Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2014 (XI.27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2015. 09. 10- 2016. 03. 16Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2014 (XI.27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2015. 09. 10- 2016. 03. 16
(egységes szerkezetben a módosító 5/2015. (II.19.) és a 24/2015. (IX.10.) Ör-tel.)
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva, az önkormányzat szervezeti és működési szabályáról szóló 12/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelet 17. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének Igazgatási, Szociális, Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével az önkormányzat szervezeti és működési rendjéről a következőket rendeli el:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata
Székhelye: 4200 Hajdúszoboszló, Hősök tere 1.
(2) Az önkormányzat illetékességi területe Hajdúszoboszló város közigazgatási területére terjed ki.
(3) Az önkormányzat a választópolgárok felhatalmazásából önállóan, demokratikusan gyakorolja a helyi közhatalmat, intézi a település közügyeit, biztosítja a helyi közszolgáltatásokat, ellátja a helyi közfeladatokat.
(4) Az Mötv. alapján az önkormányzat jogi személy; feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg, amelyet a polgármester képvisel.
(5) Az önkormányzat szervei: képviselő-testület, polgármester (főállású), bizottságok, jegyző, polgármesteri hivatal, valamint az önkormányzat tagságával működő társulás.
(6) A választókerületek leírását az 1. sz., a települési képviselők névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.
(7) Az önkormányzat szerveinek kötelező feladat- és hatásköreit jogszabályok állapítják meg. A képviselő-testület átruházott feladat- és hatásköreit az 1. sz. melléklet tartalmazza. A képviselő-testületi döntésekkel önként vállalt feladat- és hatásköröket a 6. számú melléklet, valamint e döntések tartalmazzák.
2. §
(1) A város első írásos említése a Garamszentbenedeki Apátság alapítólevelében szerepelt először 1075-ben. Bocskai István fejedelem 1606. szeptember 2-án lovashajdúkat telepített Szoboszlóra, kiváltságokkal. Ebből ered a Hajdúszoboszló városnév. A város idegenforgalmi jellegét az 1925. október 26-án Pávai-Vajna Ferenc főgeológus által felfedezett gyógyvíz alapozta meg.
(2) A város címere a Bocskai István által 1606-ban adományozott címer.
(3) A város zászlaja: a nemzeti zászlóval azonos méretarányú, 1/2-1/2-ed arányban égszínkék-fehér színű, hosszanti csíkozású.
(4) Az önkormányzat jelképeinek leírását, használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(5) Önkormányzati média a „Hajdúszoboszló Városi Lap” az önkormányzat hivatalos lapja (a továbbiakban: városi lap), az önkormányzati honlapok (turisztikai: www.hajduszoboszlo.hu, közigazgatási: www.hajduszoboszlo.eu) valamint a Hajdúszoboszlói Városi Televízió (a továbbiakban: Városi Televízió).
(6) A városi emlékünnep minden év szeptember 2-a, a hajdúk letelepítésének napja.
(7) Társadalmi szervezetek szervezésében megemlékezés történik minden évben az 1660. április 29-i Szejdi-dúlás, illetve az 1919. április 24-i vörös-terror áldozatairól, valamint Pávai-Vajna Ferenc 1886. március 6-i születéséről.
3. §
(1) A városi kitüntetéseket, címeket és díjakat, valamint adományozásuk rendjét külön önkormányzati rendelet határozza meg.
(2) A város hazai és nemzetközi kapcsolatait a 3. sz. függelék tartalmazza.
II. fejezet
A képviselő-testület működése
4. §
(1) A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 12.
(2) Az alakuló ülésen a választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, átadja a polgármesternek és a képviselőknek a megbízólevelet. A képviselők az esküt előtte teszik le, a polgármester a képviselő-testület előtt, majd az alpolgármester a polgármester előtt. Az alakuló ülésen ezt követően más napirendek is tárgyalhatók.
5. §
A képviselő-testület évenként 11 (augusztus hónap kivételével havonta egy), munkatervében tervezett rendes ülést tart.
Gazdasági ciklusprogram
6. §
(1) A képviselő-testület a megalakulását követő 6 hónapon belül az Mötv. szerinti középtávú stratégiai céljait legalább 5 évre meghatározó gazdasági programot fogad el, a polgármester előterjesztése alapján.
(2) A program teljesítését a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a ciklus végén értékeli, éves munkatervében időközi jelentést is kérhet.
Munkaterv
7. §
(1) A képviselő-testület működésének alapja a rendes ülések hónapjait, napirendjeit és előterjesztőit tartalmazó éves munkaterve.
