Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §. 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá a Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2007. (IV. 26.) Önk. rendelet 52. § (5) e. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő-testületének Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottsága, Gazdasági, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága, Pénzügyi Ellenőrző és Mezőgazdasági Bizottsága véleményének kikérésével, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése figyelembe vételével a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet célja

E rendelet célja, hogy a helyi gazdaság fejlesztése, a városban lakók életminőségének javítása és a foglalkoztatás elősegítése érdekében ösztönözze a vállalkozások Hajdúböszörmény Város (továbbiakban: Hajdúböszörmény) közigazgatási területén való letelepedését, a helyi már működő vállalkozások fejlesztését, befektetések megvalósítását. Ennek érdekében Hajdúböszörmény Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) befektetés-támogató szolgáltatások létrehozásával és nyújtásával közvetlen és közvetett előnyöket kíván biztosítani ezen vállalkozások számára, hogy hozzájáruljon üzleti tevékenységük elindítási vagy működtetési költségeinek csökkentéséhez. 

2. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya az újonnan létrehozásra kerülő és a működő vállalkozások jelen rendeletben meghatározottak szerinti támogatására terjed ki, feltéve, ha a vállalkozás létrehozására hajdúböszörményi székhellyel, vagy telephellyel kerül sor, továbbá a működő vállalkozás székhelye, vagy telephelye Hajdúböszörmény közigazgatási területén van és a vállalkozás tevékenységét Hajdúböszörményben folytatja, az iparűzési adóját Hajdúböszörményben fizeti meg, valamint a helyi foglalkoztatást elősegíti.

(2) A cégjogi tanácsadás és az ingatlanjogi tanácsadás szolgáltatásokat kizárólag a kis- és középvállalkozások igényelhetik.

3. §

Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:

1. acélipar: a következő termékek közül egy vagy több termeléséhez kapcsolódó tevékenységek:

a) nyersvas és ferroötvözet: acélgyártáshoz és öntéshez használt nyersvas, más nyersvas, tükörvas és szénnel vegyített ferromangán, ide nem értve az egyéb ferroötvözeteket;

b) vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból készült nyers- és félkész termékek: tuskóöntéssel vagy más öntési eljárással feldolgozott folyékony acél, többek között félkész termékek - négyzetes bugák, blokkbugák és lemezbugák, blokkbugák, bugák és laposbugák; hengerhuzalok, széles melegen hengerelt termékek, kivéve a kis és közepes öntödékben előállított acélöntvényt;

c) vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból melegen előállított késztermékek: 80 mm-es vagy ezt meghaladó átmérőjű sínek, sínaljzatok, csatlakozó- és alátétlemezek, gerendák, nehéz idomvasak és rudak, 80 mm-nél kisebb átmérőjű szádacélok, rudak és idomvasak és 150 mm alatti síkhengerelt termékek, acéldrótok, kör- és négyzetacélok, melegen hengerelt abroncsok és szalagok (ideértve a csövekhez használt szalagokat) és melegen hengerelt (bevonatos vagy bevonat nélküli) lemezek, 3 mm-es vagy vastagabb lemezek, 150 mm-es vagy ezt meghaladó szélesacél, kivéve huzalok és huzaltermékek, fényesre húzott rúdacélok és vasöntvények;

d) hidegen előállított termékek: fehérlemezek, ólmozott acéllemezek, feketelemezek, cinkelt lemezek, más bevonattal ellátott lemezek, hidegen hengerelt lemezek, mágneses lemezek, bádogszalag gyártására szolgáló abroncsok, hidegen hengerelt lemezek tekercsben és lapokban;

e) csövek: valamennyi varratmentes acélcső, a 406,4 mm-t meghaladó átmérőjű hegesztett acélcsövek,

2. azonos vagy hasonló tevékenység: a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt NACE Rev.2. egységes ágazati osztályozási rendszernek ugyanabba a (négy számjegyű számkóddal azonosított) szakágazatába sorolt tevékenység,
3. állami támogatás:az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és a csekély összegű (de minimis) támogatásként

a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.) (a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke,

b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) 2. cikke (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.),

c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.06.28., 45.o.) (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) 3. cikke vagy

d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke

alapján nyújtott támogatás,

4. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,
5. beruházás megkezdésének a napja: az építkezés kezdetének a napja, vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja, vagy bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, azzal, hogy ezen időpontok közül a legkorábbit kell figyelembe venni; nem minősül a beruházás megkezdésének különösen a földterület vásárlása vagy az építésügyi hatósági engedélyek megszerzése vagy a megvalósíthatósági tanulmányok készítése; létesítmény felvásárlása esetén a beruházás megkezdésének napja a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök tulajdonba vételének napja,
6. bérköltség: az érintett munkahely vonatkozásában a támogatás kedvezményezettje által ténylegesen fizetendő teljes összeg, amely egy meghatározott időszakban magában foglalja az adózás előtti bruttó bért, a kötelező járulékokat, mint például a társadalombiztosítási járulékot, valamint a gyermekgondozás és a szülőgondozás költségét,
7. bruttó támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a projekt elszámolható költségeinek aránya százalékos formában kifejezve.
8. diszkont kamatláb: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 3. pontja szerinti kamatláb,
9. egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényben meghatározott vállalkozás,
10. egy és ugyanazon vállalkozás: valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;

b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

c) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

d) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

Az a)-d) pontban említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni,

11. elsődleges mezőgazdasági termelés:  a termőföld és az állattenyésztés az EUMSz I. mellékletében felsorolt termékeinek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül,
12. elszámolható költség: az egyes támogatási kategóriákra az uniós állami támogatási szabályokban e címen meghatározott költségek köre,
13. foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma: a társasági adóról és az osztalékadóról  szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. § 16/a. pontja szerint,
14. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: az érintett létesítmény álláshelyeinek számában egy adott időszak átlagához viszonyítva - a szóban forgó időszakban megszüntetett álláshelyeket levonva, valamint a teljes munkaidőben alkalmazott személyek, a részmunkaidősök és az idénymunkások számát az éves munkaerőegység törtrészeként számolva - bekövetkezett nettó növekedés,
15. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy a csoportmentességi rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak,
16. gazdasági társaság: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint,
17. hátrányos helyzetű munkavállaló: bármely olyan személy, aki:

a) az előző 6 hónapban nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; vagy

b) 15 és 24 év közötti életkorú; vagy

c) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakmai képesítést (az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerének 3. szintje), vagy a nappali tagozatos tanulmányait legfeljebb két éve fejezte be, és még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; vagy

d) 50 éven felüli személy; vagy

e) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt; vagy

f) valamely tagállamban olyan ágazatban vagy szakmában dolgozik, amelyben a két nem megoszlásában mutatkozó különbség legalább 25%-kal meghaladja a tagállam valamennyi gazdasági ágazatára összességében jellemző átlagos különbséget, és aki az alulreprezentált nemhez tartozik; vagy

g) egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésre vagy szakmai tapasztalatszerzésre van szüksége ahhoz, hogy javuljon a tartós foglalkoztatásra való esélye,

18. immateriális javak: fizikai vagy pénzügyi formában nem megjelenő eszközök, mint például szabadalom, licencia, know-how vagy egyéb szellemi tulajdon,
19. induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna,
20. kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó: az a beruházó, amely a kérelmet benyújtó beruházóval a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti anya- vagy leányvállalati kapcsolatban áll,
21. kis-és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás,
22. kutatási infrastruktúra: kutatási infrastruktúra olyan létesítmények, erőforrások és kapcsolódó szolgáltatások, amelyeket a tudományos közösség az adott területtel kapcsolatos kutatásához használ; beleértve a tudományos felszerelést és eszközöket, a tudásalapú erőforrásokat – például gyűjteményeket, archívumokat vagy strukturált tudományos információkat –, olyan infokommunikációs technológiai infrastruktúrákat, mint a hálózat, a számítástechnikai eszközök, a szoftverek és a távközlési eszközök, valamint a kutatáshoz szükséges bármilyen más egyedi eszközt. E kutatási infrastruktúrák lehetnek egy helyszínre telepítettek vagy szétszórtak (hálózatba szervezett erőforrások) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló, 2009. június 25-i 723/2009/EK tanácsi rendelet (40) 2. cikke a) pontjának megfelelően,
23. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység,
24. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy - ha nem vásárolják meg - bezárásra került volna, és - annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg - a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél,
25. megváltozott munkaképességű munkavállaló: bármely olyan személy, aki:

a) a nemzeti jog szerint  megváltozott munkaképességű munkavállaló; vagy

b) aki olyan hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely különböző akadályok fellépése mellett korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és más munkavállalókkal egyenlő szerepvállalását a munkakörnyezetben,

