KONYÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

16/2018. (XI. 29.), 10/2018. (IX. 27.) számú önkormányzati rendelettel módosított 
30/2017.(XI. 30) önkormányzati rendelete

KONYÁR KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL

(Egységes szerkezetben)

Konyár Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal; a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; a Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint Konyár Község Önkormányzata a településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településrendezési eszközök, településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet készítésével, módosításával kapcsolatos partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 11/2017. (III.30.) önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

I.         Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.    A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. §

(1)         E rendelet célja Konyár Község jellegzetes és értékes arculatának megóvása és az épített és a természeti környezet egységes védelme érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép- érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

(2)         E rendelet előírásait a mindenkor hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

1/A.  A helyi védelem célja^[1]

1/A.§

1. A helyi védelem célja a településkép és település történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
3. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

1/B.  A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja^[2]

1/B.§

A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása

1. az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
2. a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére, és
3. a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.”

2.    Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1.Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő, illetve tervező által készített esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

2.Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.

3.Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

4.Major szerű csoportosítás: Az épületek külterületen történő elhelyezésének az a módja, amikor az épületek viszonylag kis helyen, művelésből kivett területen, egyszerű különálló tömegekben (egy major területén) kerülnek elhelyezésre, nem szétszórtan, egymástól távol.

5.^[3]

6. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott^[4]

7.Településkép, tájkép fő rálátási, kilátási irányai:

A településre bevezető országos utakon, külterületi meghatározó mezőgazdasági utakon, turisztikai, kerékpáros és gyalogos utakon település felé közeledve meghatározható irány, melyből a település képe a közlekedő számára feltárul.^[5]

8. Hirdető berendezés: Minden olyan a KRESZ-ben, illetve ágazati szabványban nem szereplő tábla, eszköz, amelynek az a célja, hogy a közterületen közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre, stb.^[6]

9. Önálló hirdető berendezés: minden olyan hirdető- berendezés, amely nem építményen vagy nem építményhez rögzítetten kialakított.^[7]

10. Információs és más célú berendezés: egyedi tájékoztató tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, önkormányzati információs tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű („lábonálló”) információs tábla, reklámpilon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens vagy molinó amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak. ^[8]

II.         Fejezet

A HELYI VÉDELEM

3.    A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem nyilvántartása, a védelem megszüntetése

3. §

(1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és természeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes épített és táji karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. A védetté nyilvánítást, annak megszüntetését települési Főépítész készíti elő.

(3) Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a javasolt vagy érintett érték megnevezése,

b) a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,

c) a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,

d) a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,

e) a védelem fajtája,

f) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.

(4) A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartást önkormányzati települési Főépítész készíti. 

(5) A védetté nyilvánított helyi értékek listáját és térképi ábrázolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6) A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása - e rendelet 1. mellékletének megfelelően – tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték

a) megnevezését,

b) nyilvántartási számát,

c) azonosító adatait (alkotó megnevezése),

d) védelem típusát, rövid indokolását,

e) pontos helyét (utcanév, házszám, helyrajzi szám),

f) fotókat,

g) állapotfelmérésének adatait, állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,

h) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,

i) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat.

(7) A védetté nyilvánított helyi értéket, növényt, növény-együttest táblával meg kell jelölni a védett értéken, növény, növény-együttes esetén annak közvetlen környezetében. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről, fenntartásáról, pótlásáról az önkormányzat gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.

(8) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték

a) megsemmisül,

b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,

c) A védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.

(9) A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:

a) az érintett elem helyszínrajzát,

b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),

c) természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet

d) fotódokumentációt,

e) amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített

– szakvéleményt.

(10) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

. 

4. A helyi védett érték fenntartása

4. §

(1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, aki köteles annak jó karbantartásáról gondoskodni.

(2) A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonos-nak, kezelőnek gondoskodnia kell.

(3) Felújítást, korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési eljárás alapján, e rendeletben foglalt részletes előírások betartásával lehet.

(4) A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(5) A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.

(6) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a haszná-lóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.

(7) A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról, az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.

