1. § (1) A rendelet hatálya a Komádi Városi Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.

(2) Az Önkormányzat intézményeinek, valamint az egyéb szervek használatában lévő lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére az önkormányzat törzsvagyonára vonatkozó – az önkormányzat vagyonáról szóló – mindenkor hatályos önkormányzati rendeletet is alkalmazni kell.

(3) A társasházban lévő lakások és helyiségek bérbeadása során a társasházi alapító okiratot és a társasház közgyűlésének, illetve ügyintéző szervének határozatait is figyelembe kell venni.

(4) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései megfelelően irányadóak.

2. § (1) A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Képviselő-testület, a Településellátási, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság, valamint a Polgármester gyakorolja az e rendeletben meghatározott feladatmegosztás szerint.

(2) A lakások és helyiségek kezelésével kapcsolatos bérbeadói jogokat és kötelezettségeket az önkormányzat az önkormányzat hivatala útján látja el.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szervek kötelesek e rendeletben meghatározott feladatinak ellátása során egymással együttműködni, a kért adatokat haladéktalanul közölni, szakmai ismereteikkel egymást segíteni.

3. § (1) Lakásbérleti jogviszony létesíthető:

(2) Kivételesen a képviselő-testület – erre irányuló írásbeli kérelem esetén - a Településellátási, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján, eseti jelleggel dönthet önkormányzati lakás legfeljebb 6 hónapra történő bérbeadásáról, bérbe adható lakás rendelkezésre állásától függően:

4. § (1) Szociális helyzet (jövedelmi, vagyoni viszonyok és szociális körülmények) alapján lehet a lakást bérbe adni (a továbbiakba: szociális bérlet) annak a pályázónak, aki megfelel a rendeletben előírt feltételeknek és nem áll fenn vele szemben kizáró ok. A (2)–(3) bekezdésben foglalt feltételeknek együttesen kell fennállniuk.

(2) Jövedelmi helyzet alapján szociális bérlet azzal a személlyel létesíthető, akinek családjában (az összes együtt költöző személyt vizsgálva) az egy főre eső havi átlagjövedelem a bérbevételre vonatkozó pályázat benyújtását megelőző 3 hónapban elérte a mindenkori öregségi nyugdíjminimum felét, de nem haladta meg annak ötszörösét, és vagyona nincs.

(3) A pályázónak a pályázat benyújtásakor csatolnia kell a pályázó és a vele együttköltöző családtagjaik - utolsó három hónap átlagát figyelembe vevő - egy főre eső nettó jövedelem igazolását. Jövedelem alatt a ténylegesen megszerezett rendszeres és rendkívüli pénzellátást is érteni kell.

(4) Nem létesíthető szociális bérlet azzal, aki

(5) A szociális bérletre kiírt pályázat alapján azzal a természetes személy pályázóval kell bérleti szerződést kötni, aki a jelen rendelet 1. számú melléklete szerinti pontrendszer alapján az igénylők közül legtöbb pontot szerzi meg. Pontazonosság esetén előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki a legtöbb gyermek eltartásáról gondoskodik háztartásában. Ha ilyen módon nem lehet a pályázók között különbséget tenni, akkor előnyben kell részesíteni azt a pályázót, akinek a pályázat beadását megelőző 3 hónapban szerzett jövedelme alacsonyabb.

5. § (1) A Vályogvető országos közfoglalkoztatási programban épített szociális alapon bérbe adható önkormányzati lakás (a továbbiakban: vályogház) bérbeadásánál a 4. § szabályait az e §-ban foglalt elérésekkel kell alkalmazni.

(2) Vályogház bérlőjének és a vele jogszerűen együttköltözőknek a következő feltételeknek kell együttesen megfelelnie:

6. § (1) A pályázat szociális alapon bérbe adható üres lakásra vagy lakott lakásra akkor írható ki, ha az üressé válás időpontja ismert. Egy pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül egy lakás bérletére nyújthat be pályázatot.

(2) A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy – amennyiben kívánja - a lakást megtekintse.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmazni kell:

(4) A pályázati kiírás teljes szövegét az önkormányzati hirdetőtáblán 15 napra ki kell függeszteni.

(5) A pályázati ajánlatok benyújtásának végső időpontját úgy kell meghatározni, hogy a pályázóknak a kiírástól számítottan minimum 15 nap rendelkezésükre álljon a pályázat benyújtására. A kiírás időpontjának az a nap számít, amikor a pályázatot a (4) bekezdés szerint először közzétették.