26. mezőgazdasági termék: az EUMSz I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a 2013. december 11-i 1379/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1379/2013/EU rendelet) hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-termékeket,
27. mezőgazdasági termék feldolgozása: mezőgazdasági termék feldolgozása: mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely művelet, amelynek az eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi eredetű termék első értékesítését előkészítő tevékenységet,
28. mezőgazdasági termék forgalmazása: mezőgazdasági termék forgalmazása: a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést, valamint a termék első értékesítését előkészítő tevékenységeket; az elsődleges termelő részéről a végső fogyasztóknak történő értékesítést csak akkor kell forgalomba hozatalnak tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helyiségben történik,
29. nagyberuházási projekt: regionális beruházási támogatás esetében nagyberuházásnak  az olyan induló beruházás minősül, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
30. nagyvállalkozás: kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás,
31. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: valamely vállalkozás akkor minősül nehéz helyzetben lévőnek, ha

a) részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság esetében, ha a vállalkozás névértéken felüli befizetést is magában foglaló jegyzett tőkéjének több mint a felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette, különösen ha a felhalmozott veszteségeknek saját forrásnak minősülő elemből történő levonásakor a jegyzett tőke felét meghaladó negatív eredmény keletkezik,

b) közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, egyesülés, egyéni cég esetében, ha a vállalkozás a saját tőkéjének több mint felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette,

c) olyan vállalkozás, amely ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult, vagy ellene a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás indítható,

d) kis- és középvállalkozások kivételével olyan vállalkozás, amely esetében az előző két évben a könyv szerinti idegen tőke és saját tőke aránya meghaladta a 7,5-et és a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménnyel számolt kamatfedezeti ráta kevesebb volt 1,0-nél.

A kevesebb, mint három éve létező kis- és középvállalkozást csak a c) pont szerinti feltétel fennállása esetén kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni,

32. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást,
33. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás,

34. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné,
35. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység,
36. szintetikusszál ipar: a) végső felhasználástól függetlenül a poliészter, poliamid, akril és polipropilén alapú szálak és fonalak valamennyi generikus fajtájának extrudálása és texturálása; vagy

b) polimerizáció (beleértve a polikondenzációt), amennyiben az alkalmazott berendezés szempontjából extrudálással együtt zajlik; vagy

c) a leendő kedvezményezett, vagy ugyanazon a csoporton belüli más vállalkozás által egyidejűleg felállított extrudálási/texturálási kapacitáshoz kapcsolódó bármely kiegészítő eljárás, amely az érintett üzleti tevékenységben az alkalmazott berendezés szempontjából rendszerint e kapacitás részét képezi,

37. támogatási időszak: a támogatási szerződés megkötésétől kezdődően a szerződésben a vállalkozás elszámolási kötelezettségeként meghatározott legvégső határidő lejártáig terjedő időszak.
38. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa százalékos formában kifejezve,
39. támogatástartalom: a beruházó részére ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában, akár több forrásból odaítélt állami támogatásnak az Atr. 2. mellékletében meghatározott módszer alapján számított összege,
40. tárgyi eszköz: olyan eszközök, amelyek felölelik a földterületet, épületeket, üzemeket, gépeket és berendezéseket,
41. vállalkozás: olyan entitás, amely gazdasági tevékenységet végez, azaz egy adott piacon terméket illetve szolgáltatást kínál,
42. vissza nem terítendő támogatás: a jelen rendelet alapján  Magyarország hivatalos pénznemében megállapítandó és folyósítandó visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás.
    

4. §

A vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató program tartalma

(1)       A vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programba tartozó szolgáltatások alapszolgáltatások, emelt szolgáltatások és kiemelt szolgáltatások lehetnek (továbbiakban együtt: szolgáltatások).

(2)       Alapszolgáltatások:

a)

1.  Városi információs csomag rendelkezésre bocsátása:

     Az Önkormányzat a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy, a várossal kapcsolatos legfontosabb általános információkat tartalmazó kiadványt.

2.  Ügyvédek és közjegyzők ajánlása:

     A Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy listát a városban működő ügyvédi irodákról és közjegyzőkről, elérhetőségi adatokkal.

3.  Elérhető telephelyek bemutatása:

     A Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy tájékoztató anyagot az elérhető szabad önkormányzati telkekről. Igény esetén az osztály munkatársa körbevezeti a vállalkozás képviselőit a helyszíneken.

4.  Telekhez kapcsolódó közműtérképbe betekintés biztosítása:

     Az Önkormányzat helyrajzi szám alapján biztosítja a telek közműellátásának térképébe történő betekintést a vállalkozás részére.

5.  Tervező irodák ajánlása:

     A Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy listát a városban működő tervezőirodákról, elérhetőségi adatokkal.

6.  Kivitelezők ajánlása:

     A Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy listát a városban működő kivitelező cégekről, elérhetőségi adatokkal.

7.  Termeléstámogató szolgáltatók ajánlása:

     A Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy listát elérhetőségi adatokkal a térségben működő, termelési tevékenységet támogató szolgáltató cégekről.

8.  Helyi szolgáltatók ajánlása:

     A Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy listát elérhetőségi adatokkal a városban működő, beruházást támogató cégekről.

9.  Munkaerő közvetítők ajánlása:

     A Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy listát elérhetőségi adatokkal a térségben működő humán-erőforrás ellátást segítő vállalkozásokról.

10. Helyi fuvarozók ajánlása:

     A Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy listát elérhetőségi adatokkal a térségben működő, fuvarozással foglalkozó vállalkozásokról.

11. Pályázatíró cégek ajánlása:

     A Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy listát elérhetőségi adatokkal a térségben működő pályázatíró és pályázati tanácsadó cégekről.

b)

12. „Egyablakos rendszerű támogatás (infrastruktúra)” (az ügyek hivatali intézésének segítése):

     A Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal egy kollégája a vállalkozás rendelkezésére áll az ügyek hivatali intézésének segítésében (tanácsadás és aktív ügyintézés).

13. Ingatlanbérleti kedvezmény III. kategória:

     Az Önkormányzat kedvezményt ad a telephely céljára felkínált önkormányzati tulajdonú terület piaci ingatlanhasználati díjából. A kedvezmény mértéke a beruházás volumenétől függ, Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) jóvá kell hagyni a kedvezmény mértékét.

14. Telekhez kapcsolódó közműtérkép rendelkezésre bocsátása:

     Az Önkormányzat helyrajzi szám alapján a vállalkozás rendelkezésére bocsátja a telek közműellátásának térképét. 

15. „Egyablakos rendszerű támogatás (engedélyek)” (a polgármester, a jegyző és a főépítész hatáskörébe tartozó ügyek hivatali intézésének segítése):

     Az Önkormányzat egy kollégája a vállalkozás rendelkezésére áll egyes ügyek hivatali intézésének segítésében.

16. Középfokú oktatási kapcsolatok kiépítése:

     Igény szerint az Önkormányzat megszervez egy találkozót a helyben elérhető középfokú oktatási intézmények vezetői és a vállalkozás vezetője között.

17. Menedzserszűrés:

     Az Önkormányzat a vállalkozás vezető tisztségviselői részére ingyenesen elérhetővé teszi a komplex orvosi vizsgálat szolgáltatást.

18. Egészségügyi ellátás megszervezése:

     Az Önkormányzat segítséget nyújt a vállalkozás külföldi vezetőjének hosszabb városbeli tartózkodása esetén a helyi egészségügyi ellátás igénybevételének megszervezésében.

