természetvédelmi zónaelőírások másként nem rendelkeznek, a közterületeken a hirdető berendezés, illetőleg a reklám:

   - magassága nem haladhatja meg az 5,0 m-t, a környező terepszinttől számítva és

- felülete nem lehet az egyes zónákban előírtaknál nagyobb. (27.§ (5) bek.) A felület meghatározásánál az egymástól 3,0 m-nél nem távolabb fekvő hirdető berendezések együttes felületét kell figyelembe venni.

     - Köztéri szobrokra, azok talapzatára, élő fára, forgalomirányító táblákra reklámelhelyezés nem engedélyezhető.^[141]

(2)   A 16,0 m-nél nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, az ettől kisebb, de 12,0 m-t elérő szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, illetve a meglévők védelméről gondoskodni kell. Ugyanígy kell eljárni a magánútként megvalósítható tervezett közlekedési célú területek esetében is.

IV. fejezet

A VÁROS EGY-EGY RÉSZÉRE ÉRVÉNYES SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

40. §

(1) A belváros területére érvényes sajátos előírások (B)

a., A sajátos előírások hatálya a Fazekas Gábor - Szilágyi Erzsébet - Mátyás király - Korvin János - Táncsics Mihály - Kemény János – Báthory - Dózsa György - Hunyadi János körutak (Nagykörút) által határolt területre terjed ki.

b., Csak egy tetőtéri épületszint alakítható ki.^[142]

c., A közterülethatáron álló épület tetőhajlásszöge 35-45° között legyen. Ettől eltérő hajlásszögű, vagy lapos tetőt csak kivételesen lehet építeni, 18,0 m-nél nagyobb épületszélesség esetén, ha a településképet nem zavarja. A 27 § (19) bekezdése szerint.^[143]

d., Új épületeknél a közterület felől a földszinti padlómagasság földszinti üzletszint esetében legfeljebb 30 cm lehet.16,0 m-nél keskenyebb utcában az előlépcső a közterületbe legfeljebb 15 cm-t nyúlhat be.^[144]

e., Az utcai telekhatáron elhelyezhető épületek között 3,0 méternél nagyobb utcai homlokzatmagasság-különbség nem engedélyezhető, kivéve, ha védett épülethez való igazodás megköveteli, vagy ha a szomszédos épület magassága nem felel meg az előírásoknak.^[145]

f., Az épületen közterületi homlokzatonként csak egy db kapualj vagy kapuépítmény helyezhető el. A kapualj nem lehet keskenyebb 3,5 m–nél; kapuépítmény pedig 4,0 m-nél; sem szélesebb a homlokvonal 1/3 részénél, vagy pedig 6 méternél. Figyelemmel a 31.§ (4) bekezdés d.1. pontjában előírtakra.^[146]

g., A tervezett közterületekre eső önkormányzati tulajdonú ingatlanok nem idegeníthetők el, kivéve, ha a tömbfeltárások magánútként valósulnak meg. Építési engedély a tömbbelsőben csak azt követően, folytatható ha az adott ingatlan megközelítését szolgáló utat (közterületként, vagy magánútként) az ingatlan-nyilván- tartásban lejegyezték.^[147]

h., A központi vegyes (Vk) rendeltetési zónában többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő és nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény nem helyezhető el. Lakások csak az emeleti szinteken helyezhetők el. A 7. § (2) bek. b. 6., pontja szerint.

i., A belvárosi- és a polgári karakterű zónában az építési telkeken terepszint alatti építmény az előkertben és a szomszéd telek határától 3,0 m-en belül nem alakítható ki,^[148]kivéve az oldalhatárig épített terepszint feletti épület alatti pinceszintet. ^[149]

j., A tömbbelsőket feltáró, magánútként megvalósítható szabályozási terven jelölt közlekedési célú területeken kiemelt szegélyű útburkolat nem engedélyezhető, azokat vegyes forgalmú útként kell kialakítani, legkisebb szélességüket a 35 § (5) bekezdése szerint kell meghatározni.^[150]

