Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (IV. 14.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2025. 11. 21

Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (IV. 14.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2025.11.21.

Komádi Városi Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Komádi Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Komádi Városi Önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(3) Az önkormányzat székhelye: 4138 Komádi, Hősök tere 4.

(4) Az önkormányzat jogi személy. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(5) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a jegyző, a társulás, valamint a képviselő-testület hivatala.

(6)1 A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Komádi Polgármesteri Hivatal, székhelye: 4138 Komádi, Hősök tere 4. (a továbbiakban: Hivatal).

(7) Az önkormányzat és a hivatal körbélyegzőin Magyarország címerét kell használni.

(8) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.komadi.hu

Az önkormányzat címere

2. § (1) Az önkormányzat jelképe a város régi címere és zászlója.

(2) A címer leírása:

Alakja csücskös talpú álló pajzs, vörös pajzsmező. Címerkép: baloldalról középtájon benyúló lebegő ezüst páncélos kar, kezében keresztvassal szerelt ezüst színű egyenes pengéjű kard. Rajta átszúrt varkocsos, bajuszos török fej. A kézfej és török fej barna.
Sisak: Jobbra fordult pántos sisak koronával, a korona ötágú, a második és negyedik ága kisebb, a sisak ezüst, a korona arany, abroncsa három ékkővel díszített, a sisak nyakán ezüst lánc arany függővel. Sisakdísz: a pajzsbeli címerkép kicsinyítve. Sisaktartó: jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. A címer rajzát a rendelet melléklete tartalmazza.
(3) A zászló leírása:
Rúdra erősítve fekvő téglalap, árbocra függesztve álló téglalap alakú, méreteiben a szokványos arányokat követő forma. Alapszíne fehér. A jobb felső saroktól a bal alsó sarokig türkiz kék pólyával harántosztott. Átlóval kijelölt középpontjában a zászló állásának megfelelően elhelyezett, a /2/ bekezdésben leírt Komádi város címere. A címert nemzeti színű szalag veszi körül. Anyaga selyem, vagy egyéb zászlókelme. A zászló nemzeti színű zsinórral szegett, álló helyzetben alsó széle rojtozott.
(4) A címer és a zászló használatának rendjéről külön rendelet rendelkezik.

Az önkormányzat feladat és hatásköre, a képviselő-testület átruházott hatáskörei

3. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.), e feladatok ellátásának részletes szabályait jogszabályok tartalmazzák.

(3) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreinek ellátása során - törvényben meghatározott módon és mértékben - biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását.

4. § (1) Az önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.

(2) Az önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(3) Az önkormányzat önként vállalt helyi közügyként közreműködik a helyi általános iskolai oktatás minőségi feltételeinek javításában.

(4) Az önkormányzat feladatai ellátása során:

a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt;

b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait;

c) egyes közszolgáltatások igénybevételét - törvény felhatalmazása alapján - rendeletében feltételekhez kötheti.

5. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) Önkormányzati döntést a helyi népszavazás, a képviselő-testület, illetve annak felhatalmazása alapján bizottsága, településrészi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester és a jegyző hozhat.

(3) A képviselő-testület – a Mötv.ben meghatározott kivételekkel - egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre és a társulásra ruházhatja. Ezen hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör gyakorlását visszavonhatja. A képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlása tovább nem ruházható.

(4) A hatáskör átruházása történhet:

- rendeleti úton állandó jelleggel, amennyiben az a személyek jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatos vagy egyébként a hatáskör állandó és folyamatos gyakorlása azt indokolja vagy
- a képviselő-testület határozatában foglalt döntéssel ideiglenesen, vagy egy meghatározott feladatra, hatáskörre vonatkozóan.
(5) A képviselő-testület hatáskörének átruházására a polgármester vagy bármely képviselő tehet javaslatot.
(6) A Mötv. 42. § -ában meghatározott hatáskörök a képviselő-testület át nem ruházható, kizárólagos hatáskörébe tartoznak, azok átruházására indítvány nem tehető.
(7) Az állandó jelleggel átruházott hatásköröket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(8) 2
II. Fejezet

Az alakuló ülés

6. § (1)3 A Képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze és vezeti.

(2)4 A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről. A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(3)5 A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről. A polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

7. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülésen megállapítja a polgármester illetményét, tiszteletdíját.

(2) A Képviselő-testület a polgármester javaslata alapján az alakuló ülésen megválasztja az alpolgármestert és meghatározza tiszteletdíját.

(3) A Képviselő-testület az alakuló ülésen dönt a bizottságok megalakításáról, és legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén megválasztja a bizottságok tagjait.

(4) Ha az alpolgármester vagy a bizottsági tagok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, e tisztségek tekintetében a soron következő ülésen szavazást kell tartani.

(5) A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a /2/-/3/ bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(6)6

III. Fejezet

A képviselő testület működése

8. § (1) A képviselő testület tagjainak száma 9 fő: 8 fő települési képviselő és a polgármester.

(2) A polgármester tagja a képviselő testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) E fejezet alkalmazásában – ha e rendelet másként nem rendelkezik - a képviselő-testület ülésének összehívása, valamint a tanácskozás rendje körében polgármesteren az akadályoztatása esetén az ülést összehívó, vagy az ülést vezető, e rendeletben meghatározott tisztségviselőt is érteni kell.

A képviselő-testület ülései

9. § (1) A képviselő testület üléseit szükség szerint, de legalább évente 6 alkalommal tartja.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület üléseit általában a hivatal tanácskozó termében tartja. A közmeghallgatás a polgármester döntése alapján Közösségi Ház és Könyvtár épületében is megtartható.

A képviselő-testület ülésének összehívása

10. § (1)7 A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása, távolléte esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, illetve ezen tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testület ülését a polgármesterre vonatkozó szabályok szerint.

