Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény 80. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Egyek Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
2. Az  önkormányzat székhelye: 4069 Egyek, Fő u. 3.
3. Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.egyek.hu
4. A település címere és zászlója leírását az 1.sz.melléklet tartalmazza
5. A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét a 2. sz. melléklet tartalmazza.
6. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak jegyzékét az 3. sz. melléklet tartalmazza.
7. A helyi önkormányzat alaptevékenységéhez kapcsolódó szakfeladatok rendjét a 4. sz. melléklet tartalmazza.
8. A önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos megnevezése: Egyeki Polgármesteri Hivatal
9. A település testvértelepülése: Radzyn Podlaski (Lengyelország) ; Kispereg (Erdély)
10. A Képviselő-testületnek a  képviselők választására vonatkozó törvények szerint 9 tagja van.
    A Képviselő-testület tagjainak jegyzékét az 1.sz, függelék tartalmazza

2. A Képviselő-testület ülései

2. §

1. A Képviselő-testület alakuló, rendes ,rendkívüli és ünnepi ülést tart.
2. A Képviselő-testület évente 11 ülést tart.
3. A képviselő-testületi ülés helye a Polgármesteri Hivatal házasságkötő terme, amelytől a képviselő-testület eltérhet.
4. A képviselő-testület üléséről - a zárt ülés kivételével - videofelvétel készül, mely a település honlapján közzétételre kerül. A videofelvétel készítésétől rendkívüli ülés esetén el lehet tekinteni.
5. A képviselő-testület alakuló ülésének a rendje:
   1. A választási bizottság tájékoztatója.
   2. Eskütétel.
   3. A polgármesteri program ismertetése.
   4. SZMSZ módosítás, bizottságok megválasztása.
   5. A polgármester illetményének meghatározása.
   6. Alpolgármester (ek) választása, eskütétele.
   7. Az alpolgármester (ek) díjazásának megállapítása.
   8. Megbízás adás az SZMSZ felülvizsgálatára.
   9. Egyebek.

(6)   A képviselő-testület üléseit minden hónap utolsó csütörtöki napján 14 órai kezdettel 20-óráig tartja az önkormányzat házasságkötő termében .Az ülés közben 2 óránként szünetet kell tartani. A képviselő testület július hónapban nem tart ülést.

(7)   Az „éves munkaterv”-ben meghatározott számú ülést tekintjük „rendes” ülésnek.

(8)   Az Mötv-ben meghatározott eseteken túl a képviselő testület halaszthatatlannak tűnő, előre nem látható esetekben rendkívüli ülést tart. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(9)   A polgármester, akadályoztatása esetén az e rendeletben meghatározott személy az alábbi esetekben is köteles összehívni a testületi ülést:

 A képviselők ¼-nek kezdeményezésére

 A Pénzügyi és Ügyrendi bizottságának kezdeményezésére

(10) A képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében éves munkatervet készít, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság munkatervet készíthet.

A munkatervet a polgármester terjeszti elő.

Polgármester a munkaterv tervezetének elkészítésekor javaslatot kér:

a Képviselő –testület tagjaitól;

a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságtól

Szent János Katolikus Óvoda, Általános Iskola és  AMI igazgatójától

a Polgármesteri Hivatal vezetőjétől.

Az Egyeki Szöghatár Nonprofit  Kft. vezetőjétől

A munkaterv tartalmazza:

az ülések tervezett időpontját, napirendjét

a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét, felelősét

a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság megnevezését,

A munkatervet, a tárgyévet megelőző év december hó végéig állapítja meg az önkormányzat  képviselő- testülete. A választás évében következő év január 31.

A munkatervet meg kell küldeni:

a képviselő testület tagjainak

intézményvezetőknek

(11) A képviselő-testület ülései nyilvánosak

A képviselő-testület ülésére minden esetben meg kell hívni:

-a települési képviselőket

(12) Az ülésen kötelesek jelen lenni tanácskozási joggal:

• a polgármesteri hivatal jegyzője,aljegyzője, irodavezető
• napirendek tárgya szerint illetékes előadó
• intézmények képviseletére jogosult személy

(13) Az ülésekre - zárt ülés kivételével - tanácskozási joggal kell meghívni:

• a bizottságok nem képviselő tagjait
• Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Osztály Vezetőjét
• a településen működő gazdasági , társadalmi és civil szervezetek vezetőit , önszerveződő közösségek képviselőit, a mindenkori 20 legnagyobb iparűzési adófizetőket a település honlapján keresztül(kérésre e-mailben)
• az Egyeki Szöghatár Nonprofit KFT. Vezetőjét, önkormányzati intézmények vezetőit
• azt a személyt, szervezetet  vagy gazdálkodó egységet, akinek jelenléte a  napirend tárgyalásához szükséges.
• Egyeki Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, tagjait

14. Rendkívüli ülésre a képviselőket, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság nem képviselő tagjait és  azt a személyt,      szervezetet, vagy gazdálkodó egységet kell meghívni akinek jelenléte a napirend tárgyalásához       szükséges.

A településen működő gazdálkodó, szolgáltató, civil szervezetek jegyzékét a 7. sz. függelék tartalmazza.  

