Nyíradony Város Képviselő-testület az 1990. évi LXV. törvény 16. §-nak (1.) bekezdésében (továbbiakban Ötv.), kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja azon helyi elvárások megállapítása, amelyek városképi, városrendezési, környezetvédelmi, ellátási, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével szabályozzák a közterület-használatot, a közterület felbontást és helyreállítást. 

2. §

(1.) A rendelet hatálya Nyíradony Város közigazgatási területén kiterjed minden olyan területre, építményre, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván, vagy az önkormányzat közterületként hasznosít. 

(2.) E rendelet hatálya nem terjed ki azon közterületekre, melyek használatáról egyéb jogszabály rendelkezik (pl.: a közutak, piacok, temetők, műemléki környezet, stb.), kivéve az önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak igénybevételéért fizetendő díjtételek és szorzószámok megállapítását. 

(3.) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat a Polgármesteri Hivatal jegyzője látja el. 

II. fejezet

Közterület-használat engedélyezése

3. §

(1.) Közterület-használati engedély alapján a rendeltetéstől eltérő használatra a közterület igénybe vehető: 

a) a közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdetőberendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére; 

b) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű várakozóhelyek céljára; 

c) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére; 

d) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hírdetőberendezés és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, cég- és címtáblák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére, ide értve a közművekhez tartozó oszlopokon, műtárgyakon elhelyezett hirdető-berendezéseket is; 

e) távbeszélőfülke, fülke nélküli távbeszélő-készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezésére; 

f) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére; 

g) alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre; 

h) vendéglátó-ipari előkert céljára, üzleti szállítás vagy rakodás, árukirakodásra; 

i) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenységek céljára; 

j) árusító- és egyéb fülke (élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány, levelezőlap árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezésére; 

k) köztárgyakon történő tájékoztató-, hirdető reklám stb. tárgyak, berendezések elhelyezésére; 

l) kerékpármegőrzésre és kerékpártartók kihelyezésére; 

m) politikai célú közterület-használatra (választási kampány, nagygyűlések, stb.); 

n) mobil hangosító berendezés közterületi használatára. 

(2.) Nem kell közterület használati engedély: 

a) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez; 

b) a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek, kábelek hibaelhárítása érdekében végzett munkához; 

c) az üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdetőberendezés (fényreklám), cég- és cím, illetve reklámtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be. 

(3.) A közterület használat meghatározott időre, illetőleg feltétel bekövetkeztéig engedélyezhető. 

(4.) Nem adható közterület használati engedély más jogszabályokban szabályozottakon kívül (pl.: 4/1994. (I.14.) IKM rendelet, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. sz. törvény): 

a) Közterületen zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, szeszesital (kimért és palackozott) forgalmazására. Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik az ideiglenes jellegű vendéglátó ipari előkertekre. 

b) A közlekedés biztonságát zavaró (utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát, közúti jelzőtáblákat takaró) berendezésekre és anyagok elhelyezésére. 

c) Városképi követelményeket nem kielégítő építmények, berendezések létesítésére. 

d) Nyíradony város közigazgatási területén büfé kocsi, mozgóbüfé, járműből történő árusítás céljára (kivéve rendezvények, vásárok, ünnepi alkalmak). 

e) Göngyöleg tárolása, amennyiben az nem közterületi árusításhoz kapcsolódik. 

f) Erotikus áruk, szexuális és pornográf termékek közterületen való elhelyezésére, árusítására, közszemlére való kitevése. 

g) Hidrogénnel töltött légballonok elhelyezésére. 

h) Üzemanyag közterületen történő tárolására, árusítására. 

i) Alkalmi árusítás céljára a városi piac bejárataitól minden irányban számított 100 m távolságon belül. 

(5.) Nem jogosult a közterület használatára az, aki a közterület használati díjat e rendeletben szabályozott időpontra nem fizette meg. 

(6.) Ha a közterület használata építési (létesítési) engedélyhez kötött építési munkával kapcsolatban szükséges, annak engedélyezése felől –az engedélyben- az építési (létesítési) engedély megadására jogosult határoz. 

Az engedély iránti kérelem

4. §

(1.) A közterület használati engedélyt annak a magánszemélynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek kell megkérnie, aki a közterületet használni kívánja. 

