Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2017. (X.26.) rendelete
Egyek Nagyközség településképének védelméről
Hatályos: 2022. 12. 19- 2025. 04. 24Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2017. (X.26.) rendelete
Egyek Nagyközség településképének védelméről
Egyek Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tktv.) 12. § (2) bekezdésében a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1), és 10. § (3) bekezdéseiben, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXIII. tv. 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró
- az állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal,
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; valamint
- az örökségvédelmi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal,
- Egyek Nagyközség a településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök, valamint településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet készítésével, módosításával összefüggő partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek [a település lakossága, a településen működő és a településen székhellyel, telephellyel rendelkező érdekképviseleti szervezetek, a településen működő és a településen székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezetek, a településen működő és a településen székhellyel, telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek, a településen működő vallási közösségek (az Országgyűlés által elismert egyházak)
véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:1
ÁLTALÁNOS - BEVEZETŐ-RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A nagyközség sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A helyi védelem célja a nagyközség településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, az itt élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti és táji örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti és táji örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára
vonatkozóan.
4. A rendelet területi hatálya és alkalmazása
4. § (1) E rendelet területi hatálya Egyek Nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.
5. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában:
1.
2. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.
3. Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
4. Egyedi mobil tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi- szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól ad tájékoztatást.
5. Egyedi tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt;
6. Élénk szín, rikító szín: erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyek nagy színtelítettségűek.
7. Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
8. Eredeti állapot: a védett épület, építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
9. Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga.
10. Helyi védett érték: helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény), helyi területi védelem összessége.
11. Információs vagy más célú berendezés: egyedi tájékoztató tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, önkormányzati információs tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű („lábonálló”) információs tábla, reklám pylon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens, vagy molinó amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.
12. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
13. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
14.
15.
16. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
17. Vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirata benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
18. Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
A HELYI VÉDELEM
6. A helyi védelem feladata
6. § A helyi védelem feladata
a) a helyi védelmet igénylő építészeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése, a lakossággal történő megismertetése, valamint
b) a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
7. A helyi védelem alá helyezés és a helyi védelem megszűnésének szabályai
7. § (1)2 A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban az önkormányzatnál kezdeményezheti.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell
a) egyedi épületek, építmények és természeti értékek esetén:
aa) a védendő érték(ek) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (szakirodalom, fotók),
ad) a kezdeményezés indokolását,
ae) értékvizsgálatot,
af) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét.
b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
ba) annak megnevezését,
bb) körülhatárolását,
bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
bd) bd) a kezdeményezés indoklását,
be) értékvizsgálatot,
bf) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét.
(3) A helyi védelem alá helyezés alapjául az értékvizsgálat szolgál.
(4)3 Amennyiben a kezdeményezés hiányosan került beadásra, és azt az erre vonatkozó hiánypótlási felhívás ellenére 15 napon belül nem egészítik ki a kezdeményezést az önkormányzat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Erről a kezdeményezőt írásban értesíteni kell.
(5)4 A helyi védelem alá helyezésnek, illetve annak megszüntetésének szakmai előkészítése, döntés-előkészítése a főépítész - megbízása-, alkalmazása hiányában a polgármester - feladata.
(6) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéshez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.
8. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet(ek), ingatlan(ok) tulajdonosait,
b) kezdeményező(ke)t.
(2) A helyi védelem alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell.
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik.
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(3)5 A Képviselő-testület a hiánytalan tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül a főépítész – megbízása-, alkalmazása hiányában a polgármester - véleményének figyelembevételével rendeletben dönt a helyi védelem elrendeléséről vagy annak megszüntetéséről.
(4) A helyi védelem elrendelésével vagy annak megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az érdekelteket 8 napon belül írásban értesíteni kell.
(5) A helyi védelem elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést a jegyző kezdeményezi. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.
9. § (1) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
b) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül, vagy
c) a képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(2) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi egyedi védelem törlését.
(3) A helyi védett épület, építmény, szobor bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.
(4) Helyi védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni. A védett növényzet esetleges pótlásáról a jegyző által meghatározottak szerint kell intézkedni.
8. A védett érték nyilvántartása
10. § (1) A helyi védettségről a jegyző nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
9. A védett érték megjelölése
11. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett épület, építmény, szobor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg. A tábla mérete 30X20cm, amelynek a védelem tárgya mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Egyek Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi védetté nyilvánította” „……. év”. A tábla anyaga kő, fém vagy fa. A tábla elhelyezése – esetleges pótlása – a polgármester feladata.
