Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 07- 2020. 10. 31Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési rendjéről a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Székhelye: 4200 Hajdúszoboszló, Hősök tere 1.
(2) Az önkormányzat illetékességi területe Hajdúszoboszló város közigazgatási területére terjed ki.
(3) Az önkormányzat a választópolgárok felhatalmazásából önállóan, demokratikusan gyakorolja a helyi közhatalmat, intézi a település közügyeit, biztosítja a helyi közszolgáltatásokat, ellátja a helyi közfeladatokat.
(4) Az Mötv. alapján az önkormányzat jogi személy; feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg, amelyet a polgármester képvisel.
(5) Az önkormányzat szervei: képviselő-testület, polgármester (főállású), bizottságok, jegyző, polgármesteri hivatal, valamint az önkormányzat tagságával működő társulás.
(6) A választókerületek leírását az 1. sz. függelék, a települési képviselők névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.
(7) Az önkormányzat szerveinek kötelező feladat- és hatásköreit jogszabályok állapítják meg. A képviselő-testület átruházott feladat- és hatásköreit az 1. sz. melléklet tartalmazza. A képviselő-testületi döntésekkel önként vállalt feladat- és hatásköröket a 6. számú melléklet, valamint e döntések tartalmazzák.
2. § (1) A város első írásos említése a Garamszentbenedeki Apátság alapítólevelében szerepelt először 1075-ben. Bocskai István fejedelem 1606. szeptember 2-án lovashajdúkat telepített Szoboszlóra, kiváltságokkal. Ebből ered a Hajdúszoboszló városnév. A város idegenforgalmi jellegét az 1925. október 26-án Pávai-Vajna Ferenc főgeológus által felfedezett gyógyvíz alapozta meg.
(2) A város címere a Bocskai István által 1606-ban adományozott címer.
(3) A város zászlaja: a nemzeti zászlóval azonos méretarányú, 1/2-1/2-ed arányban égszínkék-fehér színű, hosszanti csíkozású.
(4) Az önkormányzat jelképeinek leírását, használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(5) Önkormányzati média a „Hajdúszoboszló Városi Lap” az önkormányzat hivatalos lapja (a továbbiakban: városi lap), az önkormányzati honlapok (turisztikai: www.hajduszoboszlo.hu, közigazgatási: www.hajduszoboszlo.eu) valamint a Hajdúszoboszlói Városi Televízió (a továbbiakban: Városi Televízió).
(6) A városi emlékünnep minden év szeptember 2-a, a hajdúk letelepítésének napja.
(7) Társadalmi szervezetek szervezésében megemlékezés történik minden évben az 1660. április 29-i Szejdi-dúlás, illetve az 1919. április 24-i vörös-terror áldozatairól, a gyógyvíz 1925. október 26-i felfedezéséről, valamint Pávai-Vajna Ferenc 1886. március 6-i születéséről.
3. § (1) A városi kitüntetéseket, címeket és díjakat, valamint adományozásuk rendjét külön önkormányzati rendelet határozza meg.
(2) A város hazai és nemzetközi kapcsolatait a 3. sz. függelék tartalmazza.
A képviselő-testület működése
4. § (1) A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 12.
(2) Az alakuló ülésen a választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, ezután az Mötv. alapján sor kerül a képviselők, a polgármester és az alpolgármester(ek) eskütételére és az esküokmányok aláírására. Az alakuló ülésen ezt követően más napirendek is tárgyalhatók.
5. § A képviselő-testület évenként 11 (augusztus hónap kivételével havonta egy), munkatervében tervezett rendes ülést tart.
Gazdasági ciklusprogram
6. § (1) A képviselő-testület a megalakulását követő 6 hónapon belül az Mötv. szerinti középtávú stratégiai céljait legalább 5 évre meghatározó gazdasági programot fogad el, a polgármester előterjesztése alapján.
(2) A program teljesítését a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a ciklus végén értékeli, éves munkatervében időközi jelentést is kérhet.
Munkaterv
7. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a rendes ülések hónapjait, napirendjeit és előterjesztőit tartalmazó éves munkaterve.
(2) A munkaterv tervezetének előkészítése során a polgármester napirendi javaslatot kér:
a) a képviselőktől;
b) a bizottságok elnökeitől (akik bizottsági javaslatot is megfogalmaztathatnak);
c) az önkormányzati gazdasági társaságoktól, és intézményektől;
d) települési közszolgáltatást nyújtó fontosabb szervezetektől;
e) szakmai érdekképviseleti szervektől;
f) a város polgárainak önszerveződő közösségeitől (társadalmi szervezetek);
g) a város egyéni választókerületének országgyűlési képviselőjétől;
h) a települési nemzetiségi önkormányzattól.
A javaslattevőt a javaslat sorsáról írásban tájékoztatja.
(3) A munkaterv tervezetét a jegyző a polgármester útmutatása alapján állítja össze és a polgármester terjeszti elő a képviselő-testület ülésére, legkésőbb tárgyév január 31-ig. A munkaterv tervezetének benyújtásakor tájékoztatást ad a tervezetbe fel nem vett javaslatokról.
(4) A munkatervet az önkormányzati közigazgatási honlapon nyilvánosságra kell hozni és át kell adni a helyi írott és elektronikus sajtónak is.
8. § A képviselő-testületi előterjesztések követelményeit, rendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza.
A képviselő-testületi ülés összehívása
9. § (1) Az ülést a polgármester, akadályoztatása esetén a kijelölt alpolgármester(ek), akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke hívja össze, meghatározva a meghívóban feltüntetendő napirendi javaslatot is. Döntése szerint ezeken kívüli előterjesztések is kiküldhetők a 2. sz. melléklet szabályainak alkalmazásával.
(2) A meghívóban fel kell tüntetni az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőiket. A meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt legalább 6 nappal a képviselőkhöz és a meghívottakhoz el kell juttatni.
(3) Az ülések meghívóját és írásos előterjesztéseit (a zárt, vagy azzá minősíthető előterjesztés kivételével) - az ülést megelőzően legalább 6 nappal – az önkormányzati közigazgatási honlapon el kell helyezni. Az ülések meghívóját és az írásos előterjesztéseket - a zárt, vagy azzá minősíthető előterjesztés kivételével - előzetesen a városi könyvtárnak, a városi lapnak, valamint a Városi Televíziónak is meg kell küldeni.
(4) A képviselő-testületi ülésre - a zárt ülés kivételével - tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) akit a munkaterv megjelöl;
b) a város egyéni választókerületének országgyűlési képviselőjét;
c) az előterjesztőt, illetve a napirend által konkrétan érintett szerv vezetőjét;
d) a polgármesteri hivatal vezetőit, szakértőit;
e) a polgárok várospolitikai célú és kihatású önszerveződő közösségeit (jegyzéküket a 7.sz. melléklet tartalmazza) a tevékenységi körüket meghatározóan érintő témákban;
f) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét (nemzetiségi szószóló).
(5) Halaszthatatlanul sürgős esetben az ülést összehívó e § szabályaitól eltérhet, a képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet ülés tartásáról (rendkívüli ülés). A Mötv-ben foglaltakon túl halaszthatatlanul sürgős esetnek kell tekinteni és a rendkívüli ülést haladéktalanul össze kell hívni:
a) az önkormányzat és intézményei működését alapvetően érintő esetben;
b) pályázati eljárással kapcsolatos halaszthatatlan esetben;
c) jogvesztő határidő esetén;
d) vis maior esetén.
10. § (1) A képviselő-testület az Mötv. szabályai szerint, illetve esetenkénti döntése alapján tart zárt ülést.
(2) A zárt ülésen született döntések az önkormányzati hatósági ügyek kivételével nyilvánosak. Képviselő-testületi határozat alapján a zárt üléseken született döntésekről közlemény is kiadható.