(2.) Ha a közterület használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építési (létesítési) engedély iránti kérelemben az építtetőnek kell kérnie. 

(3.) Ha a közterület ideiglenes használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelező is megkérheti. 

(4.) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: 

a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakó-(telep-) helyének címét; 

b) a közterület használat célját és időtartamát; 

c) a közterület használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását; 

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl.: működési engedély, stb.) másolatát; 

e) amennyiben a közterület használat a forgalmat befolyásolja, M=1:1000 vagy M=1:500 forgalomterelési tervet 2 példányban; 

f) amennyiben a kérelem nem önkormányzati tulajdonban lévő közhasználatra átadott terület használatára irányul, úgy szükséges bemutatni a tulajdonos (kezelő) hozzájárulását is. 

Az engedély megadása

5. §

(1.) Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, a városrendezési terveket, a városképi és műemlékvédelmi, helyi védelmi, a köztisztasági, továbbá az érintett szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, illetve közérdeket, s ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl. működési engedély, stb.) fennállását is. 

(2.) A közterület használat –a 4. § /3./ bekezdésében említett esetben- csak az építési munka végzésének tartalmára engedélyezhető. 

(3.) A közterület időszakonkénti megismétlődő használatára (pl. gyümölcs- és zöldségárusítás) esetenként legfeljebb egy évre (idényre, hónapra) lehet engedélyt adni. 

„A közterület használatának engedélyezéséről szóló hatósági szerződés tartalma

6. §

(1.) A közterület használatának engedélyezéséről szóló hatósági szerződésnek tartalmaznia kell:

a./ az engedélyes nevét és állandó lakó- (telep) helyének címét

b./ a közterület használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,

c./ a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d./ az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,

e./ az engedély megszüntetése és visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

f../ a közterület használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját.

(2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvó rendszabályokban előírt módon történhet.

(3) Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a kérelmezővel írásban hatósági szerződést kell kötni. A szerződést a Jegyző valamint az engedélyes személy és házastársa, illetve élettársa írja alá. A hatósági szerződésre egyéb tekintetben a 2004. CXL. törvény 76-77. §-aiban foglaltak az irányadók. A hatósági szerződés egy példányát meg kell küldeni:

- a kérelmezőnek

- a közterület használati díj beszedésével megbízott polgármesteri hivatal szervezeti egységének

- az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságoknak. 

A közterület-használat egyéb szabályai

7. §

(1.) A közterület használat jogosultja köteles az igénybevett területet és környezetét tisztántartani, a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról az engedélyben megfelelően gondoskodni. 

(2.) A közterület használati engedély másra csak az engedélyező hozzájárulásával ruházható át. 

8. §

(1.) Közterületen szeszesital reklámozása, forgalmazása és fogyasztása tilos. 

(2.) Az /1./ bekezdésben megfogalmazott tilalom nem vonatkozik: 

a) az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére ideiglenesen kitelepülő árusítóhelyek közvetlen környékére; 

b) vendéglátó-ipari előkertekre

9. §

Az ingatlanok előtt húzódó járda, ingatlanon belüli szállítási vagy építési munka következtében történő megrongálódása esetén, annak helyreállítása az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. 

E kötelezettséget építési engedélyben mindenkor elő kell íni, illetve a helyreállítás a használatbavételi engedély megadásának feltétlenül szabandó. 

A közterület-használat ideje, formája

10. §

(1.) A közterület használat legkisebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 5 év. 

(2.) Pavilon létesítésére öt év időtartamú közterület használati engedély csak a pavilon telepítési tervekben meghatározottak szerint adható, ennek hiányában a közterület használat ideje legfeljebb két év lehet. 

(3.) A közterület használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik. 

(4.) A közterület használati engedélyt 15 napon belül vissza kell vonni attól a közterület használótól, aki: 

a) a közterületen elhelyezett árusítóhely és hirdető-berendezések tisztántartásáról, fenntartásáról nem gondoskodik; 

b) az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el; 

c) az engedélyben szereplő terület környékét nem tartja rendben; 

d) a számára engedélyezett közterület használatát másnak –az engedélyező hozzájárulása nélkül- átengedi; 

e) a közterület használati díját határidőig nem fizeti meg. 

(5.) A közterület használat közérdekből –minden kártalanítási igény kizárásával- bármikor megtagadható, illetve megszüntethető. 

Vitatott helyzetben a közérdekre vonatkozóan a képviselő-testület egyedileg állást foglal. 

(6.) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot –minden kártalanítási igény nélkül- helyreállításáról gondoskodni. Ezt a kötelezettséget építési (létesítési) engedély alapján végezhető építési munka engedélyében feltételként elő kell írni. 

A közterület használat díj

11. §

(1.) Az üzletek által kitelepüléssel elfoglalt, valamint más közterület használattal engedélyezett és ténylegesen igénybevett önkormányzati tulajdonú területért közterület használati díjat kell fizetni, melynek mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza, valamint a közutak igénybevételéért fizetendő díj összegét a rendelet 2. számú melléklete alapján kell megállapítani. 

(2.) A Képviselő-testület a közterület használati díjak változtatásának jogát mindenkor fenntartja, az érvényben lévő közterület használati engedélyekre is kiterjedően. A közterület használati díj módosításáról az érintettekkel új hatósági szerződést kell kötni az eredetileg megállapított és a módosított használati díj különbözetének visszatérítésével – vagy pótlólagos befizetési kötelezettség 30 napos határidejű elrendelésével.

(3.) Az 1. számú mellékeltben nem szereplő és meg nem jelölt közterület használatáért a díjat arányosítással vagy hasznosítás alapján kell megállapítani. 

(4.) A díjfizetési kötelezettség megállapításának módja: 

a) a létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használathoz szükséges csatlakozó mértéket kell figyelembe venni; 

b) reklámtábla elhelyezése esetén a reklámfelület nagysága a mérvadó; 

c) minden megkezdett hónap, nap és m2 egésznek számít. 

(5.) A közterület használat díját közterület használat esetén a határozat átvételének időpontjában kell megfizetni. 

(6.) A közterület használati díjak beszedése és behajtása adózás rendjéről szóló jogszabályok alapján történik. 

Mentesség a közterület használati díj fizetése alól

12. §

(1.) Az engedélyező hatóság indokolt esetben –kérelemre- polgármesteri hozzájárulással a közterület használati díj fizetésére részletfizetést engedélyezhet, részben vagy egészben felmentést adhat a következő esetekben: 

a) ha a közterület kifejezetten sport, kulturális, jótékonysági célú gyűjtésekre vagy rendezvényekre veszik igénybe; 

b) ha a közterület az önkormányzat saját beruházásában épülő, városi közérdeket szolgáló létesítményekkel kapcsolatosan veszik igénybe; 

c) műemléki, városképi, helyi védelmi védettségű épületek felújítása esetén maximum 30 napos időtartamra; 

d) amennyiben az építtető kérelmezi, magánlakás építésével kapcsolatos közterület használatánál (maximum 30 nap időtartamra). 

(2.) Nem adható részletfizetési vagy díjfizetési kedvezmény vagy felmentés, ha a közterület használatot kereskedelmi, üzleti vagy reklámtevékenységre engedélyeztek, kivéve ha közterület használat egy évnél hosszabb időtartamra lett engedélyezve. Indokolt esetben éves részletekben történő díj fizetés engedélyezhető. 

Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt járművek tárolásának szabályai

13. §

(1.) A közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt bármely jármű közúton, illetve közterületen való tárolásához közterület használati engedély nem adható.

(2.) Az /1./ bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni azokra az autóbuszokra, tehergépkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, lassú járművekre és járműszerelvényekre is, amelyeket nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használják.

VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK

A közterület engedély nélkül használatának jogkövetkezményei

14. §

(1.) Ha a közterület használata engedélyhez kötött, az engedély nélküli használat esetén a használó a közterület-felügyelő felszólítására, eredménytelenség esetén az engedélyező hatóság kötelezésére köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

(2.) A közterület engedély nélküli igénybevétele vagy az engedélytől eltérő használata szabálysértésnek minősül, az elkövető bírsággal sújtható. 

Amennyiben az engedélyezett területen túl további közterület kerül igénybevételre, úgy a különbözeti területre a /3./ bekezdésben foglaltak alapján kell eljárni.

(3.) Azt, aki a közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartalmára az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére kell kötelezni. 

(4.) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelmére – a hatóság a közterület használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a /3./ bekezdésben említett következmények alól.

(5.) Ha a használó az /1./ bekezdésben előírt következményeknek nem tesz eleget, úgy az engedélyező a használó terhére és veszélyére gondoskodik a közterület-használat megszüntetéséről (pl. elhelyezett tárgyak, berendezések elszállítása, stb.).

Értelmező rendelkezések

15. §

E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) a közterület forgalma:

Az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi szám mutatójában közterületként (pl. közút, járda, tér, közpark) nyilvántartott földrészlet továbbá a belterületi földrészletek, illetőleg építmények (pl. épületárkádok alatti járda, stb.) közhasználatára átadott része.

b) Közterület használatra átadott rész:

Minden olyan terület – kezelői és tulajdoni jogoktól független – melynek a lakosság, vagy annak egy meghatározott része korlátozás nélkül, szabadon használ vagy használhat. A terület nem jogi aktussal, hanem a tényleges használattal válik közterületté. 

c) Alkalmi vásár:

Néhány napos, általában rendezvénnyel összekötött árusítás.

d) Egyéb árucikk:

Játék, bazár, kegytárgy, virág, illetve egyéb idénycikk.

e) Árusító és egyéb fülke (pavilon):

12 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó, bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetekből készült, illetve könnyen eltávolítható szabadon álló vagy csoportosan telepített, környezetébe illeszkedő földszintes építmény, mely a talajjal nincs egybeépítve, közterület alatt húzódó közműkapcsolattal nem rendelkezik.

f) Idény jellegű árusítás:

Az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett, árusítóhelyre alapozott, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra – maximum 8 hónapi időtartamra – eseményre szóló kereskedelmi, javító, szolgáltató tevékenység.

g) Alkalmi és mozgó árusítás:

Az idény jellegű árusításhoz hasonló feltételek mellett, de annál lényegesen rövidebb időtartamra, szezononként legfeljebb egy alkalommal 1-90 napot meg nem haladó mobil, vagy hordozható berendezésből történő közterületi árusítási lehetőség.

h) Hírdetőberendezésnek minősül:

Épület közterületből látható homlokzatán, tetőzetén, kerítésén vagy támfalán elhelyezett üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, fényreklám, felíratok, zászlórúd, cégérek.

i) Önálló hírdetőberendezésnek minősül:

Az a reklámhordozó, mely közterületen, illetve közhasznú területen áll (hírdetőoszlop, kirakatszekrény, zászlórúd, átfeszített felírat, stb.)

j) Út:

A gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). Az egyes útfajtáknak és az út részeinek a meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadóak.

k) Az út határa:

Az útnak – a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsútot, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magába foglaló – külső széle.

l) Az út területe:

Az út határa közötti terület.

m) Jármű közúton, illetve közterületen való tárolása: 

Közterületen tárolásnak minősül az, ha a jármű üzemben tartója, - üzemben tartási engedély hiányában – tulajdonosa e rendeletben meghatározott járműve(i)t nem a telephelyén, telephellyel nem rendelkezők esetén nem a saját, bérelt vagy egyéb jogcímen használta, közterületnek nem minősülő területen, hanem közterületen tartja rendszeresen, naponként ismétlődően.

n) A rendelet alkalmazásában közúti szolgáltatás:

járművel díj ellenében végzett személyszállítás, árufuvarozás és autómentés.

Záró rendelkezések

16. §

(1.) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg, a korábban kiadott és érvényben lévő közterület használati engedélyeket, a díj vonatkozásában e rendelet díjának megfelelően módosítani kell.

(2.) E rendelet hatályba lépése előtt megépített közterületi pavilonok közterületi használati jogosultságát az érintettek bevonásával felül kell vizsgálni és a jogosultság érvényének lejártával az e rendeletben foglaltaknak érvényt kell szerezni. 

Azokban az esetekben, ahol a rendelet érvényre juttatása új feltételű közterület használati engedéllyel nem biztosítható, az érintettek kezdeményezésére a rendelet 10.§ /5./ bekezdése szerint kell eljárni.

(3.) A rendelet rendelkezéseit még el nem bírált folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4.) Jelen rendelet a kihirdetését követő 15. napján lép hatályba.

(5.) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nyíradony Város Képviselő-testületének 7/1998. (VII. 23.) rendelete.

Terdik Mihály                                                                                                   Benő János

alpolgármester                                                                                                       jegyző