(2) Az ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(3) A képviselő-testület rendes ülését írásbeli meghívóval az ülést megelőző legalább 5 nappal kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és kezdési időpontját, valamint a javasolt napirendi pontokat.

(4) Rendkívüli képviselő-testületi ülést legkésőbb az ülés tervezett időpontját megelőző nap 16 óráig telefonon is össze lehet hívni. A telefonon történt összehívás esetén közölni kell az ülés időpontját, a napirendeket és röviden a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Rendkívüli ülés esetén az ülés összehívását indokoló sürgősségi napirendhez kapcsolódó előterjesztést legkésőbb az ülést megkezdéséig ki kell osztani.

(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a települési képviselőkön túl a jegyzőt vagy megbízottját. Törvény vagy e rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(6) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívhatók:

- a napirend tárgya szerint érdekelt szervek vagy szervezetek vezetői, képviselői,
- az önkormányzati intézmények vezetői, az önkormányzati társulás vezetői,
- önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezetőit,
- a képviselő-testület hivatalának a napirend szerint érintett ügyintézői,
- amennyiben az ülés napirendje a tevékenységi körüket érinti, a /7/ bekezdés szerinti szervezetek vezetői,
- feladatkörüket érintő napirend esetén a településen működő, illetékes egyházak vezetői,
- mindazok a személyek, akiknek a jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.
(7) A nyugdíjasok képviseletét ellátó helyi szervezet és a településen működő egyházak, mint helyi önszerveződő közösségek képviselőit, tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület és bizottságai ülésén.
(8) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egy időben a település lakosságát tájékoztatni kell. Az ülés időpontjának közzétételéről a képviselő-testület hivatalánál levő hirdetőtáblán hirdetmény elhelyezése útján a jegyző gondoskodik.

A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb tartalmi és formai követelményei

11. § (1) Azokban a kérdésekben, amelyekben a képviselő-testület döntése szükséges, előterjesztést kell készíteni. Előterjesztés a képviselő-testület elé írásban – kivételesen szóban - tehető.

(2) Önkormányzati rendeletalkotás, intézmény alapítása, megszüntetése, társulásba történő belépés, onnan kilépés, valamint helyi népszavazás kezdeményezése csak írásbeli előterjesztés útján kezdeményezhető érvényesen.

(3) Előterjesztésre jogosult:

- polgármester,
- települési képviselő,
- képviselő-testület bizottsága,
- jegyző vagy az általa megbízott személy,
- az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság vezetője,
- feladatkörükkel összefüggésben az adott szerv vezetője, vagy a polgármester által megjelölt személy.
(4) 8 Az írásbeli előterjesztést a képviselő-testület tagjainak az ülés meghívójával egyidejűleg elektronikus úton kell megküldeni. A képviselő-testület tagja indokolt esetben kérheti, hogy részére az elektronikus úton történő megküldés mellett kivételesen papír alapon is megküldésre kerüljenek az előterjesztések.
(5) Az írásbeli előterjesztés három részből áll:
a) bevezető rész, amely tartalmazza a testület korábbi döntéseit, állásfoglalásait, az előterjesztéssel elérni kívánt célt,
b) helyzetfeltáró rész, amelynek követelményei: mutassa be a korábbi intézkedések végrehajtásának eredményeit, térjen ki az esetleges hibákra, a mulasztások okaira, felelőseire, a tárgykör valósághű bemutatására. Tájékoztasson az előzetes egyeztetésekről, részletesen ismertesse az eltérő véleményeket. Több döntési változat esetén fejtse ki az egyes döntési változatok mellett és ellen szóló érveket, a döntések várható hatását. Tartalmazza mindazokat a tényeket, információkat, amely az érdemi döntés meghozatalához szükséges,
c)
ca) határozati javaslat, amely tömör, világos, egyértelmű és végrehajtható legyen, jelölje meg a végrehajtás felelősét és határidejét vagy
cb) rendelet-tervezet, amely a szabályozás tárgykörével összefüggően felmerülő minden kérdésre vonatkozóan részletes szabályozást tartalmaz.
(6) Szóbeli előterjesztés akkor tehető, ha az írásbeli előterjesztés elkészítésére rendelkezésre álló idő rövidsége miatt az nem elkészíthető, vagy azt döntés kivételesen sürgős szükségessége indokolja. Szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztést indokolni kell. A szóbeli előterjesztés alapján az ülésen a határozati javaslatot a jegyző a szavazás előtt köteles megfogalmazni és a képviselő-testülettel ismertetni. Önkormányzati rendelet alkotását igénylő előterjesztés szóban nem tehető. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a testületi ülés napján kiosztott írásos előterjesztést is. A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 10 perc, ezt azonban a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel meghosszabbíthatja.
(7) A képviselő-testület ülése előtt 10 nappal az előterjesztésre jogosult a jegyzőnek köteles az írásbeli előterjesztést leadni az előterjesztés törvényességi felülvizsgálata végett.
(8) 9 Az Önkormányzat a képviselő-testületi ülések megtartásához, valamint a képviselő-testület munkájának végzéséhez a képviselő-testület tagjai, valamint a képviselő-testületi üléseken kötelezően résztvevő személyek részére feladatuk ellátásához választásuk szerinti megfelelő infokommunikációs eszközt biztosít. Az Önkormányzat által biztosított infokommunikációs eszköz az Önkormányzat tulajdonában áll, azt a jogosult elsősorban a testületi munkában való részvételhez kapcsolódóan használhatja, és a feladatköre megszűnése esetén köteles azt az Önkormányzat részére visszaadni, vagy azt a vonatkozó szabályok szerint megváltani.

