Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (VI. 30.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és rendjéről
Hatályos: 2025. 08. 01Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (VI. 30.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és rendjéről
[1] Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a Hajdúböszörmény közigazgatási területén található önkormányzati tulajdonú közterületek rendeltetéstől eltérő használatának szabályait úgy határozza meg, hogy azzal a Hajdúböszörményben élő emberek érdekeit szolgálja. A Képviselő-testület e rendelet megalkotásával hozzájárul a város egységes városképének megteremtéséhez és megóvásához, fejleszti az épített és természeti környezet védelmét, biztosítja a közlekedési rend biztonságát, továbbá érvényre juttatja Hajdúböszörmény Város Önkormányzata közterületek hasznosításához fűződő gazdasági érdekeit.
[2] A Képviselő-testület e rendelet megalkotásával hozzájárul a közbiztonság és a közrend magas színvonalú kialakításához és fenntartásához, továbbá biztosítja a közvagyon fokozott védelmét.
[3] Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § (1) bekezdés h) pontjában és 88. § (4) bekezdés a) és c) pontjában, továbbá a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 200. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában, 5. pontjában és 142/C. § (1) bekezdésében, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 9. § (2) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 10. § (2) bekezdésében és 48. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a környezetvédelmi igazgatási szerv (Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály) és Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottsága, valamint Jogi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Fenntarthatósági Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Alapelvek
1. § A közterületek használata során a használóknak az általában elvárható magatartást tanúsítva mindenkor úgy kell eljárni, hogy az igénybevétel során a közterületek rendjének és tisztaságának, állagának védelme, továbbá Hajdúböszörmény város településképének, környezeti állapotának védelme, valamint az önkormányzati vagyon, mint közvagyon védelmének biztosítása, az eredeti állapot helyreállítása megvalósuljon.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) Hajdúböszörmény Város közigazgatási területén közterületet rendeltetéstől eltérően használ.
(2) A rendelet tárgyi hatálya a Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának tulajdonában álló közterületekre, közhasználatra rendelt vagy közforgalom számára megnyitott területekre, valamint az ezekhez kapcsolódó közvagyon-elemekre terjed ki.
(3) A rendelet nem alkalmazható:
a) a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Szomszédjogi tv.) 5/A. § szerinti reklámcélú hasznosítási jog alapján történő légtérhasználatra,
b) a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá tartozó közterületi gyűlésekre.
3. Az eljáró hatóság
3. § (1) A közterület-használatra vonatkozó eljárásban – a jelen rendelet alapján – átruházott hatáskörben a polgármester jár el, beleértve a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény és a 302/2016. (X. 13.) Korm. rendelet szerinti filmforgatási célú közterület-használat engedélyezésével összefüggő hatáskört is.
(2) A közterület-használati jogosultságok, továbbá engedélyek és az abban foglaltak betartása vonatkozásában a közterület-felügyelők jogosultak a közterület-használat ellenőrzésére, amelyet az igénybe vevő köteles tűrni.
(3) A közterület-használó köteles a használat jogcímét igazoló dokumentumokat, valamint a díjfizetésről szóló bizonylatot a helyszínen tartani és bemutatni az ellenőrzésre jogosultaknak.
(4) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti helyi közutak vonatkozásában közútkezelői hozzájárulást a polgármester ad ki.
Fogalommeghatározások
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. Elektronikus hírközlési építmény: fogalmára az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 188. §. 12. pontja az irányadó.
2. Emlékfa: önkéntes faültetés során a lakosság által elhelyezett, egyéni jelentéssel bíró fa, mely Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának tulajdonába kerül.
3. Ingatlan előtt terület: Az ingatlan a közterülettel, közterületnek átadott területtel határos oldala (szakasza). Sarok ingatlan esetében az ingatlant két, illetve három oldalról határoló, - két utcára nyíló ingatlan esetében az ingatlan első és hátsó utcafrontja, - szabadon álló ingatlan esetén a telekhatár mentén, az ingatlan körüli területtel határos, az úttestig terjedő teljes területe.
4. Játszótér: fogalmára a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 2. §-a az irányadó.
5. Játszótéri eszköz: fogalmára a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 2. §-a az irányadó.
6. Kiskörút: a rendelet alkalmazásában turisztikailag kiemelt központi területnek számít a Kiskörút és azon belüli városrész, amely a Bethlen Gábor utca, Újfehértói utca, Ady Endre tér, Korpona utca, Kálvin tér, Szent István tér, Árpád utca, Vörösmarty Mihály utca és Polgári utca által határolt területet jelenti. Hajdúböszörmény Kiskörúton kívül eső közigazgatási területe nem számít turisztikailag kiemelt központi területnek.
7. Körutak: Corvin János körút, Mátyás Király körút, Szilágyi Erzsébet körút, Fazekas Gábor körút, Hunyadi János körút, Dózsa György körút, Báthory Gábor körút, Kemény János körút, Táncsics Mihály körút.
8. Közkert: a TÉKA 5. § 73. pontja szerinti terület.
9. Közpark: a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA) 5. § 77. pontja szerinti terület.
10. Köztárgy: közterületen elhelyezett, bárki által használható eszköz, utcabútor, tömegközlekedési megálló várakozóépítménye, közvilágítási oszlop, pihenőpad, kerékpártartó, szemétgyűjtő, járdavédelmi eszköz.
11. Közterület: a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) pontja szerinti közterület fogalom.
12. Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok, különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra, üdülés, pihenés, szállás céljára szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása.
13. Mozgóbolt: fogalmára a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 17. pontja az irányadó.
14. Reklámeszköz, reklámhordozó: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 16. § 107. és 109. pontja szerint meghatározott eszközök.
15. Rendeltetéstől eltérő használat (közterület-használat): bármely olyan igénybevétel, amely nem a közlekedést, pihenést, parkolást, vagy az általános közhasználatot szolgálja – ideértve az árusítást, építkezést, hirdetést, rendezvényt, szolgáltatást, stb.