Az ülés vezetése
11. § (1) A döntést igénylő előterjesztéseket a meghívóban és az ülésvezetés során is el kell különíteni a csupán tájékoztatásra szolgálóktól, utóbbiak megtárgyalására a nyilvános ülésrész végén - a kérdések, interpellációk előtt - kerül sor.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a kijelölt alpolgármester(ek) vezetik, mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke vezeti.
(3) Az ülést vezető teendői:
a) ülésenként:
aa) a határozatképesség megállapítása, folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén jelzése;
ab) a napirendre javaslattétel, a napirend kiegészítésének lehetővé tétele, a napirendek elfogadtatása;
ac) előzetesen jelzett hozzászólási igény alapján - a képviselőtestület egyetértésével - a jelenlevő polgároknak rövid felszólalási lehetőség biztosítása;
ad) tájékoztatás adása az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről, intézkedésekről;
ae) a nyilvános ülésen előterjesztett napirendi pontok megtárgyalásának lezárását követően a képviselőknek kérdezési, interpellálási, az ülésre meghívottaknak bejelentés-tételi lehetőség biztosítása;
af) az ülés bezárása.
b) napirendi pontonként:
ba) nyílt, vagy zárt ülésen történő tárgyalási kötelezettség tisztázása a napirend címének (tárgyának) ismertetése;
bb) az előterjesztőnek, illetve az érintett bizottság elnökének szóbeli megajánlásra, kiegészítésre, bizottsági vélemény ismertetésére lehetőség adása;
bc) kérdésfeltevésre, majd válaszadásra felhívás;
bd) előterjesztések vitára bocsátása, a jelentkezőknek (név szerint) a szó megadása, ügyrendi javaslattal élőnek soronkívüliség nyújtása;
be) a vita lezárása előtt az előterjesztőnek reagálási, a jegyzőnek törvényességi észrevételezési lehetőség biztosítása;
bf) a vita lezárása, lényegének összefoglalása, a határozati javaslat(ok) ismertetése, majd szavazásra bocsátása és a döntés megállapítása, ismertetése.
12. § (1) A meghívóban nem szereplő, halaszthatatlan döntést igénylő javaslat soron kívüli megvitatása érdekében a képviselők 1/4-e, a bizottság, a polgármester, valamint a jegyző írásbeli sürgősségi indítványt terjeszthet elő.
(2) Az indítványt írásban, a sürgősség indokolásával legkésőbb az ülés kezdetéig lehet kiosztani.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a testület minősített többséggel, a napirendi pontok elfogadását megelőzően – vita nélkül – külön dönt. Az ülés teljes napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
13. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az ülésvezető:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, illetve ismétli az általa korábban elmondottakat, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő magatartást tanúsít; eredménytelen figyelmeztetés után a szót megvonja és ugyanannál a napirendnél már nem adhatja meg újra;
b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezi a nem képviselő rendbontót és a képviselő-testület - vita nélkül – minősített többséggel dönt arról, hogy a továbbiakban részt vehet-e az ülésen. Képviselőt az ülésről kizárni nem lehet.
d) amennyiben az ülésen a folytatást lehetetlenné tevő rendzavarás történik az ülést általa meghatározott időre félbeszakítja.
(2) Az ülést vezető azt félbeszakítva szünetet rendelhet el, meghatározva annak időtartamát. A szünetre bármely az ülésen jelenlevő, legalább tanácskozási jogú résztvevő javaslatot tehet.
(3) Határozatképtelenség esetén, illetve a tanácskozás közben határozatképtelenné vált ülésen az ülést vezető időtartamát meghatározva szünetet rendelhet el, vagy a folytatást meghatározott időpontra elhalaszthatja. Utóbbi esetben a jegyző a hiányzó képviselőket, meghívottakat és a nyilvánosságot a folytatásról – arra alkalmas módon – értesíti.
(4) A képviselő-testület határozatképtelensége vagy határozathozatal hiánya esetén, illetve két ülés közötti időszakban a polgármester minősített többséget nem igénylő, halaszthatatlanul sürgős, közvetlen anyagi kihatással nem járó ügyekben hozhat döntést.
Határozathozatal
14. § (1) A szavazás megkezdéséig a napirend előadója előterjesztését visszavonhatja, illetve bármelyik képviselő indítványozhatja az előterjesztés napirendről történő levételét. Utóbbiról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(2) A hozzászólások időbeli korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. A vita lezárása esetén az ügyrendi javaslat előtt szólásra jelentkezetteknek a szót a javaslat elfogadása esetén még meg kell adni, nevüket az ülésvezető szavazás előtt ismerteti.
(3) A szavazás előtt a jegyzőnek a szót meg kell adni, amennyiben törvényességet érintő jelzéssel kíván élni.
15. § (1) A képviselő-testület javaslatonkénti szavazással előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd a teljes javaslatról dönt. Az elfogadandó döntési javaslatot a szavazás előtt egyértelműen fogalmazza meg.
(2) A képviselő-testület döntéseit - ha jogszabály, vagy e szabályzat másként nem rendelkezik – név szerinti szavazás esetében is nyílt gépi szavazással, a számítógépes rendszer hibája esetén kézfelemeléssel hozza. A tartózkodás, valamint a jelenlévő, de nem szavazó képviselő e döntése elutasító szavazatot jelent. Titkos szavazást csak a törvény által megjelölt esetekben, bármely képviselő kezdeményezésére, minősített többséggel hozott határozata alapján tarthat. A titkos szavazást a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság képviselő tagjai bonyolítják le.
(3) Minősített többség szükséges a döntéshez a 3. számú mellékletben meghatározott esetekben.
(4) A szavazatok összeszámlálásáról az ülést vezető gondoskodik. Ha a szavazás eredményéről kétség merül fel, avagy indokolt képviselői, illetve polgármesteri javaslatra ugyanazon az ülésen a képviselő-testület minősített többséggel, egy alkalommal elrendelheti a szavazás megismétlését.
16. § (1) A határozatokat és rendeleteket évenként kezdődő folyamatos arab számmal, törve évszámmal, zárójelben megalkotása idejével kell ellátni, megjelölve megnevezését és címét is.
(2) Az önkormányzati rendeletekről és képviselő-testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet. E döntéseket a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni az érintetteknek, az önkormányzati közigazgatási honlapon is el kell helyezni.
(3) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejártát követő első ülésen a polgármester írásban jelentést ad. A jelentés tartalma:
a) jegyzék a teljes mértékben végrehajtott határozatokról (száma, tárgya);
b) rövid értékelő elemzés a fontosabb, nem egyedi ügyekben született, részletesebb feladatot megszabó határozatokról (amennyiben a két ülés közötti tájékoztatóban, vagy külön napirend keretében ez nem történik meg);
c) határidő meghosszabbításának kérése, ha az eredeti végrehajtási határidő teljesítése akadályba ütközik;
d) határozat módosításának, illetve visszavonásának kezdeményezése, ha a határozat lényegi tartalmában bármilyen változtatás szükséges, illetve a határozat okafogyottá vált.
Önkormányzati rendeletalkotás
17. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását, módosítását, vagy hatályon kívül helyezését - a jegyzőn kívül - kezdeményezheti:
a) a polgármester;
b) települési képviselő;
c) önkormányzati bizottság;
(2) A jegyző a hozzá benyújtott kezdeményezést - véleményével ellátva - a tárgy szerint illetékes bizottságnak terjeszti elő, amely elfogadása esetén dönt a koncepció előkészítéséről, a tervezet előkészítésének menetéről, rendjéről és előterjesztéséről. A bizottság által el nem fogadott kezdeményezést – amennyiben annak benyújtója kéri – a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(3) A tervezetet jogi szempontból a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság véleményezi. A rendelet tervezetét az e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra lehet hozni.