(2) Helyi védett növényzetet annak közvetlen környezetében elhelyezett 30X20 cm táblán kell megjelölni, melyen a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni.
10. A helyi egyedi védelem meghatározása
12. § A helyi egyedi védelem alá vont épületek, építmények, szobrok körét az 1. mellékletben ábrázolt és a 2. mellékletben meghatározott jegyzék tartalmazza.
11. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
13. § (1)7 A helyi védett értékek rendeltetésszerű használata, jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége. Ennek költségei az ingatlantulajdonost terhelik.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat a helyi védett értéket nem veszélyeztetheti.
(3)8 Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy az önkormányzat településképi kötelezés formájában az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti az ingatlantulajdonost.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
12. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
14. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Településkép szempontjából meghatározó területek
a) a Központi településrész,
b) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.
c) a világörökségi helyszín területe és védőövezetének területe,
d) a műemlék területe, műemléki környezet területe,
e) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
f) a helyi védett érték területe,
g) a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
h) a tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe.
(3)
a) A településkép szempontjából meghatározó Központi településrészt az 1. melléklet szerint kell beazonosítani. A területi lehatárolásukat a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terven kell megállapítani.
b)9 A 14. § (2) bekezdés b)-h) pontjában felsorolt településkép szempontjából meghatározó területek beazonosítása a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terven történik. A területi lehatárolásukat a 14. § (2) bekezdés b) és 14. § (2) bekezdés f) pontja esetében a vonatkozó helyi rendelet-, míg a 14. § (2) bekezdés c), d), e), g), h) pontjai esetében a vonatkozó országos jogszabályok alapján kell megállapítani.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
13. Teljes közigazgatási területen az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
15. § (1)10 Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(2) A tetőfedő anyagok közül az élénk vörös, élénk kék, okkersárga színek nem (helyette a földszínek) alkalmazhatók.
(3) Fém cserepes lemez fedés esetén csak kőzúzalék hintéses alkalmazható.
(4) Homlokzatokra és tetőszerkezet héjazataként zavaró fényhatást okozó csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
(5) A homlokzatok színezésére a pasztell árnyalatú földszíneken túl további színek nem alkalmazhatók.
(6) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzat színezés.
14. Belterületen a beépítésre szánt
településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
területi építészeti követelmények
16. § (1) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan – a helyi építési szabályzat keretein belül – kell meghatározni.
(2) A jellemző szintszámot a környezeti adottságokhoz igazítottan - a helyi építési szabályzat keretein belül - kell meghatározni.
(3)
15. A beépítésre nem szánt táji területbe ékelődő
(állattartó-, üzemi-. mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya) településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó
területi építészeti követelmények
17. § (1) Az épületek, építmények szabadonállóan helyezendők el, összeépítésük csak technológiával igazolt módon és esetben történhet.
(2)
16. Belterületen a beépítésre szánt
településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
egyedi építészeti követelmények
18. § (1) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.
(2) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő:
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
d) homlokzati- és tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz, anyaghasználathoz.
(3)11 A környezethez való illeszkedés határozza meg az egyedi homlokzatkialakítás módját. Ebből következően:
a) az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe,
b) a tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is, c) az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében arányosan illeszkedjenek az épülethez, annak homlokzati tagozataihoz, falmezőihöz, a nyílászárók méreteihez és arányrendszeréhez, továbbá illeszkedő megjelenésű legyen a környezetéhez is.
19. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:
a) az épület telken történő kialakult telepítéstől nem eltérő telepítésével,
b) a táj- és a termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos fásszárú növények telepítésével.
(2) A zöldfelület kialakítása során
a) nem ültethető allergén növényzet, különösen zöld juhar, szürke nyár és kanadai nyár fafajok,
b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon.
c) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület – a helyi építési szabályzat keretein belül - mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.
20. § (1) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor takarás nélkül nem helyezhető el.
(2) Épületen, építményen, előkertbe az energiafogyasztást mérő berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el.
(3) Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés közterületről is látható kültéri egysége az épület homlokzatával összhangban kialakított takarás nélkül nem helyezhető el.
(4) Épületeken látványt zavaró antenna, hírközlési egység nem helyezhető el.
(5) A bejárati előlépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.