(6) A pályázatnak tartalmaznia kell

7. § (1) A benyújtott pályázatot zárt borítékban kell beadni. A pályázatot tartalmazó borítékot az önkormányzati hivatal központi iktatójába kell leadni.

(2) A pályázatokat az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság bonthatja fel. A felbontást a benyújtási határidőt követő 15 napon belül kell elvégezni. A pályázatok felbontásáról jegyzőkönyv készül.

(3) Az (1) bekezdés szerint felbontott pályázatokat az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság értékeli és rangsorolja, majd döntés végett a képviselő-testület soron következő ülésére beterjeszti.

(4) A bérleti jogviszony létesítéséről a képviselő-testület dönt.

8. § (1) A piaci alapon meghatározott lakbérű bérlakás bérbeadásáról a képviselő-testület esetenként, a beérkezett írásbeli kérelmek alapján, a rendelkezésre álló lakások figyelembevételével dönt.

(2) Piaci alapú bérletre nem jogosult, aki

(3) Piaci alapú bérletre megüresedett vagy megüresedő lakás vonatkozásában ilyen irányú kérelem hiányában pályázat is kiírható. Ez esetben megfelelően alkalmazni kell a 6. § és 7. §-okban foglaltakat, azzal, hogy ilyen esetekben a bizottság hatáskörét a Településellátási, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság gyakorolja.

9. § (1) Ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésre, illetve a bérlő kiválasztására jogosultat fel kell hívni, hogy 15 napon belül közölje a bérlő személyét és határozza meg a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyre jogszabály vagy megállapodás feljogosítja.

(2) A jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, köteles a lakás bérének megfelelő összeget és a lakás bérbeadónak számlázott közüzemi /társasházi/ közös költséget megtéríteni.

10. § (1) Másik lakást vagy az általa használt lakást kell bérbe adni annak a jogcím nélkül lakó személynek, aki a bérlő halála után marad vissza a lakásban, ha

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említettek a bérlő halála esetén akkor igényelhetik másik lakás vagy az általuk használt lakás bérbe adását, ha a rendelet hatályba lépésekor már állandó jelleggel a lakásban laknak és ezt a tényt a bérlő halálától számított két hónapon belül igazolják.

(3) Nem adható másik lakás bérbe az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem, ha

(4) Az (1) bekezdés alapján másik lakás akkor adható bérbe, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi – másik lakásnak bérbevételére nem jogosult – személy lakásába történő állandó jellegű befogadását.

(5) Ha az (1) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakást lehet bérbe adni. A jogosultnak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony mellett kell bérbe adni.

(6) Másik lakásként olyan lakást lehet bérbe adni, amelyre a jogosult e rendeletben rögzített szociális bérletre vonatkozó feltételek figyelembevételével igényt tarthatna.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott személy részére a (3)-(5) bekezdés alkalmazásával az általa használt lakás is bérbe adható. Az ilyen bérlakás jogcíme a rendelet alkalmazása szempontjából az önkormányzat másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettsége.

(8) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat határidő megjelölésével fel kell hívni. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a másik lakás bérbeadására vonatkozó jogosultságot nem lehet megállapítani.

11. § (1) Lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése esetén az adós, illetve zálogkötelezett a lakóingatlan bérleti jogának megszerzésére irányuló kérelme alapján a lakóingatlan bérbeadására vonatkozó nyilatkozat kiadása a polgármester hatáskörébe tartozik.

12. § (1) Közérdekű feladatnak tekinthető jelen rendelet alkalmazásában a minden olyan, a város érdekét megvalósító közérdekű cél, amely a város biztonságát, közigazgatását, oktatását, nevelését, közművelődését, gazdaságát, egészségügyét, stb. szolgálja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közérdekű feladatok megvalósítása érdekében kell teljesíteni a bérbeadást, ha,

(3) A (2) bekezdés b) pontja tekintetében kizárólag e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott lakások adhatók bérbe.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerint bérbe adott lakásba csak a közfeladatot ellátó szerv munkavállalója költözhet együtt költöző családtagjaival.

(5) A munkavállalónak a (2) bekezdés c) pontja alapján benyújtott kérelméhez minden esetben csatolnia kell a munkáltatója részletes indoklást tartalmazó támogató javaslatát.