A képviselő-testület ülése

12. § (1) A képviselő-testület ülése – a /2/-/3/ bekezdésben foglaltakat kivéve - nyilvános. A nyilvános ülésen bárki korlátozás nélkül résztvehet, de az ülés rendjét nem zavarhatja.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart:

a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,

b) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

(3) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. Az önkormányzati vagy üzleti érdek esetleges sérelmének fennállását – ilyen irányú kérelem, vagy bizonyíték hiányában - a képviselő-testület – a rendelkezésére álló információk alapján – mérlegelési jogkörében, maga állapítja meg.

(4) A /2/ bekezdés b/ pontjában foglalt esetben az érintettnek a zárt ülés tartására irányuló kérelmét a képviselő-testület ülésének megkezdése előtt írásban, vagy ha az ülésen jelen van, az őt érintő napirend tárgyalása előtt szóban elő kell adnia. Ilyen kérelem esetén a polgármester a napirend tárgyalására a zárt ülést hivatalból rendeli el. Az érintett kérelmének hiányában a képviselő-testület az ügyet nyilvános ülésén tárgyalja.

(5) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

(6) Az érintett meghívása kötelező a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. Az érintett elmaradása a napirend tárgyalását és a határozathozatalt nem érinti, de amennyiben az ülésen jelen van, kérésére az ülésen meg kell hallgatni.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

13. § (1)10 A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása, távolléte esetén az alpolgármester, vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, illetve ezen tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti a képviselő-testület ülését a polgármesterre vonatkozó szabályok szerint.

(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha megválasztott önkormányzati képviselők több mint fele jelen van.

(3) Az ülés folyamán a polgármester figyelemmel kíséri a határozatképességet. Határozatképesség hiánya esetén meg kell kísérelni a határozatképesség helyreállítását, és ennek érdekében az ülést fel kell függeszteni. Ha a határozatképesség nem állítható helyre, az ülés nem tartható meg. A határozatképesség hiánya (határozatképtelenség) miatt elmaradt képviselő-testületi ülést - változatlan napirenddel - a meghirdetett ülést követő 5 napon belül kell összehívni.

(4) A polgármester az ülés megnyitását követően:

a) jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét, név szerint a távol maradt képviselőket,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére. A polgármester indokolja a napirendi tervezetet, ha az az üléstervtől eltér, vagy ha a napirend tárgyalása előtt bizottság észrevételt kíván tenni.

(5) Az olyan napirendi pontok napirendre vételéről, amelyek a meghívóban nem szerepeltek és amelyekhez a meghívóval együtt írásos előterjesztés nem került kiküldésre, a képviselő-testület az ülés elején határoz. A meghívóban „Különfélék, Egyebek stb.” megnevezéssel szereplő pontok nem minősülnek külön napirendi pontnak. A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(6) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről, a megtett intézkedésekről, a határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatást a képviselő-testület határozathozatal nélkül tudomásul veszi. Amennyiben a testület nem ért egyet valamely intézkedéssel, a végrehajtás módjával, döntését határozatba foglalja.

(7) A polgármester jogosítványai a tanácskozás rendjének fenntartása körében:

- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,
- a képviselő-testülethez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasítja,
- ismétlődő rendzavarás esetén vagy aki a sértő kifejezéseit rögtön nem vonja vissza és a képviselő-testületet meg nem követi – a képviselő-testület tagja és a jegyző kivételével - a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót,
- az ülést az akadály elhárultáig, de legfeljebb harminc percre félbeszakíthatja, ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. 20 percet meghaladó időtartam esetén a testület ülése félbeszakad, és csak újabb, szabályszerű összehívás esetén folytatódhat.

14. § (1) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Vita előtt az előterjesztő, illetve az előterjesztő által kijelölt személy az előterjesztést szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(2) A bizottság által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnök, akadályoztatása esetén a bizottság jelenlévő tagja ismerteti, tájékoztatást adva a kisebbségi véleményről is.

(3) Az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak, valamint – a polgármester által meghatározott rendben – a hallgatóság tagjai kérdéseket, hozzászólásokat intézhetnek, amelyekre a vita előtt kell választ adni. A hozzászólás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet.

(4) A vitát akkor lehet megnyitni, ha a kérdések feltevője, illetve a képviselő-testület az adott kérdésre a választ megkapta. Ha az adott kérdésre a választ nem adták meg, a képviselő-testület egyszerű többséggel, határozathozatal nélkül dönt arról, hogy a vitát folytatja, vagy a kérdést a válasz megadásáig elnapolja. Ha a válasz rövid időn belül megadható, a polgármester szünetet rendel el a válasz megadásához szükséges információ beszerzésére, de legfeljebb 5 perc időtartamra.

(5) A képviselő-testület a vita folyamán megadhatja a felszólalási jogot olyan személynek is, akinek e rendelet nem biztosít tanácskozási jogot.

(6) A vitát az összes hozzászólás és kérdés elhangzását követően a polgármester lezárja. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) A szavazás előtt - amennyiben kéri - a jegyzőnek szót kell adni, ha törvényességet érintően észrevételt kíván tenni. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, ha a döntésnél jogszabálysértést észlel.

(8) A polgármester jogosult szünetet elrendelni, ha a döntéshozatal előtt szükségesnek ítéli meg, vagy azt bármely képviselő kéri. Ebben az esetben a szünet időtartama nem haladhatja meg az 5 percet. Egy ülés alkalmával kettőnél több alkalommal nem lehet szünetet elrendelni.

A szavazás módja, határozathozatal

15. § (1) A hozzászólásokat követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Az előterjesztésben szereplő, és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett dönt a testület. A módosító indítvány elfogadásához - a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is - ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

(2) Döntés hiányában (pl. szavazategyenlőség, sikertelen választás stb.) a képviselő-testület egyszerű többséggel, nyílt szavazással határoz a további eljárásról.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület határozatképességét valamennyi döntés előtt vizsgálnia kell.