19. Hatósági tájékoztató fórum szervezése:

     Az Önkormányzat igény és szükség szerint szervez egy fórumot, ahova meghívja a hatóságok helyi képviselőit, akik tájékoztatást adnak a vállalkozás számára a legfontosabb előírásokról, jogszabályi változásokról.

20. Pályázatfigyelés:

     A Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal havi rendszerességgel elküldi a vállalkozásnak a releváns pályázati hírleveleket.

(3) Emelt szolgáltatások:

1.  Ingatlanbérleti kedvezmény II. kategória:

     Az Önkormányzat kedvezményt ad a telephely céljára felkínált önkormányzati tulajdonú terület piaci ingatlanhasználati díjából. A kedvezmény mértéke a beruházás volumenétől függ, a Képviselő-testületnek jóvá kell hagyni a kedvezmény mértékét.

2.  Átmeneti irodahelyiség biztosítása:

     Az Önkormányzat a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy irodát a beruházás előkészítése idejére.

3.  Városi fogadás rendezése:

     A város polgármestere egy alkalommal fogadást rendez a város új gazdasági szereplője számára.

4.  Cégjogi tanácsadás:

     Az Önkormányzat cégjogi tanácsadás szolgáltatás igénybevételéhez támogatást biztosít a vállalkozás számára.

5.  Ingatlanjogi tanácsadás:

     Az Önkormányzat ingatlanjogi tanácsadás szolgáltatás igénybevételéhez támogatást biztosít a vállalkozás számára.

6. Termelésbeállítók elhelyezésének megszervezése:

     Az Önkormányzat segíti a vállalkozás termelésindítást támogató (nem helyi) alvállalkozók városbeli elszállásolásának megszervezését.

7.  Városi hálózatokra való rákapcsolódás megszervezése:

     Az Önkormányzat segít megszervezni a vállalkozás rákapcsolódását a helyi informatikai hálózatokra.

8.  Buszjáratok menetrendjének igazítása:

     Az Önkormányzat az igények alapján felveszi a kapcsolatot az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-vel, valamint a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Nonprofit Kft.-vel, és kezdeményezi a vállalkozás dolgozói munkarendjének megfelelő menetrend kialakítását.

9.  Hajdúböszörményben érvényes Böszörmény-kártya vásárlásának támogatása:

     Az Önkormányzat a rendeletben meghatározott összegért a helyi lakosoknak Böszörmény-kártyát biztosít a vállalkozás munkavállalói számára.

10. Beszállítói fórum szervezése:

     Az Önkormányzat a vállalkozás számára szervez egy fórumot a potenciális beszállítók részvételével.

11. Magyar nyelvkurzus megszervezése (nyelvórák, alapkifejezések elsajátítása) a dolgozók részére:

     Az Önkormányzat a vállalkozás külföldi dolgozója(i) számára megszervez egy intenzív magyar nyelvkurzust a legfontosabb kifejezések elsajátítása érdekében.

12. Pályázat előkészítés támogatása:

     A Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal tanácsadással segíti a vállalkozás pályázatának kidolgozását.

13. Szakoktatási intézményekben megszervezett egyedi képzések támogatása:

Az Önkormányzat a vállalkozás dolgozóinak szakképzési költségeihez biztosított támogatása.

14. Célzott dolgozói képzések szervezése:

Az Önkormányzat a vállalkozás dolgozóinak felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget nyújtó képzés költségeihez biztosított támogatása.

(4) Kiemelt szolgáltatások:

1. Ingatlanbérleti kedvezmény I. kategória:

     Az Önkormányzat kedvezményt ad a telephely céljára felkínált önkormányzati tulajdonú terület piaci ingatlanhasználati díjából. A kedvezmény mértéke a beruházás volumenétől függ, a Képviselő-testületnek jóvá kell hagyni a kedvezmény mértékét.

2.  Üzleti felszereltség átmeneti biztosítása: „Átmeneti Business Center”

     Az Önkormányzat a Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal útján az átmeneti irodahelyiséghez kapcsolódóan a befektetés előkészítésének idejére biztosíthatja a szükséges üzleti felszereltséget.

3.  1 állandó ember („host”) alkalmazásának támogatása:

     Az Önkormányzat támogathatja a befektetés megvalósítását egy fő rendelkezésre bocsájtásával.

4.  Cégalapítási költség átvállalása:

     Az Önkormányzat átvállalhatja a vállalkozás cégalapítási költségeinek egy részét.

5.  Telek közműellátásának költségeihez való hozzájárulás:

     Az Önkormányzat hozzájárulhat a vállalkozás telephelyének közműellátásához.

6.  Utaztatás támogatása:

     Az Önkormányzat hozzájárulhat a vállalkozás dolgozóinak utazási/utaztatási költségeihez.

7.  Lakáshoz jutás segítése (bérlakás biztosítása):

     Az Önkormányzat a tulajdonában levő bérlakást biztosíthat a vállalkozás vezetője számára.

8.  Szállítófejlesztő program szervezése:

     Az Önkormányzat a vállalkozás igényei alapján szervezhet egy szállítófejlesztő programot.

9.  Külföldi családtagok anyanyelvi oktatásának megszervezése:

     Az Önkormányzat megszervezheti a vállalkozás külföldi dolgozói városba költöző gyermekeinek idegen nyelvű oktatását a városban működő köznevelési intézmények és gazdasági társaságok lehetőségeinek figyelembevételével.

10. Magyar nyelvoktatás megszervezése a dolgozók családtagjai részére:

     Az Önkormányzat a vállalkozás külföldi dolgozóinak családtagjai számára megszervezhet egy magyar nyelvkurzust.

11. Pályázat elkészítésének támogatása:

     Az Önkormányzat támogatást nyújthat a vállalkozás egy pályázatának elkészítési költségeihez.

12. Alpolgármester:

Az „Egyablakos rendszerű támogatás” logikáját követve, a kiemelt beruházások esetén az Önkormányzat vállalja, hogy elsősorban a beruházás megvalósítása (implementáció) alatt, másodsorban a megvalósult beruházás működése (operáció) alatt alpolgármesteri szinten kezeli a fölmerülő közigazgatási, közművesítési és munkaügyi problémákat. Ennek keretében az alpolgármester informális egyeztetéseket szervez a beruházó érdekében.

(5) A vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programba tartozó szolgáltatások alapszolgáltatások, emelt szolgáltatások és kiemelt szolgáltatások néven szolgáltatáscsomagot (továbbiakban: szolgáltatáscsomag) képeznek. Az egyes szolgáltatáscsomagok egymásra épülnek, így az emelt szolgáltatások igénybevevői jogosultak az alapszolgáltatások igénybevételére is. A kiemelt szolgáltatások igénybevevői pedig jogosultak az emelt szolgáltatások és az alapszolgáltatások igénybevételére is.

II. fejezet

A SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZABÁLYAI

5. §

A szolgáltatások igénybevétele, jogosultsági feltételek

1.  A 4. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alapszolgáltatások igénybevételére valamennyi érdeklődő, Hajdúböszörményben vállalkozást létrehozni, vagy fejleszteni szándékozó vállalkozás jogosult, függetlenül attól, hogy a vállalkozás létrehozására, vagy a már működő vállalkozás bővítésére az egyedi befektetői tárgyalásokat követően ténylegesen sor kerül-e.

2.  A 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alapszolgáltatásokat az a vállalkozás igényelheti, amely vállalja már működő vállalkozásának fejlesztését, vagy új vállalkozás létrehozását, amelynek során 50-100 M Ft nettó árbevétel növekedést ér el és 10-24 fővel növeli az átlagos statisztikai állományi létszámát.

3.  A 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alapszolgáltatásokat és a (3) bekezdésben rögzített emelt szolgáltatásokat az a vállalkozás igényelheti, amely vállalja már működő vállalkozásának fejlesztését, vagy új vállalkozás létrehozását, amelynek során 100-500 M Ft nettó árbevétel növekedést ér el és legalább 25-50 fővel növeli az átlagos statisztikai állományi létszámát.