(6) Amennyiben a bérlőnek a határozott időtartamú bérlet időtartama alatt a közfeladatot ellátó szervnél megszűnik foglalkoztatására irányuló jogviszonya, abban az esetben a bérleti szerződése a jogviszony megszűnésével egyidejűleg megszűnik. Ezt a lakásbérleti szerződésnek tartalmazni kell. A bérlő ilyen esetben a bérleti szerződés megszűnését követő 15 napon belül köteles kiköltözni a lakásból.

13. § (1) A lakás bérleti joga csak más önálló lakás, illetve lakások bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető el.

(2) Nem lehet hozzájárulni a cseréhez, ha a bérlő és a vele együttköltöző személyek a csere folytán nem szereznének egy lakás egészére tulajdont.

(3) Ha a csere folytán többlakásos épületen tulajdoni hányadot szereznek, a tulajdoni hányadnak olyan nagyságúnak kell lenni, hogy a megfeleljen egy lakástulajdonnak.

(4) A csere folytán a lakásba költöző személlyel a bérleti szerződést ugyanolyan feltételekkel kell megkötni, mint amilyen feltételekkel a cserélő bérlő bérelte. Azoknak a személyeknek a befogadásához, akik a csere folytán a lakásba költöznek, a bérbeadónak hozzá kell járulnia, ha a cserét megelőző legalább 1 év óta már a bérlővel állandó jelleggel együtt laknak. A befogadott személyek a szerződés megszűnése esetén nem tarthatnak igényt másik lakásra. A bérbeadóhoz a befogadó személyeknek befogadó nyilatkozatot kell benyújtaniuk.

14. § (1) Lakás egészét vagy egy részét nem lakás céljára egyedi kérelem alapján csak a Képviselő-testület adhat bérbe.

(2) A képviselő-testület jogosult a piaci alapon, a szociális alapon és a szolgálati jelleggel bérbe adható lakásokat is nem lakás céljára bérbe adni, különösen, ha arra intézményi feladat ellátása céljából vagy egyéb közérdekű cél megvalósítása érdekében van szükség.

(3) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára bérbe adni, ha az alábbi pontokban foglalt feltételek együttesen állnak fenn:

(4) Egy szobás lakás egy részét nem lehet más célra bérbe adni.

(5) A lakás más célra történő bérbeadására, illetve más célra történő hasznosításához való hozzájárulás esetén a bérlőt fel kell hívni, hogy a más célra történő használat akkor kezdhető meg, ha a tevékenységhez szükséges hatósági engedélyek rendelkezésre állnak.

15. § (1) Lakásbérleti jog fennállása esetén a lakás és helyiségei használatáért a bérlő előre, de legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig lakbért köteles fizetni. A bérleti díj nem tartalmazza a közüzemi költségeket (fűtés, víz, csatorna, villany), szemétszállítási díjat, kábeltelevízió, telefonvonal költségét. Ezeket a közüzemi díjakat közvetlenül a szolgáltató gazdasági társaság részére kell megfizetni, e célból kezdeményezni kell a közüzemi szolgáltatóknál a fogyasztóváltás bejelentését.

(2) Amennyiben a közüzemi órák átírása a bérlőre műszaki okból nem megoldható, az önkormányzat a közüzemi díjak bérlemény használatával keletkező arányos részét továbbszámlázza a bérlő részére.

(3) Társasház esetében a közgyűlés döntése szerint kell megfizetni a közüzemi és egyéb közös költségeket. A társasházi egyéb közös költség megfizetésére a bérbeadó köteles, azonban egyes költség nemek átháríthatók a bérlőre. Az áthárított költség nemekről a bérbeadó a bérlőt köteles tárgyév január 31-ig kiértesíteni.

(4) A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért külön díj illeti meg, ennek mértéke és a díjért járó szolgáltatásokra a külön jogszabályok, illetőleg a bérleti szerződés rendelkezései az irányadóak.

(5) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területeket és helyiségeket térítés nélkül jogosult használni és ellenkező megállapodás hiányában köteles annak tisztántartásáról gondoskodni.

(6) A havi bérleti díj mértéke – a 3. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a rendelet 3. sz. mellékletében lévő önkormányzati lakásokat tartalmazó táblázatban szabályozott.

(7) A 3. § (2) bekezdés a.) pontja alapján történő bérbeadás esetén – tekintettel a bérlők város javára végzett tevékenységére - a rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott lakásbérleti díjat a Polgármester mérsékelheti vagy elengedheti.

