Tisztelt Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság!

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.

Az önkormányzat hatályos SZMSZ-ének harmadik módosítását az alábbiak teszik indokolttá:

1. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (2) bekezdése szerint a képviselő-testület érdemi tevékenységének elősegítése érdekében meghatározhatja az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretet, a hozzászólások maximális időtartamát, korlátozhatja az ismételt hozzászólás, indítványozás lehetőségét. Csak Hajdú-Bihar megyében jelentősen több, részletekbe menő példa van a szabályozásra, mint annak hiányára (pl.: a Megyei Önkormányzat, Debrecen, a hajdúvárosok (Vámospércs kivételével), a járásunk települései (Nagyhegyes kivételével), Püspökladány, Berettyóújfalu, stb.). Az SZMSZ a 13. §-ban szabályozza a képviselő-testület ülésén a tanácskozás rendjét, ennek kiegészítését javasoljuk a következők szerint: az eddig ajánlottként és szokásként működő 5 perces időkeret formalizásálásra kerülne sor, egy hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc, kivéve a „kérdések, interpellációk, bejelentések” témakörnél, ahol a témafelvetésre és válaszhoz kapcsolódó nyilatkozatra legfeljebb 2 perc áll rendelkezésre.”

2. Az Mötv. 67. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a polgármester a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

Az SZMSZ első, 2020. október 22-i módosításakor került sor a Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal szerkezeti átalakítására. Egyeztetve Jegyző Úrral és az irodavezetőkkel, az azóta eltelt több mint egy év tapasztalatai indokolják azt, hogy a korábban az Önkormányzati Iroda részeként működő Humán-közszolgáltatási Iroda újra az Önkormányzati Iroda részévé váljon:

Az Önkormányzati Iroda részeként a korábbi jól működő rendszer szerint a humán-közszolgáltatás továbbra is autonóm csoportként végzi feladatait (ilyen optimálisan működő, 2-3 fős csoportra több példa is van a Hivatalban: vagyon, vállalkozás-fejlesztés, közterület-felügyelet, mezőőrség, vendégellenőrzés, stb.) tehát alapvetően a változtatás technikai jellegű, megkönnyítendő a mindennapi feladatvégzést.

3. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény legutóbbi módosítása az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök (a törvény 8. §-a) alkalmazásának jogát az önkormányzatnak (képviselő-testületnek) adta át, korábban a polgármester volt ezzel a hatáskörrel felruházva. A törvény 8/A. §-a rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület a 8. §-ban foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a településképi rendeletben ruházhatja át. Továbbra is célszerű ezeket a polgármesterre átruházni, tekintettel arra, hogy a településképi eljárás rövid határidőkkel dolgozik, amely nem egyeztethető össze a képviselő-testület munkarendjével. A településképi rendelet átfogó felülvizsgálata Főépítész Úr által folyamatban van, de annak módosítása mellett célszerű ezt az átadott hatáskört megjeleníteni az SZMSZ 1. számú mellékletében is.

4. Az SZMSZ 8. számú melléklete tartalmazza az Önkormányzat kormányzati funkcióinak listáját, amely módosításra (kiegészítésre) szorul az azóta használatba vett COFOG-számokkal. Az aktuális listát az ASP-rendszerből töltöttük le, ezzel aktualizálva a mellékletet.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1)-(2) bekezdései alapján a jogszabály előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmérte a szabályozás várható következményeit, amelynek eredménye a következő:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás: nincs

ab) környezeti és egészségi következmények: nincs

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatás: nincs

ad) egyéb hatás: nincs

b) a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: nincsenek.

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: rendelkezésre állnak.

Hajdúszoboszló, 2021. december 9.

Tisztelettel:

Czeglédi Gyula