1. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) A címer leírása és heraldikai értelmezése: a szokásos csücskös talpú, kék alapszínű címerpajzsban két lábon ágaskodó aranyszínű, heraldikailag jobbra forduló oroszlán, lába előtt hatágú ezüstszínű csillaggal. A pajzs felett zárt vitézi sisak látható, amelyet aranyszínű háromágú korona díszít. A sisaktartók heraldikailag jobbra kék – arany, balra pedig vörös - ezüst színűek.A címer rajzát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Zsáka nagyközség zászlajának leírása: Téglalap alakú, fecskefarkas, kék- vörös farkasfoggal díszített, a címer középen elhelyezve (hossza: 200 cm , szélessége: 150 cm , a hossz a rúdház nélküli méret). A farkasfogak száma 25 egyenlő oldalú háromszög, mérete 7 cm. A zászló rajzát a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat pecsétje: az állami címer hiteles kicsinyített rajzát ábrázolja Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Zsáka felirattal.

(5) A (2) – (3) bekezdésben meghatározott címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(6) A képviselő-testület üléstermében el kell helyezni Magyarország és a község címerét.

(7) Az önkormányzat képviselő-testülete elismeréseket, díjakat adományoz. Az elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

2. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Zsáka Nagyközségi Önkormányzat. Székhelye: 4142, Zsáka, Szabadság tér 1.sz., Postacíme: 4142 Zsáka, Szabadság tér 1.sz., Adószáma: 15728489-2-09, Törzskönyvi száma: 728483, KSH száma: 15728489-8411-321-09.

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Zsáka Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. Székhelye: 4142, Zsáka, Szabadság tér 1.sz. Postacíme: 4142 Zsáka, Szabadság tér 1.sz.

(3) Működési területe: Zsáka nagyközség közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.zsaka.hu.

(5) Az önkormányzat jogi személy.

(6) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület ügyendi bizottsága, a közös önkormányzati hivatal a jegyző és a társulás látják el.

3. § (1) Az önkormányzat a feladatait önállóan, megállapodás alapján vagy társulásban látja el.

(2) Az önkormányzat a feladatkörében együttműködik és támogathatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a településen élő nemzetiségek közösségeinek kulturális hagyományait, értékét.

(3) A képviselő-testület támogathat minden olyan tevékenységet, amely a település ellátó, szolgáltató, infrastrukturális felzárkóztatását segíti elő, különös figyelemmel a település műemlékvédelmi és művészeti értékeinek feltárására, megőrzésére. Együttműködik a helyi civil szervezetekkel, a település értékeit szolgáló szervezetekkel, valamint a települési nemzetiségi önkormányzattal.

(4) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:

(5) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében külső szakértő közreműködése is igénybe vehető, ideiglenes bizottság is létrehozható. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottságot létre kell hozni.

(6) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(7) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

4. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 3. számú mellékletben foglaltak szerint a polgármesterre ruházza át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben tett intézkedéseiről, azok eredményeiről a következő munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen ad számot a képviselő-testületnek.

5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet 1 számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

6. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, mely éves időszakra készül.

(2) A következő évre vonatkozó munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti elő jóváhagyás végett a képviselő-testület elé december 31. napjáig.

(3) A munkaterv-tervezet elkészítéséhez javaslatot kell kérni a képviselő-testület tagjaitól, alpolgármesterektől, az intézmények vezetőitől, az illetékes rendőrkapitányságtól, rendőrőrs vezetőjétől, meghatározó jelentőségű szolgáltató szervezetek vezetőitől, az önszerveződő és civil közösségek, szervezetek vezetőitől.

(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei: a képviselő-testületi ülések, közmeghallgatás tervezett időpontjai, napirendjei, azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani, az előkészítésben résztvevők felsorolása, a napirend előterjesztőjének megjelölése, az előterjesztések elkészítésének határidői.

(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy indokolt esetben a munkatervben foglalt napirendektől – a képviselő-testület tagjainak legkésőbb a testületi ülés keretében történő tájékoztatása és indokolás adása mellett eltérhet.

(6) A képviselő-testület mindenkori munkatervét e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

7. § (1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül össze kell hívni. A 2024. évi választás évében ez a határnap 2024. október 16. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek.