k., A belváros (B) jelű védett területein elvi építési engedélyes tervvel igazolva, az illetékes szakhatóságok véleményét figyelembe véve az övezetre előírt építménymagasság alsó korlátját az illeszkedés érdekében nem kell alkalmazni, ha az utcaképi illeszkedés a kialakult állapothoz igazodva így biztosítható. Az övezetre előírt építménymagasság felső korlátja ebben az esetben a 3-as jelű kódvégű övezetben 1,5 m-el, a 4-es jelű kódvégű övezetben 2 m-el csökkentendő az illetékes szakhatóságok előírásai alapján, kivéve a védett épület melletti beépítés esetében, ahol az illeszkedés biztosítása érdekében az min. 6,0 m.^[151]

l.,  A belváros (B) jelű védett területein a 250 m2 telekterületet el nem érő telken az illeszkedés k., pont szerinti biztosítása érdekében a rendeltetési egy- ségek száma max. 1 lehet.^[152]

m.,A Belváros (B) sajátos előírásokkal rendelkező zártsorú beépítésű, a hézagos zártsorú épület elhelyezést lehetővé tevő telkein (az épület nem foglalja el a telek teljes utcafronti homlokvonalát – megszakítással épül be -), és amennyiben a 22. §. (12) előírásai szerint az utcafronttól 3,0 m távolságra lehet csak az épületet elhelyezni, az építményeket nem kell a 21. §. (5) szerint kapuépítményekkel összekötni.^[153]

(2) Bodaszőlő területére érvényes előírások (Bsz)

a. A sajátos előírások hatálya Bodaszőlő területén a szabályozási terven a tömbben (Bsz) jellel ellátott, a terven az adott tömboldalon szereplő előkertre és kötelező építési vonalra vonatkozóan a tömb ott jelzett oldalára vonatkozik.

b. A szabályozási terven jelzett tömbök oldalán az ott szereplő kötelező előkert mértékét a létesítendő új utcavonalból a meglévő kialakult telekhatártól a kötelező építési vonalat a tömbben feltüntetett mértékben az építési engedély kiadásakor biztosítani kell.

c. A szabályozási terven jelzett kötelező építési vonaltól a hátsókert irányába, amennyiben a kialakult utcakép, a kialakult jellemző meglévő épületek, vagy a telek kialakult értékes növényállománya, vagy a terep azt indokolja +3 m-el el lehet térni. Ilyen beépítésre a teljes tömbre az adott közterületi oldalon elvégzett illeszkedési vizsgálat igazolásával lehet engedélyt adni.

d. A (Bsz) előkerti jelű tömb érintett oldalán az előkertben elhelyezhető közmű építményeket az adott előkerti méretben elhelyezett épület homlokvonalától 3-5 m-re lehet elhelyezni.

e. A (Bsz) övezeti jelű tömbben az előkertben süllyesztett pinceszinti rámpa, csak az építési helyen belül helyezhető el.

f. A (Bsz) övezeti jelű tömbben az előkertben terepszint alatti építmény nem helyezhető el a közművek műtárgyai kivételével.

g. A melléképületek építménymagassága a lakóterületeken 6,0 m lehet, de csak a 900 m2-nél nagyobb, valamint azokon a telkeken, ahol két lakóépület (vagy főépület) nem helyezhető el.

h. A lakóépületek utcára merőleges nyeregtetővel épülhetnek, 35-45o-os tetőhajlásszöggel. Tetőhéjazatnak – melléképületek kivételével – fém, eternit vagy bitumenes hullámlemez, fém bordáslemez, bitumenes lemez, fém vagy síklemez (rheicink kivételével) nem alkalmazható.^[154]

(3) Pród területére érvényes sajátos előírások (Pr.)

a. A sajátos előírások Pród településrész beépítésre szánt területére vonatkoznak.

b. Az előkertek kötelező mértékétől a hátsókert irányába legfeljebb 3,0 m-el lehet eltérni, ha a már kialakult előkertek mérete illeszkedési alapon szükségessé, ill. lehetővé teszi.

c. Kertvárosi zónában, ha telekösszevonás következtében az összevont telek nagysága a 900 m2-t meghaladja, a telken elhelyezhető melléképületekre vonatkozóan a falusias lakózónára vonatkozó előírásokat lehet alkalmazni.

d. A melléképület építménymagassága a lakótelkeken a településrész falusias lakózónájában és azokon a telkeken, melyeknél telekösszevonás következtében az erre vonatkozó előírások alkalmazhatók, és két lakóépület (főépület) nem helyezhető el legfeljebb 6,0 m lehet.