16. Sugárutak és gyűjtőutak: a város kiskörútja területéről kiinduló utak, valamint a város lakó- és kiszolgáló útjainak forgalmát összegyűjtő és kivezető főúthálózat. Sugárutak és gyűjtő utak, HÉSZ alapján: Dorogi utca, Téglási utca, Kinizsi utca, Külső-Dorogi utca, Hadházi utca, Külső-Hadházi utca, II. Rákóczi Ferenc utca, Baltazár Dezső utca, József Attila utca, Szoboszlói utca, Külső-Szoboszlói út, Újvárosi utca, Külső-Újvárosi utca, Polgári utca, Arad utca, Nánási utca, Újfehértói utca, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca, Erdély utca, Vásár tér, Lucernás utca, Szabolcs utca, Petneházy Dávid utca, Uzsok tér, Muraköz tér, Bánság tér, 35. számú főközlekedési út.
17. Taxiállomás: a közterületnek olyan kijelölt része, amely a taxiszolgáltatást végző személygépkocsik utasfelvételi céllal történő tartózkodására szolgál.
18. Út: fogalmára a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 7. pontja az irányadó.
19. Vendéglátó-ipari előkert: olyan közterületen vagy magánterületen létesített, szezonális vagy állandó jellegű, jellemzően asztalokkal és székekkel berendezett, vendégek tartózkodására és kiszolgálására szolgáló, az adott vendéglátóüzemhez funkcionálisan kapcsolódó terület, amely az üzlet előtti, melletti vagy közvetlen közelében lévő területen helyezkedik el, és használata külön hatósági (önkormányzati) engedélyhez kötött.
20. Zöldterület: minden olyan földrészlet, amelyet döntő mértékben növényzet borít, függetlenül attól, hogy annak gondozása önkormányzat, vagy az ingatlantulajdonos részéről történik, kivéve a szilárd útburkolattal rendelkező, kiemelt szegély nélküli utak esetében a burkolatszéltől számított 1 méteres távolságon belüli terület, amely az útpadka részét képezi.
A közterület használata és a közterület-használati engedély
5. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja. A rendeltetésszerű használat mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.
(2) Az eltérő használat során a közterületen elhelyezett szerkezetek, tárgyak anyagának, formájának összhangban kell lennie a környezetben lévő létesítményekkel. Jó karbantartásukról a használó folyamatosan köteles gondoskodni.
6. § (1) Közterület-használati engedélyhez kötött tevékenységek, az 1. melléklet szerinti díjtétel kiszabása mellett:
a) hosszú távú, idény jellegű és alkalmi árusítás, felvásárlás, kereskedelmi tevékenység (a továbbiakban: árusítás), árusításhoz felállított árusító pavilonok, fülkék, pultok, standok elhelyezése;
b) szezonális mezőgazdasági termékek árusítása, áru bemutatására szolgáló eszközök elhelyezése;
c) árusító és árusítással kapcsolatos tevékenység, valamint szolgáltató fülke, pavilon, épület, üzlet létesítése, továbbá a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, épületek, üzletek működéséhez, mozgóbolt létesítése;
d) javító és szolgáltató tevékenység;
e) vendéglátó-ipari előkert létesítése, használata a közúti és gyalogosközlekedés akadályozása és zavarása nélkül, közterület egyéb kereskedelmi hasznosítása;
f) közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet elhelyezése;
g) személytaxi, tehertaxi várakozóhely használata;
h) üzleti szállítás, rakodás alkalmával áru, göngyöleg elhelyezése;
i) termény, takarmány téli tüzelő tárolása;
j) közhasználatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosítása;
k) közterületbe 10 cm-nél jobban benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető, tájékoztató, megállító, cég-, illetve címtábla, átfeszítő kötél, megállító, cég- és címtábla elhelyezése; illetve mozgó hirdetési felület - beleértve a szendvics embert, - kirakatszekrény elhelyezése;
l) önálló tartószerkezettel rendelkező hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető, tájékoztató, megállító, cég-, illetve címtábla, kirakatszekrény elhelyezése;
m) plakátok, óriásplakátok, hirdetmények, transzparensek elhelyezése, egyéb hirdetések elhelyezésére szolgáló építmények, hirdetési felületek kialakítására;
n) hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezése, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezését is, továbbá a közterületre jogszerűen – hozzájárulás alapján – kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyílt szerkezetű elárusítópultra, vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám elhelyezéséhez;
o) mobil hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető, tájékoztató, megállító, cég-, illetve címtábla, kirakatszekrény elhelyezése;
p) mobil hangosító-berendezések, hirdető járművek működtetése;
q) építési munkával kapcsolatos létesítmények, építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, valamint építőanyag tárolása és törmelék elhelyezése;
r) mutatványos, vidámparki tevékenység, cirkuszi, vándorcirkuszi tevékenység, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítése;
s) közutak és járdák nem közlekedési célú igénybevétele;
(2) Közterület-használati engedélyhez kötött tevékenységek, díjtétel kiszabása nélkül:
a) kiállítás, kulturális, sport, turisztikai, valamint jótékonysági célokat szolgáló rendezvények tartása,
b) ATM pénzjegykiadó automata elhelyezése,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak, valamint közterületi hulladékgyűjtő elhelyezése,
d) szobor, emlékmű, vízmedence, díszkút, szökőkút, kialakítása,
e) köztárgyak elhelyezése,
f) általános célú kerékpártároló elhelyezése,
g) közösségi érdekeket szolgáló tájékoztató, útbaigazító táblák elhelyezése,
h) a közutak és járdák egyéb közösségi vagy önkormányzati érdekből történő nem közlekedési célú igénybevétele.
i) nevelési-oktatási intézmény papírhulladék gyűjtése céljából,
j) ha, a legalább 300 m2 alapterületű üzlettel rendelkező forgalmazó által átvett csomagolási üveghulladék átvétele, saját terület hiányában közterület-használattal valósítható meg.
(3) Közterület-használati engedélyhez nem kötött tevékenységek, bejelentési kötelezettséggel:
a) úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezése,
b) közterületen, valamint az alatt vagy felett elhelyezett közművek, kábelek meghibásodása esetén végzett munkálatok,
c) fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezése,
d) műemléki, helyi védettségű épületek felújításával kapcsolatos munkálatok végzése,
e) azon létesítmények, tárgyak és eszközök kihelyezése 6 hónapot meg nem haladó időszakig, amelyek közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen ezt követően a rendelet építési munkával kapcsolatos szabályait és díjtételeit kell alkalmazni,
f) helyi önkormányzati érdeket szolgáló közterület-használat esetén, valamint az önkormányzat vagy valamelyik intézménye, továbbá - közvetve vagy közvetlenül - kizárólagos önkormányzati tulajdonú cég által igénybe vett közterület-használata.