(8) A havi bérleti díj ötszörösét kell fizetni, ha a lakást a bérbeadó hozzájárulásával használják más célra, vagy egy részét albérletbe adják.

16. § A lakbérhátralék megfizetésére részletfizetés biztosítható. A részletfizetés feltételeinek meghatározására a Településellátási, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság jogosult azzal, hogy amennyiben a bérlő (adós) egy havi törlesztő részlettel és a soron következő lakásbérleti díjjal késedelembe esik, az eredeti bérleti szerződés felmondásra kerül, a teljes tartozás megfizetése egy összegben esedékessé válik, és a bérbeadó a 24. § (1) a) pontjában foglaltak szerint jár el. A részletfizetésről szóló megállapodást ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

17. § (1) A bérlő a bérleti szerződésben szereplő időpontban jogosult a bérlakást, a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átvenni és azt használni.

(2) A Hivatal a lakásnak a lakásbérlő részére történő átadásakor lakásátadási jegyzőkönyvet és leltárt készít, amelyben köteles feltüntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat és az átadott berendezési tárgyakat. A bérlő a lakás átvételét észrevételeinek írásbeli rögzítésével a lakásátadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(3) A bérlő köteles a lakásban életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni az a Hivatalban. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő bejelentett - elsősorban egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt erre hivatkozással a szerződést a bérbeadó részéről felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót annak felhívására írásban tájékoztatja.

(4) A bérlő köteles a részére bérbe adott ingatlan állagát folyamatosan karbantartani, a rendeltetésszerű használhatóságát, tisztaságát biztosítani, az ingatlanhoz tartozó udvart és kertet, valamint a kerítéssel határos területet és az ingatlan előtti járdát, illetve annak a zöldsáv úttestig terjedő teljes területét tisztán tartani, rendszeresen gondozni, és gyommentesíteni.

(5) A bérlő köteles a lakbért és a külön szolgáltatások díját a szerződésben meghatározott összegben és időpontban az önkormányzatnak, a közüzemi szolgáltatások díját a szolgáltatónak megfizetni. A bérlő köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adja.

(6) A bérlő köteles havonta utólag, a tárgyhót követő 15 napig a bérlemény közüzemi számláinak kiegyenlítéséről szóló számláit bemutatni. E körülményt a bérleti szerződésbe is bele kell foglalni, mint lényeges körülményt.

(7) A bérlő és a bérlőtársak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérelmezhetik a bérleti szerződés meghosszabbítását. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi vagyoni helyzet igazolására szolgáló dokumentumokat, és igazolni kell, hogy nincs lakbér és közüzemi díj tartozásuk.

(8) Ha a bérlő lakást vásárol, illetve új lakást épít, az adásvételi szerződés megkötésétől, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított

18. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a bérleti díj ellenében

(2) Bérbeadó nem járul hozzá a lakás átalakításához.

19. § (1) Ha a bérlő a bérbeadóval külön jogszabály alapján kötött megállapodásában a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a bér mérséklése ellenében egészben vagy részben magára vállalta, a bérfizetési kötelezettsége a megállapodásának megfelelően alakul. Ilyen esetben a fizetendő bér maximum 75%-ban mérsékelhető. A megállapodásnak rendelkeznie kell a bérleti jogviszony megszűnésének esetére a még vissza nem térített beruházások értéke megtérítésének módjáról is.

(2) Ha a bérlő a lakást saját költségén bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik; e címen a bér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.

(3) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit az önkormányzat teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(4) Az (3) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

20. § (1) A bérbeadó a lakás visszaadásakor lakásátvételi jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének a módjáról és határidejéről.

(2) Amennyiben a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetéséről, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, az bérbeadó a kötelezettség behajtása érdekében eljár.

(3) Amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásbérbeadáeket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére.

21. § (1) A bérbeadó - a polgármester által megbízott hivatali dolgozó útján - jogosult a bérbe adott ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését szükség szerint, de legalább negyedévente 1 alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrizni, mely során a bérlő köteles együttműködni a bérbeadóval, lehetőséget biztosítani számára az ingatlanba való bejutásra, valamint az ellenőrzést tűrni.

(2) Az (1) bekezdésétől eltérően a vályogházak rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság havonta egy alkalommal ellenőrzi.

(3) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a Hivatal a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni.

(4) A képviselő-testület és a Hivatal tudomására jutott olyan körülmények esetén, amelyek fennállása a lakás állagmegóvását veszélyezteti, vagy a bérlők magatartása indokolja, előzetes bejelentés nélkül soron kívüli ellenőrzést tart.