e. A telekösszevonással kialakított telkek beépíthetősége 1000m2-ig 30%-os, míg az azt meghaladó telekrészen 20% lehet.

f. Süllyesztett (terepszint alatti) gépjárműtároló nem építhető. Előkertben terepszint alatti építmény a közművek műtárgyai kivételével nem helyezhető el.

g. A lakóépületek utcára merőleges nyeregtetővel épülhetnek; 35-45o-os tető hajlásszöggel. Tetőhéjazatnak – melléképületek kivételével – fém, eter- nit, vagy bitumenes hullámlemez, fém bordáslemez, bitumenes lemez, fém vagy síklemez (rheicink kivételével) nem alkalmazható.^[155]

(4) Hajdúvid területére érvényes sajátos előírások (Hv.)

a. A sajátos előírások Hajdúvid településrész beépítésre szánt területére vonatkoznak.

b. Az előkertek mérete újonnan beépítendő területen 5,0 m; foghíjaknál a két mellette lévő, de legalább 3,0 m

c. A melléképületek építménymagassága a lakóterületeken 6,0 m lehet, de csak 900 m2-nél nagyobb, vagy azokon a telkeken, ahol két lakóépület (vagy főépület) nem helyezhető el.

d. Süllyesztett (terepszint alatti) gépjárműtároló nem építhető. Előkertben terep-szint alatti építmény a közművek műtárgyai kivételével nem helyezhető el.

e. A lakóépületek utcára merőleges nyeregtetővel épülhetnek 35-45o-os tetőhajlásszöggel. Tetőhéjazatnak – melléképületek kivételével – fém, eternit, vagy bitumenes hullámlemez, fém bordáslemez, bitumenes vagy fém síklemez (rheicink kivételével) nem alkalmazható.^[156]

V. fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. §

Fogalmak

(a számmal jelölt fogalmak a jelen rendelet sajátos fogalmai, a számmal nem jelöltek és dőlt betűkkel szedettek az Étv. és OTÉK szerinti fogalmak)

A rendelet alkalmazása tekintetében:

(1) Adottságoktól függő, kialakult beépítési mód: A kialakult („0” kódszámú) szabályozási besorolású építési zónákban alkalmazott fogalom, mely az építési zónára jellemző beépítési módra utal. Az ilyen zónába eső telkeken az adott tömbben vagy tömboldalon kialakult és jellemzővé vált beépítési módot kell alkalmazni. A beépítési mód meghatározásánál azt is figyelembe kell venni, hogy az épület(ek) milyen legkisebb építési helyre esnek.^[157]

(2) Állatkifutó: Az állatoknak mozgási lehetőséget adó bekerített terület az állattartó építmény előtt az építési helyen belül.^[158]

(3) Átmenő telek: (kétutcás) olyan telek, amely két, egymással szemben fekvő határvonallal érintkezik a közterülettel, vagy magánúttal.^[159]

(4) Birtokközpont: mezőgazdasági területen több önálló telekből álló birtoktest koncentrált beépítésére kialakított telek. (lsd. OTÉK 29. § (5) bek.)^[160]

- Beépítési mód: Az építési hely építési telken való elhelyezésének módja. Az épületeket az építési helyen belül kell elhelyezni. Beépítési módok: szabadon álló, oldalhatáron álló, ikerházas, zártsorú. (lsd.: OTÉK 34. § (1) bek. a, b, c, d, pontok)

- Beépítésre nem szánt terület: A település közigazgatási területének az a része, ahol a beépítettséget rögzítő övezeti előírás legfeljebb 5 % beépítettséget enged meg. (lsd.: OTÉK 6. § (1) b)

- Beépítésre szánt terület: A település közigazgatási területének az a része, ahol a beépítettséget rögzítő építési övezeti előírás értéke legalább 10 %, kivéve a különleges (különleges intézményi, bányászati, közlekedési stb.) építési övezeteket, ahol ennél kevesebb is lehet. (lsd.: OTÉK 6. § (1) a)

- Építési hely: Az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt része, amelyen az épület(ek) elhelyezhető(k). (lsd.: OTÉK 1. sz. mell. 20. pontja)

(5) Burkolt köztér: olyan közpark, vagy közkert - függetlenül attól, hogy milyen beépítési módon belüli kialakult, vagy kialakításra kerülő terület - amelynek beépítetlen területe minimum 20%-ban szilárd burkolattal fedett.^[161]

(6) Építési övezet: (lsd: OTÉK 1. sz. mell. 21. pontja)

Hajdúböszörmény Város Építési Szabályzatában a rendeltetési zóna és az építési zóna összekapcsolásával előálló, csak beépítésre szánt területen kijelölhető előírástípust hordozó terület.