(4) Az előkészítés után nyújtható be a képviselő-testülethez a tervezet indokolással együtt. Tájékoztatást kell adni az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő nemzetiségi javaslatokról is.
18. § (1) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, azt a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző elsősorban az önkormányzati közigazgatási honlapon való megjelentetéssel gondoskodik, valamint megjelentetheti az önkormányzati médiában is.
(3) Az önkormányzati rendeletek folyamatos felülvizsgálata a jegyző feladata, aki jogszabályi változás esetén jelzi a módosítás szükségességét.
(4) A bizottságok tevékenységi körükben ellenőrzik a rendeletek érvényesülését.
(5) Az önkormányzati ciklus első évében a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság koordinálásával el kell végezni a hatályos rendeletek átfogó felülvizsgálatát.
(6) A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét az 5. sz. függelék tartalmazza.
Kérdések, interpellációk
19. § (1) A települési képviselők kérdéseiket, interpellációikat, bejelentéseiket - ebben a sorrendben - a napirendek megtárgyalását követően, az esetleges, zárt ülésen tárgyalt utolsó napirend megkezdése előtt tehetik meg.
(2) Az ülésen a képviselő felvilágosítást kérhet, kérdést tehet fel. Erre lehetőleg az ülésen válaszolni kell, elfogadásáról csak a kérdező nyilatkozik. A válasz meg nem adása, illetve a kérdező általi el nem fogadása esetén a továbbiakról a képviselő-testület dönt, az interpellációra vonatkozó szabályozás alapján.
(3) Interpellációnak minősül, ha a felvető önkormányzati hatáskörbe tartozó és nem költségvetési, vagy közigazgatási hatósági jogkörbe tartozó egyedi ügyben nemcsak felvilágosítást kér, hanem intézkedést is kezdeményez.
(4) Az ülés előtt legalább 10 nappal írásban beadott interpellációra az ülésen szóban, vagy írásban érdemben válaszolni kell. Más esetben az interpelláló képviselőt és a képviselő-testületet az írásbeli válaszról tájékoztatni kell legkésőbb a soron következő képviselő-testületi ülésen.
(5) A válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Ha a kapott választ nem fogadja el, akkor a képviselő-testület határoz.
(6) A válasz képviselő-testület általi el nem fogadása esetén a képviselő-testület az interpelláció alapján részletes vizsgálatot - felelősét és határidejét megjelölve - is elrendelhet, amelybe az interpelláló képviselőt be kell vonni, vagy az ügyet kivizsgálásra bizottság elé utalja, amely határidőben a testületnek jelentést ad.
Jegyzőkönyv
20. § (1) A képviselő-testületi ülésről számítógépes rendszer alapján hangfelvétel és írásos jegyzőkönyv készül. A nyilvános rendes ülésről a Városi Televízió is felvételt készít és sugároz.
(2) A Mötv-ben megjelölteken túl a jegyzőkönyv tartalmazza a távolmaradt, a késő, illetve a vége előtt eltávozó képviselők nevét, a végleges eltávozás időpontját, az interpellációkat és a válaszokat. A kérdéseket, válaszokat nem kell rögzíteni, csak a kérdezők, válaszadók nevét. Képviselői, meghívotti kérés esetén mindent szó szerint jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3) A jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni a meghívót, előterjesztéseket, az írásban benyújtott hozzászólásokat, a titkos szavazások jegyzőkönyvét.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyet elkülönítve kell kezelni.
(5) A jegyzőkönyvet (a szükséges mellékletekkel ellátva) a jegyző irattárba helyezi és - a zárt ülésről készült kivételével - megküldi a városi könyvtárnak. Külön kérésre bármelyik képviselőnek - a zárt ülés kivételével - jegyzőkönyv másolatot ad önköltségi áron. Az önkormányzati dokumentumokról - a zárt ülés anyagának kivételével - a jegyzőtől díj ellenében bárki másolatot kérhet.
(6) A titkos szavazások jegyzőkönyvét és szavazólapjait a lebonyolító képviselők lezárt, a záráson általuk aláírt borítékban helyezik el. A következő ülés befejezéséig, de legalább 30 napig a dokumentumot a jegyző megőrzi. Amennyiben a fenti határidőig észrevétel, kifogás nem érkezik, akkor felbontás nélkül megsemmisíti a borítékot és tartalmát.
Lakossági fórumok
21. § (1) A lakossági fórumok formái:
a) közmeghallgatás;
b) városrész-tanácskozás;
c) szakmai vita érdekeltek, érintettek részére;
d) általános várospolitikai fórum.
(2) A lakossági fórumok tartásáról, szervezési teendőiről a polgármester dönt. Tartásuk kötelező, ha a képviselők több mint fele indítványozza. A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját 10 nappal előtte nyilvánosságra kell hozni.
(3) Előzetes lakossági fórumot lehet tartani:
a) az éves költségvetés;
b) településrendezési terv;
c) önkormányzati rendelet;
d) önkormányzati gazdasági program
előkészítésére.
(4) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülésre, valamint a kérdésekre, interpellációkra vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.
22. § (1) Legalább 2000 választópolgár kezdeményezésére a képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el.
(2) Legalább 4000 választópolgár kezdeményezésére a képviselő-testület helyi népszavazást rendel el.
Az önkormányzat szervei
23. § (1) A képviselő-testület bizottsági szervezetét az alábbiak szerint határozza meg:
a) Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság 5 taggal,
b) Szociális és Egészségügyi Bizottság 5 taggal,
c) Kulturális, Nevelési és Sport Bizottság 5 taggal,
d) Városfejlesztési és Műszaki Bizottság 5 taggal,
e) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 5 taggal,
f) Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság 5 taggal,
g) Turisztikai és Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Bizottság 5 taggal,
(2) Elnökeik és tagjaik névsorát a 4. sz. függelék tartalmazza. Egy képviselő több bizottság tagjává is megválasztható. A bizottság képviselő tagjai közül elnökhelyettest választ.
(3) A polgármester illetményének emelésére, jutalmazására a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság tehet javaslatot. Ugyanezen bizottság végzi az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását, a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, valamint - az Mötv. 49. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alapján - az önkormányzati képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatos jogkövetkezmények megállapítását. Az önkormányzati képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatos jogkövetkezmény: a képviselő tiszteletdíjának csökkentése esetenként 3.000.- Ft-tal.
(4) A képviselő-testület fontos eseti feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet. Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséről szóló jelentés képviselő-testület általi elfogadásáig, illetve a képviselő-testület megszüntető határozatáig tart.
(5) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak juttatást, vagy tiszteletdíjat a képviselő-testület állapíthat meg.
24. § (1) A bizottságok az önkormányzat előkészítő, véleményező javaslattevő, szervező és ellenőrző, a képviselő-testület által átruházott hatáskör esetén ügydöntő szervei. Egymással mellérendeltségi viszonyban állnak. Feladataikat a 4. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A bizottságok együttes ülést is tarthatnak, amelyet a képviselő-testület, a polgármester és bármelyik képviselő is kezdeményezhet.
(3) A polgármester rendkívüli fontosságú döntés előkészítéseként összehívhatja a bizottsági elnökök egyeztető megbeszélését, amelyről a bizottsági ülésre vonatkozó szabályok szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni a jegyzőnek.
25. § (1) A bizottság munka- (ülés-) tervet készíthet. A bizottsági ülések nyilvánosak. A zárt ülésre az Mötv. szabályai vonatkoznak. Az ülésre külön meghívandókról a bizottság elnöke dönt.
