Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018. (II. 22.) önkormányzati rendelete
Hajdúszoboszló Város kiemelt turisztikai övezetének településképi védelméről
Hatályos: 2018. 03. 01- 2018. 02. 28Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018. (II. 22.) önkormányzati rendelete
Hajdúszoboszló Város kiemelt turisztikai övezetének településképi védelméről1
2018.03.01.
Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, 62. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az önkormányzat szervezeti és működési szabályáról szóló 19/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 17. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének Igazgatási, Nevelési, Egészségügyi, Szociális Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. §
A rendelet célja
E rendelet célja Hajdúszoboszló Város turisztikailag kiemelt jelentőségű területén az épített környezet minőségének javítása, ezzel a minőségi turizmus elősegítése, kedvezőbb városkép kialakítása, amely megfelel a város kiemelt turisztikai szerepének.
2 §
Településképi szempontból meghatározó területek
Településképi szempontból meghatározó terület a Mátyás király sétány és környezete (Fürdő utca, Sport utca, Pávay-Vajna utca, Damjanich utcákkal határolt terület).
3. §
Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
(1) A beépítés módját a Helyi Építési Szabályzat keretein belül a kialakult környezethez igazodva kell megállapítani.
(2) A Mátyás király sétány mentén található ingatlanoknak a sétány felőli 12 m-es sávjában kizárólag földszintes épület létesíthető, a főépülethez igazodó anyaghasználattal. Ennek az épületnek vagy épületrésznek a legmagasabb pontja 4,5 m lehet.
(3) A Mátyás király sétány mentén található ingatlanoknak a sétány felőli 12 m-es sávjában kizárólag olyan vendéglátó terasz vagy kerthelyiség létesíthető, amely a sétány felől is nyitott, szabadon megközelíthető.
(4) A területen nem telepíthetőek:
a) automaták és pénzérmével működő gyerek- és egyéb játékgépek,
b) mobil elárusítóhelyek, sátrak,
c) olyan építmények, amelyek egyébként építési engedély nélkül is létesíthetők szökőkutak, csobogók, térplasztikák kivételével.
(5) A Mátyás király sétány mentén utcai kerítés nem létesíthető.
(6) A Mátyás király sétányon kívül az egyéb kerítések áttört kivitelben létesíthetők, legfeljebb 60 cm magas lábazattal. A kerítések magassága legfeljebb 2 m lehet.
(7) Az egyéb kerítések tekintetében nem alkalmazható:
a) nagy táblás fémlemez,
b) színes trapézlemez,
c) hullámpala,
d) egyéb hullámlemez,
e) OSB-lap,
f) pozdorja,
g) zárt betonkerítés.
(8) Falszerű, azaz felületi tagolás nélküli kerítés nem építhető.
4. §
Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
(1) A meglévő épületek bővítése, átalakítása során az új épületrésznek a meglévő épülethez kell illeszkednie. Ez alól kivételt képez az, ha a meglévő épület is átalakításra, felújításra kerül. Ekkor egységes építészeti kialakítással kell a homlokzatot kialakítani úgy, hogy a két rész közötti építészeti különbség ne jelenjen meg. Az illeszkedést épületen belül az anyaghasználattal, az architektúra és a homlokzati részletek megoldásában is biztosítani kell.
(2) Nem megengedett a közterületről látszóan:
a) egy homlokzati felület részleges átszínezése,
b) több rendeltetési egységű épület esetén egy egységre vonatkozó utólagos homlokzati hőszigetelés,
c) a meglévőktől színben vagy formában eltérő nyílászáró cseréje,
d) erkély vagy loggia egyedi beépítése.
(3) Homlokzati felületképzés esetén nem alkalmazható harsány, rikító szín, csak pasztell, illetve földszínek.
(4) Homlokzati felületként nem alkalmazható:
(a) faburkolat,
(b) OSB-lap,
(c) műanyag lambéria,
(d) pozdorja.
(5) Tetőfedésként nem alkalmazható:
a) hullámpala, műanyag- és bizumenes hullámlemez, trapézlemez,
b) rikító színű tetőhéjazat,
c) azonos tetősíkon eltérő anyagú vagy mintázatú tetőfedés,
d) zavaró fényhatást keltő, csillogó, tükröződő felület.
(6) A területen nem létesíthető:
a) mobilház,
b) rönkház,
c) gerendaház
d) egyéb faház.
(7) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldterület kialakítását. Ennek során:
a) a táj és a termőhelyi adottságoknak megfelelő, őshonos, fás szárú növények telepíthetők;
b) a térburkolatok esetében kerülendő a nagy, egybefüggő beton- és aszfaltfelületek kialakítása, helyettük a kiselemes térburkolatok, és a csapadékvizet átengedő burkolatok létesíthetők;
c) épületek utcafelőli homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége takaratlanul, parabola-antenna, illetve utólagos, szerelt kémény nem létesíthető.
5. §
Településképi kötelezési eljárás
(1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településképi szempontból meghatározó területeken a területi és egyedi építészeti településképi követelmények megsértése esetén.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból és kérelemre is indulhat.
(3) A településképi kötelezési eljárás során hozott polgármesteri döntés a városi főépítész szakmai előkészítésén és álláspontján alapul.
6. §
Településkép-védelmi bírság
(1) A polgármester által, a településképi kötelezési eljárás folyamán hozott döntésének megszegése, a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása, illetve a jogszabálysértés megszüntetésére megállapított határidő eredménytelen eltelte esetén az érintett ingatlan tulajdonosával szemben 50.000.- Ft-tól 1.000.000.- Ft-ig terjedő településképi bírság (a továbbiakban: bírság) szabható ki.
(2) A bírságot a polgármester szabja ki, a döntés a városi főépítész szakmai előkészítésén és álláspontján alapul.
(3) A településképi bírság kiszabásánál, a jogsértő állapot tekintetében, mérlegelhető különösen:
a) annak a településképre gyakorolt hatása,
b) az, hogy az állapot visszafordítható-e vagy sem,
c) annak időtartama,
d) a jogsértés ismétlődése és gyakorisága.
(4) A bírságot a bírságról szóló döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül az Önkormányzat pénzintézetnél vezetett számlájára kell befizetni, ennek elmulasztása esetén azt adók módjára kell behajtani.
(5) A bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.
(6) A jogsértő állapot fennállásáig a bírság több alkalommal, ismételten kiszabható.
7. §
Záró és átmeneti rendelkezések
(1) E rendelet a 2018. március 1-jén lép hatályba.
(2) Építési engedély nélkül létesített vagy e rendelet rendelkezéseinek nem megfelelő építményeket, elárusítóhelyeket és telepített eszközöket legfeljebb a rendelet hatályba lépésétől számított 15. napig el kell bontani, illetve el kell szállítani.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek a megadott határidőig történő elmulasztása esetén településképi kötelezési eljárás lefolytatására kerül sor.
1
A rendeletet megsemmisítette a Kúria 2018. november 20-án meghozott Köf.5.030/2018/3. számú határozatával, kihirdetése napjára visszamenőleges hatállyal, 2018. március 1-jével.