(3) Az alakuló ülés napirendje: polgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítása, alpolgármester választás, tiszteletdíjáról döntés, módosíthatja az SZMSZ-t, bizottság megválasztása, főállású polgármester éves szabadságának megállapítása.

8. § (1) A képviselő-testület szükség szerint tart ülést, de évente legalább hat alkalommal.

(2) Szükség szerint rendkívüli ülést tart, ha döntenie kell a hatáskörébe tartozó - határidős, költségvetést érintő, lakosságot érintő vagy rendkívüli - ügyben.

9. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy esetben testületi ülés keretében vagy önállóan közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával vagy írásban azt megelőzően az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, civil szerveződések képviselői, egyesületek, közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőköz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) Az írásos kérdéseket, javaslatokat az ülés napját megelőző napig kell a polgármester részére eljuttatni.

(4) A közmeghallgatás napirendjéről, helyéről és idejéről a lakosságot a képviselő-testületi üléseknek megfelelően tájékoztatni kell.

(5) A képviselő-testület munkatervében határozza meg azokat az ügyeket, amelyek tárgyalása kapcsán a képviselő-testület kötelező közmeghallgatást irányoz elő.

10. § (1) A polgármester a lakosság egészét érintő jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése, a lakosság tájékoztatása, a lakossággal való kapcsolattartás érdekében falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés tartásának fontosabb szabályai:

11. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, amelyről hangfelvétel is készíthető.

(2) A képviselő-testület

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem képviselő-testületi tag alpolgármester, a jegyző, meghívása esetén a Zsákai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

12. § (1) Az ülést a polgármester hívja össze, akadályoztatása, távolléte esetén erről a polgármester által kijelölt alpolgármester gondoskodik.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés napja előtt legalább 5 nappal megkapják.

(4) Indokolt esetben az ülést megelőzően 5 napon belül is megküldhető és kiosztásra kerülhet halasztást nem tűrő előterjesztés. Az ülést megelőzően kiosztott előterjesztés megismeréséhez az ülés ideje alatt a polgármester köteles szünetet elrendelni.

(5) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület telefonon, szóban is összehívható.

(6) Közzé kell tenni a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát – adatvédelmi szabályok betartásával – meg lehet tekinteni a Hivatalban. A meghívó egy-egy példánya a Községháza hirdetőtábláján kifüggesztésre kerül, valamint a honlapon történő közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(7) A meghívó tartalmazza:

(8) A polgármester testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább ¼-ének, vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára az indítványt követő 15 napon belül.

(9) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén az ülés időpontjától számított 15 napon belül ismételten össze kell hívni.

(10) Ha a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, melyről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(11) Amennyiben a képviselő-testület –határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt- két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben – a Mötv.42. §-ban meghatározott ügyek kivételével- döntést hozhat. A polgármester a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(12) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan,- a képviselő-testület hatáskörébe tartozó- alábbi önkormányzati alábbi ügyekben: közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, és egyéb pályázatok benyújtásáról, nyilatkozatot ad ki a szükséges önerő meglétéről.

(13) A polgármester által felhasználható forrás értékhatárának meghatározása az önkormányzat költségvetési rendeletében kerül szabályozásra.

(14) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt.

(15) Amennyiben a napirend érinti, a képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

(16) Meghívásuk idejére a képviselő-testületi tagok meghívására vonatkozó szabályok vonatkoznak.

(17) Az állandó meghívottak részére a képviselő-testületi ülés anyagát teljes terjedelmében meg kell küldeni.

(18) A tanácskozási joggal meghívottak akadályoztatásuk esetén helyettesük útján képviselhetik szervezetüket.

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az ülés vezetésére az ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

(4) Amennyiben az ülés ideje alatt a képviselő-testület tagjainak létszáma négy fő alá csökken, a polgármester szünetet rendel el, és megkísérli a határozatképesség helyreállítását.

(5) További határozatképtelenség esetén figyelemmel a tárgyalt napirendek fontosságára a polgármester:

14. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet – és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Ennek megismerésére szünetet rendel el.

(4) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 10 nappal előbb kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki megvizsgálja a döntés tervezet jogszerűségét, majd gondoskodik annak kézbesítéséről.