5. A helyi védett érték fogalma, annak fajtái 

5. §

(1) E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jog-szabály által nem védett épített alkotás és természeti érték, amely e rendelet 1. mellék-letében felsorolásra, valamint térképi ábrázolásra került.

(2) A helyi védett értékek kategorizálása:

a) helyi védett utcakép, jele: HU,

b) helyi védett épület jele: HE,

c) helyi védett természeti érték, jele: HTE.

III. Fejezet 

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása 

6. §

(1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a telepü-lésszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyag-használatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és meg-őrzése.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre és a külterületre vonatkozóan e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Konyár település belterülete az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:

a) Településközpont,

b) Történeti településrész

c) Később kialakult lakóterületek

d) Beépítésre nem szánt területek

4. A (3) bekezdés szerinti, eltérő karakterű területek közül, településképi szempontból meghatározó területnek, a „Településközpont” karakterű településrész, az országos mellékúthoz, valamint a településközpont karakterű településrészt körül határoló utakhoz csatlakozó ingatlanok, továbbá e rendelet 6.§ (5) és (6) bekezdései szerint meghatározható beépítésre nem szánt területek tartoznak.^[9]
5. ^[10] Településkép szempontból meghatározó terület. a (4) pont szerint meghatározott, belterületen található településrészeken kívül:
   1. régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
   2. NATURA 2000 terület, különleges természet megőrzési terület, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
   3. tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,
   4. helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,
6. ^[11]a) A településkép szempontjából meghatározó, természeti és régészeti védelemmel érintett 9. §(2) a) – (d) pontok szerinti területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik.

2. Területi lehatárolásukat a (3), (4) bekezdések előírásai figyelembe vételével, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

7. §

(1) Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjed az építmény, és a sajátos épít-ményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemzőjé-re.

(2) Tetőfedés: Tetőfedő anyagként a helyben hagyományos anyagokon és színeken kívül, más anyagok és színek alkalmazhatóak. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Ennek értelmében:

a) Földszintes épület tető héjazatául cserépfedésen, cserépmintázatú- nem tükröző fe-lületű lemezfedésen, nádfedésen, fazsindely fedésen kívül, más nem alkalmazható. 

b) Emeletes épületek esetében, az a) pontban felsoroltakon kívül, korcolt fémlemez fe-dés és palafedés is alkalmazható.

c) A tetőfedő anyag színe, földszintes épület esetén csak sárgásvörös (natúr cserép színű) lehet. Kivételt képeznek az emeletes, környezetből kiemelkedő, közösségi épületek és a nádtetős épületek, ahol a szürke szín, valamint a górék és kapu épít-mények, ahol a fazsindely és az ennek megfelelő barna szín is alkalmazható.

d) Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20% - át meg nem haladó össz felületű egyedi megformálású tetőfelületek) fémlemezzel történő fedése megengedett.

(3) Homlokzatok: Az épületek homlokzatában a fehér, és a halvány meleg- pasztellszíneket kell alkalmazni. Az erősebb sárga, drapp, barna és vörös árnyalatok, a téglavörös szín, a lábazaton, valamint az oromfalak, és homlokzatok díszítésénél lehet alkalmazni. A hideg színek nem alkalmazhatóak a vakolat színeként, kivéve a kapuk esetében hagyományos-nak számító szürkészöld színt.

(4) Kerítések: 

a) A kerítések színében vöröses-barna, szürkés- barna, szürkés-zöld színeket és árnya-latait, valamint a szürke árnyalatait lehet alkalmazni. Az élénk színek és fehér szín a környezetben idegenül hat, így ezek alkalmazása nem megengedett.

b) A kerítésmezőket deszka, léc, fémpálcás vagy kovácsoltvas kialakítással, vagy a ha-gyományosnak számító vízszintes tagolású előregyártott betonelemekből lehet ké-szíteni. 

c) Lábazat és osztás (mezőkre való osztás nélküli), tömör lemezkerítés nem építhető. Fémlemezből kerítés abban az esetben készíthető, ha osztásrendszerében, felületi struktúrájában, színében magán hordozza a deszkakerítés településképi jellemzőit.