A döntéshozatal módja

16. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A képviselő-testület tagjai igen, nem vagy tartózkodás szavazattal vesznek részt a szavazásban.

(2) A nyílt szavazás a szavazásra bocsátott javaslatról kézfelemeléssel történik. A polgármester először a javaslat elfogadását teszi fel szavazásra. Ha a javaslat elfogadása nem egyhangú, a polgármester az ellenszavazat leadását, illetve a tartózkodást is szavazásra teszi fel. A szavazás eredményét a polgármester a szavazás lezárása után állapítja meg.

(3) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. Titkos szavazás tartását a polgármester és bármely települési képviselő kezdeményezheti. Ilyen irányú kezdeményezés esetén a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel határozza el, hogy titkos vagy nyílt szavazással dönt.

(4)11 A titkos szavazás külön szavazólapon történik. Lebonyolítását a jegyző és a képviselő-testület esetileg kiválasztott tagja, mint szavazatszámláló bizottság végzi. A szavazás eredményét a jegyző ismerteti.

(5)12 A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, aláírását,

c) a szavazás során felmerült rendzavaró körülményeket,

d) a szavazás eredményét.

(6) Név szerinti szavazást kell tartani, a megválasztott képviselők egynegyedének indítványára. Név szerinti szavazás tartására a képviselő-testület ülésén bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatot a polgármester szavazásra bocsátja. Amennyiben a szavazás eredményeként a javaslatot a képviselők legalább egynegyede támogatja, a polgármester elrendeli a név szerinti szavazást. Név szerinti szavazás iránti indítvány az ülés előtt írásban, az érintett napirend meghatározásával is beterjeszthető. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.

(7) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő, ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.

(8) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorendben felolvassa a névsort, a képviselő „igen”-nel vagy „nem”-el szavaz, vagy tartózkodhat. Ebben az esetben a szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.

(9) Ha a szavazás eredményét bármely képviselő vitatja, kérésére a képviselő-testület dönt arról, hogy a szavazást meg kell-e ismételni. Adott javaslatról a szavazást csak egy alkalommal lehet megismételni. Ha a megismételt szavazás eredménye felől is kétség merül fel, újabb szavazás nem tartható, érvényes döntésnek ez esetben a polgármester által a megismételt szavazás megállapított eredménye minősül.

17. § (1) A javaslat elfogadáshoz az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők több mint a felének, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a javaslatot a képviselő-testület elutasította, amit határozatba kell foglalni.

(2) A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekintetni.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyek eldöntéséhez, valamint a hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás tárgyában való döntéshez.

(4) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választást megelőző jelölés során, - ha több jelölt van - jelöltté válik az, akit a jelenlevő képviselők több, mint fele jelöltként támogat. A választási eljárásban, ha több jelölt közül egyik jelölt sem kapja meg a szükséges szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani, amelyben már csak a két legtöbb szavazatot elért jelöltről kell szavazni.

(5) Az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet elfogadása a képviselő-testület döntésétől függően egy vagy két fordulóban történik. Amennyiben az államháztartásról szóló törvény alapján benyújtott költségvetési rendelettervezetet a képviselő-testület a benyújtást követő ülésén nem fogadja el, az éves költségvetés tárgyában 15 napon belül második fordulót kell tartani, amelyre a benyújtott költségvetési rendelettervezetet a képviselő-testület által meghatározott szempontok figyelembevételével át kell dolgozni.

18. § (1) Döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akiknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő a személyes érintettséget köteles bejelenteni. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) Ha a képviselő az (1) bekezdésben meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a szavazás megkezdése előtt a személyes érintettség megállapítását és a képviselő kizárását bármely képviselő indítványozhatja. Az indítvány tárgyában a képviselő-testület az érintett meghallgatása után, határozatban dönt.

(3)13 Ha a képviselő-testület a (2) bekezdés szerint megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő javaslatára a határozatban dönthet arról is, hogy a képviselő egy havi tiszteletdíját megvonja.

(4) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

A képviselő-testület döntései

19. § (1) A képviselő-testület döntései lehetnek:

a) rendelet,

b) határozat.

(2) A képviselő-testület feladatkörében eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényben kapott felhatalmazás alapján, önkormányzati rendeletet alkot.

(3) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester, bármely képviselő,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző.

d) Komádi székhellyel rendelkező civil szervet vezetője.

(4) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést –amennyiben nem saját hatáskörben kezdeményezi - a polgármesternél kell benyújtani, aki a jegyző és a hivatal bevonásával előkészíti a rendelet tervezetét, – amennyiben szükséges - lefolytatja annak véleményezésére vonatkozó eljárásokat, majd azt a képviselő-testület elé terjeszti. A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(5) A jegyző a hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetmény útján gondoskodik arról, hogy a képviselő-testület által alkotott rendeletekről a lakosság tudomást szerezzen (a továbbiakban: helyben szokásos módon történő kihirdetés). A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(6) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző a rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

(7) A képviselő-testület által alkotott rendeletekről, illetve a képviselő-testület – vagy átruházott hatáskörben a hatáskör gyakorlója - által hozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni az alábbiak szerint:

a) a rendeletekről készített nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

- a rendelet számát,
- tárgyát,
- a megalkotás időpontját,
- a hatálybalépés időpontját,
- a megjegyzés rovatba a módosító, kiegészítő vagy hatályon kívül helyező rendelet számát, a változás időpontját.
b) a határozatok nyilvántartásának tartalmaznia kell:
- a határozat számát, tárgyát, meghozatalának időpontját,
- a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését,
- a végrehajtás határidejét,
- a végrehajtás érdekében tett intézkedéseket.
c) az átruházott hatáskörben hozott határozatokat a hatáskör gyakorlója szerint csoportosítva, külön-külön a b) pontban foglaltak szerint kell nyilvántartani.
(8) A képviselő-testület által alkotott rendeletek, határozatok folyamatos érvényesülését, ellenőrzését a képviselők, a bizottság tagjai, a hivatal köztisztviselői, valamint a határozattal érintett személyek kötelesek figyelemmel kísérni.