(4) Nem adható közterület-használati engedély:
a) sátorgarázs létesítésére,
b) a közlekedésben való részvétel feltételeivel rendelkező, de a közlekedésben részt nem vevő, reklámozási céllal elhelyezett járművek tárolására, beleértve a pótkocsira és utánfutóra szerelt hirdető-berendezéseket is;
c) közlekedési célú terület olyan igénybevételére, amely a közlekedés biztonságát veszélyezteti;
d) ha a használat ellentétes a vonatkozó jogszabályokkal;
e) ha az igénybevétel az adott terület városképi vagy zöldterületi védelmével ellentétes;
f) ha az igénybevétel a vonatkozó településképi előírásokat megsérti;
g) ha a kérelmező korábbi közterület-használatra kiadott engedélyében foglalt előírásokat a kérelem előterjesztését megelőző két éven belül:
ga) megszegte, és az emiatt kiszabott közigazgatási bírságot nem fizette meg, vagy
gb) legalább három alkalommal megszegte;
h) ha a tervezett tevékenység más hatósági engedélyhez kötött, és az még nem áll rendelkezésre;
i) ha a kérelmet nem az érintett, vagy nem az önkormányzat intézménye, továbbá közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló cége nyújtja be olyan célra, amelyben az önkormányzati közérdek nem állapítható meg.
4. Köztárgyak kialakítására vonatkozó rendelkezések
7. § E rendelet hatálybalépése után elhelyezett köztárgyakra az alábbi szabályok vonatkoznak:
a) Tömegközlekedési megállóhoz létesítendő fedett várakozó építményt és egyéb utcabútort csak az adott helyre, az önkormányzat által kiválasztott megoldással lehet létesíteni.
b) A közvilágítási oszlopok, pihenőpadok, járdavédelmi eszközök, kerékpártárolók és egyéb utcabútorok az egyes utcaszakaszokon, köztereken és közparkokban, közkertekben az önkormányzat által meghatározott helyen és az önkormányzat által kiválasztott vagy jóváhagyott szerkezettel létesíthetők.
5. Közterület-használat az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával
8. § (1) Abban az esetben, ha a hirdető-berendezés elhelyezéséhez külön jogszabály alapján engedély szükséges, a reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, berendezés, szerkezet, kirakatszekrény, egyéb reklámeszköz, reklámhordozó építése, elhelyezése, létesítése külön építéshatósági jogszabály alapján meghatározott feltételek szerint végezhető.
(2) Amennyiben az elhelyezni kívánt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, berendezés, szerkezet, kirakatszekrény, egyéb reklámeszköz, reklámhordozó építése, elhelyezése, létesítése építési engedély, bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül, akkor is kell közterület-használati engedélyt kérni. Abban az estben, ha a hirdető-berendezés elhelyezéséhez külön jogszabály alapján engedély nem szükséges, de településképi bejelentési eljáráshoz kötött, Hajdúböszörmény Város Önkormányzata mindenkor hatályos településképi védelméről szóló önkormányzati rendeletének a kérelemmel érintett létesítményre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.
(3) A közút és a járda területét érintő közterület-használati engedély megadásához az illetékes közút kezelője, és amennyiben az teljes útlezárásra, forgalomelterelésre vonatkozik a rendőrség hozzájárulása szükséges.
6. A közterület-használat időtartama és a közterület-használat iránti engedély kérelmezése
9. § (1) Közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A közterület-használati engedély csak meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig adható.
(2) Közterület-használati engedély iránti kérelmet a rendelet 2. mellékletét képező formanyomtatványon írásban lehet benyújtani a Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztályán a közterület-használat céljának és időtartamának megjelölésével, a tervezett igénybevétel kezdetét megelőzően, legalább 10 nappal korábban. A formanyomtatvány átvehető a Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztályán, továbbá letölthető a www.hajduboszormeny.hu weboldalon.
(3) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre, állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható. Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos építési anyag, állvány elhelyezésével kapcsolatos, az engedélyt a kivitelezőnek kell megkérnie.
(4) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb hatósági, szakhatósági engedélyek beszerzését.
7. Közterület-használati engedély megadása
10. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a helyi építésügyi szabályokat, településképi követelményeket, műemlékvédelmi, helyi értékvédelmi, köztisztasági előírásokat, továbbá az érintett szakhatóságok véleményezésében foglalt egyéb előírásokat, követelményeket.
(2) A közterület-használati engedély megadása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 92-93. §-aiban szabályozott hatósági szerződés formájában történik.
(3) A közterület-használati engedélyt, valamint az elutasító határozatot meg kell küldeni:
a) a kérelmezőnek,
b) a közterület-felügyeletnek.
(4) A közterület-használati engedély eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személy felhívására felmutatni. Díjfizetési kötelezettséget előíró engedély esetén az engedély a díj befizetését igazoló bizonylattal együtt érvényes.
8. A közterület-használati engedély megszűnése
11. § A közterület-használati engedély megszűnik:
a) az engedélyben meghatározott idő elteltével,
b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével,
c) a közterület-használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással,
d) az engedélyben vagy a közterület-használatra, és az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással,
e) településképi, településrendezési, közbiztonsági, közegészségügyi, vagy közérdekből történő rendkívüli visszavonással,
f) a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat hatályának megszűnésével vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságának elvesztésével, vagy amennyiben tevékenységét huzamosabb ideig nem gyakorolja,
g) jogi személy jogutód nélküli megszűnésével,
h) ha a jogosult bejelenti a tulajdonos önkormányzatnak, hogy a közterület használatával felhagy.
9. A közterület-használati díj
12. § (1) A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(2) A díjfizetési kötelezettség megállapításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni, értelemszerűen alkalmazva jelen rendelet 1. mellékletét:
a) épület, építmény által elfoglalt közterület esetén a létesítmény alapterülete és a használatához szükséges csatlakozó földrészletek együttes területét,
b) pultok, standok felállításánál azok alapterületét, valamint a használatukhoz szükséges egyéb területek együttes területét,
c) mozgóbolt, felvásárló tevékenység, felvásárlás esetén az árusítást végző jármű által elfoglalt területet,
d) személytaxi, tehertaxi várakozóhely esetén azok számát, gépkocsitípustól függetlenül,
e) közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető, tájékoztató, megállító, cég- és címtábla, mozgó hirdetési felület, szendvicsember, kirakatszekrény elhelyezése esetén a közterületre merőleges vetületének méretét,
f) önálló tartószerkezettel rendelkező fix vagy mobil hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető, tájékoztató, megállító, cég- és címtábla, kirakatszekrény elhelyezése esetén a ténylegesen elfoglalt közterület nagyságát,
g) minden egyéb esetben a ténylegesen használt közterület nagyságát úgy, hogy a használt közterület nagyságának megállapításánál minden megkezdett négyzetméter egész négyzetméternek számít.