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONAT-KOZÓ TERÜLETI ÉS EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK

8. Valamennyi településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó 

építészeti követelmény:

8. §

(1) Tetők hajlásszöge: A Lakó- (Lf), a Vegyes- (Vt) övezetekben létesülő épületeket 35 - 45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani. Ez alól kivételt a man-zárd tetővel kialakított épületek és a 18 méternél nagyobb fesztávolságot áthidaló tető-szerkezetű magastetős épületek jelentenek.

(2) Tetőszélesség és tetőidom összefüggése: Oldalhatáron álló beépítési mód esetében, amennyiben utcára merőleges tetőgerincű épület, épületrész kerül elhelyezésre, az építési vonaltól számított 5,0 m mélységig, maximum 8,0 méter épületszélesség alkalmazható, vagy a tetőt az utca felől teljes kontyolással kell készíteni.

(3) Közterületen megjelenő hátsókertek: A Lakóövezetbe (Lf) és Vegyes (Vt) övezetbe tar-tozó telkek esetében, a szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok esetében, a hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett, legalább 20 %-ban tömör kerítéssel lezárni.

(4) Kerítések: 

a) A kapukat és a kerítéseket a településen hagyományosan kialakultnál magasabbra, vagy alacsonyabbra építeni, a közintézmények áttört- vagy jelzésszerű kerítései ki-vételével nem megengedett.

b) A kerítéseken létesülő gyalogos bejáratot közrefogó oszlopok között (a kapu felett), a helyi hagyományoknak megfelelő vízszintes- vagy íves keretezés/ esőtető szerű felső lezárás készíthető.

c) A helyi hagyományoknak akkor felel meg a kerítés, ha:

ca) Lábazattal és függőleges oszlopokkal tagoltan átlátható kerítésmezőkkel, vagy

cb) Lábazattal és függőleges oszlopokkal tagoltan, az utcai ablakos homlokzat előtt átlátható kerítésmezőkkel, máshol tömör kerítésmezőkkel készül. 

d) Függőleges tagolás nélküli (mezőkre történő osztás nélküli) teljesen tömör (nem át-látható) kerítés a helyi jellegzetességeknek megfelelően létesíthető, de az utcára né-ző, ablakos homlokzat előtt, csak áttört kerítésmezőt lehet kialakítani.

e) A kerítések anyag- és színhasználata a 7.§. (4) rendelkezései szerint.

(5) Előkert és építési vonal viszonya: 

a) A település területén az előkert határa az építési hely és az utcai telekhatár viszonyát jelenti, ami nem jelent egyértelműen kötelező építési vonalat. Az épületek építési he-lyen belüli elhelyezésének településképpel és hagyományos telekhasználattal össze-függő részletes szabályait, így a kötelező építési vonal helyét is, a Hész határozza meg. 

b) Az új épületek telepítése esetén, az épületnek a meghatározott építési vonalhoz kell illeszkednie, az elé nem kerülhet, de az illeszkedés aránya nincs meghatározva. (Az-az egy ponton is érintkezhet.)

9. Településközpont területe:

9. §

(1) Konyár településközpontja a Rákóczi utca első szakasza és a református templom kör-nyéke. Az a településrész, ahol a műemléki védettségű református templom mellett, több olyan karakteres épület is található, melyek az egyedi településszerkezet mellett, a tele-pülés sajátos arculatát is jellemzik.

(2) Területi építészeti követelmények:

​

a)   A beépítés telepítési módja: 

A beépítés a középületek kivételével földszintes, relatíve kisebb telkeken „oldalhatá-ron álló” beépítési módban benyúló utcára merőleges főépületekkel, vagy „hézagosan zártsorú” a jellegzetesen előkert nélküli utcavonalon álló beépítésű utcaszakaszokon  utcával párhuzamos épületekkel.

A középületeknél megengedett a többszintes épület és a nagyobb parkosított előkert létesítése is.