4.  A 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alapszolgáltatásokat, a (3) bekezdésben rögzített emelt szolgáltatásokat és a (4) bekezdésben meghatározott kiemelt szolgáltatásokat az a vállalkozás igényelheti, amely vállalja már működő vállalkozásának fejlesztését, vagy új vállalkozás létrehozását, amelynek során 500 M Ft feletti nettó árbevétel növekedést ér el, és több mint 50 fővel növeli az átlagos statisztikai állományi létszámát.

5.  A (2)-(4) bekezdésben meghatározott beruházást a vállalkozásnak a támogatási szerződés aláírásától számított 2 éven belül kell megvalósítania. A vállalkozásnak hitelt érdemlő módon bizonyítania kell, hogy a beruházás üzembe helyezésétől számított 2 éven belül a támogatott befektetés tevékenységéből érte el a (2)-(4) bekezdésben meghatározott nettó árbevétel növekedést, amelyet a beruházás üzembe helyezésekor készített mérlegben vagy üzleti tervben kimutatott nettó árbevételhez kell viszonyítani. A (2)-(4) bekezdésben meghatározott átlagos statisztikai állományi létszámot a vállalkozásnak a beruházás üzembe helyezésétől számított 2 év alatt kell elérnie, amely létszámnak a foglalkoztatását a (6) bekezdésben meghatározott további időtartamban biztosítania kell.

6.  A (2)-(4) bekezdésben meghatározott szolgáltatások igénybevételének további feltétele, hogy a vállalkozás a (2)-(4) bekezdés szerinti átlagos statisztikai létszám foglakoztatásáról, a beruházás üzembe helyezésétől számítva,

1.  alapszolgáltatás igénybevétele esetén legalább 3 évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább 2 és fél évig;
2.  emelt szolgáltatás igénybevétele esetén legalább 5 évig, kis- és középvállalkozás esetén 4 évig;
3.  kiemelt szolgáltatás igénybevétele esetén legalább 7 évig, kis- és középvállalkozás esetén 6 évig gondoskodik.

6. §

A kérelem benyújtása és elbírálása

(1) Az 5. § (2) – (4) bekezdésében megjelölt szolgáltatások iránti, a támogatással megvalósítani kívánt beruházást ismertető részletes kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelem formanyomtatvány jelen rendelet 1. mellékletét képezi.

(2)       A kérelemhez csatolni kell:

a)

aa) az utolsó összevont (konszolidált) beszámolót, ennek hiányában éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót (a foglalkoztatotti létszám, a nettó árbevétel és a mérleg főösszeg meghatározásához), vagy

ab) az egyéni vállalkozás esetében az utolsó éves adóbevallást, vagy

ac) éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet,

b) az új vállalkozás hajdúböszörményi székhellyel vagy telephellyel való létrehozására irányuló nyilatkozatot,

c)  az 5. § (2)-(4) bekezdésében foglalt vállalás teljesítésére irányuló nyilatkozatot,

d) az 5. § (6) bekezdésében foglalt vállalás teljesítésére irányuló nyilatkozatot,

e)  az igénybe vehető szolgáltatáscsomag(ok)ba tartozó, igényelt szolgáltatások       megjelölését,

 f) a beruházásnak a kötelező fenntartási időszakra  szóló üzleti tervét,

g) csekély összegű támogatás esetén írásos vagy elektronikus formában készített nyilatkozatot a vállalkozás által a megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben kapott valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatások támogatástartalmáról a 2. melléklet szerint,

h)  az uniós állami támogatási szabályoknak való megfelelést biztosító nyilatkozatok,

i)   ingatlanbérleti kedvezmény igénylése esetén a bruttó támogatási intenzitás megállapításához szükséges adatokat.

j)   nyilatkozatot a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény alapján vele szemben esetlegesen fennálló összeférhetetlenségről vagy kizáró okról, vagy azok hiányáról a 4. melléklet szerint,

k)  felhatalmazást hatósági átutalási megbízás benyújtására a támogatott valamennyi jelenlegi és jövőbeli bankszámlájára, arra az esetre, ha a vállalkozást visszatérítési kötelezettség terhelné, továbbá a pénzintézeti jelzőszám változásának bejelentési kötelezettségére vonatkozó nyilatkozatot,

l)   a 27. § hatálya alá tartozó támogatás esetén nyilatkozatot, hogy a kérelem keltét megelőző két naptári évben a cégcsoport az EGT területén hasonló tevékenységet megszüntetett-e;

m) a 27. § hatálya alá tartozó támogatás esetén nyilatkozatot, hogy a beruházás befejezését követő két naptári éven belül a cégcsoport az EGT területén hasonló tevékenység megszüntetését tervezi-e;

n)  a 27. § hatálya alá tartozó támogatás esetén amennyiben az induló beruházás  termelési folyamat lényegi változását eredményező beruházás fogalmi eleme teljesül arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az elszámolható költségek meghaladják-e az érintett tevékenységhez kapcsolódó eszközöknek a megelőző három adóévben realizált értékcsökkenését;

o)  a 27. § hatálya alá tartozó támogatás esetén amennyiben az induló beruházás meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményező beruházás fogalmi eleme teljesül arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az elszámolható költségek összege legalább 200 százalékkal meghaladja-e a korábban használatba vett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott együttes könyv szerinti értékét.

(4)       Ha a kérelem hiányos a polgármester 10 napon belül egy alkalommal hiánypótlási felhívást bocsát ki, melynek az igénylő vállalkozás a kézhezvételt követő 30 napon belül köteles eleget tenni. Ha az igénylő a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőre nem tett eleget, a polgármester elutasítja a kérelmet.

(5) A hiánytalan kérelem elbírálásáról a Képviselő-testület a kérelem beérkezését követő 60 napon belül egyedileg, határozattal dönt.

(6)       A Képviselő-testület által támogatott vállalkozással a döntést követő 30 napon belül támogatási szerződést kell kötni.

(7) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a támogató megnevezését, székhelyét, képviselője nevét, adószámát, és a szervezet statisztikai kódját;

b) a támogatott vállalkozás megnevezését, székhelyét, cégjegyzékszámát, képviselője nevét és bankszámlaszámát;

c) a támogatás nyújtásáról szóló határozat számát;

d) a támogatási összeg fedezetét biztosító költségvetési rendelet számát;

e) az egyes igényelt szolgáltatások tartalmát és a szolgáltatások nyújtásának feltételeit;

f) a támogatási cél megnevezését;

g) a bruttó támogatástartalom összegét;

h) a támogatás formáját;

i) a támogatás kategóriáját és a támogatás támogatástartalmát;

j) a támogatás intenzitását;

k) az elszámolható költségek körét;

l) a saját forrás mértékét;

m) a támogatott vállalkozás nyilatkozatát támogatási előleg igényléséről;

n) a támogatott vállalkozás adatszolgáltatási és elszámolási (szakmai és pénzügyi) kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat, az elszámolás határidejét;

o) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit (visszafizetési kötelezettség);

p) a nyilatkozat valótlanság esetére irányadó jogkövetkezményeit;

q) a támogató és a támogatott vállalkozás részéről kijelölt kapcsolattartó nevét, beosztását, telefonszámát (lehetőség szerint fax számát, e-mail címét);

r) a támogatott vállalkozás adatváltozásaira vonatkozó bejelentési kötelezettségének kikötését;

s) a támogatás folyósításának rendjét;

t) a támogatott vállalkozás felhatalmazó jognyilatkozatát hatósági átutalási megbízás benyújtására;

u) a támogatott vállalkozás számára előírt kötelezettségek teljesítésének biztosítékait,

v) a jelen rendelet 30.§ (4)-(5) bekezdés szerinti adatszolgáltatásról szóló tájékoztatást,

w) a támogatott vállalkozás részére előírt kötelezettségként, hogy a támogatáshoz kapcsolódó minden iratot a támogatás nyújtását követő 10 évig köteles megőrizni, és az Önkormányzat vagy az Európai Bizottság ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni,

x) a fenntartási kötelezettség végéig éves szakmai és pénzügyi számadási kötelezettséget a juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról.

y) a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a 651/2014/EU bizottsági rendelet, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, valamint a tárgyhoz kapcsolódó egyéb jogszabályok vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

7. §

A támogatás felhasználásának elszámolása

1.  A támogatott vállalkozás köteles a támogatási szerződésben meghatározott módon és tartalommal a támogatott program megvalósulását, a szerződésben meghatározott határidőn belül, külön felszólítás nélkül igazolni. A szerződésben megállapított határidőig a támogatás felhasználásáról el kell számolni, ellenkező esetben a támogatás teljes összegének a mindenkori késedelemmel érintett naptári félévet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét az elszámolásra előírt határidőt követő 15 napon belül az önkormányzat bankszámlájára vissza kell fizetni. Az elszámolás elmulasztása szerződésszegésnek minősül.