(5) A bejárati előlépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt nem lehet úgy kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.
17. A beépítésre nem szánt táji területbe ékelődő (állattartó-, üzemi-, mezőgazdasági üzemi, korlátozott használatú mezőgazdasági terület, különleges, valamint tanya) településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
21. § (1) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hosszúkásan nyújtott tömeggel, magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől való eltérés csak technológiával igazolt módon és esetben történhet.
(2) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
(3) Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.
(4) A telepeken a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.
(5) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért itt nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj jellegéhez képest erősen modern, technokrata karakterűek.
(6) Az épületek homlokzata világos, pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek az élénk színek, az okkersárga, a lila, a kék színezések.
22. § (1) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet zavaró fényhatást okozó tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt felület alkalmazható.
(2) Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés közterületről is látható kültéri egysége az épület homlokzatával összhangban kialakított takarás nélkül nem helyezhető el.
18. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó
építészeti követelmények
23. § (1) A helyi védett értékek körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket a rendelet 2. mellékletéből törölni kell.
(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület felújítás és a külső térhasználat (udvar) esetén is.
19. A helyi egyedi védelemben részesülő
értékekre vonatkozó
egyedi építészeti követelmények
24. § (1) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:
a) tömegformáját, tömegarányait,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
c) homlokzati tagozatait,
d) homlokzati díszítőelemeit,
e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
(2) Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok (különösen: rács, vasalat, világítótest, korlát) helyettesíthetők.
(3) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a rikító színeket és a túlzott kontrasztokat.
(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
(5) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.
(6) A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.
20. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
25. § (1) Az 1. melléklet tartalmazza a sajátos építmények elhelyezésére nem alkalmas területek lehatárolását.
(2) Hírközlési adótornyok csak külterületen helyezhetők el úgy, hogy az elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) és a lakóterület között legalább 250 méter távolságnak kell lennie.
(3) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.
(4) Ahol vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor nem építhető.
(5) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) takartan, közterületi látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.
26. § Természetvédelemmel, műemlékkel és annak szomszédos 1 telkével érintett területeken
21/A. Reklám közzétételére és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésével érintett területi besorolások szabályai
27. § (1) A területi besorolások alatt a 104/2017. (IV.28.) Korm. r. 2. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakat kell érteni. A településen meglévő konkrét területi besorolásokat a HÉSZ és szabályozási terven kell beazonosítani.
(2) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a)12 Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése a beépítésre szánt területen belül csak a településközpont és intézményi vegyes területeken, továbbá a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületeken kizárólag utcabútor igénybevételével lehetséges
b) a beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
(3) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a) beépítésre szánt területen belül a buszpályaudvar és a vasútállomás területét kivéve nem megengedett.
b) beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
21/B. Településképi szempontból meghatározó és az egyéb besorolású területek
28. § (1) A településkép szempontjából meghatározó és az egyéb besorolású területeket az 1. melléklet szerint kell beazonosítani.
(2) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat napvédő ponyvákat, vállalkozást népszerűsítő feliratot, reklámzászlót és üzlet feliratokat egyedi tájékoztató táblákat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák, valamint egyedi tájékoztató táblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(3) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 7%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés.
(4) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz a magánterületen nem helyezhető el.
(5) Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
(6) Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, oszlop tartószerkezetű (másnéven: „lábonálló”) tábla, továbbá egyedi tájékoztató tábla és transzparens közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
29. § (1) Üzletenként legfeljebb két cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén két közterület irányába elhelyezhető legfeljebb két-két cégtábla és legfeljebb 1-1 db cégér.
(2) Üzletfelirat hossza legfeljebb 3,0 m, magassága 1,0 m, vastagsága 15 cm lehet.
(3) Totemoszlop csak üzemanyag töltő állomáson és 300 m2-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni. Reklám pylon elhelyezésére nincs korlát.
21/C. Központi településrészre vonatkozó kiegészítő előírások
30. § (1) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
(2) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb két egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen, legfeljebb 75/150 cm méretű kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
21/D. Reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai
31. § (1) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamra köztulajdonban álló ingatlanon lakó- és vegyes területen nem, csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges- és egyéb területen utcabútor igénybevételével lehetséges.
(2) Beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybe vételével lehetséges.
(3) Önkormányzat által támogatott rendezvényekről tájékoztatás transzparensen vagy molinón is lehetséges.