       A rendeltetési egységet magába foglaló épületeket az utcavonalon, vagy attól 

2-3,0 méter távolságra is elhelyezhetők az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint, oly módon, hogy a közösségi célú épület (általános iskola, óvoda) elhelyezése esetén nagyobb (tetszőleges) is megengedett.

       A kialakult településkép vegyes beépítésű, így mindkét építési mód alkalmazható.

b)    Építmények telepítése: A főépületen kívül a melléképületeket telken belüli elhelyezé-sének módját a terület sajátosságainak és a szomszédos telkek

    beépítésének figyelembe vételével úgy kell megválasztani, hogy a melléképületek a főépület mögött, azzal azonos oldalkerttel telek be nem épített területére épüljenek (ettől eltérően is elhelyezhetők) és a szomszédokra nézve ne jelentsenek korlátozást, - szerkezetük, építési anyagaik a főépülettől ne térjenek el.

A telken belül kertek, zöld felületek alakítandók ki.

Az épületek előtti közterületek az épülettel egységet képezve alakítandók ki.

Szintszám: A beépítés (a központ egyik meghatározó közösségi épületét jelentő általános iskola kétszintes épületének kivételével) földszintes. Az előírt szintszámból is kö-vetkező, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 4,5 – 7,5 m tartományba es-het, (a templom és templomtorony magassága adottság) emeletes épület esetén 10,5 m.

Legmagasabb pont: Bizonyos rendeltetésű építmények (templom, kilátó, technoló-giai építmények) megengedhető legnagyobb magasságát más előírása meghatároz-hatja, illetve korlátozhatja.

a) Kerítésalakítás: A közösségi- kereskedelmi- szolgáltató- vendéglátó tevékenység esetén, az előkertet nem kötelező a közterülettől kerítéssel lehatárolni, ilyen esetek-ben fedett, vagy nyitott terasz is kialakítható.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

a) Anyaghasználat: Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, jelen rendelet 7.§.-ban meghatározott általános építészeti követelményeken szerint.

b) Tömegformálás:

ba) A településközpontban csak magastetős épületek helyezhetők el. 

bb) A tetők formáját tekintve: utcára merőleges tetőgerincű (oromfalas, részleges vagy teljes kontyolású) nyeregtetős, az utcával párhuzamos tetőgerincű nyereg-tetős oromfalas, vagy teljes kontyolású épületek egyaránt építhetőek, mert a különböző tetőformájú épületek változatossága jellemzi itt a településképet.

c) Homlokzati kialakítás:

ca) Az utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalát az eresz magasságában (illetve annak 50 cm-es sávjában), ha az oromfalon egyébként nem készül burkolat, vízszintes homlokzati tagozattal kell ellátni.

cb) Utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalában erkély nem létesíthető.

10. Történeti településrész

10. §

(1) Konyár történeti településrésze a település központot körülvevő, teljes, egységesen leha-tárolható területe a községnek. Nem tartozik hozzá a település vasúton túli lakóterülete, valamint a Béke utcától nyugatra elhelyezkedő lakóterületek.

(2) Területi építészeti követelmények:

a)      A beépítés telepítési módja: 

A beépítés „oldalhatáron álló” építési mód relatíve nagyobb telkekkel, földszintes beépítéssel, ahol az épületek az építési oldalon, a helyszín függvényében az oldalha-tártól estenként csurgó távolságra állhatnak, utcára merőleges benyúló épületként. A terület vegyes beépítésére tekintettel megengedett az utcával párhuzamos épület el-helyezés, alkalmazva a városképi illeszkedést.

Az épületek utcavonalhoz viszonyított többségükben előkert nélküliek

         A rendeltetési egységet magába foglaló épületet (és/vagy egy tároló épület- górét) az utcavonalon, vagy a rendeltetési egységet magába foglaló épületet az utcavonaltól 2-3,0 méter távolságra is el lehessen helyezni, az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.

b)    Építmények telepítése: A főépületen kívül a melléképületeket telken belüli elhelyezé-sének módját a terület sajátosságainak és a szomszédos telkek beépítésének figye-lembe vételével úgy kell megválasztani, hogy a telek be nem épített területére és a szomszédokra nézve ne jelentsenek korlátozást, szerkezetük, építési anyagaik a fő-épülettől ne térjenek el.