Interpelláció, felvilágosítás kérés és bejelentés

20. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, valamint a jegyzőhöz - a feladatkörükbe tartozó témákban - írásban interpellációt terjeszthetnek elő, a testületi ülést megelőző legalább két nappal korábban. Interpellációt valamely döntés, vagy annak végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni.

(2) Az interpellációra az érvényes benyújtást követő legközelebbi ülésen kell választ adni. A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy az interpellációra az illetékes 15 napon belül írásban adjon választ, ilyenkor a válasz elfogadása tárgyában a következő testületi ülés határoz.

(3) A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt.

(4) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, elrendelhet részletes vizsgálatot, bizottság létrehozását, valamint az interpellálót bevonásával kezdeményezheti az ügy kivizsgálását.

(5) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre a képviselő-testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(6) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, a képviselő-testület nem hoz határozatot.

(7) A képviselő-testület ülésén résztvevők bejelentéssel élhetnek. A bejelentést a képviselő-testület tudomásul veszi.

(8) A képviselő-testület ülésén interpelláció, felvilágosítás kérés (kérdés) tárgyalására, illetőleg bejelentés megtételére a képviselő-testület ülésén, a napirend tárgyalását követően kerülhet sor.

(9) E rendelet alkalmazásában:

a) Interpelláció: olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg valamely, az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet hatáskörébe kell tartoznia. Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott interpelláció, amennyiben újabb körülmény nem merül fel.

b) Felvilágosítás kérés, (kérdés) minden olyan - a községi önkormányzati hatáskörbe tartozó- szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörbe és nem kapcsolódik valamely képviselő-testületi napirendi pont témájához.

c) A bejelentés, valamely tény, körülmény megismertetése a képviselő-testülettel, amely intézkedést nem igényel.

A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

21. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- az ülés helyét, időpontját,
- a megjelent önkormányzati képviselők nevét,
- a távolmaradt képviselők nevét, a távollét tényét,
- a meghívottak nevét, megjelenésük tényét,
- a javasolt, elfogadott, és tárgyalt napirendi pontokat,
- az előterjesztéseket, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
- az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét,
- a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, a szóban előterjesztett határozati javaslatot,
- a döntéshozatalban résztvevők számát,
- a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,
- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
- a szavazás számszerű eredményét, a hozott határozatokat, rendeleteket,
- a végrehajtás felelősét és határidejét,
- az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott választ, illetőleg az interpelláció ügyében hozott határozatokat,
- a képviselő kérésére véleményének rögzítését,
- dátumot, aláírást, pecsétet.
(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv hitelesítését a képviselő-testület 2 fő képviselő látja el folyamatos ütemezéssel.
(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell
- a meghívót,
- a jelenléti ívet,
- az írásos előterjesztéseket és mellékleteit,
- a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását.
(5) 14 A jegyzőkönyv közokirat, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a /4/ bekezdésben foglalt mellékletekkel együtt az ülést követő 15 napon belül a kormányhivatal részére meg kell küldeni.
(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melyre a nyílt ülésről készült jegyzőkönyv szabályait kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
- a zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző tekinthet be,
- a közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
(7) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános. A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást (pl: sajtó képviselőjének) a polgármester adhat, mely során nem sértheti meg azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, melyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
(8) A nyílt képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit és előterjesztéseit a hivatalban a jegyzőnél munkaidőben – kérelemre - bárki megtekintheti, arról a hivatal szabályzatában meghatározott díj megfizetése ellenében másolatot kérhet. A zárt ülés jegyzőkönyvébe és előterjesztéseibe a választópolgárok nem tekinthetnek be, de a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét – kérelemre - zárt ülés esetén is biztosítani kell.
(9) A jegyző az ülésekről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a következő év május 31-ig köteles beköttetni.

Közmeghallgatás

22. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer – lehetőség szerint az év utolsó képviselő-testületi ülése keretében - előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatásra szóló hirdetményt - mely tartalmazza a közmeghallgatás időpontját, helyét - 10 nappal előtte a képviselő-testület hivatalának hirdetőjén, a településen elhelyezett önkormányzati hirdetőtáblákon, valamint a település honlapján kell közzétenni. A hirdetmény közzétételéért a polgármester felelős.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson, vagy ha az nem lehetséges, legkésőbb tizenöt napon belül a helyben szokásos úton történő kihirdetett, írásos választ kell adni.

Lakossági fórumok

23. § (1) A képviselő-testület a helyi lakosság aktivizálására, a közvetlen demokrácia szélesítésére városi lakossági fórumon tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat tevékenységéről, a megvalósított feladatokról, egyben kéri véleményét, javaslatát a megvalósításra váró feladatokhoz, és minden olyan lényeges kérdésben, mely a település életét, körülményeit érinti.

(2) A képviselő-testület a városi lakossági fórum összehívásával a polgármestert bízza meg.

(3) A városi lakossági fórum szervezésében kérni kell a helyi képviselők, szervek, intézmények vezetőinek segítségét.

