Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.

Az önkormányzat hatályos SZMSZ-ének második módosítását Majoros Petronella Alpolgármester Asszony alábbi, hozzám beérkezett felvetése teszi indokolttá:

A Kormány mintegy két és fél évtizeden át többször is szabályozta az Idősek Tanácsának működtetésének fontosságát, létjogosultságát:

Ezen egymást váltó kormányhatározatok csupán egy központi szerv működtetéséről rendelkeznek, nem szabályozzák a területi vagy helyi idősek tanácsa létrehozását és működtetését.

Amint látszik a helyi rendeletükből, Budapest Főváros Önkormányzata is rendeletében nem valamely szakmai, ágazati törvényből, hanem egyenesen az Alaptörvényből eredeztette un. eredeti jogalkotói jogkörében eljárva a Fővárosi Idősügyi Tanács létrehozásának, működésének szabályait. További alaptörvényi hivatkozása volt e rendeletnek azzal, hogy a szabályozásának tárgyát helyi közügyként jelölte meg, tehát az idősügyi feladatokkal foglalkozó szerv működtetését a főváros helyi közügynek tekintette.

Ez fontos minősítés ahhoz, hogy az adott kérdés önálló rendeletalkotási tárgy lehessen nálunk is. A rendeletalkotás az SZMSZ kiegészítésével, azaz az Önkormányzat legmagasabb szintű jogi eszközével történne. Ezáltal a képviselő-testület kinyilatkozná helyi közügyként, hogy milyen meghatározó jelentőséget tulajdonít, s milyen megbecsüléssel foglalkozik az időskorú, nyugdíjas polgártársaival. Ugyanezen érvelés alkalmazható a fiatalokra is, mint szintén kiemelt társadalmi csoportra.

A város polgármesterének települési koordinátori szerepkörébe ugyan belefér, hogy bárkivel, bármely szervvel önmagában is egyeztessen a település fejlesztése, működése érdekében, azonban egy rendeleti szabályozással ez konkrét jogalapot kap és jobban kifejezésre kerül, hogy a helyi idősekkel és fiatalokkal való partneri együttműködésnek milyen fontos társadalmi jelentőséget tulajdonít az önkormányzat.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1)-(2) bekezdései alapján a jogszabály előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmérte a szabályozás várható következményeit, amelynek eredménye a következő:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás: gazdasági, költségvetési hatása elhanyagolható, társadalmi hatása kifejezetten erős, hiszen a két korosztállyal való szorosabb együttműködés a cél

ab) környezeti és egészségi következmények: nincs

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatás: nincs

ad) egyéb hatás: nincs

b) a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: elmaradás esetén nem teljesül az érintett civil szervezetek kérelme.

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: személyi feltételek egyelőre nem állnak rendelkezésre, szervezeti-tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, pénzügyi feltételeket a működés szempontjából egyelőre nem igényel.

Hajdúszoboszló, 2021. január 22.

Tisztelettel:

Dr. Korpos Szabolcs