A telken belül kertek, zöld felületek alakítandók ki.

c)    Szintszám: A beépítés földszintes. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értéke 4,5- 7,5 m tartományba eshet.

d)      Legmagasabb pont: Bizonyos rendeltetésű építmények (közösségi használatú épüle-tek, kilátó, technológiai építmények) megengedhető legnagyobb magasságát más. övezeti előírása meghatározhatja, illetve korlátozhatja.

a) Kerítésalakítás: Szabályai a 7.§ (4) bekezdése szerint.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

a) Anyaghasználat: Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, jelen rendelet 7.§.-ban meghatározott általános építészeti követelmények szerint.

b) Tömegformálás:

ba) Csak magastetős épületek helyezhetők el. 

bb) A tetők formáját tekintve: utcára merőleges tetőgerincű (oromfalas, részleges vagy teljes kontyolású) nyeregtetős, az utcával párhuzamos tetőgerincű nyereg-tetős oromfalas, vagy teljes kontyolású épületek egyaránt építhetőek, mert a különböző tetőformájú épületek változatossága jellemzi itt a településképet.

c) Homlokzati kialakítás:

ca) Az utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalát az eresz magasságában (illetve annak 50 cm-es sávjában), ha az oromfalon egyébként nem készül burkolat, vízszintes homlokzati tagozattal kell ellátni.

cb) Utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalában erkély nem létesíthető.

11. Később beépült általános lakóterület

11. §

(1) Konyár Nyugati, „fele”, melyet az északkelet- délnyugat nyomvonal vezetésű Béke utca választ el a történeti településrésztől, valamint a település északi, vasúton túli, különálló lakóterülete. A település azon részei, mely „később kialakult” jellege ellenére karakteré-ben sokban hasonló a történeti településrészhez, de a településkép egységessége nem mindenhol azonos értékű. 

(2) Területi építészeti követelmények:

a) A beépítés telepítési módja:

aa) Nyugati településrész- Dózsa György utca, Béke utca északi szakasza: 

A beépítés „oldalhatáron álló” építési mód relatíve nagyobb telkekkel, földszintes beépítéssel, szabályos utca és telekalakítással, ahol az épületek az építési oldalon, a helyszín függvényében az oldalhatártól estenként csurgó távolságra állhatnak, utcá-ra merőleges benyúló épületként. A terület vegyes beépítésére tekintettel megenge-dett az utcával párhuzamos épület elhelyezés, alkalmazva a városképi illeszkedést.

Az épületek utcavonalhoz viszonyított többségükben előkert nélküliek

A rendeltetési egységet magába foglaló épületek az utcavonalon, vagy attól 2-3,0 méter távolságra is el lehessen helyezni, az oldalhatáron álló előkert nélküli beépítési mód szabályai szerint.

ab) Északi, vasúton túli településrész és Nyugati településrész aa) pont kivételével:

Az építési helyet az oldalhatáron álló előkertes beépítési mód szabályai szerint kell lehatárolni, oly módon, hogy a rendeltetési egységet magába foglaló épületek az ut-cavonaltól 1,0-3,0 méter távolságra lehessen elhelyezni.

b)      Építmények telepítése: A főépületen kívül a melléképületeket telken belüli elhelye-zésének módját a terület sajátosságainak és a szomszédos telkek beépítésének figye-lembe vételével úgy kell megválasztani, hogy a telek be nem épített területére és a szomszédokra nézve ne jelentsenek korlátozást, szerkezetük, építési anyagaik a fő-épülettől ne térjenek el.