(3) Ha az engedélyes, megváltozott körülményre tekintettel, az engedélyben megjelölt terület mértékétől eltérő területet kíván használni, azt köteles a tulajdonos önkormányzatnak előre, az engedélytől eltérő mértékű közterület-használat megkezdése előtt legalább 5 nappal bejelenteni és az engedély módosítását kérni.
(4) Az engedély módosítására vonatkozó szabályok megegyeznek az engedélyezés szabályaival.
(5) A kivetett díjakat engedélyezett közterület-használat esetén a jogosult köteles a hatósági szerződés aláírásával egyidejűleg, teljes egészében Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának költségvetési elszámolási számlájára befizetni és a befizetés tényét az engedélyező előtt tanúsítani, a hatósági szerződés csak azt követően írható alá.
(6) A közterület-használati díjat készpénzátutalási megbízással vagy banki átutalással lehet megfizetni.
(7) A közterület-használati díj visszatérítésére abban az esetben kerülhet sor, ha az engedélyes az engedélyezett időszak megkezdése előtt legalább három munkanappal bejelenti, hogy a közterületet nem kívánja használni, vagy ha az engedélyezett közterület-használat az engedélyesnek fel nem róható egyéb okból hiúsul meg.
(8) Amennyiben az engedélyes a közterület-használati engedélyben rögzítettektől eltérő módon vagy időtartamban használja a közterületet, a tényleges használat alapján pótdíjat köteles fizetni, és a jogellenes beavatkozás jellegének megfelelő eljárás is indítható ellene.
10. Fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása és a jogellenes közterület-használat következményei
13. § (1) Attól az engedélyestől, aki a számára megállapított közterület-használati díjat az engedélyben megjelölt módon és határidőn belül nem fizeti meg, a közterület-használati engedélyt meg kell vonni, és az Ákr. szerinti közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni.
(2) Az engedély megvonása és végrehajtási eljárás indítása előtt az engedélyest fel kell szólítani tartozása 8 napon belüli rendezésére.
(3) Az engedély megvonását követően az engedélyest fel kell szólítani az eredeti állapot visszaállítására.
(4) Az az engedélyes, akinek a közterület-használati engedélye díjfizetési kötelezettsége elmulasztása miatt lett visszavonva, közterület-használati engedélyt nem kaphat mindaddig, amíg a hátralékát nem rendezi.
14. § (1) Az ellen, aki
a) a közterület rendeltetéstől eltérő használatához nem rendelkezik engedéllyel vagy tulajdonosi hozzájárulással, továbbá a közterületet engedélytől eltérő módon vagy azt meghaladó mértékben használja, valamint az engedélyben szereplő feltételeket nem tartja be,
b) közterületen reklámberendezést, hirdetést, reklámot, elektronikus hírközlési építményt közterület-használati szerződés nélkül elhelyez, nem az engedélyben szereplő feltételeknek megfelelően használja,
c) az idejét múlt, engedély vagy tulajdonosi hozzájárulás nélkül kihelyezett hirdetményt nem távolítja el,
d) a taxiállomás használatára jogosító közterület-használati szerződést nem köt, a közterület használati díjat nem fizeti meg,
e) filmalkotás forgatása céljából a közterület használatára hatósági szerződést nem köt, a megkötött hatósági szerződésben foglaltakat nem tartja be,
a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankciótörvény) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartások elkövetőivel szemben közigazgatási bírság szabható ki. A közigazgatási bírság összegére a Szankciótörvény 10. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Ha a helyszíni intézkedés alkalmával az (1) bekezdésben foglalt szabályokat megszegő a jogsértést teljes mértékben elismeri, akkor vele szemben a Szankciótörvény 11. § (6) bekezdésében foglalt helyszíni bírságot lehet kiszabni.
(4) Ha az elkövető személye a helyszínen nem válik ismertté, de a jogsértő magatartás a jellegéből adódóan egy adott ingatlanhoz kapcsolódik, akkor a meghatározott bírságot az ingatlan tulajdonosával, kezelőjével, használójával, haszonélvezőjével (a továbbiakban: tulajdonos), gépjárművel elkövetett szabályszegés esetén pedig a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartóval szemben kell kiszabni. Ilyenkor az ingatlan tulajdonosa vagy a gépjármű üzemben tartója címére kell a kiszabott bírságot és az összeget tartalmazó készpénzátutalási megbízást megküldeni. Ha az ingatlan tulajdonosa vagy a gépjármű üzemben tartója a jogsértést nem ismeri el, a közigazgatási hatósági eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha az ingatlan tulajdonosának, a gépjármű üzemben tartójának megküldött készpénzátutalási megbízással vagy banki átutalással a közigazgatási bírságot harminc napon belül nem fizetik meg.
11. Zöldterületek létesítése és fenntartása
15. § (1) Közterületen új közparkot, játszóterületet létesíteni, meglévő zöldterületet átalakítani, megszüntetni csak a HÉSZ által kijelölt területeken lehet.
(2) A zöldterületek fenntartásáról, kezeléséről a tulajdonos önkormányzat gondoskodik.
(3) Zöldterületek fenntartásának minősül azok jó karbantartása, felújítása, korszerűsítése, így különösen:
a) növényzet és a talaj folyamatos ápolása, gondozása, védelme,
b) a fás és lágyszárú növényzet pótlása, időszakos cseréje,
c) a kerti és sétautak, a játék, pihenési, szórakozási és testedzési célokat szolgáló berendezési tárgyak és játszótéri eszközök üzemképes és az érvényben lévő játszótéri eszközökre vonatkozó szabvány előírás szerinti állapotban tartása,
d) a játszótéri homokozók anyagának szükség szerinti fertőtlenítése és cseréje,
e) a kertészeti építmények, köztéri berendezések, szökőkutak, díszkerítések, kerti támfalak, lépcsők elhelyezése, jó állapotban tartása,
f) a közparkok tisztán tartása.