(4) Amennyiben a bérbeadó képviselője az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles erről a körülményről a képviselő-testületet tájékoztatni. A bérlővel szemben alkalmazandó eljárásról a képviselő-testület dönt.

22. § (1) A bérbeadó a bérlő (bérlőtárs) kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő házastársán, gyermekén, jogszerűen befogadott gyermekének gyermekén, valamint szülőjén kívüli személyeket befogadja.

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni. A befogadott személy a bérlő halála esetén pedig akkor tarthat igényt az általa használt vagy másik lakásra, ha a lakásnak nincs bérlője és a befogadáshoz való hozzájárulás után legalább 5 évig folyamatosan, állandó jelleggel a lakásban lakott.

(3) A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a bérlő és a befogadó személy a (2) bekezdésben előírt feltételeket tudomásul veszi és a bérbeadóhoz benyújtja azon lakás tulajdonosának (bérlőjének, bérbeadójának vagy más jogszerű használójának) befogadására kötelezettséget vállaló, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát (továbbiakban: befogadó nyilatkozat), ahová a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén költözni fog.

(4) Befogadó nyilatkozatként az az okirat fogadható el, amelyben egy adott lakás tulajdonosa (bérlője, haszonélvezője) vállalja, hogy a szerződés megszűnése esetén az önkormányzati lakásban lakó bérlőt és vele jogszerűen együttlakó személyeket az általa lakott lakásba befogadja és az önkormányzati lakásban lévő ingóságok elhelyezését biztosítja. Ha a befogadás bérelt lakásba történik, a nyilatkozathoz a bérbeadó hozzájárulása is szükséges.

(5) Nem érvényesíthető a befogadó nyilatkozatban vállalt kötelezettség, ha a bérlő részére az önkormányzatnak kell cserelakást vagy mási lakást biztosítani.

(6) Nem lehet hozzájárulni a befogadáshoz, ha annak következtében a lakásban lakók száma alapján az egy főre eső alapterület nem érné el a 6m2/főt.

(7) A bérlőnek írásban kötelezettséget kell vállalnia, hogy a szerződés megszűnése esetén a befogadó nyilatkozatban megjelölt lakásba a vele együttlakó személyekkel beköltözik és a lakásban lévő vagyontárgyait a lakásból elszállítja és ezt a lakást a bérbeadónak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadja.

(8) Amennyiben a bérlő a lakásba a bérbeadó tudomása nélkül fogad be személyt, és a felszólítást követően befogadott személy 8 napon belül határidőre nem költözik ki, abban az esetben a lakásbérleti szerződést a bérbeadó 15 napra felmondja.

23. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni - a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

24. § A Tv. keretei között létrejött tartási szerződés esetében a Polgármester hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő (eltartott) halálának esetén az eltartó a lakásbérleti jog folytatására jogosulttá váljék.

25. § E fejezetben rögzített bérbeadói jogokat a Polgármester gyakorolja.

26. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről lehet megállapodni, ha

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az érintett két lakás forgalmi értékének különbsége az irányadó a pénzbeli térítési összegének kiszámításánál, mely térítési összeg nem haladhatja meg a bérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás forgalmi értékének 5%-át.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő pénzbeli térítésként a felmondással érintett lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 5 %-a fizethető meg.

(4) A megállapított térítés összegét a lakás átadását követő 60 napon belül kell megfizetni.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő ajánlatát a feltételeknek megfelelő lakás rendelkezésre állásától függően lehet teljesíteni.

(6) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő ajánlatát - a feltételeknek megfelelő lakás rendelkezésre állásától függően - akkor lehet teljesíteni, ha a bérlő legalább három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik és vállalja az új lakásra megállapított bérleti díj megfizetését.

27. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondja, ha

(2) Ha a bérlő az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.

(3) Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(4) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(5) A felmondás az (1) bekezdés a.) pontja, a (2) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a (3) és (4) bekezdések esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

28. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 183. §, és 183/A§. alapján a bérbeadó a lakásbérleti szerződésben foglalt bérleti időtartam elteltét követően 60 napon belül (az önkényesen elfoglalt lakáskiürítés szabályainak megfelelően) nem peres eljárásban kérheti a bíróságtól a lakás kiürítését.