(2) A bizottság ülését - egyeztetve a polgármesteri hivatal illetékes irodavezetőjével, vagy az erre kijelölt irodavezető-helyettesével - az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Az alakuló vagy az azt követő képviselő-testületi ülésen a bizottság tagjai esküt tesznek.
(3) A bizottságok ügyviteli teendőit a polgármesteri hivatal látja el ügyrendjében meghatározott módon. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, továbbá egy tagja és a jegyző, vagy a jegyző megbízottja írja alá.
(4) A bizottság határozatképes, ha tagjai többsége jelen van. Határozatait egyszerű többséggel a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint hozza. Működési szabályaikat maguk határozzák meg.
26. § Az illetékes bizottság(ok) állásfoglalása nélkül nem nyújtható(k) be a képviselő-testületnek az:
a) éves költségvetésre és teljesítésének értékelésére;
b) önkormányzati és városfejlesztési koncepciókra, programokra, rendezési tervekre;
c) az önkormányzati tulajdon hasznosítására;
d) gazdasági társaságban való részvételre;
e) önkormányzati rendelet alkotására;
f) hitelfelvételre;
g) társulási, együttműködési megállapodásra irányuló előterjesztések.
27. § (1) Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság, tartja nyilván és ellenőrzi.
(2) A bizottság a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megnyíltától számított, legkésőbb 5. napig a nyilatkozat tételre kötelezetteknek a szükséges példányban megküldeti az erre szolgáló formanyomtatványt és a hatályos jogszabályok alapján készített útmutatót.
(3) A bizottság a vagyonnyilatkozatokat a hivatal irodájában levő szekrényben tárolja, a bizottság által lezárt, aláírt, lepecsételt módon.
(4) A nyilatkozatot tartalmazó, a kötelezett által lezárt és a lezáráson általa aláírt borítékon fel kell tüntetni a kötelezett nevét, valamint a benyújtás bizottsági elnök által igazolt időpontját. A kötelezett részére az átvételről elismervényt kell kiadni.
(5) A bizottság az általa kezelt vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet, amelynek adattartalma:
a) benyújtó neve, minősége (képviselő, bizottság tagja);
b) benyújtás időpontja;
c) benyújtott vagyonnyilatkozatok száma (saját és hozzátartozói);
d) eljárás kezdeményezése;
e) bizottság által tett intézkedés
f) eljárás eredménye.
(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A bizottság eljárása során a nyilatkozatot tevőt, illetve hozzátartozóját, valamint a kezdeményezőt és az általa javasolt személyeket meghallgathatja, szakértőt vehet igénybe, adatokat szerezhet be más szervektől, személyektől. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás dokumentumait a nyilatkozathoz csatolva, azzal együtt, mások számára hozzá nem férhetően kell tárolni.
(7) A vagyonnyilatkozatok nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételének módjáról a képviselő-testület dönt.
28. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdésének eb) pontja alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (vezér)igazgatói, igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjai, illetőleg az önkormányzat bizottságainak nem képviselő-testületi tagjai.
(2) A vagyonnyilatkozatok átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére valamint a vagyongyarapodási vizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat külön szabályzat tartalmazza.
A települési önkormányzati képviselők
29. § (1) A települési képviselők:
a) a testületi üléseken részt vesznek, akadályoztatásukat - a lehetőséghez képest - a polgármesternek előre jelzik;
b) a döntések előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében bizottság tagjaként, illetve képviselő-testületi, vagy polgármesteri felkérés alapján közreműködnek;
c) képviselői munkájukhoz jogosultak a városháza e célt szolgáló helyiségeinek térítés nélküli igénybevételére, amelyet és munkájuk egyéb feltételeit a jegyző a hivatal útján biztosítja;
d) az előterjesztések rendjéről szóló szabályozás alapján bizottságnak, vagy a képviselő-testületnek előterjesztést tehetnek (képviselői indítvány).
(2) Juttatásaikat, tiszteletdíjukat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) A kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő tiszteletdíjának, juttatásainak megvonásáról a képviselő-testület zárt ülésen, minősített többséget igénylő szavazással dönt.
A polgármester és az alpolgármester(ek)
30. § (1) A főállású polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát, szervezi a közszolgáltatások ellátását. Segíti a képviselők és a bizottságok munkáját, együttműködik a polgárok önszerveződő közösségeivel.
(2) A polgármester - a képviselő-testület által előzetesen elfogadott jelentés alapján - évente egy alkalommal tájékoztatja a nyilvánosságot az önkormányzat vagyoni, gazdasági helyzetének alakulásáról.
(3) A polgármester havonta legalább egy szerdai napon fogadónapot tart, a különböző rendezvényeken pedig képviseli az önkormányzatot. Munkaideje heti 40 óra, annak napi megosztása a reá háruló feladatokhoz igazodik.
31. § (1) A képviselő-testület a polgármester általános helyettesítésére, a polgármester megbízása és iránymutatása alapján egyes területeken (gazdaságfejlesztés, valamint társadalmi kapcsolatok) munkájának segítésére kettő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ; feladataikat a 4. számú melléklet tartalmazza. Az alpolgármester(ek) hiánya vagy akadályoztatása esetén feladatait a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke látja el.
(2) Az alpolgármester(ek) a polgármester helyettesítéséhez, illetve a rábízott feladatok ellátásához szükséges időt a hivatalban tölti(k). A hivatal gondoskodik az alpolgármester(ek) munkafeltételeinek biztosításáról. A polgármestert helyettesítő alpolgármester(ek) fogadónapja azonos a polgármesterével.
A polgármesteri hivatal
32. § (1) A hivatalt vezető jegyző az Mötv-ben meghatározott feladatain túl:
a) rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet, más szerveket és a nyilvánosságot a munkát érintő jogszabályokról, a pályázatokról, a polgármesteri hivatal tevékenységéről, az ügyintézésről, biztosítja a polgárok személyes adatainak védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát a hatályos jogszabályoknak és a helyi adatvédelmi szabályzatnak megfelelően;
b) előkészíti a képviselőtestületi és bizottsági ülések előterjesztéseit, szervezi a döntések végrehajtását, arról jelentést ad;
c) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről, szervezi az igazgatási munka korszerűsítését;
d) megküldi a képviselő-testület által - vagy átruházott hatáskörben - hozott döntéseket a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek;
e) képviseli a hivatalt;
f) a költségvetésben biztosított összegekkel célszerűen gazdálkodva biztosítja az önkormányzati működés és a polgármesteri hivatal tárgyi és személyi feltételeit;
g) havonta legalább egy szerdai napon fogadónapot tart.
h) átruházott hatáskörben ellátja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 3. §-ának (2) bekezdésében, 7. §-ának (3) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében, 34. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben, 36. §-ának (1) és (3) bekezdéseiben, 39. §-ában, 41. §-ának (2) bekezdésében, 42. §-ának (3) bekezdésében és a 42/A. §-ának (1) bekezdésében megjelölt közútkezelői feladatokat.
(2) A jegyző feladatait a polgármesteri hivatal ügyrendje szerint a hivatal dolgozóinak közreműködésével látja el, akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.
(3) Az Mötv. 82. § (3) bekezdésében szabályozott esetekben a polgármester a jegyzői feladatok ellátásával a polgármesteri hivatal - a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő - köztisztviselőjét bízza meg a jegyzői feladatok ellátására kiírt pályázat lezárultáig, illetve az akadályoztatás megszűnéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra.
33. § (1) Az egységes polgármesteri hivatal elnevezése: Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal. A hivatal feladatait alapító okiratának (5. számú melléklet) megfelelően látja el.
(2) A polgármesteri hivatal a szükséges munkamegosztás érdekében az alábbi irodákra tagolódik:
a) Önkormányzati Iroda
b) Igazgatási Iroda
c) Gazdasági Iroda
Az irodákat irodavezetők vezetik, de ezzel megbízható a jegyző vagy az aljegyző is. Az irodák a hivatal szervezeti és működési szabályzatában szabályozottak szerint csoportokra tagolódhatnak.