(5) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei,

(6) Minden esetben írásban kell előterjeszteni – teljes terjedelemben – a Kormányhivatal törvényességi felhívását. ) Az előterjesztés a képviselő-testület tagjaihoz való megküldésére a testületi ülés anyagának megküldésére vonatkozó szabályok az irányadók.

15. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel, az ülés napirendjének kiegészítésére vonatkozik. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű többséggel, a napirend megszavazása előtt soron kívül dönt az indítvány tárgyában.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei: sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap írásban nyújtandó be a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítványt benyújthatja: a) a polgármester,

(4) Amennyiben a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

(5) Amennyiben a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként, kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzzék napirendre, illetőleg hányadik napirendként.

(6) ) A sürgősségi javaslat határozat-tervezetét a képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani. Sürgősséggel rendelet-tervezet nem tárgyalható.

(7) A sürgősségi javaslat tárgyalása előtt, bármely képviselő indítványára a polgármester legalább 5 perces szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák.

16. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen négy képviselő-testületi tag jelen van.

(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön – külön nyit vitát, melynek során:

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(4) A napirend tárgyalása során a képviselő maximum öt perc időtartamban hozzászólhat. Ismételt felszólalásra a polgármester adhat engedélyt, melynek időtartama a kettő percet nem haladhatja meg.

(5) A fontosabb napirendek tárgyalása esetén a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a hozzászólások időkeretét a képviselő-testület feloldhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(6) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(7) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a vita lezárását megelőzően azt vissza is vonhatja.

(8) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása előtt a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(9) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület – egyszerű szótöbbséggel, a polgármester javaslatára – a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(10) Az előterjesztő - valamint ha a bizottság is részt vesz az előterjesztés előkészítésében, véleményezésében, annak elnöke, vagy a bizottság megbízottja - határozathozatal előtt szót kaphat. A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

17. § (1) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig, napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a Képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve ha az elnapolásról hozott határozatában a Képviselő-testület másként döntött.

18. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében –, majd az egész döntési javaslatról.

(2) A képviselő-testület – szavazati arányok rögzítésével – számozott határozat nélkül dönt:

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját – egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs - az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének – négy képviselő - a szavazata szükséges:

(6) A képviselő-testület a döntéseit rendeleti és határozati formában nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, és a képviselők „igen” vagy „nem” szavazatokkal, illetve tartózkodással vesznek részt a szavazásban.

(7) Titkos szavazást tarthat a testület mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál titkos szavazás tartása kötelező.

(8) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz, a jelenlévő képviselők vagy a polgármester indítványára.

(9) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(10) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

(11) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem „- mel szavaznak, illetve tartózkodnak.

(12) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(13) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő indokoltan kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

(14) Az ülést levezető köteles a szavazás eredményét számszerűsítve közölni, valamint a határozat szövegét szó szerint ismertetni.

19. § (1) A képviselő-testület döntései: az önkormányzati rendelet és a határozat.

(2) Önkormányzati rendelet megalkotását és határozat meghozatalát kezdeményezheti:

(3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a Hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő a Hivatal szakmailag illetékes ügyintézője, a rendelet tárgyával érintett intézményvezetők, valamint jogszabályban előírt szervek és szervezetek, a képviselő-testület bizottsága közreműködésével.

(5) Rendeletet kell alkotni elsősorban a következő ügyekben:

(6) A jogszabály előkészítője a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletezettségű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a tervezett rendelet valamennyi jelentősnek ítélt hatását – különösen társadalmi, gazdasági, költségvetési és adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, környezeti és egészségi következményeit.

(7) A hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a rendelet megalkotásának szükségességére, a jogalkotás elmaradásának várható következményeire, és az alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételekre is. A Hivatal akkor is köteles részt venni az előterjesztés készítésében, ha a tervezetet bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

(8) A tervezet véleményezése: az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai lehetnek:

(9) A tervezetet – a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a bizottság elé lehet terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint más külső szakembereket meg lehet hívni.

(10) A lakosság széles rétegének jogait, kötelességet érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit közszemlére kell bocsátani legalább 15 napig, amelynek megtörténtéről a lakosságot a községi hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel tájékoztatni kell.