A beépítésre szánt területek terület-felhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. A jelen rendelet szempontjából az építési övezet azonos a rendeltetési zóna és az építési zóna együttes előírásainak területével. Jele tartalmazza a rendeltetési zóna betűjelét és az építési zóna szám-kódjelét, egymás mellé írva.

(7) Építési zóna: Az építéssel kapcsolatos homogén előírások területei, ahol az építés feltételeit és módját meghatározó előírások azonosak. Az építészeti karakterjegyek alapján csoportosítható építési zónák kategóriái az alábbiak:

- belvárosi

- polgári

- kisvárosias

- kisböszörményi

- hagyományos kertségi

- külsőségi és

- egyéb karaktertípusok.

A fő karaktertípusokat altípusokba lehet sorolni, az előírt beépítési mód, a telekméretek, a beépítési százalék és az építménymagasság alapján. Az építési övezet annyiban eltér az építési zóna fogalmától, hogy az építési övezet az építési zóna előírásain túl tartalmazza a rendeltetési zóna előírásait is.

- „Építési telek. Beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, beépíthető, és köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.” (Étv. 2. § 6. pontja) (Rendezett építési telek: lásd a sajátos fogalmak között)

- „Építési terület: Olyan telek, vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál.” (Étv. 2. § 7. pontja)

- „Építési vonal: Az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet - homlokzattal vagy a homlokzati határfal külső síkjával - a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell.” (OTÉK 1. sz. mell. 22. pontja)

- „Építménymagasság („H”): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény-kontúrvonalára állított függőleges síkra vetített homlokzati vetület-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

a., az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével.

b., az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m²-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attika-fal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában legfeljebb 6,0 m magasságig emelkedő 45º alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45º alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

c., a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

d.az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.” (lsd.: OTÉK 1. sz. mell. 23. pontja)

Az építménymagasságot utcai homlokzatmagasságként is be kell tartani.

- „Építményszint: Az építménynek mindazon járószintje (pl. pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport van, vagy létesül.” (lsd.: OTÉK 1. sz. mell. 24. pontja)

(8) Építmény-szintterület:

nettó: egy építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete,

bruttó: egy építményszint külső falsíkok által határolt területe,

összes: valamennyi építményszint alapterületének összege. Az összes építmény-szintterület egyaránt lehet nettó vagy bruttó.

(9) Értékvédelmi zóna: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei.

Típusai aszerint különböztethetők meg, hogy

- a települési értékvédelemre, vagy

- a táj- és természetvédelemre vonatkoznak.

(10) Fásított köztér: olyan közpark, vagy közkert - függetlenül attól, hogy milyen beépítési módon belüli kialakult, vagy kialakításra kerülő terület - amelynek beépítetlen területe minimum 20 %-ban fásított, illetve fa, bokor, cserje növényzettel fedett.^[162]

(11) Főépület: a jelen rendeletben használt fogalom, amely az egyes zónák területén elhelyezhető és kivételesen elhelyezhető épületek összefoglaló elnevezése.

- „Hátsókert: Az építési telek hátsó telekhatára és az építési hely, továbbá az oldalkert hátsó telekhatárra néző határvonala közötti telekrész.” (lsd.: OTÉK 1 sz. mell. 32. pontja)

- Mérete a szabályozott maximális építménymagasság, de legalább 6,0 m.

(12) Helyi jelentőségű természetvédelmi zóna:

A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória.^[163]

(13) Hulladékudvar: a hulladékkezelés, -elszállítás számára kialakított terület, ahová a lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon elhelyezheti, és ahonnan rendszeres időközönként elszállítják azokat. A hulladékudvart üzemeltetőknek szervezett módon gondoskodniuk kell a környezetvédelmi, egészségügyi szempontok maradéktalan betartásáról.