29. § (1) Helyiséget elsősorban a lakosság alapellátását szolgáló kiskereskedelmi, termelő, üzemi, szolgáltatási, továbbá irodai, az ezekhez szükséges raktározási, valamint gépkocsi‑tárolási célokra lehet bérbe adni.

(2) Meghatározott célra épült és a rendelet hatálybalépése előtt is ezzel megegyező hasznosítású helyiséget (különösen: üzlet, műhely, garázs, iroda) más célra bérbe adni kizárólag a Képviselő-testület határozata alapján lehet.

(3) A Képviselő-testület egyedi döntése szükséges a vendéglátó-ipari vagy nem a lakosság alapellátását szolgáló ipari célú helyiség hasznosításához is.

(4) Nem lehet bérbe adni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről a Képviselő-testület döntött és az említett munkák megkezdéséig kevesebb, mint 6 hónap van hátra.

(5) Üres helyiségek bérbeadási jogcímét a Településellátási, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület határozza meg.

(6) Üres helyiségnek minősül az a határozott időre bérbe adott helyiség is, amelyre a bérleti szerződés 2 hónapon belül megszűnik. Ugyanez vonatkozik a határozatlan időre bérbe adott helyiségre is, ha a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntették és a bérleti jogviszony megszűnéséig 2 hónapnál kevesebb idő van hátra feltéve, hogy a helyiségre a bérlőnek a szerződés alapján előbérleti joga nincs, vagy a bérlővel újabb szerződés megkötésére nem kerül sor.

30. § (1) A helyiséget annak kell bérbe adni, aki az alább felsorolt bármelyik feltételnek eleget tesz:

31. § (1) A helyiségek bérbe adásakor a képviselő-testület határozatban dönt a bérlet főbb szempontjairól, amelynek megfelelően kell megkötni a bérleti szerződést.

(2) A bérbeadónak a bérleti szerződés megkötésekor érvényes bérleti díjban és a szerződés fennállása alatt a bérleti díj minden év január hó 1-jével történő növelésében, is meg kell állapodnia, melynek mértéke nem lehet kevesebb a Központi Statisztikai Hivatal által közölt inflációs rátával. A növelés mértéke évente az 5 %-ot nem haladhatja meg.

(3) Ha a helyiség bérlőjének kiválasztása pályázat útján történik, akkor a szerződésben azt a bérleti díjat kell megjelölni, amelyet a nyertes pályázó elfogadott pályázata tartalmaz.

(4) Amennyiben a szerződés megkötésére nem pályázat alapján került sor, bérlő a bérleti díj vonatkozásában a következők szerint tehet ajánlatot:

(5) Ha a bérleti szerződés megkötésére ajánlatot tevő a bérleti díj mértékének tekintetében a bérbe adóval nem tud megállapodni, a bérleti szerződés nem jön létre.

(6) A helyiségbér összegében a felek szabadon állapodnak meg.

32. § (1) Az üres helyiség bérlőjét - a bérbeadás céljának meghatározása után - elsősorban a helyiségre kiírt pályázat útján kell kiválasztani.

(2) Nem kell pályázatot kiírni, ha az alább felsorolt feltételek valamelyike teljesül:

(3) A pályázat kiírásáról, közzétételéről és a szükséges feltételek biztosításáról a Polgármester gondoskodik.

(4) A pályázat közzétételére a lakások bérbeadásával kapcsolatos pályázati szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

(6) A pályázati ajánlatok benyújtására, felbontására és elbírálására a lakások bérbeadásával kapcsolatos pályázati szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(7) Pályázat alapján elsősorban annak lehet a helyiséget bérbe adni, aki az alább felsorolt feltételek valamelyikének eleget tesz:

(8) A pályázat elbírálása során felállított sorrendben a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázó a nyertes pályázó visszalépése esetén a bérbeadó felhívására, annak eredeti ajánlata fenntartása mellett szerződést köthet a helyiségre 8 napon belül.

(9) Eredménytelen pályázat esetén a Településellátási, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság dönt a pályázat megismétléséről.

33. § (1) Helyiséget bérbe adni határozott időre vagy feltételhez kötötten lehet.

(2) Feltételhez kötötten szerződés akkor köthető, ha

34. § (1) Bérlőtársi, vagy társbérleti jogviszony csak olyan helyiség esetében lehet megadni, amely méreténél fogva erre alkalmas és leendő bérlőtársak, társbérlők a helyiség eredeti céljának megfelelő tevékenységet folytatnak.