         A telken belül kertek, zöld felületek alakítandók ki.

c)     Szintszám: A beépítés földszintes. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a Hész. övezeti előírásai határozzák meg. 

d)      Legmagasabb pont: Bizonyos rendeltetésű építmények (technológiai építmények) megengedhető legnagyobb magasságát a Hész. övezeti előírása meghatározhatja, il-letve korlátozhatja.

d)      Kerítésalakítás: Szabályai a 7.§ (4) bekezdése szerint.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

a) Anyaghasználat: Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, jelen rendelet 7.§.-ban meghatározott általános építészeti követelményeken szerint.

b) Tömegformálás:

ba) Csak magastetős épületek helyezhetők el. 

bb) A tetők formáját tekintve: utcára merőleges tetőgerincű (oromfalas, részleges vagy teljes kontyolású) nyeregtetős, az utcával párhuzamos tetőgerincű nyeregtetős oromfalas, vagy teljes kontyolású épületek egyaránt építhetőek, mert a különböző tetőformájú épületek változatossága jellemzi itt a településképet.

c) homlokzati kialakítás:

ca) Az utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalát az eresz magasságában (illetve annak 50 cm-es sávjában), ha az oromfalon egyébként nem készül burkolat, vízszintes homlokzati tagozattal kell ellátni.

cb) Utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalában erkély nem létesíthető.

12. Beépítésre nem szánt területek

12. §

(1) A tájba illesztésre vonatkozó szabályok:

a) A mezőgazdasági építményeket szabadon állóan, vagy „majorszerűen csoportosít-va” kell elhelyezni. Az épületek homlokzati képében a fehér vagy (a tájban hagyo-mányosan alkalmazott) világos színű homlokzati megjelenés az előírás. Tájidegen színezés (pl. kék, élénkpiros, stb.), nem alkalmazható. Az épületeket magas tetővel kell kialakítani.

b) Az építmények megengedett legnagyobb épületmagassága ne haladja meg a tájra jellemző, hagyományos épületek magasságát, mely értéket az elvárások figyelembe vételével a Hész határoz meg. Ezen előírás alól kivételt képeznek a mezőgazdasági üzemi területeken létesülő technológiai építmények, de ezen építmények esetében az épület falazata, tetőzete se készüljön tükröződő felülettel. 

c) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért nem helyezhetők el olyan építmé-nyek, melyek a táj alapvetően hagyományos jellegével szemben erősen modern, ipari mezőgazdasági karaktert hordoznak, a hagyományos tájalkotó elemektől, a tájból erőteljesen elütnek. Ennek értelmében:

ca) Az épületek homlokzati képében a tájban hagyományosan alkalmazott világos színű homlokzati megjelenés az elvárás. Tájidegen színezés (pl. neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék szín), nem alkalmazható. 

cb) Az övezetben előírt építménymagasság alól felmentést kapó technológia épít-mények (külső falazatok, tetőzetek) nem készülhetnek tükröződő felülettel. (Matt színezés, szürke, zöld, matt fémfelület alkalmazandó)

13. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó 

építészeti követelmények

13. §

​

A vonatkozó helyi előírásokat, jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza

14. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

14. §

(1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el. 

(2) Építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenység időtar-tamára az önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti az építési rek-lámháló kihelyezését, ha a tulajdonos igazolja a felújítás megkezdését.

(3) Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős ese-ményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.

(4) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy ter-vezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színe-zésével, építészeti hangsúlyaival.

(5) Utólagos elhelyezésénél az (4) bekezdésben foglaltakon túl biztosítani kell, hogy a beren-dezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(6) Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.

14/A Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó kiegészítő előírások^[12]

14/A.§

1. Árnyékolásra az épület homlokzatához illeszkedő homogén, pasztellszínű, vászon borítású napernyő használható. Cégfeliratot, dekorációt csak az ernyő lelógó szegélyén lehet megjeleníteni.
2. Üzlethelyiségenként legfeljebb egy egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen a terület építészeti arculatához és a már meglévő hirdető berendezések kialakításához illeszkedő kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
3. Üzletenként legfeljebb egy cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhető a cég és címtáblák és 1-1 db cégér. A cégér csak egyedi kovácsoltvas, ill. azt leképező korszerű anyaghasználatú lehet. Tetőfelületre cégér, reklám felírat nem helyezhető el.
4. Védett épület esetén csak térbeli betűkből készülhet, az üzlet felírat, a vállalkozást népszerűsítő felirat. Ezek az épület homlokzati kialakításához és nyílászáró rendjéhez igazítottan helyezhetők el, de a betűk nem lehetnek nagyobbak 35 cm - nél.