(4) Építési reklámháló kihelyezése kizárólag az építési tevékenység időtartamára megengedett amennyiben annak kihelyezését a polgármestertől kérelmezték.
22. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
32. § (1) Reklámvilágítással, magán- és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlanbiztonságos használatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
(2) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.
(3) Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.
23. Nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó
kiegészítő településképi követelmények
33. § (1) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.
(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos, építészeti örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
24. Rendelkezés településkép-védelmi tájékoztatásról és
szakmai konzultációról
34. §13 (1) A településképi követelményekről az önkormányzat az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít.
(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet az önkormányzat részére címezve a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(3) A szakmai konzultáció során a főépítész – megbízása-, alkalmazása hiányában a polgármester – javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítése módjaira. (4) A szakmai konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint a főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
25. A bejelentési eljárás részletes szabályai
35. § (1) Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le
a) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás) tekintetében, és
b) a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által kitöltött – a 35. § (1) bek. szerinti tárgytól függően - e rendelet 3. vagy 4. melléklete szerinti bejelentőlap és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 26/B. § (3) bekezdése szerinti dokumentáció az önkormányzat részére történő benyújtásával indul.
36. § (1) E rendelet 35. § (1) bekezdés a) pont szerinti tárgyú településképi bejelentési eljárás esetében a Kormányrendelet 26/B. § (3) bekezdésben előírt benyújtandó dokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) műszaki leírást – a helyiségek listájával a módosítással a módosítással érintett helyiségek vonatkozásában; az épület és/vagy ingatlan védettségi minősítését; meglévő és tervezett rendeltetés feltüntetését; a tervezett rendeltetésmódosítás jár-e a fennálló állapothoz képest nagyobb környezetterheléssel (pl.: zaj- és levegőszennyezési terheléssel); amennyiben igen, a tárgyi, illetve a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatának biztosítása milyen módon valósítható meg; a lég- és zajszennyezettségi határértékek feltüntetését; (szükség szerint felelős tervezői) nyilatkozatot a jogszabályoknak – különös tekintettel e rendelet vonatkozó településképi követelményeinek és a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek – való megfelelőségről.
b) Helyszínrajzot – szomszédos ingatlanok fő rendeltetéseinek meghatározását; a rendeltetésmódosításból adódóan várható környezetterheléssel (pl. zaj-és légszennyezési terhelés) érintett terület határainak jelölését az érintett és környező ingatlanok tekintetében; a biztosítandó parkolóigény kielégítésének ábrázolását – a meglévő- és a többletigény ábrázolását –; égtáj feltüntetését; rakodás helyét,
c) Alaprajzo(ka)t – meglévő állapot felméréssel történő feltüntetését, illetve a tervezett állapot feltüntetését egyezményes és olvasható jelöléssel, az olvashatósághoz és a megértéshez szükséges léptékben; amennyiben környezetterhelés-csökkentés szükséges, akkor a tervezett csökkentés megoldási lehetőségének ábrázolását,
d) Parkolómérleg számítást – rendeltetésmódosítás előtt és után,
e) Zöldfelületi lefedettség számítását,
f) Amennyiben rendelkezésre áll úgy a meglévő állapot jogszerűségének igazolását (ingatlanra vonatkozóan kiadott jogerős építési-, fennmaradási-, és használatbavételi engedély a hozzá tartozó záradékolt dokumentációval együtt, vagy építési és használatbavételi bejelentés tudomásul vételéről szóló döntés a hozzá tartozó dokumentációval együtt másolati példányban történő csatolása szükséges),
(2) E rendelet 35. § (1) b) pont szerinti tárgyú településképi bejelentési eljárás esetében a Kormányrendelet 26/B. § (3) bekezdésben előírt benyújtandó dokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) meglévő állapotról fényképfelvételt,
b) műszaki leírást a telepítésről és a műszaki kialakításról (tervezett állapot formája, mennyisége, mérete, technológiája, stb),
c) helyszínrajzot, mely tartalmazza a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt, annak alaprajzát, elhelyezési módját,
d) utcaképi rajzot,
e) elrendezési rajzot,
f) látványtervet a tervezett műszaki berendezés minden jellemző nézetéről.
(3) A dokumentáció tartalmát a főépítész -megbízása-, alkalmazásának hiányában a polgármesteri hivatal ügyintézője- ellenőrzi.