(14) Ikres beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak ikres építési helyen belül helyezhető el. Az ikres építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az:

- vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel,

- vagy hátsókerttel és egy oldalról oldalkerttel

határos, és a szomszédos telkek építési helye az egyik oldalhatáron érintkezik egymással.

(15) Kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Ez olyan építési zóna, amelynek építészeti karaktere pozitív módon kialakult és az ahhoz történő további igazodás követelménye, mint építési előírás, elfogadható. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás kevesebb elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen.

- „Kivételesen elhelyezhető építmények: a rendeltetési zónákban használt fogalom. Az OTÉK 31. § (2) bekezdése határozza meg a kivételes elhelyezés kritériumait. E szerint a kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor helyezhetők el, ha azok az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetés szerinti külön hatósági előírásoknak megfelelnek, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telek építési övezeti, övezeti előírások szerinti beépítését, használatát.” (lsd.: OTÉK 31. § 2 bek.)

          A fogalom a rendeltetési zónában használt.

(16) Közkert: A szabályozási tervlapon szabadonálló-telepszerű beépítési módon belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, illetve nem önkormányzati tulajdonú. Egy meghatározott főfunkciót (játék, sport, pihenés stb.) szolgáló 1 ha-nál kisebb területű zöldterület, melyet bárki használhat (OTÉK 1 sz. mell. 53.)^[164]

(17) Közlekedési célú közterület: az a közterület, amely általában a közlekedés célját szolgálja (gépkocsi-, kerékpáros-, gyalogos közlekedés).

A közművesítettség szempontjából (lsd.: OTÉK 8. § (2) pontja)

a) teljes közművesítettségnek minősül

       aa) a közüzemi energiaszolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz vagy távhő)

ab) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

ac) a közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, továbbá

        ad) a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte;

b) részleges közművesítettségnek minősül

ba) a közüzemi villamos energiaszolgáltatás,

bb) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

       bc) az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá

bd) a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte;

c) hiányos közművesítettségnek minősül, ha a részleges közművesített- ségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn;

d) közművesítetlennek minősül, ha nincs közüzemi közműhálózat.^[165]

(18) Közpark: több funkciót szolgáló, legalább 1 ha nagyságú közhasználatú közterületi zöldterület, amelynek legkisebb oldalmérete is 80 m-nél nagyobb, amelyet bárki használhat.^[166]

(19) Különleges zónák: A rendeltetési zónák egyik csoportja, melyek csak a településszerkezeti tervben jelölt különleges terület megnevezésű terület-felhasználási egységen belül jelölhetők ki. Az ilyen zónákban a szabályozási tervlap rögzíti a kizárólagos rendeltetést (használatot).

(20) Kötelező erejű szabályozás (kötelező szabályozási elemek): A szabályozási tervben alkalmazott jogi eszköz, amely építéssel összefüggő jogokat, kötelezettségeket rögzít.

(21) Közhasználatra szánt terület: Ide a közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen például az egészségügyi-, szociális-, turisztikai erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható.

(22) Központi települési terület: A központi belterület és a közvetlen hozzá csatlakozó külterületi beépítésre szánt területek együttes területe.

(23) Közösségi cél (közcél): A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények, illetőleg a település fejlődését alapvetően meghatározó fejlesztési célok (ipari park, idegenforgalmi terület) területbiztosítása.

         „Külterület: A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági-, erdőművelési-, vízgazdálkodási-, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.” (lsd: Étv. 2. § 14. pontja)

Az OTÉK lehetővé teszi, hogy a településrendezési terv külterületen beépítésre szánt területet kijelöljön.

- „Melléképítmény:

- közmű becsatlakozási műtárgy,

- közműpótló műtárgy, árnyékszék,

- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

- kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),

- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

- kerti épített tűzrakóhely,

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

- állatkifutó,

- trágyatároló, komposztáló

- siló, ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

- szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.” (lsd.: OTÉK 1. sz. mell. 54. pontja)

A melléképítmények építési telken belüli elhelyezését az OTÉK 31.§ (4) bekezdése és a 35.§ (6) és (7) bekezdés szabályozza. ^[167]

(24) Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal vagy övezethatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait.