(11) A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatban az érdekeltek írásban kifogást emelhetnek, javaslatot, észrevételt tehetnek.

(12) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(13) Az önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

(14) Az önkormányzati rendeletet az Önkormányzat (4142, Zsáka, Szabadság tér 1.sz.) hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendeleteket közzé kell tenni a www.zsaka.hu honlapon. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(15) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről. A képviselő-testület előtti beszámolásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásáról szóló jelentés is. Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(16) A rendelet utólagos hatásvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

(17) A jegyző köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.

(18) A jegyző köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékének a -szabályzat 3 számú függelékeként – naprakész állapotban vezetéséről.

(19) A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, az elfogadás évének, hónapjának és napjának a megjelölésével látja el a következők szerint: ………/év.(……hó….nap).ZSÖ. határozat.

(20) A határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet. Az önkormányzati határozatok nyilvántartása e rendelet 7. számú függeléke tartalmazza.

(21) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, és a képviselőknek.

20. § (1) Interpelláció: olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia. Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülését megelőzően vagy a napirendek lezárása után a

(3) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(4) Ha az interpelláció benyújtására az ülésen kerül sor, arra a választ 15 napon belül kell megadni. A választ minden képviselő és a nem képviselő-testületi tag alpolgármester részére meg kell küldeni. Ennek elfogadásáról a képviselő-testület a következő ülésén dönt.

(5) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a polgármesterre vagy az ügyrendi bizottságra bízza.

(6) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület vizsgálatot is elrendelhet; ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert vagy az ügyrendi bizottságot.

(7) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

21. § (1) A képviselő a testületi ülésen, önkormányzati ügyekben, kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában, az ülés végén, közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, ill. bejelentéssel élhet.

22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

23. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebből:

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet, meghívót, az előterjesztéseket és rendelettervezeteket, határozattervezeteket. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

24. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(3) A képviselő jogai:

(4) A képviselő kötelességei:

(5) Az önkormányzati képviselő e minőségére saját szakmai vagy üzleti ügyében nem hivatkozhat.

(6) A képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a 4. számú melléklet tartalmazza.

(7) A képviselő az ügyrendi bizottságnak nyújtja be összeférhetetlensége megszüntetésére vonatkozó lemondó nyilatkozatát.

(8) Ha a képviselő, a tanácsnok kötelezettségeit megszegi, megállapított tiszteletdíja 25%-kal csökkenthető maximum 12 havi időtartamra. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(9) A képviselői, tanácsnoki tiszteletdíj mérsékléséről a képviselő-testület határoz.

25. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati előkészítő, véleményező, összehangoló, szervező, ellenőrző és egyéb feladatok ellátására –bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottság feladatkörét létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg.

(3) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre 3 fővel.

(4) Az Ügyrendi Bizottság az alábbi feladatokra hozható létre:

(5) A bizottság ülésének összehívásáról és vezetéséről az elnök gondoskodik.

(6) A bizottságot össze kell hívni:

(7) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá.

(8) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek. Az elnök akadályoztatása esetén az ülést a bizottság megbízott tagja vezeti.

(9) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(10) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(11) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele tehát legalább két fő jelen van.

(12) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az e rendeletben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(13) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell –megfelelően – alkalmazni.

(14) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

26. § A képviselő-testület mezőgazdasággal és közbiztonsági ügyekkel foglalkozó tanácsnokot választ.

27. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt; valamint a megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(3) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében:

(4) A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő főbb feladatai: indítványozhatja bizottság összehívását.

(5) A polgármester munkarendje a hivatali munkarendhez igazodik.

(6) A polgármester fogadóórája keddi nap 11.00-12.00 óra.

28. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, több alpolgármestert választhat.

(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.

(3) Az alpolgármesterek feladatait a polgármester határozza meg.

(4) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester gyakorolja.

29. § (1) Zsáka Nagyközségi Önkormányzat képviselő-testülete Darvas község Önkormányzat képviselő-testületével megállapodás alapján közös önkormányzati hivatalt működtet.