(2) A munkaterv tervezetének előkészítése során a polgármester napirendi javaslatot kér:
a) a képviselőktől;
b) a bizottságok elnökeitől (akik bizottsági javaslatot is megfogalmaztathatnak)
c) az önkormányzati gazdasági társaságoktól, és intézményektől;
d) települési közszolgáltatást nyújtó fontosabb szervezetektől;
e) szakmai érdekképviseleti szervektől;
f) a város polgárainak önszerveződő közösségeitől (társadalmi szervezetek);
g) a város egyéni választókerületének országgyűlési képviselőjétől;
h) a települési nemzetiségi önkormányzattól.
A javaslattevőt a javaslat sorsáról írásban tájékoztatja.
(3) A munkaterv tervezetét a jegyző a polgármester útmutatása alapján állítja össze és a polgármester terjeszti elő a képviselő-testület ülésére, legkésőbb tárgyév január 31-ig. A munkaterv tervezetének benyújtásakor tájékoztatást ad a tervezetbe fel nem vett javaslatokról.
(4) A munkatervet az önkormányzati közigazgatási honlapon nyilvánosságra kell hozni és át kell adni a helyi írott és elektronikus sajtónak is.
8. §
A képviselőtestületi előterjesztések követelményeit, rendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza.
A képviselő-testületi ülés összehívása
9. §
(1) Az ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén a gazdasági bizottság elnöke, a bizottság elnökének akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese hívja össze, meghatározva a meghívóban feltüntetendő napirendi javaslatot is. Döntése szerint ezeken kívüli előterjesztések is kiküldhetők a 2. sz. melléklet szabályainak alkalmazásával.
(2) A meghívóban fel kell tüntetni az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőiket. A meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt legalább 6 nappal a képviselőkhöz és a meghívottakhoz el kell juttatni.
(3) Az ülések meghívóját és írásos előterjesztéseit (a zárt, vagy azzá minősíthető előterjesztés kivételével) - az ülést megelőzően legalább 6 nappal – az önkormányzati közigazgatási honlapon el kell helyezni. Az ülések meghívóját és az írásos előterjesztéseket - a zárt, vagy azzá minősíthető előterjesztés kivételével - előzetesen a városi könyvtárnak, a városi lapnak, valamint a Városi Televíziónak is meg kell küldeni.
(4) A képviselő-testületi ülésre - a zárt ülés kivételével - tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) akit a munkaterv megjelöl;
b) a város egyéni választókerületének országgyűlési képviselőjét;
c) az előterjesztőt, illetve a napirend által konkrétan érintett szerv vezetőjét;
d) a polgármesteri hivatal vezetőit, szakértőit;
e) a polgárok várospolitikai célú és kihatású önszerveződő közösségeit
(jegyzéküket a 7. sz. melléklet tartalmazza) a tevékenységi körüket
meghatározóan érintő témákban;
f) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét (nemzetiségi szószóló).
(5) Halaszthatatlanul sürgős esetben az ülést összehívó e § szabályaitól eltérhet, a képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet ülés tartásáról (rendkívüli ülés).
A Mötv-ben foglaltakon túl halaszthatatlanul sürgős esetnek kell tekinteni és a rendkívüli ülést haladéktalanul össze kell hívni:
a) az önkormányzat és intézményei működését alapvetően érintő esetben;
b) pályázati eljárással kapcsolatos halaszthatatlan esetben;
c) jogvesztő határidő esetén;
d) vis maior esetén.
10. §
(1) A képviselő-testület az Mötv. szabályai szerint, illetve esetenkénti döntése alapján tart zárt ülést.
(2) A zárt ülésen született döntések az önkormányzati hatósági ügyek kivételével nyilvánosak. Képviselő-testületi határozat alapján a zárt üléseken született döntésekről közlemény is kiadható.
Az ülés vezetése
11. §
(1) A döntést igénylő előterjesztéseket a meghívóban és az ülésvezetés során is el kell különíteni a csupán tájékoztatásra szolgálóktól, utóbbiak megtárgyalására a nyilvános ülésrész végén - a kérdések, interpellációk előtt - kerül sor.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést a gazdasági bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese vezeti.