(4) A játszótér területi határa:
a) abban az esetben, ha az be van kerítve, a kerítés által határolt terület,
b) abban az esetben, ha az nincs bekerítve, a játszószerek és a játszótéri eszközöket határoló egybefüggő zöld terültet határoló szilárd burkolattal ellátott út, járda, illetve szintkülönbséggel elválasztott, vagy szegéllyel, sövénnyel elválasztott terület.
16. § (1) Az ingatlanok előtti és melletti zöldsáv úttestig terjedő területére történő növénytelepítéshez az 5. melléklet szerinti űrlapon előterjesztve tulajdonosi hozzájárulást kell kérni a jegyzőtől, amely a hozzájárulás megadását feltételekhez kötheti.
(2) A növénytelepítésnél figyelembe kell venni a közművek elhelyezkedését, a közlekedés-biztonságot, az utcaképi adottságokat, a fajtaazonosságot, a városi körülményeket tűrő képességet, a hosszan tartó nagy lombtömeget. A zöldterületeken haszonnövények nem telepíthetők.
(3) A zöldterületre telepített növény az önkormányzat tulajdonába kerül, így annak későbbiekben kért kivágásához tulajdonosi hozzájárulás szükséges.
(4) Az ingatlanok előtti zöldterületen lágyszárú növények kiültetése tulajdonosi hozzájárulás nélkül végezhető. A telepítésnél a közlekedés-biztonsági szempontokat figyelembe kell venni.
(5) Az egyes ingatlanok előtti fák gallyazáshoz a 6. melléklet szerinti űrlapon előterjesztve tulajdonosi hozzájárulást kell kérni a jegyzőtől. Ez alól kivételt képez a fák 1-2 éves gallyainak az ingatlan védelme érdekében történő lemetszése.
(6) A kérelmező által kivitelezett fagallyazás csak a tulajdonosi hozzájárulásban foglaltak szerint végezhető.
(7) Amennyiben jogszabály előírja, a közterületen kivágott fákat az ott meghatározottak szerint - a biztonsági és óvó rendszabályok betartása mellett - pótolni kell.
12. Zöldterületek használata
17. § (1) A zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit, a játszószereket, az utcabútorokat a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül mindenki ingyenesen használhatja.
(2) Rendeltetésszerű használatnak minősül a nem gépjárművel történő közlekedés, valamint a játék és pihenés, amely mások nyugalmát nem zavarja.
(3) A zöldterületek jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló más célú használata esetében a jogosított köteles a növényzet megfelelő védelméről gondoskodni.
(4) Aki a zöldterület állapotát valamely engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles a tevékenysége befejezését követően a kiadott engedélyben előírt állapotot visszaállítani.
(5) A zöldterület más célú használata esetén a növényzet előzetes áttelepítésének, pótlásának kötelezettségét, továbbá az áttelepítés, pótlás helyét, valamint a teljesítés határidejét az engedélyező hatóság a használatot engedélyező határozatában állapítja meg.
13. A főtér használatának szabályai
18. § (1) A szökőkutak környékének vizes, csúszós felületeit, valamint az átjárókat, lépcsőket, mindenki saját felelősségére használja.
(2) A térburkolóval, zúzott kővel fedett felületeket mindenki rendeltetésszerűen használhatja.
14. A közterületek tisztántartására, valamint az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések
19. § (1) Az önkormányzat gondoskodik:
a) a nem ingatlanok előtt húzódó járdák, valamint az önkormányzati kezelésben lévő utak kiépített úttesteinek tisztántartásáról, száraz időben szükség szerinti locsolásról, télen a síkos területek csúszásmentesítéséről; valamint
b) a rendelet 3. és 4. mellékletében szereplő közparkok, egyéb zöldterületek, közterületi játszóterek karbantartásáról.
(2) A piac- és vásárterek tisztántartásáról annak üzembentartója köteles gondoskodni.
(3) Alkalmi rendezvények, vásárok tartása esetén a közterület-használat igénye mellé csatolni kell a rendezvény forgatókönyvét a rendezvény technikai lebonyolításáról, térképet vagy vázrajzot az árusok, építmények, eszközök, valamint plusz hulladéktároló edények elhelyezéséről. Ezen események kapcsán a közterület-használattal összefüggésben a vonatkozó hivatalos dokumentumokban foglalt kötelezettségek betartásának ellenőrzését a Közterület-felügyelet jogosult végezni, szükség szerint jelzéssel élhet a szervezőhöz.
(4) Az árusítást, szolgáltatást végzők kötelesek gondoskodni az elfoglalt terület és környékének folyamatos, fokozott tisztántartásáról, hulladéktároló edények elhelyezéséről, azok folyamatos, szükség szerinti ürítéséről.
(5) A tisztántartásra és hulladékgazdálkodásra vonatkozó általános irányelveket a rendelet 9. melléklete tartalmazza, melynek betartása mindenkor kötelező.
20. § (1) A nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok előtti járdák, vízelvezető árkok tisztítása, zöldfelületek gondozása és szakszerű karbantartása az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének, használójának a kötelessége. Ez alól kivételt képez a Madách Imre, a Szabadhajdú, a Bethlen Gábor utcákon húzódó mély vízelvezető árkok, valamint az Arad utcai kerékpárút és az alatta húzódó csapadékvíz-elvezető csatorna tisztítása, amely önkormányzati feladat.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az alábbiakat tartalmazza:
a) a járda rendszeres seprését, szükség szerinti locsolását vagy lemosását, télen hótól, jégtől való megtisztítását, síkos járdafelületek síktalanítását, járdaszakasz melletti folyókáknak, csatornanyílásoknak a lefolyást akadályozó anyagoktól való megtisztítását, járműbehajtó átereszeinek karbantartását és rendszeres tisztántartását az (1) bekezdésben megjelölt mély vízelvezető árkok kivételével.
b) a zöldterületek gondozása és szakszerű karbantartása jelenti a zöldterületen a kiültetett növényzet sajátosságának megfelelő fenntartását, a füves területek szükség szerinti kaszálását, a terület gyommentesítését, a lehullott falevelek összeseprését, a fák 1-2 éves gallyainak az ingatlan védelme érdekében történő lemetszését, valamint a járda fölé benyúló, a gyalogos közlekedést zavaró ágak, gallyak lemetszését.
c) az ingatlan előtti területen lévő járdán, úttesten, útpadkán a kiültetett fa és annak koronája nem zavarhatja sem a gyalogos, sem a közúti közlekedést.