(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Zsákai Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Hivatal székhelye: 4142. Zsáka, Szabadság tér 1.

(4) A Hivatal létszámát, működésének részletes szabályait, valamint a feladat-és hatásköreit a Zsáka és Darvas Önkormányzatok közötti megállapodás tartalmazza.

(5) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az irányító szerv Zsáka Nagyközségi Önkormányzat képviselő-testülete külön határozatban fogadja el.

(6) A jegyző a Hivatal székhelyén hétfőtől –péntekig naponta 08.00. órától 12.00 óráig, a Darvasi Kirendeltségen kedden 14.30 órától 15.30 óráig ügyfélfogadást tart.

(7) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabálysértő javaslatok, továbbá működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(8) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a felsőfokú végzettségű ügyintéző látja el.

(9) A Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás e rendelet 5. számú függeléke, a Szervezeti és Működési Szabályzata pedig e rendelet 6. számú függeléke.

30. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2) A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait.

(3) A társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a bíróság dönt.

(4) A társulások működését a képviselő-testület folyamatosan figyelemmel kíséri, arról igény szerint, legalább a féléves záráskor évente információt kér.

(5) A képviselő-testület társulási megállapodásai e rendelet 4. számú függelékét képezik.

31. § (1) A képviselő-testület a költségvetését évente önállóan rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(3) A jegyző által elkészített zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester a költségvetési évet követő 5 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé, melyről a képviselő-testület rendeletet alkot úgy, hogy az legkésőbb az ötödik hónap utolsó napján hatályba lépjen.

32. § (1) A képviselő-testület a megbízatása lejárta évének végéig terjedő időszakra vonatkozó gazdasági programot készít.

(2) A gazdasági programban meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a térségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) Tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására , színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

(4) A gazdasági program ezen rendelet 8. számú függeléke.

33. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja

(3) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) A fejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló hitelt a polgármester csak a képviselő-testület külön felhatalmazásával, jóváhagyásával, valamint a jegyző ellenjegyzésével vehet fel.

34. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat hivatalában és intézményekben folyó gazdálkodás folyamatos ellenőrzését belső ellenőrzés keretében kell megszervezni, mely magába foglalja:

35. § (1) Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatásköreinek gyakorlása során, a kölcsönös érdekek alapján együttműködik a mikrotérségben, a kistérségben és a régióban más helyi önkormányzatokkal, részt vesz érdekképviseleti és egyéb szervek tevékenységében.

(2) Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot építhet ki határon túl működő önkormányzattal.

36. § (1) A képviselő-testület támogathat és elősegít minden olyan tevékenységet, mely a szociálisan hátrányos helyzetű, illetve munkanélküli személyek, a lakosság életkörülményeit javítja, megélhetését, foglalkoztatását segíti.

(2) Az önkormányzat a rendelkezésre álló szabad kapacitásainak kihasználása érdekében mezőgazdasági szolgáltatási tevékenységet végez, melyek különösen az alábbi tevékenységek: szántás, boronálás, tárcsázás, kaszálás.

37. § (1) Zsáka Nagyközségi Önkormányzat a Zsákai Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére közigazgatási szerződés alapján biztosítja az önkormányzati működés tárgyi és személyi feltételeit.

(2) Az önkormányzati működés tárgyi feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:

(3) A Nemzetiségi Önkormányzat használatában levő irodahelyiség berendezési tárgyairól a nyilvántartást a Hivatal Pénzügyi Irodája vezeti.

(4) A leltározást kétévente, illetve minden elnökváltásnál végre kell hajtani. A Nemzetiségi Önkormányzat testülete a vagyontárgyaiért vagyoni felelősséggel tartozik. A felmerülő leltárhiányért a leltárral lezárt időszak alatti testület a felelős, aki a hiány összegét köteles megtéríteni.

(5) Az Önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges személyi feltételeket oly módon, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat a Hivatal közreműködő munkatársként kijelölt köztisztviselője látja el a hivatali munkaidőn belül.

38. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Zsáka Nagyközségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2014.(X.28.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) E rendelet mellékletei:

(5) Az SZMSZ függelékei:

39. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019.(XI.4.) önkormányzati rendelet.

40. § Ez a rendelet 2024. október 18-án lép hatályba.