       (25)  Lapos telek és kismélységű telek:

Lapos telek olyan kismélységű építési telek, melynek mélységi mérete a 20,0 m-t nem éri el és az utcai homlokvonala nagyobb a mélységi méretnél.

   „Lapos telek”, újonnan csak telekmegosztás esetén kivételesen alakítható ki.

Kismélységű az a telek, melynek utcai homlokvonala és a telek hátsó vonala közötti távolsága kevesebb 30,0 m-nél, de a telek utcai homlokvonala általában ennél kisebb.^[168]

(26) Melléképületek: A jelen rendeletben használt fogalom. Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek.

(27) Mezőgazdasági építmény: A növénytermesztés az állattenyésztés, és a halászat továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás- és tárolás építménye.

(28) Mezőgazdasági major: meglévő volt TSZ (gépjavító, állattartó stb.) telep, hozzátartozó földterület nélkül, vagy nem megfelelő mértékű földterülettel. Ezért a beépítettsége meghaladja a mezőgazdasági területek beépítettségére vonatkozó előírásokat. Kialakult állapotnak tekinthetők. Birtokközponttá fejleszthetők. (lsd: e rendelet 41. § (38) bek. is)

(29) Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési zóna, amely vagy beépítetlen, vagy amelyen a kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változtatásával jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult szabályozási kategóriába sorolt területen.

(30) Nem zavaró hatású építmény: Olyan építmény, amely jellemzőiben az adott övezetben megszabott általános követelményektől nem tér el, az övezet alapfunkciói szerinti építményekre, azok rendeltetés szerinti használatára korlátozó hatást bizonyítottan nem jelent.

(31) Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül helyezhető el. Az oldalhatáron álló építési hely a telektömb utcavonalán jellemzően a jobb vagy baloldali telekhatárhoz csatlakoztatva úgy helyezkedik el, hogy:

- vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel,

- vagy hátsókerttel, és egy oldalról oldalkerttel

határos, és a szomszédos telek építési helyével nem érintkezik.

- Oldalkert: az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekvő rész. (OTÉK 1 sz. mell. 69.)^[169]

(32) Ömlesztett anyagtároló: Ömlesztett anyag tárolása céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0 x 2,0 m méretű alapterületet és a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg.

(33) Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezet, nem nagyobb, mint 20 m², valamint az építmény magassága legfeljebb 3,0 m.

(34) Rendezett építési telek: Olyan építési telek, amely megfelel az Étv. 2. §. 6. pontjában előírtaknak, továbbá nincs a jelen előírásoknak meg nem felelő elhelyezkedésű, az építési helyen kívülre a megengedettnél nagyobb mértékben túlnyúló épület vagy épületrész, és a telket közmű gerinc vezeték nem érinti (kivéve a védőtávolságot, vagy védőterületet).^[170]

(35) Rendeltetési zónák: az olyan telkek összessége, ahol a telkek használatára vonatkozó előírások minden telekre azonosak. A rendeltetési zónák lehetnek horizontálisak és vertikálisak, aszerint, hogy előírásai horizontális, vagy vertikális előírásként értelmezendők.

(36) Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással 0 foktól eltérő szöget bezáró határvonallal és két utcával érintkezik.^[171]

(37) Siló:Takarmány-tárolásra szolgáló, légmentesen elzárt tartály, tároló vagy verem.^[172]

(38) Szabadon álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan az építmény csak a szabadon álló beépítési módhoz rendelt építési helyen vagy helyeken belül helyezhető el. A szabadon álló építési hely vagy helyek a telken belül úgy helyezkednek el, hogy azok

- vagy elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel,

- vagy a hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel határosak.

          A jelen rendelet a szabadon álló beépítési mód két típusát különbözteti meg :

- szabadon álló-általános

- szabadon álló-telepszerű

A szabadon álló-általános beépítési módnál egy építési hellyel meghatározható a telek beépítethetősége, míg a szabadon álló-telepszerű beépítési módnál több építési hellyel határozható meg. (Magyarázó ábrák II. b.)^[173]

(39) Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy

- szövegben, vagy csak

- rajzilag rögzíthetők,

A szöveges szabályozási elemeket Hajdúböszörmény Építési Szabályzata, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási tervlap rögzíti.