14/B Reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai ^[13]

14/B.§

1. Reklámhordozó elhelyezése beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybe vételével lehetséges.
2. A reklám közzé tevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezi.

(3)     A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamára köztulajdonban álló ingatlanon lakó- és vegyes területen nem csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges- és egyéb területen utcabútor igénybevételével lehetséges.^[14]

15. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

15. §

1) A település igazgatási területén hírközlést szolgáló antennatornyok, ha egyéb előírás va-lamely területen egyénként ezt nem tiltja, elhelyezhető, de belterületen csak akkor, ha egyéb közösségi funkciót is ellátó építményen kerül elhelyezésre, vagy ilyen funkciót is el-látó módon létesül. (pl: kilátó, vadász les, templomtorony, tűzjelző torony, víztorony, stb)

2) Hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad elhelyezni:

a) védett természeti területen,

b) az ökológiai hálózat magterület övezetébe tartozó területen.

3) Helyi védett utcakép és helyi védett épület esetén az épület közterület felől látható homlokzati- és tetőfelületein, elő- és oldalkertjében, kerítésén parapet-konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége, továbbá közművezetékek nem helyezhetők el.

4) A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten tör-ténő elhelyezésére.

5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megje-lenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

6) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

7) Közszolgálati hírközlési antennák a településkép, a tájkép fő rálátási, kilátási irányai-ban nem létesíthetők.

8) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.^[15]

V. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

16. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere

16. §

(1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó kar-bantartást meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kuta-tás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek

elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig - támogatást adhat.

(2) A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.

(3) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg legfeljebb 50 %- a, amely  tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.

(4) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatá-son felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénz-intézet által kiállított dokumentummal igazolja.

(5) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.

(6) A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.

(7) A nyertes pályázóval az önkormányzat támogatási szerződést köt.

(8) Az önkormányzat a támogatás összegéből legfeljebb 10% előleget biztosíthat, melyet a támogatási szerződés aláírását követően 8 napon belül kell folyósítani.

(9) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést a jegyző ellenőrzi.

VI. Fejezet

 TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

17. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

17. §

(1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező 

a) minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű be-jelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett utcaképpel érintett, vagy településképi szempontból meghatározó területen találha-tó,

b) minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmaz.

c) településképi szempontból meghatározó területen az építmények homlokzatán cégé-rek, cégtáblák és cégfeliratok elhelyezése esetén,

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.

(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben fog-laltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendel-kező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármes-ternél. Ebben az esetben a kérelemnek tartalmaznia kell, a településképet érintően terve-zett tevékenység rövid leírását.

(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építé-si tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.

(5) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve an-nak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyi-latkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.

(6) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.

18. A településképi bejelentési eljárás

18. §

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni 

a) a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,

b) meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendel-tetési egység számának megváltoztatása esetén,

c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú be-rendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a település-képi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.

(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – a

4. melléklet szerinti bejelentő lap papíralapú benyújtásával – bejelentésre indul. A be-jelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adat-hordozót kell mellékelni.

(4) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési esz-közökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormány-rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.

(5) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott igazolás birtoká-ban, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ah-hoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.

(6) A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumá-tól számítva:

a) állandó építmény esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,

c) Reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,

d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései ese-tén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,

e) Útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.

19. A településképi kötelezés

19. §

(1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre – településképi kötelezést rendelhet el.

(2) A településképi kötelezés településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, beépítési, helyrehozatali, illetve beültetési kötelezettség lehet.

(3) A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, az ingatlan növényzettel való beültetésére, hatósági határozatban kötelezheti. ^[16]

(4) A polgármester a határozatban foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tar-talmazó felszólító levelet küld az érintettnek.

(5) Amennyiben a felszólításra az elkövető 8 napon belül nem reagál, a Képviselő- tes-tület településképi bírságot szabhat ki.

(6) A településképi bírság összege:^[17]​

1. helyi védett utcaképet, vagy helyi védett egyedi építészeti értéket érintő mulasztás esetén 50 000- 200 000 forint közötti          összegben állapítható meg.
2. településképi szempontból meghatározó területet érintő mulasztás esetén 50 000- 150 000 forint közötti összegben                állapítható meg
3. egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó mulasztás esetén 50 000 - 100 000 forint közötti összegben állapítható meg.

(7) A kötelezettség érvényesítésére a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.

(8) A településképi bírság kiszabásánál a közigazgatási szabálysértések szankciójának átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egy jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi LCXXIX. törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt szempontokat kell figyelembe venni.^[18]

VII. Fejezet 

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

20. Hatálybalépés

20. §

(1) E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az építészeti értékek helyi védelméről szóló 16/2001. (XI.29.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ-ben foglaltak szerint, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

21. Átmeneti rendelkezések

21. §

E rendelet előírásait csak a 2018. január 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.

Konyár 2017. november 30.

Vig Szilárd

polgármester

Záradék:

A kihirdetés időpontja:

2017. november 30.

Dr. Gáti Zsuzsa

         jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:​

2018. szeptember 27.

Bényeiné Boskó Dóra

         jegyző

1. melléklet a 30/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

A helyi területi védelem alatt álló területek:

1. 1948-as emlékfák és környéke a Gáborjáni utcán,

2. Csordakút

3. Artézi kút környéke a Csillagváros utcán

4. A temető régi részén megmaradt síremlékek és azok környéke.

A helyi egyedi védelem alatt álló épületek:

1. Templom és parókia (Konyár, Templom u. 26.)      

2. Községháza (Konyár Rákóczi u. 24.)                   

3. „Piros Iskola” (Konyár Rákóczi u. 9.)

4. Konyár Vágóhíd u. 8. szám alatti lakóház esetében, belső építészeti stílusa, elosz-tása, vastag falazata, tűzfal kiépítettsége miatt,    

5. Konyár Galamb u. 19. szám alatti lakóház kerítése esetében, amely a Konyárra jellemzőépítési módnak megfelelően készült

6. Konyár, Temető u. 1. szám alatti lakóház kerítése esetében, amely a Konyárra jel-lemzőépítési módnak megfelelően készült

7. Konyár Sorompó u. 2. szám alatti lakóház esetében, fa tűzfala és tetőszerkezete miatt

8. Konyár Csillagváros u. 5. szám alatti lakóház esetében, fa tűzfala és tetőszerkeze-te miatt

9. Konyár Templom u. 2. szám alatti lakóház esetében, fa tűzfala és tetőszerkezete miatt

10. Konyár Csillagváros u. 11. szám alatti melléképület esetében, tűzfala miatt

11. Konyár Sorompó u. 14. szám alatti lakóház esetében oszlopos tornáca miatt

12. Konyár, Sóstói út 61. szám alatti lakóház esetében, tornáca és ámbitusa miatt.

                                                       2. melléklet a 30/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez^[19]

Lásd: csatolmányok

3. melléklet a 30/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez^[20]

4. melléklet a 30/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

BEJELENTÉS

Településképi bejelentési eljáráshoz

A Bejelentő neve: .....................................................................................................

lakcíme: .....................................................................................................

telefonszáma*:   ..................................................................................................... 

e-mail címe*: ...................................................................................................

Szervezet székhelye: ...................................................................................................

A folytatni  kívánt  építési  tevékenység,  rendeltetés-módosítás,  vagy  reklámelhelyezés megnevezése**:

..............................................................................................................................................................

..............................................................................................................................................................

..............................................................................................................................................................

..............................................................................................................................................................

..............................................................................................................................................................

..............................................................................................................................................................

A folytatni kívánt építési tevékenység, rendeltetés-módosítás, vagy reklámelhelyezés 

helye:..................................................................................................................Hrsz.:..................

A folytatni kívánt építési tevékenység, rendeltetés-módosítás, vagy reklámelhelyezés tervezett időtartama:    ....................................................................................................................

Dátum:.....................................................

* nem kötelező

** a megfelelő aláhúzandó