(3) Az ülést vezető teendői:
a) ülésenként:
aa) a határozatképesség megállapítása, folyamatos figyelemmel kísérése,
szükség esetén jelzése;
ab) a napirendre javaslattétel, a napirend kiegészítésének lehetővé tétele, a
napirendek elfogadtatása;
ac) előzetesen jelzett hozzászólási igény alapján - a képviselőtestület
egyetértésével - a jelenlevő polgároknak rövid felszólalási lehetőség
biztosítása;
ad) tájékoztatás adása az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,
intézkedésekről;
ae) a nyilvános ülésen előterjesztett napirendi pontok megtárgyalásának
lezárását követően a képviselőknek kérdezési, interpellálási, az ülésre
meghívottaknak bejelentés-tételi lehetőség biztosítása;
af) az ülés bezárása.
b) napirendi pontonként:
ba) nyílt, vagy zárt ülésen történő tárgyalási kötelezettség tisztázása a
napirend címének (tárgyának) ismertetése;
bb) az előterjesztőnek, illetve az érintett bizottság elnökének szóbeli
megajánlásra, kiegészítésre, bizottsági vélemény ismertetésére lehetőség
adása;
bc) kérdésfeltevésre, majd válaszadásra felhívás;
bd) előterjesztések vitára bocsátása, a jelentkezőknek (név szerint) a szó
megadása, ügyrendi javaslattal élőnek soronkívüliség nyújtása;
be) a vita lezárása előtt az előterjesztőnek reagálási, a jegyzőnek
törvényességi észrevételezési lehetőség biztosítása;
bf) a vita lezárása, lényegének összefoglalása, a határozati javaslat(ok)
ismertetése, majd szavazásra bocsátása és a döntés megállapítása,
ismertetése.
12. §
(1) A meghívóban nem szereplő, halaszthatatlan döntést igénylő javaslat soron kívüli megvitatása érdekében a képviselő, a bizottság, a polgármester, valamint a jegyző írásbeli sürgősségi indítványt terjeszthet elő.
(2) Az indítványt írásban, a sürgősség indokolásával legkésőbb az ülés kezdetéig lehet kiosztani.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a testület minősített többséggel, a napirendi pontok elfogadását megelőzően – vita nélkül – külön dönt. Az ülés teljes napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
13. §
(1) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az ülésvezető:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, illetve ismétli az
általa korábban elmondottakat, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő
magatartást tanúsít; eredménytelen figyelmeztetés után a szót megvonja és
ugyanannál a napirendnél már nem adhatja meg újra;
b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására
kötelezi a nem képviselő rendbontót és a képviselő-testület - vita nélkül –
minősített többséggel dönt arról, hogy a továbbiakban részt vehet-e az ülésen.
Képviselőt az ülésről kizárni nem lehet.
d) amennyiben az ülésen a folytatást lehetetlenné tevő rendzavarás történik az
ülést általa meghatározott időre félbeszakítja.
(2) Az ülést vezető azt félbeszakítva szünetet rendelhet el, meghatározva annak időtartamát. A szünetre bármely az ülésen jelenlevő, legalább tanácskozási jogú résztvevő javaslatot tehet.
(3) Határozatképtelenség esetén, illetve a tanácskozás közben határozatképtelenné vált ülésen az ülést vezető időtartamát meghatározva szünetet rendelhet el, vagy a folytatást meghatározott időpontra elhalaszthatja. Utóbbi esetben a jegyző a hiányzó képviselőket, meghívottakat és a nyilvánosságot a folytatásról – arra alkalmas módon – értesíti.
(4)[1] A képviselő-testület határozatképtelensége vagy határozathozatal hiánya esetén, illetve két ülés közötti időszakban a polgármester minősített többséget nem igénylő, halaszthatatlanul sürgős, közvetlen anyagi kihatással nem járó ügyekben hozhat döntést.
Határozathozatal
14. §
(1) A szavazás megkezdéséig a napirend előadója előterjesztését visszavonhatja, illetve bármelyik képviselő indítványozhatja az előterjesztés napirendről történő levételét. Utóbbiról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(2) A hozzászólások időbeli korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. A vita lezárása esetén az ügyrendi javaslat előtt szólásra jelentkezetteknek a szót a javaslat elfogadása esetén még meg kell adni, nevüket az ülésvezető szavazás előtt ismerteti.
(3) A szavazás előtt a jegyzőnek a szót meg kell adni, amennyiben törvényességet érintő jelzéssel kíván élni.
15. §
(1) A képviselő-testület javaslatonkénti szavazással előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd a teljes javaslatról dönt. Az elfogadandó döntési javaslatot a szavazás előtt egyértelműen fogalmazza meg.
(2) A képviselő-testület döntéseit - ha jogszabály, vagy e szabályzat másként nem rendelkezik – név szerinti szavazás esetében is nyílt gépi szavazással, a számítógépes rendszer hibája esetén kézfelemeléssel hozza. A tartózkodás, valamint a jelenlévő, de nem szavazó képviselő e döntése elutasító szavazatot jelent. Titkos szavazást csak a törvény által megjelölt esetekben, bármely képviselő kezdeményezésére, minősített többséggel hozott határozata alapján tarthat. A titkos szavazást az igazgatási, egészségügyi, szociális bizottság képviselő tagjai bonyolítják le.
