Konyár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2018. (XI.30.) önkormányzati rendelete

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének következményeiről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról

Hatályos: 2019. 04. 01- 2022. 01. 27

Konyár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2018. (XI.30.) önkormányzati rendelete

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének következményeiről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról

2019.04.01.

Konyár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében,142/A. § (1) bekezdésében, 142./B.§-ban, 143. § (4) bekezdés d) pontjában és a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény 3. § (2) bekezdés kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Konyár Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2016. (V. 27.) önkormányzati rendelet 2. számú melléklete alapján biztosított véleményezési jogkörében eljáró Konyár Község Önkormányzat Ügy- és Közrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Fejezet

fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

1. A rendelet hatálya
(1) E rendelet hatálya kiterjed minden nagykorú, cselekvőképes természetes személyre, valamennyi jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre aki, vagy amely Konyár közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás valamelyikét elköveti.
(2) Nem alkalmazható e rendelet és nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás, ha a tevékenység vagy mulasztás bűncselekményt vagy szabálysértést valósít meg, vagy jogszabály az adott magatartás tekintetében más közigazgatási bírság kiszabását rendeli el.

2. §

2. Értelmező rendelkezések

(1) a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a magatartás, amely nem minősül bűncselekménynek, vagy szabálysértésnek, de ellentétes a közösségi együttélés szabályaival, s azt jelen rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősít.
(2) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti terület.
(3) hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 23. pont szerinti fogalom.

3. Eljáró hatóság, eljárási szabályok

3 § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására és bírság kiszabására átruházott hatáskörben Konyár Község Jegyzője jogosult.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Szankció tv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Eljárás megindítására irányuló bejelentést bárki tehet. Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.

4. § (1) A bírság összegének megállapításakor figyelemmel kell lenni a fokozatosság elvére, valamint a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartás súlyára, közösségre veszélyes jellegére.

(2) A bírság kiszabásánál súlyosító körülményként kell értékelni, ha a magatartást tanúsító személyt korábban e rendeletben foglalt magatartási szabályok megszegése miatt e rendelet, valamint Szankció törvény szerinti jogkövetkezmények bármelyikével sújtották.

(3) A bírság kiszabásánál enyhítő körülményként kell értékelni a magatartást tanúsító személy eljárást segítő, együttműködő magatartását, továbbá ha a határozat meghozataláig a jogellenes magatartást megszünteti vagy a jogszerű állapotot helyreállítja.

(4) A bírság kiszabása mellőzhető és figyelmeztetés alkalmazható, ha az elkövető személyére és az elkövetés körülményeire tekintettel azokat mérlegelve, a kívánt visszatartó hatás várhatóan figyelmeztetéssel is elérhető.

5. § Nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályának megsértése olyan halasztást nem tűrő elhárítási, vagy helyreállítási tevékenység, vagy cselekmény kapcsán, amely a katasztrófa elleni védelmet, a veszélyhelyzet megelőzését, életveszély elhárítását, üzemzavar közérdekből szükséges elhárítását, azonnal fenyegető kár elhárítását szolgálja.

6. § (1) E rendelet szerint kiszabott közigazgatási bírságot a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül átutalási postautalványon vagy banki átutalással Konyár Község Önkormányzatának elkülönített folyószámlájára kell kiegyenlíteni. A közigazgatási bírság az önkormányzat bevételét képezi.

(2) A kötelezett a közigazgatási bírság legfeljebb hat hónapon keresztül részletekben történő megfizetését kérelmezheti, az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül. A részletfizetés iránti kérelem illetékmentes.

II. Fejezet

A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI

7. § [§[1]]

8. §

5. önkormányzati tulajdonban lévő és sportlétesítmények használatának rendjét sértő szabályszegések

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, aki
a) a. a sportpálya, sportlétesítmény kihelyezett házirendjében foglalt nyitvatartási időre vonatkozó szabályokat megsérti,
b) b. sportpálya, sportlétesítmény területén kihelyezett eszközök használatára vonatkozó szabályokat megszegi.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabályszegő magatartást elkövető természetes személy kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

6. Ingatlanok és közterületek tisztántartásával kapcsolatos szabályszegések

9 § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartása tekintetében pedig a használó, illetőleg –a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: használó), aki nem gondoskodik:

a) az egyes ingatlanok tisztán tartásáról, az ingatlan gyomtól, gaztól, szeméttől, lomoktól, gondozatlan bokroktól való megtisztításáról nem gondoskodik.

b) az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról, a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról, az ingatlanokról, az ingatlan előtti járdaszakasz fölé, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület fölé kinyúló ágak, bokrok nyeséséről, gallyazásáról; az ingatlan körüli közterületen az úttestig terjedően a fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról, valamint ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek takarításáról, összegyűjtéséről, elszállításáról/elszállíttatásáról; oly módon, hogy az érintett járdaszakasz, területsáv, illetőleg terület biztonságos közlekedésre alkalmas legyen,

c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról,

d) az épület tetőcsatornájának tisztán tartásáról,

e) arról, hogy az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerének használata során, a víz közterületen, közterületi építményekben, kárt ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot, az építmények állékonyságát ne akadályozza, és ne veszélyeztesse,

f) a közterülettel határos ingatlan épületének madár fészkelő helyei alatti burkolattal ellátott közterületnek a madarak okozta szennyeződéstől való megtisztításáról,

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, aki:

a) az építési területen és az építés közvetlen környékének tisztán tartásáról, az úttestre, járdára való sárfelhordás, egyéb szennyezés folyamatos megszüntetéséről nem gondoskodik,

b) a földmunkák végzésénél a termőréteget külön tárolásáról (deponálás), a termőréteg fedőrétegként való visszaterítéséről a munka végeztével nem gondoskodik,

c) az építkezési terület és az építési munkálatokkal beszennyezett környék takarítását elmulasztja, az építkezés befejezését követően a munkálatok végzése során keletkezett építési törmeléket, illetve hulladékot folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül nem szállítja, szállíttatja el, az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az ingatlan tulajdonosa, használója, aki:

a) az ingatlan előtti, illetve az ingatlan megközelítését szolgáló járdák, járdaszakaszok, járda hiányában egy méter széles területsáv, lépcsők, síkosság mentesítéséről folyamatosan nem gondoskodik,

b) a járdáról letakarított havat a közút és a járda között úgy helyezi el, hogy a gyalogosforgalmat, gépjárműforgalmat, a járda melletti víznyelők működését akadályozza,

c) síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül konyhasót úgy alkalmaz, hogy egyszeri kijuttatásának maximális mértéke több, mint 40 g/m2

d) síkosság elleni védekezéshez zöld területen és közvetlen környékén konyhasót használ.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

a) a közterületre történő növényültetésnél a következő szempontokat nem tartja be:

aa) nagylombú fát épület falától és egymástól minimum 7 méter távolságra szabad ültetni,

ab) az elültetett fa töve ivóvíz-, telefon-, kábeltelevízió-, csapadékvíz-és szennyvízvezetéktől, földkábeltől legalább 1.5 méterre, távfűtési- és gázvezetéktől legalább 2 méterre lehet,

ac) [2]

ad) közterületi légvezeték alá csak kistermetű, vagy gömbkoronás fa ültethető,

ae) sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra és a közlekedés biztonságára vonatkozó előírásokat.

b) fa közterületre történő ültetéséhez a polgármester előzetes írásos hozzájárulását nem kéri meg.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, az az ingatlan tulajdonos vagy használó aki, az utcafronti kerítésen a település képet rontó, nem odaillő, a kerítés rendeltetésével nem összefüggő tárgyakat (pl. ruhadarabokat) helyez el.

(6) Az (1)-(5) bekezdések pontjaiban meghatározott szabályszegő magatartást elkövető természetes személy a kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

10. §[3]

11. §[4]

12. §

8. Állattartás

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:
b) aki nem gondoskodik az állatok tartására szolgáló helyiség rendszeres takarításáról,
c) aki zárt rendszerű állattartás esetén nem gondoskodik a trágyalé zárt szivárgásmentes gyűjtéséről,
d) [5]
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegő magatartást elkövető természetes személy a százezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

13. §

9. Környezetünk védelme, zajvédelem

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, az a vendéglátó egység-, szórakozóhely üzemeltető, szabadtéri zene- és egyéb műsorjel szolgáltató, aki
a) zene- és egyéb műsorjel-szolgáltatást május 15. és szeptember 15. közötti időszakban – a zajkibocsátási határérték megtartása mellett – 23 órától tovább biztosít, egyéb időszakban 22 órától tovább biztosít,
b) zene- és egyéb műsorjel-szolgáltatást pénteken illetve szombaton – a zajkibocsátási határérték megtartása mellett – éjjel 2 órától tovább biztosít.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegő magatartást elkövető természetes személy a százezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

14. §

10. Köztemető használatával kapcsolatos magatartások

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, aki
a) a temető nyitvatartási rendjét megszegi;
b) kegyeletet sértő módon hangoskodik, zenét hallgat,
b) aki temető területére indokolatlanul –kerékpár kivételével - járművel behajt,
d) aki a sírokra elhelyezett virágokat, növényeket illetéktelenül eltávolítja, ott elhelyezett tárgyakat bepiszkítja, illetéktelenül eltávolítja
e) temető területén olyan tárgyat helyez el, mely nem a sír, sírbolt díszítésére szolgál;
f) a temető területén padot, ülőhelyet engedély nélkül helyez el,
g) az elhervadt virágokat, koszorúkat, az elhasznált csomagoló anyagot és minden más hulladékot nem az azok gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtőbe helyezi el,
h) az elbontott sírkő ártalmatlanításáról és elszállításáról haladéktalanul nem gondoskodik,
i) a temető területén belül növényeket nem a temetési helyre ültet,
j) aki temetési helyeken úgy ültet lágyszárú növényeket a sírhely földjébe vagy cserépbe, hogy azok a sírok közötti mozgást akadályozzák,
k) aki nem lágyszárú növényt az üzemeltető írásbeli engedélye nélkül ültet a sírra,
l) aki a sírhelye gondozásakor a szomszédos sírhelyet beszennyezi és a szennyeződést haladéktalanul nem szünteti meg,
m) a temetési helyen kívül – az üzemeltető írásbeli engedélye nélkül járdát épít.
(2) Nem minősül az (1) bekezdés c) pontja szerinti indokolatlan járműbehajtásnak:
1a. a halottszállító jármű behajtása,
b. az üzemeltető engedélyével síremlék-készítés céljából szállítást végző jármű behajtása,
c. aki mozgásában, egészségi állapotában korlátozott, vagy olyan személyt szállít.
1. Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegő magatartást elkövető természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

15. §

Házszámtábla elhelyezése

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az ingatlan használója, kezelője, ennek hiányában tulajdonosa, aki a házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről, olvasható állapotban tartásáról, szükség szerint cseréjéről és pótlásáról nem gondoskodik.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a közterület elnevezését tartalmazó táblát megrongálja, beszennyezi, szövegét megváltoztatja, vagy olvashatatlanná teszi, illetve engedély nélkül eltávolítja.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott szabályszegő magatartást elkövető természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
1. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően elkövetett közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének következményeiről szóló 13/2017. (III. 30.), 16/2016. (VI.28), 14/2016. (V.27.) önkormányzati rendelettel módosított 21/2015. (X.09) számú önkormányzati rendelet.