(4) A városi lakossági fórumra meg kell hívni:

- a lakosság széles tömegét,
- a helyi gazdasági szervek vezetőit,
- intézmények, hivatalok vezetőit,
- mindazon társadalmi, tömegszervezetek vezetőit, akik a lakosság szolgáltatásában, ellátásában, képviseletében érdekeltek.
(5) A városi lakossági fórumon megjelent állampolgárok, szervek vezetői a képviselő-testülethez közérdekű kérdést tehetnek fel, közérdekű javaslatot terjeszthetnek elő.
(6) Ha a közérdekű ügyekben a felvetés során érdemi válasz nem adható, úgy azt a képviselő-testület köteles megvizsgálni, az arra illetékes szerv vezetőjétől felvilágosítást kérni, a vizsgálat eredményéről a közérdekű kérdést, javaslatot tevőt 30 napon belül írásban tájékoztatni.
(7) Városi lakossági fórum az éves közmeghallgatással együtt is tartható.
IV. Fejezet

Tisztségviselők, bizottságok

A települési képviselő

24. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(2)15 A települési képviselő:

a) részt vehet a képviselő-testület döntésének előkészítésében, a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében,

b) megbízás alapján képviselheti az önkormányzatot,

c) tanácskozási joggal vehet részt bármely bizottság ülésén,

d) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni,

e) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságnak, a polgármesternek - átruházott hatáskörben - önkormányzati ügyben hozott döntéseit,

f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,

g) közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre a polgármester 30 napon belül érdemi választ köteles adni,

h) kezdeményezheti önkormányzati rendelet alkotását helyi társadalmi viszonyok szabályozására,

i) indítványt tehet a képviselő-testület összehívására.

(3) A települési képviselő köteles:

- tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól, kiesett jövedelmét a képviselő-testület megtéríti,
- olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,
- bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál,
- bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület ülésén történő részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(4) A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.
(5) A települési képviselőt – e rendeletben meghatározottak szerint - megilleti az interpellációs és a kérdezési jog.
(6) A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére véleményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(7) A képviselő-testület a települési képviselőknek munkájuk elismeréseként az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembevételével tiszteletdíjat fizet ki. A települési képviselők tiszteletdíját, juttatásait a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(8) A polgármester egyes települési képviselőket szakmai felkészültségük, ismeretük szerint eseti jelleggel bevonhat egyes önkormányzati döntések előkészítésébe, különböző szervezetekkel történő tárgyalásba.
(9) A települési képviselő a hivatal épületében rendszeresen vagy eseti jelleggel fogadóórát tarthat.
(10) 16 A Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselőt a polgármester figyelmezteti.

A képviselő-testület bizottságai

25. § (1) A képviselő-testület bizottságai döntési, előkészítő, javaslattevő, véleményező, ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

a) Döntenek: a képviselő-testület által az SzMSz-ben és önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörben.

b) Előkészítik:

- a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat, programokat,
- a képviselő-testület elé kerülő, feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket.
c) Javaslatot tesznek:
- a szakterületükhöz tartozó intézmények vezetői álláshelyének betöltésére beérkező pályázatok elbírálására,
- a képviselő-testület munkatervének előkészítése, tárgyalása során a megtárgyalandó gazdasági és egyéb tárgyú előterjesztésekre,
- szakterületüket érintő gazdasági társaságok, intézmények létesítésével, átalakításával, megszüntetésével, átvételével kapcsolatot testületi döntésekre.
d) Véleményezik:
- a közép- és hosszútávú fejlesztési koncepciók elfogadására vonatkozó javaslatokat,
- előzetesen a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét,
- az Önkormányzat éves pénzügyi tervének, költségvetésének szakterületüket érintő részét,
- a szakterületükhöz tartozó gazdasági társaságok, intézmények szakmai munkáját, beszámolóját, jelentését,
- azokat az intézkedést, amelyeket a feladatkörükhöz tartozó interpellációra adott és a képviselő-testület által el nem fogadott válasz alapján történtek.
e) Ellenőrzik:
- a hivatalnak a képviselő-testület fenntartói, tulajdonosi jogkörében eljárva a képviselő-testület és bizottságai döntésének előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját,
- a képviselő-testület fenntartói, tulajdonosi jogkörében eljárva a szakterületükhöz tartozó intézmények működését.
f) Beszámolnak:
- a bizottság által végzet ellenőrzések tapasztalatairól,
- a bizottság ciklusban végzett tevékenységéről, döntéseiről, azok végrehajtásáról.
g) Kezdeményezhetik: a polgármester intézkedését, ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik. Kezdeményezhetik továbbá szakértő bevonását a bizottsági munkába.
(2) Az illetékes bizottság(ok) állásfoglalása nélkül nem nyújtható(k) be a képviselő-testületnek az:
a) éves költségvetésre és zárszámadásra;
b) önkormányzati és városfejlesztési koncepciókra, programokra rendezési tervekre;
c) az önkormányzati tulajdon hasznosítására;
d) gazdasági társaságban való részvételre;
e) önkormányzati rendelet alkotására;
f) hitelfelvételre;
g) társulási, együttműködési megállapodásra irányuló előterjesztések.
(3) A bizottságok működésük részletes szabályait maguk állapítják meg a következő elvek figyelembevételével:
a) 17
b) ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti,
c) szükség esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak az adott téma együttes,
d) ülés keretében történő megtárgyalásáról,
e) konkrét témakörben külső szakértőket is igénybe vehet.
(4) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(5) A bizottság elnökét és tagjait a bizottsági döntések intézkedésükben kötik, a bizottság ülésein megfogalmazott kisebbségi véleményt azonban a képviselő-testület ülésén is képviselni lehet.
(6) A bizottság a tevékenységéről ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.
(7) A jegyző, vagy az általa megbízott személy a bizottsági ülésen tanácskozási joggal vesz részt.
(8) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a bizottság által hozott határozatokat. A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet az ülést követő 5 napon belül el kell juttatni a jegyzőnek. A jegyző a bizottság ülésétől számított tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

Állandó bizottságok

26. § (1)18 A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre, és létszámukat a következők szerint állapítja meg:

a) Pénzügyi Bizottság 5 fő

b) Települési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság 6 fő

c) Szociális Bizottság 6 fő

(2)19 A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a Pénzügyi Bizottságot és a Települési, Kulturális és Ügyrendi Bizottságot.