(3) Minősített többség szükséges a döntéshez a 3. számú mellékletben meghatározott esetekben.
(4) A szavazatok összeszámlálásáról az ülést vezető gondoskodik. Ha a szavazás eredményéről kétség merül fel, avagy indokolt képviselői, illetve polgármesteri javaslatra ugyanazon az ülésen a képviselő-testület minősített többséggel, egy alkalommal elrendelheti a szavazás megismétlését.
16. §
(1) A határozatokat és rendeleteket évenként kezdődő folyamatos arab számmal, törve évszámmal, zárójelben megalkotása idejével kell ellátni, megjelölve megnevezését és címét is.
(2) Az önkormányzati rendeletekről és képviselő-testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet. E döntéseket a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni az érintetteknek, az önkormányzati közigazgatási honlapon is el kell helyezni.
(3) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejártát követő első ülésen a polgármester írásban jelentést ad. A jelentés tartalma:
a) jegyzék a teljes mértékben végrehajtott határozatokról (száma, tárgya);
b) rövid értékelő elemzés a fontosabb, nem egyedi ügyekben született,
részletesebb feladatot megszabó határozatokról (amennyiben a két ülés közötti
tájékoztatóban, vagy külön napirend keretében ez nem történik meg);
c) határidő meghosszabbításának kérése, ha az eredeti végrehajtási határidő
teljesítése akadályba ütközik;
d) határozat módosításának, illetve visszavonásának kezdeményezése, ha a
határozat lényegi tartalmában bármilyen változtatás szükséges, illetve a
határozat okafogyottá vált.
Önkormányzati rendeletalkotás
17. §
(1) Önkormányzati rendelet alkotását, módosítását, vagy hatályon kívül helyezését – a jegyzőn kívül - kezdeményezheti:
a) a polgármester;
b) települési képviselő;
c) önkormányzati bizottság;
d) párt, társadalmi szervezet, lakossági önszerveződő közösség vezető testülete.
(2) A jegyző a hozzá benyújtott kezdeményezést - véleményével ellátva - a tárgy szerint illetékes bizottságnak terjeszti elő, amely elfogadása esetén dönt a koncepció előkészítéséről, a tervezet előkészítésének menetéről, rendjéről és előterjesztéséről. A bizottság által el nem fogadott kezdeményezést – amennyiben annak benyújtója kéri – a képviselőtestület elé kell terjeszteni.
(3) A tervezetet jogi szempontból az igazgatási, egészségügyi, szociális bizottság véleményezi. A rendelet tervezetét az e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra lehet hozni.
(4) Az előkészítés után nyújtható be a képviselőtestülethez a tervezet indokolással együtt. Tájékoztatást kell adni az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő nemzetiségi javaslatokról is.
18. §
(1) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, azt a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző elsősorban az önkormányzati közigazgatási honlapon való megjelentetéssel gondoskodik, valamint megjelentetheti az önkormányzati médiában is.
(3) Az önkormányzati rendeletek folyamatos felülvizsgálata a jegyző feladata, aki jogszabályi változás esetén jelzi a módosítás szükségességét.
(4) A bizottságok tevékenységi körükben ellenőrzik a rendeletek érvényesülését.
(5) Az önkormányzati ciklus első évében az igazgatási, egészségügyi, szociális bizottság koordinálásával el kell végezni a hatályos rendeletek átfogó felülvizsgálatát.
(6) A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét az 5. sz. függelék tartalmazza.
Kérdések, interpellációk
19. §
(1) A települési képviselők kérdéseiket, interpellációikat, bejelentéseiket – ebben a sorrendben - a napirendek megtárgyalását követően, az esetleges, zárt ülésen tárgyalt utolsó napirend megkezdése előtt tehetik meg.
(2) Az ülésen a képviselő felvilágosítást kérhet, kérdést tehet fel. Erre lehetőleg az ülésen válaszolni kell, elfogadásáról csak a kérdező nyilatkozik. A válasz meg nem adása, illetve a kérdező általi el nem fogadása esetén a továbbiakról a képviselő-testület dönt, az interpellációra vonatkozó szabályozás alapján.
(3) Interpellációnak minősül, ha a felvető önkormányzati hatáskörbe tartozó és nem költségvetési, vagy közigazgatási hatósági jogkörbe tartozó egyedi ügyben nemcsak felvilágosítást kér, hanem intézkedést is kezdeményez.