3. Az ülés összehívása

3. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti, együttes akadályoztatása esetén az ülés összehívására jogosultak sorrendje:
   1. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke,
   2. legidősebb képviselő
2. A meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülés időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal a képviselők kézhez kapják.
3. A meghívót a polgármester írja alá, és tartalmazza:
   1. az ülés helyét, időpontját
   2. javasolt napirendi pontokat és előterjesztőik nevét
   3. írásbeli előterjesztéseket vagy a szóbeli előterjesztésre való utalást
4. A Képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról a Polgármesteri Hivatal a lakosságot a hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett meghívó útján értesíti.  A kiküldéssel egy időben a meghívót és a testületi anyagokat honlapján közzéteszi, és az intézményvezetőknek eljuttatja.
5. Igen sürgős, halasztást nem tűrő esetben rendkívüli ülés hívható össze. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
6. A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, ugyanazon a napon újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

4. Az előterjesztések

4. §

1. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:
   1. beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely önkormányzati szerv, intézmény tevékenységéről, és a „c” pont alá nem tartozó önálló döntést igénylő javaslat
   2. tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek
   3. önkormányzati /önkormányzati hatósági ügyben tett előterjesztés, ha az adott kérdésben a képviselő-testület döntése szükséges.
2. A képviselő testülethez címzett beadvány nem jelenti az automatikus testületi tárgyalást! Erről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembe vételével a polgármester és a jegyző dönt.
3. A beszámolónak tartalmaznia kell:

1. a tárgyalandó témakör tárgyilagos, tényszerű bemutatását
2. előzményeket, korábban hozott testületi döntéseket
3. jogszabályi kereteket        
4. a döntések várható következményeit
5. határozati javaslatot

4. Előterjesztés a képviselő-testület elé írásban és szóban is tehető. 
5. Amennyiben valamely napirend rendkívüli módon – a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más indok miatt – nem terjeszthető elő írásban, a képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felvehető a napirendek közé.
6. Előterjesztés benyújtására jogosult a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, aljegyző, irodavezető, az intézményvezető, az önkormányzati képviselő és a képviselő-testület bizottsága.
7. Az előterjesztés alaki és tartalmi színvonaláért, határidőben történő előkészítéséért az előterjesztő felel.
8. Az írásos előterjesztés leadásának határideje: az ülés előtt 10 nappal.
9. A jegyző vizsgálja a döntés tervezetek jogszerűségét és gondoskodik a testületi anyag kézbesítéséről

5. A tanácskozási rendje

Az ülés vezetése

5. §

1. A képviselő-testület ülése nyilvános, amelyről hang- és videofelvétel készül. Az ülés írásos összefoglalója a helyi lapban megjelenik, az ülésről készült videó felvétel a település honlapján elérhető.
2. Az ülés nyilvánossága az állampolgároknak a részvétel lehetőségét jelenti. Arról, hogy az ülésen megjelent állampolgár hozzászólási jogot kapjon, esetenként a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
3. A zárt ülés tartására a Mötv –ben foglaltak az irányadók
4. A képviselő–testület ülését a polgármester vezeti, távollététben az alpolgármester. Együttes akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke.
5. A polgármester az ülés vezetése során
   1. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ. szerint hívták össze.
   2. megállapítja az ülés határozatképességét
   3. felkéri a jegyzőkönyv hitelesítőket illetve a jegyzőkönyvvezetőt
   4. előterjeszti az ülés napirendjét.
6. A képviselő-testület a napirendről vita nélkül dönt.
7. A polgármester tájékoztatást ad az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.

6. §.

1. A képviselő testület a polgármester előterjesztése alapján dönt:
   1. az előző képviselő testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról szóló beszámoló,
   2. az előző ülést követő fontosabb intézkedésekről, eseményekről adott tájékoztatók elfogadásáról.
2. Az ülés vezetése során:
   1. A polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét.
   2. Az előterjesztő a határozathozatal előtt bármikor felszólalhat. Az előterjesztő a határozathozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mond.
   3. A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik tag bármikor szót kérhet.
   4. Hozzászóláskor megadja, meghatározott esetben megtagadja, illetve megvonja a szót; figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától; 

3. Ügyrendi kérdés: 
   1. napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,
   2. javaslat a hozzászólók listájának lezárására,
   3. vita lezárására vonatkozó javaslat,
   4. szavazás módjára vonatkozó javaslat.
4. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő- Testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

7. §.

1. A polgármester az elfogadott napirendeknek megfelelően az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit.
2. A napirend előadója az írásos anyaghoz az előterjesztés lényegére kiterjedő szóbeli összefoglalót ismertet, maximum 5 percben, majd az illetékes bizottság ismerteti állásfoglalását.
3. A napirend előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak rövid, világos, lényegre törő kérdéseket intézhetnek, melyre a vita előtt kell választ adni.
4. A kérdésekre adott válasz után a polgármester megnyitja a vitát.
5. A vita megnyitása után a polgármester először a képviselőknek, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak ad szót a hozzászólásokra, melynek időtartama maximum 2 perc lehet.  
6. A napirendhez az érintettek egy alkalommal szóljanak hozzá!