(3) A munkaidő minden munkanapon 7.30 órakor kezdődik és hétfőn 16.00 óráig, kedden 16.00 óráig, szerdán 17.00 óráig, csütörtökön 16.00 óráig, pénteken 12.30 óráig tart. A munkaközi ebédszünet 30 perc, amelyet – péntek kivételével – munkaidőben 12.00 óra és 13.00 óra között kell kiadni.
(4) A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási ideje hétfőn 8.00 órától 16.00 óráig, szerdán 8.00 órától 17.00 óráig, pénteken 8.00 órától 12.00 óráig tart. A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási időn kívüli munkaidőben is fogadja a halaszthatatlan ügyben érkezett ügyfelet.
Az önkormányzat vagyona, költségvetés
34. § (1) Külön önkormányzati rendelet tartalmazza az önkormányzat vagyonára vonatkozó előírásokat, megállapítva:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyakat;
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait;
c) azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését, valamint zárszámadását külön rendeletben állapítja meg.
(3) A képviselő-testület a költségvetésről kétfordulós tárgyalási rendszerben dönt.
(4) A költségvetést és zárszámadást valamennyi bizottság szakterületét érintően előzetesen véleményezi. Az előkészítést a polgármester szervezi és koordinálja.
Vegyes és záró rendelkezések
35. § (1) A függelékek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A szabályzat megtekinthető a városi könyvtárban és a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Irodáján, valamint az önkormányzati közigazgatási honlapon.
(3) Ez a rendelet a mai napon, 2019. november 7-én, a következő napirend tárgyalásának megkezdésekor lép hatályba.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 19/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete, az azt módosító 5/2015. (II. 19.), 24/2015. (IX. 10.), 6/2016. (II. 18.), 7/2016. (III. 17.), 18/2016. (X. 20.), és a 17/2019. (X. 31.) önkormányzati rendeletekkel együtt.
(5) A szabályzat mellékletei (1. melléklet):
1. számú: A képviselő-testület átruházott feladat- és hatáskörei.
2. számú: A testületi előterjesztések követelményei, rendje.
3. számú: Minősített többséggel eldöntendő ügyek jegyzéke.
4. számú: Az alpolgármesterek és a bizottságok feladatai.
5. számú: A polgármesteri hivatal alapító okirata.
6. számú: Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai.
7. számú: A polgárok várospolitikai célú és kihatású önszerveződő közösségei.
8. számú: Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának kormányzati funkciói.
(6) A szabályzat függelékei:
1. számú: Választókerületek, szavazókörök.
2. számú: Képviselői névsor.
3. számú: Hazai és nemzetközi testvérvárosi kapcsolatok.
4. számú: Bizottságok elnökei és tagjai.
5. számú: Hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke.
6. számú: Önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, illetve költségvetési szervek jegyzéke.
7. számú: A képviselő-testület munkaterve.
8. számú: Az önkormányzat tagságával működő társulás társulási megállapodása.
9. számú: Együttműködési Megállapodás Hajdúszoboszló Város Önkormányzata és a Hajdúszoboszlói Német Nemzetiségi Önkormányzat között.
10. számú: Együttműködési Megállapodás Hajdúszoboszló Város Önkormányzata és a Hajdúszoboszlói Roma Nemzetiségi Önkormányzat között.
36. § Ez a rendelet 2019. november 7-én lép hatályba.
1. melléklet
Polgármesterre ruházott hatáskörök
a) személyes gondoskodást nyújtó intézményt kíván a képviselőtestület megszüntetni, illetőleg annak ellátási területét vagy az ellátási kötelezettség terjedelmét változtatja meg;
b) az ellátórendszer működését szolgáló vagyont a testület más célra kívánja felhasználni;
c) a törvényben vagy külön jogszabályban nem szabályozott új ellátást kíván bevezetni a képviselőtestület.
Szociális és Egészségügyi Bizottságra átruházott hatáskörök
Kulturális, Nevelési és Sport Bizottságra átruházott hatáskörök
Városfejlesztési és Műszaki Bizottságra átruházott hatáskörök
Pénzügyi és Gazdasági Bizottságra átruházott hatáskörök
2. melléklet
I.
1. Előterjesztések írásban, vagy kivételesen (kisebb jelentőségű kérdésekben, illetve tájékoztatásként) szóban kerülhetnek a képviselő-testület, vagy annak bizottságai elé.
2. Előterjesztések tájékoztatásra, információ-nyújtásra, illetve várospolitikai súlyú nem önkormányzati hatáskörbe tartozó kérdésekben történő állásfoglalásra, vagy feladatkörben, hatáskörben, hatósági jogkörben, tulajdoni jogkörben történő határozathozatalra, avagy önkormányzati rendeletalkotásra irányulhatnak.
3. Az állásfoglalásra irányuló előterjesztések tartalmazzák annak ajánlott szövegét, a meghozatalát indokoló körülményeket.
4. Az önkormányzati rendelet alkotására irányuló előterjesztés tartalmazza a rendelet megalkotásának indokait, a tervezet főbb elveit, szabályozási lehetőségeit, módjait. A rendelet tervezetét a jogszabályoknak megfelelő szövegezési móddal és indokolással ellátva kell előterjeszteni.
5. A határozathozatalra irányuló előterjesztések
II.
A határozathozatalra irányuló előterjesztések tartalma
1. Az előterjesztés címből és két részből áll:
a) Az első részben (bevezetés, helyzetfeltárás, elemzés, értékelés, indokolás)
2. Indokolt esetben alternatív határozati javaslatot kell kidolgozni, előnyeinek és hátrányainak - az előterjesztés első részében történő - elemzésével és indoklásával.
3. E követelmények nem vonatkoznak a tájékoztatásra, illetve város- politikai súlyú kérdésekben való állásfoglalásra irányuló előterjesztésekre.
III.
Eljárási szabályok
1. Az előterjesztés elkészítéséért annak előadója felelős.
a) A napirend előadója az előkészítés időszakában a tervezetet egyezteti a munkatervben megjelölt, vagy a jogszabályok által meghatározott szervekkel és személyekkel, illetve szakmai szempontból minden esetben egyezteti a polgármesteri hivatal illetékes szakirodájának irodavezetőjével vagy irodavezető-helyettesével. A véleményekről, javaslatokról a testület tájékoztatást kap, szóbeli kiegészítésben, vagy írásban az előterjesztés részeként.
b) Nem önkormányzati szerv előterjesztése esetén a jegyző felelős azért, hogy az előterjesztés megfeleljen a követelményeknek.
2. A képviselő-testület vagy bizottság ülésére előterjesztést készíthet vagy tehet (előadó):
a) a Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal részéről:
3. Az előterjesztéseket - a tájékoztatásra szolgálók kivételével - általában írásban kell megtenni, az ülést megelőző 10 nappal a jegyzőnek leadva, aki továbbításáról is gondoskodik. Az ülésen benyújtott a törvényességi vizsgálat szempontjából is sürgősséginek tekintendő, kivéve, ha a jegyző másként nyilatkozik.
4. Szóbeli, vagy a képviselők által az ülést megelőzően legalább 6 nappal kézhez nem kapott írásos előterjesztés - kivéve a tájékoztatókat - csak sürgősségi eljárással tűzhető napirendre.
5. Egyszerűbb ügyekben az előterjesztés írásbeli megfogalmazása mellőzhető, de a határozati javaslatot ebben az esetben is írásban kell elkészíteni és meghívóval együtt kiküldeni, sürgősségi eljárásnál az ülés kezdetéig kiosztva.
IV.