(2)       Az Önkormányzat a támogatás feltételeként vállalt kötelezettségek teljesítését (beleértve a foglalkoztatottak létszámának 5. § (6) bekezdés szerinti folyamatos fenntartását) a támogatási szerződés hatálya alatt jogosult ellenőrizni. A támogatott vállalkozás köteles biztosítani az ellenőrzésre jogosultak részére az ellenőrzés lehetőségét, annak elvégzéséhez köteles adatot szolgáltatni, és az ellenőrzésben minden egyéb módon közreműködni.

(3)       Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, ha a vállalkozás:

1. a támogatási szerződésben vállalt összegű beruházást nem valósítja meg, vagy a beruházást a 27. § (5) bekezdésben meghatározott határidőig nem tartja fenn;
2. a támogatási szerződésben vállalt nettó árbevétel növekedést nem éri el; vagy
3. a támogatási szerződésben vállalt átlagos statisztikai létszámot nem növeli, illetve tartja fenn;
4. az (1) bekezdésben meghatározott elszámolási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget;
5. a (2) bekezdésben meghatározott önkormányzati ellenőrzést felszólítás ellenére meghiúsítja vagy ismételten akadályozza;
6. a támogatási szerződésben vállalt összegű beruházást csak részben valósítja meg, vagy a beruházást a 27. § (5) bekezdésben meghatározott határidőig csak részben tartja fenn;
7. a támogatási szerződésben vállalt nettó árbevétel növekedést csak részben éri el;
8. a támogatási szerződésben vállalt átlagos statisztikai létszámot csak részben növeli, illetve tartja fenn.

(4) A (3) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott esetben a támogatott vállalkozás köteles a visszatérítendő támogatások támogatási szerződésben meghatározott összegét a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten visszafizetni.

5. A (3) bekezdés f)-h) pontjában meghatározott esetben a vállalkozás a visszatérítendő támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben arányosan köteles visszafizetni. Az arányos visszafizetési kötelezettség konkrét számítási módját a támogatási szerződésben kell meghatározni. Amennyiben a részleges teljesítés nem éri el a rendelet 5. § (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek alsó határát, a teljes támogatási összeget a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben köteles a vállalkozás visszafizetni.

6. A támogatott vállalkozásnak a támogatási szerződésben meghatározott végső elszámolási határidő lejártát megelőzően benyújtott írásbeli kérelmére a Képviselő-testület határozata alapján az elszámolási határidő egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható. Az elszámolási határidő meghosszabbításának ideje alatt a támogatott részére újabb támogatás nem nyújtható.

7. Az (1) bekezdés szerinti elszámolási kötelezettséget nem teljesítő vállalkozások részére újabb támogatás nem folyósítható. Ettől eltérően, amennyiben az elszámolási kötelezettségének a vállalkozás az elszámolási határidőt követő 6 hónapon belül eleget tett, úgy részére az elszámolást követő év december 31-ig nem folyósítható újabb támogatás.
   

III. fejezet

ANYAGI TÁMOGATÁSNAK MINŐSÜLŐ SZOLGÁLTATÁSOK

8. §

(1) Az anyagi támogatásnak minősülő szolgáltatásokat az Önkormányzat a jogosult és a támogatásokat kifejezetten igénylő vállalkozások részére a Képviselő-testület döntését követően, a támogatási szerződésben megfogalmazott feltételekkel biztosítja.

(2) A 9-24. § szerinti szolgáltatások céljára jelen rendelet alapján

1. a 9-19. § szerinti célra nyújtott támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás szabályai alapján,
2. a 20. § szerinti célra nyújtott támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13-14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás szabályai, vagy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás szabályai alapján,
3. a 21-22.§ szerinti célra nyújott támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 18. cikke szerinti kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás szabályai, vagy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás szabályai alapján,
4. a 23-24.§ szerinti célra nyújtott támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás, vagy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás szabályai alapján

      nyújtható.

9. §

Telekhez kapcsolódó közműtérkép rendelkezésre bocsátása

(1) Az Önkormányzat a vállalkozás részére az általa megjelölt, a beruházáshoz szervesen tartozó ingatlanhoz kapcsolódó közműtérképet díjmentesen rendelkezésre bocsáthatja.

(2)       Az Önkormányzat a közműtérképet az egyesített közműnyilvántartásból 1 alkalommal biztosíthatja.

(3) A támogatás mértéke az adatszolgáltatási díj bruttó összege.

10. §

Menedzserszűrés

(1) Az Önkormányzat a vállalkozás legfeljebb 2 vezető tisztségviselője részére egyszeri alkalommal komplex orvosi vizsgálaton való részvételhez támogatást biztosíthat („menedzserszűrés”).

(2)       A szolgáltatás a támogatási szerződés megkötését követő két éven belül vehető igénybe.

(3)       Az Önkormányzat az ilyen jellegű egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezet által a vállalkozás által kifizetett számla alapján utólag téríti meg a menedzserszűrés keretében nyújtott szolgáltatás igazolt költségeit, legfeljebb 50.000,- Ft/fő összegben a vállalkozás részére.

11. §

Átmeneti irodahelyiség biztosítása

(1)       Az Önkormányzat a vállalkozás részére versenyeztetés nélkül, legfeljebb egy éves időtartamra, kedvezményes bérleti díjért egy darab nem lakás célú helyiséget (továbbiakban: helyiség) biztosíthat, amennyiben az Önkormányzat tulajdonában a vállalkozás igényeinek megfelelő üres irodahelyiség rendelkezésére áll.

(2) A kedvezményes bérleti díj mértékét az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának, valamint elidegenítésének feltételeiről szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: Lr.) meghatározott mérték alkalmazásával számítja.

(3)       A támogatás mértéke azonos a kedvezményes bérleti díj és a kedvezmény nélkül számított bérleti díj közötti különbséggel.

(4) A bérleti jogviszonyra a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) és az Lr. előírásai az irányadók.

12. §

Hajdúböszörményben érvényes Böszörmény-kártya vásárlásának támogatása

Az Önkormányzat a vállalkozás munkavállalói részére egy évre legfeljebb 50.000,- Ft vállalkozásonkénti értékben biztosíthatja a Böszörmény-kártyát.

13. §

 Üzleti felszereltség átmeneti biztosítása

Átmeneti Business Center

(1)       Az Önkormányzat a vállalkozás részére legfeljebb egy éves időtartamra üzleti felszereltséget biztosíthat. Ezen szolgáltatás csak a jelen rendelet 11. §-ában szabályozott átmeneti irodahelyiséggel együtt igényelhető.

(2) Az üzleti felszereltség körében az Önkormányzat a Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal útján az alábbiakat biztosítja: irodabútor, számítógép, nyomtató, fénymásoló, fax.

(3)       A támogatás mértéke azonos az üzleti felszereltség körébe tartozó tárgyak egy éves használati díjával, legfeljebb 120.000,- Ft vállalkozásonként.

(4)       A támogatás az üzleti felszereltség és tartozékai fenntartásával, karbantartásával és működtetésével kapcsolatos költségeket nem foglalja magába.

14. §

1 állandó ember („host”) alkalmazásának támogatása

(1) Az Önkormányzat támogatást nyújthat a befektetés megvalósításának időtartamára, de legfeljebb egy évre egy fő köztisztviselő munkaerejének átadása révén.

(2) Alkalmazási költségek: munkabér, jogszabály alapján a munkáltató vagy a megbízó által fizetendő közterhek (egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék, munkaadói járulék, egészségügyi hozzájárulás).