(4) Az ülés előtt legalább 3 munkanappal írásban beadott interpellációra az ülésen szóban, vagy írásban érdemben válaszolni kell. Más esetben az írásbeli választ az interpelláló képviselőnek legfeljebb 15 napon belül meg kell küldeni, s arról a következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni a válasz kiküldésével.
(5) A válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Ha a kapott választ nem fogadja el, akkor a képviselő-testület határoz.
(6) A válasz képviselő-testület általi el nem fogadása esetén a képviselőtestület az interpelláció alapján részletes vizsgálatot - felelősét és határidejét megjelölve - is elrendelhet, amelybe az interpelláló képviselőt be kell vonni, vagy az ügyet kivizsgálásra bizottság elé utalja, amely határidőben a testületnek jelentést ad.
Jegyzőkönyv
20. §
(1) A képviselő-testületi ülésről számítógépes rendszer alapján hangfelvétel és írásos jegyzőkönyv készül. A nyilvános rendes ülésről a Városi Televízió is felvételt készít és sugároz.
(2) A Mötv-ben megjelölteken túl a jegyzőkönyv tartalmazza a távolmaradt, a késő, illetve a vége előtt eltávozó képviselők nevét, a végleges eltávozás időpontját, az interpellációkat és a válaszokat. A kérdéseket, válaszokat nem kell rögzíteni, csak a kérdezők, válaszadók nevét. Képviselői, meghívotti kérés esetén mindent szó szerint jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3) A jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni a meghívót, előterjesztéseket, az írásban benyújtott hozzászólásokat, a titkos szavazások jegyzőkönyvét.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyet elkülönítve kell kezelni.
(5) A jegyzőkönyvet (a szükséges mellékletekkel ellátva) a jegyző irattárba helyezi és - a zárt ülésről készült kivételével - megküldi a városi könyvtárnak. Külön kérésre bármelyik képviselőnek - a zárt ülés kivételével - jegyzőkönyv másolatot ad önköltségi áron. Az önkormányzati dokumentumokról - a zárt ülés anyagának kivételével - a jegyzőtől díj ellenében bárki másolatot kérhet.
(6) A titkos szavazások jegyzőkönyvét és szavazólapjait a lebonyolító képviselők lezárt, a záráson általuk aláírt borítékban helyezik el. A következő ülés befejezéséig, de legalább 30 napig a dokumentumot a jegyző megőrzi. Amennyiben a fenti határidőig észrevétel, kifogás nem érkezik, akkor felbontás nélkül megsemmisíti a borítékot és tartalmát.
Lakossági fórumok
21. §
(1) A lakossági fórumok formái:
a) közmeghallgatás;
b) városrész-tanácskozás;
c) szakmai vita érdekeltek, érintettek részére;
d) általános várospolitikai fórum.
(2) A lakossági fórumok tartásáról, szervezési teendőiről a polgármester dönt. Tartásuk kötelező, ha a képviselők több mint fele indítványozza. A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját 10 nappal előtte nyilvánosságra kell hozni.
(3) Előzetes lakossági fórumot lehet tartani:
a) az éves költségvetés;
b) településrendezési terv;
c) önkormányzati rendelet;
d) önkormányzati gazdasági program és részprogram (koncepció)
előkészítésére.
(4) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülésre, valamint a kérdésekre, interpellációkra vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.
21/A. §[2]
(1) Legalább 2000 választópolgár kezdeményezésére a képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el.
(2) Legalább 4000 választópolgár kezdeményezésére a képviselő-testület helyi népszavazást rendel el.
III. fejezet
Az önkormányzat szervei
22. §
(1) A képviselő-testület bizottsági szervezetét az alábbiak szerint határozza meg:
a)[3] gazdasági bizottság 9 taggal
b) városfejlesztési, mezőgazdasági bizottság 7 taggal
c) turisztikai bizottság 7 taggal
d) kulturális, sport, nevelési bizottság 7 taggal
e)[4] igazgatási, egészségügyi, szociális bizottság 7 taggal.
(1a)[5] A Mötv. 57. § (2) bekezdésében előírt pénzügyi bizottságnak a gazdasági bizottság felel meg.
(2) Elnökeik és tagjaik névsorát a 4. sz. függelék tartalmazza. Egy képviselő több bizottság tagjává is megválasztható, de elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be. A bizottság képviselő tagjai közül elnökhelyettest választ.
(3)[6] A polgármester illetményének emelésére, jutalmazására a gazdasági bizottság tehet javaslatot. Ugyanezen bizottság végzi az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását, a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, valamint - az Mötv. 49. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alapján - az önkormányzati képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatos jogkövetkezmények megállapítását. Az önkormányzati képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatos jogkövetkezmény: a képviselő tiszteletdíjának csökkentése esetenként 3.000.- Ft-tal.