(4) Amennyiben a bejelentés és a mellékletként benyújtott dokumentáció hiánytalan, és ahhoz más hatósági engedély nem szükséges és a tervezett reklám, vagy reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben foglalt elhelyezési követelményeinek, valamint a tervezett rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek, a bejelentést követő 15 napon belül az önkormányzat hatósági határozatban tudomásul veszi a bejelentésben foglaltakat.
(5) Az önkormányzat a bejelentést követő 15 napon belül végzéssel megszünteti az eljárást, amennyiben a bejelentés és a mellékletként benyújtott dokumentáció hiányos, vagy az eljárás okafogyottá vált.
(6) Amennyiben a bejelentés és a mellékletként benyújtott dokumentáció teljes, de a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése, illetve a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a (4) bekezdésben foglaltaknak, az önkormányzat hatósági határozattal megtiltja a bejelentés tárgyát képező tevékenységet.
(7) A tervezett reklám, valamint reklámhordozó elhelyezést a bejelentést tudomásul vevő határozat kézhezvételének dátumától számítva hat hónapon belül meg kell valósítani, kivéve, ha a határozat másképp rendelkezik.
(8) Amennyiben az önkormányzat a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, továbbá, ha a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta, vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal:
a) rendeltetésváltozás esetén a 38. § szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le,
b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt.
37. § Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembe vételével kerülhet sor.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
26. A településképi kötelezési eljárás, a településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei, mértéke, a kiszabásának és behajtásának módja
38. § (1) Az önkormányzat e rendelet IV. fejezetében foglalt településképi követelmények– ide nem értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezését - teljesítése érdekében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény (a továbbiakban. Ákr.) szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – településképi kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki.
(2) E rendelet IV. fejezetében foglalt településképi követelmények megsértése esetén – ide nem értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezését – az önkormányzat figyelmeztetést tartalmazó döntésében –megfelelő határidő biztosításával- felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel- a jogsértőt a településképi követelmények teljesítésére kötelezi, egyidejűleg a kötelezettet településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(4) A településkép-védelmi bírság összege
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint természetes személyeknek 150. 000 - 200.000 forint, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek 500.000-1.000.000 forint.
b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint természetes személyeknek 100.000 - 150.000 forint, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek 250.000-500.000 forint.
c) az a) és b) pontokon kívüli egyéb településképi követelmény és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén természetes személyeknek 100.000 forint, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek 100.000-200.000 forint.
39. § (1) az önkormányzat a településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény alapján dönt a bírság 38 § (4) bekezdés szerinti összegéről. településkép-védelmi bírság befizetésének módja:
(2) Az önkormányzat a településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény alapján dönt a bírság 38 § (4) bekezdés szerinti összegéről.
(3) A településkép-védelmi bírság befizetésének módja:
a) a bírságot a bírság összegét megállapító határozatban meghatározott határidőre és az abban megjelölt módon kell teljesíteni.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény végrehajtási szabályai alapján kell eljárni.
c) a bírságot a bírság összegét megállapító határozatban meghatározott határidőre és az abban megjelölt módon kell teljesíteni.
d) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény végrehajtási szabályai alapján kell eljárni.
26/A. Hatásköri szabályok
39/A. § Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete e rendelet
a) 35-37. §-ában szabályozott településképi bejelentési eljárás,
b) 38-39. §-ában szabályozott településképi kötelezés, településképi bírság
önkormányzati hatósági hatáskörének gyakorlását Egyek Nagyközség Polgármesterére ruházza át.”
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27. Hatálybalépés
40. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 38. § (4)-(6), 39. § 2018. január 31-én lép hatályba.
(3) E rendeletet a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
28. Hatályon kívül helyező rendelkezések
41. § Hatályát veszti Egyek Nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 11/2005. (IV.14.) sz. rendelet
a) 2. § (2) bekezdése,
b) 15. § (2) c) bekezdése,
c) 16. § (2) c) bekezdése,
42. § Hatályát veszti Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének helyi értékek védelméről szóló 12/2000. (IV.17.) rendelete.
A bevezető az Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése az Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdése az Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése az Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése az Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdés f) pontja az Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése az Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése az Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (3) bekezdés b) pontja az Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdése az Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése az Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdés a) pontja az Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § az Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A VI. Fejezet (35. §, 36. §, 37. §) az Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A VII. Fejezet (38. §, 39. §, 39/A. §) az Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet az Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2022. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.