(3) Az 1 állandó ember („host”) alkalmazásának támogatása keretében a vállalkozás részére az Önkormányzat legfeljebb 1.200.000,- Ft összegben biztosíthat támogatást.

15. §

Cégalapítási költségek átvállalása

(1)       Az Önkormányzat a vállalkozás cégalapítási költségeinek egy részét átvállalhatja.

(2) Cégalapítási költségek: cégbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan megfizetendő illeték és közzétételi költségtérítés, cégalapítással felmerülő ügyvédi költség.

(3)       Cégalapítási költségek átvállalása a jogosult vállalkozás által pontosan megjelölt gazdasági társaság létrehozása során, a gazdasági társaságnál a cégbírósági bejegyzés napjáig keletkezett költségek Önkormányzat által történő részbeni megfizetését jelenti.

(4)       A cégalapítási költségek átvállalása során az Önkormányzat az indokolt költségek legfeljebb 50 %-át, legfeljebb 100.000,- Ft-ot fizet meg a vállalkozás által kifizetett számlák alapján az újonnan létrejövő gazdasági társaság részére.

16. §

Utaztatás támogatása

(1)       Az Önkormányzat a vállalkozás részére e rendelet 5. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott átlagos statisztikai állományi létszám növekedés során alkalmazott dolgozók utazási/utaztatási költségeihez támogatást biztosíthat. A vállalkozás köteles az utaztatási támogatás igénylése esetén a támogatás szempontjából számításba vételre kerülő dolgozókra vonatkozóan külön nyilvántartást vezetni.

(2) Az Önkormányzat az utaztatási támogatást a beruházás üzembe helyezésétől számított 1 évig biztosíthatja.

(3)       Az utaztatási támogatás mértéke az utazási/utaztatási költség 50 %-a, legfeljebb évi 100.000,- Ft dolgozónként.

(4)       Az utazási/utaztatási támogatást az Önkormányzat a vállalkozás részéről a dolgozóknak utazási hozzájárulásként kifizetett összeg hitelt érdemlő módon történő igazolása alapján, az utaztatási szolgáltatást nyújtó a vállalkozás által kifizetett számlája alapján téríti meg a vállalkozás részére.

(5) A támogatás folyósítása történhet negyedéves, féléves vagy éves időszakra, mely elszámolási módot a támogatási szerződésben kell meghatározni. 

17. §

Lakáshoz jutás segítése (bérlakás biztosítása)

(1) Az Önkormányzat támogatást nyújthat a vállalkozás részére önkormányzati bérlakás rendelkezésre bocsátásával úgy, hogy a vállalkozás egy vezető tisztségviselőjét legfeljebb 1 éves időtartamra bérlőnek jelöli ki. A bérlőkijelölés csak cím szerint pontosan megjelölt lakásra történhet, amennyiben az Önkormányzat tulajdonában a vállalkozás igényeinek megfelelő, felajánlható, üres bérlakás rendelkezésére áll, valamint a bérlőnek kijelölt személynek, illetve vele együtt költöző családtagjának Hajdúböszörmény területén lakásingatlana nincs.

(2) A támogatás mértéke azonos a fizetendő bérleti díj és a piaci bérleti díj közötti különbséggel.

(3) A támogatás igénybevételének lehetőségét az Önkormányzat csak akkor biztosítja, ha üres bérlakásra bérlő kijelölésére még nem került sor.

(4)       A bérlőt az Lt., valamint az Lr. alapján terhelő kötelezettségekért a bérlő és a vállalkozás egyetemleges felelősséggel tartozik, mely kötelezettséget a bérleti szerződésben is rögzíteni kell.

(5)       A lakásbérleti jogviszonyra a jelen rendeletben meghatározott eltérések kivételével az Lr. előírásai az irányadók.

18. §

Pályázat elkészítésének támogatása

(1)       Az Önkormányzat a vállalkozás támogatott beruházásával, befektetésével összefüggő pályázaton történő részvételét a pályázat elkészítésével felmerülő költségek egy részének átvállalásával támogathatja. A támogatás időtartama legfeljebb a támogatási szerződés megkötésétől számított 2 év lehet.

(2)       Egy vállalkozás részére egy pályázat elkészítésének költségéhez nyújtható támogatás.

(3)       A támogatás mértéke a szolgáltatás számlával igazolt költsége, legfeljebb 100.000,- Ft, amelyet az Önkormányzat a vállalkozás részére fizet meg, a vállalkozás által kifizetett számla alapján.

(4)       A szolgáltatás indokolt költségei közé nem tartoznak az általában a pályázat mellékletét képező tervek, engedélyek stb. elkészíttetésének, beszerzésének a költségei.

(5) A támogatás csak akkor fizethető ki, ha a pályázat kiírója a pályázatot befogadta, és ezt a támogatásra jogosult vállalkozás hitelt érdemlő módon igazolja.

19. §

Telek közműellátásának költségeihez nyújtott támogatás

(1) Az Önkormányzat a vállalkozás részére az általa megjelölt, a beruházáshoz szervesen tartozó ingatlan közműellátásának költségeihez támogatást biztosíthat.

(2) Az Önkormányzat a támogatást kizárólag az (1) bekezdésben megjelölt ingatlan vízellátásának, szennyvíz- és csapadékvíz elvezető gerincvezeték rendszerének közterületi kiépítéséhez biztosíthatja.

(3) A támogatás a támogatott közműépítés műszakilag és pénzügyileg igazolt nettó költségéhez viszonyítottan az alábbi %-os mérték:

(4)       A támogatást az Önkormányzat a támogatott közműépítés megvalósítását és sikeres műszaki átadását követően benyújtott, hitelt érdemlő bizonylat alapján téríti meg a vállalkozás részére.

20. §

Ingatlanbérleti I – III. kategória

1. Az Önkormányzat a beruházás nagyságától függően – az 5. § (2)-(4) bekezdését figyelembe véve – az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan bérbe adásakor ingatlanbérleti kedvezményt adhat a befektető vállalkozásnak az ingatlan piaci ingatlanhasználati díjából.

2.  A kedvezmény abban az esetben nyújtható,
   1.  ha még a beruházási projekt megkezdése előtt a vállalkozás támogatás iránti kérelmét benyújtotta, és az Önkormányzat írásban megerősítette, hogy a beruházás megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek, és
   2.  a vállalkozás vállalja, hogy a teljes beruházás üzembe helyezése után az 5. § (5)-(6) bekezdésében foglalt időtartamig fenntartja a beruházást, amelynek megvalósulása céljából a kedvezményt adták.

3.  A díjkedvezmény mértéke a kialakult piaci árhoz viszonyítva:

     III. kategória esetén: 25 %-ig,

     II. kategória esetén: 50 %-ig,

     I. kategória esetén:            100 %-ig lehet.

Különös városi érdekből a Képviselő-testület mérlegelés alapján adhat egyedi kedvezményt. 100 %-os kedvezmény esetén a kialakult piaci ingatlanhasználati díj ÁFA tartalmát a vállalkozás fizeti meg.

4.  Az ingatlanbérleti kedvezmény érvényesítése során a vállalkozás a piaci árnak megfelelő összeget megfizeti az Önkormányzat részére, majd ezt követően az Önkormányzat a (3) bekezdésben meghatározott valamely alkalmazott kategória szerinti összegben támogatást nyújt a vállalkozás részére.

21. §

Cégjogi tanácsadás

(1)       Az Önkormányzat a vállalkozás részére cégjogi tanácsadás szolgáltatás igénybevételéhez támogatást biztosíthat.

(2)       Cégjogi tanácsadás szolgáltatás: a gazdasági társaságokat érintő hatályos joganyagról, illetve az ezzel összefüggő joggyakorlatról adott tájékoztatás.

(3)       Cégjogi tanácsadás keretében támogatott szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és költsége nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez. A szolgáltatás a támogatási szerződés megkötésétől számított 12 hónapon belül vehető igénybe.

(4) A cégjogi tanácsadás szolgáltatás elvégzésére a kamarai névjegyzékben szereplő ügyvéd vagy ügyvédi iroda bízható meg.