(3) Ahol gyalogos közlekedésre szolgáló útfelület járműforgalom céljára szolgáló útterülettől nincs felismerhetően elkülönítve, ott az ingatlan mentén legalább 1 m-es távolságot kell járdának, gyalogútnak tekinteni. Ha a szabályozási vonal és az ingatlan közé beépítetlen terület esik, ott ezt a területsávot is az ingatlan tulajdonosa köteles tisztántartani.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt előírások a tömbtelken elhelyezkedő házasingatlanok, társasházi lakások tulajdonosai, kezelői, használói által lakott épületek gyalogos megközelítésére és körüljárásra szolgáló járdáira is vonatkoznak.
21. § (1) Hajdúböszörmény Város közigazgatási területének tisztaságát belterületen közterület tekintetében a Közterület-felügyelet, külterületen a Mezőőri Szolgálat folyamatosan ellenőrzi. Amennyiben a közterületen a hulladék ismeretlen személy által történő elhelyezését, elhagyását észleli, erről a tényről, az elhagyott hulladék helyéről, jellegéről és mennyiségéről írásban értesíti a Polgármesteri Hivatalt.
(2) A lakosság az észlelt közterületen elhagyott hulladék bejelentését a Polgármesteri Hivatalban személyesen, írásban, elektronikus úton a jegyzo@hajduboszormeny.hu levélcímen, továbbá a HulladékRadar mobilalkalmazás segítségével teheti meg.
(3) Az elhagyott hulladék bejelentését a rendelet 8. mellékletét képező nyomtatványon lehet megtenni.
(4) Az elhagyott hulladék összegyűjtését Hajdúböszörmény Város Önkormányzata által a Járási Start Mintaprogram Szociális jellegű programelem keretében foglalkoztatott személyek végzik.
(5) Az elhagyott hulladékot az arra hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező és átvételre jogosult gazdálkodó szervezet részére kell átadni.
22. § A közkutak és közkifolyók vizét háztartási szükséglet kielégítése céljából lehet igénybe venni. Közkutakról tömlővel vizet vételezni tilos.
23. § Az építési, bontási felújítási és karbantartási munkákat úgy kell elvégezni, hogy a közterületen por és szennyeződés ne keletkezzék. A porképző anyagok locsolásáról, a szemét, darabos hulladék eltávolításáról az építtetőnek gondoskodni kell.
24. § (1) A város területén vendéglátó-ipari előkert kialakítása és üzemeltetése:
a) idényjelleggel, az április 01. és október 31. között időszakban,
b) az a) ponttól eltérően november 01. és március 31. közötti időszakra, külön kérelem alapján engedélyezhető.
(2) A vendéglátó-ipari előkert használója köteles a használt területet jól látható módon elkeríteni, az elkerített részből az úttest irányába a közvetlen kijárást megakadályozni. A járda teljes szélességét szabadon hagyva, ideiglenes jelleggel sem szabad azt a gyalogos forgalom elől elzárni. Az előkert kialakításánál az elkerítés kisebb tömegű korlát, kerítés, illetve díszcserjével, virágokkal, vagy egyéb esztétikus módon történhet.
(3) A téli időszakban történő üzemeltetésnél a vendéglátó-ipari előkertek kialakítása vonatkozásában a létesítményeknek, valamennyi esztétikai, biztonsági követelménynek eleget kell tenni. A kérelemhez csatolandó látványtervnek tartalmaznia kell a kivilágításra, díszítésre szolgáló látványelemeket is.
(4) A határozatlan időre kötött közterület-használati szerződések esetében a városban működő vendéglátó-ipari előkertek kialakítását, megjelenését és üzemeltetését 5 évente az Önkormányzat felülvizsgálja. Az üzemeltetőnek minden változtatást, napernyő csere, bútorzat csere, egyéb a közterületről látható látványelem esetén, előzetesen egyeztetni kell az Önkormányzattal.
15. Közterületeken való italozás tilalma
25. § (1) Tilos a szeszesital fogyasztása:
a) a város közterületein, különösen az élelmiszereket, italokat, élvezeti és közszükségleti cikkeket árusító üzletek, továbbá munkahelyek előtt és környékén,
b) a közönség számára nyitva álló létesítményekben, és az azokhoz tartozó egyéb helyeken, melléképületben, udvaron, ahol a szeszesital értékesítése nem engedélyezett,
c) társasházak kapualjaiban, lépcsőházaiban és udvarain, kivéve a lakók társas összejöveteleit,
d) közterület-használatba átadott ingatlanrészeken.
(2) A szeszesital fogyasztási tilalom nem terjed ki
a) közvetlenül közterületre kiszolgáló vendéglátó egységek által kialakított, kijelölt fogyasztótérre,
b) bejelentett alkalmi rendezvényekre.
A KÖZÚT NEM KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ IGÉNYBEVÉTELE
16. Közút bontása és helyreállítása
26. § A közút nem közlekedési célú igénybevételére a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott fogalmak és eljárásrend az irányadók.
27. § (1) A közút kezelője a közút felbontása utáni helyreállítás módját, minőségét, határidejét, az esetlegesen szükséges szakaszolásokat a kezelői hozzájárulásban meghatározza.
(2) A burkolatbontással járó munkákat a technológiailag szükséges legrövidebb időn belül kell elvégezni. Amennyiben a munkavégzés a területen indokolatlanul 5 munkanapnál tovább szünetel, a közterület kezelőnek joga van a kiadott engedélyt visszavonni és a munkaárkot, munkagödröt azonnal helyreállíttatni. Mindaddig, amíg az engedélyes a munkát nem folytatja, és ezt írásban be nem jelenti, a közterületen folyó munka engedély nélkülinek minősül. Amennyiben az engedélyes a munkaárkot, munkagödröt indokolatlanul 15 napon belül nem állítja helyre, akkor azt Hajdúböszörmény Város Önkormányzata az engedélyes költségére helyreállíttatja.
(3) A felbontott közterület helyreállítását csak a hozzájárulásban meghatározott megfelelő jogosultsággal rendelkező szakember vagy erre felhatalmazott kivitelező végezheti.