Képviselői indítványok
1. E szabályozás a képviselői önálló előterjesztésekre is vonatkozik, az alábbi kiegészítésekkel:
a) az előterjesztést az ülést megelőzően legalább 10 nappal kell leadni a polgármesternek, vagy a jegyzőnek az esetleges törvényességi észrevételezésre is időt biztosítva;
b) az előterjesztést tevőnek biztosítania kell, hogy az érintett bizottságok előzetesen véleményezhessék, lehetőleg az indítványtevő ülésen történő részvételével.
2. A polgármester az e szabályzásnak megfelelően elkészített és benyújtott képviselői indítványt nem köteles a képviselő-testületi ülés meghívójában szerepeltetni, csak a képviselőknek a többi előterjesztéssel együtt megküldeni. A napirendre vételről a képviselő-testület határoz ülésén.
3. A jegyző a képviselői indítványok elkészítéséhez, kezeléséhez kérés esetén lehetőségei szerint segítséget ad (pl. írásba foglalás, sokszorosítás, bizottságoknak tárgyalásra megküldés, jogi véleményezés), illetve törvényességi jelzését írásban csatolja, avagy a bizottsági, képviselő-testületi ülésen szóban elmondja.
4. A költségvetési és más, anyagi kihatású előterjesztéshez kapcsolódó érdemi (határozat, vagy rendeletmódosító) változtatási javaslat csak legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12.00 órájáig írásban nyújtható be, azért, hogy az illetékes bizottság (gazdasági, illetve igazgatási, egészségügyi, szociális) előzetesen véleményezhesse.
5. Kitüntetettekre vonatkozó javaslat előzetes bizottsági megtárgyalás nélkül, pusztán a képviselő-testületi ülésen megtéve nem hangozhat el.
3. melléklet
MINŐSÍTETT TÖBBSÉGGEL ELDÖNTENDŐ ÜGYEK JEGYZÉKE
a) a Mötv. 50. §-a szerint minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt ügyekben:
4. melléklet
AZ ALPOLGÁRMESTEREK FELADATAI
I.
Gazdaságfejlesztésért felelős alpolgármester
1. Előkészíti és figyelemmel kíséri az önkormányzat helyi gazdaságfejlesztési feladatait.
2. Előkészíti és figyelemmel kíséri az önkormányzat kormányzati szervekkel, valamint más településekkel kialakítandó gazdaságfejlesztési együttműködését,
3. Figyelemmel kíséri a helyi vállalkozásokkal való rendszeres kapcsolattartást,
4. Előkészíti és figyelemmel kíséri az önkormányzat városüzemeltetéssel, turisztikával, mezőgazdasággal, környezetvédelemmel, közneveléssel és sporttal kapcsolatos feladatainak megvalósítását, kapcsolatot tart az a térségi turisztikai szereplőkkel, köznevelési intézményekkel, sportegyesületekkel.
II.
Társadalmi kapcsolatokért felelős alpolgármester
1. Kezdeményezi és figyelemmel kíséri a civil szervezetekkel és az egyházakkal kapcsolatos ügyeket, kapcsolatot tart a városban működő kisebbségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és az egyházakkal.
2. Előkészíti és figyelemmel kíséri az önkormányzat egészségüggyel, szociálpolitikával és kultúrával kapcsolatos feladatainak megvalósítását, kapcsolatot tart a helyi kulturális intézményekkel és szereplőkkel, a művészeti nevelés területén dolgozókkal,
3. Javaslatot fogalmaz meg társadalmi, közösségi és kulturális ügyekben, karitatív ügyekben is szerepet vállal.
4. Figyelemmel kíséri a testvérvárosi kapcsolatok működését és javaslatokat tesz a kapcsolatok alakítására, újabb kapcsolatfelvételekre, térségi szintű társadalmi kapcsolatokra törekszik a környező településekkel.
A BIZOTTSÁGOK FELADATAI
I.
A bizottságok általános feladatai
1. Tevékenységi körükben az önkormányzat koncepcióinak, terveinek, programjainak előkészítése, a végrehajtás szervezése, ellenőrzése.
2. Közreműködés az éves költségvetések előkészítésében, a teljesítés szervezése, ellenőrzése, az időszakos, valamint az éves zárszámadás véleményezése, javaslattétel a pénzmaradvány felosztására, pótelőirányzatra vonatkozóan.
3. Önkormányzati rendelet alkotásának, módosításának, kezdeményezése, rendelet tervezetének véleményezése, érvényesülésének ellenőrzése a bizottság tevékenységi körében.
4. A képviselő-testület által reájuk bízott feladatkörben, illetve átruházott hatáskörben érdemi döntéshozatal, a képviselőtestület megbízásainak teljesítése, mindezekről beszámolás.
5. Saját feladatkörükben képviselő-testületnek szánt előterjesztések benyújtása, előterjesztéseinek véleményezése, a határozatok végrehajtásának ellenőrzése.
6. Tevékenységi körükben a jogszabályok érvényesülésének, a polgármesteri hivatal munkájának, a hatósági ügyek kulturált intézésének figyelemmel kísérése, ellenőrzése, szükség szerint a jegyző intézkedésének kezdeményezése.
7. A polgármester intézkedésének kezdeményezése önkormányzati érdeksérelem észlelése esetén.
8. Együttműködés az önkormányzat más bizottságaival, szükség szerint együttes ülések tartása.
9. Kapcsolattartás a tevékenységi körbe tartozó nem önkormányzati szervekkel, szükség szerint eseti szakértők bevonása a bizottsági munkába.
10. A bizottság munkájáról a polgárok tájékoztatása.
11. Tevékenységi körükben a munkaviszony illetve közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó vezetői pályázatok véleményezése.
12. A bizottság elnökhelyettesének megválasztása, működési szabályainak meghatározása, annak alapján, a feladatok teljesítése érdekében történő, szükség szerinti működés.
13. Tevékenységi körükben önkormányzati elismerésekre, kitüntetésekre javaslattétel, illetve az ilyen, mások által tett javaslatok előzetes véleményezése.
14. Tevékenységi körükben a pályázati kiírások alapján benyújtandó pályázatokra javaslattétel, a nyertes pályázatok lebonyolításának segítése, ellenőrzése.
II.
Az egyes bizottságok konkrét feladatai
1. Elkészíti és előterjeszti a szervezeti, működési szabályzat tervezetét, folyamatosan vizsgálja érvényesülését, ciklusonként legalább egyszer felülvizsgálja, javaslatot tesz módosítására, kiegészítésére, értelmezi az egyes rendelkezéseket vita esetén.
2. Jogi szempontból véleményezi az önkormányzati rendeletek tervezetét, kezdeményezi hatályos rendelet jogszabálysértő rendelkezésének módosítását, hatályon kívül helyezését.
3. Figyelemmel kíséri a képviselőtestület, a bizottságok, valamint a polgármesteri hivatal jogszerű működését, javaslatot tesz a jogsértő tevékenység (vagy mulasztás) megszüntetésére.
4. Állást foglal a bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén.
5. Ellátja a képviselőtestület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket.
6. Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat működését érintő jogszabályokat, önkormányzati ügyekben jogi véleményt nyilvánít.
7. Segíti és koordinálja a közbiztonsággal (a tűzvédelmet is beleértve) kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását, együttműködik:
a) a rendőrkapitánysággal;
b) a katasztrófavédelemmel;
c) a polgárőrséggel;
d) más e területen működő szervekkel
8. A polgármesteri hivatal hatósági, igazgatási tevékenységéről beszámoltatja a jegyzőt, illetve a szervezeti egységek vezetőit.
9. Véleményezi a polgármesteri hivatal fejlesztési, korszerűsítési tervét, ellenőrzi megvalósítását, valamint az ügyvitel korszerűsítésének menetét.
10. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a polgármester illetményének emelésére, jutalmazására.
11. Ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos teendőket. Kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, előterjesztést tesz a képviselő-testületnek. Vizsgálat után megállapítja az önkormányzati képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatos jogkövetkezményeket.
1. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a város egészségügyi ellátottságát, közegészségügyi helyzetét, az egészségügyi és szociális intézmények tevékenységét, szükség esetén jelzéssel él, vagy javaslatot tesz a jogkörök gyakorlójának.
2. Ellenőrzi az egészségügyi és szociális intézmények működését, véleményezi szervezeti és működési rendjüket, javaslatot tesz fejlesztésükre, átszervezésükre.
3. Javaslatot tesz az egészségügyi és szociális ágazat költségvetési előirányzatára, ellenőrzi felhasználását.
4. Kapcsolatot tart és együttműködik a népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálattal.
5. Figyelemmel kíséri a munkanélküliség helyzetét, javaslatot tesz a munkanélküliek szociális helyzetének javítására.
6. Figyelemmel kíséri az egészségkárosodottak helyzetét, javaslatot tesz helyzetük javítására.
7. Közreműködik az egészségvédelmi tanácsadás és propaganda szervezésében.
8. Dönt a képviselőtestület által reá ruházott szociális gondoskodási önkormányzati hatósági ügyekben.
9. Figyelemmel kíséri a város szociális helyzetét, véleményezi, illetőleg javaslatot tesz a nem bizottsági döntési hatáskörbe tartozó egészségügyi és szociális ügyekben.
1. Figyelemmel kíséri a nevelési intézmények szakmai munkáját, kezdeményezi az esetleges intézményi felülvizsgálatot. Közreműködik a nevelési intézmények éves költségvetésének elkészítésében.
2. Szakmai ellenőrzést - szakértő bevonásával - folytat az intézményekben.
3. A nevelési területre vonatkozóan javaslatot tesz költségvetési előirányzatra és véleményezi felhasználását.
4. Állást foglal az nevelési intézmények névadásával kapcsolatban, javaslatot tesz hasznosításukra, fejlesztésükre.
5. Az önkormányzat által biztosított keretből nyújtja a céltámogatásokat, ellenőrzi felhasználását.
6. Képviselője útján véleményezi az önkormányzat által az nevelési intézményeknek szánt felújítási keret felhasználását.
7. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a művelődési intézmények szakmai munkáját, gazdálkodást, szükség esetén jelzéssel él, vagy javaslatot tesz a jogkörök gyakorlójának.
8. Véleményezi a művelődési intézmények, illetve a kulturális- és sportegyesületek működését, javaslatot tesz korszerűsítésükre, fejlesztésükre, támogatásukra, állást foglal névváltoztatásukkal kapcsolatban.
9. A művelődési és sport területre vonatkozóan javaslatot tesz költségvetési előirányzatra, ellenőrzi és véleményezi felhasználását.
10. Javaslatot tehet közterület elnevezésére, emléktáblák, műalkotások elhelyezésére.
11. Javaslatot tesz országos és városi ünnepek, évfordulók megünneplésére, kulturális és sport rendezvényekre, meghatározza ezek programjait, figyelemmel kíséri lebonyolításukat.
12. Pályázatok alapján javaslatot tesz a képviselő-testületnek a kulturális és sport alap évenkénti felosztásáról, ellenőrzi a támogatások felhasználását.
13. Közreműködik a kulturális programok, szabadidősport szervezésében, segíti és támogatja a diák-, illetve versenysportot.
14. Véleményezi az önkormányzat által működtetett tömegkommunikációs eszközök működését.
15. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a közoktatási célkeret felhasználására és ellenőrzi a támogatások felhasználását.
1. Összehangolja az éves költségvetés előkészítését.
2. Véleményezi és ellenőrzi:
a) az éves költségvetés és a zárszámadás, valamint a pénzmaradvány felosztásának tervezetét;
b) a jövőre vonatkozó tervek költségvetési előirányzatait;
c) az intézmények részére biztosított keretszámok elosztását és felhasználását;
d) az önkormányzat pénzalapjához a bevételi források körével, a részesedés mértékével kapcsolatos előterjesztéseket;
e) az önkormányzatot érintő adókkal kapcsolatos tevékenységeket;
f) a költségvetést érintő beszámolókat;
g) önkormányzati intézmény alapítását, megszüntetését.
3. Rendszeresen ellenőrzi a költségvetési előirányzatok városi teljesítését.
4. Javaslatot tesz hitel felvételére, illetve véleményezi az erre irányuló javaslatokat.
5. Előkészíti az önkormányzat gazdasági programját, figyelemmel kíséri és ellenőrzi teljesítését.
6. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati vagyon nyilvántartását, a vagyonnal való gazdálkodást.
7. Javaslatot tesz a vagyon kezelésének módjára, a vagyon hasznosításának, a tulajdonosi jogok gyakorlásának formájára és eszközeire.
8. Javaslatot tesz a közszolgálati érdekeltségi, juttatási szabályok kialakítására, ellenőrzi érvényesülésüket.
9. Véleményt nyilvánít vállalkozás indításáról, illetőleg az abban való önkormányzati részvételről, a megállapodás (társasági szerződés, alapító okirat) tervezetéről.
10. Közreműködik a befektetési és vállalkozási tevékenység összefogásában, koordinálásában.
11. Közreműködik a vállalkozásbarát környezet kialakításában, javaslatot tesz az ezt elősegítő és szükséges intézkedések megtételére.
12. Vizsgálja a vállalkozások foglalkoztatási gondok enyhítését elősegítő módozatait, javaslatot tesz ezek létrehozására.
13. Javaslatot tesz önkormányzati érdekű vállalkozások támogatására.
14. Javaslatot tesz tenderek kiírására, illetve véleményt nyilvánít ezekről.
15. Véleményezi az önkormányzati vagyont érintően más gazdálkodó szervezetek, vállalkozók által benyújtott kérelmeket, ajánlatokat.
16. Önkormányzati tulajdon hasznosítása esetén javaslatot tesz az ár (díj) megállapítására, a képviselőtestület megbízása esetén meghatározza az árat (díjat).
17. Véleményezi az önkormányzati tulajdon elidegenítését, cseréjét, megterhelését, bérletét, vállalkozásba való bevitelét, koncesszióba adását, illetve más célú hasznosítását.
18. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek pótelőirányzat biztosítása iránti kérelemről a vis maior keretből.
19. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek az önkormányzati felújítási alap felhasználásáról.
20. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a külterületi utak, hidak, átjárók felújításának költségeiről.
21. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a Civil Alap felhasználásáról.
22. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a társasházak felújításával kapcsolatos önerő alap felhasználásáról.
23. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a területfoglalási díj mértékéről.
1. Elősegíti a városfejlesztés, rendezés - tervnek megfelelő - fő irányai érvényesülését, előkészíti, véleményezi a rendezési programot, terveket.
2. Véleményt nyilvánít közműfejlesztési kérdésekben, valamint a beruházások területrendezési és építészeti kérdéseiben.
3. Véleményt nyilvánít önkormányzati tulajdonú telkek elidegenítésével kapcsolatos rendezési tervi és környezetvédelmi kérdésekben.
4. Véleményezi az önkormányzati terület-felhasználásokat, beruházásokat.
5. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek az önkormányzati felújítási alappal kapcsolatban a felújítások szakmai hátteréről.
6. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a területfoglalással kapcsolatban annak szakmai hátteréről.
7. Segíti az önkormányzati építőipari tevékenység (szociális célú lakásépítés és felújítás, önkormányzati költségvetési intézmények építése, felújítása, karbantartása, építési vállalkozás) elvégzését.
8. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a következő kommunális szolgáltatások nyújtását:
a) köztisztasági (szemétszállítás, szeméttelep fenntartása, hulladék ártalmatlanítása, lomtalanítás, közterület tisztántartása, hó eltakarítása, csúszásmentesítés);
b) közterület-fenntartás (út-, híd-, járdakarbantartás és építés, parkfenntartás és építés, közterületi tárgyak karbantartása, közvilágítás, közhasznú munkavégzés szervezése);
c) temetőfenntartás, temetkezési szolgáltatások;
d) ingatlankezelés (szociális lakások kezelése, fenntartása, nem lakás célú ingatlanok kezelése, fenntartása, egyéb közcélú ingatlanok kezelése);
e) vízgazdálkodás (vízszolgáltatás, szennyvízelvezetés, szennyvíztelep fenntartása, folyékony hulladékok gyűjtése, vízkárelhárítás, belvízmentesítés);
f) távhőszolgáltatás;
g) fürdőszolgáltatás (gyógy-, és strandfürdő, uszoda, szabad strand);
h) tüzeléstechnikai szolgáltatás (kéményseprés);
9. Segíti az épített (mesterséges környezettel) kapcsolatos alábbi önkormányzati tevékenységek végzését:
a) műemlékvédelem (műemlék, műemlék-jellegű, településképi jelentőségű épületek, építmények és köztéri tárgyak védelme, fenntartása);
b) településrendezés (településfejlesztés, infrastrukturális fejlesztések, koncessziók szervezése és felügyelete, településkép kialakítása, védelme, középületek tervezése);
c) környezetvédelem (zaj, rezgés, levegő- és víztisztaság védelme, veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása, egyéb környezeti károk figyelése és elhárítása);
d) közterületi rend kialakítása, fenntartása (közlekedési rend, parkolás, közterület használata);
1. Elősegíti az önkormányzat mezőgazdasággal kapcsolatos feladatainak tervezését, végrehajtását és ellenőrzését.
2. Segíti a mezőgazdasággal és mezőgazdasági rendeltetésű önkormányzati tulajdonú földekkel, valamint a természeti környezettel (mezőgazdálkodás, állategészségügy, növényegészségügy, természetvédelem) kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását.
3. Javaslatot tesz és véleményt nyilvánít „külterületi rendezési terv” kérdésében.
4. Figyelemmel kíséri a termőföldek rendeltetésszerű hasznosítását, elősegíti az önkormányzati tulajdonban lévő termőföldek hasznosítását.
5. A tulajdon védelme érdekében kezdeményezi a mezőőri szolgálat felállítását, figyelemmel kíséri működését.
6. Javaslatot tesz az önkormányzati tulajdonba került külterületi szilárdburkolatú és földutak, hidak, átjárók, vízelvezető csatornák kialakítására, karbantartására, felújítására, ellenőrzi a mezőőri szolgálat útján azok állapotát.
7. Közreműködik és segíti az állategészségügyi szabályok teljes körű érvényesítését (zárlat, járvány).
8. Ellátja a mezőgazdasággal kapcsolatos környezetvédelmi feladatokat.
9. Kapcsolatot tart a városi és megyei mezőgazdasági köznevelési intézményekkel.
10. Kapcsolatot tart a mezőgazdasági gazdálkodó-érdekképviseleti szervekkel.
11. Kapcsolatot tart a zártkerti egyesületekkel, vadásztársaságokkal, horgászegyesülettel.
12. Elősegíti a mezőgazdasági szaktanácsadás fenntartását, fejlesztését.
13. Elősegíti erdőbirtokosságok létrehozását és velük folyamatos kapcsolatot tart.
14. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek, valamint figyelemmel kíséri a környezetvédelmi ciklusprogram megvalósítását.
15. Ellátja az önkormányzati beruházások környezetvédelmi hatásainak vizsgálatát.
1. Elősegíti az idegenforgalmi vállalkozásokkal kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását.
2. Az idegenforgalomban működő szervekkel együttműködve elkészíti a városi idegenforgalmi fejlesztési javaslatot, szervezi, koordinálja és segíti megvalósítását.
3. Rendszeresen értékeli és elemzi a városi idegenforgalom helyzetét, javaslatot tesz az illetékes szerveknek.
4. Kapcsolatot tart és együttműködik a városi és városon kívüli idegenforgalmi szervekkel, elősegíti tevékenységüket.
5. Szervezi és koordinálja a város idegenforgalmi marketingjét, a bel- és külföldi piacokon, fórumokon, rendezvényeken való megjelenést.
6. Idegenforgalmi megközelítéssel véleményezi a képviselőtestületi előterjesztéseket, elemzi és jelzi a döntések hatását.
7. Közreműködik a város nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatainak szervezésében, fejlesztésében.
8. Idegenforgalmi és nemzetközi rendezvényeket szervez és bonyolít le a rendelkezésére álló eszközök célszerű és takarékos felhasználásával.
9. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek az idegenforgalmi célkeret és a városmarketing keret felhasználására.
6. melléklet
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata kötelező és önként vállalt feladatai ellátásának mértéke és módja
I.
Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátási módja
(zárójelben a felhatalmazást adó jogszabály)
II.
Az önkormányzat önként vállalt feladatai és ellátásának módja
(zárójelben a felhatalmazást adó jogszabály)
7. melléklet
A polgárok várospolitikai célú és kihatású önszerveződő közösségei
8. melléklet
Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának kormányzati funkciói
szám |
megnevezés |
---|---|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
011140 |
Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége |
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
018010 |
Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel |
018030 |
Támogatási célú finanszírozási műveletek |
022010 |
Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése |
031030 |
Közterület rendjének fenntartása |
031060 |
Bűnmegelőzés |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
045120 |
Út, autópálya építése |
045140 |
Városi és elővárosi közúti személyszállítás |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
045161 |
Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása |
047320 |
Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek |
051020 |
Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
051050 |
Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
053020 |
Szennyeződésmentesítési tevékenységek |
056010 |
Komplex környezetvédelmi programok támogatása |
061030 |
Lakáshoz jutást segítő támogatások |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
063020 |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
072460 |
Terápiás célú gyógyfürdő- és kapcsolódó szolgáltatások |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
074052 |
Kábítószer-megelőzés programjai, tevékenységei |
074054 |
Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok |
076062 |
Település-egészségügyi feladatok |
081010 |
Sportügyek igazgatása |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
081041 |
Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása |
081043 |
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása |
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
082010 |
Kultúra igazgatása |
082030 |
Művészeti tevékenységek (kivéve: színház) |
082064 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
083030 |
Egyéb kiadói tevékenység |
084031 |
Civil szervezetek működési támogatása |
084032 |
Civil szervezetek programtámogatása |
084040 |
Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása |
084060 |
Érdekképviseleti, szakszervezeti tevékenységek támogatása |
086010 |
Határon túli magyarok egyéb támogatásai |
086020 |
Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése |
086030 |
Nemzetközi kulturális együttműködés |
086090 |
Egyéb szabadidős szolgáltatás |
091110 |
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai |
091220 |
Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok |
091240 |
Alapfokú művészetoktatás |
091250 |
Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok |
092120 |
Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok |
092211 |
Gimnáziumi oktatás, nevelés szakmai feladatai |
095020 |
Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
098010 |
Oktatás igazgatása |
101141 |
Pszichiátriai betegek nappali ellátása |
101222 |
Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére |
102031 |
Idősek nappali ellátása |
104030 |
Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján |
104031 |
Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása |
104042 |
Család- és gyermekjóléti szolgáltatások |
104043 |
Család és gyermekjóléti központ |
107013 |
Hajléktalanok átmeneti ellátása |
107015 |
Hajléktalanok nappali ellátása |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
107060 |
Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások |
900020 |
Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről |