Konyár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2016. (V.27.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 07. 01
Konyár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2016. (V.27.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2023.07.01.
Konyár Község Önkormányzat Képviselő-testülete abból a célból, hogy a helyi közügyek intézése, a helyi közhatalom gyakorlása önállóan, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot teremtve történjen, valamint a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának megfelelő kereteket biztosítson, Magyarország Alaptörvénye 32. § (1) bekezdés d) pontja és 32. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SZMSZ) a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet
(1) A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat-, hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzat megnevezése :Konyár Község Önkormányzata / továbbiakban Önkormányzat /. Az önkormányzat székhelye : 4133. Konyár, Rákóczi u. 24.
(3) A település főbb adatai :
a) területe 4170 ha, ebből belterület 222 ha
b) fekvése : a Debrecen – Szeged közti 47-es főúttól 9 km-re fekszik, Derecske város szomszédságában
c) 1 állandó lakosainak száma 2022. január 1-én: 2204 fő
(4) Az Önkormányzat Konyári Hírmondó elnevezésű, negyedévente megjelenő helyi
lapot ad ki.
II. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-, és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg, melyeket jelen rendeletben vagy más, önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre és a társulásra átruházhat.
(2) A Képviselő-testület feladata a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. 2 óvodai, bölcsődei ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19. hulladékgazdálkodás;
20. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
(3) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
15. területszervezési kezdeményezés;
16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
(4) [2] a) Az önkormányzat, a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében önkormányzati társulásokban vesz részt.
b) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és feladatellátását az 5. számú függelék tartalmazza.
c) Az önkormányzat részvételével működő társulás jogállására, működésére és részletes feladatára vonatkozó rendelkezéseket a társulási megállapodás tartalmazza.
(1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) -Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat
b) - civil szervezetek támogatása
c) - melegítő konyha működtetése
d) - vendégház üzemeltetése.
(2) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni kell a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságának véleményét ki kell kérni. Az eljárást a Képviselő-testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester, vagy az erre felkért külön bizottság.
(3) A Képviselő-testület az önként vállalt feladatok ügyében az éves költségvetésében a fedezet egyidejű biztosításáról dönthet.
(4) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások megszervezésében, a helyi társadalom és gazdaság szervező munkában ezek fejlesztése érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.
(5) [3] Az Önkormányzat az RNÖ működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja. Az RNÖ havonta, igény szerint, de legalább havi 32 órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget, - amely a Konyár, Rákóczi u. 9. szám alatti épületben található 8 m2-es nagyságú iroda, előtér és mosdó helyiségek - ingyenesen használhatja. A helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket (villany, víz, gáz) és fenntartási költségeket az Önkormányzat viseli. A Konyári Polgármesteri Hivatal látja el, illetve segíti a RNÖ-t gépelési, sokszorosítási, egyéb adminisztrációs munkájában, viseli a postaköltséget, ellátja a gazdálkodással (bevételek, kiadások könyvelése, nyilvántartásba vétele, stb.) kapcsolatos feladatokat, az együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően.
(6) 3
(1) [5] A Képviselő-testület egyes feladatainak gyakorlását átruházhatja a polgármesterre, a bizottságokra, a jegyzőre és a társulásra. Az átruházott hatásköröket az 1-es és a 2-es számú mellékletek tartalmazzák.
(2) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetve visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.
(4) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, a soron következő ülésen beszámol.
A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a Képviselőtestületet tájékoztatja.
III. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A Képviselő-testület tagjai
(1) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő, mely a megválasztott 6 települési képviselőből, és a közvetlenül megválasztott polgármesterből áll.
(2) A Képviselő-testület tagjainak névsorát a 1. számú függelék tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület önkormányzati feladatait a polgármester, a bizottságai és a Konyári Polgármesteri Hivatal útján, valamint a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.
(1) A települési képviselő az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért felelősséggel munkálkodik.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
(3) A települési képviselő - képviselői tevékenységével kapcsolatos ügyekben - hivatalos személyként jár el.
(1) A települési képviselő főbb jogai:
a) A Képviselő-testület ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
b) A Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, az aljegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
c) Kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
d) Tanácskozási joggal részt vehet a Képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
e) Megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet.
f) A polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni.
g) A testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól.
h) A Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.
(2) A települési képviselő főbb kötelezettségei:
a) Köteles a testületi üléseken megjelenni, a Képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni. Távolmaradását köteles a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni, amennyiben az ülésen nem tud részt venni.
b) Eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal által szervezett képzésen.
c) Köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
A települési képviselők tiszteletdíja, költségtérítése
(1) A Képviselő-testület az önkormányzati képviselő tiszteletdíját és költségtérítését, valamint a képviselő-testület bizottságának tagjait megillető tiszteletdíjat külön rendeletben állapítja meg.
(2) Amennyiben a települési képviselő az Mötv.-ből eredő kötelezettségeit nem teljesíti, két egymást követő képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről igazolatlanul távol marad, annak tiszteletdíját 6 hónapos időtartamra 25%-kal kell csökkenteni. A javaslatot az Ügy- és Közrendi Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé.
A Képviselő-testület gazdasági programja
10. § (1) A Képviselő-testület gazdasági programmal rendelkezik.
(2) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a települési képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(3) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé.
(4) A gazdasági programot közzé kell tenni Konyár község hivatalos honlapján (www.konyar.hu).
(1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái :
a.) beszámoló, valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről;
b.) döntést igénylő javaslat, mely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra irányul;
c.)tájékoztató anyagok, melyek tudomásulvételt igényelnek.
(2) Az
(1) bekezdés b.) pontjában írt előterjesztésre javaslatot tehet :
a.) a polgármester és az alpolgármester,
b.) a témakör szerint illetékes bizottság,
c.) bármelyik képviselő,
d.) a jegyző.
(3) Az előterjesztés a Képviselő-testület döntése szerint érintett bizottság véleményének ismeretében tűzhető napirendre.
(4) Az előterjesztés a Képviselő-testület elé írásban nyújtható be. Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben írásos előterjesztés nem kötelező.
(5) A napirendi pontokhoz írásbeli határozati javaslatot kell készíteni akkor, ha annak előterjesztése szóban történik.
(6) Az előterjesztések elkészítéséért annak előadója a felelős.
(7) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 5. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszerűségi észrevételt követően a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről.
(8) A sürgősségi indítványt a Képviselő-testületi ülést megelőző nap 14.00 óráig lehet benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítványt benyújthatja a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők, a jegyző. Ha az indítványt a polgármester nem találja sürgősnek, vitára kell bocsátani a Képviselő-testületi ülésen. A Képviselő-testület a polgármester javaslatára soron kívül dönt, minősített többséggel.
(9) A (3) –
(6) bekezdésben foglaltak a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésekre is vonatkoznak.
A Képviselő-testület összehívása és vezetése
(1) A Képviselő-testület szükség szerint évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, falugyűlést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) [6] A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.
Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. Az alakuló ülés ünnepélyessé tételéről a polgármester a jegyző útján gondoskodik. Az alakuló ülés napirendjei:
a.) a választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, megbízólevelek átadása;
b.) képviselők és a polgármester eskütétele;
c.) a polgármester programjának ismertetése
d.) a polgármester illetményének megállapítása
e.) alpolgármester választása, eskütétele,
f.) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása;[7], [8]
g.) bizottságok megalakítása, elnökeik megválasztása.
(3) A Képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze.
(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését az Ügy - és Közrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti, valamint ellátja a Képviselő-testület és az Önkormányzat képviseletét.
(5) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni:
a.) a települési képviselők 1/4-ének,
b.) a Képviselő-testület bizottságának indítványára, valamint
c.) a kormányhivatal vezetőjének a testülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(6) 4 A Képviselő-testület szükség szerint rendkívüli ülést tarthat. A rendkívüli ülést a polgármester és az
(5) bekezdésben felsoroltak indítványozhatják. A polgármester a rendkívüli ülést az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles összehívni.
(7) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülés időpontját megelőzően legalább 1 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet.
(8) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül telefonon is összehívható.
(9) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a meghívó kiküldésével egy időben - a település lakosságát is tájékoztatni kell Konyár Község honlapja és hirdetmények útján.
A Képviselő-testületi ülésre meghívandók köre
(1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni :
a) a képviselőket;
b) a jegyzőt;
c) 5
d) az érintett napirendi pontok előadóit;
e) a lakosság önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységük körébe tartozó napirend tárgyalására, tanácskozási joguk gyakorlása céljából.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan :
a) a jegyzőt;
b) 6
(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan :
a.) a Konyári Polgármesteri Hivatal dolgozóit;
b.) az önkormányzat intézményeinek vezetőit.
A Képviselő-testület ülése
(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülést vezető engedélye alapján felszólalhat.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) [9] A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
15. § (1) Az előterjesztett napirendi javaslatról a Képviselő-testület - vitát követően - dönt.
(2) Napirendi pont tárgyalására, a sorrend megváltoztatására az előterjesztő és bármely képviselő javaslatot tehet, melynek elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(3) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.
16. § A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a Képviselő-testület a napirend előtti témák között dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
A Képviselő-testületi ülés vezetésének rendje
(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, utóbbi távollétében az Ügy - és Közrendi Bizottság elnöke vezeti.
(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai :
a.) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést;
b.) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről
c.) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról;
d.) napirendi pontként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;
e.) a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;
f.) hozzászóláskor megadja, a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében;
g.) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben ismételten nem szólalhat fel;
h.) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti;
i.) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.
A kérdés, interpelláció szabályai
18. § (1) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészületi jellegű felvetés vagy tudakozódás, mely tartalma szerint nem sorolható a felvilágosítás kérés (interpelláció) fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjeinek témaköréhez.
(2) A kérdésre a kérdezőnek a Képviselő-testületi ülésen választ kell adni.
(3) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhetnek,
(interpellálhatnak), amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kapnak.
(4) Felvilágosítás kérésnek (interpellációnak) az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(5) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselő-testületi ülést megelőző 15 nappal került sor, akkor a Képviselő-testületi ülésen sort kell keríteni a válaszadásra.
(6) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.
(7) A Képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozhat, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról.
(8) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
A vita és döntéshozatal módja
19. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdéseket intézhetnek.
(4) A kérdések elhangzása után a válaszadás következik.
(5) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
(6) A képviselő-testület döntéshozatalából (minősített többséggel) kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
A képviselői személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a meghozott önkormányzati határozat végrehajtását fel kell függeszteni és az ügyet az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni úgy, hogy a mulasztó képviselő az ügyben szükségessé vált új döntéshozatalban, az előterjesztés megismételt tárgyalásában nem vehet részt.
(7) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(8) Az ülésvezető biztosítja, hogy a jegyző a szavazás előtt törvényességi észrevételét megtegye.
(9) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni. A javaslat elfogadásához a jelen levő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. (egyszerű többség). Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította.
(10) A megválasztott képviselők több mint felének, legalább 4 képviselő igen szavazata (minősített többség) szükséges:
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
4. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
5. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
6. az önkormányzati képviselő kizárásához,
7. az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,
8. a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,
9. 7 a 14. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez
10. a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatására irányuló döntéshez;
11. a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a Képviselő-testület keresetbenyújtásához a polgármester ellen, a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében;
12. a képviselő Képviselőtestületi döntéshozatalából való kizárása személyes érintettség esetén;
13. a sürgősségi indítvány elfogadásához;
14. fegyelmi ügyben;
15. hatáskör gyakorlás átruházása és visszavonása esetén;
16. helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondásához;
(11) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, aki a szavazatok téves összeszámlálása miatt elrendelheti a szavazás megismétlését. Megismételhető a szavazás akkor is, ha azt bármelyik képviselő indítványozza, melyet a Képviselő-testület egyszerű többséggel elfogad.
(12) Ha a nyílt szavazás során szavazat egyenlőség áll elő (a jelenlévők fele igennel, fele pedig nemmel szavazott, vagy tartózkodott) döntés nem született, a levezető elnök még ugyanazon ülésnapon elrendelheti a szavazás megismétlését. Ismételt szavazategyenlőség esetén a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni.
(13) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Rendelet
14. §.
(2) bekezdésben felsorolt ügyekben.
(14) A titkos szavazást az Ügy- és Közrendi Bizottság bonyolítja le.
(15) A polgármester a jelenlévő képviselők 1/4-ének indítványára név szerinti szavazást rendel el.
(16) Névszerinti szavazást kell elrendelni a Képviselő-testület feloszlatásának kimondásához, illetve ha azt törvény előírja.
(17) A névszerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
(18) Névszerinti szavazást a bizottság létszáma, összetétele tekintetében, ügyrendi kérdésben nem lehet elrendelni.
A Képviselő-testület döntései
(1) A Képviselő-testület a Mötv. 42. § 1. pontjában biztosított jogkörében a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására az önkormányzat rendeletet alkot.
(2) Rendelet alkotását
-a képviselő;
-a tárgy szerint illetékes bizottság
-a polgármester
-az alpolgármester
-a jegyző
kezdeményezhetik.
(3) A képviselő, a bizottság az indítványt a polgármesterhez írásban nyújtják be. A polgármesternek vagy a jegyzőnek az indítványt közvetlenül a Képviselő-testülethez kell írásban benyújtaniuk.
(4) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik az ügy- és közrendi, valamint a tárgy szerint illetékes más bizottság közreműködésével.
(5) A Képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg a rendelet-tervezet megalkotásához. A tervezetet a Konyári Polgármesteri Hivatal készíti el, de a Képviselő-testület megbízhatja a bizottságot és külső szakértőt is.
(6) A Konyári Polgármesteri Hivatal akkor is köteles a rendelet-tervezet előkészítésében részt venni, ha önkormányzati bizottságot, vagy külső szakértőt bízott meg a Képviselő-testület a rendelet-tervezet elkészítésével.
(7) A rendelet-tervezetet a jegyző vagy a polgármester vagy a bizottság elnöke terjeszti a Képviselő-testület elé indoklással együtt.
(8) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(9) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése minden évben növekvő sorrendben, arab számmal történik, törve az évszámmal, zárójelben feltüntetve a rendelethozatal időpontját (hónapot római számmal, napot arab számmal), ezt követően meg kell jelölni a rendelet tárgyát.
(10) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, a rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik, aki jogszabály változás esetén kezdeményezi azok módosítását, hatályon kívül helyezését.
(11) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének, vagy azok kivonatának önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztésével, illetve Konyár Község weblapján történő közzétételével történik.
(12) A lakosság tájékoztatása érdekében a rendelet teljes szövegét vagy kivonatát az önkormányzat helyi lapjában közzé kell tenni.
(13) A Képviselő-testület kétévenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.
(1) A Képviselő-testület határozata tartalmazza :
-a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban;
-a végrehajtás határidejét;
-a végrehajtásért felelős megnevezését.
(3) [10] A Képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A szóban tett javaslatról hozandó döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.
(5) A Képviselő-testület határozatait minden évben növekvő sorrendben arab számmal kell jelölni, törve az évszámmal, zárójelben feltüntetve a határozathozatal időpontját (hónapot római számmal, napot arab számmal).
(6) A határozatokat jegyzőkönyvi kivonat formájában kell az érintetteknek megküldeni, illetve a közzététel az önkormányzati hirdetőtáblán való függesztésével, illetve Konyár Község weblapján való megjelenítéssel történik.
A Képviselő-testület dokumentumai
(1) A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről - hangfelvétel alapján - a jegyző gondoskodik, az általa kijelölt köztisztviselő útján.
A jegyzőkönyv tartalmazza
a) a testületi ülés helyét és időpontját,
b)a megjelent önkormányzati képviselők nevét, létszámát (önkormányzati képviselők esetében a később érkező, illetve az ülés bezárása előtt távozó önkormányzati képviselő nevét, a távozás tényét, a jelenlévő önkormányzati képviselők létszámát),
c)meghívottak nevét, megjelenésük tényét,
d)a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat, az előadók nevét és beosztását,
e)az előterjesztéseket,
f)napirendenként a szóbeli előterjesztéseket, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásukat, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét,
g)a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
h)a döntéshozatalban feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
i)a döntéshozatalban résztvevők számát,
j)a döntéshozatalból kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,
k)a szavazás számszerű eredményét,
l)a hozott döntéseket,
m)az ülésen elhangzott kérdéseket, interpellációkat, közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és egyéb felszólalásokat,
n)a polgármester esetleges intézkedéseit,
o)a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
az ülésen történt fontosabb eseményeket
(2) Ha a képviselő vagy a polgármester kéri hozzászólásának szó szerinti dokumentálását, annak helyt kell adni. Erről szavazást nem kell elrendelni.
(3) A jegyzőkönyveket a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A jegyzőkönyv mellékletei :
a.) meghívó;
b.) a megtárgyalt előterjesztések napirendi pontonként;
c.) rendelet-tervezetek;
d.) írásban benyújtott hozzászólások és egyéb írásos indítványok;
e.) jelenléti ív.
(5) A jegyzőkönyv három eredeti példányban készül.
Egy eredeti példányt a mellékleteivel együtt a jegyző kezel, aki azokat évente bekötteti és irattárba helyezi.
Egy eredeti példányt a mellékleteivel együtt az ülést követő 15 napon belül a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Vezetőjének kell megküldeni.
Egy eredeti példány a mellékleteivel együtt az ülést követő 15 napon belül a község könyvtárban kerül elhelyezésre.
A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A hitelesítés érdekében a jegyzőkönyv fénymásolatának utolsó oldalát „A fénymásolat az eredetivel megegyezik” bélyegző lenyomatával kell ellátni, amelyet a jegyző dátummal lát el és aláír.
(6) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a Konyári Polgármesteri Hivatalban és a helyi Könyvtárban az állampolgárok és a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.
(7) Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell felvenni. A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe, valamint az ülés írásos /és hang-/ anyagába az érintetteken és a Mötv. 52. §.
(3) bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be, kivéve a közérdekű adatnak minősülő döntést, melyről tájékoztatni kell a nyilvánosságot és a zárt ülési jegyzőkönyv ezen része megtekinthető. zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.
IV. Fejezet
(1) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a Képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A Képviselő-testület állandó, ideiglenes bizottságot hozhat létre. A testület a fontosabb önkormányzati feladatkörökkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokra állandó bizottságokat hozhat létre.
(3) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely azt követen automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A Képviselő-testület állandó bizottságait és a bizottságok tagjainak számát az alábbiak szerint határozza meg:
a)Pénzügyi Bizottság: 3 fő (3 fő önkormányzati képviselő)
b) Ügy- és Közrendi Bizottság: 3 fő (3 fő önkormányzati képviselő)
b)Szociális, Kulturális és Oktatási Bizottság: 3 fő (3 fő önkormányzati képviselő).
A bizottságok személyi összetételét a 2. számú függelék tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakításukkor dönt.
(6) Egy képviselő egyidejűleg egy állandó bizottságnak lehet elnöke és több bizottságnak a tagja.
(7) A bizottság elnökéül és tagjául a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem választható meg.
(8) A bizottság elnökének, tagjainak személyére, valamint külső tagjainak megválasztására a polgármester tesz javaslatot. A javaslat elfogadásáról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz. A Képviselő-testület nem választhat meg olyan külső tagot, akivel az érintett bizottság nem ért egyet.
(9) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(10) A bizottságok működésének főbb szabályait az SZMSZ tartalmazza. A részlet szabályokat a Mötv. és az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban a bizottságok az ügyrendjükben állapítják meg. A bizottság az ügyrendjét maga készíti és fogadja el, de azt tájékoztatás céljából a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(11) A bizottságok feladat- és hatáskörét a 2. számú melléklet 8tartalmazza.
(12) A bizottsági ülést az elnök hívja össze.
(13) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot, a polgármester, a Képviselő-testület és a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(14) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani.
(15) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.
(16) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.
(17) A bizottság ülése nyilvános, kivéve, ha a bizottság olyan napirendet tárgyal, amit a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok szerint zárt ülésen kell tárgyalni.
(18) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőket is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról a bizottság elnökének javaslata alapján a jegyző gondoskodik.
(19) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert és az
alpolgármestert, valamint a jegyzőt értesíteni kell.
(1) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A bizottság határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3)[11] A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt. A kizárt elnököt, illetve tagot a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(4) A bizottság a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.
(5) A bizottság elnökét és tagjait a bizottság döntései kötik. A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt a Képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
(6) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy.
(7) A bizottsági döntések végrehajtásához, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző - a Konyári Polgármesteri Hivatal útján - gondoskodik.
(8) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá.
V. Fejezet
(1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású foglalkoztatási jogviszonyban álló tisztségviselő.
(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.
(3) A polgármester a Képviselő-testület elnöke.
(1) A polgármester Képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:
-segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját, összehívja és vezeti a képviselőtestületi üléseket;
-képviseli az önkormányzatot;
-szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;
-biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, közakarat érvényesítését.
(2) A polgármester a jogszabályok és az SZMSZ-ben felsorolt hatáskörén (a Képviselő-testület Polgármesterre átruházott hatásköreit az 1. számú melléklet9 tartalmazza) túlmenően:
a) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partner képviselőit és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köthet;
b) véleményt nyilvánít a települést érintő kérdésekben kivéve intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.
c) az önkormányzatot és a települést érintő kérdésekbe, nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek;
d) egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó (
Mötv. 81. §.
(4) bekezdés) kinevezés, vezetői megbízás esetén
e) irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét;
f) ellátja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. Törvény 29. §-ában meghatározott honvédelmi és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. Törvény 15. §-ában meghatározott polgári védelmi feladatokat
g) 10 Konyár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármestert a Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat (4025 Debrecen, Arany János u. 40.), a Közvill Első Magyar Közvilágítási Zrt. (8800 Nagykanizsa Csengeri u. 9.), a Debreceni Vízmű Zrt. (4025 Debrecen, Hatvan u. 12.), valamint a Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. (4031 Debrecen, István út 136.) közgyűlésein állandó jelleggel bízza meg a részvényesi jogok gyakorlásával
A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet:
h) amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele, pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése, véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,
i) a két ülés közötti időszakban felmerülő, olyan halaszthatatlan ügyben, amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene.
(3) A polgármesternek a bizottságokkal összefüggő főbb feladatai:
-indítványozhatja a bizottság összehívását;
-felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával vagy az sérti az önkormányzat érdekeit.
A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.
- -[12]
(4) A Konyári Polgármesteri Hivatal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok :
-a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;
-a jegyző javaslatának figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait, az önkormányzati munka szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
-dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja;
-a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselőtestületnek a Konyári Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódására munkarendjének, valamint ügyfélfogadás rendjének meghatározására;
-szabályozza a hatáskörébe utalt ügyekben a kiadmányozás rendjét;
-gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző, az önkormányzati intézményvezetők és az önkormányzat által kinevezett közalkalmazottak tekintetében;
(5) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége mulasztása miatt a Képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében, melyben egyidejűleg kérheti a polgármesternek a tisztségéből történő felfüggesztését is.
VI. Fejezet
(1) A Képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére alpolgármestert választ, aki e te[13]. [1],[2]
[1] Módosította: 2/2017. (I. 26.) számú önkormányzati rendelet. Hatályba lépett: 2017. január 26. napján 10 óra 27 perckor
[2] Módosította: 20/2017. (VII. 04.) számú önkormányzati rendelet. Hatályba lépett: 2017. július 4. napján 11 óra 25 perckor.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
VII. Fejezet
(1) A Konyári Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti.
(2) A jegyzőt a Konyár Község Önkormányzat Polgármestere nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a Polgármester ad megbízást a Hivatalban a Kttv. alapján megfelelő képesítési előírással és közigazgatási gyakorlattal rendelkező köztisztviselő részére.
(4) A jegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a Konyári Polgármesteri Hivatal (4133 Konyár, Rákóczi u. 24.) Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
VIII. Fejezet
KONYÁRI POLGÁRMESTERI HIVATAL
29. § (1) A Konyári Polgármesteri Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.
Működését az Mötv. 84. § (1) bekezdése előírásai alapján végzi.
a) A Konyári Polgármesteri Hivatal
székhelye: Konyár
elnevezése: Konyári Polgármesteri Hivatal
címe: 4133 Konyár, Rákóczi u. 24.
(2) A Konyári Polgármesteri Hivatal a jegyző által elkészített és a Képviselő-testületek által jóváhagyott egységes Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik, mely részletezi a Konyári Polgármesteri Hivatal önkormányzati és államigazgatási feladatait, valamint a belső (dolgozók közötti) munkamegosztást.
IX. Fejezet
KONYÁRI CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT
(1) Konyár Község Önkormányzata a Mötv. 13. § (1) bekezdés 8. és 8.a. pontjában írt feladatokat, figyelemmel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló
1997. évi XXXI. törvényben előírtakra család- és gyermekjóléti szolgálatot tart fent.
(2) A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátási területe Konyár Község lakosságára terjed ki.
(3) A család- és gyermekjóléti szolgálat működését szakmai program szabályozza.
(4) Az önkormányzat a család- és gyermekjóléti szolgálatot a 3. számú melléklet alapján kormányzati funkción, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló
15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő közalkalmazott foglalkoztatásával működteti.
(5) A közalkalmazott tevékenységét a rá vonatkozó hatályos jogszabályok alapján végzi. Tevékenységéről szakmai programot készít.
(6) A család- és gyermekjóléti szolgálat a polgármesternek közvetlenül alárendelt, a polgármester irányítása szerint végzi tevékenységét.
A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK, LAKOSSÁGI FÓRUMOK
(1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre :
a.) fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra;
b.) közvetlen tájékoztatásra;
c.) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok :
a.) közmeghallgatás;
b.) falugyűlés;
c.) állampolgári közösségek rendezvényei.
(3) A Képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.
a.) A közmeghallgatást, ennek időpontját legalább tíz nappal előbb, a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
b.) Szükség szerint a témák jellegétől, közérdekű jelentőségétől, vagy az állampolgári kezdeményezések számától függően a polgármester
-a soron következő képviselőtestületi ülésre a napirendek tárgyát követő időpontra,
-külön e célból összehívott képviselőtestületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.
c.) Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú bejelentés, vagy vizsgálatot igénylő ügy esetén csak válaszadásra van lehetőség.
d.) A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester érdemi választ ad.
e.) A vizsgálat elrendeléséről, a közbenső vagy érdemi intézkedésről a polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja.
f.) A lakosság jelentős részét érintő közügyekben a lakosságot a helyben szokásos módon - Konyári Hírmondó, szórólapok, plakátok – tájékoztatni kell az intézkedésről vagy annak eredményéről.
(4) A Képviselő-testület a költségvetési tervezet összeállítása után falugyűlést tart, ahol az önkormányzat tárgyévi költségvetési, fejlesztési elképzeléseiről, s az előző év eredményeiről tájékoztatja a lakosságot.
(5) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, társadalmi szervezetek az érdekkörükbe tartozó önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást; az e célból szervezett rendezvényeken pedig véleményt nyilváníthatnak. A rendezvényekről a polgármester a soron következő Képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.
(1) A Képviselő-testület – a költségvetésben meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogathatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg az ilyen közösségekkel együttműködik.
A felek kötelezettségei az együttműködési megállapodásban kerülnek rögzítésre.
Az együttműködés formája a képviselő-testületi ülésen való részvétel, illetve tanácskozási jog biztosítása is lehet. Az önszerveződő közösségeket az alábbi témában illeti meg tanácskozási jog:
Konyári Szépkorúak Klub - idősek széles körét érintő kérdésekben,
Konyári Sport Egyesület - fiatalokat, sportolókat érintő ügyekben,
(KSE)
Pávakör Egyesület - hagyományőrzés, helyi műsorszórás,
Nótások Egyesület - hagyományőrzés,
Konyári Sasok Polgárőr Egyesület - közbiztonság.
(2) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi újságban – a Konyári Hírmondóban – való negyedévenkénti megjelentetése, valamint a Konyár web-lap karbantartása és működtetése.
(3) A településen működő civil szervezeteket az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza.
A Képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról külön rendeletet alkot.
XI. Fejezet
(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, melyek az önkormányzati célok és feladatok megvalósítását szolgálják.
(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, melyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.
(3) A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról, vagyonnal való gazdálkodásának szabályairól külön rendeletet alkot, melyben meghatározza a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó általános szabályokat.
(4) A Képviselő-testület meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetve más célú hasznosítását önkormányzati rendeletben helyi népszavazáshoz kötheti.
(5) A Képviselő-testület vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. A Képviselő-testület olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(6) Az önkormányzat a 4. számú függelékben felsorolt gazdasági társaságokban vesz részt.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.
(3) Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.
(4) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével – a feladatok finanszírozását.
(5) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembe vételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet köteles tájékoztatni.
(1) (1) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, míg a háromnegyed éves helyzetéről november 30-ig, a helyi önkormányzati választás évében december 15-ig köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.
(2) A tájékoztatás tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési előirányzatainak időarányos teljesítését, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását és a likviditási terv aktuális állapotát.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat köteles megszervezni a belső ellenőrzést és gondoskodni annak -a vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített „Belső ellenőrzési kézikönyve” által meghatározott előírások szerinti- végrehajtásáról, valamennyi intézményében.
(3) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését a Derecske-Létavértes Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás által megbízott EAST-AUDIT Zrt. (4025 Debrecen, Széchenyi u. 15.) végzi, mint külső vállalkozó.
(4) A Pénzügyi Bizottság az önkormányzatnál és intézményeinél
- véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit, a háromnegyed éves tájékoztató jelentést;[15]
-figyelemmel kíséri a költségvetés bevételeinek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre a vagyonváltozás alakulására értékelve az előidéző okokat;
-vizsgálja a hitelfelvétel indokait, megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését;
(5) A Pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
(6) [16]
XII. Fejezet
(1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, egyidejűleg hatályát veszti Konyár Község Önkormányzati Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2015. (VII.08.) számú rendelete, valamint az azt módosító 8/2016. (IV.01), 5/2016. (III. 01.),
2/2016. (II.12.) önkormányzati rendeletek.
(2) Az SZMSZ mellékleteivel megküldendő :
- a települési képviselőknek;
- a nem képviselő bizottsági tagoknak;
- a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalnak.
Az SZMSZ megtekinthető :
- a Konyári Polgármesteri Hivatalban,
- a Községi Könyvtárban.
2. számú függelék[20]
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL LÉTREHOZOTT ÁLLANDÓ
BIZOTTSÁGOK ELNEVEZÉSE, SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE
ÜGY- ÉS KÖZRENDI BIZOTTSÁG
Elnöke: Bujdosóné Faragó Róza
Tagjai: Komlósi Péter (önkormányzati képviselő tag)
Nagy Csaba (önkormányzati képviselő tag)
SZOCIÁLIS, KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG
Elnöke: Hudák Anita
Tagjai: Nagy Csaba (önkormányzati képviselő tag)
Kiss Lajos (önkormányzati képviselő tag)
PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG
Elnöke: Komlósi Péter
Tagjai: Kiss Lajos (önkormányzati képviselő tag)
Bujdosóné Faragó Róza (önkormányzati képviselő tag)
3. számú függelék
A TELEPÜLÉS CIVIL SZERVEZETEI
Pávakör Egyesület
Konyári Sport Egyesület
Konyári Sasok Polgárőr Egyesület
Nótások Egyesülete
Konyári Szépkorúak Klub
Hajdú Speciális-Kutató Mentő Egyesület
4. számú függelék[21]
A Képviselőtestület részvétele gazdasági társaságokban :
Az önkormányzatnak a következő gazdasági társaságokban van részvétele:
- Debreceni Vízmű Zrt.
4025 Debrecen, Hatvan u. 12-14.
- Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft.
4031 Debrecen, István út 136.
- Platinum Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat
Debrecen, Arany János. u. 40.
-Közvill Első Magyar Közvilágítási Zrt.
8800 Nagykanizsa Csengeri u. 9.
5. számú függelék[22]
Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:
Társulás megnevezése |
Társulás feladatai |
Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása |
- foglalkoztatás,
- közfoglalkoztatási programok lebonyolítása, közfoglalkoztatási programok lebonyolításában való adminisztratív és szervezési segítségnyújtás,
- gazdaság- és turizmusfejlesztés, idegenforgalom,
- területfejlesztés,
- térség gazdasági, társadalmi, infrastrukturális helyzetének feltárása- egyedi programokra alapozott-térségfejlesztési programok elkészítése (elkészíttetése),
- térség érdekeinek képviselete más szervek előtt,
- szaktanácsadás megszervezése, bonyolítása, a térségen belül és azon kívül,
- kiadványok megjelentetése, előadások, kiadások szervezése,
- társulás által finanszírozott pályázatok kiírása és elbírálása,
- a társulás céljának megvalósítását feltáró, véleményező, javaslattevő tanulmányok készítése, készíttetése,
- forrásteremtés,
- társulás eszközeinek nyilvántartása és ezzel kapcsolatos egyéb feladatok ellátása,
- belső ellenőrzési feladat
|
Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás |
- a hulladékról szóló törvény szerinti nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása, hulladék újrahasznosítása,
- az önkormányzatok tulajdonában lévő, már nem működő települési szilárd hulladéklerakóinak rekultivációja,
- rekultivációt követő utógondozási és monitoring feladatok ellátása a KEOP-2.3.0 pályázatban részt vevő tagönkormányzatok esetében,
- a társulás működési területén keletkező hulladékok és egyéb megújuló energiaforrások hasznosításának elősegítése,
- a hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását segítő célokra pályázat benyújtása
|
Dél-Nyírség, Erdőspuszták Leader Egyesület |
A vidéki területeken történő változások támogatása a gazdálkodási tevékenységek nem mezőgazdasági tevékenységek felé történő diverzifikálása és a nem mezőgazdasági ágazatok fejlesztése, a foglalkoztatás elősegítése, az alapszolgáltatások javítása, beleértve az információs és kommunikációs technológiához való helyi hozzáférést, és a vidéki területeket vonzóbbá tevő beruházások végrehajtása révén a gazdasági és társadalmi visszaesés és a vidék elnéptelenedése felé mutató tendenciák visszafordítása érdekében. - Vidéki gazdaságra vonatkozó egyéb, helyi kezdeményezésen alapuló intézkedések bevezetése. - A szélesebb értelemben vett vidéki gazdaságra és lakosságra irányuló intézkedések közötti területi koherencia és szinergia megerősítése a helyi stratégiákon keresztül. |
KÉPVISELŐTESTÜLET POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREI
1. Szociális ellátással kapcsolatos feladat- és hatáskörök
1.2.1. Köztemetéssel kapcsolatos ügyek elbírálása: Sztv. 48. §-a, Rendelet 15. §-a
1.2.2. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az étkeztetés és a házi segítségnyújtással kapcsolatos gondozásba vétel, térítési díjak megállapítása: Sztv. 62-63. §-a
1.2.3. Szociális célú szén tüzelőanyag támogatásra való jogosultság elbírálása: Rendelet 15. § (1) bek.
1.2.4. Szociális célú tűzifa tüzelőanyag támogatásra való jogosultság elbírálása: Rendelet 15/A. § (1) bek.
1.2.5. Rendkívüli települési támogatás és gyógyszertámogatás odaítélésével kapcsolatos ügyekben való eljárás.
2. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök, Jogszabályok: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv., Konyár Község Önkormányzatának a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. tv. végrehajtásának helyi szabályozásáról szóló mód. 11/2006. (VIII.01.) Kt. sz. rendelete
3. Gazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök
3.1. Jogszabályok: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, Konyár Község Önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatáról szóló 13/2016. (V.27.) számú rendelet
3.2. Hatáskörök: Konyár Község Önkormányzat Képviselő-testületét állandó jelleggel képviseli, gyakorolja a részvényesi jogokat a Debreceni Vízmű Zrt. (4025 Debrecen, Hatvan u. 12-14.), a Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. (4031 Debrecen, István út 136.) a Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat (4025 Debrecen, Arany János. u. 40.), valamint a Közvill Első Magyar Közvilágítási Zrt. (8800 Nagykanizsa Csengeri u. 9.) közgyűlésein.
4. Mezőőrséggel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
4.2. Hatáskörök: mezőőri járulék kivetése, a polgármester határozattal állapítja meg a fizetési kötelezettséget, a bevallott, a polgármester által megállapított járulék különbségét és a befizetésének kötelezettségét, a késedelmes kötelezett fizetési kötelezettségét: Mezőőri rendelet 5. § (8) bek.
PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG
A Pénzügyi Bizottság az önkormányzatnál és intézményeinél
1.) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit; a háromnegyed éves tájékoztató jelentést;
2.) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, vagyonváltozás alakulását, értékeli az előidéző okokat;
3.) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését;
4.) véleményezi az önkormányzat gazdálkodásával, a tulajdonában álló ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos képviselőtestület elé kerülő előterjesztéseket;
5.) szervezi és ellenőrzi a képviselőtestületi döntések végrehajtását;
6.) javaslatot tehet a képviselőtestületnek a gazdaságtalanul működő intézmények átszervezésére, esetleges megszüntetésére, a költségvetési előirányzatok megváltoztatására.
7.) Javaslatot tesz az Ügy- és Közrendi Bizottságnak a polgármester és az alpolgármester egyéb juttatásaira;
8.) félévenként ellenőrzi a képviselők részére kifizetett tiszteletdíjakat, költségtérítéseket.
ÜGY- ÉS KÖZRENDI BIZOTTSÁG
Az Ügy- és Közrendi Bizottság
1.) véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket;
2.) javaslatot tesz a képviselőtestületnek a helyi társadalmi viszonyok szabályozására;
3.) alpolgármester választásnál ellátja a választással kapcsolatos feladatokat;
4.) véleményezi az önkormányzat hatáskörébe tartozó személyi ügyekben napirendre kerülő előterjesztéseket (irányelvek, kinevezések, fegyelmi felelősségre vonások).
5.) lebonyolítja a titkos szavazást;
6.) Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a polgármester és az alpolgármester egyéb juttatásaira.
7.) Polgármester, alpolgármester illetve önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, ellenőrzése.
8.) Kivizsgálja az összeférhetetlenséget. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló lemondó nyilatkozatát átveszi.
9.) Javasolja a képviselői tiszteletdíj megvonását az SZMSZ 9. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben.
10.) A helyi állami és társadalmi szervezetek bűnmegelőzési tevékenységének összehangolása, fórumrendszerek működtetése, egyeztetése.
SZOCIÁLIS, KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG
A Szociális, Kulturális és Oktatási Bizottság
1.) Véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő szociális témájú előterjesztéseket;
2.) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatok elbírálásával kapcsolatos döntés előkészítése.
3.) Az Önkormányzat költségvetése kulturális, oktatási és sport feladatokra vonatkozó részeinek véleményezése, anyagi feltételeinek és megvalósulásának figyelemmel kísérése.
4.) Kistérségi kapcsolatok ápolása.
5.) Az építészeti értékek helyi védelméről szóló 16/2001. (XI. 29.) önkormányzat rendelete alapján a helyi védetté nyilvánításról szóló előterjesztés véleményezése.
Alaptevékenység kormányzati funkciók szerinti megnevezése alaptevékenységi besorolás:Államháztartási szakágazat: 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási Tevékenysége
korm. funk. |
megnevezés |
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés |
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
14 |
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram |
042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások |
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek |
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
064010 Közvilágítás |
066010 Zöldterület-kezelés |
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás |
15 |
081071 Üdülői szálláshely - szolgáltatás és étkeztetés |
082042 Könyvtárállomány gyarapítása, nyilvántartása |
082063 Múzeumi kiállítási tevékenység |
082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása |
104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében |
104036 Munkahelyi étkeztetés gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben |
104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés |
104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán |
107052 Házi segítségnyújtás |