A tanácskozási joggal meghívottak ismételt hozzászólásához a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges, melyről egyszerű többséggel szavaz.

7. A fő napirend tárgyalása 60 percre korlátozódjon, az egyebek 30 percre
8. A vita 60. perce után a képviselőtestület szavazással dönt arról, hogy folytatódjon-e tovább a vita.
   A vita egyszer max. 30 perccel meghosszabbítható, majd berekesztésre kerül. A vita hosszabbításáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
9. Amennyiben a képviselő-testület a vita folytatása mellett dönt, a hozzászólásokat és az egyes hozzászólásokra adott válaszadásokat is 1-1 percben korlátozza. A sorozatos hozzászólásoktól tartózkodni kell!
10. A vita lezárását követően az előadó válaszol a hozzászólásokra.
11. A hozzászólásokat követően a polgármester a vitát lezárja, összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi módosításra. Intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.
12. A polgármesteri összefoglaló maximum 10 perc lehet.   
13. A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak helye nincs, kivéve a személyes érintettség bejelentését. 
14. A jegyzőnek amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni  szót kell adni.
15. A szavazás rendje:
    1. a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként megszavaztatja;
    2. előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni;
    3. kézfelemeléssel történő szavazásnál szavazni először igent, majd nemet végül tartózkodást tartalmazó kérdésre adandóan kell; 
    4. a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

16. "Személyes megjegyzést" tehet a vita lezárása után az, aki a vitában ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés ideje maximum 2 perc!

8. §.

1. A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ha nem a polgármester vezeti az ülést, akkor a levezető elnök feladata.
2. Az ülés hallgatósága a részére kijelölt helyen tartózkodhat, az ülésen véleményét semmilyen formában nem nyilváníthatja ki. 
3. A polgármester a képviselő testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell tennie:
   1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása;
   2. rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít;
   3. rendreutasítja azt a felszólalót, aki a felszólalás során a Képviselő-testület tekintélyét, vagy valamely tagot sértő kifejezést használ;
   4. figyelmezteti azt az ülésen jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja;
   5. ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezi a nem képviselő rendzavarót.
4. Ha a Képviselő testületi ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha az elnök ismét elfoglalja a helyét, vagy az ülést újból összehívja.

Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

6. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

9.§   

1. A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
2. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.  
3. A települési képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. Ha a képviselő a szavazás előtt elmulasztja a személyes érintettségét bejelenteni, a polgármester első alkalommal figyelmezteti a jogszabályi kötelezettsége megtartására, második és minden további alkalommal történő mulasztás esetén a tiszteletdíját kötelezettség szegésenként 5-5%-kal csökkenteni kell.
4. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.     
5. Minősített többségű szavazat szükséges a Mötv.-en foglalt eseteken túl
   1. zárt ülés elrendeléséhez
   2. titkos szavazás elrendeléséhez,
   3. önkormányzati testületi hatáskör átruházásához,
   4. képviselő döntéshozatalból kizárásához,
   5. hitelfelvételhez,
   6. önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez,
   7. kitüntető díj adományozásához,
   8. közfeladat önkéntes felvállalásához, lemondásához.

6. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének szavazata szükséges. / 5 igen szavazat/

10. §.

1. A képviselő-testület döntéseit – főszabályként – nyílt szavazással hozza, amely kézfeltartással történik. 
2. Lehetőség van névszerinti szavazásra, melyre a polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. Erről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
3. A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik nevük olvasásakor "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A névszerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
4. A képviselő-testület által elrendelt titkos szavazást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
5. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
6. Bármilyen módon történik a határozathozatal, a szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti a képviselő-testület döntését.
7. A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a napirendek meghatározásáról, továbbá azon ügyrendi kérdésekről, amelyekről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt és a döntés azonnal végrehajtható.
8. A képviselő-testület számozott határozatait minden évben előröl kezdve, növekvő rendben, arab számmal kell jelölni, törve az évszámmal, zárójelben feltüntetve a határozathozatal időpontját (a hónapot római számmal, a napot arab számmal.)

(9) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal

hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést,

       a polgármester – a Mötv.42.§-ban meghatározott ügyek kivételével - valamennyi

ügyben döntést hoz.

(10) A képviselő-testület nem határoz meg olyan ügyet, melyben a polgármester két

ülés között döntést hoz.

(11)A képviselő határozat meghozatalát szóban és írásban is kezdeményezheti.

11. §.

1. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás során több jelölt esetén, ha egyik jelölt sem kapja meg a szükséges szavazatot illetve szavazategyenlőség esetén nincs érvényes döntés és újabb pályázatot kell kiírni.

12. §

1. A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkothat.
2. Rendelet alkotását kezdeményezhetik írásban vagy szóban:
   1. települési képviselő
   2. a képviselő-testület bizottsága
   3. polgármester
   4. jegyző,aljegyző
3. A képviselő-testület - különösen a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - irányelveket állapíthat meg.
4. A rendelet-tervezetet a képviselő-testület hivatala készíti el, de az előkészítéssel az önkormányzat megbízhatja valamelyik bizottságát, vagy előkészítésére külön bizottságot hozhat létre.
5. A tervezet előkészítéséhez az önkormányzat más szakértőt is felkérhet.
6. A szakmai előkészítés minden esetben a jegyző feladata.
7. Az állampolgárok széles körét érintő rendeletek tervezetét a település honlapján közzé kell tenni.
8. A rendeletalkotást megelőző közmeghallgatásról a képviselő-testület esetenként dönt.
9. A tervezet képviselő-testület elé terjesztése:
   5. A rendelettervezetet és annak indoklását a polgármester, vagy a jegyző, vagy pedig az előkészítésével közvetlenül megbízott személy terjeszti elő.
   6. A képviselő-testületet tájékoztatni kell az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő bizottsági javaslatokról is.
10. A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
11. Az önkormányzat rendeleteit a polgármester és a jegyző írja alá.
12. A rendeleteket naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni, zárójelben feltüntetve a rendelet elfogadásának időpontját. (a hónapot római számmal, a napot arab számmal.) A rendelet kihirdetésének és hatályba lépésének időpontja eltérhet az elfogadás időpontjától.

13. Az önkormányzati rendeletekről a jegyző irányításával nyilvántartást kell vezetni.
14. Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

7. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

13. §

1. A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a Képviselő-testület tagjainak kérése estén a hozzászólást szó szerinti formában kell a jegyzőkönyvben rögzíteni.
2.  A jegyzőkönyv elkészítését hangfelvétel segítheti.
3. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
4. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a képviselő-testület jelenlévő két jegyzőkönyv hitelesítője írja alá. A jegyzőkönyvet, annak elkészülte után a hitelesítők kötelesek 3 napon belül aláírni.
5. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülésre szóló meghívót, jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, a képviselő írásban benyújtott hozzászólását.
6. A jegyzőkönyv eredeti példányát a polgármesteri hivatal őrzi, melyet évente be kell köttetni.
7. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül
8. A jegyzőkönyvet a jegyző az ülést követően 15 napon belül megküldi a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Osztályának törvényességi vizsgálat céljából.
9. A nyilvános ülések jegyzőkönyvei a település honlapján megtekinthetők.
10. A határozatokat, a testületi ülést követően legkésőbb 20 napon belül kell megküldeni végrehajtásért felelősnek, és az érintettnek.
11. Sürgős indokolt esetben a jegyző a jegyzőkönyv elkészültét megelőzően a határozat kiadását engedélyezheti.  

8. A közmeghallgatás

14. §

1. A képviselő-testület szükség szerint,de évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
2. A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés, melynek összehívására és levezetésére   -  az e paragrafusban meghatározott eltérésekkel - az e rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
3. A közmeghallgatáson megjelentek egyenként legfeljebb 5 percben szólalhatnak fel.
4. A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot  a helyi újságban  és az önkormányzat honlapján közzétett, továbbá  a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint  a hirdetőtáblákon  kifüggesztett meghívóval kell értesíteni

9. Lakossági fórum

15. §

1. A lakosság közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás céljából az önkormányzat lakossági fórumot - falugyűlést - tart.
2. Falugyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal kell tartani.
3. A képviselő-testület a falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot a végzett munkájáról, célkitűzéseiről, a lakosságot érintő fontosabb kérelmekről.
4. A lakosságra vonatkozó döntések, információk, hirdetés útján kerülnek nyilvánosságra /hirdetőtáblák, újság,honlap/

10. Kérdések, interpellációk

16.§

1. A települési képviselők kérdéseiket, interpellációikat, bejelentéseiket - ebben a sorrendben - a fő napirendek megtárgyalását követően – az egyebek napirendek megkezdése előtt - tehetik meg
2. Az ülésen a képviselő felvilágosítást kérhet, kérdést tehet fel. Erre egyszerűbb esetben az ülésen válaszolni kell, elfogadásáról csak a kérdező nyilatkozik. A válasz a kérdező általi el nem fogadása esetén a továbbiakról a képviselőtestület dönt.
3. Bonyolultabb esetben, - amely felkészülést igényel – a következő rendes testületi ülésen kell választ adni.
4. Interpellációnak minősül, ha a felvető önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben nemcsak felvilágosítást kér, hanem intézkedést is kezdeményez.
5. Az ülés előtt legalább 3 munkanappal írásban beadott interpellációra az ülésen szóban, vagy írásban, érdemben válaszolni kell. Más esetben ennek írásban a következő ülésen, de legfeljebb az azt követő 15 napon belül kell megtörténnie.
6. A válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Ha a kapott választ nem fogadja el, akkor a képviselőtestület határoz.
7. A válasz képviselőtestület általi el nem fogadása esetén a képviselőtestület az interpelláció alapján részletes vizsgálatot - határidejét megjelölve - is elrendelhet, amelybe az interpelláló képviselőt be kell vonni, vagy az ügyet bizottság elé utalja, amely határidőben a testületnek jelentést ad.

11. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárási szabályok

17.§

1. A képviselő-testület a vagyonnyilatkozat átvételét nyilvántartását, vizsgálatát és ellenőrzését a Pénzügyi és  Ügyrendi Bizottság feladatkörébe utalja.
2. A vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot a helyi önkormányzat képviselője (polgármester, alpolgármester, nem képviselő bizottsági tag), valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke számára kell elkészíteni. A vagyonnyilatkozatot mindig a kitöltés időpontjában meglévő teljes vagyonról kell megtenni.
3. A vagyonnyilatkozat célja: a képviselők és a polgármester vagyoni állapotának követhetősége.

18.§

1. Az önkormányzati képviselő a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Majd ezt követően – a választásokat követő év kivételével – minden év január 1-jétől számított 30 napon belül kitölti és  visszajuttatja azt a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak.
2. A bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást állít ki. A bizottság elnöke a választási év kivételével értesíti a képviselőt a soron következő vagyonnyilatkozat-tétel dátumáról, minden év november 30. és december 20. napja közt.
3. A nyomtatvány 1-4. pontja az érintett személyi adatainak dokumentálásra szolgál. Ezt követően a nyilatkozat három részből áll:
   1. vagyonnyilatkozat,
   2. jövedelemnyilatkozat,
   3. gazdasági érdekeltségi nyilatkozat.
4. A nyomtatványokat a (a nyomtatványok mellé) mellékelt kitöltési útmutató alapján 2 példányban kell kitölteni. Az átvétel igazolása után a nyilatkozattevő a másolati példányt visszakapja.
5. A nyilatkozattevő a vagyonnyilatkozatokat legkésőbb a képviselői megbízólevél átvétele után, illetve azt követően január 1-jétől számított 30 napon belül a bizottságnak köteles leadni.

19.§

A bizottság iktatószámmal látja el és nyilvántartja a vagyonnyilatkozatokat.

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatban minden iratot elkülönítve kell kezelni. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos további iratokat ezekkel együttesen kell kezelni.
2. Az iratokat nyilatkozókként – keletkezésük sorrendjében – külön dossziéban kell tárolni.
3. Ezekről nyilvántartást kell vezetni.
4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatókönyvben/programban iktatni kell.
5. A vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi és  Ügyrendi Bizottság elnöke veszi át az érintettől. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt és a bizottság által lepecsételt, az elnök és egy bizottsági tag által aláírt vignettával ellátott borítékban tárolják.
6. A vagyonnyilatkozatokat lemezszekrényben kell őrizni.
7. A vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatok nyilvánosak, kivéve az azonosító adatokat.
8. Az azonosító adatokba, valamint a hozzátartozói nyilatkozatokba csak a Pénzügyi és  Ügyrendi Bizottság tekinthet bele ellenőrzés céljából, melyről köteles írásban jegyzőkönyvet készíteni és ezt az iratok között elhelyezni.
9. A bizottság elnöke felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék.
10. A Pénzügyi és  Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatokkal kapcsolatos tevékenységéről minden év február 28-ignapjáig napjáig beszámolót készít a képviselő testület számára.
11. A Pénzügyi és  Ügyrendi Bizottság elnöke köteles gondoskodni a vagyonnyilatkozat tételhez szükséges nyomtatványoknak a polgármester, a képviselők nem képviselő bizottsági tagok valamint a hozzátartozók részére a leadási határidőt megelőző 15 napon belül történő átadásáról, az érintettek írásban igazolják a nyomtatványok átvételét.  A bizottság elnöke közli a nyomtatványok leadásának határidejét.
12. A vagyonnyilatkozatok átvételére a Pénzügyi és  Ügyrendi Bizottság Elnöke - akadályoztatása esetén tagja - jogosult. A vagyonnyilatkozatok elhelyezése a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében lévő lemezszekrényben a helyi adatvédelmi szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell gondoskodni.
13. A nyilatkozattételre nyitva álló határidő eredménytelen eltelte után - a vagyon-nyilatkozat benyújtásáig - a nyilatkozattételre kötelezett jogait nem gyakorolhatja, Mötv-ben foglalt juttatásokban nem részesülhet
14. A nyilvános vagyonnyilatkozatokhoz való betekintést bárki kezdeményezheti írásban a Pénzügyi és  Ügyrendi Bizottság Elnökénél.
15. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, így azokba csak a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tekinthet be ellenőrzés céljából.
16. A betekintési jog a bizottság elnökének jelenlétében gyakorolható.

20.§.

1. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban adatvédelmet igényel valamennyi, a nyilatkozattételi kötelezettséggel összefüggésben keletkezett irat, így többek között a következők:

1. a hozzátartozó vagyonnyilatkozat,
2. igazolás a vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének átvételéről,
3. jegyzőkönyv a vagyonnyilatkozat összevetéséről,
4. értesítés a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos meghallgatásról,
5. jegyzőkönyv a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos meghallgatásról,
6. jegyzőkönyv a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás kezdeményezéséről,
7. írásbeli hozzájárulás a vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek adható tájékoztatáshoz.

21.§.

1. A vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság ellenőrzi. Az eljárást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnál írásban bárki kezdeményezheti, melyre a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság 30 napon belül írásban köteles válaszolni. A bizottság eljárására a Képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
2. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatását a név, lakcím és a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmának megjelölésével lehet kérni a Pénzügyi és  Ügyrendi Bizottságtól.
3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos bejelentést a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság érdemi vizsgálat nélkül terjeszti a képviselő-testület elé.
4. A bizottság valamennyi vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás iránti kezdeményezést iktatószámmal ellátva nyilvántartásba vesz.
5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmet a bizottság elnöke haladéktalanul - 3 napon belül - a bizottság elé terjeszti, a bizottság dönt arról, hogy a kezdeményezést érdemben vizsgálja-e.
6. Az eljárást a bizottság zárt ülés keretében folytatja le, amelyről külön jegyzőkönyvet készít.
7. Az eljárás során a nyilatkozattételre kötelezett a bizottság felhívására a saját illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat a felhívástól számított 3 napon belül írásban köteles benyújtani.
8. Az azonosító adatok csak a bizottság tagjai számára hozzáférhetőek, az eljárás befejezését követően meg kell semmisíteni.
9. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmet – az (2.) pontban fennálló feltételek megléte esetén – a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a benyújtástól számított 20 napon belül kivizsgálja.
10. A képviselő-testület a soron következő ülésén, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül dönt a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatban a Pénzügyi és  Ügyrendi Bizottságnak a vizsgálat eredményét és a döntési javaslatát tartalmazó tájékoztatója alapján.
11. A döntés előkészítést végző Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság határozati javaslatának meghozatala után az eljárás során keletkezett iratokba a képviselőtestület tagjai a képviselő-testületi döntést megelőzően betekinthetnek.
12. Az eljárást a bizottság zárt ülés keretében folytatja le, amelyről külön jegyzőkönyvet készít.
13. A képviselő-testületi tagok részére az irat betekintési lehetőséget a Pénzügyi és  Ügyrendi Bizottság elnöke köteles biztosítani.
14. A nyilvános vagyonnyilatkozatokhoz való betekintést bárki kezdeményezheti írásban a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság Elnökénél.
15. A betekintési jog a bizottság elnökének jelenlétében gyakorolható.
16. A bizottság valamennyi vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás iránti kezdeményezést iktatószámmal ellátva nyilvántartásba vesz.
17. A képviselő-testületi tagok részére az irat betekintési lehetőséget a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke köteles biztosítani.

12. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárási szabályok

22.§

1. Képviselő-testület az összeférhetetlenségi nyilatkozat átvételét, vizsgálatát a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság feladatkörébe utalja.
2. Összeférhetetlenségi bejelentést a név, lakcím és az ok megjelölésével a polgár-mesterhez kell írásban benyújtani, aki a beadványt, az iktatást követően haladéktalanul - 3 napon belül - átadja kivizsgálásra a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak.
3. Az összeférhetetlenségi beadványt a Pénzügyi és  Ügyrendi Bizottság a benyújtástól számított 20 napon belül kivizsgálja. 
4. A képviselő-testület a soron következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül dönt a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak a vizsgálat eredményét és a döntési javaslatát tartalmazó előterjesztése alapján.
5. A döntés előkészítést végző Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság határozati javaslatának meghozatala után az eljárás során keletkezett iratokba a képviselő-testület tagjai a képviselő-testületi döntést megelőzően betekinthetnek.
6. A képviselő-testületi tagok részére az iratokba való betekintési lehetőséget a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke biztosítja.  
7. A képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló lemondó nyilatkozatát a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsághoz nyújtja be.

13. Az önkormányzat bizottságai

23. §.

(1)A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságot hoz létre a bizottság  a képviselő-testület tevékenységéhez igazodóan működik.

Működése feltételeit, tevékenysége adminisztrálását a polgármesteri hivatal biztosítja.

 Tevékenysége segíti a képviselő-testület meghatározó szerepének érvényesülését

- a stratégiai kérdések megalapozásában,

- az önkormányzati gazdálkodás alapelveinek meghatározásában,

- az ellenőrzési folyamatokban.

(2)A képviselő-testület a létrehozott bizottság létszámát a következők szerint állapítja meg:

1. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság            11 fő

(3)A bizottság tagjainak névsorát az 2. sz. függelék tartalmazza.

(4)A bizottság a belső működési szabályait – a Mötv. és az SZMSZ. keretei között - maga állapíthatja meg.

(5)Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatainak elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(6)A bizottság feladatkörének megfelelően végzi tevékenységét.

(7) A Képviselő-testület munkájának segítésére szociális munkacsoportot hoz létre melynek feladatai környezettanulmány készítése, kérelmek véleményezése, szükség esetén életvezetési tanácsadás. A munkacsoport tagjait a 10.számú függelék tartalmazza.

24. §.

1. A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzési feladatokat ellátó, a képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható önkormányzati szerv.
2. A bizottságot össze kell hívni, a polgármester kezdeményezése alapján is.
3. A bizottság üléseinek összehívásáról az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes gondoskodik és vezeti az ülést. 
4. A bizottság határozatképes, ha tagjainak több, mint a fele jelen van.
5. A bizottság döntését a jelenlévő tagok több, mint a felének egybehangzó  szavazatával hozza.
6. A bizottság munkájába - annak eredményes ellátása érdekében - nem bizottsági tagot, szakértőt is bevonhat.

25. §.

1. A bizottság feladatkörébe, hatáskörébe tartozó kérdésekben 
   1. a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki,
   2. a bizottságra átruházott hatáskör gyakorlásánál döntést hoz.
2. A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A Képviselő-testület fog dönteni a felfüggesztett döntésről, a következő ülésen.
3. A bizottságok határozatainak jelölése megegyezik a képviselő-testületi határozatok jelölésével, annyi különbséggel, hogy a bizottság rövidített nevét is fel kell tüntetni.
4. A bizottsági ülésekről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke, egy tagja és a jegyzőkönyvvezető ír alá, elkészítésére, kezelésére, felterjesztésére a képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
5. A bizottság a tevékenységéről ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek. 
6. A bizottság működésére, bizottsági tagok jogaira, kötelességeire vonatkozóan az Mötv. szabályait is alkalmazni kell.

26. §.

1. A képviselő-testület az alábbi témakörökben készült előterjesztéseket csak bizottsági állásfoglalás benyújtásával tűzi napirendre
   1. költségvetés, költségvetési beszámoló
   2. településfejlesztési koncepció, általános rendezési terv
   3. tevékenységi körüket érintő önkormányzati rendelet
   4. közszolgáltatások fejlesztése
2. A bizottság állásfoglalását benyújthatja írásban, de szóban a bizottság elnöke, elnökhelyettese vagy a bizottság által megbízott tag előterjesztheti.
3. A bizottság állásfoglalását minden esetben írásban terjeszti a Képviselő-testület elé, melyet tárgyalás előtt a bizottság elnöke terjeszt elő és azt még szóban kiegészítheti.

27. §.

A bizottságok részletes feladatait az 5. sz. melléklet tartalmazza

14. Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

28. §.

1. A polgármester a tisztségét főállásban látja el.
2. A polgármester a képviselő-testület vezetője, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.
3. A polgármester hivatallal kapcsolatos kötelezettségeit a hivatal ügyrendjében határozzuk meg.
   (6. sz. melléklet)
4. A polgármester:
   1. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
   2. előterjesztést nyújthat be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
5. A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.
6. A kezdeményezést, az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.  A polgármester indítványának a döntés végrehajtására halasztó hatálya van.
7. Ha a polgármester indítványát nem tárgyalja meg érdemben a testület a döntés nem hajtható végre.
8. Ha a polgármester nem kezdeményezi időben az újratárgyalást, a Képviselő-testület határozatát végre kell hajtani.
9. A polgármesteri hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez, és jutalmazásához - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges.
10. A polgármester feladata továbbá:
    1. az önkormányzat vagyonának megőrzése, gyarapítása
    2. az önkormányzati gazdálkodás biztonságának a megteremtése
    3. az önkormányzat demokratikus működésének, a helyi közakarat érvényesítésének biztosítása  
    4. a képviselő-testület működési feltételeinek biztosítása, munkájának ellenőrzése, összehangolása
    5. képviselők, bizottságok munkájának segítése
    6. együttműködik a társadalmi, civil szervezetekkel az önszerveződő közösségek támogatása, együttműködés kialakítása
    7. Biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát.
    8. nyilvánosság biztosítása, helyi fórumok szervezése
    9. nyilatkozik - az önkormányzatot illetve a települést érintő ügyekben - a sajtónak, hírközlő szerveknek
    10. gyakorolja a közalkalmazottakra és köztisztviselőkre vonatkozó törvényi szabályozásból eredő munkáltatói, egyéb munkáltatói és egyetértési jogot.
11. A polgármester törvényi felhatalmazás alapján:
    1. pénzügyi kötelezettséget vállalhat,
    2. elrendelheti a költségvetési kiadás teljesítésének elszámolását
12. A polgármester dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, gyakorolja az átruházott hatásköröket, ellátja a törvényből eredő honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi feladatokat.

29. §.

(1)A képviselő-testület egy fő társadalmi megbízatású  alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül

30. §.

1. A jegyző a Polgármesteri Hivatal vezetője, aki szakmailag felelős a hivatal működéséért, az ügyek operatív, konkrét megoldásáért.
2. Tevékenysége során felelős a közérdeknek és a jogszabályoknak megfelelő szakszerű, pártatlan és igazságos, a színvonalas ügyintézés megfelelő ellátásáért.
3.  A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.
4. A polgármesteri hivatal működését érintő kötelezettségek  a 6.sz. mellékletben lettek felsorolva.
5. A jegyző gondoskodik
6. az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

1. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
2. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
3. tájékoztatja a képviselőtestületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről
4. tájékoztatást ad az önkormányzatot érintő fontosabb jogszabályokról
5. tájékoztatást ad a képviselő-testületnek az önkormányzat hatáskörét érintő új jogszabályokról

7. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.
8. A fentieken túl

1. gondoskodik az önkormányzat és szervei működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáról
2. gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről

(9)A gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői esetében

(10) A jegyzői és aljegyzői munkakör egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző és az aljegyző

egyidejű távolléte, illetve akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a közgazdasági irodavezető látja el.

31.§

A Képviselő-testület a jegyző helyettesítésére egy aljegyzőt választ aki ellátja a jogszabályban rögzített feladatokat

15.A polgármesteri hivatal

32. §.

1. A hivatal belső szervezeti felépítését, munkaidejét, ügyfélfogadás rendjét 6. számú melléklet (SZMSZ tartalmazza)

33. §.

1. Az önkormányzat az elektronikus tájékoztató szolgáltatás működtetését és a közigazgatási hatósági ügyek intézését – technikai feltételek hiányában – fokozatosan vezeti be, kivéve, ha azt törvény kötelezővé teszi.
2. Az önkormányzat a (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatások bevezetéséig köteles biztosítani az elektronikus ügyintézéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

16. A költségvetést megalapozó döntések  és  a költségvetési rendelet véleményezése

34. §

1. A polgármester a jegyző által elkészített költségvetést megalapozó döntések tervezetét véleményezésre a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elé beterjeszti.
2. A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság  a tervezetéről kialakított véleményét határozatba foglalja.
3. A polgármester a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményével együtt terjeszti a képviselő-testület elé a tervezetet.

35. §

(1) A képviselő-testület éves költségvetését, annak évközi utómódosításait, valamint a költségvetési zárszámadást rendelettel állapítja meg, hagyja jóvá.

(2) A költségvetés tárgyalására illetve az ezzel kapcsolatos rendelet megalkotására - az előzetes egyeztetések, tárgyalások eredményességének függvényében - egyfordulós vagy kétfordulós tárgyalási módszerrel kerül sor.

(3) A polgármester a jegyző által elkészített költségvetési rendelet-tervezetet véleményezésrea Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elé beterjeszti.

(4) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a rendelettervezetről kialakított véleményét határozatba foglalja.

(5) A polgármester a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságvéleményével együtt terjeszti a képviselő-testület elé a költségvetési rendelet-tervezetet.

36. §.

1. Az önkormányzat vagyonát és a vagyonnal való gazdálkodás szabályait külön rendelet szabályozza.
2. Az önkormányzati intézmények felsorolását a 3. sz. függelék tartalmazza.

37. §.

1. Az önkormányzat saját intézményeinek ellenőrzését a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása útján látja el.
2. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzését a Balmazújvárosi Kistárság Többcélú Társulása útján látja el.”
3. Az önkormányzat ellenőrzési nyomvonalát a  4. sz. függelék, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a 5. sz. függelék tartalmazza.

17. Az önkormányzat kapcsolata a helyi nemzetiségi önkormányzattal

38. §

A Képviselő-testület az Egyeki  Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket a 7. mellékletben meghatározottak szerint biztosítja.

18. A képviselők tiszteletdíja

39. §

(1)A képviselő-testület a képviselők és bizottságok tagjainak számára a tiszteletdíjra és költségtérítésre vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

(2)A képviselő-testületi tag kötelezettsége:

1. köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, illetve abban a bizottságban, amelynek tagja
2. a képviselő-testületi tagigazolással való hiányzását a testületi ülés előtt minimum egy nappal, rendkívüli ülés esetén pedig legkésőbb az ülés megkezdéséig köteles bejelenteni a polgármesternél.
3. bizottsági tag igazolással való hiányzását a b.) pont szerint teheti meg a Pénzügyi és Ügyrendi  Bizottság elnökénél.
4. igazolt távollétnek elfogadható: külföldi távollét, temetés, házasságkötés, halaszthatatlan családi esemény, halaszthatatlan munkahelyi elfoglaltság, betegség és más rendkívüli esemény.                  

 (3) A külön rendeletben megállapított havi tiszteletdíj egésze a jogosultakat abban az esetben illeti meg, ha az adott hónapban tartott rendes Képviselő-testületi ülésen, illetve a személy szerint illetékes bizottság rendes ülésén részt vettek.

(4) Amennyiben a rendes ülésen nem, vagy az ülésről előzetes bejelentés nélkül és indokolatlanul eltávozott a díjazásukat arányosan csökkenteni kell az alábbiak szerint:

         a.) testületi ülésről történő  hiányzás esetén  25%-al a képviselői alapdíj összegét

         b.) bizottsági ülésről történő hiányzás esetén 20%-al a bizottsági tagságért járó pótdíj

              összegét.

(5) A hiányzás tényét - a jelenléti ív és a jegyzőkönyv másolatával alátámasztva - a jegyzőkönyvvezető jelzi a polgármesternek, illetve a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének, aki köteles intézkedni a havi tiszteletdíj csökkentése iránt. A hiányzás következményei alól a képviselő, illetve a bizottsági tag a polgármesterhez vagy a bizottsági elnökhöz előzetesen megtett bejelentése esetén mentesül.

(6) A vitatott igazolások elbírálásáról a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság dönt.

(7) Ha a képviselő vagy bizottsági tag az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeinek határidőben

nem tesz eleget, úgy a képviselő-testület – a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság előterjesztése alapján – határozattal rendelkezik a képviselő vagy bizottsági tag tiszteletdíjának megvonásáról. A tiszteletdíj megvonás időtartama a képviselő vagy bizottsági tag kötelezettségének teljesítéséig, de legfeljebb 12 hónapig terjedhet.

19. Társulások

40. §.

1. Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldására társulásokban vehet részt.
2. A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait.
3. A társulások jegyzékét a 6. sz. függelék tartalmazza.