(5) A cégjogi tanácsadás keretében nyújtott szolgáltatás nettó költségeinek 50 %-át, legfeljebb 100.000,- Ft-ot az Önkormányzat megtérít a vállalkozás részére, a cégjogi tanácsadás szolgáltatást nyújtó által kiállított és a vállalkozás által kifizetett számla alapján.

22. §

Ingatlanjogi tanácsadás

(1) Az Önkormányzat a vállalkozás részére ingatlanjogi tanácsadás igénybevételéhez támogatást biztosíthat.

(2) Ingatlanjogi tanácsadás szolgáltatás: az ingatlanokhoz kapcsolódó hatályos joganyagról, illetve az ezzel összefüggő joggyakorlatról adott tájékoztatás.

(3)       Az ingatlanjogi tanácsadás keretében támogatott szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és költsége nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez. A szolgáltatás a támogatási szerződés megkötésétől számított 12 hónapon belül vehető igénybe.

(4) Az ingatlanjogi tanácsadás szolgáltatás elvégzésére a kamarai névjegyzékben szereplő ügyvéd, vagy ügyvédi iroda bízható meg.

(5) Az ingatlanjogi tanácsadás keretében nyújtott szolgáltatás nettó költségeinek 50 %-át, legfeljebb 100.000,- Ft-ot az Önkormányzat megtérít a vállalkozás részére az ingatlanjogi tanácsadás szolgáltatást nyújtó által kiállított és a vállalkozás által kifizetett számla alapján.

23. §

Szakképző intézményekben megszervezett egyedi képzések támogatása

(1) Az Önkormányzat pénzügyi támogatást biztosíthat a vállalkozás dolgozóinak szakképzési költségeihez, amennyiben a vállalkozás Hajdúböszörmény város akkreditált felnőtt szakképzésre jogosult szakképző intézményei (középfokú szakközépiskolái, szakgimnáziumai) által szervezett, és az igénylés időpontjában már létező profilú szakképzést vesz igénybe. A támogatás nem terjed ki gazdasági társaságok által szervezett és tartott szakképzésekre, kivétel az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság által tartott szakképzésekre.

(2)  A képzési támogatási projektek elszámolható költségei:

     a) az oktatók költségei

     b) az oktatók és a képzésben részt vevők utazási költségei

     c) egyéb folyó költségek, úgymint anyagok, ellátmány

     d) az eszközök és felszerelések értékcsökkenésének leírása olyan mértékben, amennyiben azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják

     e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei

     f) a képzésben részt vevők költségei az a)-e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek  összegével egyező összegig. Csak a ténylegesen képzésben eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után.

Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve.

(3)       Az Önkormányzat a szolgáltatást a támogatási időszakon belül biztosítja.

(4) A szakoktatás támogatása keretében, függetlenül a résztvevők számától, az Önkormányzat a szakképzés indokolt elszámolható költségeinek 50%-át, de legfeljebb 400.000,- Ft-ot térít meg a vállalkozás részére a szakképzést nyújtó intézménnyel kötött szerződés és az általa kiállított, a vállalkozás által kifizetett számla alapján. 

24. §

Célzott dolgozói képzések szervezése

1. Az Önkormányzat pénzügyi támogatást biztosíthat a vállalkozás dolgozóinak képzési költségeihez, amennyiben a vállalkozás Hajdúböszörmény városban működő felsőfokú oktatási intézményben felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget nyújtó képzést vesz igénybe.

2. A célzott dolgozói képzések támogatása keretében az Önkormányzat pénzügyi támogatásként a vállalkozás által igénybe vett felsőoktatási képzési projekt indokolt nettó költségeinek 50%-át, de legfeljebb 500.000,- Ft-ot térít meg a vállalkozás részére.

3. Az Önkormányzat a szolgáltatást a támogatási időszakon belül biztosítja.

25. §

Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok

1. A vállalkozás köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

2.  Nem ítélhető meg támogatás

a) csekély összegű támogatásban részesülő vállalkozás kivételével azon vállalkozás részére, amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget,

2. csekély összegű támogatásban részesülő vállalkozás kivételével, nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,
3. a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez a 9-22. § szerinti támogatás,
4. elsődleges mezőgazdasági termeléshez a 9-20.§ szerinti támogatás,
5.  mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére támogatás, ha

ea) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

eb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

6.  támogatás exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,
7. ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,
8. olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.

(3) A 27-29. § alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a jelen rendelet 1. mellékletében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta. A támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült költségeket  nem lehet elszámolni.

(4) A beruházás megkezdésének napja

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

bb) - a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában - az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,

bc) - a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában - a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja vagy

d) az a)-c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont

azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.

(5) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(6) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(7) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(8) Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Euópai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

(9) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával. Amennyiben a támogatás az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása alapján vehető igénybe, az elszámolható költség és a támogatás jelenértékét az Európai Bizottság felé történő bejelentés időpontjában érvényes diszkont kamatláb alkalmazásával és árfolyamon kell figyelembe venni.

(10) Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatás az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően fizethető ki.

(11) A támogatási intenzitás és az elszámolható költségek kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Az elszámolható költségeket világos, konkrét és aktuális dokumentumokkal kell alátámasztani.

(12) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

1. a 27. § hatálya alá tartozó támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt - figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket - meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat,

2.  a 27. § hatálya alá tartozó támogatás esetén, ha a kérelmet benyújtó beruházó, vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT területén, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor tervezi, hogy a támogatási kérelem benyújtásától a beruházás befejezésétől számított második év végéig a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az EGT,

3. a 28. § hatálya alá tartozó támogatás esetén vállalkozásonként 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

4. a 29. § hatálya alá tartozó támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(13) A (12) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti esetben a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás nem haladhatja meg

a) azt a minimális összeget, amellyel a beruházás kellően nyereségessé válik ahhoz, hogy azt a beruházó megvalósítsa, vagy

b) azt a többletköltséget, ami a beruházásnak az adott helyszínen történő megvalósítására tekintettel merült fel az alternatív – más, a beruházás megvalósításának helyszínéhez képest fejlettebb régióban található – helyszínhez viszonyítva azzal, hogy a fejlettség szintjét a regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitás alapján kell meghatározni. 

(14) E rendelet alapján

a) regionális beruházási támogatás esetén 2020. december 31-ig,

b) a képzési támogatás esetén 2021. június 30-ig,

c) a kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén 2021. június 30-ig

d) csekély összegű támogatás esetén 2021. június 30-ig

lehet támogatási döntést hozni.

(15) A 651/2014/EU bizottsági rendelet és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

26. §

Csekély összegű támogatás

1. A 9-19. § szerinti támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti szabályokkal összhangban nyújtható.
2. Amennyiben a 20-24. § szerinti támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti szabályokkal összhangban nyújtható.

(3) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(4) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(5) A kedvezményezett vállalkozás a támogatást – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 25.§ (2) bekezdésben meghatározott célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

(6) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek  (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

(7) A csekély összegű támogatás azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással nem halmozható, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatában az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget.

(8) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozat-formanyomtatványjelen rendelet 2. mellékletét képezi.

(9) A támogatást nyújtó – a jelen rendelet 3. mellékletében meghatározott tartalmú igazolás útján – írásban tájékoztatja a vállalkozást a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül.

(10) A kedvezményezett vállalkozásnak a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

27. §

Regionális beruházási támogatás

1.  Amennyiben a 20. § szerinti támogatás regionális beruházási támogatásnak minősül, kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13-14. cikke szerinti szabályokkal összhangban nyújtható.

2. A regionális beruházási támogatás (ezen § vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás induló beruházásnak minősüljön.

3. Amennyiben az induló beruházás termelési folyamat lényegi változását eredményező beruházás fogalmi eleme teljesül, a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(4) Amennyiben az induló beruházás meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményező induló beruházás fogalmi eleme teljesül, az elszámolható költségeknek legalább 200 %-kal meg kell haladniuk az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

(5) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

(6) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét vagy, ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.