(4) A képviselő-testület fontos eseti feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet. Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséről szóló jelentés képviselő-testület általi elfogadásáig, illetve a képviselő-testület megszüntető határozatáig tart.
(5) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak juttatást, vagy tiszteletdíjat a képviselő-testület állapíthat meg.
23. §
(1) A bizottságok az önkormányzat előkészítő, véleményező javaslattevő, szervező és ellenőrző, a képviselő-testület által átruházott hatáskör esetén ügydöntő szervei. Egymással mellérendeltségi viszonyban állnak. Feladataikat a 4. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A bizottságok együttes ülést is tarthatnak, amelyet a képviselő-testület, a polgármester és bármelyik képviselő is kezdeményezhet.
(3) A polgármester rendkívüli fontosságú döntés előkészítéseként összehívhatja a bizottsági elnökök egyeztető megbeszélését, amelyről a bizottsági ülésre vonatkozó szabályok szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni a jegyzőnek.
24. §
(1) A bizottság munka- (ülés-) tervet készíthet. A bizottsági ülések nyilvánosak. A zárt ülésre az Mötv. szabályai vonatkoznak. Az ülésre külön meghívandókról a bizottság elnöke dönt.
(2) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Az alakuló vagy az azt követő képviselő-testületi ülésen a bizottság tagjai esküt tesznek.
(3) A bizottságok ügyviteli teendőit a polgármesteri hivatal látja el ügyrendjében meghatározott módon. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, továbbá egy tagja és a jegyző, vagy a jegyző megbízottja írja alá.
(4) A bizottság határozatképes, ha tagjai többsége jelen van. Határozatait egyszerű többséggel a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint hozza. Működési szabályaikat maguk határozzák meg.
25. §
Az illetékes bizottság(ok) állásfoglalása nélkül nem nyújtható(k) be a képviselőtestületnek az:
a) éves költségvetésre és teljesítésének értékelésére;
b) önkormányzati és városfejlesztési koncepciókra, programokra, rendezési tervekre;
c) az önkormányzati tulajdon hasznosítására;
d) gazdasági társaságban való részvételre;
e) önkormányzati rendelet alkotására;
f) hitelfelvételre;
g) társulási, együttműködési megállapodásra irányuló előterjesztések.
26. §
(1)[7] Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát a gazdasági bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(2) A bizottság a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megnyiltától számított, legkésőbb 5. napig a nyilatkozat tételre kötelezetteknek a szükséges példányban megküldeti az erre szolgáló formanyomtatványt és a hatályos jogszabályok alapján készített útmutatót.
(3) A bizottság a vagyonnyilatkozatokat a hivatal irodájában levő szekrényben tárolja, a bizottság által lezárt, aláírt, lepecsételt módon.
(4) A nyilatkozatot tartalmazó, a kötelezett által lezárt és a lezáráson általa aláírt borítékon fel kell tüntetni a kötelezett nevét, valamint a benyújtás bizottsági elnök által igazolt időpontját. A kötelezett részére az átvételről elismervényt kell kiadni.
(5) A bizottság az általa kezelt vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet, amelynek adattartalma:
a) benyújtó neve, minősége (képviselő, bizottság tagja);
b) benyújtás időpontja;
c) benyújtott vagyonnyilatkozatok száma (saját és hozzátartozói);
d) eljárás kezdeményezése;
e) bizottság által tett intézkedés
f) eljárás eredménye.
(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A bizottság eljárása során a nyilatkozatot tevőt, illetve hozzátartozóját, valamint a kezdeményezőt és az általa javasolt személyeket meghallgathatja, szakértőt vehet igénybe, adatokat szerezhet be más szervektől, személyektől. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás dokumentumait a nyilatkozathoz csatolva, azzal együtt, mások számára hozzá nem férhetően kell tárolni.
(7) A vagyonnyilatkozatok nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételének módjáról a képviselőtestület dönt.
26/A. §[8]
(1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdésének eb) pontja alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (vezér)igazgatói, igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjai, illetőleg az önkormányzat bizottságainak nem képviselő-testületi tagjai.
(2) A vagyonnyilatkozatok átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére valamint a vagyongyarapodási vizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat külön szabályzat tartalmazza.