(2) Ha a jövőbeni bérlőtársak/társbérlők a (1) bekezdésben előírt feltételeket nem vállalják, akkor szerződés velük nem köthető.

(3) Ha a jelen § alapján létrejött bérlőtársi jogviszony azért szűnik meg, mert a felek egyike az általa használt helyiségrészt a másik fél javára átruházza, akkor az önálló bérlővé váló bérlőtárs köteles a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 50 %-át az önkormányzat javára megfizetni.

35. § A helyiség bérleti joga nem apportálható, azonban a helyiség a bérbeadó hozzájárulásával gazdasági társaság vagy civil szervezet székhelyeként illetve telephelyeként bejelenthető.

36. § (1) A bérbeadó - ha a bérlő az e rendeletben meghatározott feltételeket vállalja - a helyiség egy részének meghatározott időre (maximum 2 év) szóló albérletbe adásához hozzájárulhat.

(2) A hozzájárulás feltétele

(3) Az albérleti szerződéshez történő hozzájárulást a bérbeadó a helyiség bérleti díjának - az albérletben hasznosított terület arányában számított – legfeljebb kétszeres emeléséhez kötheti, mely hozzáadandó az eredetileg megállapított díjhoz.

(4) Amennyiben a bérlő a hozzájárulás feltételeit nem vállalja, úgy a bérbeadó a hozzájárulást megtagadja.

(5) A szerződés megkötésekor ki kell kötni, hogy amennyiben a helyiség egy része a bérlő számára meghatározott időre vagy véglegesen feleslegessé válik, akkor erről a tényről a bérbeadót értesíteni kell.

(6) A bérbeadó az értesítés alapján kezdeményezheti a szerződés közös megegyezéssel való módosítását és bérlőtársi jogviszony létesítésére – a leendő bérlőtárs személyének megjelölése mellett – tehet javaslatot.

(7) Ha a bérlő a (6) bekezdésben foglaltak alapján nem kívánja a szerződést módosítani, úgy a bérbeadó a szerződést felmondhatja.

37. § (1) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához a következő feltételekkel járulhat hozzá:

(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget el kívánja cserélni, az ehhez való hozzájárulás feltételei megegyeznek az átruházáshoz történő hozzájárulás feltételeivel.

(3) A cseréhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl akkor lehet hozzájárulni, ha az új bérlő vállalja a bérbeadó által közölt új szerződési feltételeket. (A bérleti szerződésben foglalt új feltételek a bérbeadóra előnytelenül nem változhatnak meg.)

38. § (1) Ha a bérbeadó és a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodik meg, a bérbeadó másik helyiség bérbeadására akkor tehet ajánlatot, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

(2) A bérbeadó a másik helyiség biztosításakor nem köteles a cserehelyiségre vonatkozó megfelelőségi szabályokat alkalmazni. Olyan másik helyiséget kell felajánlani, amely a bérlő tevékenységének folytatására alkalmas.

39. § (1) Ha a bérlő másik helyiségre nem tart igényt vagy a felajánlott helyiséget nem fogadja el, akkor részére a bérbeadó pénzbeli térítés megfizetésére tehet ajánlatot.

(2) A pénzbeli térítés összege, ha a bérleti szerződés másképpen nem rendelkezik, a bérlő által befizetett igénybevételi díj és a helyiségre fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értéke.

(3) Ha a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését azért kezdeményezi, mert a tevékenységét nagyobb vagy más szempontból számára előnyös adottságú helyiségben kívánja folytatni és a helyiség bérbeadására a rendeletbe foglalt szabályok figyelembe vételével lehetőség van, akkor a bérbeadó a megnövekedett összegű bérleti díj megfizetésének kikötése mellett a másik helyiséget számára bérbe adhatja.

40. § (1) A bérbeadó a cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítés megfizetésére is ajánlatot tehet a bérlőnek.

(2) A pénzbeli térítés mértéke ebben az esetben az 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti összeg.

41. § (1) A lakás és helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni, amely 2 hónapig azonos a bérleti díjjal. Két hónap eltelte utántól számított 1 évig a használati díj a bérleti díj kétszerese, 1 év után az ötszöröse.

(2) A polgármester a használati díj megállapítása mellett haladéktalanul köteles pert indítani a lakás vagy helyiség kiürítése iránt.

42. § (1) A Képviselő-testület az elővásárlási jog gyakorlását kizárólag azokra a lakásokra és azoknak a személyeknek biztosítja, amelyekre, illetőleg akiknek a Tv. ezt lehetővé teszi.