(7) Az (6) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(8) A támogatás akkor vehető igénybe, ha

1. a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá
2. a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

(9) A 25.§ (2) bekezdésben foglaltakon túl nem nyújtható támogatás

a) acélipari tevékenységhez,

b) hajógyártási tevékenységhez,

c) szénipari tevékenységhez,

d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

e) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,

f) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,

g) az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz,

h) ha a kérelmet benyújtó beruházó, vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT területén, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor tervezi, hogy a támogatási kérelem benyújtásától a beruházás befejezésétől számított második év végéig a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az EGT területén,

i) a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák bezárásához.

j) szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez, kivéve a (22)-(23) bekezdésekben meghatározott feltételekkel,

k) kutatási infrastruktúra fejlesztéshez, kivéve a (24) bekezdésben meghatározott feltételekkel.

(10)  Egy projekthez igénybe vett összes állami támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az 50%-ot, nagyberuházás esetében az alkalmazható maximális támogatási intenzitás:

a) ötvenmillió euró elszámolható költségrészig 50%,

b) az ötvenmillió euró és a százmillió euró közötti elszámolható költségrészre 25% és

c) a százmillió euró feletti elszámolható költségrészre 17%.

(11) A (10) bekezdés szerinti támogatási intenzitás - a nagyberuházások kivételével - kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

(12) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.

(13) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (12) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (12) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

(14) A támogatás keretében elszámolható

1. a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
2. a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy
3. az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.

(15) Az elszámolható költség a  (14) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

1. a tárgyi eszköznek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
2. immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
3. létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,
4. a (18) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

(16) A (14) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók - Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának - ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket - 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.

(17) A (14) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

1. a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,
2. a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,
3. kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja,
4. nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.

(18) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

1. a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve
2. a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.

(19) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci árnál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel.

(20) Ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

(21) A beruházás megvalósítása során nem minősül elszámolható költségnek

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,

c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be,

d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás,

e) a Tao. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi költsége,

f) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett tárgyi eszköz költsége, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát.

(22) A támogatás szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez abban az esetben nyújtható, ha a beruházást olyan területen valósítják meg, ahol nincs azonos kategóriájú infrastruktúra (pl. szélessávú alaphálózat, újgenerációs hozzáférési hálózat) és ahol a piaci szereplő - egy ebből a célból meghirdetett nyilvános konzultáció keretében - nyilatkozik, hogy a támogatási döntés meghozatalától számított három éven belül piaci feltételek mellett nem tervez azonos kategóriájú infrastruktúrát kiépíteni.

(23) A szélessávú hálózatok fejlesztésére irányuló támogatásra vonatkozóan a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a)  A hálózat üzemeltetője tisztességes és megkülönböztetés-mentes feltételek mellett a lehető legszélesebb körű aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést köteles biztosítani a támogatott infrastruktúrához.

b)  A hálózat üzemeltetője a nagykereskedelmi hozzáférést az újgenerációs elérési hálózat esetén fizikai átengedés révén köteles biztosítani.

c)  A kedvezményezettről és a támogatás összegéről a támogatást nyújtó nyílt, átlátható, megkülönböztetés-mentes és a technológia-semlegesség elvén alapuló pályáztatás alapján köteles dönteni.

(24) Kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez akkor nyújtható támogatás, ha az infrastruktúrához való hozzáférést több felhasználó számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon biztosítják.

(25) Egyetlen beruházási projekt részének kell tekinteni a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája szerint ugyanabban a 3. szintű régióban támogatott másik beruházás munkáinak megkezdésétől számítva három éven belül csoportszinten ugyanazon kedvezményezett által megkezdett induló beruházást.

28. §

Kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás

(1) Amennyiben a 21-22. § szerinti támogatás kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatásnak (ezen § vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) minősül, kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet 18. cikke szerinti szabályokkal összhangban nyújtható.

(2) A 25.§ (2) bekezdésben foglaltakon túl nem nyújtható támogatás a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák bezárásához.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(4) A támogatás keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez (pl. folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez).

29. §

Képzési támogatás

(1) Amennyiben a 23-24. § szerinti támogatás képzési támogatásnak minősül, kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti szabályokkal összhangban nyújtható.

(2) A képzési támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3) A támogatási intenzitás

a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal,

c) kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(4) A támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető.

(5) A támogatás keretében elszámolható

a) az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,

b) az oktatók és a képzésben résztvevők közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költsége (pl. útiköltség, közvetlenül a projekthez kapcsolódó anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig),

c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,

d) a képzésben résztvevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek (pl. adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsi költségek) azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben résztvevők részt vesznek a képzésen,

e) a képzésben résztvevő megváltozott munkaképességű munkavállalók minimálisan szükséges szállásköltsége.

(6) A 25.§ (2) bekezdésben foglaltakon túl nem nyújtható támogatás

1. a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák bezárásához,
2. a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint
3. támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez.

IV. fejezet

NYILVÁNTARTÁS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS

30. §

(1) Jelen rendelet alapján nyújtott támogatások nyilvántartását a Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal vezeti.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

1. a támogatás azonosító jelét (képviselő-testületi határozat számát)
2. a támogatásról szóló döntés meghozatalának időpontját
3. a vállalkozás megnevezését, azonosító adatait
4. a vállalkozás jogállására vonatkozó információkat
5. a nyújtott támogatás megnevezését
6. a támogatási kategóriát [csekély összegű (de minimis) támogatások, beruházási, illetve tanácsadáshoz kapcsolódó támogatások, képzési célú támogatások]
7. a nyújtott támogatás formáját (különösen a vissza nem térítendő és a visszatérítendő pénzeszközök nyújtása, ingyenesen és kedvezményes feltételek mellett nyújtott szolgáltatás, ingatlanjuttatás, kedvezményes bérlet)
8. a támogatás összegét, mértékét
9. a támogatás időtartamát
10. a mentesítés feltételeinek teljesülésére vonatkozó információkat
11. a támogatási szerződésben rögzített elszámolási határidőket
12. a szerződésben kikötött beépítési kötelezettség és visszavásárlási jog határidejét.
13. A támogatási program meghirdetése után az utolsó elbírált támogatást követő 10évig meg kell őrizni a nyilvántartásokat

(3) A csekély összegű támogatások nyilvántartása esetén külön fel kell tüntetni, hogy a vállalkozás által benyújtott nyilatkozatban szereplő támogatások összegével együtt mekkora összegű támogatásban részesült a kérelem benyújtásának évében és az azt megelőző 2 pénzügyi évben.

(4) A támogatást nyújtó adatot szolgáltat a Támogatásokat Vizsgáló Iroda, mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából e rendelet hatálya alá tartozó, 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásokról.

(5) Az adatszolgáltatást a támogatást nyújtó a 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 18/A-18/D. §-ai szerint teljesíti.

V. fejezet

31.§

Anyagi támogatásnak nem minősülő szolgáltatás

1. Az Önkormányzat a vállalkozás részére HR-szervezési támogatást biztosíthat.

2. A HR- szervezési támogatás keretében az Önkormányzat vállalhatja, hogy kapcsolatot tart és közreműködik a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályával és a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályával.

(3) Az Önkormányzat a szolgáltatást a támogatási időszakon belül biztosítja.

VI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. §

1. Jelen rendelet 2016. december hónap 20. napján lép hatályba.

2. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Hajdúböszörmény vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programjáról szóló 11/2010. (II. 25.) számú önkormányzati rendelete.

3. Azon projektek részére, amelyek esetében – az előkészítés kivételével (tanácsadás, előkészítő tanulmány) – az (1) bekezdésben meghatározott időpont, illetve a program interneten történő közzététele előtt merültek fel költségek támogatás nem nyújtható. Az előkészítő tevékenységgel kapcsolatosan az (1) bekezdésben meghatározott időpont, a program interneten történő közzététele, illetve a támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült költségek kizárólag a 26. § szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó szabályok alapján számolhatók el.

(4)E rendeletben megjelenő euróban meghatározott összegek forintra való átszámolásakor a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett két tizedes jegy pontossággal meghatározott deviza középárfolyam alkalmazandó.

5. Jelen rendelet

a) 20-24. §-ai az EUMSzSz 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.) I. és II. fejezete, valamint 13., 14., 18. és 31. cikke,

b) 9-24. §-ai az EUMSzSz 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.