A települési önkormányzati képviselők
27. §
(1) A települési képviselők:
a) a testületi üléseken részt vesznek. Akadályoztatásukat - a lehetőséghez
képest - a polgármesternek előre jelzik;
b) a döntések előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében
bizottság tagjaként, illetve képviselő-testületi, vagy polgármesteri felkérés
alapján közreműködnek;
c) képviselői munkájukhoz jogosultak a városháza e célt szolgáló helyiségeinek
térítés nélküli igénybevételére, amelyet és munkájuk egyéb feltételeit a jegyző
a hivatal útján biztosítja;
d) az előterjesztések rendjéről szóló szabályozás alapján bizottságnak, vagy a
képviselő-testületnek előterjesztést tehetnek (képviselői indítvány).
(2) Juttatásaikat, tiszteletdíjukat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3)[9] A kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő tiszteletdíjának, juttatásainak megvonásáról a képviselő-testület zárt ülésen, minősített többséget igénylő szavazással dönt.
Titoktartási kötelezettség
28. §[10]
A polgármester és az alpolgármester
29. §
(1) A főállású polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát, szervezi a közszolgáltatások ellátását. Segíti a képviselők és a bizottságok munkáját, együttműködik a polgárok önszerveződő közösségeivel.
(2) A polgármester - a képviselő-testület által előzetesen elfogadott jelentés alapján - évente egy alkalommal tájékoztatja a nyilvánosságot az önkormányzat vagyoni, gazdasági helyzetének alakulásáról.
(3) A polgármester havonta legalább egy szerdai napon fogadónapot tart, a különböző rendezvényeken pedig képviseli az önkormányzatot. Munkaideje heti 40 óra, annak napi megosztása a reá háruló feladatokhoz igazodik.
30. §
(1) A képviselő-testület a polgármester általános helyettesítésére, a polgármester megbízása alapján egyes területeken munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Alpolgármester hiánya vagy akadályoztatása esetén feladatait a gazdasági bizottság elnöke látja el.
(2) Az alpolgármester a polgármester helyettesítéséhez, illetve a rábízott feladatok ellátásához szükséges időt a hivatalban tölti. A hivatal gondoskodik az alpolgármester munkafeltételeinek biztosításáról. A polgármestert helyettesítő alpolgármester fogadónapja azonos a polgármesterével.
A polgármesteri hivatal
31. §
(1) A hivatalt vezető jegyző az Mötv-ben meghatározott feladatain túl:
a) rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet, más szerveket és a
nyilvánosságot a munkát érintő jogszabályokról, a pályázatokról, a
polgármesteri hivatal tevékenységéről, az ügyintézésről, biztosítja a polgárok
személyes adatainak védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát a
hatályos jogszabályoknak és a helyi adatvédelmi szabályzatnak megfelelően;
b) előkészíti a képviselőtestületi és bizottsági ülések előterjesztéseit, szervezi a
döntések végrehajtását, arról jelentést ad;
c) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről, szervezi az
igazgatási munka korszerűsítését;
d) megküldi a képviselő-testület által - vagy átruházott hatáskörben - hozott
döntéseket a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős
szervnek;
e) képviseli a hivatalt;
f) a költségvetésben biztosított összegekkel célszerűen gazdálkodva biztosítja az
önkormányzati működés és a polgármesteri hivatal tárgyi és személyi feltételeit;
g) havonta legalább egy szerdai napon fogadónapot tart.
h) átruházott hatáskörben ellátja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 3. §-ának (2) bekezdésében, 7. §-ának (3) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében, 34. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben, 36. §-ának (1) és (3) bekezdéseiben, 39. §-ában, 41. §-ának (2) bekezdésében, 42. §-ának (3) bekezdésében és a 42/A. §-ának (1) bekezdésében megjelölt közútkezelői feladatokat.
(2) A jegyző feladatait a polgármesteri hivatal ügyrendje szerint a hivatal dolgozóinak közreműködésével látja el, akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.
(3) Az Mötv. 82. § (3) bekezdésében szabályozott esetekben a polgármester a jegyzői feladatok ellátásával a polgármesteri hivatal - a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő - köztisztviselőjét bízza meg a jegyzői feladatok ellátására kiírt pályázat lezárultáig, illetve az akadályoztatás megszűnéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra.
32. §
(1) Az egységes polgármesteri hivatal elnevezése: Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal. A hivatal feladatait alapító okiratának (5. számú melléklet) megfelelően látja el.
(2) A polgármesteri hivatal a szükséges munkamegosztás érdekében az alábbi irodákra tagolódik:
a) Önkormányzati Iroda (vezeti a jegyző),
b) Igazgatási Iroda (vezeti az aljegyző),
c) Gazdasági Iroda (vezeti az irodavezető-főkönyvelő).
Az irodák a hivatal ügyrendjében szabályozottan csoportokra tagolódhatnak.