(3) A Pénzügyi Bizottság az önkormányzatnál és intézményeinél:

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyon növekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;

d) ellátja az e rendeletben meghatározott egyéb feladatokat.

(4) A Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

(5)20 A Települési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörébe tartozik különösen:

a)21

b)22

c) lefolytatja a képviselők és a polgármester vagonnyilatkozatainak ellenőrzésével összefüggő eljárást, kezeli, nyilvántartja, őrzi és vizsgálja a vagyonnyilatkozatokat,

d)23 jogosult az önkormányzati képviselő és a polgármester összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására, az önkormányzati képviselő és a polgármester összeférhetetlenségének megállapítására irányuló előterjesztés kizárólag a Települési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával nyújtható be,

e)24

f) ellátja a polgármester ellen indított fegyelmi eljárásban a külön törvényben meghatározott vizsgálóbizottság feladatait,

g) ellátja a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottság feladatait,

h) jogosult a külön törvény szerinti lobbista meghallgatására, ha a lobbista kezdeményezte a meghallgatást,

i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyre vonatkozóan jogszabály az önkormányzat bizottságának feladat és hatáskörét állapítja meg vagy bizottság véleményének beszerzését írja elő, és e rendelet szerint nem tartozik más bizottság hatáskörébe,

j) ellátja az e rendeletben meghatározott egyéb feladatokat.

(6)25 A bizottságok átruházott feladat- és hatásköreit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

27. §

Ideiglenes bizottság

(1) 26 A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára, egyes kérdések megvitatására vagy a képviselő-testület döntését igénylő javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság tagjainak többségét a képviselő-testület tagjai közül kell választani. Az ideiglenes bizottság elnökét a képviselő-testület tagjai közül a képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásával egyidejűleg választja meg.
(2) 27 Az ideiglenes bizottság feladatait a képviselő-testület esetenként határozza meg. A képviselő-testület az egyes napirendek kapcsán is meghatározhatja azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásához ideiglenes bizottság létrehozását szükségesnek tartja.
(3) Az ideiglenes bizottság létrehozásával egyidejűleg a képviselő-testület meghatározza a feladat végrehajtásának határidejét. A határidő lejártát követő ülésen a feladat végrehajtásáról, annak tapasztalatairól, valamint a bizottság esetleges javaslatáról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

28. § (1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki az önkormányzat egész működéséért felelős.

(2) A polgármester feladatait főállásban látja el.

(3) A polgármester feladatainak, hatásköreinek ellátására a Mötv. rendelkezései irányadók.

A polgármester a törvényben előírt feladatokon túl:
a) gondoskodik a képviselő-testület és szervei hatékony működéséről, biztosítja annak demokratikus működését és nyilvánosságát,
b) elősegíti a településfejlesztést, szervezi a közszolgáltatásokat,
c) együttműködik a településen levő társadalmi szervezetekkel, önszervező közösségekkel,
d) szervezi és koordinálja más települési önkormányzatokkal való együttműködést,
e) segíti a képviselők és bizottságok munkáját,
f) ellátja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket,
g) a polgármester minden héten hétfőn fogadónapot tart,
h) gondoskodik a honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási feladatok hatékony ellátásáról.
(4) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével - az alábbi ügyekben hozhat önállóan döntést:
a) az önkormányzat működési forrásainak kiegészítésére irányuló pályázat benyújtása,
b) pályázati támogatásból származó források felhasználása kapcsán szükséges szerződések megkötése, közbeszerzési eljárások megindítása, teljes lebonyolítása.
(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben:
a) önerőt nem igénylő, vagy a költségvetésbe már betervezett pályázat benyújtása,
b) pályázati ügyekben a hiánypótlás teljesítése, pályázatokkal kapcsolatos bármilyen nyilatkozat megtétele,
c) pályázati támogatások felhasználása kapcsán szükséges szerződések megkötése, ha annak kapcsán az önkormányzatot önerő nem terheli, az önerő a költségvetésben rendelkezésre áll, vagy az az egymillió forintot nem haladja meg.
(6) A polgármester a költségvetésről szóló rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a források felhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

Az alpolgármester28

29. §29 (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el, részére a képviselő-testület tiszteletdíjat állapít meg.

(3) Az alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el. Az alpolgármester a polgármester általános helyettese.

(4) A polgármestert távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti. Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester folyamatos, három hetet meghaladó, olyan jellegű távolléte, amely intézkedésre képtelenné teszi.

A jegyző

30. § (1) A jegyző vezeti a hivatalt.

(2)30 A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyző feladatait – legfeljebb 6 hónap időtartamra – az aljegyző, ennek hiányában a hivatal polgármester által kijelölt, a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges képesítési követelményekkel rendelkező köztisztviselője látja el. A jegyzőt egyéb távolléte esetén az aljegyző, ennek hiányában a hivatal jegyző által kijelölt, a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges képesítési követelményekkel rendelkező köztisztviselője a jegyző által meghatározott körben helyettesíti.

(3)31

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, polgármesternek, ha a döntésüknél vagy működésükben jogszabálysértést észlel.

A képviselő-testület hivatala

31. §32 (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására önálló polgármesteri hivatalt hozott létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) A polgármesteri hivatal hivatalos elnevezése: Komádi Polgármesteri Hivatal, székhelye: 4138 Komádi, Hősök tere 4.