(40) Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság, a közút építési területének előírt szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között.

(41) Tanyaudvar: Mezőgazdasági övezetbe sorolt telken régebben (2009. december 1. előtt) kialakított, albetétben elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak és rajta a korábban gyakorolt lakó- és mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó telekhasználat folyamatosan működik.^[174]

- „Telek: Egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.” (lsd.: Étv. 2. § 21. Pontja)

- „Terepszint alatti építmény: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedve is legfeljebb 1,0 m–rel emelkedik ki a környező (szomszédos) és a csatlakozó telepszintből és legfeljebb a lejtő felöli homlokzat felülete és az oldalhomlokzat felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez közvetlenül kerti szabadlépcső vagy lejtő csatlakozik (pl. pince, támfal-garázs).” (lsd.: OTÉK 1. sz. mell. 77. pontja)

- „Tetőtér-beépítés: Tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével építményszint létrehozása.” (lsd.: OTÉK 1. sz. mell. 81. pontja)

(42) Telek homlokvonala: A közterület felőli telekhatár.

(43) Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy beépítésre nem szánt terület határol.

(44) Települési terület: az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény fogalom meghatározása szerint a beépítésre szánt területek közül a belterületen lévő és az ahhoz közvetlenül csatlakozó beépítésre szánt területek együttese.

(45) Tervezett beépítésre szánt terület: A területbe azok a telkek tartoznak, melyek a jelen előírás jóváhagyása előtt külterületbe és beépítésre nem szánt területbe tartoztak és a jelen szabályzat beépítésre szánt területbe sorolja.

(46) Utcai épület, épületrész: A szabályozott beépítési vonaltól 10,0 m-en, telken belül álló épület, illetve épületrész.^[175]

(47) Úszótelek (meglévő): Az épület kontúrjával, vagy attól 1,0 m-re lévő határvonallal határolt terület, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (például a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. ^[176]

(48) Várospolitikai zóna: Általában támogatás (bonusz) típusú, fejlesztésre ösztönző előírások vonatkozási egysége (belvárosi településközpont vegyes rendeltetési zónák). Az előírások közösségi jellegű fejlesztést támogatnak rendezési eszközökkel (pl. többlet építés engedélyezésével).

(49) Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények, illetőleg környezetük védelmére, a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg.

(50) Zártsorú beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül helyezhető el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy a telek oldalhatáraival érintkezik és az utcavonallal vagy előkerttel, illetőleg a hátsókerttel határos.

A jelen rendeltet a zártsorú beépítési mód két típusát különbözteti meg:

- zártsorú-általános

- zártsorú-keretes

  A zártsorú-keretes beépítési módnál az építési hely megegyezik a telek vagy annak előkert nélküli területével.

(51) Zóna: Olyan területegység, ahol egy-egy előírás témában a telkekre vonatkozó előírások azonosak.

(52) Zóna tervlap: Egy-egy szabályozási előírás vonatkoztatási területét rögzítő tervlap. Az építési szabályzat rajzi mellékletként a szabályozási tervlap alapján zóna tervlapokkal kiegészíthető.

(53) Zugok: zsákutcák, amelyek a város története során sajátos telekosztással alakultak ki.^[177]

42. §

Hajdúböszörmény Építési Szabályzatának rajzi mellékletei:

Szabályozási tervlapok, u.m:             Hajdúböszörmény igazgatási területének                           szabályozási terve

                                                                Hajdúböszörmény város belterületének szabályozási terve

                                           Hajdúböszörmény Város szabályozási terv módosítás 35 számú Főút melletti területekre (Kolozsvár utca – 35-ös számú főút – Külső-Újvárosi utca – Móra Ferenc utca – Fazekas Mihály utca – Bánság tér – Szoboszlói utca – Kolozsvár utca által határolt terület)^[178]

                                                                Bodaszőlő belterületének szabályozási terve

                                                                Hajdúvid belterületének szabályozási terve

                                                                Pród belterületének szabályozási terve.

43. §

Záró rendelkezések

E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Hatályba lépés dátuma 2008. április 15. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. Egyidejűleg a 6/2002. (IV. 25.) Önk. sz. rendelettel módosított 11/1999. (VI. 24.) Önk. rendelet hatályát veszti.