(3) A munkaidő minden munkanapon 7.30 órakor kezdődik és
hétfőn 16.00 óráig,
kedden 16.00 óráig,
szerdán 17.00 óráig,
csütörtökön 16.00 óráig,
pénteken 12.30 óráig tart.
A munkaközi ebédszünet 30 perc, amelyet – péntek kivételével – munkaidőben 12.00 óra és 13.00 óra között kell kiadni.
(4) A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási ideje
hétfőn 8.00 órától 16.00 óráig,
szerdán 8.00 órától 17.00 óráig,
pénteken 8.00 órától 12.00 óráig tart.
A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási időn kívüli munkaidőben is fogadja a halaszthatatlan ügyben érkezett ügyfelet.
IV. fejezet
Az önkormányzat vagyona, költségvetés
33. §
(1) Külön önkormányzati rendelet tartalmazza az önkormányzat vagyonára vonatkozó előírásokat, megállapítva:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyakat;
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait;
c) azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését, valamint zárszámadását külön rendeletben állapítja meg.
(3) A képviselő-testület a költségvetésről kétfordulós tárgyalási rendszerben dönt (koncepció, rendelet).
(4) A költségvetést és zárszámadást valamennyi bizottság szakterületét érintően előzetesen véleményezi. Az előkészítést a polgármester szervezi és koordinálja.
V. fejezet
Vegyes és záró rendelkezések
34. §
(1)[11]
(2) A függelékek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A szabályzat megtekinthető a városi könyvtárban és a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Irodáján, valamint az önkormányzati közigazgatási honlapon.
(4) Ez a rendelet 2014. november 27. napján lép hatályba.
E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület 12/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelete, az azt módosító 12/2012. (V.10.), 1/2013. (I.24.), 8/2013. (III.21.), 12/2014. (VII.03.) valamint a 17/2014. (X.22.) önkormányzati rendeletekkel együtt.
(5) A szabályzat mellékletei:
1. számú: A képviselő-testület átruházott feladat- és hatáskörei.
2. számú: A testületi előterjesztések követelményei, rendje.
3. számú: Minősített többséggel eldöntendő ügyek jegyzéke.
4. számú: A bizottságok feladatai.
5. számú: A polgármesteri hivatal alapító okirata.
6. számú: Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai.
7. számú: A polgárok várospolitikai célú és kihatású önszerveződő közösségei.
8. számú: Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának szakfeladatai.
(6) A szabályzat függelékei:
1. számú: Választókerületek, szavazókörök.
2. számú: Képviselői névsor.
3. számú: Hazai és nemzetközi testvérvárosi kapcsolatok.
4. számú: Bizottságok elnökei és tagjai.
5. számú: Hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke.
6. számú: Önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, illetve
költségvetési szervek jegyzéke.
7. számú: A képviselő-testület munkaterve.
8. számú: Az önkormányzat tagságával működő társulás társulási megállapodása.
9. számú: Együttműködési Megállapodás Hajdúszoboszló Város Önkormányzata és a Hajdúszoboszlói Német Nemzetiségi Önkormányzat között.
10. számú: Együttműködési Megállapodás Hajdúszoboszló Város Önkormányzata és a Hajdúszoboszlói Roma Nemzetiségi Önkormányzat között.
Megállapította a 24/2015. (IX.10.) Ör. 1. § (2) bek-e, hatályos 2015. 09. 10-től.
Megállapította az 5/2015. (II.19.) Ör. 1. §-a, hatályos 2015. 02. 19-től.
Módosította az 5/2015. (II.19.) Ör. 2. § (1) bek-e, hatályos 2015. 02. 19-től.
Módosította az 5/2015. (II.19.) Ör. 2. § (2) bek-e, hatályos 2015. 02. 19-től.
Megállapította az 5/2015. (II.19.) Ör. 2. § (3) bek-e, hatályos 2015. 02. 19-től.
Módosította az 24/2015. (IX.10.) Ör. 1. § (1) bek-e, hatályos 2015. 09. 10-től.
Módosította az 5/2015. (II.19.) Ör. 2. § (5) bek-e, hatályos 2015. 02. 19-től.
Megállapította a 24/2015. (IX.10.) Ör. 2. §-a, hatályos 2015.09.10-től.
Megállapította a 24/2015. (IX.10.) Ör. 1. § (3) bek-e, hatályos 2015.09.10-től.
Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (IX.10.) Ör. 3. § (1) bek-e, hatályos 2015.09.10-től.
Hatályon kívül helyezte az 5/2015. (II.19.) Ör. 4. § (1) bek-e, hatályos 2015. 02. 19-től.