Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendeletének indokolása

a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2021. (III.24.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2023. 12. 02

Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendeletének indokolása

2023.12.02.
a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2021. (III.24.) önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
„A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása " jogcímen kapott központi költségvetési támogatás az alábbiak szerint alakult az elmúlt években:
2021-ben: 130 663 065,-Ft
2022-ben: 129 998 000,-Ft
2023-ban: 70 916 000,-Ft
2024-ben: 46 449 000,-Ft
A fenti számokból látható, hogy Nyíradony Város Önkormányzata részére nagyságrendileg csökkent a hivatkozott jogcímen kapott támogatás, melyből eddig három feladat került finanszírozásra:
- pénzbeni és természetbeni ellátások (települési támogatás, első lakáshoz jutók támogatása stb.)
- Szociális Társulás kiegészítő finanszírozása
- étkeztetési támogatása
A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 2. melléklet 22. 1.3.1 pontja határozza meg részletesen a "szociális normatív támogatás" számítási módját, melynek meghatározó eleme az egy lakosra jutó iparűzési adóerő képesség.
A mutató alapján Nyíradony a 24 001-32 000 sávba esik így a támogatás összege jelentősen csökken 2024. évben az előzőkhez képest.
A költségvetési törvény 2.melléklete alapján:
22. 1.3.1. A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása jogcím
22.1. A támogatás a 35 000 forint egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességet meg nem haladó önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá.
22.2. A támogatás számított összegének a
a) 30 %-át a Gyvt. 20/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatásban részesülők 2021. augusztus és 2021. november havi együttes létszámadataiból számított átlagának az összesített átlagos összegen belüli részaránya,
b) 30 %-át a Szoctv. 33. § (1) bekezdése szerinti aktív korúak ellátásában részesülők 2021. évi átlagos számának az összesített átlagos számon belüli részaránya,
c) 10 %-át a 18-59 éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának a 2021. évi adóbevallások összesítése alapján számított 18-59 éves korcsoporton belüli lakosságszámon belüli részaránya,
d) 30 %-át a településen élő 60 év feletti lakosoknak az állandó lakosokon belüli részaránya szerint kell meghatározni.
22.3. A támogatás számított összege esetében a támogatási mérték számításakor alkalmazandó paramétertábla:

A

B

C

D

Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint)

Támogatási mérték (%)

alsó határ

felső határ

maximuma

minimuma

1

1

18 000

100

95

2

18 001

24 000

95

60

3

24 001

32 000

60

30

4

32 001

35 000

30

10

22.6. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabály:
22.6.1. A támogatás elsősorban az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtására, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának önkormányzatok általi, szociális alapon történő támogatására, valamint a 3. melléklet 6.3. pont h) alpontja szerinti ellátások önrészére, az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti, az önkormányzat vagy társulása által ellátott és támogatott feladatokra használható.
A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása jogcímből finanszírható támogatások alakulása

2021

2022

2023 terv

2024

Szociális normatíva állami támogatás

130 663 065

129 998 000

70 916 000

46 449 000

Szünidei gyermekétkezés állami támogatása Ft/adag

542

542

485

399

Szociális Társulás támogatására

34 850 941

26 036 582

26 104 464

Szünidei gyermekétkezésre

206 555

3 934 260

5 708 670

Intéményi gyermekétkeztetésre

3 000 000

10 930 465

Kiosztott segélyek:

2023. okt-ig tény

Első lakáshoz jutók tám.

9 550 000

5 810 000

1 810 920

Rendkívüli segély / települési tám. / egyszeri

45 112 408

51 849 127

3 707 390

Temetési segély / települési tám. / egyszeri

755 000

0

263 179

Rendszeres segély / települési tám. / rendszeres

754 124

2 448 500

0

Gyógyszerköltség / települési tám. / rendszeres

6 909 769

10 056 898

8 105 000

Lakhatási támog. / települési tám. / rendszeres

14 661 920

16 642 540

18 786 016

Köztemetés

1 440 251

1 361 096

834 044

Rendkívüli temetési segély / települési tám. / egyszeri

529 115

660 000

Egyéb helyi segély / települési tám. / egyszeri

12 892 982

Babaváró csomag vásárlás

268 532

255 000

Szépkoruak segélyezése

760 000

Összes kiosztott segély:

92 605 569

89 096 693

34 521 549

Bursa Hungarica Ösztöndíj

760 000

1 335 000

495 000

A szociális ellátások tekintetében az önkormányzat költségvetésében a legmagasabb összegű kiadás a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2021. (III.24.) önkormányzati rendelet alapján szabályozott ellátási formák alapján nyújtott támogatás.
Az önkormányzatnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) ad felhatalmazást települési támogatások szabályozására.
Az Sztv. 45. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján – pénzbeli vagy természetbeni formában – települési támogatást nyújt.
Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen
a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
c) a gyógyszerkiadások viseléséhez,
d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
3) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.
(4) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
(5) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.
A fentiek alapján megállapítható, hogy az önkormányzati rendeletben szabályozott ellátási formák egy része nem kötelező. Azonban a havi rendszerességgel nyújtott ellátások közül az ápolási támogatás megszüntetése indokolt tekintettel arra, hogy arra szabályozása óta kérelem nem érkezett. A többi rendszeres ellátás esetében a jogosultsági feltételek felülvizsgálata szükséges.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítésének hatásvizsgálatával kapcsolatban a rendelet várható következményeiről a (2) bekezdésben meghatározottak alapján az alábbi tájékoztatást adom:
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait:
Az önkormányzat jelenlegi gazdálkodási helyzete nem teszi lehetővé, hogy az előző évek segélyezési metodikáját követve jelentős pénzeszközöket csoportosítson át a helyi adóbevételek terhére. Társadalmi hatását tekintve a jelenlegi módosítás tekintetében a rendkívüli települési támogatás csak a leginkább mélyszegénységben elő kérelmezőknek ad támogatást.
Társadalmi hatásai kedvezőek, figyelembevéve a jelenlegi gazdasági folyamatokat.
ab) környezeti és egészségi következményeit:
nem releváns.
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait:
nem releváns.
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit:
A támogatási feltételek szűkítésének elmaradási költségvetési egyensúly romlásához vezethet.
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket:
az önkormányzat rendelkezésére áll a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása jogcímen.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A feltétel kiegészítésre került a „és a betegsége miatt folyamatos egészségügyi kezelés alatt álló” feltétellel, ezáltal csak az egészségügyi kezelésre járó kérelmezők lesznek jogosultak.
A 2. §-hoz
Az Sztv. vonatkozó rendelkezésinek figyelembevételével a rendkívüli települési támogatás nyújtása kötelező az önkormányzatoknak, ezáltal az ellátás jogosultsági feltételeinek változtatása szükséges az alábbiak szerint:
A korábbi szabályozásban a családban elő esetén családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap 150 % -áról 42.750 Ft-ról 120 %-ára azaz 34.200 Ft.ra csökken
egyedül élő esetén jövedelme a szociális vetítési alap 300 %-át azaz 85500 Ft-ot nem haladhatta meg ez 250 %-ra azaz 71250 Ft-ra csökkent.
A 3. §-hoz
az 5. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és a 9. § az ápolási támogatás hatályon kívül helyezése.
A képviselő-testület a 206/2023. (XI.30.) határozatával a lakhatási támogatás szabályozásának hatályonkívűl helyezéséről döntött.
Mindkét ellátás megszüntetésének indoka az általános indoklásban leírtak az irányadóak.
A 4. §-hoz
Hatályba lépést szabályozó rendelkezések