(3) A polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítése:

a) Szociális és Igazgatási Iroda,

b) Pénzügyi Iroda,

c) Településellátási és Fejlesztési Iroda.

(4)33 A (3) bekezdésben meghatározott irodákat irodavezetők vezetik. Az irodavezetői megbízás nem minősül a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti vezetői megbízásnak.

VI. Fejezet34

Az Önkormányzat társulásai35

32. § (1) Az Önkormányzat az alábbi, jogi személyiséggel rendelkező társulásokban vesz részt:

a) Dél-Bihar Négycentrum Terület- és Vidékfejlesztési Társulás,

b) Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása,

c) Bihari Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás,

d) Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás.

(2) A társulások feladatait a 3. melléklet, feladataikra vonatkozó részletes rendelkezéseket a társulási megállapodások tartalmazzák.

VII. Fejezet

A képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

33. § (1)36 A képviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését az Települési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság (e § alkalmazásában a továbbiakban: bizottság) végzi.

(2) A vagyonnyilatkozatot a bizottság elnöke veszi át. A vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást kell kiállítani 2 példányban, az igazolás egyik példányát az iratokhoz kell csatolni. Az igazolás tartalmazza a nyilatkozatot adó személyét, hozzátartozó esetében a családi jogállását, a nyilatkozat átvételének idejét, az átadó és az átvevő aláírását. A vagyonnyilatkozatokat lezárt, és a bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni, tárolni.

(3) A vagyonnyilatkozat érvényességét nem befolyásolja a nyilatkozó (törvényes képviselője) aláírásának elmaradása.

(4) A bizottság a vagyonnyilatkozatról nyilvántartást vezet. Minden képviselőről egyedi nyilvántartó lapot kell kiállítani, amely tartalmazza a képviselő nevét, a vagyonnyilatkozatot tett hozzátartozója nevét, a benyújtás időpontját, a vagyonnyilatkozatba betekintés időpontját, jogalapját, a betekintő nevét.

(5) A bizottság a vagyonnyilatkozatot elkülönítetten tárolja. A vagyonnyilatkozatokat a Hivatalban külön vasszekrényben kell tárolni.

(6) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.

Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a Bizottságnak.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén a Bizottság elnöke a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a Bizottságnak.
(9) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be. Az azonosító adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.
(10) Az eljárás eredményéről a Bizottság elnöke a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(11) A képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános. A képviselői vagyonnyilatkozatba történő betekintéshez a bizottság elnökéhez címzett írásbeli kérelmet kell benyújtani. A benyújtott kérelemre a bizottság elnöke 5 napon belül írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és idejét.
(12) A vagyonnyilatkozatot a képviselő részére a képviselői megbízatásának megszűnését követően 30 napon belül vissza kell adni.
VIII. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

34. § (1) E rendelet 2014. április 15-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) Komádi Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011 (I.21.) önkormányzati rendelet,

b) Komádi Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011 (I.21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2011 (XI.24.) önkormányzati rendelet,

c) Komádi Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011 (I.21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2012 (III.30) önkormányzati rendelet,

d) Komádi Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011 (I.21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 3/2013 (II.14.) önkormányzati rendelet,

e) Komádi Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011 (I.21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2013 (IV.01.) önkormányzati rendelet.

(3) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

1

Az 1. § (6) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 5. § (8) bekezdését a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (II. 11.) önkormányzati rendelete 10. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

3

A 6. § (1) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A 6. § (2) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 6. § (3) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 7. § (6) bekezdését a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

7

A 10. § (1) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (II. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 10. § (1) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 10. § (1) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

8

A 11. § (4) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 11. § (8) bekezdését a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

10

A 13. § (1) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (II. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 13. § (1) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 13. § (1) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

11

A 16. § (4) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (II. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

12

A 16. § (5) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (II. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

13

A 18. § (3) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 21. § (5) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a szerint módosított szöveg.

15

A 24. § (2) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (II. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

16

A 24. § (10) bekezdését a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

17

A 25. § (3) bekezdés a) pontját a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (II. 11.) önkormányzati rendelete 10. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

18

A 26. § (1) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 26. § (1) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

19

A 26. § (2) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

20

A 26. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete 7. § c) pontja szerint módosított szöveg.

21

A 26. § (5) bekezdés a) pontját a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 7. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

22

A 26. § (5) bekezdés b) pontját a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (II. 11.) önkormányzati rendelete 10. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

23

A 26. § (5) bekezdés d) pontja a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete 7. § d) pontja szerint módosított szöveg.

24

A 26. § (5) bekezdés e) pontját a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (II. 11.) önkormányzati rendelete 10. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

25

A 26. § (6) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

26

A (1) bekezdés a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (II. 11.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

27

A (2) bekezdés a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (II. 11.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

28

Az „Az alpolgármester” alcím címe a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

29

A 29. § a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (II. 11.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg. A 29. § a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

30

A 30. § (2) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2017. (VII. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 30. § (2) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

31

A 30. § (3) bekezdését a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

32

A 31. § a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

33

A 31. § (4) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 7. § c) pontja szerint módosított szöveg.

34

A VI. Fejezetet (32. §-t) a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 7. §-a hatályon kívül helyezte.

35

Az „Az Önkormányzat társulásai” alcímet (32. §-t) a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

36

A 33. § (1) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete 7. § e) pontja szerint módosított szöveg.

37

Az 1. melléklet a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (II. 11.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2020. (XI. 11.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

38

A 2. melléklet a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (II. 11.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg.

39

A 3. mellékletet a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete 8. § c) pontja hatályon kívül helyezte. A 3. mellékletet a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.