(4) A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, hulladékot visszatölteni nem szabad. A munkaárok csak földdel vagy az előírt anyaggal tölthető fel, és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint kell tömöríteni. Indokolt esetben talajcserét kell végezni.
(5) A téli hónapokban végzett közműépítés esetén az út kezelője a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében teljes talajcserét írhat elő. Az így visszatöltött munkaárokra ideiglenes burkolatot kell elhelyezni.
(6) A burkolat bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell végezni:
a) A helyreállítást az eredetivel legalább azonos teherbírású és minőségű pályaszerkezet építésével kell végezni.
b) Ha a bontással érintett út burkolatát sávban bontják fel, úgy a burkolatot a nyomvonal teljes hosszában félpályásan kell helyreállítani, szegéllyel és burkolatjelekkel együtt.
c) Ha az útburkolat 50%-át vagy annál nagyobb részét felbontják, az út pályaszerkezetét teljes szélességében újra kell építeni, szegéllyel és burkolatjelekkel együtt.
d) Járda esetében a beruházó köteles a járda burkolatát teljes szélességben az érintett hosszban újraépíteni, szükség esetén a szegélyt és a burkolatban lévő szerelvényeket megemelni.
e) A bontást végző köteles a hulladékok elhelyezési dokumentumát bemutatni.
f) Burkolt kapubejárók megbontása esetén a burkolatot az eredetivel megegyező minőségben, teljes szélességben kell helyreállítani. Útburkolat pontszerű megbontása esetén a bontás környezetében a forgalmi sávot teljes szélességében, minimum 3 m hosszban kell helyreállítani.
(7) Ha a közút bontása miatt a helyreállítás befejezésétől számított 10 éven belül süllyedés vagy más, a bontásra vagy helyreállításra visszavezethető hiba keletkezik, az engedélyes köteles azt saját költségen kijavítani, a javításra jótállást vállalni. Ha a kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget, úgy a közlekedési hatóság a közút kezelőjének kérelmére a süllyedés vagy hiba kijavítását rendelheti el. A halasztást nem tűrő javításokat az út, vagy a zöldterület kezelője az engedélyes költségére elvégezheti.
17. A beruházókra és kivitelezőkre vonatkozó előírások
28. § A beruházó köteles:
a) a közterület-használatot követően a közterület szakszerű helyreállítását elvégezni vagy elvégeztetni,
b) az érintett terület lakóit a bontási munkák megkezdése előtt 3 nappal értesíteni a bontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének várható időpontjáról,
c) forgalomterelés, forgalomkorlátozás esetén az út kezelőjének előírása alapján a lakosságot sajtó útján előzetesen tájékoztatni,
d) a vezetékek bemérése érdekében az illetékes közműkezelő szervnél és a közterület kezelőjénél az elvégzett közműépítési munkát bejelenteni, valamint a nyíltárkos bemérésről készült dokumentációt becsatolni.
29. § (1) A kivitelező a közterület bontását csak engedély birtokában kezdheti meg, és a munkálatokat az abban foglaltak szerint végezheti el.
(2) A kivitelező köteles:
a) a közterület bontásával kapcsolatos kezelői hozzájárulást megkérni,
b) a kivitelezési munkák megkezdését megelőzően 3 munkanappal a közútkezelőt értesíteni,
c) a közút és a járda bontása esetén a bontás és az ideiglenes helyreállítás teljes ideje alatt a végleges helyreállításig gondoskodni a forgalom szabályozásáról, a balesetveszély megelőzéséről és a folyamatos helyreállításról,
d) gondoskodni a folyamatos munkavégzésről, a munkahely és a felvonulási terület tisztántartásáról, a növényzet védelméről,
e) a felesleges földet, törmeléket, hulladékot folyamatosan saját költségen elszállítani,
f) az érintett területen a hulladékszállítási közszolgáltatási feladatot ellátó jármű munkája zavartalanságát biztosítani, vagy a kiesett hulladékgyűjtés költségét megtéríteni,
g) a munkaterületen lévő csapadékvíz-elvezető rendszerek működőképességét fenntartani, a munka befejezése után az aknákat felülvizsgálni és gondoskodni az eredeti állapot helyreállításáról,
h) a munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartani, a bekövetkező süllyedéseket azonnal kijavítani, továbbá gondoskodni az eredeti állapotnak megfelelő forgalmi rend visszaállításáról,
i) a műszaki átadás-átvételi eljárás során az elkészített laborvizsgálati jegyzőkönyvet bemutatni.
18. Közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díj
30. § A közút nem közlekedési igénybevételéért az 1. melléklet szerinti igénybevételi díjat kell fizetni. Ez alól kivétel a közszolgáltatók által végzett, vis maior esemény elhárításához, élet- és vagyonbiztonság védelméhez szükséges, sürgős beavatkozások esetén, a munkavégzés idejére (pl. víz-, gáz-, villamosenergia-, távhő-, vagy elektronikus hírközlési hibaelhárítás).
EGYÉB SZABÁLYOK
19. A taxiállomás használata
31. § (1) Közterületen taxiállomás létesítése, használata és üzemeltetése e § szabályai szerint engedélyezhető, végezhető.
(2) Hajdúböszörmény város közigazgatási területén a Kálvin tér 5914/1 hrsz. alatt, a valóságban az „Őseink” szobor előtti kiépített, felfestett és kitáblázott parkolóban található kijelölt taxiállomás.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott helyeken túli további helyek kijelölése a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottság hatásköre.
(4) A taxiállomás céljára kijelölt területet az a taxiszolgáltatást végző egyéni vállalkozó, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az általa üzemeltetett, személyszállítás céljára használt személygépjárművel (továbbiakban: taxigépjármű) veheti igénybe, aki a taxiállomás használatára jogosító közterület-használati szerződést köt és közterület használati díjat megfizette.
(5) A közterület használati díj mértéke taxigépjárművenként az 1. mellékletben meghatározott díj, amelyet a közterület-használati szerződésben meghatározott ütemezéssel kell megfizetni.
(6) A taxiállomást kizárólag taxigépjárművek használhatják, utasfelvétel céljából történő várakozásra.
(7) A taxiállomáson a taxi kiállási helyeken a taxigépjárművek zárt sorban várakozhatnak. Utasfelvétel céljából történő várakozás a taxi kiállási helyeken kívül csak abban az esetben megengedett, ha a taxi kiállási helyek mindegyike megtelt. A taxiszolgáltatást végző abban az esetben sem mentesül a díjfizetési kötelezettség alól, ha a taxiállomáson kívül várakozik.
20. Közterületi filmforgatásra vonatkozó szabályok
32. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (továbbiakban: Filmtörvény) szerinti filmalkotás forgatása céljából kötött hatósági szerződés abban az esetben hagyható jóvá, ha a kérelmező a következő feltételek teljesítését vállalja a hatósági szerződésben:
a) az eredeti állapot helyreállítását,
b) az igénybe vett közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak rendben- és tisztán tartását,
c) a keletkezett hulladék elszállításáról való gondoskodást,
d) a filmforgatással érintett lakosság és vállalkozás tájékoztatását a filmforgatással kapcsolatos lényeges információkról,
e) az esetleges forgalomkorlátozásokról tájékoztató megjelentetését a helyi médiában,
f) a filmforgatás miatti vagy azzal összefüggésbe hozható esetleges károk megtérítését, beleértve a harmadik személy által az önkormányzat felé érvényesített kárt is,
g) a filmforgatással érintett területtel szomszédos lakóingatlanok tulajdonosainak az ingatlan gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését.
(2) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra biztosítani kell.
(3) Ha a Filmtörvény szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan közterület-használati szerződés van érvényben, akkor a közterület-használat jóváhagyása megtagadható.
(4) A fizetendő közterület használat díja megegyezik a Filmtörvény 3. mellékletében foglalt legmagasabb díjtételek mindenkori mértékével.
(5) A kérelmező fizetendő közterület használat díjának megfizetése alól kizárólag abban az esetben mentesíthető, ha a filmalkotás közérdekű célt szolgál. A közérdekű célt Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztálya igazolja a közterület-használatra vonatkozó kérelem benyújtását megelőzően. Közérdekű célnak minősül különösen az önkormányzat, az önkormányzat intézménye, az önkormányzati tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint ezek tulajdonában lévő gazdasági társaság által vagy érdekében, továbbá oktatási, tudományos vagy ismeretterjesztési célok érdekében végzett filmforgatás.
21. A közterületi járdaépítésre vonatkozó szabályok
33. § Az ingatlan tulajdonosa, vagy az általa megbízott vállalkozó az ingatlana előtt fekvő közterületen járda építéséhez, illetve felújításához köteles közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet benyújtani a Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztályához címezve, és a kivitelezést a közútkezelői hozzájárulásban foglalt feltételek alapján végezni. Az engedély nélkül, vagy nem annak megfelelően kivitelezett járdaépítés – például a folytatólagos szakaszokkal szemben létrejött szintkülönbség – esetén, amennyiben a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri, a Közterület Felügyelet helyszíni bírságot jogosult kiszabni, melynek felső határa természetes személyek esetén ötvenezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forint lehet.
Emlékfa ültetése
34. § (1) Hajdúböszörmény Város Önkormányzata lehetőséget biztosít nevezetes családi események (gyermek születés, házasságkötés, évfordulók, stb.) tiszteletére a lakosság által történő faültetésre. A faültetés helyszíne a Baross Gábor téri közpark. A faültetéshez a 7. melléklet szerinti tulajdonosi hozzájárulást kell kérni.
(2) A szakszerű ültetés legalább 10/12 cm törzskörméretű díszfával történhet faültetési időszakban, azaz március 1 – április 15. és szeptember 1 – november 30. közötti időszakban az időjárási körülmények figyelembevételével. A települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX.30.) Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt inváziós fajtájú növények, valamint a fehér akác (Robinia pseudoacacia) nem telepíthetőek. Közterületre semmilyen haszonnövény, így gyümölcsfa, diófa sem telepíthető. Az ültetésnél előnyben kell részesíteni az alacsony növekedési erélyű, virágaikkal is díszítő fákat (pl. díszgalagonya, japán díszcseresznye fajták, díszalma fajták, díszkörte fajták, magnólia fajták.) Magasabbra növő fajok esetében pl. hárs, juhar ültethető.
(3) Az emlékfa ültetését a kérelmező végzi a helyszínen előre egyeztetett helyre az alábbi növényültetési technológia alapján:
a) A fát 1m x 1m x 1m-es ültetőgödörbe kell telepíteni 100%-os talajcserével, szerves vagy tartós hatású műtrágya hozzáadásával, 1 méter átmérőjű tányér kialakításával, majd beöntözéssel. Az ősszel ültetett fát fel kell kupacolni, amit tavasszal a föld lebontása után víztányérrá kell alakítani.
b) az elültetett fát két vagy három fa támrúdhoz kell rögzíteni, a támrudakat a tetején léccel merevíteni kell, olyan módon, hogy a támrudak függőlegesen álljanak. Földlabdás fa ültetése esetén a támrudat a földlabdába ültetni tilos, a földlabda külső kerületén kell elhelyezni úgy, hogy a földlabdát megtámassza. A támrúd ne nyúljon a koronaágak közé. A gyökérsérülések elkerülése érdekében a támrudakat még ültetés előtt célszerű a talajba helyezni. A törzs kikötéséhez rugalmas kötözőzsinórt kell alkalmazni.
(4) A közterületre kiültetett fa Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának tulajdonába kerül. a fa utógondozásáról az önkormányzat gondoskodik, de lehetőséget biztosít a kérelmező általi utógondozásra is. Amennyiben a fa az ültetést követő vegetációs időszakban nem fakad meg, vagy a későbbiekben elpusztul, az újratelepítést az önkormányzat nem vállalja, az a kérelmező feladata.
(5) A telepítésre kerülő emlékfa mellé a kérelmező saját költségén kis méretű (max. 15 cm 15 cm nagyság), földben rögzíthető emléktáblát helyezhet el, melyen feltüntethető az ültetés időpontja, az ültető(k) neve, az ültetés apropója.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. § E rendelet 2025. augusztus 1. napján lép hatályba és egyidejűleg hatályát veszti a közterületek használatának szabályairól szóló 25/2015. (VI. 26.) önkormányzati rendelet.
36. § E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
|
Hajdúböszörmény, 2025. június 26. |
|
|
Göröghné Bocskai Éva |
Dr. Lajter Zoltán |