(2) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítéséről a Településellátási, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság előterjesztése alapján a Képviselő-testület szükség szerinti alkalommal dönt.

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(4) Az épület felújítása, karbantartása, átalakítása, bővítése, helyreállítása idejére vagy bármilyen jogcímen a bérlőnek átmenetileg biztosított lakás nem idegeníthető el.

(5) Bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás esetén az elidegenítésre tett javaslathoz mellékelni kell a jogosult hozzájáruló nyilatkozatát.

43. § (1) Az elővásárlásra jogosultak részére – ha a Képviselő-testület a lakás eladásáról döntött – az eladási ajánlatot a Polgármester teszi meg.

(2) A Képviselő-testület az ajánlati kötöttség idejét 60 napban határozza meg. Amennyiben a jogosult ezen időn belül nem válaszol, az ajánlati kötöttség megszűnik.

44. § (1) A lakás vételára a forgalmi érték.

45. § (1) A vevő törlesztő részleteket az minden hónap 15. napjáig az adásvételi szerződésben meghatározott számlaszámra köteles befizetni.

(2) Az adásvételi szerződésben ki kell kötni, hogy ha a vevő a részletet az esedékességkor nem, vagy kisebb összegben fizeti meg, akkor az eladó

(3) Szerződéstől való elállási joggal akkor lehet élni, ha részletekre történő vétel esetén a vevő tartósan fizetésképtelenné válik.

(4) Az, aki árengedményt, illetőleg a vételárhátralékból engedményt kapott és az adásvételtől számított 5 éven belül a lakást átruházza, a kapott árengedményt, illetőleg vételárhátralékból adott engedményt köteles a jogszabály alapján a szerződésen alapuló pénztartozásokra kiköthető kamattal növelt összegben az önkormányzat javára visszatéríteni.

(5) Az árengedmény, illetőleg a vételárhátralék erejéig az engedélyezett törlesztési időszakra az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

46. § (1) A bérlőt a helyiségre elővásárlási jog illeti meg.

(2) A helyiség vételára a forgalmi érték. A forgalmi érték megállapításánál a lakások elidegenítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogy a lakottság tényét figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A vevőt sem árengedmény, sem a vételárhátralékból engedmény nem illeti meg.

(4) Helyiségek elidegenítéséről a Településellátási, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság javaslatára, a Képviselő-testület dönt.

(5) Az elővásárlásra jogosult bérlő részére egyedi elbírálás alapján - kérelemre – a képviselő-testület részletfizetési kedvezményt adhat.

47. § (1) Amennyiben a lakást vagy a helyiséget az elővásárlási jog jogosultja nem vásárolja meg, és az elidegenítésre – a törvényben meghatározott határidő eltelte után vagy a jogosult nyilatkozata alapján – lehetőség nyílik, továbbá üres lakás (helyiség) esetén az elidegenítés pályázat útján történik.

(2) A pályázat kiírásáról, a pályázati feltételek meghatározásáról a Településellátási, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság dönt.

(3) Az elidegenítés tekintetében a Településellátási, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

48. § (1) Az önkormányzati lakások bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban az érintett állampolgároknak azokat a személyi adatokat kell szolgáltatniuk, amelyeket a hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratok esetében ír elő.

(2) Az elidegenítéssel kapcsolatban a következő feladatokat kell teljesíteni:

49. § E rendelet alkalmazásában a lakás, összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli lakás fogalmaira a Tv. 91/A. §-ban foglaltak az irányadók.

50. § (1) Az e rendelet alapján elidegenített lakásokra és helyiségekre vonatkozó adásvételi szerződést a Képviselő-testület nevében kell megkötni.

(2) Az adásvételi szerződésben mindazon kikötéseket szerepeltetni kell, amelyet az önkormányzat a rendeletben meghatározott.

(3) Az elidegenítés lebonyolításában, a társasház alapításában, az adásvételi szerződés megkötésével, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel összefüggő költségeket az önkormányzat viseli.

(4) A polgármester és a bizottságok évente egy alkalommal köteles a Képviselő-testületnek az e rendelet szerinti tevékenységéről beszámolni.

(5) A vályogházak első alkalommal történő bérbeadása során a képviselő-testület mérlegelési jogkörében határozza meg, hogy az e rendelet szerinti pályázaton nyertes bérlők részére melyik lakást biztosítja.

51. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti: